MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint 1612 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 24. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. 2 pont Sorolja fel, hogy egy film hangi világa milyen elemekből épülhet fel! 2 pont atmoszféra, dialóg (elfogadható a beszéd vagy a verbális/szóbeli hangi réteg is), zaj-zörej, zene 0 pontot kap a vizsgázó, ha válaszában nulla vagy egy helyes elem szerepel, 1 pontot kap a vizsgázó, ha válaszában szerepel két vagy három helyes elem, 2 pont csak a teljes válasz esetén kapható 2. 3 pont Elemezze az alábbi fényképen látható álló férfi és nő metakommunikációs jelzéseit három, a metakommunikációt meghatározó tényező szerint! 3 pont Vivian Maier/ Maloof Collection, Howard Greenberg Gallery 1-1, maximum három pontot kap a vizsgázó a metakommunikációs jelzések alábbiak szerinti (vagy más, a képpel igazolható) lényegi elemeinek helyes elemzéséért: a térközszabályozás a hétköznapinál jóval szűkebb, a férfi a nő intim zónájában van, és lezárja a mozgás lehetőségét a nő előtt; a férfi láthatóan nyugtatja a nőt, de mivel a mozgását gátolja, egyben fenyegeti is (a nő testtartása, kézmozdulata védekező); a tekintetek egymásra irányulnak, a férfi némileg magasabb, így a nőnek felfelé kell rá néznie, vagyis a nő némileg kiszolgáltatott helyzetben van; a nő mimikája és gesztusrendszere feszült, az arcon leginkább a harag, a konfrontáció érződik (a kétségbeesés is elfogadható az érzelmek dekódolásaként) írásbeli vizsga 2 / május 24.

3 3. 3 pont Soroljon fel legalább három olyan tényezőt, amelyek alapján a globalizálódó média veszélyes/káros jelenségként interpretálható! Indokolja választásait! 3 pont 1-1, maximum három pontot kaphat a vizsgázó az alábbiak szerinti (vagy más, szakmailag releváns érvvel alátámasztott) megállapításokra: A média globalizálódásának veszélyes/káros hatásai közé tartozhat például: a médiaszövegek könnyebb értékesítésének következményeként azok túlzott formai egyszerűsödése, ezáltal pedig a szövegek uniformizálódása, kiüresedése; veszélyes/káros lehet, hogy a globális fogyasztásra szánt médiaszövegeket a legerősebb pozícióban lévő médiavállalkozások tulajdonosi és működtetői körének értékvilága dominálja, ezáltal pedig a média egyfajta kulturális imperializmus és sematizmus hordozójaként jelenhet meg; a lokális kultúrák versenypozíciójának csökkenése, kiszorítása a helyi, sőt nemzeti nyilvánosságokból, mivel a saját gyártású szövegek drágábban állíthatóak elő, mint a globális médiaipar szövegei, így gyengülhet a nemzeti identitás, és a nemzeti kulturális örökségek napirenden tartása/bővítése is nehezebb; tovább erősödhetnek a médiaipari holdingok úgy vertikálisan (egy adott országon belül a különféle médiumokban), mint horizontálisan (ugyanannak a vállalkozásnak több országban történő térfoglalása formájában), ezáltal pedig szűkülhet a globális nyilvánosság, végső soron a társadalmi nyilvánosság sokfélesége és a szólásszabadság pont Fogalmazza meg, mi a különbség a klasszikus filmsztár és a televíziós személyiség között! Válaszában mindkét típust legalább két fontos jellemezővel írja le! 2 pont A klasszikus vagy hollywoodi filmsztár jellemzően az 1910-as és hatvanas évek eleje közötti időszak stúdióinak műfaji filmjeiben tűnik fel, archetipikus vonásokkal jellemezhető, az adott korban valami fontos érzetre, tapasztalatra rezonál, és a közönség széles tömegeinek elérhetetlen vágysűrítményeként, sikerpótlékként megjelenő figura; Az 1950-es évek óta megjelenő televíziós személyiséget nem szükségképpen jellemzi, hogy archetípust képviselne, csupán otthonos-ismerős személyiség, aki az adott csatorna arcaként főleg a csatornát hitelesíti és vonzza oda a közönséget. A vizsgázó a válasz két részéért kaphat 1-1 pontot, amennyiben válaszában megjelenik legalább két-két elem az aláhúzott tényezők közül írásbeli vizsga 3 / május 24.

4 SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 5. 3 pont Társítson a látott részlet alapján 2-2 motívumot az alábbi fogalmakhoz! a) hétköznapi realitás/normalitás (1 pont) b) a hétköznapokban ritkán előforduló, szokatlan, extrém (1 pont) c) meseszerű, fantasztikus (1 pont) Helyes megoldás: Pont mind a három esetben csak abban az esetben jár, amennyiben a vizsgázó legalább két motívumot ad meg az alábbi (vagy más, a részlettel igazolható) motívumok felsorolása esetén. hétköznapi realitás/normalitás: pl. rikkancs hangja; jövő-menő emberek az utcán; kisfiú a lépcsőházban; inni egy ivókútból; sajtótájékoztató; ritkán előforduló, szokatlan, extrém: pl. egy fiatal leány bombával fenyegetőzik; a tükörteremben megjelenő csacsi; valaki váratlanul önmagával találkozik; egy találmány első nyilvános szereplése / nagy bejelentés; meseszerű, fantasztikus: pl. a csillagok ritmusra villannak/fénylenek; testetlen hangok szólítanak meg valakit; egy csacsi lélekvezetővé válik, trükköt alkalmazva elcsalja valahová a férfit pont Soroljon fel legalább három konkrét motívumot és/vagy filmes megoldást, amelyek a részlet különféle helyszínei, jelenetei között megteremtik a folyamatosságot! 3 pont Helyes megoldás: 1-1, összesen 3 pont adható a következő (vagy a részlettel igazolható egyéb) megfigyelésekre: a jelenetek közötti folyamatosság, kapcsolat megteremtését segíti a lány által cipelt bomba (amely a merényletkísérlet, majd a menekülés jelenetei után a tükörfolyosós jelenetben is előkerül még); a szamár (amely megjelenik a tükörteremben, majd ő vezeti el a nőkhöz a kalapos férfit, jelen van a velük való találkozás jelenetében); a galamb-motívum (amely a postagalamb-blokk után megjelenik az Edison-jelenetben is); a menekülés, az útkeresés motívuma; a zenehasználat/zenei motívumok, amelyek átkötik az egyes jeleneteket pont Legalább három érvvel igazolja, hogy a cselekményvezetés naiv, mesei! 1-1, maximum 3 pontot kap a vizsgázó, az alábbi vagy más releváns érvekért: a történet fordulataiban meghatározóak az állatfigurák, a történet egyes elemei kidolgozatlanok, elliptikusak: pl. nem reális, hogy miképp jutott be a labirintusba a szamár a kalappal; a szereplők gyermekien örülnek egy-egy helyzetnek: pl. a nő, belépve a labirintusba, örül, hogy megmenekült, pedig az ajtó nem nyújt védelmet; a biciklis rendőr viselkedése is túlzó, nem rendőri szerepéből fakad; a cselekményt archetipikus elemek, szimbólumok szövik át: ilyen az út, a labirintus, az ég írásbeli vizsga 4 / május 24.

5 8. 2 pont A megjelenés és a viselkedés szempontjából is jellemezze Lilit (a lányt a bombával) és Dórát (a másik lányt a tükörlabirintusban)! 2 pont 1 pontot kap a vizsgázó, ha a megjelenés, a ruhaviselet alapján helyesen értelmezi a két karakter különbözőségét, további 1 pontot, ha a viselkedés, metakommunikáció helyes olvasatát adja az alábbiak (vagy a részlet alapján megállapítható más jelzések) alapján. Lili egyszerű, nem hivalkodó, ízléses ruhában van, míg Dóra nőies, divatos, feltűnő ruhát hord / a két kalap különösen komoly ellenpont; Lili könnyen zavarba eső, elbizonytalanodó személyiség (nem robbantja fel a bombát, szemérmesebb a férfival, míg Dóra kihívó, kezdeményező, teljes természetességgel viselkedik a férfival a furcsa térben is lásd, ahogy nézi magát a tükörben pont Soroljon fel négyet a részletben karakteresen ábrázolt archetípusok/toposzok közül! 4 pont 1-1, összesen 4 pont adható, ha vizsgázó helyesen ismer fel és ír körül a részletben ábrázolt archetípusok közül négyet például az alábbiak szerint (vagy a részlettel igazolható más módon): jellegzetes női archetípusok; félszeg-gátlásos, gyámolításra és védelemre szoruló nő(iség); érzéki-erotikus kisugárzású, kacérkodó nő(iség); jellegzetes férfi archetípus; vágyait követő férfi; a kalandor férfi; kísérletező, alkotó/kreatív férfi; (Önmagában azért nem jár pont, ha a vizsgázó annyit ír, hogy női vagy férfi archetípus, csak abban az esetben, ha érvényesen írja körül a részletben szereplő női vagy férfi archetípust). ikerség-ikerlét; tükör, sokszorozódás; labirintus pont A részletben felismerhetjük a szerzői ábrázolásmód jellemzőit! Válasszon egyet, és érveljen annak szerzői karaktere mellett! 2 pont A szerzői ábrázolásmód jellemzőjének megnevezése 1 pont, a helyes érvelés további 1 pontot ér például a következő megfigyelésekre és az ezeket igazoló érvelésre (vagy a részlettel igazolható egyéb) megoldásokra alapozva: a cselekmény egyes jelenetei nem a műfaji filmekben általános ok-okozati kapcsolatok, hanem a szerzői filmekben gyakori és a néző intellektuális-asszociációs értelmező munkáját is igénylő motivikus kapcsolódással követik egymást; a jelenetek dramaturgiája az egyes jelenetekben bekövetkező jelentősebb külsődleges fordulatok (pl. meghiúsult bombamerénylet és menekülés, a férfi kalapjának ellopása és a férfi találkozása a két nővel) ellenére is sokkal inkább az egyes szereplők önkereséseöntudatosodása, önreflexív felismerései mentén (az ezeket érzékeltető utalásos-asszociációs motivikus kapcsolatok és szereplői közelképek formájában) bomlik ki, ami szintén a szerzői ábrázolás sajátja írásbeli vizsga 5 / május 24.

6 11. 8 pont Az alábbi szempontok alapján, két-két megfigyelés, megállapítás mentén vesse össze a tükörlabirintusban/tükörtérben játszódó jelenetet a részlet utolsó szakaszával (amikor elindul a kísérlet, körbejár az emberi szó a Földön)! a) A használt motívumok, cselekményszervező elemek, jelzések minősége szerint (4 pont) b) Az alkalmazott filmnyelvi megoldások szerint(4 pont) Válaszát mind a két esetben a két megfigyelési szempontra (2 pont) és a szempontok értelmezésére (2 pont) alapozza, pontot ér tehát a helyes összevetési szempontok megadása és a két jelenet adott szempont szerinti elemzése! Helyes megoldás: a) A vizsgázó 1-1, összesen maximum két pontot kaphat a releváns szempontok megnevezésére és további 1-1, összesen maximum 2 pontot pedig az aszerint történő helyes elemzési megállapítások megfogalmazására mindkét jelenet esetében például az alábbiak (vagy az elemzendő jelenetet jellemező más, releváns szempontok és észrevételek alapján). Pontot ér tehát a helyes összevetési szempontok megadása és a két jelenet adott szempont szerinti elemzése. a tükör-jelenet archetípusokra épít, a távíró-jelenet nem; a tükör, a labirintus, illetve a fény és a sötétség; a markáns férfi-nő karakterek, az ember mint az állat gyermeke az egyik jelenetben a konkrét technikai eszközök, a célszerű koncentrált cselekvések dokumentálása a részlet utolsó blokkjában; váratlanság-tervszerűség: a tükör-jelenet alapvető rétege, szervezőeleme a váratlan történés, a meglepetés (a csacsi megjelenése; a két nő és a férfi váratlan felbukkanása; a kalap elemelése ; a belső hangok használata) míg az utolsó jelenetben minden tervszerű, pontos, semmi meglepetés, semmi váratlan, minden az előzetes tervek és bejelentés szerint zajlik; az egyén boldogsága az emberiség haszna, haladása/boldogsága (míg a tükörjelenet témája a személyes boldogság, az egymásra találás, a vágy, az utolsó jelenetben az emberiség általános, nembeli képességeinek bizonyítéka válik fontossá); a természet és az ember viszonya (míg a tükörjelenetben a természet szemléli az embert (az Ég és az isteni Állat) az utolsóban az ember próbálja uralni, formálni a természetet; illúzió/képzelet valóság/tudomány (míg a tükör-jelenetben semmi nem az, aminek látszik, minden képzet, minden illúzió a távíró-jelenetben minden igaz, tény- és valószerű, tudományosan megalapozott, és így érthető). b) A vizsgázó további 1-1, összesen maximum 2 pontot kaphat a releváns formanyelv-használati szempontok megnevezésére és további 1-1, összesen maximum 2 pontot pedig az aszerint történő helyes elemzési megállapítások megfogalmazására mind a két jelenet esetében például az alábbiak (vagy az elemzendő jelenetet jellemező más, releváns szempontok és észrevételek) alapján. Pontot ér tehát a helyes összevetési szempont megadása és a két jelenet adott szempont szerinti elemzése. kameramozgás statikus beállítás: míg a tükörlabirintusban folyamatosan mozgó kamerával, dinamikus tér-és cselekményszervezéssel él a film, az utolsó jelenetben statikus beállítások ritmikus vágásával dolgozik; plánrend: míg a tükörjelenet változatos, az érzelmek, a váratlan meglepetések érzékeltetésére alkalmas plánszerkezetet alkalmaznak a filmkészítők (kistotál, félközeli, premier plánok), az utolsó szekvenciában folyamatosan azonos érzetű, tárgyilagos félközelikkel dolgozik a film; narráció/zene: míg a tükörjelenetben kiemelt szerepük van a belső hangoknak és a hangulatfestő zenének, a másodikban a dialógból, a távíró működésének zörejéből és kísérőzenéből épül fel az akusztikus közeg írásbeli vizsga 6 / május 24.

7 MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 12. Részben a mellékelt képek, részben médiaismereti tanulmányai alapján készítsen rövid médiaesszét A média veszélyei, tiltás vagy szabad a pálya címmel! a) Dolgozatában vessen fel és értelmezzen legalább három olyan, a média működésével kapcsolatban veszélyesnek tartott jelenséget, amelyet a médiaszabályozás szankcionál és öt olyat, amely jogi szempontból nem tiltott! 8 pont b) A nyolc veszélyesnek tartott jelenség közül legalább kettőnek kapcsolódnia kell a betűkkel jelölt képek (a d) valamelyikéhez! Ezekben az esetekben a képek rövid elemzésével illusztrálja is mondandóját! (Nem minden veszélyesnek tartott jelenséggel kapcsolatban lát tehát a feladathoz mellékelt képet, vagyis válaszában olyan veszélyes jelenség is szerepelhet, amelyet nem idéz fel kép!) 2 pont c) Hasonlítsa össze a médiával kapcsolatos veszélyes jelenségek két csoportját (szankcionálható, illetve nem tiltott), és fejtse ki, miben különböznek a jogi megítélésen túl! 2 pont Saya, az élethű digitális iskoláslány (betűjelzés nélküli kép) a jelű kép: Menekültek a Keletinél 2015 őszén b jelű kép Valentin-napkor egy háziasszony Andrej Ciesielski a szigorú tiltás ellenére felmászott a 4600 éves Kheops-piramisra, a képeket közzétette az interneten (betűjelzés nélküli kép) 1612 írásbeli vizsga 7 / május 24.

8 Online videojátékos (betűjelzés nélküli kép) c jelű kép újságírók a Nemzeti Választási Irodából távozó, az MSZP népszavazási kezdeményezését akadályozó személyeket fényképezik A Sztálin mellett álló Jezsov népbiztos egy későbbi változatról hiányzik (betűjelzés nélküli kép) d jelű kép Idős emberek egy tv-reklámban Bruce Willis a Die Hard 6-ban (betűjelzés nélküli kép) 1612 írásbeli vizsga 8 / május 24.

9 (betűjelzés nélküli kép) a) A vizsgázó három, illetve öt, vagyis összesen maximum nyolc pontot kaphat abban az esetben, ha az alábbiak szerint (vagy más, releváns példán át) bemutat három olyan veszélyesnek tekintett médiajelenséget, melyet a jog szankcionálhat és öt olyat, amelyet nem. További 1-1, maximum két pont jár, ha az a d képek közül legalább kettőt helyesen elemezve alkalmaz esszéjében a média veszélyeinek kifejtéséhez. (A válasz helyesnek tekinthető, ha abból kiderül, hogy a vizsgázó tisztában van azzal, hogy a jog nem abszolút kategóriákkal dolgozik, időszakonként és kultúránként/országonként eltérő lehet a szabályozás). Jogi szankcionálás alá eshet például: a gyermekek védelme és egészséges személyiségfejlődésük biztosítása miatt a főműsoridőben és/vagy helytelen korhatáros jelzéssel ellátott, indokolatlan és aránytalan erőszakot tartalmazó műsorszám a mellékelt képek közül ezt illusztrálja a Die Hard akciófilm-sorozat; a médiafogyasztó tudatos megtévesztése, vagyis a manipuláció, mivel a médiaszövegfogyasztónak nincs lehetősége a média által közzétett információk igazságtartamáról más módon meggyőződni, márpedig így sérül az őt megillető korrekt tájékozódáshoz, közérdekű információhoz való jutáshoz való joga a Sztálin-képről kiretusált Jezsov példa a diktatúrák kedvelt hamisítási eszközére; a magánszemély képmáshoz való jogával való visszaélés a mellékelt képeknél ez a szempont felmerülhet a menekülteket ábrázoló fényképpel kapcsolatban (bár a felvétel nem egyéníti, emeli ki és teszi egyértelműen felismerhetővé a csókolózó párt a tömegből), ahol a fotográfus egy bensőséges-intim pillanatot örökített meg, de még inkább a Nemzeti Választási Irodánál készült kép esetében, ahol a kérdés éppen az, vajon magánszemélyként vagy közszereplőként kell-e a képen látható személyeket azonosítani: az utóbbi esetben ugyanis éppen a képet közlő szerkesztőség hozott hibás döntést azzal, hogy kitakarta a népszavazási kezdeményezést akadályozó személyek arcát (hiszen azok a népszavazási kezdeményezés indítványozóiként maguk választották a közszereplővé válást); a reklámozással kapcsolatban az egyik leggyakoribb, a médiafogyasztó befolyásolását elősegítő, ezért veszélyes tevékenység a jelöletlen s ily módon tiltott termékelhelyezés, de tiltott a reklámozásból kizárt árucikkek hirdetése, illetve a konkurens termékekkel való méltatlan összehasonlítás, az azokról való lebeszélés. A média veszélyes üzemmódja ezekben az esetekben is a fogyasztó megtévesztésében áll; a gyűlöletbeszéd vagy kódolt beszéd úgyszintén tilalom alá eshet, ilyenkor a stigmatizáció, a kulturális értelemben való bármiféle másság el nem fogadására való felhívás, az előítéletek felerősítése, az idegen bűnösként való megjelenítésében felépülő rasszizmus hordozza a 1612 írásbeli vizsga 9 / május 24.

10 mediatizált közlésmód veszélyét a menekülteket ábrázoló kép a megfelelő kontextualizálással alkalmassá tehető erre; a szexualitás öncélú ábrázolásának és kiskorúak számára történő elérhetőségének tilalma, korlátozása az egyik legrégebbi veszélyforrásnak tekinthető a médiával kapcsolatban így a Valentin-naphoz teljesen esetlegesen kapcsolódó hiányos öltözetű hölgy esetében. A jogi szankciókkal is sújtható médiaszövegek nyilvánosságra hozatalán túl azonban számos olyan jelenség, tevékenység van, amely veszélyként fogalmazódik meg a média működésével szemben. Ilyenek például: a virtuális világból származó élmények egyre fokozódó, túlzott részesedése az emberi tapasztalásban, a valós és virtuális információk nagyfokú keveredése, amely felkészületlenné, kiszolgáltatottabbá teheti az embert mindannak, amivel a valóságos életben kell megküzdenie, a virtuális iskolás lány képe ezt a veszélyt idézheti fel; a média bizonyos magatartásmintákat hangsúlyozottan és intenzíven közvetíthet, például a túlhajtott nőiességet, ami erősítheti a nők kiszolgáltatottságát, részben mert a legtöbben ha akarnak, sem tudnak megfelelni a médiában látható női szépségideáloknak, részben mert az erősíti a nemek közötti indokolatlan egyenlőtlenségeket, elsősorban is azt, hogy a nők alapvető dolga a hagyományos női háztartásbeli szerepek teljesítése és a férfivágyak kiszolgálása (szexizmus) a Valentin-napra utaló kép ennek a modellnek a vizualizációja; a média olyan magas kockázattal járó (sőt gyakran illegális) cselekedeteknek ad széleskörű nyilvánosságot, amelyekkel veszélyes (de egyben vonzó) példákat mutat ilyen a piramisok egyébként műemlékvédelmi okokból szigorúan tilos megmászása; a médiahasználattal kapcsolatos egyik különösen erős veszély a függőségekkel, az addikcióval kapcsolatos túlhasználatból következik, akár a játékszenvedéllyel vagy a közösségi oldalakkal kapcsolatosan egyre gyakrabban válnak a médiahasználók szenvedélybetegekké, mint ezt a szélsőséges érzelmi reakció közben netező gyerek fotóján is láthatjuk; a média veszélyei között régóta ismert a valóságismeret gyengülése/tévedése és így a kemény médiahasználók könnyebb manipulálhatósága összefüggésben azzal, ha bizonyos társadalmi csoportokat, jelenségeket kevéssé és nem is a valóságnak megfelelően mutat be a média ezt összefoglalóan a médiareprezentációk problémájának nevezzük; a mellékelt képek közül erre utal az idős hölgyeket és a menekülteket ábrázoló kép; a médiahasználat veszélyei között napjainkban az egyik leggyakrabban emlegetett az adatbiztonság problémája, a személyes adatok kiszolgáltatása arra illetékteleneknek, melynek súlyos következményei lehetnek (pl. cyberbullying, adathalászat); a társadalmi egyenlőtlenségek növelésével járhat a médiatechnológiák elérésének, a hozzáférésnek a korlátozottsága, a digitális analfabetizmus, a médiahasználathoz szükséges tudásból való kirekesztődés. b) A vizsgázó további 2 pontot kaphat abban az esetben, ha felismeri, hogy mi a média veszélyeivel kapcsolatos két tevékenység/jelenségcsoport közötti lényegi különbség: a média működésében kizárólag az olyan típusú tevékenységek sújthatóak jogi szankciókkal, büntetéssel, amelyek valamely médiaintézményhez, vagyis a médiaszövegek kibocsátóihoz köthetőek, míg a médiahasználó tevékenységéhez kapcsolódó veszélyekkel számolnia ugyan kell(ene) a médiahasználónak, de ezek jogi eszközökkel extrém kivételektől eltekintve nem szankcionálhatóak. A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) további 3 pont adható írásbeli vizsga 10 / május 24.