Gyuricza Renáta 5. C. Erdély

Átírás

1 Gyuricza Renáta 5. C. Erdély Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen, latinul Transsylvania) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.

2 A köztudatban a történelmi Erdélyhez ma hozzászámítják a Kelet- Bánság és a Partium területét Népesség: / fő Nyelv: román, regionális nyelv: magyar és a szász Terület: / km² Magyarország: 10 millió fő, km² Az országhatár átlépése után a Partiumban utazunk (Alföld keleti része) Nagyvárad A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó. Ezután az Erdélyi-medence dimbes-dombos vidéke következik Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely Székelykeresztúr Népek Erdélyben: Számos nép, melynek vallása, kultúrája, berendezkedése, élete eltérő Magyarok Erdélyi-medence, Partium Székelyek Székelyföld Szászok Szászföld / Királyföld Románok hegyvidék Ruszinok Máramaros 2

3 A székelyek A székelyek nagy része - mintegy 2,5-2,7 milliónyian (hivatalosan 1,7 milliónyian) - a Kárpát-medence keleti és délkeleti részében lakik és a magyar néptömbtől elszakadva, idegenektől körülvéve élik sajátos, elzárt életüket; magyarságukat soha meg nem tagadták június 4.: a trianoni béke Erdély, Partium és a Bácska egy része Romániához került. Magyarország elveszítette területe és népessége 2/3-át, magyar lakosságának 1/3-át A legtöbb határontúli magyar Erdélyben, Hargita megyében él A 2. világháború alatt Észak-Erdély visszacsatolása 1947-ben a párizsi béke véglegesen visszaállította a trianoni határokat : Magyar Autonóm tartomány A jelenlegi autonóm törekvéseket a román politika elnyomja 2004: Magyarország, majd 2007: Románia uniós tagsága 3

4 Erdély természeti látványosságai Főként a Keleti-Kárpátok vulkanikus hegyeiből áll, mint például a Csíkihavasok (Ciuc), Gyergyói-havasok, Kelemen-havasok és Hargita-hegység. A megyében ered a Maros és az Olt. Hargitának sok szép természeti látványossága van, például a Szent Anna-tó, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros Hargita megyében élnek a legmagasabb arányban magyarok egész Erdélyben (84%). Tordai hasadék Aki kicsit is ismeri Erdélyt, szinte biztos, hogy hallott már a Tordai-hasadékról. A szurdok a Torockói-hegység Torda városának közelében található nyúlványában alakult ki. A látványos természeti képződmény botanikai jelentőséggel is bír, ugyanis nagyjából 1000 növényfaj lelhető fel benne, köztük több jégkorszaki maradványfajjal. 4

5 5

6 Székelykő A környezetéből szigetszerűen kiemelkedő mészkőhegy mintegy 600 m-rel magasodik a lábainál fekvő meseszép Torockó házai fölé. A faluban kétszer kel fel a nap, mivel a "rendes" napfelkelte után nem sokkal a Székelykő mögé bújik, majd pár perccel később ismét előbukkan. Mindenképpen érdemes felmászni a meredek ösvényen a hegytetőre, mert nagyszerű látvány tárul elénk föntről. 6

7 Hétlétra: A Kárpát-kanyarban, Brassótól néhány km-re, délre fekvő Nagykő-havas leglátványosabb része a Hétlétrának nevezett szurdok. 7

8 Szent-Anna tó A Tusnádfürdő fölé magasodó Csomád, a Kárpát-medence legfiatalabb vulkanikus hegyei közé tartozik. Utoljára mintegy 29 ezer évvel ezelőtt volt aktív. Miután kialudt, kialakult benne a számos legendát életre keltő gyönyörű krátertó, amely a Szent Anna nevet kapta. Mivel a környező lejtőkről a csapadék révén jelentős mennyiségű talaj hordódik medrébe, és a növényzet is szaporodik, folyamatosan töltődik fel, így a mélysége is egyre inkább csökken (jelenleg nagyjából 7 m a maximális mélysége). A folyamat eredménye hosszútávon a szomszédos Mohoshoz hasonló láp kialakulása lesz. 8

9 Királykő: A többnyire mészkőből, valamint kisebb részben konglomerátumokból felépülő Királykő gerince rendelkezik a Kárpátok egyik, ha nem a leglátványosabb túraútvonalával. 9

10 Gyilkos-tó, Békás szoros Az egymáshoz nagyon közel fekvő Gyilkos-tó és Békás-szoros az Erdélybe látogató turisták szinte kötelező programpontja. A vízzel elborított erdő fáinak megkövesedett csonkjai ma is kiállnak a tóból. Az 1971-ben védetté nyilvánított, tektonikus eredetű Békás-szoros hatalmas szerpentinjeit érdemes gyalog végigjárni. A mintegy 5 km hosszú szurdok meredek falai helyenként több száz méterrel magasodik fölénk. 10

11 Egyeskő: A Keleti-Kárpátok részét képező Hagymás-hegyég mészkőszirtjei közül kétség kívül az Egyeskő a legszebb, leglátványosabb. Az 1608 m magas csúcs alatti menedékházhoz több turistaút is vezet. Pádis Az Erdélyi-szigethegységben található Pádist és közvetlen környezetét Közép-Európa leglátványosabb karsztegyütteseként tartják számon. 11

12 12

13 13

14 14

15 15

16 16

17 17

18 Erdélyi írók és költők Áprily Lajos (Brassó, Budapest, 1967), költő Benedek Elek (Kisbacon, szeptember 30. Kisbacon, augusztus 17.) újságíró, író, a nagy mesemondó. Csíki László (Sepsiszentgyörgy, október 5. Budapest, október 2.) magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító. Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907-Kolozsvár, 1938), költő Farkas Árpád (Siménfalva, április 3. ), költő Jékely Zoltán (Nagyenyed, április 24. Budapest, március 20.) író, költő, műfordító Kacsó Sándor Mikháza, február 21. Kolozsvár, február 17.) író Karácsonyi Zsolt április 27., Arad, Románia), romániai magyar nyelvű költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, ), költő Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, július 17. -) Kós Károly (eredetileg Kosch) (Temesvár, december 16. Kolozsvár, 1977.augusztus 25.) építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó Lászlóffy Aladár (Torda, május április 20.) Majtényi Erik (Temesvár, szeptember 19. Bukarest, január 22.)romániai magyar költő, író, szerkesztő, műfordító Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890 Kolozsvár, 1941), költő Szabédi László (eredetileg Székely László) (Sáromberke, május 7. Kolozsvár, április 19.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító Szilágyi Domokos (Nagysomkút, júl. 2. Kolozsvár, nov. 2.) költő, irodalomtörténész Szőcs Géza (Marosvásárhely, augusztus 21.) erdélyi magyar költő, politikus Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, szeptember 20. Budapest május 26.) Kossuth-díjas magyar író Tompa László (Betfalva, 1883 Székelyudvarhely 1964), költő Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, január 8. Astor, Florida, február 17.) 18

19 Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, január 8. Astor, Florida, február 17.) magyar író és költő. Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagyját. Ő a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik, és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a Kárpátok Géniusza Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé. Az értesítés szerint Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" írta Wass Albert. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét [4] az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza. Wass Albert 1945-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza. 19

20 WASS ALBERT: ADJÁTOK VISSZA A HEGYEIMET! (Nyitórészlet) Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet! Bevallom őszintén: nem érdekel sem a politikátok, sem a világnézeti kérdéseitek, sem nagyszabású elgondolásaitok, melyekkel az embermilliók sorsát rendezni kívánjátok. Nem érdekelnek az embermilliók sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a hegyeimet! Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az ablakon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyimek, az igaz. De enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem s ott lettem emberré. Adjátok vissza a hegyeimet! Nézzétek urak: idestova ötven esztendeje már, hogy belerángattatok ebbe a játékba. Játszottatok az én bőrömön háborút és országosztást, ideoda ajándékozgattatok engem s a hegyeimet, mint ahogy gyermekek ajándékozzák a játékszereket egymásnak. S én ötven esztendeig engedelmesen játszottam nektek mindent, amit csak parancsoltatok: kisebbségi sorsot, megaláztatást és elnyomatást, üldöztetést nyelvem és fajtám miatt, fölszabadulást és katonásdit. Játszottam háborút. Lelkesedést és halálfélelmet, rámenős bátorságot és fejvesztett menekülést, játszottam kétségbeesést, fájdalmat, dühöt, elvesztett háborút. Játszottam elvesztett otthont és elvesztett családot, csikorgó fogú bosszúvágyat és hadifogságot, játszottam hontalan bujdosást, magányos, kóborló farkassorsot az emberi rengetegben... urak, nekem elég volt. Én nem játszom tovább. Adjátok vissza a hegyeimet! Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyen kívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mert nincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm. Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy a Sierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az én számomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek. Adjátok vissza az én hegyeimet! És azt se mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ez a sorsa, mert milliók váltak földönfutókká játékaitok során és én csak egy vagyok a milliók közül. Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj. Adjátok vissza a hegyeimet! Ne mondjátok azt sem, hogy van, aki többet vesztett, senki sem vesztett annyit, mint én. Nekem nem volt Palotám, amit fölépíthetnétek valahol a föld másik oldalán. Nekem nem volt vagyonom, amit bankjaitok visszafizethetnének, ha megszállná őket a jótékonyság láza. Állásom sem volt, hivatalom sem, ami helyett újat adhatnátok. Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én. Adjátok vissza a hegyeimet! 20

21 Urak, én alázatosan elhiszem, hogy nagyok vagytok és hatalmasok. Hogy kisujjatok egyetlen mozdulatára milliók halnak meg, országok cserélnek gazdát és földrészek süllyednek el a tengerek mélységeibe. De mindezeken túl hinni szeretném azt is, hogy tisztelitek az igazságot és a törvényt, amit Isten a világnak adott, és hogy a szívetekben jószándék szűri át még a kisujjatok mozdulatát is. De ezt csak akkor hihetem el, ha eltörlitek a rontást, ami játékaitok nyomán erre a világra rászabadult, és visszaadjátok a hegyeimet....urak, elmondom nektek az életemet. A játékot, amit játszanom kellett, mert így írtátok meg számomra a szerepet. Nem egyik, vagy másik közületek, nem ez vagy amaz. Ennek a szerepnek a megírásában nincsen közöttetek bűnösebb és bűntelenebb. Mind együtt vagytok felelősek ezért a rettenetes játékért. Valamennyien, kik a világ dolgait intéztétek, határokon és drótsövényeken, és világrészeken innen és túl. Elvettétek a hegyeimet. S az életemet elrontottátok, mint ahogy a vásott gyermek elrontja a játékszert, amit már megunt, s aztán szemétre löki. 21

22 Források a teljesség igénye nélkül: es a szekelyek tortenete i resz a kezdetektol 1849 ig / hu.facebook.com/notes/sz%c3%a9p erd%c3%a9lyorsz%c3%a1g/erd%c3%a9ly 10 legszebbterm%c3%a9szeti l%c3%a1tnival%c3%b3ja sz%c3%a9p erd%c3%a9lyorsz%c3%a1gszerint/ / szekely himnusz es jozsef a