20 évesek lettünk. Hogy is kezdődött?

Átírás

1

2 Az 1997-ben alapított Írottkő Natúrpark 20 éve alatt jelentős hatással volt a kőszegi és kőszeg-hegyaljai térségre. E kiadvány összefoglalás az Írottkő Natúrpark tevékenységéről, kiemelten a környezeti nevelés és szemléletformálás terén végzett munkájáról. kiadó: Írottkő Natúrparkért Egyesület felelős szerkesztő: Bakos György összeállította: Somogyi Györgyné, Rezner Hajnalka, Horváthné Korom Zita grafika és nyomda: Mura Grafika Bár tudjuk, hogy nem csak a 20 éveseké a világ, de most mégis ÜNNEP van, ami rólunk, az Írottkő Natúrparkért Egyesületről szól Hogy is kezdődött? Az Írottkő Natúrpark megvalósításának gondolata már az 1980-as évek végén megfogalmazódott. A Fertő-Hanság Nemzeti Park létrehozására megalakult osztrák-magyar vegyesbizottság kezdte el az előkészítő munkálatokat. Aztán hosszabb szünet következett A natúrpark létrehozásának 1996-ban a Phare CBC program adott lendületet, melynek során a szomszédos ausztriai települések és civil szervezetek konkrét lépéseket tettek a saját területükön tervezett Naturpark Geschriebenstein létrehozására. Ennek május 16-i megnyitását követően Kőszeg város, Cák, Bozsok, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló és Velem községek, továbbá a Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (akkor éppen hozzájuk tartozott a terület) Vas Megyei Irodája a Szombathelyi Erdészeti RT-vel közösen megkezdte egy, a natúrpark működtetését célzó szervezet kialakítását. Így születtünk meg mi A natúrpark létrehozásának és működtetésének azóta is motorja az Írottkő Natúrparkért Egyesület, mely április 17-én jött létre, ez tehát egyesületünk születésnapja. 3

3 Az egyesülethez tartozó települések teljes közigazgatási határán belüli területét hívjuk ÍROTTKŐ NATÚRPARKnak. Az ÍROTTKŐ NA- TÚRPARK hivatalos névhasználatához április 1-jén járult hozzá a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi Minisztere, mondhatjuk tehát, hogy ez az időpont a névadónk napja. Igaz, ekkor már 11 évesek voltunk, de csak 2004 nyarán született meg a natúrparkok névadásáról szóló jogszabályi háttér Mit kell tudni a nevünkről? Az osztrák natúrparkkal közös elnevezésünket a Dunántúl legmagasabb pontjáról, a magyar-osztrák határon található 883 méter magas Írottkő hegycsúcsról kaptuk, melyet németül is így hívnak: Geschriebenstein, azaz Megírt kő. A hegytetőn épült kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó szikla, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk. Ezek egykor Kőszeg város, a Batthyány- és az Eszterházy-uradalmak határvonalát jelölhették (Civitas Batthyániana Esterhaziana). Hol találkozhatunk Írottkő Natúrpark táblával, azaz mely települések tartoznak ma hozzánk? Az Írottkő Natúrpark magját a Kőszegi-hegység adja, tehát Kőszeg, Cák, Velem, Bozsok, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, és a dombos erdős környék Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Peresznye, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Kőszegpaty, Nemescsó, Pusztacsó, Csepreg. A hozzánk betérő látogatók sokszor nem tudják mi is az a natúrpark. Egy bekerített, lezárt terület? Egy erdő? Egy arborétum? A kulcsot mindenki megkaphatja? Kutya bevihető? No, nézzük, mi a hivatalos megfogalmazás. Írottkő-kilátó 4 5

4 Az évi LIII. törvény a természet védelméről így határozza meg a natúrparkot: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre; A jogszabályban még egy helyen találkozunk a natúrpark névvel: 29/A. 82 Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat. No, hát okosabbak lettünk. De mint tudjuk a kis hercegtől jól, csak a szívével lát az ember, megmutatjuk hát mi hogyan határozzuk meg magunkat: Az 1997-ben létrehozott Írottkő Natúrpark Magyarország nyugati határszélén jelentős védett természeti értékekkel, történelmi, kulturális örökséggel rendelkező tájegység. 15 település mellett magában foglalja a történelmi kisvárost, Kőszeget. A natúrpark területén 16 km kerékpárút, 15 tanösvény, természetvédelmi látogatóközpont, kultúrtörténeti és helytörténeti kiállítások várják az érdeklődőket. A Kőszegi-hegységben és környékén turistautak, kilátók, kápolnák, templomok és tiszta vizű források örvendeztetik meg a kirándulókat. Az aktív turizmus kedvelői egész éven át gyalogos és kerékpáros túralehetőségekből, kulturális és gasztronómiai programokból válogathatnak. A térség szubalpin klímája, Kőszeg ódon városfalai, hangulatos utcái, terei, romantikus sétára hívják a látogatókat és pihentető kikapcsolódást nyújtanak falvaink, valamint Csepreg város és környéke. Jó visszaemlékezni arra, hogy már kezdetben is milyen nagy horderejű célokat terveztünk, ezeket persze rögzítettük az egyesületi alapszabályban is, no nézzük, mik is ezek Az Írottkő Natúrpark és a hozzá kapcsolódó létesítményekre vonatkozó elképzelések kidolgozása, egyeztetése, ezek megvalósításában való együttműködés. Az Írottkő Natúrpark létrejöttével kapcsolatos beruházások bonyolítása, és azt követően az egyesület által történő működtetése. A natúrparkhoz tartozó települések természeti és épített környezetének, idegenforgalmának, gazdaságának összehangolt fejlesztése. A natúrpark területén a környezet- és természetvédelmi nevelési és oktatási célkitűzések megvalósítása. Az országhatáron átnyúló együttműködés keretei között az ausztriai Geschriebenstein Natúrparkkal való folyamatos és szoros kapcsolattartás, a fejlesztés és működtetés összehangolása, hosszú távon pedig a két szomszédos natúrpark egyesítése. Születésnapunk van, ajándékul azt kérjük, hogy ismerjék meg jobban létünk értelmét, az Írottkő Natúrparkot. Mielőtt visszatérnénk a hétköznapokhoz képzeletbeli utazásra hívunk mindenkit! Kövessük a kis herceg példáját beszélgessünk el néhány emberrel Legfontosabbak talán a természeti értékeink, melyeket érdemes jobban megismerni, nézzünk körül tehát alaposabban! Mit mesél a területről nekünk egy földrajztudós, a kis hercegből bizonyára mindenki által ismert, a számadatok bűvöletében élő geográfus? 6 7

5 Az Írottkő Natúrpark a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye északnyugati részén, helyezkedik el. A natúrpark területe teljes egészében az Alpokalja nagytájon található, melyen belül lefedi a Kőszegi-hegység magyar oldalának egészét és a Vasi-dombvidék kisebb részét. A terület a Gyöngyös-patak vízgyűjtője, mely a Rábába szállítja vizét. Jelentősebb patakjai a Hármas-patak, a Szerdahelyi-patak és az Arany-patak. Természetes állóvíz nincs a területen. Felszínalaktanára a hegyvidéki és a dombvidéki formák túlsúlya jellemző: a Kőszegi-hegység m közötti főgerincéről meredek falú völgyek futnak le a Gyöngyös m tengerszint feletti magasságú síkjára, melyet a hegység előterében m magas dombok szegélyeznek. A natúrpark területe az Alpokalja éghajlati körzetébe tartozik. A tél általában enyhe, a nyár azonban hűvös, ennek köszönhetően hazánk területén itt a legkisebb a hőmérséklet évi közepes ingadozása. A csapadék évi mennyisége 800 és 1200 mm körül alakul. A tél viszonylag havas, későn tavaszodik és a nyár is csapadékos. A jelentős magasságkülönbségeknek köszönhetően a natúrpark területének hegyvidéki része a csapadékosabb, míg a Gyöngyös-völgye jobban kitett a hőmérséklet szélsőségeinek. A natúrpark 16 település teljes közigazgatási határát foglalja magába. Területe km2, lakosainak száma fő. A natúrpark területének 50%-a természeti terület, területének 25% a pedig Natura 2000 terület, amely azonban 90%-os területi átfedést mutat a védett természeti területekkel. A natúrpark területe felszíni vizekben és csapadékban gazdag. A csapadékviszonyok helyenként jelentősen eltérőek. A Kőszeg környéki területeken 850 mm felett van az éves átlag, a Stájer-házaknál mértek 1500 mm-t is. A Gyöngyös völgyében, Kőszegtől délkeletre, Hétforrás 8 9

6 folyamatosan csökken a csapadék mennyisége. A hegység kőzetei rossz vízvisszatartó képességűek, ennek köszönhetően sok forrás fakad: pl.: Hétforrás, Szikla-forrás, Árpád forrás, Hörmann-forrás, Borha-forrás, Enikő-forrás, Szénégető-forrás, Mohás-kút, Jávor-kút, Ciklámen-forrás. Közülük a Hét(vezér)forrás a legismertebb, hét ágból fakadó igen bővizű forrás, kedvelt kirándulóhely. A natúrpark forrásvizeit összegyűjtő Gyöngyös-patak Lukácsháza és Kőszeg között, továbbá Kőszeg és az országhatár között természetes, szabályozatlan mederben folyik. Zátonyok, szakadópartok, a fejlődés különböző szakaszaiban lévő holtágak és kanyarulatok jellemzik. A kőszegi Szabó-hegy lábánál kiemelt, magas metán és szénsavtartalmú víz, mint ásványi gyógyvíz érdemel említést. Jelenleg egy időszakos ivókútnál kóstolhatjuk meg a szénsavas vizet. Közúton való megközelítése során északról Peresznyénél, észak-keletről Csepregnél, délről Gyöngyösfalunál, nyugatról pedig Bozsoknál és Kőszegnél érhetjük el a natúrpark határát. Az Írottkő Natúrpark központja Kőszeg vasúton is megközelíthető, de közúton, illetve távolsági autóbuszokkal valamennyi natúrpark település elérhető. Vasútvonalon elérhető még Lukácsháza és Gyöngyösfalu is. A térségben korábban két közúti határátkelő is működött: Kőszegen és Bozsokon. Ezen kívül 2002-től, egy kormányközi megállapodásnak köszönhetően gyalogosés kerékpáros turisták részére a Hétforrásnál és az Írottkő-kilátónál is kialakítottak gyalogos határátlépő-pontokat. Ma már megfelelő személyi okmányokkal korlátozás nélkül, bárhol át lehet lépni a szomszédos Ausztriába. Nézzünk a dolgok mélyére, ismerjük meg a terület sok millió éves alapjait! Mit mesél a területről egy geológus? A hegység kialakulásának rövid történetét egy kőszegi geotúrán ismerhetjük meg. A Kőszegi-hegységben az ország többi területéhez viszonyítva nagy felszíni elterjedésben találkozhatunk átalakult, azaz metamorf kőzetekkel. Magyarországon nagy kiterjedésben felszínen csak a Nyugat-Dunántúlon találunk ilyen kőzeteket (Kőszeg és Sopron környéke). A metamorf kőzetek magmás és üledékes kőzetekből keletkeznek nagy nyomás és hőmérséklet hatására. Az eredeti kőzet szabad szemmel általában már nem ismerhető fel. A Kőszegi-hegység (a Vas-heggyel együtt) az Alpok legkeletibb része. Az Alpok hegység úgy keletkezett, hogy az Afrikai kőzetlemez fokozatosan nekiütközött az Eurázsiai lemeznek, évmilliók alatt tolta, nyomta, gyűrte, törte azokat a nagy vastagságú üledékréteget, magmás kőzeteket, amelyek a kettő közötti óceáni medencében rakódtak le. Ennek a hatalmas erőnek a hatására nagy vastagságú kőzetrétegek tolódtak rá más kőzetrétegekre, akár több 10 km-es távolságokat is megtéve, mintegy betakarva azokat. Ezért nevezik az Alpok egy részét takarós szerkezetűnek. A Kőszegi-hegység egésze gyakorlatilag egy tektonikai ablak (Kőszeg-Rohonci tektonikai ablak). Ez a tektonikai ablak tulajdonképpen egy lyuk az Alpok takarórendszerén, ahol látjuk az alul lévő kőzetet, esetünkben a Kőszegi-hegységet. A hegység legnagyobb részét alkotó kőzetet mely vékony lemezekben elváló selymes fényű kőzet, fillitnek nevezzük. Fontos, hogy a vékony lemezek nem rétegek, hanem itt a palásságot látjuk, gyűrtségükből a hegységképző erők irányára, erejére következtethetünk. Ez a fillit sok féle lehet: mészfillit, kvarcfillit, grafitos fillit, attól függően, hogy milyen üledékes kőzet (agyag, homokkő, mészkő stb.) volt a kiinduló anyag. Homokkőből kvarcfillitet vagy metahomokkövet csinál a metamorfózis, sok kvarcit érrel (Hideg-völgy, Trianoni kereszt), nagyobb kavicsok

7 ból álló konglomerátumból metakonglomerátum lehet (Cák). Ha egy tengerelöntés következtében meszes üledékek (pl. márga) is képződtek, az átalakuláskor mészfillit keletkezik (Bozsok, Velem környéke), ahol pedig az üledékben sok a nem lebomló szerves anyag (pl. egy mocsár a tengerparton) abból a metamorfózis során grafitos fillit jön létre (Velem, Szent Vid környéke). Mikor rakódtak le az eredeti kőzetek? Az Alpokban végzett részletesebb vizsgálatok és szórvány őslénytani adatok alapján ezek az üledékek a júra időszakban úgy millió éve rakódtak le. De nem csak üledékekből keletkeztek ezek a metamorfitok. Bozsok és Felsőcsatár környékén van egy nagyon elterjedt képződmény, a zöldpala. Ennek kiinduló anyaga egy magmás kőzet volt. Akkoriban itt egy óceán kezdett megszületni, Pennini-óceánnak hívták (ezért hívják a kőszeg rohonci tektonikai ablakot Pennini-ablaknak). A júrát követő időszakban, a Széles-kő kréta idején a területen egy hasadékvölgy (rift) képződése indult meg. Itt a hasadék mentén lévő vulkánsor által kibocsájtott magmás kőzet keletkezett. A kiömlési kőzetből (bazalt), a vulkáni törmelékszórás által keletkezett kőzetekből (bazalttufa), a mélységi magmás kőzetekből (gabbró) metamorfózissal alakult ki a zöldpala és rokon kőzetei. Vajon mikor történt az átalakulás (metamorfózis)? Az bizony sok-sok millió év alatt fokozatosan ment végbe, az Alpok hegységrendszerének felgyűrődése során a felső-kréta és harmadidőszakban (eocén kor) kb millió éve. Ezt követték azok a tektonikai mozgások (legintenzívebben a miocén korban 23-5 millió éve), melyek a függőleges emelkedésekért, süllyedésekért felelősek, létrehozva az Alpok és a hozzá tartozó Kőszegi-hegység ma látható arculatát. Persze ennek a történetnek nincs vége, az események ma is folytatódnak, itt a lábunk alatt, körülöttünk! A kőzetlemezeket mozgató belső erők ma is működnek, a külső erők az idő vasfoga ma is pusztítják, alakítják a hegységet. A természeti értékek jó ismerői a biológusok. Hallgassuk meg, mit mesél a térség növényvilágáról egy botanikus? Az Írottkő Natúrpark területe viszonylag jó természeti állapotban maradt meg a jelenkor számára. Ez főleg a területen húzódó egykori vasfüggönynek és a Kőszegi Tájvédelmi Körzetnek köszönhető. A natúrpark hegyvidéki része a kelet-alpesi flóratartomány Ceticum flórajárásába sorolható. A terület szinte kizárólag erdővel borított, melyben mintegy 250 éve zajlik tervszerű gazdálkodás. A jelenleg fellelhető erdőtársulások közül az egyik legnagyobb területtel rendelkezik a m magasságban előforduló nyugat-dunántúli (gesztenyés) gyertyános-tölgyes. Lombkorona-szintjének uralkodó fafaja a kocsánytalan tölgy, de mindenhol megjelenik benne a szelídgesztenye, a gyertyán és 12 13

8 a madárcseresznye is. A kőszegiek kedvesen bariszőlőnek nevezik és a múltban fafésűvel gyűjtötték az itt gyakori fekete áfonya ízletes gyümölcsét. A gyertyános tölgyesek szép orchideája a kétlevelű sarkvirág, a kardos, a fehér és a piros madársisak, valamint a széleslevelű nőszőfű. Kedves virága az üde lomberdőknek a kikeleti hóvirág és a gyöngyvirág. A nyári erdei utakat járva igazi virágszőnyeg fogadja a látogatót. A nagy völgycsillag, a ligeti aggófű, a sárga és piros gyűszűvirág csak egy-egy kiragadott példa a legfeltűnőbb fajok közül. A hegység másik nagy kiterjedésű erdőtársulása a nyugat-dunántúli szubmontán bükkös, mely a térszíneket tekintve az előbbi társulás fölött helyezkedik el. Az esetenként éves bükkösökben a fény hiánya miatt csak kevés növényfajt találunk. Közülük az erdei ciklámen érdemel feltétlen említést. Az erdők szegélyén azonban az Alpok hatásának köszönhetően dekoratív fecsketárnicsot, farkasölő sisakvirágot, osztrák zergevirágot, továbbá rendkívül ritka bordaharasztot láthatunk. Az erdők természetvédelmi értékét növeli az osztrák tarsóka itteni előfordulása. A szintén jelentős térfoglalású mészkerülő lomberdőkben csarab és fekete áfonya jelzi a talaj savanyúságát. A patakok mentén kialakult égerligetekben a mézgás éger mellett a hamvas éger is megjelenik. Itt él, helyenként tömegesen a védett farkasboroszlán, a fehér zászpa és a struccharaszt. Természetvédelmi szempontból jelentős a hármaslevelű kakukktorma egyetlen hazai előfordulása. A patakmenti magaskórósok jellegzetes fajai kora tavasszal virágzó, majd nyáron akár cm átmérőjű, ernyőként is használható leveleket nevelő fehér és vörös acsalapu. A struccpáfrány nevét strucctollra emlékeztető alakú és méretű leveleiről kapta, melyek akár másfél méterre is megnőhetnek. A Kőszegi-hegység két kis kiterjedésű erdőtársulása a szurdokerdő és a hazánkban egyedülálló sziklai erdeifenyves. Az előbbiben hegyi szillel, vadköszmétével találkozhatunk, továbbá itt él a fokozottan védett széleslevelű harangvirág is, melynek Magyarországon csak a Bükk-hegységben és itt láthatjuk természetes előfordulását. A sziklai erdeifenyves a tarka nádtippan apró állományát rejti. fecsketárnics bodzaszagú ujjaskosbor A legszebb páfrányfajok életfeltételeit biztosítják a vékony talajú, sziklás élőhelyek. Szinte minden sziklán megtalálható az édesgyökerű páfrány, az aranyos és a kövi fodorka, a hólyagos páfrány. Jóval ritkább, így nehezebben fellelhető a kis holdruta vagy a fekete fodorka. A napsütötte sziklák virágos növényei közül a magyar repcsény, a közönséges méreggyilok vagy vadpaprika és a csillagos őszirózsa a legfeltűnőbbek. A natúrpark erdei között a telepített lucosok a Kendig-hegy és az Írottkő körül fordulnak elő. A valamikori jegenyefenyves-bükkösök helyére telepített lucfenyvesek szegélyén málnával, fürtös bodzával és kapcsos korpafűvel találkozhatunk. Az ezredforduló óta az éghajlatváltozás következtében fellépő szúkárosítás miatt a lucfenyvesek területe 14 15

9 rohamosan csökken. Helyükre lomb-elegyes erdifenyveseket ültet az Erdőgazdaság. Kőszeg-hegyalja területe átmeneti sávot képez az alpesi és a pannon flóra között. Az itt található természetszerű élőhelyek, elsősorban rétek, a települések és a gazdasági célú földterületek között kis kiterjedésben, mozaikosan maradtak fenn. Rendkívüli változatosságukra jellemző, hogy nemritkán egymás mellett találjuk az üde láprétet lápi nyúlfarkfűvel és a lejtőssztyepp maradványt leánykökörcsinnel. Az Alsó-rétek a Gyöngyös-patak egykor kiterjedt rétterületeinek utolsó maradványai Kőszeg és Lukácsháza között találhatók. Itt él a zergeboglár, a szibériai nőszirom, a mocsári gólyahír és a foltos ujjaskosbor mellett a fehér sáfrány egyetlen hazai állománya. Hasonló, de természetesebb állapotú rétek terülnek el Kőszegdoroszló környékén, melyeken gyapjúsásokat, kornistárnicsot és mocsári nőszőfüvet figyelhetünk meg. Szárazabb kaszálórétek alakultak ki az egykori gesztenyeligetek övezte Cák és Velem községek mellett. A Cáki pincék fölötti rét értékei többek között a bodzaszagú ujjaskosbor és a szártalan bábakalács. Leginkább déli kitettségű lejtőkön virágzik a változatos virágszínű agárkosbor, a kicsi virágú sömörös kosbor, a tömött, tojás alakú virágzattal rendelkező tarka kosbor. A fokozottan védett bozsoki Zsidó-réten él az osztrák tárnicska állománya, a fehérmájvirág, a kornistárnics, a fekete és a leánykökörcsin, a szártalan bábakalács, a kékperje és a lápi nyúlfarkfű. Kaszált gyümölcsösökben fordul elő az apró orchidea, az őszi fűzértekercs és az egykor általánosan elterjedt alpesi tarsóka. A szelídgesztenye igen jellegzetes fafaja a tájnak. Eredete meggyőzően ma sem tisztázott. Sokak szerint őshonos növény, más botanikusok azonban a római korban Pannóniába betelepített fának tartják. A gesztenye, a gesztenyekultúra és a gesztenyeligetek, mint élőhelyek elválaszthatatlanok Kőszeg-hegyaljától. Itt él az apró zöld színű virágokkal rendelkező békakonty, a bodzaszagú ujjaskosbor, a pompás, akár térdmagasságú bíboros kosbor is. Ízletes körte, szilva, alma, berkenye termő gyümölcsösök kaszált gyepei adnak otthont Magyarországon egyedül Cák-Velem környékén, az alpesi tarsókának. Rokonfajaitól könnyen elkülöníthető feltűnő, lila színű porzóival. Hasonló élőhelyen található az őszi füzértekercs is. Ennek az apró termetű kosborfélének a virágjaira és a teljes virágzatára is jellemző a spiralitás. Érdemes megemlíteni a Kőszeg város területén élő óriás juharlevelű platánfát is. Az 1960 óta természetvédelmi oltalom alatt álló fa törzskörmérete közel 9 méter, így hazánk legnagyobb platánjainak egyike. Kora kb. 200 év lehet. A gyönyörű természeti környezet számtalan állatnak ad élőhelyet. Hallgassunk meg erről egy zoológust: A natúrpark állatvilágának összetétele a növényvilágéhoz hasonlóan az Alpok hatását tükrözi. A Kőszegi-hegység területén elsősorban a középés magashegységi lomberdők jellegzetes fajai élnek. A tízlábú rákok közé tartozó, védett kövi rák, számos tegzesfaj és az erdei szitakötő előfordulása a patakok tisztaságát jelzi. Erdőszegélyeken, kisebb rétfoltokon találkozhatunk az alpesi sáskával, melynek ez az egyetlen hazai előfordulása. Itt éri el elterjedésének nyugati ill. északnyugati határát a kárpáti és a déli tarsza. Nedves hegyi réteken él a zöld tarlósáska. Az idős bükkerdők korhadó faágai alatt találjuk az alhavasi, kárpáti és a feketebordás aranyfutrinkát, amint nevük jelezte gyors mozgással rohannak táplálékuk után

10 A hegység területén mutatták ki elsőként az óriás medvelepke előfordulását hazánkban. A hegyaljai és a Gyöngyös síkon települt falvak őszi vérfüves rétjein a boglárkalepkék több faja is előfordul. A nagyobb hegyi patakokban, főként a Gyöngyösben jelentős állománya él a sebes pisztrángnak. A Gyöngyös vízrendszere számos további halfaj élőhelyéül szolgál: előfordul itt a fokozottan védett dunai ingola, a sujtásos küsz, a fenékjáró küllő és a kövi csík is. A kétéltűek közül jellegzetes hegyvidéki fajokkal találkozhatunk. Országos tekintetben jelentős a hegység foltos szalamandra állománya. A sárgahasú unka gyakran egy apró vízállás, pocsolya, keréknyomban vagy árokban összegyűlt vízhez kötődve, azoktól alig eltávolodva éli le egész életét. A gyepi béka elsősorban gyengén áramló vizű patakokban és forrásmedencékben szaporodik. A hegyalján megbújó kisebb lápok és mocsarak a pettyes gőte élőhelyei. Kiemelkedő értéke a natúrparknak az alpesi tarajosgőte Alsó-erdőben élő állománya, amely az őrségi után az egyik legjelentősebb hazánkban. A terület hüllőfaunájának leggyakoribb képviselője a fali gyík, de gyakran találkozhatunk a törékeny gyíkkal (más néven lábatlan gyík vagy kuszma), a fürge gyíkkal, az erdei és a vízisiklóval, és csak ritkán zöld gyíkkal. A leginkább kutatott madárvilágot főként az erdőlakó fajok képviselik. Zavartalan bükkerdőben költ a fekete gólya. A ritka ragadozó madár fajok alkalmi előfordulása mellett a déli hegyoldalakon költő darázsölyv állomány jelentős. Az évszázad első felében költő siketfajd kipusztult a területről. Valószínűleg erre a sorsra jutott a császármadár is. Az odúkban gazdag, idős erdőkben kék galamb költ. A fokozottan védett fehérhátú fakopáncs mellett, amelynek Velem és Bozsok térségében él állománya, minden hazai harkályfaj előfordul a Kőszegi-hegységben. Az énekesmadarak köréből a fokozottan védett vízirigó költ a Gyöngyösön. Lucfenyvesek fészkelői a sárga és a tüzesfejű királyka, a keresztcsőrű és a süvöltő. Valamennyi fenyvesre jellemző a fenyves-, a búbos és a kormosfejű cinege előfordulása. A bükkösök gyakori költő faja a léprigó, míg a kis légykapó legfeljebb párban fészkel ezekben az erdőkben. Állatföldrajzi tekintetben jelentős a kormos varjú, a dolmányos varjú és fajon belüli hibridjeik előfordulása. Országos tekintetben jelentős a havasi cickány állandó, valamint a zerge alkalmi előfordulása. Kőszegről nem csak az ékszerdoboz kisváros, hanem a változatos természeti környezet, a gyönyörű táj is eszébe jut az embernek. Erről egy helyi önkéntes túravezető mesél nekünk: A natúrpark területének egyik fontos vonzereje a szemet gyönyörködtető táj. Az erdő borította hegyoldalakat a hegyalja ligetes gyümölcsösei és szőlőültetvényei szegélyezik, tájképet romboló mesterséges létesítménnyel csak elvétve lehet találkozni. A tájkép meghatározó eleme a Kőszegi-hegység, amely a natúrparkba bármely irányból belépő előtt feltárul. A Pintér-tető, Óház, Kendig, és Írott-kő alkotta főgerinc és a róla leágazó Irány-hegy, Tábor-hegy és Szent Vid-hegy látványa különösen megkapó. Innen, a gerincről lenézve belesimul a tájba Kőszeg városa, a Kálvária, a Gyöngyös-sík települései, gyepei és gyümölcsösei. Ugyanakkor távoli tájak is felsejlenek: délről szlovén és horvát hegycsúcsok, délkeletről a Balaton melletti vulkáni kúpok a Bakonnyal, keletről a Ság és a Somló, északkeletről a Gerecse, északról a Soproni-hegység, a Fertő-tó és a Kis-Kárpátok, nyugatról pedig az Alpok hegyláncai: a Schneeberg, a Rax, előterükben pedig a Borostyánkő-hegység látható. Hasonló látványban lehet része 18 19

11 a Pösei-Csömötei hegyről lenéző kirándulónak, de szép kilátás nyílik a csepregi Bene-hegyről is. Az Írottkő Natúrpark területén 1998-ban készült el a Natúrpark Kerékpárút. A Kőszegfalvától induló út Kőszeg városán áthaladva a natúrpark települései közül Cákot, Velemet, Bozsokot érinti közvetlenül. A néhány szakaszon már felújításra szoruló kerékpárút hossza kb. 16 km, a szintkülönbség 185 m. A Kőszegi-hegységben a turistáskodásnak nagy hagyományai vannak. Már az 1800-as évek második felében szervezett formában működött turistaegyesület (Magyarországi Kárpát Egyesület Írottkő Osztálya), akik kirándulásokat szerveztek, feltárták a látnivalókat, kijelölték a turistaútvonalakat, padokat, esőbeállókat építettek. A hagyományok ma is folytatódnak különböző szervezetek keretei között. A természeti értékek mellett számtalan kultúrtörténeti emlékkel rendelkezünk. Néhány fontosabb értékről egy helyi önkéntes történészt kérdezünk. Az Írottkő Natúrparkot alkotó 16 település területileg, hagyományaiban és kultúrájában három fő településcsokorra osztható, a térség központja pedig a történelmi kisváros, Kőszeg. Emberléptékű város mondják Kőszegről, ahol jó élni, ahol jó megpihenni. Szubalpin klímája, ódon városfalai, hangulatos utcái, terei sétára invitálják a látogatót. Kőszeg a rohanó életben a nyugalom helye, az örök értékek megőrzője. Az épített környezet szépségei, ember és táj évszázados egysége, a kőszegi emberek vendégszeretete, több mint száz éve vonzóvá teszi Kőszeget a kirándulók számára. Kőszeg történelmi városmagja a nemzeti örökség része. A város legjelentősebb műemlékei a Jurisics-vár, a Szent Imre és Szent Jakab templom, a Jurisics tér polgárházai, a Városháza épülete. A kőszegi borászat hagyományai szinte a várossal egyidősek. Ma is több családi pincészet működik, melyek egyénileg és csoportosan is látogathatók ban került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére a Szőlő Jövésnek Könyve hagyománya, melyet 1740 óta gyakorolnak Kőszegen. Szent György napján a különböző dűlők szőlőhajtásait berajzolják a Szőlő Jövésnek Könyvébe. Kőszegfalva ma Kőszeg városrésze - német nemzetiségi falu, hagyományos farsangi mulatságáról, az Asszony-farsangról és cigenudli nevezetű farsangi fánkjáról ismert. Kőszeg-hegyalját Cák, Bozsok, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Velem alkotja. A hegyaljai falvak történelme 1279-től írásos formában is megőrződött, ekkor írták le először az öt falu nevét. A ma is fellelhető nyomok a régmúltba vezetnek bennünket. Velem, Szent Vid, a kultúrák hegye! Háromezer éve, a késő bronzkorban már lakták a hegy lankáit. A Kőszegi-hegység déli pereménél elhelyezkedő 586 méteres hegyről tiszta időben ellátni egészen Keszthelyig. Valószínűleg ebből a jó kilátásból adódóan a terület fölötti ellenőrzés lehetősége marasztalta a bronzkor embereit. A hegy lábánál futó Borostyán-útnak már ebben az időszakban is jelentős volt a forgalma, ami tovább növelte a Szent Vid-hegy jelentőségét. Ez a különböző kultúrák és régiók találkozási pontjánál emelkedő hegy a környék legjelentősebb településeinek adott helyet, melyek viszonylagos folytonossággal, változó intenzitással egészen az Árpád-korig lakottak voltak. Az ideális adottságok nyomán a hegy tetején kiépülő fellegvár regionális központ lett. Többek között erre utal az itt előkerült első bronzkincs (1896). A hely ekkor szerzett nemzetközi hírnevet, ami további ása

12 tásokat, és ezzel újabb kincsek felszínre kerülését eredményezte. Ezek közül a legjelentősebb egy arany lemezdiadém. A régészeti kutatások során előkerült emlékeket kiállítási tablókon tekintheti meg a látogató Velemben. A falu határában felújításra váró vízimalom található. Kőszegszerdahely a hegyaljai települések legnagyobbika, román kori temploma és néprajzi kiállítása érdemel figyelmet. Az itt bemutatott közel kétszáz tárgy ízelítőt ad a kőszeg-hegyaljai nép XIX.-XX. századi életéből. Cák elsősorban népi építészeti emlékekben gazdag, pincesora műemléki védettséget élvez. Szent Vid Cáki pincesor A római kor maradványaival Kőszegdoroszlón a Pogányok nevű szőlőhegyen találkozhatunk. Itt valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal a 19. században itt talált Bacchus szoborfej, amiről a hegy a nevét kapta. Kőszegdoroszló jellegzetes házairól, a szalagtelkes portákról ismert. Bozsok kastélyos hely volt, két kastélya közül a Sibrik-kastély (XVI. sz.) ma is áll, a Batthyány-kastély romjai a falu déli végén helyezkednek el. A Szombathely felől érkező utazók a 87-es főút mentén további öt natúrpark településsel találkozhatnak. Gyöngyösfalu és Lukácsháza községek több település egyesüléséből jöttek létre. Lukácsháza határában avar kori temetőt tártak fel, melynek régészeti emlékeit tablókon tekinthetjük meg. A község harangtornya a múlt században épült, látványos kilátója új építésű

13 Gyöngyösfalu két templommal is büszkélkedhet, melyek csendesen húzódnak meg a Pösei szőlőhegy alatt. A település és a helyi tűzoltóság történetét eredeti tárgyakat, eszközöket is bemutató kiállításon tekinthetjük meg. Nemescsó történelmi múltja sok érdekességet rejt, már a kőkorszakból találhatunk itt leleteket, de a rómaiak is letelepedtek a mai település határában ben Nemescsó lett a Vas megyei evangélikusok szabad vallásgyakorlásának ún. artikuláris Csömötei kilátó helye. A falusi viszonylatban monumentális evangélikus templom mellett az egyházi, történelmi érdekességeket, a múlt emlékeit kiállításon ismerhetjük meg Kőszegpaty legfőbb látnivalója a Patthy-kastély (ma szociális otthon), melynek parkját hatalmas vadgesztenyefák teszik hangulatossá. A kastély főhomlokzatán emléktábla áll gróf Festetics Imre híres genetikus emlékére, aki már Mendel születése előtt felfedezte és dokumentálta az öröklődés alapvető törvényszerűségeit. Pusztacsó a natúrpark csendes, nyugodt települése, Szent István királyunkról elnevezett temploma érdemel figyelmet. A Sopron felől érkezők Peresznyénél érik el a térséget. Peresznye, Horvátzsidány, Ólmod horvát nem zetiségű települések, az es török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi jobbágyait telepítette ide. Horvát hagyományaikat, kultúrájukat, nyelvüket ma is őrzik a faluközösségek. Peresznyén a településen ke rült kialakításra a Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye, mely páratlan bemutatása a gradistyei horvátság vallás és kultúrtörténetének. Kőszegpaty Horvátzsidány községben megtekinthető a horvát nemzetiségi kiállítás, valamint az igazi különlegességeket kínáló fényképezőgép gyűjtemény. A falu határában az erdőben áll a Peruska Mária kápolna búcsújáró hely, mely a különféle mesterségek védőszent szobrainak is helyet ad. A kiszsidányi falu szélén igen jó minőségű forrásvíz iható, melyhez máig tartó néphagyomány is kapcsolódik: Minden év pünkösd szombatján zajlik a forrás-rámolás, ami a régi időktől fogva a legényavatás szertartása a forrás rendbetételének elvégzése mellett. A legényavatást követőn a tél folyamán kerül sor a Beborotválás ünnepére, amikor férfivá avatják a legényeket. Ólmod a térség legkisebb települése Kiszsidány mellett. Régi házaik, környező erdők, a településhez közeli, de még Kőszeg területén eredő 24 25

14 tiszta vizű forrás (Őz-kút) régi és kedvelt kirándulóhely. Dede babe elnevezésű farsangi felvonulása egyedi hangulatú az egész térségben. Csepreg Boldogasszony tó A tagtelepülések legfiatalabb tagja Csepreg városa, melynek szőlőkben, kápolnákban, erdőben és tavakban gazdag környéke a nyugodt kikapcsolódásról, komoly civil szervezetei pedig nagyszerű programokról gondoskodnak. Mindenkit érdekel, hogy milyen programokkal várjuk vendégeinket. Utazásunk során erre a kérdésünkre a Tourinform iroda környékén tevékenykedő jóképű fiútól kapunk választ, aki éppen egy rendezvény plakátját tűzte ki a Fő téren lévő hirdetőtáblára: Az Írottkő Natúrpark területén számos őstermelőt, kézművest kereshetünk fel. Mesterségek a natúrpark területén: fazekasság, szárazvirág kötészet, gyógy- és fűszernövény termesztés, méhészkedés, kerámiakészítés, magos mézeskalács készítés, lószőrékszer készítés, szövés, nemezelés, csuhézás, hímes és karcolt tojások, fafaragás, termésbábok készítése. A 2005-ben átadott Natúrbolt, Gyógy-és fűszernövénykert színtere a gyógynövény bemutatóknak és gyógyteakészítésnek, és egyéb növénytermesztési, ingyenes foglalkozásoknak ban került kialakításra a Kőszegi Borút 10 állomása mellett a Kőszegi Borok Háza, melyben a bortörténeti kiállítás kapott helyet és a közelmúltig működött. Az Írottkő Natúrparkba érkezők szinte minden évszakban találnak érdekes rendezvényeket. Farsangtól Adventig sokszínű programkínálat várja az érdeklődőket. A jellegzetes helyi termékekhez kötődő programok a Szőlő Jövésnek Könyve Ünnepségsorozat helyi termékek kirakodóvásárával, a Kőszegi Szüret és a natúrpark egyéb településeinek szüreti mulatságai, a települések búcsúi, a Velemi Gesztenyeünnep, a Natúrpark ízei gasztronómiai fesztivál-orsolya napi vásár, a Márton-napi Újborköszöntő. Több mint harmincnöt éves múltra tekint vissza a Kőszegi Várszínház, mely a nyári esték kellemes programjait adja. A Velemi Alkotóház népi kismesterség-bemutatói hosszú évtizedekig működtek. Manapság nagy az érdeklődés a kis települések rendezvényei iránt: Cáki Gesztenyés kavalkád, Velemi Gesztenyenapok, Pusztacsói Malacfesztivál, Lukácsházi Böllérverseny, pincés-kemencés napok. Évről évre többen látogatják a Csepreg-Feszt rendezvényeit is. A helyi termék vásárok májustól novemberig havonta kínálnak programot

15 A Ha hétvége, akkor az Írottkő Natúrpark elnevezésű programsorozat egész éven át minden hétvégére más-más kikapcsolódást kínál: gyalogos- és kerékpáros túrákra, helytörténeti és történelmi sétákra, borkóstolókra vár érdeklődőket! Érdemes kiemelni a Csepregi Gyümölcs- és Borút egyre népszerűbbé váló programjait is: az Orbán-napi gyepűtiprás, a Nyitott pincék napja, a szüreti felvonulás és a borversenyek szép eredményei egyre több vállalkozó kedvű szőlősgazdát vonzanak a hegyre. Gondos kezük nyomán újból virágzásnak indult a csepregi szőlőhegy, mely szép panorámát nyújt a hegytetőt borító gyönyörű erdő és a völgyben elterülő 26 ha-os horgásztó között. Gondozott útjaival, szép pincéivel, száz évnél is idősebb kunyhóival, a horgásztóval, kempinggel, sétautakkal és főleg finom borokkal várja a pihenni vágyó vendégeket. Reméljük tetszett az utazás! Köszönjük, hogy részt vettek rajta! Segítőinknek pedig köszönjük a nagyszerű ismertetéseket! De térjünk vissza a hétköznapokhoz, hiszen a lényeg mint tudjuk - a hétköznapok örömeiben rejlik. Nézzük, hogy mit csináltunk és mit csinálunk a hétköznapokban? Mivel bíztak meg bennünket tagjaink? Fontos feladataink vannak az ökoturizmus területén. A natúrparki térségben, főként a természetvédelmi területeken a látogatók, turisták segítése, informálása kiemelt feladat. A tanösvények létrehozása, azok karbantartása ezt a célt szolgálja. Az Írottkő Natúrpark területén számos tanösvény található, többféle fenntartóval. Az alábbiakban az általunk létrehozott és fenntartott tanösvényeket emeljük ki: Egyesületünk alakította ki a Csillaghúr tanösvényt, melyben az Írottkő Natúrpark területén jellemző növény- és madárvilágot mutatjuk be. A tanösvény a Velem felé vezető út mellett lévő Okmányos parkolótól indul. (Itt volt a vasfüggöny idejében az utolsó, okmányokat ellenőrző határőrizeti pont.) A baloldali sorompó mellett található a tanösvény első táblája, mely felvezet a zöld jelzés mellett az Óház-kilátóhoz, majd a kilátótól a hegygerincen húzódó erdészeti földúton vezet vissza a parkolóig. Az Írottkő tanösvényen a Hörmann-forrás parkolójától az Írottkő kilátóra vezető gyalogút mentén haladva megismerhetjük az Írottkő Natúrpark településeit és a Kőszegi-hegység különleges kirándulóhelyeit. Az Óriások útja tanösvény Bozsokról indul a Kalapos-kő felé és a Holler barlangig vezet. A tanösvény a Széles-kő és a Kalapos-kő közötti hegygerinc szikla alakzatait, kisbarlangjait mutatja be. Az Élő erdő tanösvény a velemi Szent Vid kápolna parkolójától indul és a Hörmann-forrásig vezető aszfaltos út mentén lévő táblákon mutatja be az erdő világát. A táblákon az ismeretterjesztő szövegen kívül találós kérdések és interaktív játékok teszik izgalmassá az erdő életével való ismerkedést. A Források útja tanösvény a Kőszegi-hegységben Velem és Cák községek közelében lévő ismert és kevésbé ismert forrásokat mutatja be: Vasa-kút, Szentkút a Szent Vid alatt, Gyertyán kút, Jávor-kút, Borha-forrás, Enikő-forrás, Elektromos-forrás, Cseke-forrás, cáki Hordómosó forrás, bozsoki Szentkút. A Kultúrák hegye tanösvény Velem község határától meredek turistaúton vezet fel a Szent Vid kápolnáig és a Szent Vid hegy környékének kultúráját mutatja a különböző történelmi korszakokban. Munkánk fontos része a térségi szereplőkkel való közös gondolkodás

16 A széleskörű együttműködési hálózat a térség további szereplői által fenntartott tanösvények változatosságában és számában is megmutatkozik: Az Írottkő Natúrpark területén Kőszeg Város Önkormányzata hozta létre és tartja fenn a Királyvölgyi madár-és természetvédelmi tanösvényt, az Aradi Vértanúk parkjában lévő, a nemzetközi alpannonia túraútvonalat bemutató alpannonia tanösvényt valamint az ugyanitt elhelyezkedő, az országos Kéktúra túraútvonal történetét, kialakulását és szakaszait bemutató kéktúra tanösvényt, az Andalgó sétaút tanösvényt, és a Történelmi panorámaút tanösvényt. Források útja tanösvény : Csillaghúr tanösvény Írottkő tanösvény Óriások útja tanösvény Élő erdő tanösvény Kultúrák hegye tanösvény 30 31

17 Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hozta létre és tartja fenn a Chernel-kertben található Védett növényeket bemutató tanösvényt, a Madárvédelmi tanösvényt, és a Bechtold István Látogatóközpontnál található Búbos cinege élményösvényt. A Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nek köszönhetően ismerhetik meg a Stájer házakhoz látogató turisták az Öreg bükk tanösvényt. A Sporthorgász Egyesület Vas Megyei Szövetsége a Sebes pisztráng tanösvényt gondozza, a Kőszegi Sporthorgász Egyesület pedig a Halismereti tanösvénnyel járul hozzá az ismeretterjesztéshez. A térség alapos megismerése érdekében rendszeres, egész éven át tartó túraajánlatokkal szolgáljuk ki az érdeklődők kíváncsiságát: a natúrpark magyar és osztrák oldalára egyaránt szervezünk ingyenes gyalogos és kerékpáros túrákat, amiket önkéntes túravezetők vezetnek. Ezek a túrák érintik a natúrpark kiemelt turisztikai célpontjait, természeti, geológiai, kultúrtörténeti és helytörténeti ritkaságait is. A Kőszegi-hegységben közel 40 forrás található, melynek kb. fele ún. foglalt (kiépített) forrás. A természetjárók szívesen használják bő vizű, és jó ízű forrásainkat. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság partnersége mellett Fogadj Örökbe akciót hirdettünk, mely alapján civil szervezetek és forrástakarítás 32 33

18 magánszemélyek forrásokat és egyéb természeti helyeket fogadtak örökbe. Ezek rendbetételére önkéntes akciókat szervezünk. A natúrparkba érkező turisták kedvelt programja a túrázás, így elengedhetetlen a túraútvonalak és a pihenőhelyek kialakítása, karbantartása. Több tematikus útvonal érinti térségünket pl. Országos Kéktúra, Mária-út, Vasfüggöny-túraút, alpannonia nemzetközi túraútvonal. Az alpannonia túraútvonal legkedvesebb a szívünknek, mert ezt egy egyesületi projekt keretében alakítottuk ki. Az alpannonia egy határon átnyúló prémium útvonal, mely Ausztriát köti össze Magyarországgal közel 140 km-en. A túraútvonalak karbantartása folyamatos feladat, melyet egyesületi önkéntesek, és más szervezetek közösen végeznek a Kőszegi-hegységben és környékén. A turisták és a helyi lakosság tájékoztatására több módot is talál egyesületünk: a térségi két nyelvű újság (IGEN magazin) mellett fontosak a kiadványok, térképek, melyek ingyenesen vagy kedvezményes áron elérhetőek rendezvényeinken, turisztikai irodánkban. Ilyen kiadványok pl. a Környezetbarát nebuló, Környezetbarát kiránduló, Természetvédelmi Kisokos, Az Írottkő Natúrpark ökoturisztikai látnivalói, Az Írottkő Natúrpark kalauz, Térkép a Kőszegi hegység látnivalóiról, Túratár alpannonia és egyéb útvonalakról. Kimondottan környezetnevelési céllal készültek a Natúrparki füzetek I.II., melyek a térség intézményeiben tanuló diákok számára ingyenesen érhetőek el. A térség ökoturisztikai fejlesztéseinek elismeréseként 2009-ben az Írottkő Natúrpark az Európai Bizottság által kiírt European Destinations of Excellence (EDEN) azaz a Kiváló Európai Desztinációk pályázaton elnyerte a Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja címet. Azóta tehát mi is tagjai vagyunk az EDEN- közösségnek. A cím elnyerésének évfordulóján minden májusban ökoturisztikai nyílt napot rendezünk a Stájer-házaknál, mely kiemelt és közkedvelt kirándulóhely a térségben. A gyalogos túraprogramok mellett helyi kézműveseink kirakodóvására, EDEN és natúrparki totók, gyermek és felnőtt tudáspróbák, játékos versenyek színesítik a programot. EDEN nap 34 35

19 Sikeres szabadidős programokat kínálunk a helyi lakosság részére is. Az utóbbi évek közkedvelt programja lett a MESEtúra. Ezt a gyermeknapi ajándékprogramot a térség gyermekei részére szervezzük. A játékos feladatokkal tarkított túrát mesejelmezbe öltözött önkéntesek vezetik. A közkedvelt túrán manapság már a gyerekek és szülők is jelmezben érkeznek. A Hétforrás piknik egyedi kínálatú családi program, melynek varázsát a csodás helyszín adja: a Kőszegi-hegység egyik legrégibb, legbővizűbb forrása a Hétforrás. A látogatókat a kőszegi fúvós zenészek szórakoztatják, emellett a nap a túrázásról, pihenésről, kikapcsolódásról szól. Szívünkhöz talán legközelebb álló feladataink között szerepelnek a környezeti neveléssel, szemléletformálással kapcsolatos programok. A Zöld Jeles Napok megünneplésének sorából kiemelkedik a Miénk itt a rét című Madarak és Fák Napja, melyet immár 10 éve rendezünk közösen az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságával. A Madarak és Fák Napja létrehozása, meghonosítása a kőszegi születésű Chernel István nevéhez fűződik. A Chernel-hagyaték kötelez minket és mi szeretnénk megfelelni a ránk hagyott szellemi örökségnek. A Miénk itt a rét program két napja egy természetvédelmi oltalom alatt álló réten kerül megrendezésre. A programhoz a fenntartó egy 2,5 km-es tanösvényt kaszáltat a rét területén. A tanösvény 10 állomása mentén játékos feladatokat kell megoldani, melyek jó részét iskolai tananyagként a gyermekek már megtanulták, itt pedig a természetben megtapasztalják. A feladatokat nemzeti parki és natúrparki önkéntesek felügyelik. Pénteken az óvodásoké és iskolásoké a rét. Az iskolák számára kis versenyt is rendezünk. A program második napján a családokat, egyéb csoportokat, közösségeket várjuk, e napon mindenki kipróbálhatja, hogy a természetben mit tud visszaadni a tanultakból, mire hívják fel a MESEtúra Hétforrás piknik 36 37

20 Madarak és Fák Napja Madarak és Fák Napja szakemberek a figyelmet egy ritka természeti környezetben. A természetben megtanult ismeretanyag korosztálytól függetlenül maradandónak bizonyul, a program pedig mindenkinek nagy élményt jelent! A térségben a Víz Világnapja, az Állatok Világnapja alkalmából közkedvelt programok kerülnek megrendezésre. Magyarország 16. éve rendezi meg az Európai Mobilitási Hét és Autómentes Napot szeptember 16. és 22. között, mely Európa legnagyobb közlekedési-környezetvédelmi kampánya. A környezettudatosságra szoktató helyi programokat Kőszegen egyesületünk szervezi már hosszú évek óta. Autómentes nap Helyi szervezésben egyesületünk támogatásával évek óta megrendezésre kerülnek a kőszegi természettudósokról elnevezett természetismereti versenyek. Ilyen természettudósunk volt Freh Alfonz, aki az első összeállítást készítette a város környékének növény-és állatvilágáról és Chernel Istvánnak, a madarak Európa-hírű tudósának is lelkesítő biológia tanára volt Kőszegen, a Bencés Gimnáziumban (Freh Alfonz természetismereti vetélkedő), valamint Bechtold István kőszegi ornitológus és solymász (Bechtold István természetismereti vetélkedő)

21 Bechtold István természetismereti vetélkedő Tisztasági akció A térségi, natúrparki intézményekkel, szervezetekkel közösen áprilisban a Föld Napja tiszteletére natúrparki tisztasági akciót hirdetünk. A hulladékgyűjtéshez egyesületünk biztosítja a segédeszközöket és koordináljuk az összegyűjtött hulladék elszállítását. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület egyik legnépszerűbb szemléletformálási akciója a Natúrparki Vetélkedők szervezése ben hirdettük meg először a 6 korosztályos, több hónapon keresztül tartó vetélkedősorozatunkat a natúrpark területén lévő intézmények és a lakosság részére. A vetélkedőn bármely korosztály részt vehetett óvodás kortól egészen a nagyszülőkig. A vetélkedő során használt Mindent a natúrparkról szlogen azt jelenti, hogy a szellemi feladatok helytörténeti, természetismereti, túrázási és történelmi ismereteket kérnek számon. Fontos szempont a gyakorlati feladatok végzése is: célunk, hogy olyan közösségek épüljenek a vetélkedő alatt, melyek tevékenyen vesznek részt környezetük tisztántartásában, annak megfigyelésében, Írottkő Natúrparki vetélkedő 40 41

22 Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola a natúrparki programok szervezésében, lebonyolításában. Ismerjék meg a helyet, ahol élünk és legyenek büszkék erre! A 6 év alatt 170 csapatban 1221 jelentkező játszott velünk. Mindennapi munkánk része a partnerekkel való kapcsolattartás. Az Írottkő Natúrpark területén lévő természeti értékeket kezelő szervezetekkel különösen fontos a jó kapcsolat ápolása, hiszen ők rendelkeznek olyan szakemberekkel akik segítenek nekünk a szakszerű természeti ismeretek átadásában. E szervezetek atyáink is, hiszen részt vettek egyesületünk alapításában és a Natúrpark Tanácsnak azóta is aktív tagjai. Munkájuk a térségben környezeti nevelési szempontból is fontos és kiemelkedő, céljainkhoz számtalan pontban kapcsolódó. Hogy kik ők? AZ ERDÉSZET, vagyis Varga László erdei iskolai referens, akihez szinte bármikor fordulhatunk segítségért, köszönet érte! Az Írottkő Natúrpark területén található több erdei iskola, melyek közül kiemelkedik a Stájer-házaknál berendezett Erdészeti Erdei Iskola. A Szombathelyi Erdészeti Zrt ben alakította ki erdészeti erdei iskoláját az 1770-ben épült Stájer-házak egyikében, míg a másik egykori erdészházban már 1996-ban elkészült az Erdészeti Múzeum. Az épületcsoport harmadik tagjában, az egykori gazdasági épület helyén, pedig 2004-ben került kialakításra az Erdei Szálló. A Stájer-házak erdei tisztáson, fokozottan védett hegyi kaszálóréttel keretezve, mintegy négyezer hektáros erdőtömb szívében állnak. A különböző túrák során nyílik lehetőség a Kőszegi-hegység többi erdőtípusának (gyertyános-kocsánytalan tölgyes, erdei- és lucfenyves, szurdokerdő) megismerésére, ill. a túrák keretében minél több elegyfafajt, cserjét és lágyszárú növényt mutatnak be a tanulóknak. A Stájer-házak a Kőszegi-hegység szívében, Kőszeg város határában fekszik, A Stájer-házak mellett halad el az Országos Kéktúra, az alpannonia és a Vasfüggöny túraútvonal

23 Madarak és Fák Napja Chernel-kert A Kőszegi-hegység állami tulajdonú erdei mind részét képezik a Kőszegi Tájvédelmi Körzetnek, így kézenfekvő, hogy a természetvédelem témaköre automatikusan bekerül szinte minden foglalkozásba. A NEMZETI PARK vagyis Harsányi Krisztián az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Észak-vasi területkezelési osztály (Kőszeg) osztályvezetője, aki türelmesen segít, ha ideje engedi, Kóródi Blanka természetvédelmi tájegységvezető aki mindent tud a Kőszegi Tájvédelmi Körzetről és ha kérjük bármikor szívesen segít szakmai kérdésekben. Nem szabad említés nélkül hagynunk Bali Boglárka ügyviteli munkatársat sem, hiszen ő tartja nyitva a Bechtold István látogatóközpontot, ahová a turistákat rendszeresen küldjük. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben és annak környezetében fellelhető természeti kincsek megőrzése nem lehetséges az itt élő emberek ez irányú elkötelezettsége nélkül. Ezért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, mint a Vas megye természeti értékeinek kezeléséért felelős szervezet, sokféle módon tesz azért, hogy a helybéliek és vendégeik megismerjék, és a megismerés élménye által megbecsüljék a mindennapjainkat körülvevő természetes környezetet. A kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban a vidékünkre jellemző, a Kárpát-medence és az Alpok találkozásánál kialakult különleges élővilággal, valamint a madarak életének rejtelmeivel ismerkedhetnek a betérők. Hónapról hónapra neves előadók érkeznek ide az ország minden tájáról, hogy érdekes előadásaikkal felkeltsék a hallgatóság érdeklődését a természet titkai iránt. Az időszakos kiállítások leggyakrabban a természet szépségét hirdetik. Több mint 120 éves arborétumukban, a Chernel-kertben a botanikai különlegességeken és a testközelből megfigyelhető madarakon túl a nyugalom, a természet és az ember harmóniája is tetten érhető. Élő, jó kapcsolatot ápolnak az óvodákkal, iskolákkal, előadásaikkal 44 45

24 szívesen színesítik a foglalkozásokat, tanórákat. Önkéntes természetvédelmi akciókat szerveznek azért, hogy bárki, aki ehhez kedvet érez, tevékenyen is részt vehessen a gyakorlati természetvédelemben. Az érdeklődők számára rendszeresen tartanak szakvezetéseket a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken. Rendezvényeik hagyományos elemei a régió éves programnaptárának. Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel közösen megrendezett Madarak és Fák napi játékos vetélkedő, a Miénk itt a rét! mára Vas megye legnagyobb természetvédelmi rendezvénye. Tavaszi és őszi madármegfigyelésükön a Kőszeg melletti víztározó élővilágának gazdagságára a tó rendszeres látogatói is rácsodálkoznak. Az Állatok Világnapja alkalmából karnyújtásnyi közelségbe hozzák a ragadozómadarakat. 20 év nagy idő, s az ifjúkor kezdete! Büszkék vagyunk eddigi eredményeinkre (és izgatottan várjuk a jövőt)! Eredményeink: Ökoturisztikai fejlesztések: 16 km hosszú kiépített és kitáblázott kerékpárút létrehozása. Tanösvények kiépítése. Források folyamatos felújítása, tisztítása, újrafoglalása, pihenőhelyek kialakítása. Túraútvonalak kijelölése, karbantartása, információs táblarendszer kiépítése. Új, tematikus túraútvonalak kialakítása. Határátlépő pontok megnyitása két helyen a gyalogos és kerékpáros turisták részére. Fotó-, hely-, egyháztörténeti és tűzoltó történeti gyűjtemények kialakítása (Velem, Kőszegdoroszló, Nemescsó, Gyöngyösfalu). Szakmai együttműködés a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-vel, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal egyben a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközponttal. Pályázatfigyelés és írás, valamint a projektek menedzselése, koordinálása. Marketingtevékenység: Marketingakciók szervezése, imázs jellegű és tematikus kiadványok, térképek megjelentetése a teljes Írottkő Natúrparki térségről. Térségi éves rendezvénynaptár és heti / havi programajánlók megjelentetése. Honlap ( működtetése, valamint a városi és térségi weblapok információval való ellátása. Részvétel belföldi és külföldi turisztikai vásárokon, térségmarketing. Tanulmányutak szervezése, sajtókapcsolatok kiépítése. Együttműködés a burgenlandi natúrparkokkal, és a Naturpark Geschriebensteinnel. Információs szolgálat: A Tourinform irodában teljes körű információ a térségről: térképek, DVD-k, útikönyvek, szállás- és idegenvezető közvetítés, információ az ország egész területéről. Információs pontok fenntartása a natúrpark szálláshelyein, alkalmanként a telephelyeken; információs táblarendszer kialakítása. Natúrpark hírlevél szerkesztése. Folyamatos adatgyűjtés a térség szolgáltatóiról, kapcsolattartás, az országos turisztikai informatikai rendszer térségi adatainak frissítése

25 Környezeti nevelés, társadalmi akciók: Szemléletformáló kiadványok megjelentetése. Erdei iskolai programcsomagok összeállítása (arborétum, látogatóközpont, múzeum, gyógynövénykert, famatuzsálemek, növényritkaságok). Zöld Jeles Napok megünneplése a helyi / térségi oktatási intézmények bevonásával, kiemelten a Madarak és Fák Napja megrendezése ( Miénk itt a rét ). Környezettisztasági akciók szervezése. Egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvények szervezése; gyógyés fűszernövény, gyógytea termesztési, ökogazdálkodással kapcsolatos tanácsadások. Natúrparki vetélkedők szervezése a teljes natúrparki lakosság kiemelten a diákság részére (szellemi és gyakorlati feladatok). Programszervezés: EDEN-nap - ökoturisztikai nyílt nap a Kiváló Európai Desztináció elismerés emlékére (május). Mesetúra gyermeknapi meglepetés (május). Hétforrás Piknik (július). Európai Mobilitási Hét - Autómentes Nap szervezése (szeptember). Natúrpark ízei gasztronómiai fesztivál, Orsolya napi vásár (október). Advent a Natúrparkban, Kőszegi Advent (november-december). Ha hétvége, akkor Natúrpark! Tematikus, egész évben, minden hétvégére ingyenes programot kínáló rendezvénysorozat (gyalogos és kerékpáros túrák, hely- és kultúrtörténeti séták, falubemutatók, határjárások). Helyi termékek: A natúrpark területén élő kézművesek, őstermelők támogatása, piacra juttatásának elősegítése, termékeik ismertségének és elismertségének növelése. Helyi termékekre épülő rendezvények szervezése (Gesztenyés kavalkád Cákon, Orsolya napi vásár, Szőlő Jövésnek Könyve ünnepségsorozat, Advent a Natúrparkban). Kőszegi Borút kialakítása (egységes táblarendszer, kiadvány), Kőszegi Borok Háza létrehozása. Natúrbolt kialakítása a natúrpark területén élő kézműves termékek egységes megjelenítésére és értékesítésére. Minőségi kritériumrendszer kialakítása (Natúrparkbarát szolgáltatói rendszer)

26

27 A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium PTKF/938/2016 Zöld Forrás támogatása alapján készült