Hardver elemek. MOSFET PC-k legfontosabb építőköve a MOSFET-nek nevezett tranzisztortípus:
|
|
- Lilla Faragó
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hardver elemek Memória-típusok RAM (Random Access Memory): írható és olvasható memóriák, melyek tartalma a gép kikapcsolása után elvész. Két nagy csoportjukat különböztetjük meg: Statikus (S-RAM): flip-flop áramkörökből épül fel, feltöltése után tartalmát megőrzi a kikapcsolásig. Dinamikus (D-RAM): kondenzátorokból készül, így a feltöltés után folyamatos frissítésre szorul. ROM (Read Only Memory): csak olvasható memóriák, melyek gyárilag programozottak valamely speciális feladat elvégzésére. Ilyenekben tárolja a számítógép azokat az adatokat, amelyekre egész élete során változatlanul lesz szüksége. PROM - Programozható ROM (Programmable ROM): olyan csak olvasható memória, amely a gyártáskor még nem tartalmaz adatokat, azokat a felhasználó égeti rá egy speciális készülék segítségével az első használat előtt. Az ebbe beírt adatok nem törölhetőek és nem írhatók felül. EPROM - Törölhető PROM (Erasable PROM): olyan ROM, melynek tartalmát ultraibolya fény segítségével módosíthatjuk. Előnye az előbbi típussal szemben, hogy az adatainkat, programjainkat aktualizálhatjuk. Az EEPROM (Electrical EPROM) memória már elektromos úton törölhető újraírás előtt. FLASH memória: programozása és törlése elektronikus úton, blokkonként (és nem bájtonként) történik az EEPROM egy speciális változata. A modern számítógépekben az egyszerű frissíthetőség miatt ilyenekben tárolják a BIOS-t. A ROM-hoz hasonlóan nem igényel energiaellátást a tartalom megőrzéséhez, de már a számítógép maga tudja írni a tartalmát. MOSFET PC-k legfontosabb építőköve a MOSFET-nek nevezett tranzisztortípus: n FET, pfet Mikor a tranzisztort elkészítik a szilícium lapka felületén, a következő szerkezetet alakítják ki: A (lila) szilíciumban kialakítanak két vezető csatornát (kék), a felületén egy szigetelő réteget(sárga) és fémezéssel egy vezérlőelektródát (piros). Ezeket a szilíciumba diffúzióval bejuttatott "szennyező" atomokkal hozzák létre. Ilyen pl az arzén és az indium. A szigetelő réteget a szilícium oxidálásával állíthatják elő, ami SiO2, vagyis üveg. A MOSFET úgy működik, hogy mikor a "Gate" vezérlőelektródára feszültséget kapcsolunk, a térerősség hatására a két vezetőcsatorna között áram indul meg a szigetelő és a szilícium határfelületén. (sárgalila határ). Vagyis a két csatorna összeköttetésbe kerül, a tranzisztorunk bekapcsol. BB 1
2 Alapvetően két típusa létezik a MOSFET-eknek: az N-csatornás pozitív, a P-csatornás negatív vezérlő feszültség hatására kapcsol be, vagyis ellentétesen működnek. Innen ered a Complementer MOS, CMOS elnevezés. Dinamikus RAM Az is látszik a fenti ábrán, hogy, ha sikerül elektronokat juttatni a Gate-re, azok ott maradnak, hiszen a szigetelő rétegen keresztül nem tudnak eltávozni, vagyis a tranzisztor megőrzi bekapcsolt állapotát, míg nem avatkozunk be ismét. Lásd az alábbi ábrát: Az S1 kapcsolóval elektronokat juttatunk a Gate-re a negatív tápból, majd a kapcsolót bontva a MOSFET akár hónapokig is bekapcsolva marad, ráköti az 1,8V-ot az ellenállásra, így a kimenet logikai "1"-ben lesz. Ezzel el is tároltunk 1 bitet. Az elektronokat ilyenkor a lilával berajzolt parányi kondenzátor tárolja, amit nem kell külön a MOSFET mellé legyártani, az a MOSFET gyártásakor, mint parazita kondenzátor létrejön. A memória-cellánkat az S0 kapcsolóval törölhetjük, ekkor kisütjük a kondenzátort. A valóságban soha nem integrálnak a chip felületére ellenállást (persze, csak, ha az nem elkerülhetetlen), mivel a MOSFET sokkal kisebb méretben elkészíthető, az ellenállás létrehozása további technológiai lépéseket jelent, pontatlanok, és a fogyasztást is megnövelik: bekapcsolt Q1-nél folyik áram az R1 ellenálláson. Ezért CMOS fetekből rakják össze az áramköröket. Ilyenkor az egymás feletti tranzisztorokból egyszerre mindig csak az egyik van nyitva, így egyik logikai állapotban sincs áramfelvétel. A problémát az okozza, hogy a szilícium lapkán nem lehet ilyen tökéletes kapcsolókat kialakítani. A kapcsolók feladatát is MOSFET-ek látják el, amiknek mindig van egy kis szivárgási áramuk (sárga nyilak): BB 2
3 Emiatt a parányi kondenzátor rövid idő alatt vagy kisül, vagy feltöltődik attól függően melyik kapcsolónk szivárog jobban. A fenti példában Q3 szivárgási árama nagyobb mint Q4-é, ezért rövid időn belül a beszivárgó elektronok Q1-et kinyitják, Q2-t lezárják, így a kimenet - az eredeti tartalomtól függetlenül - logikai 1-be kerül. Vagyis a memória-cella tartalma elvész. Ezért azt kell csinálni, hogy a memória tartalmát még időben ki kell olvasni, és újra beírni, amit sűrűn ismételni kell: FRISSÍTENI kell a tartalmát. (néhányszor 10ms). A vezérléstől eltekintve 1 bit eltárolásához 2 db tranzisztor kellett. FLASH ROM Ha a fenti kapcsolásban elkezdjük a beíró-feszültséget növelni, előbb-utóbb (néhány voltnál) a MOSFET Gate-jén lévő feszültség átüti a (sárga) szigetelő réteget, és a tranzisztor tönkre megy. Nagyon pontosan beállított feszültségnél, és megfelelően kialakított tranzisztornál az átütés létrejön, de a tranzisztor még épp nem megy tönkre. A feszültséget lekapcsolva, a térerősség megszűnésével az éppen a szigetelő-rétegben lévő elektronok csapdába esnek. Megszűnt a térerősség, ami kicibálná őket onnan. Így ugyanaz az eset áll elő, mintha a vezérlő elektródán lévő elektronok hoznák létre a vezetést. Most viszont a szigetelőbe beágyazódott elektronok a kapcsolótranzisztorokon keresztül sem tudnak elszivárogni, az így beírt tartalom szinte örök időkre megmarad. A kezdeti "tönkremenős" próbálkozásból az is látszik, hogy ez nagyon igénybe veszi a szigetelő réteget - roncsolja -, és idővel menthetetlenül a tranzisztor tönkremeneteléhez vezet. Törölni eleinte csak UV-fénnyel lehetett ezeket a ROM-okat. A néhány percnyi ionizáló sugárzás vezetővé tette a szigetelő réteget, így az elektronok elszivároghattak. (EPROM: IC, kis kvarc ablakkal a közepén.) Ezért is ROM a nevük: Read Only Memory. Nem állandó írásra törlésre szánták. P2-es és korábbi alaplapok ilyenekben tárolták a BIOS-t. Mikor megoldották, hogy elektromos úton is lehessen törölni, a BIOS már frissíthető lett, megjelentek az SD, CF, stb kártyák, Pendrive-ok, majd az SSD-k is. A probléma viszont továbbra is fenn áll a korlátozott élettartammal, bár az eleinte jellemző írási-törlési ciklus jócskán megnőtt. Mint a fenti ábrán is látható, egy 8-bites cellába adatot úgy írhatunk be, hogy amelyik bitet 1-be akarjuk írni, ott a hozzá tartozó kapcsolót 1-be állítjuk, amelyiknél 0-át, ott a kapcsolót békén hagyjuk. BB 3
4 A probléma az, hogy amelyiknél 0-át akarunk írni és ezért a kapcsolót nem működtetjük, ott valójában nem nullát írunk, hanem a bit eredeti értékét változatlanul hagyjuk. Ha a Byte eredeti tartalma ez volt: Majd ezt írjuk be új értéknek a fenti módszerrel: Eredményként ezt fogjuk kapni: Ami hibás. Tehát a következőt kell tenni: Eredeti Byte: Törlés: Beírás: Az eredmény: A flash memóriák lehetnek NOR vagy NAND típusúak: A NOR memóriák párhuzamos adathozzáférést tesznek lehetővé. Gyors, véletlenszerű elérést biztosítanak, a memória bármelyik pontjára lehet írni, és onnan olvasni. Ebből a memóriából akár egy-egy bájt is kiolvasható. A NAND memóriák soros hozzáférésűek. Az adatokat sorban olvassák, a memóriát kisebb blokkokban kezelik. Ezt a típusú memóriát olyan eszközökben használják, melyeknek sok adatot, folyamatosan kell olvasniuk. Ilyenek például a digitális fényképezőgépek vagy az MP3-lejátszók. Statikus RAM Ez jellemzően a processzorok cache-ramja, de a DRAM, és akár az EPROM kiváltására is használják. Ki lehet úgy is alakítani memória-cellát, hogy nem alapozunk a parányi kondenzátorokra. Az alábbi ábrán egy ilyen cella látható: Működése: ha Q1 vezet, R1 logikai "1"-ben van. Ekkor Q2 Gate-jén sincsenek elektronok, mert azok a zöld nyíl irányába el tudnak folyni. Mivel Q2 lezárt állapotban van, R2-n keresztül Q1 Gate-je folyamatos elektron-utánpótlást kap (lila nyíl) a negatív tápból, vagyis stabil állapot alakul ki. BB 4
5 Ha S0-t egy pillanatra zárjuk, Q1 Gate-jéről elvezetjük az elektronokat, az lezár, R1-en keresztül Q2 Gate-jére elektronok jutnak, ami kinyit, és egyben Q1-et a továbbiakban zárva tartja, az állapot megfordul. Később S1-gyel újra visszabillenthető az egész cella. (Éppen ezért bistabil multivibrátornak is nevezik.) A kapcsolók szivárgási áramát az ellenállásokon átfolyó áramok tudják pótolni, ezért frissíteni nem kell. Ennek következtében jóval egyszerűbb az alkalmazása is. Másrészt, mivel nem kell így a frissítésre időt pazarolni, és kapcsolástechnikailag sem tér el a processzor többi részétől, bírja a szinkron órajelet a processzorral. Csak egy baj van vele: egy bit tárolásához kétszer annyi tranzisztor kell, mint a dinamikus RAM esetén - Az ellenállások helyett itt is tranzisztorokat alkalmazva kijön a 4 db tranzisztor/bit, a DRAM 2 db tranzisztor/bit-jével szemben. Ez rögtön meg is magyarázza, miért a DRAM terjedt el bonyolultabb kezelése ellenére. A feszültség lekapcsolása után elfelejti az adatokat, viszont nyugalmi állapotban csak ua nagyságú áramot fogyaszt, mint egy kvarcóra. Így egy feltöltött kondenzátor, vagy egy pici elem alkalmazásával akár évekig megőrzi a tartalmát. Ezért gyakran láb-kompatibilisre készítik a nekik megfelelő kapacitású ROM-okkal, így azok helyett is alkalmazhatók. (pl ipari vezérlőkben programok tárolása, vagy fejlesztői környezetben programok tesztelése.) Alább egy érdekesség: SRAM, a chip a tokozásába rejtett elemmel: BB 5
6 A fenti ismertetőben SET/RESET típusú tárolócelláktól eltérően, a gyakorlatban - vezérlés szempontjából - némileg eltér a DRAM és az SRAM, mivel azoknál nem beírás/törlés történik, hanem az adatokat továbbítják a cellák bemenetére. Valamint - természetesen - további kapcsolókkal kell biztosítani a cellák címzését, illetve kiolvasását is. Még egy megjegyzés: a parazita kondenzátorok nélkül nagyon nagy bajban lennénk memória-gyártás területén. 1 Giga RAM-ban milliárdnyi kis kondenzátor "dolgozik" nekünk. Viszont jórészt ezek okozzák azt is, hogy egy komolyabb processzor A áramot vesz fel. Minden órajel-ciklusban feltölteni és kisütni kell őket, ami felesleges veszteség. Memóriahierarchia A számítógépek a működés szempontjából tárolt adatokat dolgoznak fel. Elméleti alapon a legjobb az lenne, ha mindent a lapkában elhelyezett regiszterek tárolnának, ám ez fizikailag kivitelezhetetlen feladat. A processzor azonban nagyságrendekkel gyorsabb egy általános adattároló eszköznél (például merevlemez), vagyis a gyors működés érdekében ki kell alakítani valamiféle hierarchiát, hogy az adatok betöltésével a lehető legkevesebb idő menjen kárba. Itt jön képbe az elérési idő fogalma, mely az az időtartam, ami alatt a megcímzett adat betöltődik. Mértékegysége: nanosecundum (ns), millisecundum (ms). Ez a paraméter jellemzi a rendszerek által használt memóriahierarchia különböző szintjeit: A számítógépek a működés szempontjából tárolt adatokat dolgoznak fel. Elméleti alapon a legjobb az lenne, ha mindent a lapkában elhelyezett regiszterek tárolnának, ám ez fizikailag kivitelezhetetlen feladat. A processzor azonban nagyságrendekkel gyorsabb egy általános adattároló eszköznél (például merevlemez), vagyis a gyors működés érdekében ki kell alakítani valamiféle hierarchiát, hogy az adatok betöltésével a lehető legkevesebb idő menjen kárba. Itt jön képbe az elérési idő fogalma, mely az az időtartam, ami alatt a megcímzett adat betöltődik. Mértékegysége: nanosecundum (ns), millisecundum (ms). Ez a paraméter jellemzi a rendszerek által használt memóriahierarchia különböző szintjeit: BB 6
7 Regiszterek: nagyon gyors elérési idővel rendelkező memória. Azok az adatok tárolódnak benne, amelyek éppen feldolgozás alatt állnak a processzorban. Gyorsítótár: főleg statikus RAM-ból épül fel. Egyfajta átmeneti tárolóként funkcionál, mivel az operatív tár elérési ideje még mindig aránytalanul magas a regiszterekhez képest. Az operatív tár adatainak azon kis szeletét tárolják, amelyen éppen dolgozik a processzor. Az elgondolás alapja a lokalitási elv, amely kimondja: ha az operatív tárnak egy pontját megcímzik, akkor nagy valószínűséggel a következő címzés is a közelben lesz. Általában több szintre osztják fel a tárakat, így csökkentve az adott lapka előállítási költségét. A gyorsítótár elve, hogy a leggyakrabban használt adatok legyenek nagyon rövid időn belül elérhetőek. Cache az elemi tároló áramkörökből felépülő memória francia elnevezése. A mai számítógép processzorok (a 486-os óta) mindegyike tartalmaz belső cache-t. Operatív tár: itt tárolódnak a futtatott programok által használt adatok. Háttértár és archív tár: Kifejezetten nagy kapacitású memóriák az adatok tárolására tervezve. A programok futtatása szempontjából a sebesség itt másodlagos szempont Memóriaidőzítések A memóriák legfőbb ismert paramétere az órajel, de ennél összetettebb a sebességre vonatkozó kérdés. A lapkákhoz ugyanis még időzítési paraméterek is tartoznak. A könnyebb érthetőség érdekében a memóriát a legegyszerűbb táblázatként, vagy inkább tárolómátrixként elképzelni, a bejegyzések eléréséhez pedig szükség van arra, hogy a memóriacímből oszlopcímet (CAS, vagyis Column Address Strobe), illetve sorcímet (RAS, vagyis Row Address Strobe) állítson elő a rendszer. A gyártók négy fő értéket adnak meg: sorrendben a CL-t, a trcd-t, a trp-t és a tras-t. Ezek pontos definícióját alább lehet olvasni: CAS Latency (CL): meghatározza, hogy a memóriában egy oszlop kijelölése és az adatok kimeneti regiszterbe történő megérkezése között hány órajelnek kell eltelnie. RAS-to-CAS Delay (trcd): meghatározza, hogy hány órajel szükséges a sor meghatározása és az oszlopot megcímző jel elküldéséhez. RAS Precharge Time (trp): meghatározza, hogy hány órajel szükséges az áramkörök feltöltéséhez a sor megcímzése előtt. Row Active Time (tras): meghatározza, hogy hány órajelnek kell eltelnie két különböző sor megcímzése között. A fenti paraméterekből önmagában nem érdemes kiindulni, mivel a memória késleltetését az órajel is befolyásolja. Ennek megfelelően a memória sebessége az órajel és az időzítések együttes értelmezésétől függ. Általánosan elmondható, hogy minél magasabb az órajel, és minél kisebbek az időzítési értékek, annál gyorsabb a memória. Fontos megjegyezni, hogy az integrált grafikus vezérlő processzorba költöztetésével a PC-k érzékenyebbek lettek a memória órajelére, így az alacsonyabb időzítési paraméterek ugyan hoznak a konyhára, de magasabb órajellel több sebességet lehet nyerni, mint alacsonyabb időzítési paraméterekkel. Memóriák elérési ideje A memóriagyártó legújabb termékei rendszerint valamilyen magas órajelű és magas késleltetésű DDR memória, vegyünk példának egy DDR es kétcsatornás csomagot (memóriapárt) CL9-es késleltetéssel. CL9-es? Az már jó nem lehet Az órajelet és a késleltetést együttesen kell vizsgálni ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire gyors az adott memóriapár, hiszen a két adatból együttesen kiszámolható a memória elérési ideje. A magas órajelű, magas késleltetésű memóriák elérési ideje gyakran ugyanolyan BB 7
8 mértékű, mint egy alacsonyabb órajelű, ugyanakkor alacsonyabb késleltetésű memóriáé; csak éppenséggel magasabb memória-sávszélességet érhetünk el velük, és jobban bírják a strapát, ha a tuningról van szó. A következő összesítésben az elterjedt DDR3-as memóriák órajeléből és késleltetési értékéből levezetett elérési idő (mondhatnánk ciklusidőt is) van feltűntetve: DDR CL6: 11,22 ns ciklusidő DDR CL7: 13,1 ns ciklusidő DDR CL5: 7,5 ns ciklusidő DDR CL6: 9,0 ns ciklusidő DDR CL7: 10,5 ns ciklusidő DDR CL6: 7,5 ns ciklusidő DDR CL7: 8,75 ns ciklusidő DDR CL8: 10,0 ns ciklusidő DDR CL6: 6,42 ns ciklusidő DDR CL7: 7,49 ns ciklusidő DDR CL8: 8,56 ns ciklusidő DDR CL7: 7,00 ns ciklusidő DDR CL8: 8,00 ns ciklusidő DDR CL9: 9,00 ns ciklusidő CPU és alaplap Alaplap: egy olyan nagyméretű áramköri lap, mely hordozójául szolgál a legfontosabb részegységeknek. Itt helyezkedik el a központi processzor egység, a memória és különböző kiegészítő kártyák, valamint vezetékeknek nyújt csatlakozási lehetőséget. Az újabb alaplapokon a hangkártyát már csak integráltan találunk, melyek több mint elegendőek az otthoni felhasználóknak, viszont ha professzionálisabb felhasználók vagyunk, akkor szükségünk lehet egy ilyen kártya külön beszerzésére. Központi processzor egység (CPU): azok a színes, néha háromdimenziós csodák, melyeket használat közben a számítógépünkön láthatunk, valójában bonyolult számításoknak az eredménye. Ezeknek a számításoknak egy része valódi aritmetikai művelet, melyeket a gép kettes számrendszerben végez el, másik része pedig logikai művelet, melyekhez egyaránt kell az adatokat ideiglenesen tárolni, feldolgozni és továbbítani. Ez a CPU feladata. Ez az egység irányítja a számítógép működését. Tápegység és hűtőventillátor A számítógép működése során természetes jelenség, hogy a processzorok és a tápegység melegedni kezd. Egy bizonyos hőmérséklet fölött azonban az alkatrészek meghibásodhatnak, károsodhatnak. Ezen nemkívánatos jelenségek kiküszöbölésére találhatók a számítógépben hűtőventilátorok. Általában a processzoron és a videokártya processzorán és a tápegységben találhatók, de esetleg a merevlemez ilyen módon történő hűtése is szükségessé válhat. BB 8
9 Tápegység: a számítógép működtetéséhez villamos áram is szükséges, így meg kell teremtenünk az elektromos hálózattal való összeköttetését. Azonban a gép egyes elemei különböző feszültséget, illetve csatlakozási lehetőséget igényelnek, ezért szükséges egy olyan egység, mely ezeket az igényeket biztosítja. Videokártyák A videokártya feladata, hogy a monitoron megjelenítendő képet előállítsa. A képernyőn megjelenő kép minősége (színmélysége, felbontása) nem csak a monitortól, de a videokártyától is jelentős mértékben függ. Bizonyos kártyákhoz lehetséges több monitort is csatlakoztatni. Alapfogalmak az adattárolásban Adat: Az adat az információáramlás egysége, tények, fogalmak, jelenségek mértékegység nélküli, jelentésüktől elvonatkoztatott formája. Adatátviteli sebesség: Az információáramlás sebességét nevezzük adatátviteli sebességnek. Leggyakrabban használt mértékegysége a bps (bit per secundum), amellyel az egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük. Az átvitelt jelllemezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások számával is, amit jelzési sebességnek, vagy közismert néven baudnak nevezünk. Bit: A betáplált adatok a lehető legkisebb egységekre lebontva kerülnek tárolásra a számítógépben. A legkisebb adategység a bit (Binary Digit). A számítógépes adattárolás legkisebb önállóan is értelmezhető egysége a bájt (Byte). Napjaink növekvő tárolókapacitásainak köszönhetően már kényelmetlen lenne Byte-ban mérni, ezért alkalmazzuk az SI mértékegységekhez hasonló kifejezéseket: Kbyte (kilo-), Mbyte (mega-), Gbyte (giga-), Tbyte (tera-) A váltószám a különböző mértékegységek között 1024, tehát 1 Mbyte=1024 Kbyte, 1 Kbyte=1024 byte. Minden adattár címezhető memóriaelemekből (rekeszekből / cellákból) tevődik össze. A személyi számítógépek (PC) elterjedésével a szó szervezésű számítógépek helyét a byte szervezésű számítógépek vették át. A memóriahely jelölésére szolgáló sorszámot nevezzük címnek (address). Adattárolók A régebben leginkább két eszközcsatolási szabvány az IDE (Integrated Drive Electronics; vagy PATA Paralel Advanced Technology Attachment), illetve az SCSI (Small Computer System Interface). Az SCSI szabvány használata esetén külön eszközvezérlő egység szükséges. Ezzel a szabvánnyal a géphez 7-32 eszköz kapcsolható. A manapság legelterjedtebb eszközcsatolási szabvány a SATA (Serial Advanced Technology Attachment). BB 9
10 Órajelek előállítása a PC-ben Mikor a számítógépek processzorai 50 MHz-es tartományban dolgoztak, egyszerűen csak be kellett tenni egy kvarcot, és már ment is minden. Aztán az órajelek emelkedésével az a probléma lépett fel, hogy 100 MHz felett már nem is nagyon van kvarc. Ráadásul a különböző processzorok más-más frekvencián működhetnek, tehát valahogy állíthatónak is kell lenni a frekvenciáknak. Erre már csak rájött a tuningolás, az 1MHz-es lépésekben való állítás igénye. A kvarckristály A kihasított és méretre csiszolt kvarc lapka két oldalát fémezéssel vezetővé teszik, amihez a kivezetéseket csatlakoztatják. Hajlítás hatására a két átellenes oldalán feszültség keletkezik. Ellenkező irányú hajlításkor a feszültség is megfordul. De ez fordítva is igaz: feszültséget rákötve meghajlik. Ha sikerül valami módon "megpendíteni" -mint egy hangvillát- saját frekvenciáján rezeg. A "pendítést" az előbbiek miatt praktikus a rákötött feszültséggel létrehozni. Az így "megpendített" kvarc kristály szigorúan csak a saját rezonancia-frekvenciáján rezeg és a frekvenciának megfelelő váltakozó feszültség is megjelenik a sarkain. Ezért alkalmas nagypontosságú rezgőkörök, oszcillátorok készítésére. Ellentétben a tekercsekkel, kondenzátorokkal sokkal pontosabb, kevésbé hőmérsékletfüggő és időtállóbb. Valamint a jósági tényezője (Q) is nagyságrendekkel nagyobb. A jósági tényezőt azt befolyásolja, hogy a rezgés folyamán minden periódusban energia-veszteség keletkezik két alkalommal: LC tag esetén a rezgés árama kétszer átfolyik a tekercs ellenállásán, kétszer átforgatja a domén-kristályokat a vasmagban, kétszer átforgatja a dielektrikum molekuláit a kondenzátorban. Ezek a súrlódások hőt termelnek, csökkentik a rezgés energiáját, a rezgés lecseng, abbamarad. BB 10
11 Egy kvarckristály veszteségei nagyságrendekkel kisebbek. Ha ábrázoljuk, kb így viszonyul a kvarc (kék) és egy LC-tag (piros) Q-ja: Természetesen sokféle kvarckristály létezik. Aszerint, hogy az eredeti kristályból milyen irányban hasítják ki és milyen méretben készítik el, befolyásolni lehet rezonálásának módját, ezzel a tulajdonságait. Például a rezonancia-frekvenciáját, a hőfokfüggését, elektromos tulajdonságait. A frekvencia-szintézer A kvarc mellett a másik lehetőség az órajelek előállítására a feszültség vezérelt oszcillátor, ami néhány logikai kapuból, ellenállásból és kondenzátorból elkészíthető. BB 11
12 Ennek angol neve Voltage Controlled Oscillator, röviden VCO. A VCO úgy működik, hogy a bemenetre adott egyre nagyobb feszültség hatására a C kondenzátor egyre rövidebb idő alatt töltődik fel, így egyre nagyobb a kimeneti frekvencia. Ezzel ugyan GHz-es frekvenciatartományú rezgéseket is előállíthatunk, de az nem stabil. Érzékeny a feszültség-ingadozásokra, az alkatrészek pontosságának szórására, hőmérsékletre, az alkatrészek öregedésére, stb. A fáziszárt hurok, vagyis PLL A megoldást a fáziskomparátor jelenti. Ez is mindössze néhány kapuból áll. A következő a működése: ha a kvarc jele jön be előbb, akkor a hiba idejére a K1 bekapcsolásával növeli a C1 kondenzátort feszültségét, ezzel növeli a VCO bemenő feszültségét, vagyis a frekvenciát. Ha a VCO jele jön be előbb, a K2 kapcsol be, csökkenti C1 feszültségét, ezzel a VCO frekvenciáját. Ha nincs hiba, egyik kapcsoló sem kapcsol, a C1 feszültsége változatlan marad. Ez az alábbi ábrán látható: BB 12
13 Ezzel a megoldással kvarc-pontosságúvá tettük a VCO-t (és a két rezgés is szinkronban van, fázishelyesek), csak 1 baj van vele: pont ugyanazt a frekvenciát állítja elő, mint a kvarc. Ahhoz, hogy nagyobb frekvenciát állítsunk elő, be kell csapnunk a komparátort egy osztóval. (Egyből egy programozható osztót rajzoltam be.) Így a VCO kimenő frekvenciája annyiszorosa lesz a kvarc frekvenciájának, amennyi az osztó értéke. 1MHz-es kvarcnál, és 8 bites osztónál 1 és 255MHz-es tartományban, 1MHz-es lépésekben állítható lett a frekvencia. (Tulajdonképpen, már elő is állítottuk az FSB-t.) Most már csak a Bios megfelelő regisztereibe be kell írni a szorzási arányokat. Egy alaplap kb. így néz ki (HT nélkül): BB 13
14 Ezt a megoldást használják a rádiókban és tévékben is (digitálisan hangolt tunerek), mikor csatornát keresünk/kiválasztunk. Egy jól használható ilyen áramkör lehet pl.: a 74HC4046A nevű IC, itt látható a blokkvázlata: BB 14
15 BB 15
elektronikus adattárolást memóriacím
MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása
RészletesebbenIsmerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor
Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív
RészletesebbenSzámítógép felépítése
Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége
Részletesebben6. óra Mi van a számítógépházban? A számítógép: elektronikus berendezés. Tárolja az adatokat, feldolgozza és az adatok ki és bevitelére is képes.
6. óra Mi van a számítógépházban? A számítógép: elektronikus berendezés. Tárolja az adatokat, feldolgozza és az adatok ki és bevitelére is képes. Neumann elv: Külön vezérlő és végrehajtó egység van Kettes
RészletesebbenInformatika érettségi vizsga
Informatika 11/L/BJ Informatika érettségi vizsga ÍRÁSBELI GYAKORLATI VIZSGA (180 PERC - 120 PONT) SZÓBELI SZÓBELI VIZSGA (30 PERC FELKÉSZÜLÉS 10 PERC FELELET - 30 PONT) Szövegszerkesztés (40 pont) Prezentáció-készítés
RészletesebbenBepillantás a gépházba
Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt
RészletesebbenA processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem)
65-67 A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem) Két fő része: a vezérlőegység, ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, az
RészletesebbenA számítógép egységei
A számítógép egységei A számítógépes rendszer két alapvető részből áll: Hardver (a fizikai eszközök összessége) Szoftver (a fizikai eszközöket működtető programok összessége) 1.) Hardver a) Alaplap: Kommunikációt
RészletesebbenSzámítógép egységei. A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése.
Számítógép egységei A mai számítógépek túlnyomó többsége a Neumann-elvek alapján működik. Ezeket az elveket a számítástechnika történet részben már megismertük, de nem árt ha felelevenítjük. Neumann-elvek
RészletesebbenSzámítógépek felépítése
Számítógépek felépítése Kérdések a témakörhöz Melyek a Neumann-elvek? Milyen főbb részei vannak a Neumann-elvek alapján működő számítógépeknek? Röviden mutasd be az egyes részek feladatait! Melyek a ma
Részletesebbenstatikus RAM ( tároló eleme: flip-flop ),
1 Írható/olvasható memóriák (RAM) Az írható/olvasható memóriák angol rövidítése ( RAM Random Acces Memories közvetlen hozzáférésű memóriák) csak a cím szerinti elérés módjára utal, de ma már ehhez az elnevezéshez
RészletesebbenDIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK)
DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) A digitális berendezések a feladatuk ellátása közben rendszerint nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel. Feldolgozás előtt és után rendszerint tárolni kell az adatokat ritka
RészletesebbenDigitális rendszerek. Memória lapkák
Digitális rendszerek Memória lapkák ROM (Read-Only Memory) Csak olvasható memória 2 ROM: gyártás során programozzák fel PROM (Programmable ROM): felhasználó egyszer, és csak is egyszer programozhatja fel.
RészletesebbenMemóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő)
Memóriák (felejtő) Memória Kapacitás Ár Sebesség Memóriák - tárak Háttértár (nem felejtő) Memória Vezérlő egység Központi memória Aritmetikai Logikai Egység (ALU) Regiszterek Programok Adatok Ez nélkül
Részletesebben8. témakör. Memóriák 1. Számítógép sematikus felépítése: 2.A memória fogalma: 3.A memóriák csoportosítása:
8. témakör 12a_08 Memóriák 1. Számítógép sematikus felépítése: 2.A memória fogalma: Gyors hozzáférésű tárak. Innen veszi, és ideírja a CPU a programok utasításait és adatait (RAM, ROM). Itt vannak a futó
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenDr. Oniga István. DIGITÁLIS TECHNIKA 10 Memóriák
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 10 Memóriák Memóriák Programot, és adatokat tárolnak D flip-flop egyetlen bit, a regiszter egy bináris szám tárolására alkalmasak Memóriák több számok tárolására alkalmasak
RészletesebbenMEM 5. A DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) A FÉLVEZETŐ ALAPÚ MEMÓRIÁK
5. A DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) A digitális berendezések a feladatuk ellátása közben rendszerint nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel. Feldolgozás előtt és után rendszerint tárolni kell az adatokat.
RészletesebbenSzámítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop)
Számítógép Számítógépnek nevezzük azt a műszakilag megalkotott rendszert, amely adatok bevitelére, azok tárolására, feldolgozására, a gépen tárolt programok működtetésére alkalmas emberi beavatkozás nélkül.
RészletesebbenA személyi számítógép felépítése
A személyi számítógép felépítése A számítógépet, illetve az azt felépítő részegységeket összefoglaló néven hardvernek (hardware) nevezzük. A gépház doboz alakú, lehet fekvő, vagy álló attól függően, hogy
RészletesebbenOszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?
Oszcillátorok Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör? Töltsük fel az ábrán látható kondenzátor egy megadott U feszültségre, majd zárjuk az áramkört az ábrán látható módon. Mind a tekercsen, mind
RészletesebbenDr. Oniga István. DIGITÁLIS TECHNIKA 10 Memóriák
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 10 Memóriák Memóriák Programot, és adatokat tárolnak D flip-flop egyetlen bit, a regiszter egy bináris szám tárolására alkalmasak Memóriák több számok tárolására alkalmasak
RészletesebbenA számítógépek felépítése. A számítógép felépítése
A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:
RészletesebbenIrányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei
Irányítástechnika 1 6. Elıadás A logikai hálózatok építıelemei Irodalom - Kovács Csongor: Digitális elektronika, 2003 - Zalotay Péter: Digitális technika, 2004 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális
RészletesebbenMi van a számítógépben? Hardver
Mi van a számítógépben? Hardver A Hardver (angol nyelven: hardware) a számítógép azon alkatrészeit / részeit jelenti, amiket kézzel meg tudunk fogni. Ezen alkatrészek közül 5 fontos alkatésszel kell megismerkedni.
RészletesebbenMEMÓRIA TECHNOLÓGIÁK. Számítógép-architektúrák 4. gyakorlat. Dr. Lencse Gábor. tudományos főmunkatárs BME Híradástechnikai Tanszék lencse@hit.bme.
MEMÓRIA TECHNOLÓGIÁK Számítógép-architektúrák 4. gyakorlat Dr. Lencse Gábor 2011. október 3., Budapest tudományos főmunkatárs BME Híradástechnikai Tanszék lencse@hit.bme.hu Tartalom Emlékeztető: mit kell
Részletesebben3. A DIGILENT BASYS 2 FEJLESZTŐLAP LEÍRÁSA
3. A DIGILENT BASYS 2 FEJLESZTŐLAP LEÍRÁSA Az FPGA tervezésben való jártasság megszerzésének célszerű módja, hogy gyári fejlesztőlapot alkalmazzunk. Ezek kiválóan alkalmasak tanulásra, de egyes ipari tervezésekhez
Részletesebben2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés
. Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák
Memória technológiák Horváth Gábor 2017. március 9. Budapest docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Hol tartunk? CPU Perifériák Memória 2 Mit tanulunk a memóriákról?
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA - SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK. Háber István Ihaber@pmmik.pte.hu
BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA - SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Háber István Ihaber@pmmik.pte.hu MAI SZÁMÍTÓGÉPEK FELÉPÍTÉSE A mai digitális számítógépek többségének felépítése a Neumann-elvet követi. Három fő funkcionális
RészletesebbenSzámítógép egységei. Szoftver (a fizikai eszközöket működtető programok összessége)
Számítógép egységei A számítógépes rendszer két alapvető részből áll: Hardver (a fizikai eszközök összessége) Szoftver (a fizikai eszközöket működtető programok összessége) 1.) Hardver a) Alaplap: Kommunikációt
Részletesebben7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.
7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve
RészletesebbenProcesszor (CPU - Central Processing Unit)
Készíts saját kódolású WEBOLDALT az alábbi ismeretanyag felhasználásával! A lap alján lábjegyzetben hivatkozz a fenti oldalra! Processzor (CPU - Central Processing Unit) A központi feldolgozó egység a
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK
IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK, VEZÉRLŐBERENDEZÉSEK FEJLŐDÉSE, PLC-GENERÁCIÓK Irányítástechnika Az irányítás olyan művelet, mely beavatkozik valamely műszaki folyamatba annak: létrehozása (elindítása)
RészletesebbenELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA
ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA A PC FIZIKAI KIÉPÍTÉSÉNEK ALAPELEMEI Chip (lapka) Mikroprocesszor (CPU) Integrált áramköri lapok: alaplap, bővítőkártyák SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok
F3 Bevezetés az elektronikába Digitális elektronika alapjai Szekvenciális hálózatok F3 Bev. az elektronikába SZEKVENIÁLIS LOGIKAI HÁLÓZATOK A kimenetek állapota nem csak a bemenetek állapotainak kombinációjától
RészletesebbenLaptop: a fekete doboz
Laptop: a fekete doboz Dankházi Zoltán ELTE Anyagfizikai Tanszék Lássuk a fekete doboz -t NÉZZÜK MEG! És hány GB-os??? SZEDJÜK SZÉT!!!.2.2. AtomCsill 2 ... hát akkor... SZEDJÜK SZÉT!!!.2.2. AtomCsill 3
RészletesebbenIT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény
IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program
RészletesebbenLogikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6
Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.
RészletesebbenVIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC)
VIII. BERENDEZÉSORIENTÁLT DIGITÁLIS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK (ASIC) 1 A korszerű digitális tervezés itt ismertetendő (harmadik) irányára az a jellemző, hogy az adott alkalmazásra céleszközt (ASIC - application
RészletesebbenA háttértárak a program- és adattárolás eszközei.
A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória (RAM) csak ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig őrzi meg tartalmát, a háttértárolókon nagy mennyiségű adat akár évtizedekig
RészletesebbenArchitektúra, memóriák
Archiekúra, memóriák Mirıl lesz szó? Alapfogalmak DRAM ípusok Mőködés Koschek Vilmos Jellemzık vkoschek@vonalkod.hu 2 Félvezeıs memóriák Hozzáférési idı Miér is? Mőködési sebesség kérése kérése kérése
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Máté: Számítógép architektúrák 20100922 Programozható logikai tömbök: PLA (315 ábra) (Programmable Logic Array) 6 kimenet Ha ezt a biztosítékot kiégetjük, akkor nem jelenik meg B# az 1 es ÉS kapu bemenetén
Részletesebben8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
RészletesebbenXI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat
XI. DIGITÁLIS RENDSZEREK FIZIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Ebben a fejezetben a digitális rendszerek analóg viselkedésével kapcsolatos témákat vesszük sorra. Elsőként arra térünk ki, hogy a logikai értékek
RészletesebbenIT - Alapismeretek. Megoldások
IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
RészletesebbenUJJLENYOMAT OLVASÓ. Kezelői Kézikönyv
UJJLENYOMAT OLVASÓ Kezelői Kézikönyv 2 Funkció leírása Belépés programozási módba MESTER kód megváltoztatása Új felhasználói ujjlenyomat hozzáadása Felhasználói ujjlenyomat törlése F1/F2-S egyszerűsített
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.
RészletesebbenKözlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai
Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző
RészletesebbenAlapismeretek. Tanmenet
Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver Perifériák 4. Hardver
RészletesebbenAlapismeretek. Tanmenet
Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak, számítógép generációk 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver
RészletesebbenELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri
RészletesebbenBevezetés az elektronikába
Bevezetés az elektronikába 6. Feladatsor: Egyszerű tranzisztoros kapcsolások Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Tranziens (átmeneti) jelenségek Az előzőekben csupán az
Részletesebben10. Digitális tároló áramkörök
1 10. Digitális tároló áramkörök Azokat a digitális áramköröket, amelyek a bemeneteiken megjelenő változást azonnal érvényesítik a kimeneteiken, kombinációs áramköröknek nevezik. Ide tartoznak az inverterek
Részletesebben11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA
11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy
RészletesebbenIntegrált áramkörök/3 Digitális áramkörök/2 CMOS alapáramkörök Rencz Márta Ress Sándor
Integrált áramkörök/3 Digitális áramkörök/2 CMOS alapáramkörök Rencz Márta Ress Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák A CMOS inverter, alapfogalmak működés, számitások, layout CMOS kapu áramkörök
RészletesebbenBevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák
Bevezetés az analóg és digitális elektronikába V. Félvezető diódák Félvezető dióda Félvezetőknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik. (Si, Ge)
RészletesebbenMagyar nyelvű szakelőadások a 2000-2001-es tanévben
Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Magyar nyelvű szakelőadások a 2000-2001-es tanévben Kolozsvári Műszaki Egyetem Számítástechnika Kar Szerzők dr. Baruch Zoltán Bíró Botond dr. Buzás Gábor dr.
RészletesebbenNagy Gergely április 4.
Mikrovezérlők Nagy Gergely BME EET 2012. április 4. ebook ready 1 Bevezetés Áttekintés Az elektronikai tervezés eszközei Mikroprocesszorok 2 A mikrovezérlők 3 Főbb gyártók Áttekintés A mikrovezérlők az
RészletesebbenElső sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat
1 2 3 Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat XT: 83. CPU ugyanaz, nagyobb RAM, elsőként jelent
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 A MOS inverterek http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/13-mosfet2.ppt http://www.eet.bme.hu Vizsgált absztrakciós szint RENDSZER
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
Részletesebben3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK
3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
RészletesebbenDigitális rendszerek. Digitális logika szintje
Digitális rendszerek Digitális logika szintje CPU lapkák Mai modern CPU-k egy lapkán helyezkednek el Kapcsolat a külvilággal: kivezetéseken (lábak) keresztül Cím, adat és vezérlőjelek, ill. sínek (buszok)
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenAlapismeretek. Tanmenet
Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Történeti áttekintés 2. Számítógépes alapfogalmak 3. A számítógép felépítése, hardver A központi egység 4. Hardver
RészletesebbenMemóriák. Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák 2011
Memóriák Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák 2011 Memóriák, memória rendszerek RAM, ROM memóriák: nagyméretű, lineáris tároló tömb Virtuális memóriakezelés Lapozás Szegmentálás Cache memóriák
RészletesebbenBevezetés az elektronikába
Bevezetés az elektronikába 3. Astabil multivibrátorok alkalmazása 1 Ismétlés: astabil multivibrátor Amikor T2 kinyit, Uc2 alacsony (néhány tized V) lesz, az eredetileg feltöltöt kondenzátor negatívbe viszi
RészletesebbenSzámítógép architektúrák. Tartalom. A memória. A memória
Számítógép architektúrák A memória Tartalom Félvezető tárolók DRAM, SRAM ROM, PROM Tokozások, memóriamodulok Lokalitás elve Gyorsítótárak (cache) Vadász, 2005 Ea7 2 A memória Tár: programok és adatok tárolására.
Részletesebben5. tétel. A számítógép sematikus felépítése. (Ábra, buszok, CPU, Memória, IT, DMA, Periféria vezérlő)
5. tétel 12a.05. A számítógép sematikus felépítése (Ábra, buszok, CPU, Memória, IT, DMA, Periféria vezérlő) Készítette: Bandur Ádám és Antal Dominik Tartalomjegyzék I. Neumann János ajánlása II. A számítógép
Részletesebben1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?
.. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
Részletesebben2016/06/23 07:47 1/13 Kérdések
2016/06/23 07:47 1/13 Kérdések < Számítástechnika Kérdések Hardver Kérdés 0001 Hány soros port lehet egy PC típusú számítógépen? 4 COM1 COM2 COM3 COM4 Kérdés 0002 Egy operációs rendszerben mit jelent a
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenA PC vagyis a személyi számítógép. VII. rész
ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép MOS logikai integrált áramkörök II. rész A MOS logikai áramkörök kapcsolástechnikai megvalósítását és mûködését egy egyszerû, diszkrét alkatrészekbõl felépített
RészletesebbenAlaplap: közös kapcsolódási felület a számítógép részegységei számára
Alaplap: közös kapcsolódási felület a számítógép részegységei számára AGP-csatlakozó alaplapi vezérlő chip PCI-csatlakozók rögzítőkeret a hűtőhöz FDD-csatlakozó tápegységcsatlakozó S.ATAcsatlakozók P.ATAcsatlakozók
RészletesebbenSzámítógépek felépítése
Számítógépek felépítése Emil Vatai 2014-2015 Emil Vatai Számítógépek felépítése 2014-2015 1 / 14 Outline 1 Alap fogalmak Bit, Byte, Word 2 Számítógép részei A processzor részei Processzor architektúrák
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenSzámítógép architektúrák. Tartalom. A memória. A memória
Számítógép architektúrák A memória Tartalom Félvezető tárolók DRAM, SRAM ROM, PROM Tokozások, memóriamodulok Lokalitás elve Gyorsítótárak (cache) A memória Vadász, 2007. Ea7 2 A memória Tár: programok
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
Részletesebben1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.
Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Kívánalom: sok kapu kevés láb Kombinációs áramkörök efiníció: kimeneteket egyértelműen meghatározzák a pillanatnyi bemenetek Multiplexer: n vezérlő bemenet, 2 n adatbemenet, kimenet z egyik adatbemenet
RészletesebbenÚj kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal
Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti
RészletesebbenIványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata
ARM programozás 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata Iványi László ivanyi.laszlo@stud.uni-obuda.hu Szabó Béla szabo.bela@stud.uni-obuda.hu Mi az ADC? ADC -> Analog Digital Converter Analóg jelek mintavételezéssel
Részletesebben(A DRAM-okkal kapcsolatban a bank megnyitása, bank aktiválása, banksor megnyitása vagy a lap megnyitása kifejezések szinonímák, ugyanazt jelentik.
Szinkron DRAM fontosabb időzítési paraméterek tcl trcd tras trp trc CAS Latency, várakozási idő az oszlopburst olvasási parancsától az első adat megjelenéséig A minimális idő a bank(sor) megnyitásától
Részletesebben2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához
XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenA mikroprocesszor felépítése és működése
A mikroprocesszor felépítése és működése + az egyes részegységek feladata! Információtartalom vázlata A mikroprocesszor feladatai A mikroprocesszor részegységei A mikroprocesszor működése A mikroprocesszor
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenÁramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben1. Milyen eszközöket használt az ősember a számoláshoz? ujjait, fadarabokat, kavicsokat
1. Milyen eszközöket használt az ősember a számoláshoz? ujjait, fadarabokat, kavicsokat 2. Mit tudsz Blaise Pascalról? Ő készítette el az első szériában gyártott számológépet. 7 példányban készült el.
RészletesebbenS2302RF vezeték nélküli programozható digitális szobatermosztát
vezeték nélküli programozható digitális szobatermosztát Termékjellemzők: 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1 1 Programozhatóság: 7 napos előre programozhatóság Kijelezhető hőmérséklet tartomány 0 C~40 C (0.1 C-os
Részletesebben11. Az alaplap és részei, az eszközök alaplapra történő csatlakoztatásának módjai
11. Az alaplap és részei, az eszközök alaplapra történő csatlakoztatásának módjai Az alaplap részei, az egyes részek funkciói Az alaplapon (motherboard) a számítógép működéséhez elengedhetetlen áramkörök
Részletesebben2.2 A számítógép felépítése (1. rész)
Neumann elvek: 2.2 A számítógép felépítése (1. rész) Sorosan dolgozza fel a program által meghatározott utasításokat (egymás után) Tárolt program elve az adatok és a végrehajtandó programok azonos belső,
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)
SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki
RészletesebbenElvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben
Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elvonatkoztatási szintek a digitális rendszertervezésben Elektronikus Eszközök Tanszéke eet.bme.hu Rendszerszintű tervezés BMEVIEEM314 Horváth Péter 2013 Rendszerszint
Részletesebben