MEE Dél-Alföldi Déri Miksa Koordinációs Központ T E L K I B Á N Y A készítette: Anger Mihályné Ani Szeged

Átírás

1 MEE Dél-Alföldi Déri Miksa Koordinációs Központ T E L K I B Á N Y A készítette: Anger Mihályné Ani Szeged

2 TELKIBÁNYA KÉPEKBEN

3 TELKIBÁNYA

4 TELKIBÁNYA TÖRTÉNELME Az első írásos oklevél V. Istvántól 1270-ből Teluky néven említi. Károly Róbert idején jelentős a nemesérc-bányászat. Nagy Lajos korában királyi kiváltságait megerősítették. Európa arany- és ezüsttermelésének 1/3-da illetve 1/4-de innen származott. Tagja volt a felsőmagyarországi bányavárosok szövetségének. Fénykorát Zsigmond király idején élte: falakkal és tornyokkal megerősített hely volt. A 15-i századi huszita háborúkban ágyúval ostromolták és végül elfoglalták a husziták. Hunyadi János és Mátyás hadjáratai visszaállították a magyar királyi fennhatóságot e vidéken. A században ispotály épült és működött önsegélyező pénztár. A település rézvezetéken hozta be az ivóvizet egy közeli hegy forrásától: a vezetéket a husziták pusztították el. Amerika aranyának Európába áramlása miatt az itteni bányászat gazdaságtalanná vált és elindult a hanyatlás. Telkibányát és jövedelmét II. Lajos elzálogosította kölcsön fejében. Bányászatát Mária Terézia idején indították újra rövid időre. Ma 700 lelkes község, saját általános iskolával. A Zemplén gyöngyszeme

5 HOL TALÁLOM TELKIBÁNYÁT?

6 ERŐDTEMPLOM 1318 körül kezdődött el építése. A vártemplom északi falán van egy kőtábla, mely Bonfini mesternek (Mátyás király történetírója) tulajdonított feljegyzés. Az eredeti templom gótikus stílusban épült és nagyobb volt a mainál. Az akkori épületet a husziták rombolták le. Az erődtemplomot kettős sánc és néhol fal védte: a sánc ma is látszik a kopjafás temetőben. A hajdani vár régészetileg még feltáratlan. Az 1570-es évekre a település fölvette a kálvinista református vallást, külföldön tanult diákjai szellemi befolyása alatt. A Perényi család mint a település birtokosa adott pénzt az újjáépítésre: ekkor alakult ki a 10 x 26 m belső tér, ahol 800 ülőhelyet alakítottak ki. Akkor építették a szószéket is. Az átépítést 1624-ben fejezték be. A festett kazettás mennyezet és egyéb belső feliratok az ezt követő évszázadokban megsemmisültek

7 KOPJAFÁS TEMETŐ A vártemplomot veszi körül. Az oszloposrovásos típusba sorolható. Évszázadokon át megtartották formájukat. A kopjafák formájáról, alakjáról illetve díszítéséről lehet megmondani az elhunyt nemét, életkorát, testalkatát. Az évszámokat rovásírással rögzítették. A napisten kőkori eredetű jelképét helyezték el rajtuk. Szinte egyedülálló ez a kopjafás temető a Kárpát-medencében

8 SZENT KATALIN KÁPOLNA Az első iratok 1367-ből említik. Ez a bányászok önsegélyező mozgalmának szép példája. Már a 12-ik században megjelentek az ilyen pénztárak. A bányaváros megengedhette magának az ispotályt és a hozzá tartozó kápolnát fenntartani. A falu tudta, hogy létezett, de csak 1997-ben találták meg a maradványokat, teljesen véletlenül (egy lakóház építése közben). Régészetileg feltárták és gyönyörűen restaurálták. A kápolnát újjáépítették. A kápolna falán Szent Rókus és Szent Katalin: a betegek illetve bányászok segítője, védőszentje. Szent Katalin az oltárkép fő alakja. A romkert mellett egy fából faragott turulszobrot állított a település, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a falu központi részére és a mögötte álló hegyekre

9 TURUL-KILÁTÓ A romkert mellett egy fából faragott turulszobrot állított a település, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a falu központi részére és a mögötte álló hegyekre

10 BÁNYÁSZATI &TÖRTÉNETI MÚZEUM 1970-ben nyitotta meg kapuit. Az ország első porcelán- majd kőedénygyára itt létesült 1825-ben Bretzenheim herceg alapításával. A gyár 1907-ben bezárt. A romos épületet 1930-ban a Kádár család vette meg és alakította át. A család ben Telkibányának adományozta. Az alagsorban van a Múzeum Kávézó. 120 cm vastag, késő gótikus, boltíves termét a 16. században építették. Ez tekinthető az ország legrégebbi vendéglátó helyének: 400 éve működik kisebb megszakításokkal ben újították föl

11 MÚZEUMKERT A malomköveket a nemesérc feldolgozásában használták. Anyaguk kemény hidrokvarcit és riolot. Egyes kiállított köveket a 14-ik században használták! (A Kánya-hegyen majd 50 darab félig faragott vagy törött malomkő található: félévezredes maradványok ) A különböző köveket más-más őrlési és zúzási technológiához használták. A múzeumkertben állították föl az életfát és bányászszobrokat: fából készültek. Az életfa a családot jelképezi. Az oldalágak bimbói a megújulást. A törzs elemei a környék népművészeti motívumait mutatják be. A szoborparkot májusában alapították. A szobrok talapzatát a Kánya-hegyi ősrégi bányákból hozták. A múzeumkertben áll egy szabadtéri színpad, mely az ókori görög teátrumokat idézi. Talapzata a kerámiagyár hajdani égetőkemencéjéé volt

12 KIRÁLYKÚT ERDEI PIHENŐ Telkibányától 3,5 km-re található a pálházai út mentén. Szép és népszerű kirándulóhely. A rege szerint Mátyás király az itteni erdőkben gyakran vadászott. A Királykutat Mátyásról nevezték el: gyakran oltotta szomját ennél a forrásnál. A Tompa Mihály által megírt szerelmi románca Szép Ilonkával itt játszódott le. A Királykút fogtörően hideg vizet ad ma is. A forrást és a sírhelyet ben építették ki. Mátyás bizonyosan járhatott erre többször is: sokat időzött Kassán valamint tröténetírója, Bonfini sokat írt a telkibányai gazdag bányákról. A Jégbarlang egy régi aranykutató vágat. Kijárítánál nyári hónapokban jégcsapok szoktak képződni. Belsejében a mennyezeten és járószintjén jégoszlopok képződnek. Ilyen földrajzi szélességen és tengerszint-feletti magasságon ez egyedülálló jelenség

13 TOMPA MIHÁLY: KIRÁLY KÚTJA (1846.) Mátyás király felől szól a rege, Aki nagy becsben állt a nép előtt, Melynél vándor diák, utas, vadász Képében megszállt, megfordult vala; S hol a tányér, hol a párna alatt Sok szép aranyat elhagyogatott. Ki ösmeretlenül lesé ki a Hamis birót s huzó-vonó urat. És volt ijedség, volt hála s öröm, Annyi szomorú s tréfás jelenet: Ha végre magát megösmérteté. A népnek ő ma is nagy embere! Ő az, kit ajka mindenek felett Igaz voltáról dícsér, emleget, És országszerte tettiről regél. Ha elfelednék is a paloták: De a kunyhókban mindörökre él. Kiséretével Mátyás egykoron Abauj bércein vadászgatott, A legmagasb hegyen ütvén tanyát. Mert amit egyre óhajt és keres Tevékeny lelke: munka, zaj, kaland. S fölkelvén a vadkergető csapat: Megzúdult a vén erdő, mint midőn A lombos tölgyek koronáiba A szeles vihar belebonyolúl És kivergődni nem tud hirtelen, Gúzzsá csavarja bár az ágakat. Hosszú kiáltás nyult a fák között, A bérceken kürtszó harangozott, Előre, hátra ebsereg csaholt. Éles süvöltés és süket robaj Veré föl a bérc rejtekét, zugát. S a rengetegnek öblös kebele Ijedtében rá viszhangban felelt. A tanyáikból felriadt vadak Rakásra hulltak a csoport előtt, S Mátyás királyon nem tett senki túl! De amidőn a vig vadász-tanyán, Ropogva égő tűzrakás körűl Zöld gyepre csapta a sereg magát, Hogy kipihenné fáradalmait; Midőn körüljár a nehéz kupa, A kövér szarvas nyárson sistereg, S élénk vitába lép át a beszéd A nap gyönyöre- s akadékiról: Mátyás király nem szóla senkinek, Került, fordult, - s egyszer csak elveszett! A völgyben egyszerű falvacska volt, A falvacskában annyi rózsa-arc... S ő nagyságának tetszett a kaland! A kut fölé hajolván újolag Kis korsajával a bájos leány, Mélázva nézett a fenékre le; Akkor meglopván a heves vadász: Általkarolta karcsu derekát, S piros ajkára hő csókot nyomott. Aztán, - egyik sem tudta, hogy esett - A szép leányka ékes korsaja Véletlenül lehullt és - összetört...! S ijedtében a völgyi forrás Azonnal jéghideggé borzadott...! Imígy elhagyván egyszer a tanyát: Hüvös forrásra bukkant mentiben, A hegy tövénél, napkelet felől. És a forrásban ifju pórleány Bugyogtatá zöld mázu korsaját, Dalolva tartván azt a víz alatt. Nyájas szavakkal üdvözlé elébb És kért azután egy ital vizet, Az ifju lánytól, deli szép vadász; S a szép vadásznak az ifjú leány Szó nélkül nyujtá a hüvös italt, És minden vére szép arcába ment. De a forrásvíz el nem olthatá A vadász szomját, melyben az epedt, Bámulva a szüz arcát, termetét: Szemével itta kecseit mohón, De égő ajka váltig szomjazott... A lányka olyan ártatlan vala, Piros kis ajkát csók nem érte még, S a szép vadász oly szomju, oly heves! A szép vadász többé meg nem jelent, - Elhagyta a vidéket a király, - A lány pedig, mikép a monda szól, Könyűs szemekkel, halványan, kijárt A völgyi forrás mohos szélihez, Ülvén felette búsan, egyedül: Hosszan merengett felbuzgó vizén... Szemében köny, és hű emlékezés, Ajkán sohajtás, e szótlan beszéd! S a csendes láz amelytől a virág Elsárgult, lehullt a forrás körül: Alunni vitte a sápadt leányt, Legszebb virágot egykoron...! Sirhalma ott van a kuthoz közel; Csendes már a sziv, csendes a vadon... Csak a forrásnak beszél halk nesze, De a bú okát nem beszéli el. A hegy tövén a régi forrás Királykutnak neveztetik. És a vándornak, felbuzgó vize - Mely egykor jéghideggé borzadott - Szomját megoltja, és fogába üt... Történetét elmondá a rege

14 KONCFALVA Ma, az erdő sűrűjében, több kilométerre Telkibányától: egy régi bányásztelepülés házainak és a bányatáró maradványait találhatjuk. Az tűnik föl, hogy a kövek szabályosak és a patakparton a a régi táróbejárat félkörív szabályossága nem mindennapi Ez Koncfalva, mely a régi Teluky település egyik része volt. Ma már műmlék, régészeti védettség alatt

15 ARANYBÁNYÁK A Teréz-, Mária-, Erzsébet-tárók látogathatók: arany- és ezüstércet bányásztak bennük, azaz a falakon bányászszerszámok többszázéves nyomai láthatóak. Bennük piciny denevérek laknak. A mende-mondák szerint, a bányajáratok keresztbe-kasul átszövik a Telkibánya környéki hegyeket

16 A telkibányai Protocollum említi írásban. A Protocollum átirata 1687-ből származik. Az eredeti szöveg minden bizonnyal a 15-ik századból származik ban hatalmas földrengés rázta meg a vidéket: a hagyomány szerint 360 bányász veszett oda. A legenda szerint, pünkösd napja előtt a bányászok egy gazdag telérre bukkantak és ennek örömére bepálinkáztak, gúnyolták a hegyi manót és nem hallgattak a koncfalvai bányamesterre, hanem megszállottan dolgoztak. A kapzsi bányászokat megbüntette a hegy szelleme Az ott rekedt bányászok vére folyik ma is, innen kapta a Veres-patak nevét is. Ezt örökítette meg Tompa Mihály egyik népregéjében, a Veres patak című versében. A telkibányai földrengés tényét igazolta egy között folytatott geológiai vizsgálat, melyet az akkori Központi Földtani Hivatal megbízásából végeztek. TELKIBÁNYA A VERESVÍZI BÁNYA LEGENDÁJA Egy érdekesség, hogy 1963-ban Szkopjéban volt egy földrengés. Négy órával később, egy törésvonal mentén, ezek az erők eljutottak Telkibányára és a működő kis bányákban sérüléseket és halált okoztak!

17 Régen város volt ez helyen, Zsigmond király idejében. Két templomok, nagy tőtések Arany bányák és sok ércek. Az mély árok bizonyítja, Bonfinius ezent irja; De a dúló rabló Csehök Elpusztiták, a pártütők! A Krisztusért immár kérünk, Édes atyánk légy mivélünk! Anno die 26. augusti. (A telkibányai templom falán, belől.) Hol Telkibánya bércein lebeg Bozótos erdő kétes árnya, S a fejsze egyhangúan döng, kopog, Odvas bükkök tövébe vágva; Hol, vén fukar módjára, a bérc Sziklás ölébe rejti kincseit, S megátalkodva állja, tűri A kutató bányász vas-ékeit: Áll Kányahegy, Itt hajdanában Arany- s ezüstre vitt a gazdag ér; Öléből most forrás buzog fel, Veres habokkal, mintha volna vér. Lelkem varázs fuvallat éri, Állván a bércen s a patak felett; S im titkos ajk susog fülembe, Csodás regében ó történetet. Miként a hangya, nyárszakában, Dolgozva hemzseg lyuklakában, - Hogy megrakott tárháza légyen, Ha vihar fog dühöngni télen -: Régente e bérc mély ölében Úgy hemzsegett az ember épen; A bánya népe éj-naponta Érces sziklát feszíte, onta. Az ember kincs után sovárog S ha intnek a csábos sugárok: Megjárja a mély tenger ágyát, És fúr sötét hegyekbe' bányát. E bérc igen dúsan fizette, Hogy élve benne eltemette Magát a bányász; s merre vágott, Elé ezüst s arany sugárzott, És szombaton, déltől napestig Dolgozhatott saját kezére; Szorgalma addig amit ásott: Az lőn egy héti munka-bére. Épen kondult a dél harangja, - A bérceken széttörve hangja; - S a hét utolsó napja lévén, Moraj támadt a bánya mélyén. Szerencse föl! harsogva zengett; A bérc repedt, a szikla rengett Erős karok sulyos csapásán, Forogván bennök tompa csákány. TELKIBÁNYA TOMPA MIHÁLY: VERESPATAK (1846.) A munka folyt nagy szenvedéllyel, A kincs sovár, lázas dühével; S a dúlást gyakran abba hagyván. Civódtak hitvány ércdarabkán. De aki ül kincsén sötéten, Harag gyult a szellem szemében; S megútálván e kapzsi népet, Barlangja ajtaján kilépett. S kiket kincsén kapkodni látott; Nagy boszúsan köztök megállott; S hogy ellenségit elveszítné: Hatalmas karját szétfeszíté... Az érc fenn estimára kondúlt, Midőn a bányaőr kiindúlt, S imádkozni egy Miatyánkot, A bánya torkánál megállott, Azonban rémület fogá el, Észrevévén, hogy nádpálcája, - Mit megtámaszta a torokban - Görbülni kezd abroncs módjára. "A bánya száll!" kiálta rögtön, - És a kiáltás mélyre szállott; "A bánya száll!" kiálta újra, Hanem hivőkre nem talált ott. "Isten nevére esküszöm, hogy A bánya száll! siessetek ki...!" De a kincsvágy erős a szívben! Gunyszó felelt, - s nem jött ki senki. S a bérc nagy hirtelen lesűlyedt, Földrázó dörgésnek közötte; S a bánya kincsbeteg dulóit Ércomladék alá temette. Mely elragadt testvért, barátot, S bús sírja lőn a kedveseknek: A bércet, fájdalom-szavával Nevezte a nép Kányahegynek. A veres patak - szól a monda, - A gyilkoló sziklák alatt, - Kik háromszázan voltanak, - A holtak véréből fakadt. S mig az idő betelni nem fog, Mely a szellemnél irva van: Foly a patak s eret kutatni Jár a bányász haszontalan; De majd megenyhül bősz haragja, - A vérszin forrás enyész, - S mikép hajdan volt, Kányahegyben A gazdag bánya nyitva lész

18 SZEPSI CSOMBOR MÁRTON Élt Az első magyar nyelvű útleírás, az Europa Varietas (1620.) szerzője. Nagybányán és Göncön végezte iskoláit ben Telkibányán, a Vártemplom szomszédságában akkor állt iskolában tanítóskodott ben egy lengyelországi gimnáziumban tanult. Utána európai vándorútra indult: Lengyelország, Dánia, Svédország, Hollandia, Anglia, Párizs, Strassbourg, Heidelberger, Nürnberg, Csehország, Szilézia, majd Krakkón keresztül hazatért ban Kassán lett iskolamester ben egy járvány áldozata lett. Művét Kassán adták ki 1620-ban. Minden országnak külön fejezetet szentelt. Megírta azok földrajzát, gazdasági életét, életmódját, történelmi múltját, hitéletét, egyházi épületeit. Saját útiélményei nagyon megragadóak. Főleg a városok érdeklik. Útja során mindenhol meglátogatta a magyar diákkolóniákat. Nevét ma a telkibányai általános iskola viseli. Emlékét egy kőépítmény és egy márványtábla őrzi Telkibányán

19 KÖZÉPKORI GÁT ÉS ÉRCMOSÓ A bányászott érceket feldolgozásra a duzzasztónál működő ércmosóhoz szállították. A vízzárógátat és az egész komplexumot az 1400-as években már használták. Környékén feldúsult állapotban kimutathatóak a nemesfémek, féldrágakövek, drágakövek. Az Ósvavölgyében építették, a patak erejét használták. A 20. század elején még állt az aranytörő épület. Az 1920-as években egy hatalmas zivatar nagy rombolást végzett a helyen. Ez egyik legrégebbi ipari műemlék! A falutól 3 km-re a Kutyaszorítóban állnak a maradványok. Eredetileg 50 m hosszú, 7,5 m magas és 160 cm falvastagságú volt a gát

20 OPÁL ÉS KRISTÁLY Az opál féldrágakő. Itt nagyüzemben bányászták mindig is. Nemesopál mint drágakő ritkán, de előfordul. Az opál magas víztartalmú ásvány, gyógyító erőt tulajdonítanak neki

21 KŐKAPUI KASTÉLY ÉS ERDEI VASÚT Legrégebbi erdei vasutunk: 1888-ban építtette Károlyi gróf. Az erdőben termelt faanyagot szállította a fűrészmalomba. Eredeti hossza 7 km volt ben a kőkapui vadászkastély sziklájába alagutat fúrtak és átvezették a síneket: ezzel az út 11 km-esre bővült ban korszerűsítették a vaspályát ban merült föl a személyi közlekedés ötlete. A Sátoraljaújhely csatlakozás 1980-ban megszűnt. Szerencsére, a kisvasutat nem számolták föl ben társadalmi összefogással újjáépítették. Jelenleg csak turisztikai célokat szolgál. Évente 50 ezer utast szállít

22 PERLITFOLYÁS ÉS -SZIKLÁK A perli vulkanikus eredtő kőzet. Jól megmunkálható, hőszigetelő anyagot szívesen használta mindig is az építőipar: vakolatot és habarcsot készítettek belőle. Telkibánya környékén nagy menyiségben taláható ilyen kőzet. Ilyen sziklák szegélyezik az ércmosóhoz vezető gyalogutat

23 GÖNCI BARACK ÉS HUSZITA HÁZ A gönci barackpálinka eredetvédett termék. Az itt termő kajszibarack kiváló minőségű. Már a 16. században exportálták Európába. A 19. században innen eltűntek a szőlők és helyükbe barackültetvényeket telepítettek. A gönci kajszi márkanévvé a 60-as években vált, 1976-ban lett elismert fajta. Az ebből készült pálinka igen nemes ital. Gönc egyik nevezetessége: az ún. huszita ház. Az akkori közbiztonsági viszonyok miatt, vastag falakat raktak, az ablaknyílások lőrésként is fungáltak. A bejárata akkoriban az első emelet szintjén volt: ha valaki nem tetszett, felhúzták a létrát. A házból egy mára beomlott alagút vezette vész esetén biztonságos távolba annak lakóit

24 AZ ERDŐ Törékeny kuszma Foltos szalamandra Kárpáti kék csiga Kövi rák Kék légivadász Rákosi vipera Kövi torzpók Európai mókus

25 EZÜSTFENYŐ HOTEL A település központjában, a Bizsóka-hegy oldalában, a Zempléni Tájvédelmi Körzetben, erdei környezetben található az egykori kastályszálló. A hajdani vadászkastély és az erődbirtok a Károlyi család tulajdona volt től üdülőként és továbbképző központként szolgált. Az 1960-as években átépítették, korszerűsítették: melegkonyhája kitűnő volt, konferenciákat, tanfolyamokat szerveztek, és erdei mozija országosan különleges volt. A tiroli hangulatú főépületben 25 szobában 77 vendéget tudnak elszállásolni. Szauna, szolárium, bodyterem, fürdőmedence, játszótér szolgálja a vendégeket

26 "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását..." TELKIBÁNYA A VIZSOLYI TEMPLOM ÉS A BIBLIA július 20-án fejeződött be a magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Károli-Bibliának kinyomtatása. "... szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát" A fordítást és a nyomtatást bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem. Ez a legrégibb fennmaradt és ma is használt magyar nyelvű Szentírás. A nyomtatás munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovit Bálint végezte. A háromosztatú templom 1220 körül már bizonyosan állott. A 14. században bővítették a toronnyal és a mai hajóval. A 18. század végén felújították

27 BOLDOGKŐ VÁRA A török időkben gyakran cserél gazdát ban Rákóczi György megszerzi, később a kuruc időkben több ízben fontos szerephez jut, de még a Rákócziszabadságharc előtt, 1701-ben lerombolják a császáriak. A vár valószínűleg a tatárjárás után keletkezett és vagy a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán, vagy Aba Amádé országbíró emelte. Amikor Anjou Károly Róbert elkergette az Abákat, a vár a hozzá hű Drugeth családhoz, majd Czudar Péter korábbi bánhoz került. A 15. században István és György szerb fejedelmek tulajdona, majd a Szapolyai-családé

28 SISKA PINCÉSZET, SZIRMABESENYŐ

29 EZÜSTFENYŐ ÉTKEZÉS H K SZ CS Reggeli Svédasztalos Reggeli Svédasztalos Reggeli Svédasztalos Ebéd Telkibányai raguleves és Minipizza és Pudingosáfonyás rétes Ebéd Kakashúsleves és Pásztorpite vagy Vasalt csirkecomfilé héjes burgonyával Ebéd Füstölt tartjával gomolyával póréval töltött sertéskaraj házi steakburgonyáv al vagy Harcsapaprikás túrós csuszával Ebéd Hidegszendvics Vacsora Vörösboros vaddisznópörkö lt galuskával vagy Zöldfűszeres ricottával töltött csirke petrezselymes rizzsel uborkás céklamártással és Almás-fahéjes palacsinta erdei gyümölcssodóv al Vacsora Sertésszűz lepcsánkával erdei gombamártássa l vagy Csirkemell bébizöldségekk el sajtmártással és Mákusgubatorta Vacsora Zöldséges marhapörkölt krumplilángosb an vagy Csőben sült csirke tejszínes pennével és Joghurttorta gyümölcsvelőve l Vacsora Hidegsült és pogácsa

30 EZÜSTFENYŐ SZOBÁK Szobaszám Férőhely Helység Egyéb franciaágy franciaágy franciaágy franciaágy Szobaszám Férőhely Helység Egyéb franciaágy franciaágy franciaágy ÖSSZESEN 20 ÖSSZESEN

31 A KIRÁNDULÁS TERVEZETT PROGRAMJA H K SZ CS Indulás Szegedről Reggeli az Ezüsfenyőben Reggeli az Ezüstfenyőben Reggeli az Ezüsfenyőben Felsőzsolca alállomás Telkibánya nevezetességei Porcelánmúzeum, Hollóháza Indulás Telkibányáról Érkezés Telkibányára Ebéd az Ezüstfenyőben Ebéd az Ezüstfenyőben Vizsoly Ebéd az Ezüstfenyőben Gyalogtúra a Kutyaszorítóba Király-kút Hidegebéd Indulás kisvasúttal Kőkapura Érkezés az Ezüsfenyőbe Ásványtúra vagy Koncfalva gyalog Boldogkővára Vacsora az Ezüsfenyőben Vacsora az Ezüstfenyőben Vacsora az Ezüsfenyőben Siska Pincészet, Szirmabesenyő Az autóbuszon tartatik egy helyismereti vetélkedő: aki jelen prezentációt olvasta és emlékezik rá, az tud válaszolni a mintegy 40 kérdésre. A nyertes különleges jutalomban részesül Érkezés Szegedre

32 ÚTVONALTERV A Szeged Budapest M5 150 km B Budapest Gödöllő M0 és M31 38 km C Gödöllő Miskolc M3 és M km D Miskolc Hidasnémeti 3 52 km E Hidasnémeti Telkibánya - 16 km 406 km