Döröske 750 éves története

Átírás

1 doroske_layout :23 Page 1 Takács Ferenc Döröske 750 éves története

2 doroske_layout :15 Page 2 ISBN Kiadja: Döröskei Örökségóvó, Faluszépítô és Falufejlesztô Egyesület Nyomdai munkák: Punger Nyomda Szombathely Min den jog fenn tart va, be le ért ve a má so lás, sok szo ro sí tás, a mû rész le tek ben vagy egé szé ben va ló ki adá sá nak és bár mely egyéb fel hasz ná lá sá nak jo gát is. A ki adó írás be li en ge délye nél kül sem a tel jes kö tet, sem va la mely ré sze sem mi lyen adat hor do zón nem rög zít he tô nem tá rol ha tó, nem sok szo ro sít ha tó és nem pu bli kál ha tó.

3 doroske_layout :23 Page 3 Takács Ferenc Döröske 750 éves története

4 doroske_layout :23 Page 4 Takács Ferenc ( ) március 26-án született Döröskén, Vas megyében. Az elemi iskolai hat osztályt a döröskei elemi népiskolában végezte. Anyagi okok miatt nem tudta egy ideig tanulmányait folytatni. Alkalmi munkákból élt, volt mezôgazdasági, majd gyári munkás, éjjeliôr. A II. világháborúban bevonult. Frontkatona volt december 12. és december 21. között. Megsebesült, kórházba került, majd hadirokkant lett. A polgári iskolát magántanulóként végezte ig ban felvételt nyert a Dolgozók szombathelyi állami Horváth Boldizsár kereskedelmi középiskolájába, ahol 1948-ban érettségizett. Szombathelyi tanulóévei alatt a NÉKOSZ-hoz tartozó Sabaria Népi Kollégiumban lakott tól két éven át vándorkönyvelôként járta a Zala megyei földmûvesszövetkezeteket. Könyvelôi keresetébôl félretett annyit, hogy folytathassa tanulmányait Budapesten. Felsôfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte, majd átiratkozott a Pedagógiai Fôiskolára, magyar történelem szakra ben került a Magyar Rádióhoz, mint lektor ig a Gyermek-, majd az Ifjúsági Osztályt vezette ig a Mûsorszerkesztôség fôosztályvezetôje volt. Aktív évei alatt számtalan rádiómûsort is készített. Fô témáinak egyike, a Dereskey, a Nádasdy, a Festetics és a Batthyány családok, valamint a birtokokaikon dolgozó summások, munkások élete, sorsuk alakulása a felszabadulás után. Ezt a témát dolgozta fel Pölöskei Ferenc történésszel a Dunántúli történetek címû könyvében is ben nyugdíjba vonult és mint nyugdíjas, a Dokumentációs Bizottság vezetôjeként folytatta rádiós tevékenységét egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig. Nyugdíjas éveiben szabad idejének jelentôs részét az Országos Levéltárban és a Széchényi Könyvtárban töltötte ban feldolgozta szülôfaluja monográfiáját, amelyet Döröskének adományozott. Haláláig aktívan tevékenykedett a Vasiak Baráti Körében, melynek alapító tagja volt. 4

5 doroske_layout :23 Page 5 A falu elsô neve: Druska Bél Mátyás írja a vasi tájakról: E hegyhátak és hegygerincek, s a részint bokros, részint ligetes területek, melyek a vidéket minden irányban tarkítják, versenyre kelhetnek a hegyi fekvésû tájak összes gyönyörûségével. Mert olyan ez a megye, hogy mikor a hegyek kisimulnak s a táj síksággá tárul, alig érnek véget a termékeny sûrû erdôk, máris újak terülnek el, a többinél még szélesebben és hosszasabban. majd hozzáfûzi: Ligeteknek, erdôknek, hegyeknek és völgyeknek a sík sággal való csodálatos keveréke: lakosainak lakást, a marhák nak legelôt ad, földjét kényelmesen kanyargó folyók járják át, s bôkezûen nyújt mindenféle gabonát. Az általunk vizsgált földrajzi, tájat Vörös Károly így írja le: (A Notita Hungariae címû, Bél Mátyás által írott könyv bôl idézte Vörös Károly: Vas megye évi adó összeírása címû, 1962-ben közreadott tanulmányában. Központi Statisztikai Hiva tal Könyvtára, Múzeumok Rotaüzeme, Mûvelôdésügyi Minisztérium-Levéltári Osztálya.) A Rábától délre, tôle alig néhány kilométerre, mindvégig a folyóval párhuzamosan, északkelet felé, egyre alacsonyabbá váló összefüggô, kavicsos, dombos fennsík húzódik. Egyes szakaszait Vendvidék, Ôrség, Hegyhát, legészakibb részén pedig Kemenesalja névvel jelölik. A folyó szintje fölé nyugaton még 80-90, észak keleti részén azonban csak méterrel emelkedô fennsík általában hirtelen töréssel bukik le a folyó árterülete körüli sík ságra. A Rábától délre folyik, Döröske alatt, vagyis az egy kori Druska alatt a Csörnöc. A dr. Horváth Ferenc által szerkesztett és 1978-ban kiadott Sárvár monográfiája címû könyvben olvashatjuk, hogy a Csörnöcöt felsô szakaszán, a Vasi-Hegyhát nyugati peremén Berki - pataknak, középsô szakaszán Csörnöcnek, Sárvár vidékén pedig Herpenyônek nevezik és a folyócska Sárvárnál ömlik a Rábába. (Régen te többféle medre is volt.) Vize számos malmot hajtott. A jelzett hegyháti tájegységgel késôbb még foglalkozunk, vizsgáljuk meg elôször a monográfiám témájául választott Döröske nevének kezdeteit. A Druska név eredetét illetôen a tudományos vélemények megoszlanak. Ezen a né - ven a 13. századi oklevelekben emlege tett Duruska, Dereske, Dyriske, Derecske, stb. neveken Magyar ország területén több települést is emlegetnek. A Debrecen kö zelében lévô Derecskét és más távolabbi hasonló nevû települést mellôzhetjük, de utalni kell a Veszprém megyei Druska-Derecske azonosságra. (C és K betûkkel egyaránt írják.) A Veszprém megyei levéltárban, a megye helytörténeti lexikonában (Ila Bálint, Kovács József, Akadémiai Kiadó, Buda pest, 1964) olvashatjuk, hogy Pápaderecske 1240-ben Doroska, Csánki Dezsô pedig (Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában; Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1894, 744. old.) Dere(c)ske/Derecske/Dereske néven említi. (A Hazai Okmánytár VIII. kötetének 184. okmányára utal.) (Hazai Okmánytár A Magyar Tudományos Akadémia párto lása mellett kiadják Ipolyi Arnold, Nagy Imre és Véghelyi Rezsô. Budapest, Nyomatott Kocsi Sándornál. I VIII. kötet. A továb biakban HOt. X. kötet és oldal.) Hivatkozik Csánki továbbá a HOt. VI. kötet 232, 1283, VIII. kötet 192, 1292, és az évi Lajtafalusi levéltár Illésházya- 5

6 doroske_layout :23 Page 6 na (Lad. 23.f. 4.u.4.) ok mányaira, amelyekben Duruska, Duruske, Derechke nevek jelzik az említett Druska falut. Csánki a III. kötet 228. oldalán a hely ségnévrôl azt írja, hogy a szláv eredetû Dugosa személynév ala kulása. A HOt. VIII. kötetében a 353. okmány ( old.) arról tanúskodik, hogy IV. Béla király felesége Corrard pincemesteré nek adományozott birtokot Veszprém megyében. A felméretett föl dek között Doroska és Drusca az adománylevélben többször elô fordul, bizonyos azonban, hogy 1240-ben nem a Vas megyei Druská ról van szó. Csánki Dezsô annak ismertetéséhez hozzáfûzi: Vas megyében is van Duruska (Csánki II.k és 744. old.) ma Döröcske nevû falu, ugyanazon személynévbôl. Van Döröcske Somogy megyében és van Derecske Biharban, mindkettônek van eredetibb mélyhangú régi adata. A Dugosa személynév került szó ba, mint lehetséges névadó változat. Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimonológiai szótárában (MTA, Budapest, 1978.) a Derecske szót bizonytalan eredetûnek írja: Talán a derékhosszan elnyúló talajkiemelkedés és... cse képzô bokros származéka rejlik benne írja és hozzáfûzi: Más feltevés szerint szláv eredetû személynévbôl keletkezett magyar névadással. Az elsô említését az oklevelekben 1244-re teszi, míg Pápaderecskéét 1240-re. A talajkiemelkedés kétségtelen, hiszen Druska-Döröske (utóbbi a mai neve, de így az említett kutatók nem írták) a Kör mend mellett folyó Rába melletti síkságot megtörve, egy dombtetôn épült. (A Dugosa nevet a Veszprém megyei levéltáros Lichtnecker András is kétségbevonja, méghozzá a mássalhangzók közé illesz kedô magánhangzók szláv nyelv szerinti alakulása alapján.) A Vas megyében lévô Druska-Döröske szláv eredete tekint ve, hogy Privina herceg, továbbá a Szvatopluk idejé ben arra a vidékre, egészen Zalavárig (kiterjedését nem részle - tezzük, T. F.) elnyúló szláv birtoklás ténye jól ismert, elfo gadható tudományos álláspontként. Célszerû azonban utalni a Druskával szomszédos, illetve hozzá közel esô néhány település elsô oklevélszerû említésének idôpontjára és nevének kialakulására. Szarvaskend (Zorvoskend) Kiss Lajos szerint az Árpád-házi Kurszám Kende és az eléjetett zorvos = szarvas összetételbôl alakult ki. Ezt írja: (Sokféleképpen olvashatjuk a különféle dokumentumokban. T. F.) Az összetétel utolsó tagja az egykori magyar törzsszövet ség fô uralkodójának, Kurszán Kendének tiszti kíséretét alkotó, talán török etnikumu Kend-re utal. Az elôtag a szarvas állatnév, amely esetleg a Kende szarvaskultuszával hozható kapcsolatba. Kurszán neve elôfordul a Magyarország története (Gondolat Kiadó, I. kötet, és 55. old.) címû könyvben is. A hon foglalás elôttrôl: A honfoglalás elôestjén Árpád (ekkor talán rangban még második) és Kuszán (neve törökül: keselyû, azonos jelentésû a ké sôbbi Kartal vagy Korszan nemzetségnévvel) etelközi magyar fônökök egyezségre léptek a bizánci császár követével a dunai bolgárok ellen. A honfoglalás idôszakában pedig: Az aquincumi katonai amfiteátrumot, amely a 17. szd. elejéig állhatott fenn, a honfoglaló magyarok 900 körül erôd ként használták. Valószínûleg a honfoglaló kuszán vezér, a Kündü fia vette birtokába. A várat ugyanis Anonymus Kurszán várának nevezte, s hasonló néven a 14. századi okleveles anyagban is elô fordul... A fejedelem nyugati krónikákban még szerepel 904-ben Chusset, Cussal néven. Ez idôben halhatott meg. A vezetés Kuszán vezér kezébôl teljesen Álmos fia Árpádéba jutott. 6

7 doroske_layout :23 Page 7 A letelepedô vezérek elhelyezkedésénél viszont azt írják, hogy a nyugati végeket a horka törzse szállta meg, a keletieket a gyuláé. Az ország szívében elôször a Kündü családja uralkodott. A Kündü, a gyula és a horka méltóságai idôszerûtlenekké lettek, a személyek törzsszövetségi méltóságokból idôvel egy-egy terület uraivá váltak írják a 44. oldalon. Dr. Erdélyi László: A magyar lovagkor nezetségei címû (Budapest, Szent István Társulat, 1932) könyvében írja, hogy a korszán nemzetségbeliek közül Köndö honfoglaló vezér az Óbudától Százhalomig és Gyióig terjedô földet kapta és fia Korszán építette ott Korszán várát, de egy másik Köndö-leszármazott a Dunántúlon lakott, így közülük Márton vasvári ispán az elsô is mert családtag 1205-ben. Szarvaskendet elôször 1236-ban említik, ezt veszi alapul Kiss Lajos is. (HOt. VIII old., 21. okmány.) Ebben az okmányban a vasvári káptalan Zorvoskend, Holostov és Hodacensium helyneveket említ. (Szarvaskend, Halastó, Hodász = Hegyháthodász.) A lényege szerint Mortun hodászi comes és a szarvaskendiek képviselôi kijelentik, hogy Farkas országbíró elôtt beperelték ugyan Ivahunt és Pétert, de elismerik, hogy máshon nan odaköltözött szabad emberek, a szabadságukat tehát békével élvezhetik Halastó Szarvaskend szomszédközsége. Róla ezt írja Kiss Lajos: Holostow A település egy halastónál épült, s róla kapta nevét. A másik szomszédközség Nagymizdó. Ismét Kiss Lajost idéz zük: Noghmezavou, 1277 Mezadou. A Mizdó helynév arra utal, hogy a falu lakosai mézzel adóztak. A Nagy-elôtag a Sárfimizdó-tól való megkülönböztetésre szolgál. A Döröskével jelenleg egy tanácsi és téeszkörzetet alko tó Szarvaskend, Halastó és Nagymizdó tehát magyar néveredetre vezethetô vissza. Az ötödik község Döbörhegy. Kiss Lajos róla ezt írja: Deberhegye. Dubar névbôl, amelyben a személynévként használt szláv dobra = jó, rejlik. Utótagja: magaslat, emelkedés. (Az idôpontot 1538-ban jelzi Döbörhegynél.) Utaljunk még néhány közel esô település nevének kialaku lására, szintén Kiss Lajos etimológiai szótárából: Katafa: 1230: Villa Kathy. A Kata nô személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu-nak az összetétele. Nádasd: 1233: Nadast. A magas náddal benôtt terület fônévi d-képzôs származéka. Körmend: 1238: Curmend. Talán a Kärmen, vár, város fônév vel kapcsolható össze. Szláv származtatása kevéssé valószínû. A Kremen, Kremini, Kremy nevekben a kovakô, a kvarc rejlik, a Kör mend helynév végén n-d képzô van írja Kiss Lajos. A körmendi tornyot a vasvári káptalan kezdte építeni 1255-ben, de az épít kezésrôl az oklevelekben ben is olvashatunk. Döröskének a Vasvári felé vezetô úton szomszédja Nagymákfa. Kismákfánál elemzi Kiss Lajos: Kismákfa: 1286: Makua. A Mákfa helynév valószínûleg szláv eredetû. A Kis és a Nagy elônév egymáshoz viszonyítva ala kultak ki. A Rába partján keletkezett Molnaszecsôd településrôl: 1399: Zechud, 1406: Molnuszechend; 1433: Molnaszechen. A Szecsôd helynév személynévbôl keletkezett magyar névadással. A Molnus-Molna elôtagnak a malommal rendelkezô, malmos az értelme. Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke címû könyvében (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, I. k. 69. old.) írja, hogy II. András 7

8 doroske_layout :23 Page 8 király 1205-ben a vasvármegyei Zechud, máskép Lapsa nevû birtokot tartozé kaival Istvánnak, Chernukey Chernuk fiának adja. Tehát ettôl a családnévtôl ered Molnaszecsôd neve s már 1205-ben létezett. Vasvárt 1141-ben említik elôször oklevélben: 1330: Woswarurk Burg. A században Castrum Ferreum. A magyar vas és vár fônevek összetétele. A vidék vastermelésének felügyeletével és a beszolgáltatott nyersvas raktározásával van kapcsolatban. A tatárjárás elôtt királyi vasraktár volt Vasváron, ahonnan a király vasat utalt ki. Némelyek Vasvárt bevehetetlen erôsségnek, vagy fekete várnak értelmezik. Még kevésbé meggyôzô feltevés szerint az elôtag egy körülkerített, megerôsí tett hely jelentésû uráli szó folytatása, amely a magyar vas, Eisen ferrum fônévnek csupán homonimája írja róla Kiss La - jos az etimológiai szótárában. Összegezve Druska-Döröske és környékének szláv, illet ve magyar néveredetét: szláv ere - det re utal Kiss Lajos Druska, Döbörhegy=Deberhegye (Dubar, stb.) esetleg Kör - mend=cur mend, és Nagy- illetve Kis-Mákfa esetében=makua; Magyarra: Szarvas - kend=zorvoskend; Halastó=Halastov; Nagymizdó=Mezadou; Katafa=Villa Kathy; Nádasd=Nadast; biztosabb Körmend=Curmend esetében a szlávnál és Molnaszecsôd= Zechud, Molnuszechend, stb. és Vasvár helyneveknél. A többféleség okait a terület birtoklásának válto zásaiban kereshetjük. Vasvármegye és a Dunántúlon korábban ismeretes Pannó nia területe ôsidôk óta lakott. A rómaiak emléke pl. Körmenden, Vasváron, de fôként Szombathelyen számos feltárt régészeti emlék ben felismerhetô (Pl. a Vasvár és Gyôrvár közt katonaút és a sáncok is.). Tudjuk, hogy Pannóniáig terjedt Nagy Károly német frank birodalma, akiknek az avarok is fizették az adót. A 9. szá zadban a késôbbi Vas vármegye délkeleti részét Privina szláv her ceg birtokolta, aki szintén adófizetôje volt a német császárnak. Részletesebben többek közt Borovszky Samu Vas vármegyérôl készült monográfiájában, (Budapest, 1898.) olvashatunk errôl. A szláv eredetû jövevényszavak ma is ismeretesek Döröskén és környékén, pl. birka, bivaly, csorda, jászol, kakas, jérce, galamb, gerlice, kanca, zabla, abrak, kalász, rúd, pózna, asztag, pajta, polyva, szalma, murva, korpa, lapát, rozs, zab, konkoly, mezsgye, parlag, ugar, cirok, iga, járom, ösztön (ösztöke), ka pál, uborka, lencse, tök, cékla, répa, repce, bab, káposzta, ka por, murok, dinnye, mák, barack, cseresznye, szilva, berkenye, naspolya (lasponya), gerezd, venyige, motolla, len, gereben, pozdorja, guzsaly, nyüst, takács. Mindezek az Árpád-korabeli földmívelésre, állattenyésztésre, gyümölcstermesztésre is utalnak, amelyek a magyar honfoglalás elôtti szláv településeken (szórványokon) folytak. Birtokolt területeket a 9. század második felében Pannó niában Karinthia hercege, Arnulf, aki hadat viselt Szvatopluk szláv fejedelem ellen. A keleti frank ôrgrófság a magyarok 896-ban történt honfoglalása után kiszorult Pannónia területérôl és ban megdôlt. A Vasvár központú területet Vas-vármegyének nevezték el. A Vas vármegye és Szombathely megyei város ben címû könyvben (kiadta a Vasmegyei Tisztviselôk Országos Egyesüle te. I II. kötet.) olvashatjuk a vasvári várról, amelyet római kori eredetûnek írnak: Ily vár volt e megye területén az eredetileg római castrum Vasvár, a róla elnevezett mai Vas vármegye. (A másik vasi várról, Karakóról is írnak, amely a tatárjárás után szerzetesi birtok lett.) A Sár nevû település Sárvár körzetében volt 8

9 doroske_layout :23 Page 9 egykor, ma már nem létezik, de 1519-ben az említett Sárvár monográfiájá ból tudjuk, hogy mezôváros volt és Külsôsár néven Sárvár külte rületének is említik. Sárvárt ahogyan Zalavárt, Óvárt (utóbbi nem létezik), Kapuvárt, stb. a földvárak kategóriájába sorol ják, s nevét ettôl származtatják. Témánk hátterének megrajzolása céljából iktassunk ide Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve címû összegezésébôl né hány adatot. (Kiadta a Könyvértékesítô Vállalat, Budapesten, 1985-ben.) Viharos esztendôk közt uralkodott II. Endre, hiszen ismert, hogy feleségét Gertudis királynét megölték, fia pedig, a késôbbi IV. Béla, akit már 1214-ben megkoronáztatott, 1220 óta pedig ifjabb királyként tevékenykedett, szembefordult ap jával. A trónviszályt követôen 1235-ben vette kezébe IV. Béla a királyi pálcát, ám a fôurak közt is volt ellentábora. A nádori székben ez idô tájt gyorsan változtak a benne ülôk: 1227-tôl 1229-ig Apod fia Dénes, utána egy évig Mojs, majd ismét Apod fia Dénes másodszor 1231-tôl 1234-ig. Ôt követte Tomaj fia Dénes 1235-tôl 1241-ig, a Muhi csatában való haláláig. Aztán a Buzád-Hahót nembeli Arnold következett a nádori székben 1242 elsô fe lében. Kán nembeli László a nádori tisztet között töl tötte be, majd a Türje nembeli Dénes következett ban. A Gut-Keled nembeli István között és a Türje nembeli Dénes másodszor, 1248 májusától szeptemberig, valamint a Rátót nembeli Lóránd következett 1248-tól 1261-ig. Kivonat az oct. 28-án IV. Béla király által Kurmund (Körmend) számára adott oklevélbôl, amelybôl a Druska és a Cernecz szavakra vonatkozó részt emeljük ki, amelyek Körmend akkori határát jelzik: Item concedimus ut feneti usum in R/a/ba incipiendo a uilla que dicitur Druska usque ad locum molendini Gelka eorum communitas libere habeant inpedimento quolibet non obstante qua tamen ultra Cernech fluuium transire omnino non debeant quia quicquid ultra est Castro uolumus quiete et pacifice remanere vt autem series ordinacionis libertatis hospitum predistorum salua semper et monino inretractabilis perseueret in posterum in perpetue robur firmitatis presentes litteras duximus oncedendas dupplicis sigilli nostri patrocinio cusimunitas, da tum prope Kamarun Anno dominice Incarnacionis, Millesimo ducentesimo Quadragesimo Quarto V to kalendas Nouembris Regni autem nostri Anno decimo. Az Ipolyi Arnold, Nagy Imre, Véghelyi Rezsô által szer kesztett: Codex Diplomaticas Patrius = Hazai Okmánytár (a továb biakban HOt. X. kötet), Budapest, 1876, Kocsis Sándor Nyomda, VI. kötetében, a oldalon közreadott 29. okmány teljes ma gyar szövege, amely elé a szerzôk ezt írták: IV. Béla király, a körmendieknek több rendbeli kiváltságokat ad. Komárom mellett, oct. 28. (Ez utóbbi a helyre és a keltezés idôpontjára utal.) A Nyiri András által latinból fordított magyar szöveg tartalma ugyanaz, mint amelyet a Rába Helytörténeti Múzeum Kör mendi kiállítási anyagában olvashatunk, de kifejezései mások. Iktassuk ide azt is: Ugyancsak megengedjük, hogy a közösséget a szénahasz nálat joga szabadon megillesse, a Rábától kezdve a Döröskének (Druskát így vették. T. F.) nevezett Villától egészen a Golka-malom térségéig, minden akadály nélkül. De a Czernecz patakon túlra egyáltalán nem mehetnek, mert ami azon túl van a Várnak akarjuk nyugalomban és békében meghagyni. 9

10 doroske_layout :23 Page 10 Az utolsó mondathoz Madáchy Károly, a jelzett múzeum volt igazgatója azt fûzi hozzá, hogy Körmenden tudnak olyan véleményrôl is, miszerint az Vasvárra vonatkozik. Háttérinformációként említsük meg, hogy históriánk adott idôszakában kik voltak Vas megye legtekintélyesebb vezetôi. Dr. Wertner Mór: Az Árpád-kori megyei tisztviselôk (Budapest, Athenaeum Rt. kiadása) címû könyvében írja, hogy Vas megye fôispáni székében 1237-tôl 1239-ig a Buzád-Hahót nembeli Hahold, 1240-ben Balduin, majd 1242-ben a Ratold nembeli Roland fia Roland a fôispán Vas és Sopron megyében, sôt ismét Balduin, majd pedig november 24-tôl Güssingi (Németújvári) Henrik a vasi fôispán. A hatalmi harc folyt, mert április 26-án ismét Balduin, de cemberben újra Güssingi Henrik 1247-ig. IV. Béla halála után, V. István trónralépésekor a Pócz nembeli Gergely, a királyné tárnokmestere kapta a vasi fôispánságot. A feudális hatalmi harcok kihatottak az ország védelmi képességeinek alakulására is. Ismeretes, hogy a tatárok 1241-ben Muhi-pusztánál meg verték IV. Béla magyar király seregét és fokozatosan elfoglal ták az ország Dunáig terjedô részét. Borovszki könyvében is ol vashatjuk, hogy 1242-ben átmentek a Dunán, feldúlták Esztergomot, ostromolták Fejérvárt, Gyôrt, majd Vas megyében elpusztították Szombathelyt és a Rábaköz számos települését. (Területfoglalá saikat nem részletezzük. T.F.) Könyvében olvashatjuk azt is, hogy 1233-ban az akkori Druska faluhoz közeli Nádasd és Sár bir tokosai a Nádasd nemzetséghez tartoztak. Ebbôl származott az 1233-ban Pethenádként említett Pethô, aki Mizdó ispánnal egyetemben Vasvárt a tatár beütés ellen megvédelmezte. ( old.) Druska, amely a Vasi-Hegyháton Körmend és Vasvár közötti kb. 20 km-es (légvonal) távolság közepén fekszik, egészen bizo nyosan szintén szenvedett a tatár hadaktól. A Vas megyei Druska neve elôször tényszerûen bizonyíthatóan amint említettük abban az oklevélben fordul elô, amelyben IV. Béla király okt. 28-án több rendbeli kiváltságot adott Körmendnek. Ez már tehát a tatár járás után történt, amikor is az ország elpusztult, Béla király buzdította Curmend-Körmendet is arra, hogy kereskedjenek, épít - kezzenek. A mezôváros már 1238-ban is szerepel oklevélben. (Wencel Gusztáv: Ápádházi új okmánytár, Monumenta Hungariae Historica, Pest, 1867., XII. kötet old. 41. okmány.), de csak egy Buza nevû birtokos és érdektársai, illetve a Körmendi vendégek közti egyezséget, döntést foglalja össze. Az említett másik okle vél, amelyet a király Komárom mellett keltezett, szélesebb körû, sôt, a település határait is jelzi. így került bele az oklevélbe Druska. A Dereskey család 1283-ban zálogbaadja Dereskét a Nádasdy családnak. Mi, a vasvári Szent Mihály egyház káptalanja, a jelen okle véllel emlékezetül adjuk, hogy Gersei Chapo fia András je lenlétünkben kijelentette, hogy Dereske nevû földbirtokából, amelyrôl elmondotta, hogy a király ur adományozta neki, három ekealjnyi területet Itemer testvére fiának, Imrének zálogba adott kilenc márkáért a dülôföldek kivételével, a Boldogságos Szûz Mária Mennybemenetele napjától ennek az ünnepnek a hato dik leforgásá- 10

11 doroske_layout :23 Page 11 ig oly módon, hogy ezen évek elteltével András ispán, amikor csak akarja, becsléssel egybekötve szabadon ren delkezzék a visszavétel lehetôségével. Kelt, Hitvalló Szent Domonkos ünnepén az Ur évében. Dereskét a Nádasdy családtagok 1283-ban elôször zálogbirtok ként szerezték meg. A Hazai Okmánytár VIII. kötetének 186. ok mánya elé ezt a szöveget írta Nagy Imre: A vasvári káptalan elôtt Gersei Chapo fia András a Gersei Pethôk ôse, Dereske nevû Vas vármegyei birtokát, három ekére való földet, a rétek kivételével Itemer fiának Imrének, a Náadasyak ôsének zálogba adja aug. 5. Dereske 1276-ban Dereskey Andark birtoka. Mi, András prépost és a vasvári káptalan, a jelen sorokkal mindenkinek, akit illet, ugy a mostaniaknak, mint a jövô belieknek a tudomására kivánjuk hozni, hogy Káldi Marcell ispán egy részrôl, a másikról pedig Dereskei Andark és ve lük együtt Márton, Pál fiával, Zega fia László, Devecser fia István és Dumbó Miklós úgyszintén dereskei nemesek, akik nekik mezsgyeszomszédai személyesen megjelenve elôttünk kijelentették, hogy ugyanezen Andark fentemlitett rokonainak valamint Márton és Fia Pál, Zega fia László, Devecser fia István és Dumbó Miklós engedelmével és aka ratából teljes saját illetôségû dereskei földbirtokát, min den haszonvételeivel együtt és a Szent Jakab apostol egyházában fennálló részét eladta az emlitett Marcell ispánnak tizenöt márkáért, amit jelenlétünkben teljesen kifize tett, hogy ezáltal ezt fiai és azoknak fiai is folyamato san, visszavonhatatlanul birtokolják. Mi pedig, hogy ennek az adásvételnek a kapcsa örök emléke zetül szolgáljon, és hogy ne keletkezhessen perpatvar efö lött az idôk során, Marcell ispánnak átengedjük pecsétünkkel megerôsített oklevelünket. Kelt, a Szent Mihály arkangyal nevenapja utáni nyolcadik na pon András prépost, Kozma templomôr, Simon dékán és Egük fô jegyzô jelenlétében, az Ur évében. A 144. okmány a Hazai Okmánytár VIII. kötetébôl való. A bevezetô szöveg: A vasvári káptalan Derecskei Andark birtokrészét rokonai beleegyezésével Káldi Marcelnek tizenöt márkáért eladja. 11

12 doroske_layout :23 Page 12 Sajnos a kézirat ezen része hiányzik. ô is István ifjabb király nádoraként. A változások azt is jel zik, hogy IV. Béla király ugyanúgy viaskodott a fiával, a ké sôbbi V. Istvánnal, ahogyan ô annak idején apjával, II. Endré - vel. Ez is közrejátszott a nádorok gyors cserélgetésében. A ná dorcsere folyamat folytatódott V. István és annak fia IV., va gyis ismertebb nevén Kun László idejében is, mert a nádori székben Kemény fia Lôrinc után, tehát 1267-tôl az Árpádházi királyok utolsó sarja, III. Endre 1301-ben bekövetkezett haláláig 36 al kalommal változott a nádor személye. A változások okait Kristó Gyula: Csák Máté (Gondolat, 1986, Budapest) címû monográfiájában részletesen elemzi. Okait elsôsorban a királyok, ifjabb királyok és trónigénylôk közti har cokra, és a fôurak helyezkedéseire vezeti vissza. A déli végeken a Subics, Babonics és Frangepán családok; a nyugatin - északi Dunántúlon a Kôszegi család tagjai, északon és a Dunántúl Duna felé esô részén a Csák Máté és rokonsága; északkeleten az Amadé fiak jelentették a legnagyobb erôket, és a különféle csatározá sokban. Ezek nemcsak a maguk hatalmas katonai és gazdasági ere jére támaszkodtak, hanem az ôket szolgáló serriensek, kisebb-nagyobb nemesek erejére is. Az oligarchák mindezek mellett arra törekedtek, hogy közjogi pozíciókat szerezzenek, így Kristó Gyula szerint volt olyan idôszak, hogy egyidejûleg négy nádora is volt az országnak, ezek közt többen is többször önhatalmúlag nevezték-neveztették magukat nádornak. A Druska-Dereske birtoklását magáénak mondható Dereskey, majd Nádasdy család serviensi hovatartozásáról a jelzett idô szakban nem találtunk adatokat. Bizonyosnak vehetô, hogy birtokaik földrajzi fekvésétôl függôen a déli és a nyugati országrészekben Sajnos a kézirat ezen része hiányzik. Dereske a Dereskey és a Nádasdy család között eleinte zálogbirtokként szerepelt. A HOt. VIII. kötetének 232. olda lán a 186. okmány elôtt az említett könyv szerzôi ezt írták: A vasvári káptalan elôtt Derecskei Sixtus, Dereske nevû birtokának felét a Nádasd nemzetségbeliek megegyezésével Nádasdi Imrének eladja A szövegben Dyriske, Holostov (Halastó) A végén olvasható: A vasvári káptalannak Hohannes et Steppanus filii Dominici de genere Nádasd (Nádasdi János és István urak) kéré sére in octavis Pasche 1328-ban kiadott átiratából, melynek eredetije a gr. Esterházy cs. galántai levéltárában ôriztetik. 17, 42. fûzte hozzá Nagy Imre az okmányhoz. Még a többi Dereskére vonatkozó okmány ismertetése elôtt közbevetôleg utaljunk a Nádasdy(i) családra, mert a ké sôbbi Döröske és Nádasd sorsa akkoriban sok tekintetben össze függött. 12

13 doroske_layout :23 Page 13 A Nádasdi(y) család eredetét többen és többféleképpen értelmezik, köztük az a legelfogadhatóbb, hogy a Vas megyei Ná dasd községrôl vették fel nevüket. Nagy Imre másként írja: Genealogusaink a Nádasdy család származási helyére nézve nem értenek egyet. Többségük megállapodott abban, hogy az a Vas-megyei Nádasd helységbôl veszi eredetét, miért ne lehetne tehát az, a fentebb érintett Nádasd puszta Sárvár vidékén? A fentebb azt jelenti, hogy egyesek a Sárvár melletti Nádasd-pusztát tartják a névadónak. Árpádházi II. Endre király uralkodása alatt történt, 1233-ban, hogy Demeter mester, az országbíró döntött a Nádasd nemzetségbeliek között vita tárgyát képezô Nádasd falu negyed részének birtoklásáról. (HOt. VII.k. 19. okm.) Ezt követôen IV. Béla király uralkodása idején történt, hogy 1246-ban Nádasdi Miklós a vasvári káptalan elôtt kötött egyezményt Nádasdon és másutt lévô birtokainak eladásáról. (HOt. VI.k. 31. okm.) A család amely késôbb országosan ismert és kevésbé ismert ágaza tokra osztódott már akkortájt is szerzett máshol is birtokokat, így 1250-ben a Csallóközben. (HOt köt.ben a 17. okm.) Ez utóbbit Roland nádor erôsítette meg Nádasdi Mihály fiait ille tôen. A Nádasdi nemzetségbeliek: István, László fia 1265-ben meg osztoztak az ôsi birtokon. A bir - toknevek közt olvashatjuk: Nádasd, Bel-mura, Sár neveit. (HOt. VI. 92. okm.) Említett Nádasdi Imre 1258-ban átengedi rokonának Morácz nevû pusztáját és megszerzi Nádasd és Sár birtokjogát (HOt. VIII. kötet 59. okm.) Iktassuk ide teljes szöveggel azt, amit Nagy Imre ennek az okmánynak a végére feljegyzett arra nézve, hogy honnan vették ki a 92. okmány szövegét: A vasvári káptalannak in testo beati Galli 1378-ban kelt átiratából, mely szerint I. Lajos király Dereskei István fia Lôrincz kérésére 1378-ban Visegrádon in octavis beati Petri et Pauli kelt levelében a káptalannak meghagyta, hogy sekres tyéjében lévô oklevelekbôl a Derecske, Nádasd, Maranch, Touthffalu (ez a Rába mellett feküdt), Monyorósd, Ozko, Dalina, Buzad, Bolcrath és Mishalond nevû Vas vármegyei birtokokra vonatkozó okle veleket írja át; az átirat eredetije meg van a gr. Esterházy cs. galántai levéltárában A Nádasdy család eredetét dr. Karácsonyi János több ágra szakadóan taglalja. (Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Magyar Tudományos Akadémia Budapest, I. kötet 1900, II.k. 1901, III.k. elsô fele 1901, II. fele Ez utóbbit Csoma József írta.) Az I. ágbeliek a Nádasdi család azon tagjai, akik utóbb Nádasdról vették fel nevüket. A II. ág a Darabos-ág, amely Dara boshegyhez kapcsolható. A Nádasdi család két ágára utaltunk, most egy harmadik következik a gersei Pethô-ág. A HOt. VIII. kötetének 186. ok mánya szerint: A zálogba adott három ekényi föld nagyságáról a követ kezôket mondhatjuk: Bogdán István: Magyarország Hossz és Földmértékek a XVI. század végéig (Akadémia Kiadó, Budapest, old.) címû könyvében számos véleményt jeleznek, de egységes álláspon tot nem közölnek. Közülük azt emeljük ki, amely szerint egy eké nyi (ekealja) föld 150 kat. holdat jelentett (jelenthetett). Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok (Magvetô Kia dó, Budapest, old.) címû könyvében két példát hoz fel; az egyik szerint Nevegynél egy birtok 5 ekealj, azaz 1200 hold, vagyis egy ekealj 240 hold volt; a másik Vencsellônél 7 ekealj 1400 hold, vagyis 1 ekealj 200 hold. Bármelyik variációt fogadjuk el, a Dereskey családnak Dereskén hold közötti nagyságú birtoka volt. Ez tekint ve az akkori faluhatárt azt jelentette, hogy egyedüli 13

14 doroske_layout :23 Page 14 földesúr lehetett, ugyanakkor a HOt. VIII. kötetének 262. okmánya sze rint birtokvitái voltak Dereskei Jakab fia Miklósnak és bátyjai nak 1292-ben Hidvégi Andrással. Dereskei Jakab fia Miklós birtokvitája Dereskérôl 1292-ben a Nádasdyakkal rokon Hidvégi családdal. Mi, a vasvári Szent Mihály arkangyal egyházához tartozó káp talan, jelen oklevelünket emlékezetül adjuk, hogy Dereskei Jakab fia Miklós ispán a maga valamint testvérei Bolpach és Demetrius ispánok nevében egy részrôl, Hidvégi Endre fia And rás ispán és ôneki Endre fia más részrôl jelenlétünkben sze mélyesen elôadták, hogy a perben, amit nevezett Miklós indí - tott András ispán ellen, Miklós nádorispán ur szine elé idéztetvén ôt, a Dereskének hivott föld határfelosztásának meg rontása miatt. Tudniillik, ez a Dereske nevû föld a Makwa fo lyó mentén helyezkedik el északi irányban, amely András ispán hoz került ajándékozás és az anyai negyed révén, miképp mondta. Hites személyek véleménye alapján és a mi korábbi tanubizonyságaink szerint egyezséget kötöttek, hogy a földet, a határok meghúzása és megjelölése után felosztják: elsôként a Makwa fo lyó mellett állapították meg a kettôs határt, innét húzódik a föld még egy darabig tovább déli irányba egy határig, majd in nen továbbra is dél felé húzódik egy másik határig, egy cseresznyefáig, ettôl a cseresznyefától pedig fölfelé a hegyol dalon ennek egyik szögletében van egy bozótos, ez jelzi a ket tôs határt, majd a mûvelhetô földek mentén egy völgybe jutva van a határ, ahonnét jókora távolságra húzódva egy közut mel lett az emlitett bozótos végén van a kettôs határ s ezektôl tovább déli irányban jut vissza az elôbbi határokhoz, s ezek ôriztessenek meg egytôl egyig. Ezenkívül nevezett Miklós köte les hagyni, hogy András ispán jobbágyai használják az utat és engedje, hogy a földjén keresztül jussanak a kúthoz. Hozzátet ték még a felek, hogy minden ügyet, vádat és panaszt, ami kö zöttük felmerül, lappang vagy éppen elnyugszik, alaposan megvizsgálnak. Kelt, a dicsôséges szûz Nativitasa vigiliáján, az Ur évé ben. (A Hazai Okmánytár VIII. kötetének 262. okmánya.) 14

15 doroske_layout :23 Page 15 DERESKE a Nádasdy család jobbágyfaluja ( ) A Dereskey család az 1283-ban Nádasdyaknak zálogba adott Dereskét 1293-ban eladta nekik. A HOt. VIII. kötete 278. okmányának latin szövege elôtt Dereske eladásáról az okmánytár szerzôi ezt írják: A vasvári káptalan elôtt Chopon fia András fiai András és László, Derecske nevû földet, melyet atyjuk Itemer fiának Imrének zálogba adott, ugyan ennek kilencz márka felülfizetés mellett elörökitik (Nevezettek Nádasdy családtagok. T. F.) Karácsonyi János is megírta említett könyvében: 1278-ban Dereske egy részét veszi meg a Mákva patak mellett ban pedig annak másik felét szerzé meg ban ugyanott 3 ekényi földet zálogba vett. Ezeket a vásárlásokat említett Nádasdy Imre ( ) eszközölte, aki megszerezte Döröskét is. Dereske 1293-ban a Nádasdy család birtokába került. Mi, a vasvári Szent Mihály egyház káptalanja, a jelen ok levél tartalmával tudatjuk mindenkivel, hogy András és László, akik Chopou fia András fiai, a maguk és Dionisius testvérünk nevében nyilvánosan megjelentek elôttünk és élôszóval elôadták, hogy amikor András ispán, az említettek atyja, a Dereskének nevezett földterületet, amelyet régeb ben Buzud birtokolt, miként látjuk azt, hogy jelen okleve lünk is magába foglalja ezt, Itimer fiának, Imre ispánnak tizenegy márka teljes fizetség ellenében zálogbaadta és minthogy ezt a földet sem ezen atya, sem ennek fiai vissza vásárolni nem tudták, így ezt az egész földterületet összes haszonvételével, vagyontárgyai - val és tartozékaival együtt azon határok között, ahol ôk birtokolták, Imre ispánnak és fiainak, Domonkosnak és Imrének eladták húsz márkáért, amibôl kilencet nyilvánosan kifizettek s a hátralévô tizenegyet pe dig odaküldték, hogy örökre békében, háborítatlanul és vissza vonhatatlanul az övék legyen. Ennélfogva se András fiainak, se örököseinek vagy rokonainak ne legyen lehetôsége arra, hogy a fent leírt dereskei földet a nevezett Imre ispántól és annak fiaitól valamint leszármazottaitól visszakövetelje és a leírt adásvétel érvényét visszavonja. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az említett Dionisius, András ispán fiainak test vére, akiért ôk jótálltak, ha háborgatni próbálná valamilyen ürüggyel az eladott föld kapcsán Imre ispánt, ennek fiait vagy leszármazottait, akkor András és László tartoznak ôket megse gíteni fáradozásukkal és pénzzel, nemkülönben a föld tulaj donát kötelesek Imre ispán és fiai szavára sértetlenül megôriz ni. 15

16 doroske_layout :23 Page 16 Ennek az ügynek az emlékezetére és teljesebb megismerésére bo csátottuk ki jelen oklevelünket pecséttel megerôsítve, az Ur évében Mihály prépost, Kozma kántor, Balázs templomôr és Simon dékán egyháziak jelenlétében. (A Hazai Okmánytár VIII. kötetének 278. okmánya.) Mielôtt Dereske további történetét vázolnánk, utaljunk a Dereskey család késôbbi sorsára. Borovszki írja (563. old.): Dereskey, ôsrégi család ben mint Gerse és Karádfölde bir tokosát, a XVII. században Kemenes Szt.Mártonban találjuk a csa ládot ben halt ki. Az Országos Levéltárban (O. L.) is ta lálunk róluk 1606-ból egy levelet. Az 1276-ban kiadott okmányt nem hozták a családdal összefüggésbe. Gutheil István Az Árpád -kori Veszprém (Veszprém, 1977) címû monográfiájában azt írja, hogy Derecskei István a veszprémi korlát-malmon 1439-ben László öccsével osztozott, majd István eladta örökrészét Faiszi Ányos Mihálynak, aki a malmot mostohafiával, Derecskei Lászlóval együtt 1452-ben elcserélte, majd eladta a veszprémi káptalannak. Az O. L.-ban R Véghelyi Dezsô gyûjteménye. 2. csomó Derecskey család (Veszprém megye, 1607) elsárgult agyonkopott, szinte olvashatatlan két okmány található a Dereskey családról, Veszprém megyét feltüntetve. Annyi mégis kivehetô belôle, hogy Dereskey János, György, Imre és Ferenc osztozkodott Szôke György, Szôke Benedek és Vidi Jánossal. Hogy mi volt az osztozkodás tár gya, kivehetetlen, az sem, hogy hol laktak. A keltezés az egyi ken március 29-e. A Vas megyei levéltárban a Dereskey család telekesi levéltárának nyilvántartása a 18. századra utal ban már Döröskey -nek írva olvasható a fedôlapon. A kimutatások sze rint május 22-én Telekesen keltezték Dereskei Lajos Négy Árváinak, úgymint Józsefnek, Györgynek, Franciskának és Katiczának részekre a hagyatékot. Külön felsorolják, hogy mit melyikre hagyott, viszonylag kevésbé tekintélyes örökség et. Józsefé így kezdôdik: 1 0 Hat Sárolos Asztaly keszkenyô. 2 0 Három ing és két lábravaló. Csupa ingóság, birtokról nincs szó a többiekében sem. Egy másik kimutatásból tudjuk, hogy Dereskei Lajos javai eladattak, méghozzá a vevôk és az árú, az árak megneve zésével. A vevôk közt szerepel pl. Dereskey János úr egy karos - székkel 16 frt 18 kr-ért a Dereskey Zsidó egy vaságyat vett 26 kr-ért, sok-sok ingóság. A végén Szombathelyen az boldogult Asszonnál találtatott kész pénz és búza ára 501 frt 6 kr-ért. Telekesen a háznál találtatott pénz 54 frt 25 1/2 krajcár. Egy harmadik kimutatásban az állatok és gazdasági fel szerelési eszközök szerepelnek, összes érték: 786 frt 54 kr. Az iratokat 1816-ban Dereskey György megbízásából Hor váth József Elek ügyvéd láttamoztatta. Az iratokban Telekes mellett olvasható Gyôrvár, Boldogfa, Rábahidvég, Halastó, Alibánfa, Egervár. 16

17 doroske_layout :23 Page 17 Ha idekapcsoljuk a jelzett Borovszki véleményt, hogy a család 1844-ben halt ki, akkor kiderül, hogy az ôsrégi Dereskey család Dereske birtoklásának megszûnése után is létezett, méghoz zá Veszprém megyében, továbbá a Dereskéhez közelesô Telekesen, illetve Kemenesszentmártonban. Sajnos arról, hogy 1244 és 1293 között laktak-e Dereskey családtagok Dereskén, nincsenek adatok e sorok írójának birtokában. (Talán lehetett nagyobb udvarházuk, amelyrôl ott a kastély-dombot elnevezték?) A Nádasdiak sokat csereberéltek Monyorós (Magyarósd. T. F.) Hodász, Morácz (Marácz) stb. faluban, pusztákon, ezekbôl csak a Dereskét is érintô részeket emeljük ki, de elôtte utalni kell szélesebb összefüggésekre is. Az Árpád-házi királyok 1301-ben kihalt utolsó tagja, III. Endre halálát követôen trónviszály keletkezett, amelyben többek közt a Dunántúl nyugati-déli részét uraló Kôszegi család is résztvett. A Kôszegi család tagjai 1316-ban kiirtották a Ná dasdy család egyik ágát, csak egy kislányt, Margitot hagytak életben, aki Magyar Pálhoz mint fiúsított örökös ment felesé gül. A Nádasdy nemzetségbeli Margitot Gersei Margitként említi Fügedi Erik. (Ispánok, bárók, Kiskirályok. Magvetô, old.) A Gersei Petô család, amely rokonságban állott a Nádasdiakkal, Ulászló király idejében (1444-ben halt meg a várnai csatában) Vas és Zala megyében birtokol tekintélyes jószágokat. A Kôszegi és a Németújvári családtagok hatalmaskodásai az egész vidéken élô lakosságra kihatottak. Utaltunk a Nádasdy család három ágazatára, említsük meg a negyediket, Karácsonyi János szerint az oszkói ágazatot. (Vas vár közelében lévô község.) Dereske birtokosai a Nádasdy család Darabos ágához tar toztak. A részletek könnyebb elhelyezhetôsége céljából foglaljuk össze ôket elôre is: A Nádasdy(i) család ágazatai Petend (Karácsonyi Jánosnál Petenagy = Petáncz) Comes de genere Nádasd kezdi a sort 1229-ben, ôt követi László, Ist ván, Lôrinc de Nádasd (1364), Tamás mester de Nádasd 1400, András, Gáspár (utóbbi felesége Serényi Erzse), majd László 1472, (Sankfalvi Kata), László 1492, (Ebres Ilona), János a Darabos ágból. Erdélyi László A magyar lovagkor nemzetségei címû könyvében (Budapest, Szent István Társulat, 1932) azt írja, (54. old.) hogy a Nádasdy család ôse az a Petenagy, aki 1229-ben birtokot vásárolt a Mura mellett (a falu késôbbi ne ve Petenácz) és fiai: Vincló, Varaszló, László szláv nevûek, akiktôl származott a Darabos és Gersei-Pethô ágon a Nádasdi családnév Nádasd faluról. Nádasdi Itemér fia, Imre királynéi apród, 1273-ban Erzsébet királyné udvari lovagja... Gerse 1316-ban leégett folytatja Erdélyi s az uraságból csak a kis Margit maradt meg. Ezt I. Károly fiúsította és Magyar Pál gimesi várnagyhoz adta nôül ben. A Nádasd-nembeli Petenagynak Petáncot 1233-ban adták el Petenagy leszármazottai. Dr. Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század köze péig címû könyvében (I II. kötet, Temesvár, A vonatkozó rész az I. kötet 199. oldalán) azt írja, hogy Nádasd falu ügyé ben a vasvári káptalan 1233-ban úgy döntött, a döntést Demeter országbíró hozta, hogy Nádasdot Itemer és Heym kapja meg. A Nádasdy családtagok birtokcse- 17

18 doroske_layout :23 Page 18 réi közt említi azt is, hogy A vasvári káptalan elôtt Derecskei Synik fia Sixtus Dyriske ne vû birtokának felét nádasdi Wytemer fia Imrének eladja (1328-ban Nádasd nb. Domonkos fiai János és István részére átírva.) Az említett könyvben október 25-én fordul elô is mét: Nádasd nembeli Domokos fiai Lôrinc, János és István a Zala-megyei Teskánd nevû birtokuk egy részét nôvérüknek Ponai szörcsöki Elek fia Lôrincz nejének, Dyruske-ért cserébe adják. A Nádasdy család 4. ágazataként jelzi Wertner Mór az Itemer (mákfai) ágazatot tôl, akinek fia Domonkos, fiai Lôrinc, János István és Imre, leánya pedig Pona, Szörcsöki Lô rinc felesége 1326-ban. Dereske tehát tôle a Nádasdi-Darabos család ôsének számító Imréhez kerül. ( ) majd az ô le származottai: Domokos ( ), Imre ( ), Katalin (1311) férje Sári Marcell kezére jutott. A Nádasdyak 5. ágazata mákfai Itemer fia Pétertôl ( ) számítva a gersei Pethô családot, amelynek utolsó férfitagját, Miklóst, Zala és Vasvármegye fôispánját között említi Wertner Mór. Ebben a bonyolult Nádasdy családi leszármazásban dön töttek mindig Dereske sorsáról is, amely végül is a Darabos-ágazatbeliek birtoka lett. Mielôtt ezt részleteznénk, utaljunk az országosan ismertté váló ágazatra Nagy Iván alapján, aki az or szágos politikában ismert Nádasdyakat 1492-tôl, Nádasdy I. Ferenctôl ismerteti, ilyen sorrendben: Tamás, sz ban megh ben, Nádor, felesége Kanizsay Orsolya; az ô fia II. Ferenc sz ben, megh ben, felesége Báthori Erzsébet; majd Pál következik akinek fia az a Nádasdy III. Ferenc, or szágbíró, akit 1671-ben lefejeztek. Az ô hét gyermeke közül IV. Ferenc vitte tovább a családfát, majd Lipót: 1785, következett, aki testvérével, Ferenccel együtt tovább vitte ezt a velük két ágra szakadt ágazatot. Témakörünk szemszögébôl nézve a Nádasdyak további leágazásának nincs jelentôsége. A grófi címet Nádasdy Pál Vasvármegye fôispánja kapta 1625-ben, aki dunántúli fôkapitány és királyi fôudvarmester volt. (A Darabos-ágban Pál, Tamás és Boldizsár csak alispánságig vitte.) Nádasdy Ferenc, akit április 30-án kivégeztek, Kempelen Béla szerint (Magyar fôrangú családok, Budapest, A szerzô kiadása.) az országban a leggazdagabb ember volt, miért kortársai magyar Krôzusnak nevezték. A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért... kivégeztetett. Mesés nagyságú vagyonát elkobozták s 11 gyermeke mindössze forintot kapott. Térjünk vissza a Dereskét is birtokló Nádasdy ágazathoz. Borovszki írja: ( old.) A Nádasd nemzetségbôl legelôször a nádasdi Darabos-család válik ki a század (13. szd. T. F.) végén. Birtokaik az úgynevezett Hegyháton terültek el, köztük Morácz, Lánka, Belmúra és Sár fordul elô az 1265-iki osztályban. Megszerezték ezt követôen Monyoródot, Gersét, Hodászt, Döröcskét (1278), Halogy-Tótlakot és számos birtokot. Az egyéb birtok szerzésekrôl: ( old.) Gersei Pethô János 1438-ban Vasvárt kapja adományul Zsigmond királytól és birtokosok lesznek a Pethôk Kovácsiban, Olaszfán, és a Répce mellett több faluban. A Nádasdyak 1414-ben Mákfa, Iváncz, Nádasd és számos vend falura kaptak ismét adománylevelet, birtokaik a Felsô-Lindva Muraszombat és Körmend szögben helyezkedtek el. A Darabos család pedig Szôczét szerezte meg. 18

19 doroske_layout :23 Page 19 A Nádasdy Darabos ágazat: János Pál Vas v. alispán (Pókateleki Zomor Krisztina) Tamás Vas v. alispán (Lengyel Kata) Imre János Boldizsár Gábor László Menyhért Ádám László de Német Szecsôd Vas v. alispán (Tarródy Orsolya) Nádasdy Boldizsár, aki a Döröske dombjairól jól lát ható Német-Szecsôdön lakott, Tarrody Orsolya hozományaként kap ta Taródfát, amely az iratokban oly sokszor elôfordul. Két fia révén folytatódott a család. András (telekesi Török Margit) Imre László (Márffy Anna) Teréz (Lengyel Lajos) Boldizsár Klára (Sallér István) Tamás (Meszlényi Éva) Mária (Bertalan Ádám) Fiágon ez az ágazat kihalt. Közbevetôleg megjegyezzük, hogy a fônemes Nádasdy Tamás uradalmai: Sárvár, Léka, Ikervár, körzetében 18 jobbágyfalu. A nádasdi-darabos családnak 8, a Nádasdy Gersei Pethôknek 4 jobbágy faluja volt a mohácsi vészt követô idôszakban. Iktassuk ide Borovszki könyvébôl a 16. század végén jellemzô birtokmegoszlást. Az 1582-i Vasvármegyei birtokmegoszlás: Batthyány Boldizsár (Német-Újvár, Szalónak, Csókás, Rohonc) porta Poppel László (Dobra, F. Lendva, Muraszombat 1/1) /2 porta Gróf Gyula (Muraszombat) /2 porta Szentgothárdi apát /2 porta Zrinyi György gróf (Vép, Monyorókerék) /2 porta Nádasdy Ferenc és Kristóf özvegye /4 porta Telekesi (Szécsény, Acsád) porta Ostffy (Hôgyész, Mindszent) porta Csoron (Jánosház, Pereszteg) /2 porta 19

20 doroske_layout :23 Page 20 Gyôri püspök porta Vasvári káptalan /2 porta Polányi porta Pethô (Vasvár) /2 porta Darabos (Nádasdi) /4 porta Erdôdy gróf (Körmend) /2 porta Pornói apát /2 porta Nádasdy (Petánc) /4 porta Rumy /2 porta Sitkey porta Lädonyi (magyar Gencs) porta Bakacs (Martonfalva)... 9 porta A Vas megyei birtokosok közt tehát 1582-ben négy ágazatbeli Nádasdy családtag is szerepel. A Nádasdy Darabos és a Zarka Pál közötti (leányági) osztozkodáskor, 1610-ben, Stefani Darabos de Nádasd kapta Daraboshegy, Nádasd, Döröske, Bödörhegy, Molnári, Gyanó(?), Vas alja és Kiskölked helységekben a jobbágytelkeket, Zarkaháza, Taródfa (Tarródháza) és más jószágok pedig a többi osztozkodóké lettek, így pl. Mogyorósd, Domokosfalva, stb. Ezt Thurzó György nádor (palatinus) is jóváhagyta. (Egy közbevetô megjegyzés: A Nádasdy levelek egy része az Országos Levéltárban (O.L.) a Sallér család iratai közt ta lálható. (P. 285.) Sallér család csomó, fasc. 47. Nádasd P Sallér család fasc. 89. Nádasdiano-Sallériano ) A Festetics családdal majd késôbb foglalkozunk, annyit elöljáróban mégis meg kell jegyezni, hogy a Georgikon alapítója, Festetics György gróf Sallér Juditot vette feleségül, s így ke rültek a Nádasdiakkal rokon Sallér családhoz, majd a Festetics családhoz a korábbi idôszak levelei is. Dereske érintôlegesen fordul elô a levelezésben. Ismeretes, hogy Magyarország 1526 után három részre szakadt: a törökök által megszállt középsô, nagyobbrészt délrôl, a Duna vonala felôl Budára tartó háromszög idônként kiszéle sedett. és átterjedt a Dunántúl déli részeire; az ún. királyi Magyarországra, amely Zalaegerszeg környékétôl Körmend, Szom bathely, Pozsony, majd a felsô országrész karéjszerû részeire, amely úgyszintén többször változott, s végül az Erdélyt magá ban foglaló területre, a Partiummal. Ismét a történések háttereként iktatjuk ide elôre vetítve is, hogy kik ültek a nádori székben. Nádasdy Tamás március 13-tól június 2-ig volt nádor. Átugorva egy fél év - századot: A nádori székben 1608-ban Illésházy István, 1609-ben Thurzó György ült 1616-ig, 1618-tól 1621-ig Forgách Zsigmond, 1622-tôl 1625-ig Thurzó Szaniszló, között, tehát kereken 20 évig Esterházy Miklós, majd 1646-tól 1648-ig Draskovich János, 1649-tôl 1654-ig Pálffy Pál, 1655-tôl 1667-ig Wesselényi Ferenc, közben Nádasdy Ferenc országbíró királyi helytartó között, és Szelepcsényi György esztergomi érsek ugyancsak királyi helytartóként között. A nádori széket 1681-tôl 1713-ig Ester- 20

21 doroske_layout :23 Page 21 házy Pál fog lalta el. A hercegé lett Esterházy után Pálffy Miklós között, és eközben Lotharingiai Ferenc lett a királyi hely tartó ig. Pálffy János 1741-tôl 1751-ig, Batthyány La jos pedig 1751-tôl 1765-ig, tehát 14 esztendeig viselte a leg magasabb magyar közjogi méltóság címét. A témának szemszögébôl kiemelt Dereske-Döröske mindvégig a királyi Magyarországhoz tartozott, de a török sokszor megközelítette Egerszeget, az Ôrséget, így közvetve érintette ezt a falut is pl. a katonai terheket, károkat illetôen. Németújvár, Szalónak, Rohonc, Körmend és a nyugati országrész legnagyobb birtokosai a Batthyány család tagjai lettek, akik Körmenden (és másutt is) ôrséget, katonasá got tartottak. A katonák, a hajdúk idônként meglátogatták a szomszédos falvakat is. Az O.L-ban a P Sallér család , fasc. 12. Dereske és a fasc. 14. Döbörhegy jelzésû iratok közt olvashatjuk: Minemû hatalmaskodásokat követtek el Gróff Batthyány Ádám úr eô Nagysága Katonái és Hajdúi Döröskei és Döbörhegyi Jobbágyokon. Az idôpontok közöttiek. Számos nevet írtak, így pld ben Borsos György döröskei, 1636-ban Németh Mátyás döröskei, 1637-ben Németh Ferenc döröskei, 1641-ben Somogyi Istók, Hantó Miklós, Tóth Istók, Molnár György, Vörös György, Nagy Tamás döröskei, 1642-ben Antal Jakab, Vörös Imre döröskei, Büki Péter döbörhegyi jobbágyok elvitetésérôl, vagy megtámadásáról írnak. Címzett és aláíró nincs május 4-én a Taródházán lakó Nádasdy András udvar házát felkereste a Vas megyei Fôszolgabíró és többekkel együtt vallatást rendeltek el abban az ügyében, hogy ki ölte meg Gál István döröskei jobbágyot. Több gyanúsított is volt, így Horváth Pál és Takács Pál, továbbá Halba (Hajba?) János, Gál István szol gája. A vallatók azt is kutatták, hogy tudott-e Gál István fele sége arról, hogy az urát meg akarják ölni, vagy talán az asszony anyja is részes a felbújtásban. A vallomásokból az derül ki, hogy Gál István erôs testalkatú ember lehetett, így egyedül aligha bírt volna vele a gyilkos. Továbbá: a gyilkosság a felesége mellett történt, aki utána nem futott azonnal jelenteni. Az uri-szék vallatói kiderítették, hogy Halba János már harmadik éve szolgált Gál Istvánnál, elôtte a gazda és felesége jól meg voltak egymással, de a szolga az asszony beleegyezését kérte ar ra nézve, ha megöli az urát, a gazdáné feleségül megy hozzá, mi kor pedig erre az asszony vonkodott kezet adni, azt mondotta Halba János, ha az után hat Emberhez mennél is férnek, mind meg ölöm üket, magának is a kezét levágná. A tettes nevét nem rögzítették. Nádasdy Andrásnak küldte 1687-ben Batthyány Ádám (a II. ilyen nevû. T.F.) azt a levelet, amelyben jelzi, hogy a dörös kei és döbörhegyi jobbágyok ügyében írott levelét megkapta, a profont (elfuvaroztatás. T. F.) alá vett jobbágyokat és Nádasdy jószágait az mennyire lehetett meg kéméllyettük, és csak a feltétlenül szükséges mértékben vették ôket igénybe. A károkat felbecsültetik és megtérítik, amennyiben azok a táborozás alatt nem a falubeliektôl, hanem a katonáktól keletkeztek. Kitekintés a megye területére Vas megyében a 17. század végén, 1696-ban fô magyar, német, 5000 horvát és vend nemzetiségû la kos élt és ebbôl Vörös Károly szerint vegyes lakosságú falvakban. A megye a mohácsi vész utáni idôszakban viszonylag védettebb volt a háborúktól, mint a törökök által megszállt or szágrész, vagy akár pl. Felsô-Magyarország 21

22 doroske_layout :23 Page 22 és Erdély, ezért fej lôdése gyorsabb is volt azoknál, és a Dunántúl legnépesebb me gyéje volt, fejlett mezôgazdasági mûveléssel. A török beütések idején azonban 1577-ben, 1512 szabad porta mellett 64 volt a hódolt porták száma, amely egy év múltán már 1178:258 arányt, majd 1582-ben: /4:344 3/4-re alakuló arányt mutatott; 1583-ban pedig már nagyobb volt: 1044:326 1/4 a szabad és a hó dolt porták aránya. Elsôsorban a Tótság-nak nevezett (az Ôrség, Vendvidék déli szomszédsága területét, de a Hegyhátot és a Ke - menesalját is idônként elérték a török beütések. (Pl. 1643, 1646, 1664, 1683.) Ugyanakkor az osztrák határmenti területeken is nôtt a területi bizonytalanság és többször küldtek ki határmegállapító bizottságokat. A vasi földbirtokosok között a Batthyányok, Erdôdyek, Nádasdyak, Széchenyiek, Esterházyak és Szapáryak voltak a leg ismertebbek a században, de sok volt a középbirtokos is. Az évi nemesi összeíráskor 3000 nemes férfit írtak össze Vas megyében, és ebbôl levonva a családjogú özvegyeket ra taksálták a saját gazdájaként élô nemesség férfiaink számát. A megye gazdasága tehát igen nagy mértékben alapozódott a jobbágyrendszerre. A nagybirtokos és a kisbirtokon folyó gaz dálkodási rendszer egyre nagyobb eltéréseket mutatott, erôsödött a nagybirtok kényszere, amelyhez különféle katonai terhek is egy re nagyobb mértékben járultak. Fokozódott Vas megyébôl az elván dorlás, és az közötti 90 évben (Vörös Károly adatai) Vas megye már a legalacsonyabb szintû népesedési ütemû megyék közé tartozott. (Szöktek a jobbágyok, majd pedig 1765-ben fôként Batthyány Lajos birtokain parasztmozgalomban csúcsosodik ki az elégedetlenség.) A török megszállás végeztével a majorsági nagybirtokok gazdálkodása ismét fellendülést mutat, amely a jobbá gyok szegényedésével jár együtt. Az 1720-ik évi összeíráskor a megyében 52% a nagybirtokon élô és 0 5 pozsonyi mérô dézsmát fizetôk aránya, vagyis a számok a jobbágytelkek elaprózását jel zik. A kis és középbirtokon az arány ennél jobb, 14,5%. A 16 mérônél többet fizetô, nagybirtokon robotoló jobbágyok aránya csak 0,7%, ez utóbbi a kis és középbirtokon 17%. Következtetés: a nagybirtokon élô jobbágyság helyzete egyre romlott, és idézzük Vörös Károly könyvébôl: A XVIII. században jogait még bôvítô Körmend és Sárvár az egész XVIII. századon át harcban áll a Batthyányokkal, illetve a Draskovichokkal... Az évi adókivetéskor új adórendszert dolgoztak ki, amelynek lényege az, hogy nem általában, hanem konkrétan szab ták meg az adózók tartozását, a háztartások, a jobbágyok birtokai, állatai szerint, amelyet 1744-ben vezettek be és utána többször módosítottak is. (A felmérés módszereit is részletezi Vörös Károly) A megye népessége 1744-ben lélek. (1697 és 1869 között 8,8%-os az emelkedés, amely a magyarországi átlagnál 10% nagyobb, vagyis 12,4% a vasi szaporodás. A szerzôk közbevetik, hogy különféle összevetések alapján Vas megye népessége fô volna.) Az adóösszeírás nem terjedt ki az egyházi személyekre és az ôket közvetlenül szolgálókra amely a megyében kb fô lehetett, és a különféle kivonandók után az összeírt háztartások száma 1744-hez képest 1778-ban 21,5%-kal nôtt, ebbôl 14,5% volt a telkesjobbágy, 4,5% a zsellér, vagyis sza porodott az adózók száma, mert egyre több korábban adó alá nem esô terület után kellett adózni. Az 1744-es adóösszeírásban Districtus Hegyhát címszó alatt olvashatjuk: Iváncz, Szent Márton (Hegyhátszentmárton), Morácz (Felsômarácz), Halugy (Halogy), Szent 22

23 doroske_layout :23 Page 23 Péterfa (Hegyhátszent péter), Magyarózd (Ôrimagyarózd), Szent Jakab (Hegyhátszentjakab), Szôcze, Nádasd, Saál (Hegyhátsál), Katafa, Hodász (Hegyháthodász), Nagy Mizdó (Nagymizdó), Szarvaskend, Döbörhegye (Doborhegy), Dörös ke, Sárfi Mizdó (Sárfimizdó), Telekes, Karátsfölde (Karátsföld), Gerse (Gersekarát), Mihályfa (Petômihályfa), Andrásfa, Dénesfa (Déneslak), Egervár, Egervárosa (Egervár), Boldogh Aszonfa (Vasboldogasszony), Gôsfa, Gyôrvár, Viszágh (Viszák), Vasvár Oppidum (Vasvár), Puszta Halastó (Halastó), Jánosfa (Felsôjánosfa), (A záró jeles nevek az 1744-tôl 1913-ig változó nevet tüntetik fel.) Az 547-tôl 578-ig terjedô sorszám szerint 31 község tartozott ebbe a hegyháti kategóriába. Kiemelve közülük Döröskét, Szarvaskendet, Döbörhegyet, Nagymizdót és Halastót. Döröskén 169-en laktak 1697-ben és 1846-ban 232-en, magyarok Szarvaskenden 232-en laktak 1697-ben és 1846-ban 373-an magyarok Döbörhegyen 105-en laktak 1697-ben és 1846-ban 301-en magyarok Nagymizdón 138-an laktak 1697-ben és 1846-ban 259-en magyarok Halastón ismeretlen 1846-ban 82-en magyarok A körmendi uradalomhoz (Körmend oppidum) Haraszti falu, Berki falu, Molnár Szecsôd (Molnaszecsôd), Hidas Hollós, Egyházas Hollós és Sároslak tartozott. (Nádasd pl ben még nem.) A kôszegi uradalom, a sárvári, szombathelyi, vépi, lékai, pinkafôi, borostyánkôi, szalónaki, körmendi, uradalmak csoportosításai mel lett található a Districtum Hegyhát, továbbá Niczky János szolga bíró falvai, Zarka István szolgabíró járásának falvai, a szentgotthárdi uradalom, Dobrai uradalom, Felsô-Lendvai, Muraszombath-Rakicsáni uradalom, a Csákányi uradalom (nagyobbrészt az Ôrség), a Districtus Tótságh Nobilium (Zalához tartozik jelenleg) és Ba logh Ádám járása. A felosztás tehát egészen rendhagyó. Vasvár pl. Hegyháti Districtusban szerepel és nem Festetics uradalomként. A kivetett adó személyekre és háztartásokra vonatkozott aszerint is differenciálva, hogy ki mennyi és milyen földet, rétet mûvel, mennyi az állatállománya, stb., telkesjobbágy, özvegy jobbágy asszony, házas zsellér, házatlan zsellér, egyéb adózó ben összeírták a döröskei és döbörhegyi Puszta Hely Földeket, és 25 ilyent találtak. Köztük volt Vörös János három hold a Nimet Jancsi Helihez jelzés és a Helyi földben négy hold, amelyeket bevettettek velük, összeírták továbbá azokat is, akik hátralékban voltak, így pl. Borsos György tartozott 1689-rôl egy köböl rozzsal, Balogh András három holdra való köböllel, Heder András két hold föld után, Popics Istók fél köböl zabbal, Buza Márton és Gál Gergely megadta tartozását, Vörös János bizonyította, hogy három hold föld után fizetett, Torma István leszolgálta, Varga György két hold után tartozik. Hogy a számadást ki és kinek készítette, az nem derül ki. Nádasdi Imre 1722-ben, augusztus 20-án Döröskén keltez te azt a levelét, amelyben kiváltja a Döbörhegyen lakozó Kónya Évát, Néhay Balás Mihály feleségét száz forintért. Az okok nem kerülnek a levélbe. Tarródházára 1730-ban is címeztek levelet Emericus Nádasdi -hoz. Forcsics Kristóf döbörhegyi, döröskei és mákfai jobbágyok legeltetési vitáiról értesíti az uraságot. Érdekes az utolsó levél (a Sallér levéltárban) amelyet Döbörhegyrôl és Döröskérôl együtt jelentett egy olvashatatlan nevû valaki az uraságnak. Részletek a négyoldalas levél- 23

24 doroske_layout :23 Page 24 bôl. Déry István azt vallotta, hogy sem ô, sem pedig szolgája nem vittek fát az uraság erdejébôl, nem tudja kik loptak. Ugyanezt vallva Szakál György, Gergô György a tilalmasi erdô -re vonatkozóan, de látta Györkô Gyurit, hogy faragot azon tilalmasi erdôben. Vörös András sem vitt el fát, de látta Kovács István, hogy egy szekérrel fát vitt el. Balogh András is tagadta a lopást, de ô is látta Györkô Gyurit. Németh György, Santok György, Boros Mihály, Zsámár János tagadott, de Vincze György látta fával Czein Jankót. Kovács István Bakos Ferencz fiát, Varga Ferencz fiát és Takács Istvánt látta, hogy fát vágott az urasági erdôn. Nem lo pott fát Vörös Márton, Kovács Ferencz, Ágoston Benedek és unokája, Szabó István, aki szintén Györkô Gyurit vádolta be. Németh István, Jó Benedek, Takács István, Polgár György szintén csak a maguk ár tatlanságáról vallottak, de Gergó István látta Polgár Istvánt, hogy akácot hasogatott. Polgár György, Szabó György, Kovács Ist ván esküdött, hogy nem bûnös a fatolvajlásban. A vizsgáló és feljelentô javasolta, hogy esküt tetessen az uraság Vörös András és Gergó András erdôôrökkel, úgyszintén Polgár Istvánnal. Györkô János nem vallott Györkô Gyuri ellen. A falopásban az egész falut kihallgatták, az említettek mellett Horváth Mihály, Balogh András, Balogh Mihály, Polgár András, Gáll Benedek, Balásné, Nagy György János, Gergó Istók, Kopácsy István, Szakál György, Takács István neve fordul elô. Györkô Gyuriról írták: Györkô Gyuri és bátyja szerént hogy töbet nem vágot, hanem egyet karónak. A jelentés befejezetlen. Az idézett részletek arról tanúskodnak, hogy az uraság szemmel tartott minden olyan eseményt, amely valamilyen módon érintette, vagy szándékolta érinteni vagyonát, hatáskörét sôt, olyan területre is kiterjedt figyelme, amelynek nem vagyoni ki hatásai lehettek. Nádasdy Imre dátum nincs megbízást adott többeknek köztük csak Bruthián Agregárd neve kiolvasható, hogy vizsgál ják ki miszerint Döröskén lakozó Kaman János ugyanitt Döröskén lakozó Horváth Jánosnak feleségével mennyi idôtôl fogva fajtalan kodik: bizonyitot és vele lakot. A kérdések továbbá: Van-e Kaman Jánosnak hites felesége? kurválkodik-e mással Kornis Márton felesége és fatyai voltak-e? Tudja-e a tanú, hogy Imre Kata fajtalankodik és fatyát vetelé. Tudja-e a tanú, hogy ugyanott lakó Tóth Mihálynak a szalonnáját ki lopta el? További kérdések: Tugya-e a Tanú nyilván, hogy Döbörhegyen lakozó Balás András ugyan Döbörhegyen lakozó Balás Mihály feleségével mint Ángyával fajtalankodik és volt e fatya. (Balás András felesége Kónya Éva volt) Fajtalan életet él-e Döbörhegyen Polgár Benedek? Fajtalankodik-e nyilván (?) Kata? A tanúvallomások nagyobbrészt hiányoznak, de vallott valaki amellett, Balás Andrásnak az Ángyitól két fatya volt és több másról is hasonlókat. A végzések hiányoznak. A P Sallér család , 2. csomó 12. Fasc. Döröske és a 14. Fasc. Döbörhegy jelzésû iratcsomagban olvasható: Az Dereskei Templom épittése alatt Anno 1731 jelzési kis jegyzet, amelybôl az olvasható ki, hogy téglára Vasvárra fizettek 2000 frt-ot, ácsok munkájára ment 606 frt, számla szerint kenyérre kiadtak 41 frtot. Szerepel még valamiért (olvashatatlan) 4 és 50 frt, valamint egyéb munkáért 74 frt. A másik oldalán de A , Dereske, Dereskei Templomra tett költségh száma olvasható és a Sallér jelzés. Ugyancsak a Sallér család iratai közt ismerhetjük meg azt a különös levelet, amelyet 1738-ban írt Polgár Ferenc, Déry István és Vörös György döröskei jobbágy. 24

25 doroske_layout :23 Page 25 Alább megiróttak adjuk tudtára mindenkinek, akiket illik Hogy Dereskén. T.H. Vasvármegyében lakozó Takács Mihály örökös Jobbágy bizonyos rut káromkodást tett Földes Asszonya T.H. Nádasdi Anna Asszony ellen és más fenyegetô szókról tapasztaltatott, mellyért megfogattatván tömlôczbe tétetett, ezen sanyarúságát látván kértük azon az tisztelt Asszont, hogy adná ki kezessé günkre, a mit ô könyörgésünket meghallgatván ki bocsátotta em litett Földes Asszonyunk; Azért ha ennek utánna ollyas rut éle tet találnánk, vagy netalán elszöknék, lettünk kezesek az az személy szerint husz-husz forintokat fizettünk írják, majd fogadkoznak, hogy ilyesmi nem fordulhat többé elô. Az írás Tarródházán készült, tehát ott lakott Döröske és Döbörhegy Földes Asszonya. 25

26 doroske_layout :23 Page 26 Nádasdy Imre 1742-ben készíttetett Dereskei urbáriuma (A számozást a szerzô tette a nevek elé. P Sallér cs csomó, 12. Pasc. Dereske , 14. Fasc. Döbörhegy Németül készült. A cím: Consciptrio Cotonoeum Sessionis Dereske... Emerio Nadas/dian Anno 1742 die Máj. ) Dereskei jobbágyok: 1. Balogh Mihály 1 telkes, 15 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét 2. Páll János 1 telkes, 10 hold szántó, 8 szekér szénát termô rét 3. Varga János, György és Pol gár István 1 telkes, 20 hold szántó, 4 szekér szénát termô rét 4. Kopácsy István 1/4 telkes, 6 hold szántó, 5 szekér szénát termô rét 5. Balás György és Mihály 1 telkes, 30 hold szántó, 15 szekér szénát termô rét 6. Jó András, Ferenc és Balás 1 telkes, 14 1/2 hold szántó, 4 szekér szénát termô rét 7. Györkô István és György 1 telkes, 10 hold szántó, 8 szekér szénát termô rét 8. Gergácz Mihály 1 telkes, 12 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét 9. Vörös István, András, Pál és Ádám 1 telkes, 18 hold szántó, 7 szekér szénát termô rét 10. Szakál Ferenc, Péter, András, János 1 telkes, 13 hold szántó, 3 szekér szénát termô rét 11. Takács Mihály, István és György 1 telkes, 16 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét 12. Györkô János, Vincze és ifj. János 1 telkes, 10 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét 13. Vörös András 1 telkes, 9 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét 14. Borsos András, György és János 1 telkes, 10 hold szántó, 7 szekér szénát termô rét 15. Hevér István 1/2 telkes, 7 hold szántó, 3 szekér szénát termô rét 16. Tóth Mihály 1 telkes, 17 hold szántó, 8 szekér szénát termô rét 17. Dara Mihály 1 telkes, 10 hold szántó, 6 szekér szénát termô rét 18. Györkô János 1 telkes, 19 hold szántó, 3 szekér szénát termô rét Összesen: 16 3/ /2 111 A másik oldalon a 16 döröskei zsellér házát írták össze: 1. Balogh András 9. Nagy János 2. Hevér György 10. Pass Ferenc 3. Balogh István 11. Takács János 4. Polgár András 12. Horváth Mihály 5. Jó György 13. Gergácz György 6. Gergácz István 14. Tamás György 7. Györkô János 15. Polgár István 8. Györkô György 16. László István 26

27 doroske_layout :23 Page 27 Döbörhegyen 1742-ben 38 egész telkes jobbágyot és egy negyedtelkeset írtak bele a Nádasdy-urbáriumba. A németül fel sorolt nevek magyarra fordítva: Jó István, Pass András, Déry János, Déry György, Jó Benedek, Szakáll György, Nagy János (ô az 1/4 telkes), Gergó András, Borsos Mihály, Vincze Mihály, Szabó Pál, Szakáll György, Botár Ferenc, Balás András, Németh János, Gergó Benedek Márton (Ismét:) Balás András, Ágoston Benedek, Vörös Mihály, Szabó György, Vörös György, Gergó István, Németh György, Für György, Németh István, Kónya Mihály, Végh János, Pulay István, Zsámár Mihály (és József) Beni Péter, Vörös Ist ván, Horváth Pál, Mihályfai György, Szakálly János, Kovács Ist ván, Zsuppán István, Németh István, Makray János, Bikaly Benedek. A summázatban is 21 1/ telek szerepel = 38 1/ május 29-én, Ságh-on keltezte Festetics Kristóf azt a levelet, miszerint a Szarvaskenden Sibrik Ferenc által tôle megvásárolt sessiók árában az is benne foglaltatik, hogy a Sibrik-leszármazottak, Gábor (és Bálint) legeltethetik állatai kat a Festetics Vasvári uradalmához tartozó Nagy-Mizdó határában, de csak akkor, ha kárt nem okoznak az uradalmi javakban. A Festeticsek 1755-ben zálogban birtokolták Döröskét, amikoris a jobbágyok vonakodtak a Mákfán is birtokos Nádasdy Úr asszony (Imre özvegye) számára, a rétre kaszásokat küldeni ôk ugyanis évi 100 frt-ot már fizettek a Festetics-uraságnak ka szások megváltásáért, Sallér István szolgabírónak kellett intéz kednie, Ám az uraság így írt: az Ur nem idegen attul, hogy ha a kaszásokat mégis adják ban Döbörhegy és Döröske tulajdonosa Nádasdy Imre Terézia leánya, férjezett Lengyeltóti Lengyel Lajosné, aki meg tiltja, hogy a falubeliek irtsák a fákat, legeltessenek, makkol tassanak, faizzanak birtokain. A Szombathelyen keltezett ira tot hitelesítette Szelestey Boldizsár és Lippich Boldizsár me gyei tisztviselô, Egerváry Antal szomszéd helységek birtokosa és más érintett szomszéd birtokos. Körmend és Szarvaskend között, a Rábán alul, (ma is híd van ott) a Csörnöcz folyócskán lévô hídon, mivel egységre léptek a körmendiekkel, a szarvaskendiek szedték a hídvámot. A körmendi Rába-hídon (ma is híd áll ott), viszont a szerzôdés ellenére hídvámot szedtek tôlük is. A két levél közül az elsô (1757. május 5.) a szerzôdéssel, a má sodik a szarvaskendiek sérelmeivel foglalkozik. 27

28 doroske_layout :23 Page 28 Dereskét és Döbörhegyet Nádasdy Terézia eladja Festetics Pálnak A két jobbágyfalu a vasvári uradalomhoz tartozott Nádasdy Terézia (Lengyel Lajosné) levele, illetve Döröskére és Döbörhegyre vonatkozó adás-vevési szerzôdése Festetics Pállal, teljes szöveggel olvasható az O.L.-ban a 236., Festetics család, Birtokjogi iratok I., 5. csomó, 9. Vasvári uradalomra vo natkozó iratok: címû dossziéban. Részletek Nádasdy Terézia indokolásából, amely szerint a gróf eleinte úgy látszik nem nagyon akarhatta a vételt, mert Nádasdy Terézia ezt írta: mely kérésemre és sok izbeli könyörgésemre E ô Excellentiája hajulván föllebb is megnevezett Derecske és Döbörhegyi hely ségeket mindennemû azokhoz tartozandó mezeivel, erdejivel, kaszálóival, halászó vizeivel, malmaival, szôleivel, jobbágyai val egy szóval minden akár mely néven nevezendô beneficiumaival és haszonvételeivel egyetemben Negyvenkétezer eötszáz hat vanegy forintokért és eötvenhárom krajczárokért, melly summát is Eô Excellentiája rész szerint creditoraimnak, rész szerint pedig kezemhez fogyatkozás nélkül lefizetett Folytatva az indokolást: A magam súlyos sorsát megfontolván, hogy az illetén bölcstelenségemet elmellôzhessem, mind pedig továbbá által látván azt is, hogy creditoraim (hitelezôim,t. F.) által minden javaimból kivet kôztetvén, szükséges táplálásomra egyéb módon nem maradna, hanem hogy ha ollyatin jószágaimnak örökjétôl megválné, mellyek némely hasznosabban tartó creditiok alat volnának elzálogosítva. Ez azt jelenti, hogy Döröskére és Döbörhegyre hitelt vett fel, amit így írt: ezen okoktul indíttatván, és több rend béli ell kerülhetetlen szükségeimtôl viseltetvén Nagy Méltósághu Groff Tolnaj Festetics Paál Ur Bátyámhoz, Eô Feölséghek Belsô Titkos Tanácsosához, és Fölséges Udvari Magyar Kamarának Vice-Praesesséhez Eô Excellentiájához, ki hozzám nagy kegyességgel és szorongatásaimban különös segedelemmel több ízben méltóztatott, folyamodtam és NA Vas vármegyében helyeztetett s engem illetô Dereske és Döbörhegye nevezetû helységeknek, mellyek mostanságh ugyan Eô Excellentiójának birtokában zálogképpen vannak, s általam nagy summának letételével válthatnának vissza, öröksé gével, el tökéllett szándékomból és szabadakaratomból megkí náltam Úgy vetett számot, hogy Döröske és Döbörhegy eladá sával megszabadul adósaitól és még pénzt is kap. Folytatta in dokolását, hogy ezzel hitelezôitôl megszabadulva saját magát is megmenthetné a nagyobb ínségtôl: Az illetén örökségért kezemhez veendô pénzzel... az exegualt (végrehajtott eladás) és zálogosított jószágaimnak egy részét kiválthatnám és azoknak jövedelmébôl képesleg élhessek, követ kezésképpen egyedül ezen móddal mind az becsületemet megtart hatnám. Tehát végszükségben, eladósodva és már korábban is elzálogosítva volt kénytelen Nádasdy Terézia Döröskét (még a két falu nevét sem tudta jól leírni) és Döbörhegyet eladni, örök áron, visszavonhatatlanul a mindkét hitbizományi jószággal rendel kezô Festeticseknek, illetve örököseiknek. 28

29 doroske_layout :23 Page 29 Az adás-vételi szerzôdés mellé leltárt nem mellékeltek. Hogy hány jobbágyról volt szó, az majd a Festeticsek 1767-ben, tehát egy év múlva elkészített urbáriumaiból látható, erre ott térünk ki. A Festetics család horvátországi eredetû. Magyarorszá gon az elsô két Festetics még a Batthyány család gazdatisztje. Festetics I. és II. Pál a vagyonszerzésben fokozato san haladt elôre, de utóbbi két fia: József és Kristóf már ugrás szerûen elôretörtek. Közbevetôleg jegyezzük meg, hogy a Festetics család keszthelyi levéltára a Magyar Országos Levéltár ban a P. 234-es jelzéstôl a P es jelzésig 1527 és 1945 közötti iratokat, stb. gyûjteményeket tartalmaz. Ugyanott foly - tatódik a P. 285-ös jelzéssel a Sallér család gyûjteménye, amely ben között jeleznek dokumentációt. Sallér Judit ugyanis a nagy vagyonszerzô Festetics György felesége volt és birtokai között Döröske, Döbörhegy, Mizdó, Szarvaskend, Halastó, Nádasd, Katafa, Nagymákfa, Vasvár, stb. községek is szerepeltek, amelyek utóbb Festetics-birtokok lettek. A család történetére a követ kezôkben csak Dereske-Döröske vonatkozásban utalunk. A Nádasdyak szolgálatában lévô jobbágyokról a Festeti csek mihamar urbáriumot készítettek. (O.L. P Dereske köz ség. 91/a,b,c. Dereske ) Ideiktatása elôtt egy-két megjegyzés. A 18 döröskei jobbágy szolgálta a Nádasdyakat is. A földesúr-csere vajon je lentett-e valami módosulást Dereske-Döröske jobbágyainak életé - ben? Erre a válasz: a lényeg nem változott. Örökös jobbágyként fizették a kilencedet mindkét családnak és a tizedet a papnak. A földesurakkal való találkozásban, a kontaktusokban azonban történt változás. A Nádasdon, Taródházán, Szecsôdön, Molnári ban, lévô udvarházaikban lakó Nádasdy családtagok közelebb vol tak Dereskéhez és idônként egészen bizonyosan személyesen is meg jelentek ott, hiszen nem voltak olyan nagyurak, mint a Festeti csek, akik elsôsorban Keszthelyen összpontosították uradalmaik igazgatását. Dereske a Vasvári uradalom részeként az Ollári uradalomhoz tartozott. Ollár a Zala folyó völ gyében (ma Kemendollár) napi járásra esett a Festetics birodalom nyugati szélén, a peremén lévô Dereskétôl. Megközelítése: Vasvár, Csehi, Balta vár, Batyk, Zalabér, Pakod irányában azt is jelentette, hogy az uraság kiadta Dereskét is a gazdatisztjeinek. A patriarchalis jelleg megszûnt, helyébe a nagy gazdaságra jellemzô személytelenebb kizsákmányolás lépett. A magyarországi jobbágyok számára a kiszolgál tatottság fokozódott, olyannyira, hogy 1764-ben az országgyûlés en is foglalkozni kellett vele. Az országgyûlésen megszavazott forintos adóemelés terheit a földesurak a jobbágyságra hárították. Ez a kincstárnak hátrányt is jelentett, mert a jobbágyok teherbíróképességének csökkenésével járt, ezért Mária Terézia, mivel a nemesi adómen tesség megszüntetését nem tudta keresztülvinni, elrendelte a jobbágyok kötelezettségeinek szabályozását. Új urbáriumokat ké szíttettek, amelybe a teleknagyság mellett beleírták az egyéb kötelezettségek mellett a jogokat is. A rendezés nagy vihart kavart a földesúri berkekben is, de még nagyobbat a jobbágyok körében, és 1765-ben Vas megyébôl kiindulva országos elége detlenség robbant ki. A Bat - thyány Lajos és Batthyány Ádám Vencel birtokain zajló felkelésekrôl a történelemkönyvek is említést tesznek. Az összevetések érdekében idézünk a Magyarország tör ténete (Gondolat, I.köt old.) címû könyvbôl: Az urbárium aprólékosan szabályozta a parasztság szol gáltatásait. A 16 és 38 magyar hold között váltakozó szántóból, továbbá a 6 és 22 kaszás (I kaszás = 1 szekér szénát termô rét) között ingadozó rétbôl és belsôségbôl álló jobbágytelek 29

30 doroske_layout :23 Page 30 után heti két nap kézi robotot, vagy 1 nap igás robotot (2 ökörrel, saját szerszámmal, napkeltétôl napnyugtáig) kellett teljesíteni. Ezenkívül évi 2 nagy hosszúfuvar, 1 forint cenzus, a termény ki lencede (szôlô esetében a helyi szokás szerint változó hegyvám), tojásból, baromfiból és vajból pedig ajándék illette meg a földesurat. A földesúr erdejében saját szükségletére épület - és tûzifát vághatott a jobbágy, továbbá legelôhasználati és saját termésû borára Szent Mihálytól karácsonyig kimérési jo ga volt a jobbágynak. Eddig a Mária Terézia által elrendelt úrbéri szabá lyozásból a kiemelés. Az 1767-ben készített döröskei Festetics urbárium már az új rendelet szerint készült. A teleknagyság viszonylag ala csony. A szántóföldet, a rétet és a robotot emeljük ki belôle. 30

31 doroske_layout :23 Page 31 Az 1767-es döröskei Festetics-urbárium Örökös jobbágyok: kat. h. szántó szekér szénát marhás v. gyalog robot termô rét 1. Dora Mihály 9 3/ / Tóth Mihály 20 3/ Gaál Mihály 10 1/ / Borsos István 16 1/ / Vörös Benedek 13 2/4 4 1/ Gergô János / Takács István / Szakálli Péter 8 3/ /4 65 1/3 9. Varga Pál Vörös Mihály Borsos György 7 1/ /4 68 1/2 12. Borsos János / Jó György (Joó) / Varga István / Páll András Vörös András 18 1/ Kiss Ferenc 4 1/ Benkô András /2 33 Az örökös jobbágy a leírt roboton kívül teleknagyság szerint fizetett, illetve adott vajat, kappanyt, csirkét, to jást. (A jelzettek urasági szolgáltatások, a papi tized ettôl független.) A legnagyobb telkes jobbágy Tóth Mihály 1 1/8-ad tûzi fát, 6 3/4-ed fonyást (kenderbôl, vagy lenbôl) 1 itze vajat, 2 kappanyt, 4 csirkét és 21 tojást tartozott az uradalomba szál lítani. Az örökös jobbágyokon kívül a Magok Házokban Lakó Zsellérek külön kimutatásban szerepelnek, összesen 20 fô: Németh János, Gergácz István, Thomas Ferenc, Gergô Ferenc, Hor váth Mihály, Vörös György, Varga Ferenc, Nagy Mihály, Vörös Já nos, Vin - cze András, Gergácz Ferenc, Gergácz János, Jó Istvánné, Héder István, Gál (Gaál) György, Kiss Ferenc, Gergô György, Tóth András, Gergácz Péter, Thomas János, akik 18 napi gyalog robotra kötelesek. Kettô közülük: Gergácz István 44 1/2 marhás-robotra és úgyszintén Vörös György 33 1/2-re. Más házában lakó zsellér: Vörös Ádám 12 napi gyalogrobotra kötelezett. Az 1742-ben készített Nádasdi Imre féle és az 1767-ben kiadatott Festetics urbárium között a zsellérek számában is van különbség, utóbbiban 20, elôbbiben 10 a döröskei zsellérek szá ma. A Festetics család elsô döröskei urbáriuma 1767-ben ugyanazokkal az általános rendelkezésekkel kezdôdik, mint a többi birtokhoz tartozó uradalmakban. 31

32 doroske_layout :23 Page 32 Az Elsô Punctum a Job bágy Ház-Helynek Mi-votárul szabályozza. Az egész jobbágytelek 18 hold szántó és akkora rét, amelyen hat szekér széna terem és évente kétszer kaszálható. A második Punctum a jobbágyok haszon-vételérôl ren delkezik: Árulhatják boraikat Szent Mihály naptól Szent György napig. Az irtásföldet nem veheti el az uraság és nem sorol hatja a többi föld közé. A jobbágyok marháinak legyen legelôje, ahol a gula legelhet. Száraz fából (ahol nincs nyersbôl) használhatnak tü zelôt. (Faizás.) Ingyen épületfát kapnak. Makkoltathatnak, darabonkénti évi 6 krajcárért, szed hetnek gubacsot, makkot. A harmadik Punctum a robotról rendelkezik: Egész telkes jobbágy hetenként egy napot napkeltétôl napnyugtáit dolgozik, méghozzá két marhával, maga ekéjével, szekerével, vagy Boronájával, Tudniillik mind önnön magának szokott szolgálni. A marhás-robot helyett két napi gyalog robot is lehet. Szabályozták a közeli, vagy távoli földekre menô robotolók beszámított járókelô idejét is. A jobbágyok robotolási idôszakát aratás és szôlômunkák idején az uraság dup lázhatja. (Vagyis nagyobb dologidôben többet, a kisebben keve sebbet robotoltathat.) A hazavitel átformálható gyalogrobotra is. A kilenced és a hegyvám fizetése a termésbôl kötelezô, méghozzá a roboton kívül, azt köteles a jobbágy az uraság által kijelölt helyre szállítani. A vadászatkor kapnak puskaport, sörétet, golyót és részt vesznek a kártékony állatok kiirtásában, ez évi három napi robot. Az uraság malmaiban vám nélkül ôröltethet a jobbágy. A negyedik Punctum a jobbágy adózását szabályozza. A házadó évi egy frt jobbágynak és zsellérnek. Az egész holdas gazda évente az uraságnak köteles két csirkét, két kappanyt, 12 to jást és egy itze kifôzött Vajat beadni. A felosztás a kisebb jobbágytelkekre arányos. A 30 holdas egész helyes gazda egy év ben egy borjat, vagy helyette 1 frt 30 krt fizet. A jobbágy köteles a földesúri család tagjainak esküvôjü kön a konyháravalóhoz hozzájárulni, vagy egész helyes jobbágy 48 krt-fizethet, a többi arányosan. Az esetleges fogságba esô földesúr kiváltásában a jobbágy részt vállal, úgyszintén az országgyûlésen való részvételekor is. Pálinkát fôzô jobbágy évi 2 frt-ot fizet. Az ötödik Punctum a kilencedrôl és a hegyvámról külön is ren delkezik. A természetbeni kilenced helyett az egész telkes job bágy évi négy forintot is fizethet, vagy állatok le - adására is átválthatja. A borból is jár a kilenced. Ha nincs termés, akkor a hegyvámot nem vetik ki. (A pénzre való átválthatóság a keres kedelmi viszonyok fejlôdését jelzi.) A hatodik Punctum a földesúr jussairul és tulajdon Jövedel meirôl rendelkezik. A meg - holt jobbágy leszármazottai örökölnek, a magvaszakadtaké visszaszáll az uraságra. A vadá- 32

33 doroske_layout :23 Page 33 szat, halászat, madarászat egyedül az uraság joga, a jobbágynak tilos. A bor és sör, pálinka mérés megengedett a jobbágynak a kijelölt idôben, de ha az uraság olyan korcsmát építtet, amelyben vendégek száll hatnak meg, akkor egész évben tilos. Bérbe is adhatja jobbágy - nak az uraság a korcsmáját, akkor ez a jobbágy mentesül a robot stb. alól. A hetedik Punctum címe: Minden el tiltatott, s ennek utána el távosztandó Rend kivül való cselekedetektül, és helytelen Szokásokrul. Az uraság nem kér fizetséget az osztozkodóknak nyújtott segítségért, a végrendeletekért. A jobbágy adhat-vehet dohányt, mézet, viaszt, vajat, lent, kendert, és egyéb terméket, ebben az uraság nem zavarhatja, de megvásárolhatja. A kereskedés joga megengedett. Ôröltethet a jobbágy más malomban, trágyázni nem köteles az uraság földjét, tollból tized nem jár, az urasá gi szôlôkötözéshez nem kötelesek szalmát vinni, az urasági em bereket nem kötelesek szállítani, a szökések elleni pénz-kaució szedése tilos, a mustra-állatok vágására a jobbágyot nem kény szeríthetik, a megromlott bor átvételére nem kötelezhetôk, tilos a megvesztegetés, a lepénzelésre kötelezés. A dézsmabort az ura sági hordókban kell tárolni, a jobbágy földjét, rétjét cserél getni tilos. A nyolcadik Punctum a jobbágytilalmakkal foglalkozik. A kárt okozó jobbágyokat a törvény szerint bírságolják. A túlzott böj töltetés tilos, nehogy a jobbágy ne tudjon robotolni. (A papi tizedre csak utalnak, vagyis: a kilenced kivetése utáni mennyiségre vetették ki a papi tizedet a terményekre és a borra.) Az erdei kártevésért, és az egyéb vétségekért vasba veretett jobbágyok a vasbaverés költségeiért 15 krajcárt tartoznak fi zetni. Az irtványföldeket ha a bért az uraság kifizeti maga ke zelésében veheti. Huszonnégy pálcabüntetést kap az a jobbágy, aki az erdei terméket összeszedegeti. Fegyvert a jobbágy nem hordhat. Az uraság kocsmájába saját borukat fogyasztásra nem vihetik be a jobbágyok. A robotról elmaradó jobbágy 12 pálcá val büntethetô. Tilos a húskimérés a jobbágyoknak. A megözve gyült jobbágyasszony köteles az uraságnak jelenteni és annak engedelme nélkül a házból el nem mehet. Kölcsönt csak az ura ság tudtával vehet fel. Jövevények nem engedhetôk be a faluba. A kilencedik Punctum a rendtartásról intézkedik. Bírót három urasági jelölt közül választhatnak. Eskódteket és Notariust a község maga választhat és el is bocsáthatja. A bírák is fizetik az uraságnak a járandóságukat. Számadást kell készíteniök évente. A jobbágy, ha esetleges sére lem éri, az urasághoz fordulhat, vagy a vármegyéhez. A gyalogos robot a saját házzal rendelkezôknél éven te 18 nap, a ház nélküli zsellérnek pedig 12 nap. A bérért való dolgoztatást az országos elôírások szerint köteles a jobbágy, vagy zsellér végezni. Az egyes faluk közösen is végezhetik a robotot. A faizó jobbágy egy öl fát köteles az uraságéból hazavinni robotként a kijelölt helyre, és arányosan értendô a fél, a negyed, és nyolcadtelkesekre is. A lényegét vettük ki a sokféle rendelkezést tartal mazó urbáriumnak, amely Döröske jobbágyaira és zselléreire az 1767-ik évtôl kötelezônek számított. 33

34 doroske_layout :23 Page 34 A Festetics család Döröskén lévô földjei: a malom fö lött való föld 4 1/2 hold; ugyancsak külön ott még 1 1/2 hold, a Nagy Gödörnél való föld 3 hold; a Majos Büki föld 16 hold; a Rosta Gödri fölött 14 1/2 hold; a Pizdi nevezetû föld 39 1/2 hold; Zordó nevezetû föld 14 hold; összesen tehát 93 hold föld. Az urasági rétek: Döröskén Hegy alat levô Rétek, vagy szöllôk alatt, 5 kaszás; Pin - cze elôtt való Rétek 1 kaszás. A jellemzés, illetve a földek minôsítése: Generális reflekciók (általános észrevételek), az melyekbôl következnék, mi módon lehetne segétteni; jobb módon összevonni a gazdaságot. (Ez talán afféle tagosító elgondo lás lehetett a minôsítést készítô urasági szakértônél. T. F.) Vagy a marhát szaporítván az által a trágyát is. (Vagyis inkább állattenyésztésre rendezkedni be. T. F.) A két gondolatot ismétlik: Vagy összehozván a földeket, vagy egyéb formában is mikép lehetne megnagyobbítani az gazdaságot? nem különben az épületeknek mivoltáról és egyéb minden ki gondolható gazdasá gosságok (olvashatatlan) köllenek? A részletes minôsítést pedig így írta le: Ezen Dereskei Földekben az egy parragoláson kívül az Hegyes Völgyes (olvashatatlan), és minden Majortul távol léte miat semmi javíttást, semmit nem tehet, s azért, de egyéberánt is nagyobb részen követses, s dombos földek lévén, csak rozsot vettetnek. További részletezés: Malom fölött való föld: Ezen föld igen követses és vízmosásos, nem culmináltatók. (Nem mû velték. T. F.) Kavicsos a Majos Büki föld, a Rosta Gödri. A legnagyobb tagban lévô, 39 holdnyi Pizdirôl írják: Ezen föld nagyon hegyes völgyes, kövecses, rossz ter mô föld. Minden döröskei földet 3-ad osztályúnak minôsített a Festetics gazdasági szakértôje, de sem a neve, sem a készítés idôpontja nem szerepel ezen a kitûnô elemzésen, amely bárki készítette és készíttette pontos képet adott Döröskén nemcsak az urasági, hanem az egyéb földekrôl is. Hozzáfûzzük még azt, hogy az árutermelés növelésével or szágszerte jellemzô volt az urasági kezelésben lévô földterü letek növelése és azt számos helyen (Nádasdon pl. majd) új földfelmérésekkel és cserékkel valósították meg. (A malomról késôbb.) 34

35 doroske_layout :23 Page 35 Conscriptio Sossessionis-Dereske A O 783 Az 1783-ban készített urbárium Conscriptio Sossessio nis Dereske de A O 783 címet viseli. Készítése másként tör tént mint az 1767-ben földet, rétet, robotot jelzô összegezés. Az új urbárium kísérô szövege jelzi a célt is: Ezen Döröskei Helységh Istenben boldogult Nagy. Mélt. Gróf Tolnai Festetics Pál Eô Excellentiajanak idejében szerez tetett I.M. Vasvármegyében fekszik ugyan Nagy. Mghu. Gróf Batthy ányi Uraság határjának szomszédságában föllül, alul pedigh Karádföldi határral megh ütközik. Az urasági vagyon: 1. három derékból álló ház. Megje gyezzük, hogy a döröskei házakat akkoriban fa talpazatra ráépí tett karók úgy tartották össze, hogy közéjük sövényt fontak, azt sárral betapasztották. A tetôt szalma, illetve zsúp fedte (Boronaépítés). Az udvarokat élôsövénnyel kerítették el a szom szédtól. 2. Volt az uraságnak Döröskén egy malma, egy kerékre, a malomház fenyôfa boronábul zsúppal fedve. Ezt bérbe adták, mellette állott a molnár háza három derékból, tûrhetô állapot ban. (A malom a Döbörhegy felôl folyó patakon volt. T. F.) 3. Az uraság saját kezelésben lévô földje 65 hold, ame lyet minden második évben vetettek be, ez a Pizdi dûlôben fe küdt. 4. A borárusítási jogot egy fél évre adta az uraság Döröskének, ezért fizettek neki évente 13 forint 30 kr-t. 5. Az urasági szôlôhegy 70 kapás volt, körülötte gyü mölcsös és rét, pinceházzal és présházzal. 6. A szôlô alatti rétet Kiss Ferenc bírta évi 3 napi robotért. 7. A hegyekben lévô egyéb területekért Döröske és Dö börhegy együtt adott az uraságnak 70 2/4 akó (56 lit.= 1 akó) bort. Külön rendelkezés készült a korcsmáról, amelyet Kovács József tiszttartó az uradalom, Balás György a döröskei bíró (kézjeggyel a többiek is) Kiss Ferenc öreg Eskûtt, Varga János Eskûtt, Takács István Eskûtt írt alá. A döröskei urbáriumban 1783-ban 25 név szerepel mint örökös jobbágy (Ebben az állatállományt írták össze.) ökör tehén????? disznó malac egyéb 1. Németh Ferenc Tóth György Pall Ferenc Borsos Mihály méhcs. 5. Benkô András Borsos János 7. Nagy Mihály

36 doroske_layout :23 Page 36 ökör tehén????? disznó malac egyéb 08. Joó János 1 2 lova volt 09. Takács István / Szakály Mihály Varga Perenc juh, 50 méh 12. Vörös János Gergácz János Kocsis Mihály Joó István Joó György Vörös György Varga Péter nem Ferencz Pall Péter Szakály János Héder István ifj. Varga Ferencz Csaba János 24. Horváth József (zsellér) Balogh András (zsellér) Az 1783-as döbörhegyi urbárium más szempontok szerint készült. Abban nincs különvéve a jobbágy és a zsellér. Együtte sen 37 sorszám alatt tüntetik fel a falubelieket. Az urasági vagyon miatt leírják, hogy hol fekszik a falu: Ezen Döbörhegyi helység még Istenben Boldogult M. Gróff Tolnai Festetics Páll Eô Excellentiája életében szerez tetett Nemes Vass V-megyében fekszik. Tettes Zsibrik Antal Szarvaskendi lakos Határának Szomszédságában, alul pedig Karádföldi, és Sárfimizdói határával megütközik. Döröskén 1804-ben 32 házban 39 család élt, 226 fô, ebbôl 109 férfi, 117 nô, 49 a 17 éven aluli, 39 a közötti, 41 évesnél idôsebb 25 fô, házas 26, nôtlen és özvegy 13, tiszt viselô nem volt, polgár nem volt, szolga nem volt, paraszt 19, zsellér 38, a családok fiai 52 ezek a rubrikák szerepeltek az összeírásban. Döbörhegyen 1804-ben 39 házban 45 család élt, 260 fô, 127 férfi, 133 nô, 54 a 17 éven aluli, 48 a közötti, 41 év feletti 25, házas 30, nôtlen és özvegy 13, tisztviselôpolgár nem volt ott sem, szolga 2, paraszt 30, zsellér 40, a családok fiai címszó után pedig 55-ös szám olvasható. A döröskei jobbágyok névsora 1807-ben: A Liber Fundualis Sossessionis Döröske címû urbárium nevei: (Németbôl fordítva. T. F.) hold hold szekér szôlô belsô telek szántó rét 01. Gergácz (Gergács) János 4 1/ / Vörös György 2 2/ /32 36

37 doroske_layout :23 Page 37 hold hold szekér szôlô belsô telek szántó rét 03. Jó István 2 2/10 8 4/10 8 6/10 1 4/ Jó András 4 4/ /10 9 6/10 2 6/ Vörös Györgyné 2 1/ /10 6 7/ / Öreg Varga Ferenc 2 2/ /10 8 4/ / Pál Mihály 6 1/ / / Commitasz Kanász háza 1/ Nagy György 2 3/ / Pass György / Gergácz András /10 9 4/ / Köröcz Ferenc / Commitas Csordás háza 1/ Iskola mester háza 1/ Zsidó háza 2 6/ Gergácz János (Bogdánkert) 2 1/ Felsô Varga Ferenc 1 5/ /10 8 6/ / Plébánia Zsellér háza 1 1/ Kotsis István 2 4/ / / / Pál Ferenc 2 3/ /10 8 3/ / Borsos András 3 4/ / / / Benkô István 2 4/ / / Nagy Ferenc 2 5/ / Döme Márton 2 6/10 7 7/10 4 4/ / Takács Mihály / / Molnár Háza 5/ Molnár Rét 1 3/ Commitas Kovács Háza 1/ Benkô Pál 12 3/ /10 8 4/ / Kotsis András zsellér 2/ Hollósi Ferencné zsellér 1/ Horváth Ferenc zsellér 2/ Vincze János zsellér 3/ Varga János (jobbágy) /10 8 1/ / Pusza Ház hely 2 1/ Vörös Mihály 4 7/ / / / Vörös György Telek. 2 6/ Helységh. Telek 6/10 4 1/10 4 Az örökös jobbágyok mellett külön felsorolják a házas zselléreket, akik némelyikénél néhány hold föld is szerepel. Házas zsellérek: Holósi Ferenc, Horváth József, Vincze János, Kotsis András, Plébánia zsellér, Döröskei Jacob zsidó. 37

38 doroske_layout :23 Page 38 Háztalan zsellérek: Farkas János, Rába György, Benkô Éva. Nagymizdói lakos: Németh Ferencné. A lakosság száma tehát valamelyest emelkedett Döröskén, ahol az között végzett, elsô magyarországi népszámlá lás szerint 204-en laktak 37 házban. (A Bp évi népszámlá lásban összegezték.) Hosszú lista készült mindazokról, akik nem döröskei lako sok, de ott rendelkeznek szôlôbirtokkal, amely után természetesen kilencedet fizetnek az uraságnak. A Döröske jobbágyközség fejlô dése szempontjából hátrányos külteleki birtokszerzés okai több félék. Bizonyára az uraságnak az volt az érdeke, hogy szôlôjét minél jobban megmûveljék, trágyázzák. A kislélekszámú Döröske erre kevesebb biztosítékot nyújtott, mint a szomszédos birtok szerzôk, akiknek legnagyobb része a Rába menti Molnaszecsôd, Hollósok, stb. helyekrôl azért is vásárolt szôlôt, mert a cso dálatos szépségû Templom-hegy, Bogrács-hegy, Dombos-út, Öreg hegy, Gyertyános-hegy, Gödör-hegy vonzotta. 38

39 doroske_layout :23 Page 39 Az 1811-es dereskei Festetics-urbárium A Vasvári Festetics-uradalom augusztus 10-én kiadatta a Megjobbittatott Urbaria - lis Tabellája Nemes Vas Vármegyében lévô Döröskei Helységnek címû összegezést, amely mindössze egy oldal és 26 jobbágy neve szerepel rajta. Az rub rikák azonosak a korábbiakkal, de a rétet nem szekér szénában adták meg, hanem Rét ember vágó -ként, vagyis: hány kaszás vágná le egy nap alatt. A telkeknél pedig megadják azt is, hogy egész, három, negyed, fél, vagy negyed-telkes jobbágyról van-e szó. Döröskén egész telkes jobbágy volt 1811-ben: hold kaszás marhás gyalog szántóval réttel robottal robottal 1. Felsô Varga Ferenc 19 3/ Kotsis István 18 1/8 6 1/ Gál Ferenc Borsos Ferenc 17 6/8 6 6/ Benkô István / Nagy Ferenc 17 2/8 6 6/ Takáts Mihály Benkô Pál 18 1/ Mázsa Mihály 18 1/10 6 1/ Vörös Mihály 18 1/ Gergátz János / Vörös György 18 2/10 5 4/ Jó Mihály 18 2/10 6 5/ Öreg Varga Ferenc 18 5/ Pap György 18 4/ A 26 jobbágyból 15 egész telkes, szinte valamennyinek azonos a földje, rétje. A 19. század eleji gazdasági polarizáció Döröskén nem érvényesült, piacra nem termeltek, hiszen mind Körmend, mind pedig az uradalmi központ Vasvár km-re volt, habár elôbbire a réti úton 8 kilométernyi szekerezés után is el lehetett jutni. Lovasgazda azonban a Jó családon kívül Döröskén nem akadt, a vontatás ökrökkel történt. A döröskei háromnegyed, fél és negyedtelkes jobbágyok 1811-ben: telkes hold föld kaszás rét marhás v. gyalog robot 7. Döme Márton 1/2 9 1/ Farkas János 1/2 9 3/10 3 1/ Rába György 1/4 4 6/10 1 4/

40 doroske_layout :23 Page 40 telkes hold föld kaszás rét marhás v. gyalog robot 12. Horváth József 1/ Vintze János 1/4 4 4/10 1 4/ Jó István 1/ Vörös Ferenc 1/2 9 1/ Gergátz András 3/4 13 5/10 4 4/ Körötz Ferenc 1/2 9 4/ A házadó árenda évi 1 frt volt mind a 26 jobbágynak. A tûzrevalót teleknagyság szerint vitték vagy váltották meg 1 frt, illetve 1/4 frt-tal. Kifôzött vajból az arány 1, illet ve 1/2 volt. A kappan-szolgáltatásnál csak 2 db és 1 db volt a különbségtétel. Csirkébôl az egész telkes kettôt, a féltelkes egyet, a negyedtelkes nem tartozott beszolgáltatni; tojásból az arány: 12 és 6 volt, ezt a negyedtelkeseknek is adniok kel lett. Visszautaltak a földek minôsítése és a döröskei le hetôségeket illetôen az 1767-es urbáriumban jelzettekre is. A P Festetics család, Birtokgazdálkodási ír., 159. csomójában a ik sorszámú irat címe, amelyet 1826-ban ír tak: Berecknung die Holzertrages der Dereskeer Böbörhegyers Waldungen auf einen Terminus von 200 Jahrens (A döröskei és a döbörhegyi erdôk faértékesítési terve a következô 200 évben.) A németül írott tervet 10 periódusra, idôszakra osztot ták és az értékesítés fokozatosan emelkedett. Az I.-ben 600,6 frt, az V-ben 1997,7 frt, a X-ben 3138,7 frt (lett volna) a be - vétel. A végösszeg 200 évig (!) ,8 frt. A Festetics felsô-beosztású gazdatisztjei tehát nem engedték el a fülük mellett az elôzô urbáriumok készítésekor leírt gazdaságtalan viszonyok elemzését, sôt, talán azt is mérlegelhették, hogy kifizetôdô-e Döröskén és Döbörhegyen a gazdálkodás. Bizonyára arra jutottak, hogy az erdô behozza az egyéb jövedelmek alacsonysági szintje közti különbséget. A Festetics uradalom tényleges jövedelmérôl, amelynek zömét a szántóföldi gazdálkodás és a jobbágyok kilencede jelen tette, nincsenek kimutatások a jelzett dossziéban, amely zömé ben az erdôgazdálkodásra vonatkozó bevételeket és kiadásokat tartalmazza. Csupán szemléltetésül ezek közül néhány példa. Uradalmi bevételek 1813-ban: 1. Keszthely 140 falu végössz.: frt 14 1/2 kr 2. Ollár 30 falu végössz.: frt 40 kr 3. Csurgó 10 falu végössz.: frt 29 kr 4. Csakathuru 65 falu végössz.: frt 50 kr 5. Szentmiklós 12 falu végössz.: frt 19 kr 6. Saagh 15 falu végössz.: frt 7. Szentgyörgy 15 falu nincs összeadva _ 286 falu 40

41 doroske_layout :23 Page 41 A döröskei és döbörhegvi erdôkben ban a kivá gott tûzifa, épületfa, a hulladékfa értéke összesen 508 frt-ot tett ki. Döbörhegyen 232 2/3-ad frt, Döröskén 182 2/3-ad frt, a többi pedig különféle erdei magvak, növények gyûjtésébôl adódott. (P Festetics cs. Birtokgazd. ír csomó, 24. sorsz.) A somogyi Csurgó uradalmából néhány évet kiemelve: bevétel: kiadás: Somogy frt frt Somogy frt frt Somogy frt frt Somogy frt frt Somogy frt frt Somogy frt frt Somogy frt frt Somogy frt frt Somogy frt frt Somogy frt frt 41

42 doroske_layout :23 Page 42 Döröske Helységnek jobbágy összeírása 1828-ik Esztendôben A falu nevét nem Dereskének, hanem Döröskének írták. A Vas Megyei Levéltárban Döröskérôl viszonylag kevés anyagot gyûjtöttek össze. Az érintôleges gyûjtemények közül körmendi herceg Batthyány család levéltárának lajstroma, (18. szd.) a telekesi Dereskey Lajos lajstroma (18. szd.) figyelemre méltó továbbá a Festetics család 1767-es és 1828-as döröskei urbáriuma. (A legújabb koriakról késôbb.) Az 1828-as Festetics urbáriumban olvasható nevek: (Uj-ként jelezve a korábbi urbá riumban nem szereplô neveket.) Varga György, Kovács József, (új név) Gál Mihály, Borsos Ferenc, Benkô Ferenc, öreg Zsámár Ferenc (új), Gál Ferenc, Takács Mihályné, Benkô Pál öreg, Német József (új), Fülöp József (új), Simon József (új), Nagy György, Mázsa Mihály, Vörös György, Gergácz Mihály, Vörös György öreg, Hajba Ist ván (új), Déri Ferenc (új), Vörös Ferenc, Varga Mihály, Nagy János, Pas Györgyné (új), Marró Ferenc (új), Körôcz Ferenc, Sese János (új), Csillag György (új), Veisz József és fiai (új), Horváth János, Molnár István (új), Hollósi György (új). A job bágytelkek, illetve jobbágyok száma 1811-hez viszonyítva 13-mal szaporodott. Észrevételek az urbáriumban Döröske gazdasági lehetô ségeirôl: A 20. Legelôjük elegendô. 21. Sem osztott, sem osztatlan erdejek nincsen, tûzi és épületfákat az uraságtul kapnak. 22. Fél esztendei korcsmatartások vagyon, melynek haszna 6 frt pengô pénzben. 23. Egyedül mezei munkából élnek. 2. Határjok fekvése hegyes völgyes kövecses nem legjobb terménységû. 3. Ôszi javakat vetnek, fele földjeikbe vethetnek. 4. Minden 3-ik évben megkivánná földjök a trágyát, de ennek szûke miatt csak a 18-ikba kerül reájok a sor. Az 1841-ben készített tabella a 9 nagy Festetics uradalom erdei haszonvételeirôl (épületfa, tûzifa, szerszámfa, makk, vad, stb.) összesen frt 1 1/2 kr. A vasvári uradalom összege frt. Legnagyobb a csáktornyaié ( frt) és a keszthelyié ( /2 frt) ben az egész erdei jövedelem értéke frt. Vasváré ebbôl frt. Abban az évben Csurgón vágtak ki legtöbb fát, az össz érték ott frt. Egy évvel késôbb, 1845-ben az összeg frt. Az es évben a faki termelés csökkent, a kitermelt összérték frt. Vasvár, Ollár, Csáktornya, Csurgó, Szentmiklós és Szt. Márton uradalmai ban, de külön vették Keszthelyt, Szt.Györgyöt és Saagh-ot, ahol a végösszeg frt. A kettô együtt frt. Az erdôk bevételeit és kiadásait összevetették 1824-tôl 1845-ig. 42

43 doroske_layout :23 Page 43 A tiszta haszon két erdôgazdaságban: Keszthelyen /5 frt, egy évre /5 Szentgyörgyön /5 frt, egy évre /0 Az uradalmakban, így a vasváriban is, évrôl évre. kimu tatást készítettek az erdôkben termett makk és gubacs értékesí tésérôl. Az szept. 23-án, Vasváron kelt jelentés szerint makkért és gubacsért a vasvári uradalomban frt-ot, összesen 5095 frt-ot vettek be. A napszám erre 420 frt-ot tett ki. Az uradalom összesen 375 frt értékét pedig saját állatai nak tartott meg. A Döbörhegyi Döröskei Város Tilalmas és Pizdi Sûrû -ben 200 frt értékû makk és 250 frt értékû gubacs termett abban az évben és 60 frt értékû napszámért szedették össze. A vasvári uradalomhoz tartozó Döröske közvetlen irányí tását Szálláshely-majorból intézték. Ott tartották nyilván a robot és egyéb szolgáltatásokat, oda kellett hordani a terményeket. Az elôírások szerint lovas szekérrel naponta négyszer lehetett Döröskérôl Szálláshelyre megfordulni. A minôsítô hozzáfûzése: Döbörhegyi Majorbul a Hegyes völgyes Fekvése, emiatt a Szekér pedig igen csekély terhet hozhat, vagy vihet. A ré teket kétszeri kaszálásra minôsítették. A földieket, amelybôl az uraság saját kezelésében 93 hold volt 1767-ben, kövecsesnek rossztermônek jellemezték. Például a Pizdi dûlôben lévô 39 holdról ezt írták: Ezen föld nagyon hegyes-völgyes, kövecses és árkos. Rossz termô föld. Az urasági minôsítésbôl a következtetés: A hegyes-völgyes minden Majortul távol léte miatt semmi javítást tenni nem lehet... Az uradalom számára a saját keze lésben lévô 93 hold nem volt gazdaságos. Döröskei dûlônevek: Homok, Tilalmas Melléki, Kis csariti, Várod melléki, Puszta réti, Paa Hegyi, Sötét Völgy, Pizdi, Kiss Berek, Nagy Berek, Bogdán Kert, Dombos út, Templom hegy, Öreg Hegy, Gyertyános hegy, Kiss Thamási toó, Hely Földi Dülô, Hid (vagy Ibid, olvashatatlan), Halastói rét, Szala Gödör, Bokráts-hegy, Cser-hegy, Kövétses, Cser Állya, Mákfai Völgy, Szala Gödri, Dülôfei, Hosszú Dûlô. Iktassuk ide az 1986-ban még ismert döröskei dûlôneveket: 1. Cserhegy, 2. Bográcshegy, 3. Bogrács-alja, 4. Templom-hegy, 5. Templomhegy-alja, 6., Paa hegy, 7. Dombosút, 8. Öreghegy, 9. Szölôk-alja, 10. Homok dûlô, 11. Szalagödri, 12. Tilalmas (külsô-belsô), 13. Vizesi dûlô, 14. Tökös dûlô, 15. Rostáné dûlô, 16. Hosszúvárad (vágói), 17. Pizdi dûlô, 18. Gesztenyés, 19. Törökoldal, 20. Keresztfai part, 21. Bükk-váradbükk, 22. Kisberek, Nagyberek, 23. Kertesrét, 24. Szentegyház-alja, 25. Fertály, 26. Puszta rét, 27. Mühelyi rét, 28. Bozót, 29. Falu rét, 30. Csapás-út, 31. Cigányok helye, 32. Bozorkút, 33. Nagykút, 34. Fütytyösdomb, 35. Kastély, Kastély alja. (Össze írta: Benkô Kálmán és Takács János.) Nagy vita támadt Döröskén Benkô Pál beadványa miatt, amelyet 1836-ban küldött a Vasvári Festetics uradalom firkálisának. Tiltakozott az ellen, hogy Puszta-réti birtokán, az egész község legeltethesse jószágait Szent Mihály nap után. Érdekes levelébôl a módszer is: Borsós Ferencné szolgája öreg ember létemre föl ta szított, és annak utána a Telkemen való réten eltüzelte a gye pût. A fiskális döntése: A folyamodó panaszának valósága eránt megkérdeztetvén Herkovits Számtartó Ur azt nyilatkoztatta ki: hogy Benkô Pál nak helytelen a keresete, minthogy a kérdéses föld nem a belsô fundushoz, hanem a külsô réti mezôhöz tartozandó légyen. Költ Ollárba Jan. 30-án 836. Krisáry vf. ls. 43

44 doroske_layout :23 Page 44 Benkô Pál neve az 1807-es urbáriumban is szerepel. Belsô telkének nagysága négyszögöl, vagyis 12 hold. Birtoka 27 5/10 szántó és 8 4/10 szekeres rét. Az emlegetett Puszta réti dûlôben 1 6/10 hold van feltüntetve, de szántóként. Az 1811-ben készült megjobbított tabellában a 9. sorszám alatt szántója 18 1/10 hold, rétje 6 kaszás, tehát kisebb mint 1807-ben. (Bizonyára annak a Benkô Lajosnak az ôsérôl van szó, aki a szerzô gyerekkorában a bírói tisztet többször betöltötte és Gödör-parti telke becslésre is azonos nagyságú az emlegetett 12 holdnyival. T. F.) Furcsa kéréssel fordultak a döröskei elöljárók az uradalmi fiskálishoz április 23- án: Büntesse meg Bukovics Györgyöt, mert azt mondta: A falu végén egy akasztófára köllene mindnyájunkat föl kötni. A faluban kihirdetett rendelkezések uradalmi és egyéb nagyon népszerûtlenek lehettek, mert általában írják: Elöljáróknak azon motskos rágalmazó szidásokat, mellyeket néhány Emberek bûntelen úton útfélen reánk kiáltoznak, czigányoznak s hamisittanak jó volna megrendszabályozni, ezzel a Bukoviccsal elkezdve. Válasz nincs. A jobbágytelek nagysága az országban különbözô volt, és Döröskén a gyenge minôségû földek ezt még súlyosbították, mert az I. kategóriába olyanokat is bevettek, amelyek másutt alacsonyabb osztályozást kaptak volna. Továbbá: február 27-én a döröskei jobbágyok nevek nincsenek azért írtak le velet Szigethy József fiskálishoz, mert kisebb telkeket minôsí tettek egész telkeknek: Midôn a Méltóságos Uraságunk az Sessiót széjjel osztot ta 1 egész Sessionak irattatott 6/8-ad sessiot is, amely sajnos egy osztálynak felel meg és igazságtalan. Tehát nincs egész helyes jobbágytelek a 6/8-ad rész, de a robotot 1 telek után kérik tôle. Változtatásért esedeznek alázatos Szolgái Döröskei Jobbágyok. Válasz nincs. A bíróválasztást Döröskén is csak az uradalom illetéke sének jóváhagyásával választhatták meg. Varga János bíró és Hajba István öreg esküdt október 31-én az 1847-ik évben Gergácz Mihályt, 2. Vörös Györgyöt ajánlotta bírónak és árvák atyjának Molnár Antalt. Láttamozta: Verebélyi Antal jegyzô. Az elôzô évi javaslat szószerint idézve: Tekintetes Uradalmi Törvényhatóság. Döröskén ezen Tekéntetes Vasmegyei Helységbeli Elöl járóság egyenlô akarattal egész közönség véleményünk szerént 1 sor Varga János (kezevonásával) 2 sor Vörös György 3 sor Kováts József 846-ik Katonai Esztendôre Választottuk Helység bírónak. Kelt Döröskén Kováts József bíró Hajba Iván öreg eskütt (Vörös Györgyöt mindkét esetben másodikként jelölték, de a következô évben ôt választották meg. T. F. anyaági ôse.) Az 1848-as polgári demokratikus forradalom következ tében hozott úrbéri rendeletek leglényegesebbje az, hogy az ad digi úrbéres jobbágyok minden kötelezettsége megszûnt a földes úrral szemben, és az általa addig mûvelt föld a saját tulajdo nába ment át. (A kártalanítást az állam vállalta.) Ezzel a jobbá gyok Döröskén is szabadok. Fényes Elek 1844-ben 44

45 doroske_layout :23 Page 45 kiadott Magyar Országnak statisztikai és geographiai könyve szerint 1841-ben (Kiadó Trattman-Károlyi, Pest) a lakosság száma és megosz lása a következô volt idézzük: Döröske, magyar falu Körmendhez délre 5 óranegyedre, 238 katolikus, 28 református, 10 zsidó lak. Szôlôhegy. Földes ura Festetics László. Döbörhegyen 278 katolikust ír, más vallásút nem. Földesura szintén Festetics László, Nagymizdón 242 lak, a föl desúr Festetics László, Szarvaskenden 172 kat., 170 evangélikus, 18 református lakott, földesura a Sibrik nemzetség. (A Feste ticseket ott nem említette.) Vasvár az egyik Festetics-uradalmi központ, ahova Döröske is tartozott, mezôvárosi rangon volt: Vasvár lakosa 1841-ben 356 katholikus, 15 evangéli kus, 55 zsidó lak (Eisenburg, Castrumferreum); Körmenden akkor 1538 kath., 9 óhitû, 320 evangélikus, 689 református és 448 zsidó lak volt. Mezôvárosoknak sorolták fel Csákányt, Egervá rat, Rába-Hidvéget, Jákot, Kertes-t a Pinka mellett és Körmen det, valamint Vasvárt, Monnyorókereket. A körmendi járás 8 mezôvárosát és 87 faluját ismerteti Fényes Elek, összes népes sége lélek, amely a nyelvi eloszlás szerint: magyar, 6510 német, 2713 horvát, 9 görög, 786 zsidó. Tíz évvel késôbb Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára címû könyvének (Pest, 1851, Kozma Vazul) I. kötetében olvashatjuk: Döröske, magyar falu, Vasmegyében Körmendhez 1 1/4 óra, 260 katholikus, 40 református, 10 zsidó lakossal, szôlôheggyel, erdôvel. Birja gr. Festetics Tassziló. Tíz év alatt 34 fôvel nôtt a lakosság száma. Döbörhegyen 313 lakos, földesúr Festetics Tasziló, Nagy-Mizdón 242 katholikus lakos, földesúr Festetics László, Szarvaskenden 172 kath., 170 evangélikus, 18 református lakott, földesúr a Sibrik nemzetség volt. A jobbágyszabadítást követôen Tolnai gróf Festetics György cs. kir. Kamarás és alezredes: Vas megyei Döröske helységbeli hitbizományi javainak összeírása címmel olvasható az május 8-án készült összegezés. Döröskérôl csak két té tel szerepel: 1. Árendás lak. 1 szoba, 1 kamara, 1 konyha, 1 mûhely, értéke 162 frt 52 kr. 2. Pálinkafôzôház 1 mûhely, értéke 368 frt 9 kr. Összesen: 1 szoba, 1 kamra, 1 konyha, 2 mûhely, értékei 531 frt 1 kr. A leltáron: Kelt, Vasvár, május 8-án, Rajta Leitner Endre Körmendi építész és Niszty József becsüsök nevei olvas hatók, augusztus 5-én pedig hitelesítette Pettler. A lap másik oldalán a földet Szmodits József eger vári uradalmi Kasznár és Horváth Pál telekesi uradalmi ispán becsülte fel. A Cser-aljai 6 3/10 hold szántót 880 frt-ra érté kelték. A Cser-aljai 4 8/10 kaszás rétet 360 frt-ra érté kelték. Döröskén a Festetics gróf csak 1240 frt értékû jószággal ren delkezett. A döröskei régi malomra vonatkozóan április 27-én készült feljegyzés, mely szerint a Bozóti rétekbül ugyanannyit felcserélni kívánnak, mármint a döbörhegyi birto kosok, hogy az újat jobb helyre építhessék, 200 ölnyire odébb a régi helyétôl. Ezt az olvashatatlan aláírású uradalmi ember ellenezte. 45

46 doroske_layout :23 Page 46 Ugyanazon a napon, ugyanazzal a kézírással Gróf Tolnai Festetics György ô Nagyságának Vasvári Uradalmi Tiszt sége egy másik fogalmazványt készített, amely szerint az ele nyészett malomnak a helyén az uradalom egyezzék meg a döbörhegyi birtokosokkal és építsen új malmot. Az uradalmi birtok kiegyenesítése, a vízelvezetô kanális biztosítaná, hogy a hegyi patakon építendô új malom jól mûködhessék. Az új malmot Molnár Meltzer nevû szakértô helyesli, és mivel a közelfekvô falvak lakossága is szeretné, a Vasvári uradalom egyetért ezzel. Az építést és a mûködtetést Ágh József molnármesterrel a kö - vetkezô feltételekkel javasolja: 1. A malom fából készüljön, s a fát a döbörhegyi ura sági erdôbôl vigyék oda, de Ágh a maga költségén építse fel. A felhasznált fáért öt percentes (5%) kamatot fizessen a bérlô. 2. Hat évig a malom haszna a vállalkozóé, csupán évi 1 db aranyat fizessen. 3. A malomhoz szükséges lakásnak az üressen álló erdôs ház adatnék által. 4. Mivel az 1858-ban úgyis lejáró szerzôdés helyett amelyben évi 60 frt a bér úgyis újat kell kötni, javasolják a Vasvári tiszttartók, hogy az ottani föl deket és a bormérést is a molnárral rendezzék el. A földiek bérleteként évi és holdankénti 2 frt 24 kr-t gondolnak kikötni. 5. A malmot és a földeket a bérlô a megszabott idô után visszaadhatja, illetve köteles az uradalomnak visszaadni. A malomra vonatkozó további adatokat nem közölnek az O. L.-ban Döröskére és Döbörhegyre vonatkozó iratok dossziéi ban. Az 1878-ban készített keszthelyi, Balatonszent györgyi, vasvári, ollári, csurgói és taranynyi erdôkben a va dászat frt-os veszteséggel zárult. Az egyéb hasznosí tásban a nyereség frt, amelyet levonva a vadászati vesz teséget, a tiszta nyereség frtot tett ki. Az 1884-ik évinél a tiszta jövedelem frt. A vasvári uradalmat kiemelve: a nyereség 1875-ben frt, 1884-ben frt, legkisebb a többi uradalomé között. A keszthelyi és a csurgói erdôk jövedelmeztek legtöbbet. A Festetics uradalmak hitbizományi részei 1883-ban a két testvér: Festetics Tasziló és Festetics György (egy hetes különbséggel) halála után Tasziló fia Tasziló kezére jutottak. A vasvári uradalmat kiemelve a hatalmas vagyonból, zárójelben a telekkönyvi számok szerint jelölve a Festetics birtokot: Vasvár (8), Döbörhegy (57), Döröske (13), Hodász (30), Külsô és Belsô-Halastó (160), Katafa (1), Nagy-Mizdó (19), Szál-Hegyhát (5), Szarvaskend (17), Alsó-Oszkó (1), Andrásfa (97), Felsô-Oszkó (1), Gerse (25), Györvár (1) Karátföld (94), Kis-Mákfa (16), Kozmafa (5), Nagy-Mákfa (15), Olaszka (113), Petô- Mihályfa (1), Szent-Péterfa (23), Ujlak (146), Dénesfa-Lakhegy (14). 46

47 A Festetics uradalom Döröskén lévô kisebb ingatlanait 1892-ben bocsátották áruba. Az iratok tanúskodnak arról, hogy két ajánlkozó volt: 1. Karlovics József bérlô, akit Mezô Gyula halogyi bérlô, úgy ajánlott, hogy ô tette rendbe az elhanya golt birtokot, ezért az általa ajánlott 3000 frt, bár kisebb mint a 2. ajánlkozó, Döröske község elöljárósága által megaján lott 3500 frt, mégis Karlovics érdemelné az elsôbbséget. A dö röskei elöljáróság többször is tárgyalta az ügyet. Az irato kon amint olvashattuk Tóth György községbíró, Pap György s.bíró, Benkô György képviselô, Kovács József közgyám, Takács György képviselô, Gál Vendel képviselô sajátkezû aláírásával, Mázsa József képviselô, kézjegyével hitelesítette a határozatot, hogy a 3500 frt-ot a közbirtokosságra kivetett pénzbôl fedezik. A fizetés módja: 1537 frt 20 kr-t elôszörre, majd 5%-os kamat tal folyamatosan a többit. A keszthelyi uradalomba Tóth György, Orbán Pál és Benkô Ferenc utazott el, ahol az ügyletet létre hozták. Karlovics helyett Döröske kapta a jószágokat. A szerzô dést is Döröskén kötötdoroske_layout :23 Page 47 A Döröskén levô Festetics-vagyont 1892-ben megveszi a község Döröske község elöljárósága Tóth György községbíró, Gál Vendel, Benkô György, Takács György, Benkô Ferenc, Orbán Pál és ifj. Benkô István megtárgyalta a Festetics Tasziló gróf fal kötendô adás-vételi szerzôdést a döröskei kisebb ingatla nok megvételérôl (O.L. P Festetics család 211. csomó.) Jegyzô könv föl vétetett a Döröskei Köség bíró házánál év Július hó 24 napján a Fecstetics Gróf Ur Döröskei uradalmi birtok tárgyában. Döröskei Köség Képviselô testôlete az emlitett birtok ot meg vete az elôbi be igért árér, a rézletes vétel árt részint a Köség a mer törvényileg megálapitot regáliom 1537 f. 20 kr. kártalanitásbúl törlezti továbbá a Köség a törléseket minden év elején szándékozik törleszteni az emlitet (5%) kamat melet továbá a Köség kebelébül az adás vevési szerzôdés megkötésére kineveztetet Köségben nagyobb adó fizetô egyének, Orbán Pál, öregeb Benkô Ferencz és Tóth György Köség bíró. A Köség a megvet birtokot azonal szándékozik átveni Kéri a Köség hogy az adás vevési szerzôdést minél elôb meg kötni és aláírni. Kelt Döröskén 1892 évben Gál Vendel Tóth György bíró Benkô György Takács György Benkô Ferenc Orbán Pál K.vé ifj. Benkô István tanácsos 47

48 doroske_layout :23 Page 48 ték október 26-án, amelyet a ható ságok sokféle ügyintézése után a Körmendi telekkönyvbe dec. 11-én vezettek be, Gosztonyi József kir. telekkönyvvezetô aláírásával. Részletek Festetics Tasziló gróf és Döröske község adás-vételi szerzôdésébôl Az adásvételi szerzôdés, egyrészrôl gróf Festetics Tasziló cs. kir. valóságos belsô titkos tanácsos, kamarás, keszt helyi lakos, a vasvári hitbizományi uradalom ez idô szerinti birtokosa, mint eladó, másrészrôl Döröske község közönségé nek mint vevônek képviseletében Kiküldött meghatalmazottak, névszerint: Tóth György községbíró, Orbán Pál és Benkô Ferenc községi képviselôk, döröskei lakosok között a következô felté telekkel köttetett: olvashatjuk a bevezetôben. Aztán pontosan leírják, hogy a vasvári uradalmi fô könyvben Döröske 13. számú telekjegyzôkönyvében az 1 7 sor, 14., 30., 54., 790., 874., 940., és 942. helyrajzi számok alatt felvett ingatlanokat és a 43. számú házzal együtt eladja a gróf 3500 frt-ért Döröske községnek. Az aláíráskor lefizettek 150 frt-ot, a 3350 frt pedig a következôképpen fizetendô: jan. 1-én 1000 frt, jan. 1-én 1000 frt, jan. 1-én 1000 frt, jan. 1-én pedig 350 frt, továbbá az 5%-os kamat a 3350 frt után, amelyet a lefizetés határidejéig zálogjogként az ingatlanra tábláznak. Az aláírások Döröskén, okt. 26-án: Bock Lajos tanu, Bertalanffy József tanu, Tóth György községbíró, Orbán Pál és Benkô Ferenc mint vevôk. A szerzôdést gróf Festetics Tasziló Keszthelyen írta alá november 16-án mint eladó, ott a tanuk: Wolff Frigyes és Kummer Mihály. A döröskei képviselôtestület pedig no vember 18-án, Bock Lajos körjegyzô jelenlétében: Benkô György képviselô, Kovács József közgyám, Takács György képviselô (a nagyapám. T. F.), Mázsa József képviselô, Gál Vendel képviselô, Papp György s.bíró. (Mázsa kivételével mindannyian aláírták, egyedül ô tett kézjegyet neve elé.) Vas vármegye törvényhatósá ga a 3609/1893, az uradalmi hitbizományi hatóság 6521/P.189. sz. alatt, a kanizsai telekkönyv 800/Polg:1897.sz. alatt hagyta jóvá a szerzôdést. Az uradalom aztán a törlesztés befejeztével, november 1-én, együtt a nádasdkatafai korcsma tételével amelyet Leffler Lajos és neje Németh Terézia vett meg 4250 frt-ért töröltette a zálogjogot. 48

49 doroske_layout :23 Page 49 II. RÉSZ A földesurak nélküli Döröske 1892 után

50 doroske_layout :23 Page 50

51 doroske_layout :23 Page 51 A Batthyány-Strattmann hercegség kihatásai Döröskére és a környékre Döröske közelében az alábbi nagyobb birtokok voltak a 19. század végén, 20. század elején: Döbörhegyen 1893-ban Heinrik Mór birtokolt 344 kh-at, valamint Hirschenhauser Sándor 336 holdat. A közbirtokosság nevén 367 hold olvasható. Gersén, ahol a Vasvárihoz tartozók közt a Festeticsek egyik központi uradalma volt, a 100 holdon felüliek Barabits Ferenc (Körmend) 129 kh-al, Banor Lajos (Gerse) 105 kh-al, Deutsch Gyula (Körmend) 178 kh-al, Mozsalits István dr. (Vasvár) 233 kh-al, és Neumann Viktor (Gerse) 534 kh-al szerepelnek. Szarvaskenden, ahol szintén volt Feste tics-birtok, Mezô Gyula (Szarvaskend) 271 kh és Ungár Béla (Pápa) 375 kh-t birtokolt, Telekesen pedig Rosner Józsefné bárónô (Szentgotthárd) 773 kh-al. A Nádasdy család tagjai közül senki sem szerepel az említett gazdacímtárban. Nevezett községekben maradtak kisebb, nagybirtoknak már nem is nevezhetô földes - uraságok, bérlôk, amelyek a Dörös kén lakók szempontjából mint munkalehetôségek nem jöhet tek érdemlegesen számításba. A Rábán túl, Németszecsôdön volt Batthyány Zsigmond grófnak egy kis uradalma, jártunk is napszámba néha a herceg vejéhez. Továbbá: a közeli Iváncon gróf Sigray Antal, az ország gyûlési képviselônk volt a földesúr, de az messze esett tô lünk. Keleti irányban, a közeli Nagymákfán még maradt Festeti cséknek egy kis maradvány birtokuk, amelyet (1930 körül) az élelmes Szabó Máté vett bérbe, aztán utóbb elment Keszthely re és Tasziló hercegtôl megvette a mákfai házat és a mintegy 30 hold földet. A legközelebbi nagybirtok a Batthyány-Strattmann Ödön körmendi uradalmához tartozó molnaszecsôdi nagybérlet volt, ahova nyaranta többen eljárhattak napszámba. A szállás helyi bérlô, Hirschenhauser Sándor, foglalkoztatott döröskei napszámosokat, aratókat is. Mindezek azonban elenyészôek vol tak a döröskeiek számára. A Batthyány-Strattmann hitbizományt 1746-ban alapí tották, ura 1915-tôl a szemorvos herceg. A szántóföldeket nagy bérletbe adta, de az erdôkkel maga gazdálkodott. Dr. hg. Batthyány-Strattmann László a Tanácsköztársa ság idôszakában Ausztriában, majd Svájcban tartózkodott, (P R. sz A hg. Batthyány család körmendi Központi Igaz gatósága. Községi iratok. Körmend.) Hazatérése után megkezdte a visszamenôleges bérek, árendák, stb. beszedetését. A kive tendô összegek megállapítása végett kérte Körmend városbírájától az 1919-es évre vonatkozó terményeredményeket, gabona- és más árakat. Az O.L.-ban a Batthyány család körmendi Központi Igazgatóság (P községi iratok, 48. sorszám, Döröske , Rakt. sz.179., iratanyaga közt ôrzik az Országos Földbirtokrendezô Bíróság /194/0.F.B. számú iratát, amelyben a döröskei lakosok kérésének helyt adva, elutasítja a községi elöljáróság igényét a Bogdán-kertben létesítendô legelô és szakiskolára, hanem azt házhelyként kiadja, a közsé get pedig 78 kat. hold föld kiparcellázásával kárpótolja, amelyet Batthyány-Strattmann László herceg egyházas és hidashollósi birtokából szakítanak ki. A tanácselnök elveti a hercegség azon igényét is, 51

52 doroske_layout :23 Page 52 hogy a 72 holdból részesülôk járuljanak hoz zá a molnaszecsôdi jegyzôlakás, illetve a Rábahíd építéséhez. A hollósi berek néven ismert 72 holdból az alábbiak részesültek: Másolat a /1924. O. F. B. számú ítélethez: Kimutatás Döröske községben földhöz és házhelyhez juttatandó egyénekrôl Összeírási jegyzék Juttatott terület tétel száma Név Házhely Föld n. öl kat. hold n. öl I. 1. Fekete György Déri István Tóth József Benczik Péter 2 5. Takács János 1 ad I. 1. Hodászi Gáborné 2 3. özv. Benkô Mártonné II. 2. Fekete Lajos 1 3. Czuczi Antal Cziráki József Hajmási György Dékán Bertalan Kovács Lajos Kovács József özv. Horváth Gáborné Kovács László Varga György Takó Imre Esztergályos Ferenc Czuczi József Hegyi Mihály Marafai Mihály Cziráki Lajos Fekete József Tóth Vincze Mázsa János Mizda János Rózsa János ifj.kovács László III. 1. Nagy László Kiss József Tóth Mihály 9 52

53 doroske_layout :23 Page 53 Összeírási jegyzék Juttatott terület tétel száma Név Házhely Föld n. öl kat. hold n. öl 6. Kapossi István 1 9. Hajba Vendel Benkô János Hajba János Hajba József Szabó Pál Szabó Vendel Orbán Bálint Németh György özv. Déri Józsefné Mizda József Takács Lajos Takács György Mizda Lajos Papp János Tóth József ad.iii. 3. özv. Molnár Jánosné 2 4. Benkô János 1 IV. 1. Molnár János 1 2. Borsos Lajos 2 3. Varga Menyhért 1 Döröske község részére házhelykártalanitás cimén 2 kat. hold 400 négyszögöl. Budapest, évi február hó 12-én. A másolatat hiteléül: P.H. irodafôtiszt. (A Bogdán-kertben a házak felépültek, ma Hárs utca a temetô és a templom felé vezetô utca neve.) Visszatérve a szemorvos herceg (Döröske közeli) föld juttatásaihoz: a szecsôdi réten is osztottak néhány holdat 1919 után, de abból Döröske nem kapott. Dr. Batthyány-Strattmann László herceg vitézi telkek céljára március 30-án 79 kat. h négyszögöl földet ajánlott fel. A többi felajánlást is elemezve a hírt kommentá lásaként megjegyzik, hogy bár Vasmegye tele van nagybirtokkal a hazafias készség az eddigiek folyamán nem nagyon nyilatkozott meg. Döröskén Németh József (Csirkó) kapott vitézi telket. 53

54 doroske_layout :23 Page 54 Iktassunk ide a gyakori segélyakciókból egy levelet: Bécs, Sanatorium Löv IV.12. Fôméltóságú Horthy Miklósné Budapest. Köszönettel vettem folyó hó 3-án kelt becses sorait, amelyekben a nyomorult magyar gyermekek nyaraltatási munkáját és annak támogatását oly kegyes figyelmembe hívni. Azonnal összeköttetétsbe lépek körmendi tisztemmel, hogy és miképpen lehe tünk az akció javára. Ugyancsak felkértem ottani gazdatisztemet, hogy a körmendi viszonyokat ismervén egyenesen forduljon levélileg Fôméltóságodhoz. Én sajnos már 5 hónapja a szanatóriumban fekszem, és így legnagyobb sajnálatomra nem intézhetem el a dolgot szemé lyesen. Engedje meg Fôméltóságú Kormányzóné, hogy hódoló tisz teletemmel kifejezzem, maradván kézcsókkal Batthyány herceg A feladóvevényen: Horthy Miklósné fôméltóságú Asszonynak, Budapest, 1. Vár 200 P. Bevételi szám 4857 Utalványdíj 1 P 200 Összesen: 201 Pengô A szemorvos herceg szociális segélyei azonban cseppet jelentettek a tengerben. Életének utolsó szakaszában különösen, hiszen a gazdasági válság nyomorba döntötte nemcsak a magyar munkásosztályt, és az agrárproletárságot, hanem a birtokos pa rasztság alsó rétegét is. A szemorvos herceg hûséges híve volt a Habsburgoknak, akiknek politikai képviselôi igyekeztek volna a herceget bevon ni a mozgalomba, fôvédnöknek kérték fel, de ô erre nem vállal kozott: P R.sz. 9.számú levele az O. L.-ból: Országos Revíziós és Legitimista Párt Tekintetes Végrehajtó Bizottságának Budapest IX. Ráday-utca 31. I. Az Országos Elnökségi Végrehajtó Bizottság nagybecsû felhívásának és szives megkeresésének vételét igazolva, van szerencsém értesíteni, hogy soha semmiféle politikai párthoz nem tartoztam, ilyennek tagja nem voltam és nem vagyok, politi kával nem foglalkozom, hanem kizárólag orvosi hivatásomnak élek. Midôn engem megtisztelô bizalmukat megköszönöm, kérem, 54

55 doroske_layout :23 Page 55 szíves kedjék tudomásul venni azon bejelentésemet, hogy fenti elvem hez híven az Országos Reviziós és Legitimista Pártba sajná lattal nem lépek be. Hazafias üdvözlettel Kittsee (Burgenland) aug. 28. Dr. Bhg. s.k. A Batthyány-Strattmann hitbizomány ura 1931-tôl a szemorvos herceg fia. Az utolsó magyarországi Batthyány-Strattmann László herceg, Tarányi vasi fôispánt kéri, hogy segítse hozzá a kisbérlôk mellôzéséhez. (P R.sz. 9.) április hó 25. Igen tisztelt Barátom! Bocsáss meg, hogy egy kéréssel alkal matlankodom: a horvátnadaljai birtokom bérlete az ôsszel le járván, ismét haszonbérbe adtam Kapuy Endrének, aki, illetve akinek az atyja már több mint 30 év óta gazdálkodnak ezen a birtokon és nagyon tisztességes keresztény gazdálkodó emberek. Haszonbéri szerzôdés a legközelebb fog a gazdasági albizottsághoz jóváhagyás végett kerülni, ebbôl ki folyólag nagyon megkérnélek, hogy az ügynek jóváhagyását párt fogolni szíveskedjél, miután a birtokra az ottani kisgazdák is reflektálnak, akiknek azonban nem adhattam, mert másképp a bir tokon lévô összes épületek kárba vesznének. Kérelmem egyébként is az igazságon és méltányosságon alapszik, mert a nadaljai gazdaságom s földre form elôtt 916 hold volt, amelynek kb. 40%-át vagyonváltság és földreform célokra már úgyis elvették, és ezen terüle tekkel a három községbeli igény jogosultakat unos untig kielé gítették. A megmaradt 572 holdból tehát igazán nem lehet már többet elvenni, mert akkor az épületek teljesen kárba vesznek és egyébként sem vagyok kényszeríthetô arra, hogy ezt a közép birtokomat is a jómódú kisgazdáknak adjam bérbe. Megjegyzem, hogy a megmaradt 572. holdból is 64 holdat a bér lôm kényszerbérletbe tartozik adni az O.F. B. régebbi határo zata értelmében. Bocsáss meg kérlek, hogy mindeddig még nem tehettem tiszteletemet nálad és hogy ezen soraimmal alkalmat lankodom. Egyelôre még szegény édesanyámmal vagyok itt Kittseeben és többi testvéremmel együtt amennyire lehet törek szünk ôt vigasztalni. Körmendre csak a hagyatéki tárgyalások befejezése után szándékozom átköltözni. Midôn arra kérlek, hogy kedves feleségednek kézcsókomat tolmácsolni méltóztassál; Maradok rokoni érzelemmel ôszintén tisztelô készséges hived, Batthyány Strattmann László herceg, Kittsee, Burgenland 55

56 doroske_layout :23 Page 56 A válasz: Kedves barátom! Horvátnádaljai birtokod bérbeadási ügyét a gazdasági albizottság jóváhagyta mai gyûlésén 2/1931 gazd. alb.h. szám alatt. A gazdasági felügyelô is ked - vezô jelentést küldött a földmivelésügyi ministeriumba, azonban tekintettel arra, hogy van egy rendelet, amely szerint a gazdasági felügyelô ilyen esetben köteles megfellebbezni a kisemberek érdekében az albi zottság ellentétes határozatát, megtörténhetik, hogy a ministerium részérôl erre utasitást fog kapni. Részedrôl a további teendô az ügynek a földmivelésügyi ministeriumban való kedvezô elintézésének szorgalmazása, ami annyival is könynyebb, mert csak a mi határozatunkat kell a ministeriumnak jóváhagyni. Ugy ebben, mint bármely ügyedben a lehetô legnagyobb készséggel állok rendelkezésedre. Kötelez erre nemcsak Is tenben boldogult Édesatyád emléke, hanem azon ôszinte tiszte let is, melylyel az egész család iránt viseltetem. Jelentsd a Fôméltóságu Hercegnénél hódolatteljes kézcsókomat, szivélyesen üdvözöl készséges hived Szombathely, május 13. Tarányi s.k. aláirás fôispán Tájékoztatásul iktassuk ide a Batthyány család nemzetségtovábbvivôinek leszármazását a 19. század végétôl 1945-ig: (A hercegi címet Károly kapta Mária Teréziától, majd hercegek: Ádám Vencel, Batthyány II. Lajos, Fülöp 1870-ig, ôt követte unokatestvére, Gusztáv herceg.) A hercegi ág A grófi ág: Gusztáv hg. Zsigmondi ágazat: Pinkafôi ágazat: Ödön hg. Gusztáv gr. ( ) (utód nélk.) (utód nélkül) Batthyány Lajos ( ) Emma gr-nô Ilona gr-nô Elemér gr. (sz.1837 ) (sz.1840 ) ( ) Batthyány Géza gr. 1. Keglevich (utód nélkül) Béla gr. 2. Benitzky Gábor 56

57 doroske_layout :23 Page 57 A kézirat szerint 57

58 doroske_layout :23 Page 58 A kézirat szerint Körmend viszont a Batthyány család hálójában vergôdött. Mivel Döröske a késôbbiek folyamán különösen függött attól, hogy milyenek a járási székhelyen a munkakörülmények, röviden utalni célszerû erre is, összevetésekkel. A lakosság száma: Körmenden Szentgotthárdon Vasváron A növekedés Körmenden 71 év alatt 3072 fô, amely 50,66%-os arányt jelent. Szentgotthárdon a növedék ez idô alatt 3431 fô, s ez 200,2%. Vasvár lakossága 1941-ben 214,2-vel volt több, mint 1870-ben, s ez 90,17%-os fejlôdést jelentett. Nagyobb birtok és földesúr ez idô alatt csak Körmenden volt, s bár Vasvár je lentôsége nem nôtt együtt lakosságának arányával, mégis Körmend fejlôdött lassabb ütemben. A hercegi hitbizomány mozdíthatatlan volt. A Vasvár-központúság átalakult Körmend-központúsággá, ami egészen kézenfekvô, hiszen Döröskére Vasvárról Nagymákfától csak mezei és erdei út vezetett, Körmendre viszont két irány ban is el lehetett jutni: Molnaszecsôdig vicinális (megyei) úton, onnan pedig postaúton. (A mai 8-as). A távolság is kisebb volt Körmendig, különösen mezei úton. A Vasvár-központúság a Festetics uradalmak szüleménye volt és utána a természetes kö rülmények domináltak. 58

59 doroske_layout :23 Page 59 Mindezek után térjünk vissza Döröske életének néhány közvetlen és talán jóval kisebb, de a falu számára fontos tényezôjére. A Vas vármegye és Szombathely megyei város címû könyv ben olvashatjuk ( évi kiadás, Budapest, Vármegyei Tiszt viselôk Országos Egyesülete), hogy az I. Világháborúban 37-en vonultak be Döröskérôl és 11-en haltak meg, két hadiözvegy és két hadiárva maradt utánuk. (Kilencen tehát nôtlenek voltak. T. F.) Területe 768 kh, ebbôl a községé 30 kh. A falusiak nyög ték az I. Világháború terheit és nyögték a keresetek minimálisra szorításának következményeit. Néhány utalás erre a Vas Megyei Levéltárból: Szombathelyrôl a 15485/ számú rendeletben szabályozták, hogy a körmendi járás területére a napszámosok átlagkeresete 1 korona 60 fillérben, ipari munkások keresete 3 koronában ál lapítható meg április 5-én, miniszteri tanácsos (neve olvashatatlan), kir. pénzügyigazgató. Az oktatás a jegyzôjárás öt községében osztatlan isko lákban történt, Szarvaskenden ebbôl kettô volt, egyik a katoli kus, másik az evangélikus. Az analfabéták száma a megyei össze írás szerint: (Vasmegyei levéltár.) Körmenden november 10-én 224 analfabétát írtak össze, Nádasdon 22, Katafán 4, Hegyhátsálon 3, Hodászon 6, Halogyon 16, Daraboshegyen 5, Szarvaskenden 11, Döbörhegyen 8, Dö röskén 6, Nagymizdón 5, Halastón 15. A szarvaskendi jegyzôjárás öt községében 45. A szecsôdi jegyzôség öt községében 14, a kölkedi négy faluban 10, a nádaljai hat faluban 67, Ôrimagyarósd öt községében 29, a pankasziban 38, Szattán 6, Ispánkon 4, Kis rákoson nem volt, Csákányban, Taródfán és Rábadoroszlón 28 volt az analfabéták száma. Összesítés nem készült a fôszolga bírói hivatalban, ahonnan a Vasvármegye Szabadoktatási Bizottsá gához jelentették a végeredményt. Körmenden egy 2479/1925-ös szám (Vasm. lev. tár) kimuta tás szerint 20 munkásnál többet foglalkoztató üzem volt a Frim fûrésztelep, a körmendi gôzmalom, 10 munkást foglalkoztatott a Vizi Jenô-féle téglagyár, a Schántl-féle téglagyár, a Frim hengermalom, a Kovacsik és a Molnár-féle fûrésztelep. A fôszolgabíró 782/1930 számú utasításában felszólítot ta a körjegyzôket, hogy jelentsék a szegényalap és a szegények helyzetét. Bock Lajos szarvaskendi körjegyzô jelentése: büntetôpénzekbôl az alapra értékpapírokból az alapra Szarvaskend 16,50 P 116,99 P Nagymizdó 25,50 P 54,28 P Döröske 13,50 P 45,97 P Döbörhegy 12,00 P 48,00 P Halastó 22,50 P 31,26 P A jelentést április 12-én írta Bock Lajos, de nem fûzött hozzá semmit. Bizonyára jól tudta, hogy a szegények számára ezek az összegek koporsószegre sem volnának elegendôk. Ugyancsak jelentette utasításra hogy a községei ben semmiféle alapítvány nincs. (1932. nov. 21.) 59

60 doroske_layout :23 Page 60 A községbíró ben Varga Pál, helyettese Benkô János, a közgyám Borsos Lajos, a tanító Horváth Kálmán, a tûzoltóparancsnok Borsos Lajos, a leventeparancsnok Mizda Antal, a Katholikus Népszövetség vezetôje Varga Pál. A további felsoro lás: Ácsok: Borsos Lajos, Mizda József Biztosítási ügynökök: Borsos Lajos, Papp Péter, Varga Pál. Cipészek: Mizda Antal, özv. Molnár Jánosné. Dohánytôzsdés: Papp Péter. Földbirtokosok: Közbirtokosság 68 kh., község 30 kh. Kocsmáros: Papp Péter, Kovács: Németh Gyula. Vitéz: Németh József. Érdekes, hogy a falu közéletében több név többször is elôfordul. A munkanélküliségrôl kért jelentésben (1933. nov /933.) Bock Lajos ezt írta: Fôszolgabíró Ur! Jelentem, hogy a munkanélküliek állományában változás nincs az inség - akció szempontjából figyelembe jöhetô munkaadók nincsenek s nincsenek olyanok sem, akik az akcióban való részvételtôl tartózkodnának új munkás alkalmazás, fel fogadás nem történt. Szarvaskend, 933. nov. 12. Bock Lajos krjzô. Körmenden 660 fôt jelentettek munkanélküliként, hozzáfûzve, hogy elhelyezkedésükre semmi kilátás nincs. A kormányzónétól inségakciójára a felhívást október 27-én tették közzé a Rábavidékben. Horthy Miklósné 1935-ös inségactiója idején a her ceg az évi ûrköbméter fakitermelésbôl csupán 120 ûrköbméter fát adott. Ôhercegsége az inségactió részére 120 ûrköbméter tûzifát volt kegyes engedélyezni, mely tûzifa a kormányzóné Ôfôméltósága által irányított inség actióba való bekapcsolódással és a körmendi járás fôszolgabírája közbe - jöttével a következô felosztásban adatott ki: 65 ûrköbméter fenyô hasábfa a katholikus nôegyletnek, 20 ûrköbméter fenyô hasábfa a református nôegyletnek 20 ûrköbméter fenyô hasábfa az evangélikus nôegyletnek 15 ûrköbméter fenyô hasábfa az izraelita nôegyletnek Összértéke Pengô Fuvar Pengô Összesen: Pengô Körmend, február

61 doroske_layout :23 Page 61 A Körmenden megjelenô Rábavidék címû újságot, Fülöp József református pap szerkesztette, aki szociális kérdések kel sokszor foglalkozott a lapban. Néhányat kiemelve ezekbôl: Rábavidék május 27. A kiskorú Hanisch Paula és József ellen 2250 P. tôke ellenében Molnaszecsôdön lefoglalt 10/12 H.P. lóerôs benzinmotort, cséplôszekrényt és kézifecskendôt junius hó 18-ik napján délután 2 órára kitûzött árverésen a legtöbbet ígérônek készpénzfizetés mellett szükség esetén becs áron alul is elfogom adni. Császár Viktor kir. bir. végrehajtó. (Ilyen hirdetések minden lapszámban olvashatók.) június 21. A közoktatási miniszter segédtanítókat szer zôdtet 3 évre, évi 1380 P. fizetéssel. Az óvónôk havidíja 100 P. és lakáspénz. Július 5. A képviselô választás eredményei: A válasz tóból 8052 szavazat esett Sigray grófra, 2537 dr. Tornyos György re és 550 dr. Gyurányi Ferencre. A mandátumot a hercegi vár már ványtermében adták át ünnepélyes keretek között április 10. Segélykérelmek. A mondhatni általánossá lett anyagi leromlásnak kétségkívül egyik jellemzô tünete a segélykérések feltûnô megszaporodása április 16-án dr. Lothringer Ferenc kir. járásbíró Vaspör, Halastó, Halogy, Csákány és más községekben a Rábamellék egész oldalát kitevô árverési hirdetményeket közölt július 1. A mai életnek állandó gondokkal, egyéni küz delmekkel teljes, egyhangú sivárságában szinte jólesô változa tosságnak tekinthetô az a három ünnepélyes alkalom, amelyeken a népmûvelési versenyek zajlottak február 2. Ínség munka Körmenden Ujabb 25 inségmunkást vett fel a város 1 P.-ös napszám mellett. Március 3. A betétszerkesztési munkálatok elvégzésére szel lemi inségmunkásokat alkalmaz a város havi 50 P. fizetéssel. A szegényügyi kérelmet a jövô gyûlésre halasztották, (a kép viselô testületben) mely idôre a népjóléti választmány a régi szegény-segélyben részesülôk helyzetét revizió alá veszi. Tájékoztatásul egy hír: Április 12. Országos vásár Körmenden Prima kocsiló P. párban, igásló P., másodrendû lovak P-ig Selejtlovakat P-ig vettek. Prima szarvasmarha P., másodrendû P-ig. A munkanélküliek száma Magyarországon 1936 februárjában és csökkent az évihez képest. Árverési hirdetményt hasábonként 16 P-ért felveszünk október 13. Koldulás szabályzata Körmenden. Nagyközségünkben a pénteki napokon való koldulás nagymérvben elfajult, melynek megrendszabályozását a hatóság vette kezébe a követ kezô módon: A járási fôszolgabíróság a községi szegényügyi és népjóléti bizottság meghallgatása 61

62 doroske_layout :23 Page 62 után összesen 21 szegénynek engedte meg a pénteki napokon való koldulást. Ezen egyének a következôk: Noe Györgyné 74 éves és sorban a nevek, a 21 név: Dam Jánosné 76 éves körmendi lakos. A névsorban valamennyien 60 éven felüliek. A módszerrôl: Nevezettek a fôszolgabíróság által készíttetett nyi tott persellyel láttattak el, melynek elsô oldalán sorszámmal és pecséttel ellátott névre szóló engedély van ráerôsítve. Pénteken a koldusok 8 14 óra között bárhol koldulhattak Kör menden. (Döröskérôl nem közöltek híreket 1935-ben és 1936-ban a Körmend és vidéke címû újságban, amelyet a körmendi Nemzeti Egység Ifjúsági Szervezetének Lapja-ként adtak ki és havonta kétszer jelent meg, úgyszintén nem találtunk róla a Rábavidék ben sem.) július. Épül az új út. A Szecsôdön és Vasváron áthaladó út építése Nagycsákány területén folyik. (Döröskérôl is dol goztak ott, Tóth Nándor pedig lovaival fuvarozott a mai 8-as mûúton.) augusztus 8. A telepítés ügye is jelentôs lendületet kap A végrehajtási utasítás szerint kisbirtok szerzéséhez 25 30% készpénz és felszerelés szükséges, a hitelezett összeg után pedig évi 3%-os kamat jár Az elárverezett birtokokat 20 holdon alul a régi tulajdonos visszaszerezheti. (Döröskérôl jeleztük Szabó Máté települt Nagymákfára, Kovács László és öccse pedig Somogy megyébe.) december 25. Csütörtökön délelôtt 9 órakor Batthyány-Strattmann László herceg kastélyában volt az elsô karácsonyfa ünnepség az uradalom cselédsége és a cselédség gyermekei szá mára Az ajándékokat a hercegi pár osztotta ki és Batthyány-Strattmann László herceg minden családjával kezet fogott, s a hercegasszony minden apróságot megsimogatott A herceg mint egy 40 cselédgyereke a karácsonyfának, amely pár perc alatt a fôúri pár látható örömére minden díszétôl megfosztatott február 5. Szegényházunkról A tervvel a közeljövô ben fog Körmend képviselôtestülete foglalkozni s elôrelátható lag még akkor is elfogadja, ha az építkezéshez szükséges pót költségvetéssel kellene fedezni az építkezést. (Döröskén a falu szegényei, akik lakást és kosztot soros alapon kaptak a házaktól: Mazzag Juli néni, Orbán Bálint és felesége.) április 21. Látogatás a körmendi ingyenebéd konyhán. Dr. Mátéfy Jenô vármegyei tisztifôorvos szombaton dr. Kevey István fôszolgabíró, dr. Krenner György tisztiorvos és dr. Pongrácz Imre körmendi községi orvos kíséretében meglátogatta a körmendi napközi otthont s a mellette mûködô ingyen ebéd konyhát Minden a legnagyobb mértékben megnyerte tetszését és elismerését fejezte ki a körmendi jótékonysági mozgalom vezetôinek Miért célszerû Döröske monográfiájában ilyen mértékben Körmendre utalni? teheti fel a kérdést az olvasó. A válasz: a járási székhely lehetett volna a munkaerôfelesleg felvevôje, ha ott ipart telepítettek volna. 62

63 doroske_layout :23 Page 63 A döröskei és a környékbeli summások, cselédek helyzete nagymértékben függött a gabonaáraktól, hiszen keresetük jó részét abban kapták. Körmendi gabonaárak között. (A Rábavidék közléseibôl. Pengô értékben q-ként) Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Hajdina ápr okt febr I okt Bolettával Bolettával jan Bolettával Bolettával jun szept Bolettával Bolettával márc szept jan aug szept Bolettával Bolettával jan Bolettával* Bolettával szept márc nov máj okt febr * A bolettát június 30-ával szüntették meg. Munkabér megállapítási hirdetmény: (1938. júl. 10.) Közhírré teszem, (járási fôszolgabíró. T. F.) hogy a körmendi járási gazdasági munkabér megállapító bizottság folyó év jú nius hó 7-én tartott ülésében a körmendi járásra vonatkozólag a mezôgazdasági munkások legkisebb munkabérét a következôkben állapította meg: I. csoportban a éves férfiak részére: július 1-tôl augusztus 31-ig 2 P. 20 f., szeptember 1-tôl szeptem ber 30-ig 1 P. 50 f., október 1-tôl 31-ig 1 P. 20 f., november 1-tôldecember 31-ig 1 P. 10 fillér. II. csoportban a éves nôk és csökkentett munka bírású férfiak részére: július 1- tôl augusztus 31-ig 1 P. 60 f., szeptember 1-tôl 30-ig 1 P. 10 f., okt. 1-tôl 31-ig 80 f., nov. 1-tôl dec. 31-ig 70 fillér. 63

64 doroske_layout :23 Page 64 III. csoportban a gyermekek részére: júl. 1-tôl aug. 31-ig 1 P., szept. 1-tôl 30-ig 70 f., okt. 1-tôl dec. 31-ig 50 fillér. Aláírás: szolgabíró Körmend. Az 1939-ben a megállapí tott mezôgazdasági munkabérek: I. osztályú év közötti férfi májusban kapott 1,70 P., aug-ban 2,20 P., és december ben 1,40 pengô napszámot. A II. osztályú férfi és nôi munká soknál ugyanazokban a hónapokban 1,50, l,60 és 1,10 pengô volt a megállapított bér, míg a III. osztályú gyermekmunkások 1,20, 1,20 és 0.90 pengôt kaphattak Körmenden, ha a nagyobb gazdákhoz szegôdtek el esetenként napszámosnak. Az uradalmi cselédek helyzetérôl A negyedévi pénz egy-egy családnál 30 pengô. És eh hez kapta a kommenciót. A kommenció viszont a harmincas évek ben a gazdasági cselédeknél többször és helyenként is változott. A kocsisok és a béresek havi gabona-járandósága másfél mázsa gabona körül volt, az évi 20 q-t nem igen haladta túl. Ebben a kenyérgabona dominált, a takarmányozási célra árpát, zabot, esetleg kukoricát is kaptak a 20 mázsán belül. A gazda, a gépész, a bognár, esetleg a traktoros gabonajárandósága más félszer annyit tett ki mint a cselédeké. Kaptak általában egy, vagy másfél hold földet, évente méter fát és hetente 2 3 liter tejet. Mindent egybevetve az olcsó gabonaár mellett a béres, a kocsis stb. egész évi keresete ritkán haladta meg a Pengôt. Jobb helyzetben azok a családok voltak, ahol több keresô volt. A summások keresete 1939-ben Körmenden a hercegi ura dalomban: havonta 22 pengôt kapott az I. osztályú, 20 pengôt a II. osztályú summás, a munkásgazda pedig 35 pengôt. Aratás cséplésre kaptak 4-6 mázsa gabonát. A napszám 1 1,50 és 2 pen gô volt évszaktól és a munkaerôtôl függôen. Döröskérôl summásnak szegôdött, szolga, szolgáló lett, vagy idôszakos napszámos munkát vállalt majdnem minden családból valaki. A felvégtôl az alvég felé haladva: Kovács Lajos, Gyula, János; Fekete Lajos, Juliska, Mária; Dobrovics József, Teréz; Sipos József; Hajba János, Gyula; Takó Juliska; Kovács Ilona, Margit, Anna, József; Tóth Vince; Mázsa József, György, Anna, Mária; Varga Pál, Izi dor, Mihály, Ferenc; Rózsa János; Szabó József és Józsefné; Ta kács József, Etel, Anna, Ferenc, István, János, Mária; Dékány János, Rozália, Mária; Pap Ferenc, Rozália, Erzsébet, Antal; Hajba Róza, Irénke, Sándor, József; Molnár Imre, Gyula; Kovács László, Teréz, Amália; Tuli József, Lajos, Mária, Lajos, Máté; Horváth János; Cuczi József és fiai: József, Jenô, vala mint Mária, Ilonka; Déri József, Antal; Marafai Mihály, István; Kiss Vendel; Hegyi Mihály, Ilonka, Irma, Gyula, Juliska, Mihály János; Tóth József, István, Amália, Ilona; Nagy József; Takács Lajos, Juliska, György; Hajba Vendel, József, Kálmán; Mizda János, Vincze, Juliska; Szabó Imre, Mária, Anna; Németh Julis ka, István, Gyula, Lajos; Esztergályos Ilona, Ferenc, Irén, Imre; Molnár Ilona; Benkô Dezsô; Gallen Sándor; Molnár Miklós, Antal; Németh Lajos, Ágnes, Ilona; Horváth János, Nagy Lajos, Ferenc; Szabó Péter, József, Lajos, Jenô; Déri Vince, Margit; Cziráki Lajos, ifj. Lajos, László, Ilona; Hodászi Ilka, Erzsébet, Lajos, Anna és Tóth Mihály; Déri János, József, Sándor. Nem szorultak idegen keresetre a következô családok: Tuli János, Benkô Kálmán, Pap Péter, Kondás Sándor, Benkô (Gergô) János, Ciráki József (kisbíró), Benkô Lajos, idôs 64

65 doroske_layout :23 Page 65 Tóth Mihály, Tuli Sándor, Tóth Sándorné, id. Szabó Péter, Máté, alsó Szabó Péter, Tóth Lajos (a falusi cséplôgéphez le ányai elmentek), Vince Bálint, Németh Gyula (kovácsmester); Benkô István, Imre; Balogh Márton, Nagy Ágoston; Vörös János, Mizda Antal, Takács István, Sándor; Kiss György, Kovács Józsefné (Zsiki), László, János; Benkô Vendel. (A névsor emlékezetbôl készült. T. F.) Döröskén mozgott a falu, hogy kenyerét megkeresse! A szegôdményeseknél, napszámosoknál és a summásoknál jobb anyagi helyzetben voltak Körmenden (és másutt is) az ura dalom kastélybeli cselédei és természetszerûen az alkalmazotti és a gazdatiszti állományba tartozók. A fizetést náluk többfé le pótlék egészítette ki. A jogigazgató, az erdôtanácsos és erdômérnök megközelítôen azonos fizetést kapott, így pl. dr. Eredics Ferenc jogigazgató évi I. negyedévi tisztelet díjaként 1000 pengôt. Nemcsak az uradalom tisztikara, de a kastélybeli belsô cselédség is többet keresett, mint a földeken dolgozó cseléd ség, a napszámosok és a summások. Dobronics József döröskei summás keresményeinek összegezése között: 1933 Veim-puszta 6 hétre kapott: 28 pengôt 1934 Grébics-puszta 6 hónapra kapott havi 18 pengôt = 72 pengôt és 750 kg búzát 1935 Grébics-puszta 6 hónapra kapott havi 18 pengôt = 72 pengôt és 750 kg búzát 1936 Tölös-puszta 6 hónapra kapott havi 24 pengôt = 144 pengô és 750 kg búzát 1937 Lesalja-puszta 6 hónapra kapott havi 25 pengôt = 150 pengô és 750 kg búzát 1938 Gyôri Vilmos uradalma 6 hónapra kapott havi 28 pengôt = 168 pengô és 750 kg búzát 1939 Förgedi ura dalom 6 hónapra kapott havi 29 pengôt = 174 pengô és 750 kg búzát Veim-puszta 2 hónapra kapott 70 pengôt 2. Rát Endre uradalma aratásra kapott 80 pengôt 3. Magyaróvölgyi uradalom ôszi munkáért 100 pengôt 1941 Dada-puszta 6 hónapra kapott havi 28 pengôt = 168 pengô és 750 kg búzát 1942 gr. Erdôdy bir tok, Nagykölked 6 hónapra kapott 4 x havi 29 pengôt = 116 pengô és 1200 kg búzát Ilyen kereseti lehetôségei voltak a többi döröskei summásnak is, akik nem találtak munkát a környéken sem. A körmendi hercegség hátráltatta ott az ipar fejlesz tését és ez a járásra, így Döröskére is hátrányokat jelentett. 65

66 doroske_layout :23 Page 66 Sigray Antal grófról, a körmendi járás országgyûlési képviselôjérôl Ismeretes, hogy az ivánci földbirtokos Sigray Antal grófnak kulcsszerepe volt abban, hogy 1921-ben kétszer is Magyarországra hívták az 1918-ban trónjától visszalépô IV. Károly királyt, de a királypuccsok kudarcba fulladtak. Sigray azonban kitartott elveinél, hogy elôbb, vagy utóbb vissza ültetik trónjára a királyt, majd annak halála után fiát, Habs burg Ottót. A döröskei elemi iskolában is ott függött Ottó trónörökös képe a falon. Az országgyûlési képviselôválasztá sokon Sigray mindig megjelent Döröskén is, megnézte, hogy ott van-e Ottó képe a falon, ígért valami hidat, vagy effélét, amelybôl sohasem lett semmi, aztán elkocsikázott. Visszaélések is történtek, hiszen a királypárti Sigrayt a hivatalos, kormánypárti jelöltek eleinte nem tudták legyôz ni. Sigray Antal gróf 1935-ben levelet írt a Vas megyei alispánnak és kérte, hogy a választásoknál tapasztalt vissza élések miatt tiltsanak ki Körmendrôl 20 kortest, akik a kor mánypártnak korteskedtek és szerinte megsértették a tör vényt. Köztük volt Krenner László és Miklós egyetemi hallgató és mások. Történtek is kitiltások, így pl. Kursics Antal kör mendi, Takács István egyházasrádóci, Lendvai Ferenc pankasze ri, Déri Bertalan döbörhegyi és Laki Béla remgyehollósi lako sokat Körmendrôl kitiltották, úgyszintén Issovits István, Kiskér Antal, Fritz Miklós, Stenger György, Bejczi Imre kör mendi lakosokat. Tóth Sándor szarvaskendi földbirtokos szintén kapott ilyen végzést. (37/eln./1935.sz.) Számos egyéb kitiltás olvasható, ám aligha tett eleget neki bárki is, legfeljebb fel lebbezéssel elhúzták az idôt. Végül az ellene felléptetett Tornyos György körmendi ügyvéd úgy nyerhetett mandátumot, hogy több községet, így Döröskét is, választási körzetileg Vasvárhoz csatolták, s akkor Roszner István báró, a kormánypárti telekesi földbirtokos lett a követ. Ígértek eztazt, sok aligha lett belôle. Döröske hûséges legitimista (királypárti) községként volt ismeretes a környéken. Döröskén április 17-én alakult meg a Levente Egye sület. A dísz-ülésen részt vett Kristóf István plébános, Bock Lajos körjegyzô, Varga Menyhért tanító és 42 döröskei lakos. A választmány 12 tagból állott, a tisztségviselôk pedig ilyen sorrendben: Borsos Lajos elnök, Vörös János alelnök. Oktatók: Varga Menyhért, Borsos Lajos, Mizda Antal, Papp József. A pénz táros Tóth Lajos, a könyvtáros Tóth Dezsô, az ellenôr Kaposi István lett. Az egylet tehát nem csupán kiképzési, hanem elsô sorban politikai nevelési feladattal kezdôdött. Hetente kellett eljárni a foglalkozásokra és a hiányzókat megbüntették. A tûzoltó-egylet is kivonult évente, néhányszor, de szerepe leszûkült tényleges feladatára, a tûzoltásra. Színdarabokat rendezett a Legényegylet (KALOT) többszörönte is télen, volt kukorica-csuhé tanfolyam és kész a kulturálódási leltár. A színdarabokat Tóth Dezsô és Varga Izi dor rendezte. Járt néhány újság is, legtöbben az Igazság c. heti lapot járatták, továbbá Sigray képviselô úr járatott Döröskére újságot, a Magyarországot. (Amíg annak jellege legitimista volt.) Politikai pártok Döröskén nem alakultak. A falu királypártiságáról vált híressé a környéken. 66

67 doroske_layout :23 Page 67 Döröske és a szomszéd községek virilisei A virilistákról évente kimutatást készítettek, meg különböztetve a rendes és a póttagokat: Döröske virilisei 1924-ben: Rendes tagok: 1. Benkô István Döröske korona adóösszeggel 2. Papp Péter Döröske korona adóösszeggel 3. Tóth Lajos Döröske korona adóösszeggel 4. id. Molnár Antal Döröske korona adóösszeggel 5. Vörös János Döröske korona adóösszeggel Póttagok: 1. Takács György Döröske korona adóösszeggel 2. Tuli Sándor Döröske korona adóösszeggel Körmend, dec. 11. (olvashatatlan nevû) fôszolgabíró Döbörhegyen 1. Hirschenhauser Sándor 714,32 koronával, 2. Horváth János 110,88-al, 3. Németh Vince 78,70, 4. Nagy Gábor 61,60, 5. id. Déri Vince 55,92 koronával. A póttagok: Jáger István 52,38 és Sipos Vendel 50,99 koronával. Az 1928-ban összeírt virilisták: Rendes tagok: 1. Ferner Albert korcsmáros Döröske pengô 2. Közbirtokosság jogi személy Döröske pengô 3. Papp Péter földm. Döröske pengô 4. Tuli János Döröske pengô 5. Tóth Lajos Döröske pengô Póttagok: 1. Benkô István földm. Döröske pengô 2. Benkô Lajos földm. Döröske pengô Szarvaskend 1929-ben Rendes tagok: 1. Tóth Sándor, birtokos Szarvaskend pengô 2. Dr. Tamássy Árpád, birtokos Szarvaskend pengô 3. Gróf Széchenyi Rezsô magánzó Szarvaskend 210,19 pengô 4. Cristóf István plébános Szarvaskend pengô 5. özv. Nagy Károlyné földm. Szarvaskend pengô (képv. Lajos által) Póttagok: 1. Mezô Károly gazd. tanár Szarvas pengô 2. Lukács József birtokos Szarvaskend pengô 67

68 doroske_layout :23 Page 68 Halastón id. Laposa Imre 79,13, Halas István 75,89, id. Laposa Ferenc 54,90, Dervalics Mihály 52,23, Büki György 50,38 pengôvel a rendes, és Büki József 45,73, Horváth János 39,62 pengôvel a póttagok. Döbörhegyen Hirschenhauser Sándor 757,27 pengôvel, a Közbirtokosság 159,69 pengôvel, Németh Vince 113,66, id. Déri Vince 91,75 és özv.horváth Jánosné 88,53 pengôvel a rendes, Jáger István 82,49 és Nagy Gábor 81 pengôvel a póttagok a leg több adófizetôk listáján. Nagymizdón Rendes tagok: 1. Benkô Sándor földm. Nagymizdó pengô 2. Tompa Bálint földm. Nagymizdó pengô 3. Papp Bálint földm. Nagymizdó pengô 4. id. Busics János földm. Nagymizdó pengô 5. Közbirtokosság Nagymizdó pengô Póttagok: 1. Tompa János földm. Nagymizdó pengô 2. Smodics Ferenc földm. Nagymizdó pengô Halastón a rendes tagok 59,55, 58,82, 41,72, 40,12, 38,55, a póttagok 37,26 és 34,55 korona adót fizettek, tehát mindkét községben többet, mint a döröskei virilisok. Nagymizdón úgyszintén: Tompa József 135,82, Benkô Sándor 97,98, Tompa Bálint 91,86, Busics János 84,11, Pesti Vendel 82,44 koronát, a póttagok: Papp Bálint 79,91, Tompa János pedig 70,12 koronát fizettek évi adóként. Körmenden herceg Batthyány-Strattmann Ödön koronával adózott elsô helyen, Molnaszecsôdön is ô koronával. Döröskén még a virilisták is szegényebbek voltak mint a szomszédos községekben! 68

69 doroske_layout :23 Page 69 Döröske népesedési adatai között, és birtokviszonyai 1930-ban (Összevetések) Az elsô magyar népszámlálás idején között Döröske Festetics György birtokosé. A 37 házban akkor 40 csa lád élt, összesen 204 fôvel. Ludovicus Nagy adatai 1828-ból valók, amikor is Dörös kén 38 ház állott, összesen 293 lakossal. A vallási megoszlás: 140 katolikus, 11 református, 4 zsidó és a többi egyéb jelzés alatt. Népességi adatok között Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Nagymizdó és Halastó Döröske Döbörhegy Szarvaskend Nagymizdó Halastó Növekedés között Döröske 186 fô 74,4% Döbörhegy 271 fô 71,5% Szarvaskend 197 fô 40,7% Nagymizdó 111 fô 30,46% Halastó 320 fô 108,39% Birtokviszonyok 1930-ban és a népsûrûség Döröske 769 kh 1 km 2 -re esett 98,4 fô egy fôre esô birtok 1,76 kh Döbörhegy 2057 kh 1 km 2 -re esett 53,4 fô egy fôre esô birtok 3,25 kh Szarvaskend 1954 kh 1 km 2 -re esett 58,8 fô egy fôre esô birtok 2,90 kh Nagymizdó 1287 kh 1 km 2 -re esett 55.9 fô egy fôre esô birtok 3,10 kh Halastó 741 kh 1 km 2 -re esett fô egy fôre esô birtok 1,67 kh Nádasd 6136 kh 1 km 2 -re esett 50.2 fô egy fôre esô birtok 3,45 kh Katafa 860 kh 1 km 2 -re esett fô egy fôre esô birtok 1,45 kh Nagymákfa 989 kh 1 km 2 -re esett 54.8 fô egy fôre esô birtok 3,16 kh Molnaszecsôd 2014 kh 1 km 2 -re esett 56.3 fô egy fôre esô birtok 3,09 kh A körmendi járás népsûrûségi átlaga 70,6 fô volt, a vasvárié 71,6, a celldömölkié 73,9, a kôszegié 56,0, a sár várié 72,6, a szentgotthárdié 67,6, a szombathelyié 75,7. 69

70 doroske_layout :23 Page 70 A népszaporulat Döröskén, de méginkább Halastón ha ladta meg a másik három községet, ugyanakkor 1930-ban az egy fôre esô birtok szintén ott volt a legkisebb, az 1 km 2 -re esô népsûrûség pedig a legnagyobb. Az egykori Festetics-birtokok közül Döbörhegyen, Szarvaskenden és Nagymizdón jóval több föld jutott egy fôre, mint Döröskén, Halastón, a Batthyány-uradalmak vonzáskörzetében pedig tovább sorvadozott a törpebirtokos, vagy nincstelen. A megélhetést nehezítették az alacsony gabonaárak is. Búza (q) Rozs Árpa Zab Kukorica Hajdina okt márc okt jan aug aug A Festeticsektôl megvásárolt közbirtokossági erdô, amelyet aszerint osztottak szét, hogy ki hány nyolcadot vál tott meg a vételkor, legfeljebb téli tuskóásást jelenthetett a szegényebbek számára. A régebbi urbáriumokból tudjuk, hogy Döröskén néhány család szántóföldje haladta meg a 20 holdat, a többségé azon aluli volt s közben a családi osztozkodások révén tovább polarizálódott. A Szombathelyi újságban olvashatjuk szept.10-én: Pályázati hirdetés. A döröskei (Vasmegye) fiókközség róm. kath. kántor tanítói állomásra szeptember 15-ig pályázat hirdettetik. Jö vedelme a díjlevél szerint fekvôségekben és terményekben 810 korona 16 fillér, melybôl 240 kor. államsegély. A megválasz tott a díjlevélben felsorolt jövedelmet akár természetben használhatja, akár havi elôleges részletekben is felveheti. Kérvények Kopcsándy Sándor plébános Szarvaskendre küldendôk. Kelt, Szarvaskenden, aug. 29-én. Kopcsándy Sándor plébános isk. széki elnök. h. A döröskei osztatlan elemi iskola még a régi kegy úri utódlásként egyházi iskola volt. Tanítója az I. világ háború után Varga Menyhért, utána Horváth Kálmán tanított Dö - röskén a II. világháborúig. Ô tanításon kívül mással nem törôdött. Utóbb került oda Erdélybôl Vándor Ilona, még utóbb Sztach Erzsébet, majd pedig Huszár Gyula. 70

71 doroske_layout :23 Page 71 Az iskolai könyvtár 100 kötetre rúgott, ezt az érdeklô dôk nem sokan kiolvashatták. A tanítók szerepe a II. világ háború elôtt az iskolai oktatásra, korlátozódott. Azt a szellemi mozgolódást, amely a fiatalok egy részé ben tapasztalható volt, a legényegylet, (KALOT) és a különféle tanfolyamok, (a faluban is a máshová hívottak, pl. Tóth Dezsô, Varga Izidor, Takács József, a népfôiskolán egy hétig) továbbá a falutól évrôl évre tavasszal kirajzó, ôsszel visszatérô summások élesztgették, hiszen utóbbiak a világból mégis többet láttak hallottak, mint a csak Döröskén élôk. (Az a nosztalgia, amely az 1980-as évek második felében az aprófalvas településekrôl a szellemi erô kivonulása miatt felerôsödött, Döröskére akkor nem visszavetíthetô, de 1945 után Huszár Gyula valóban resztvett a falu irányításában is.) A döröskei leventeegylet Mizda Antal vezetésével természetesen a felsôbb utasításoknak tett eleget, de bizonyos érdeklôdést tudott kelteni egyes fiatalokban a történelem iránt. (Pl. felolvasások voltak Thury Györgyrôl, Dobó Istvánról stb.) Döröske népe régtôl vallásos és többségében katolikus és rendszeres templombajáró. Az 1828-ban Ladovicas Nagy által készített népszámlálási adatok között a katolikusok száma 240, a reformátusoké 11 és a zsidóké 4 volt. Fényes Elek 1851-ben 206 katolikust, 40 reformátust és 10 zsidót statisztikázott Döröskén. Említettük, hogy a húszas években a Takács csalá dok vallották a református hitet. A döröskei templom története még kidolgozásra vár. Molnár János szarvaskendi plébános (1986-ban) azt írta róla, hogy 1276-ban említi elôször oklevél. Borovszki Samu szerint viszont Döröske Gótikus temploma 1707-ben épült. Az O. L.-ban 1731-et említi egy munkajegyzék a Nádasdy-iratok között, mint renoválási idôpontot. Molnár János plébános azt is jelzi, hogy Szent Jakab temploma így nevezik azóta is 1690-ben és ban romos volt. Az adatok tehát ellentmondandóak, de minden bi zonnyal a plébánia házi könyveibôl vett tények a hitelesek és Borovszki talán egyik 1707-es renoválást vette építési idôpont nak. A döröskei önálló egyházi körzet 1757-ben Szarvaskend fiók egyháza, filiája lett, s azóta is az. A plébánosok: Kristóf Ist ván, Pék Gyula, Bárdics Lajos különféle módon, de részesei voltak a falu életének. A Döröske, Szarvaskend, Nagymizdó, Döbörhegy és Halastó községek kiterjedô plébániahivatal vezetôje a húszas évek eleje óra Kristóf István, aki ben Körmenden káplánkodott és beválasztották az ôszirózsás forradalomkor a nemzeti bizottság ba. Mikor utóbb a körmendi kegyúri templom plébánosa meghalt, a hívek ôt akarták Szombathelyrôl visszahívni, mivel 1919 után a papi szeminárium tanáraként, vagy segédtanáraként akkor ott mû ködött. A körmendi herceg, a kegyúr, azonban nem a cipész fiát, a forradalom szelétôl megcsapottat választotta a nagy jövedelmû körmendi plébánia élére, Kristóf Istvánt pedig Szarvaskendre küldte Mikes János megyéspüspök. A II. világháború alatt bete geskedett, mellé Pék Gyula került káplánnak, majd Kristóf halála után adminisztrátornak. (Utóbb Bárdics Lajos, majd Molnár János a plébános.) E sorok írója gyermekkorában tisztelettel hallgatta Kristóf István prédikációit, aki apjának a sok gyermekszáj miatt az egyházi adót és egyéb szolgáltatásokat is elengedte. (Utóbb Pék Gyula készítette elô a polgári iskola III. és IV. osztályának magánvizsgáira.) Az iskolában Kristóf plébános úr évente egyszer jelent meg, a vizsgákon. Sigray Antal egyik fôkortese volt, de a gya korlati politikába nem avatkozott bele. Igaz ahogy szóba ke rült Döröskén pl. nem is volt semmiféle politikai párt. (A nyilasok elôtt.) 71

72 doroske_layout :23 Page 72 A Jurcsek-féle beszolgáltatásról és a Szálasi-uralom néhány hónapjáról Döröskét a magyar történelem folyamán talán csak a ta tárok dúlása idején és az említett 1664-es török átvonulás kor érintette hadviselô katonaság. IV. Béla király futása a Muhi- (Mohi) pusztáról a horvátországi Trau várába arrafelé tör tént, de a tatárok nagyobbrészt megmaradtak az ország középsô vidékein és a nagyobb településeket vették ostrom alá. A törö köket pedig a vasvári békekötés után, az általuk 1526 óta el foglalt területekre szorították. A török kiûzésekor Batthyány Ádám fôkapitány kért onnan is porciót. A magyar függetlenségi harcok katonai mozdulatai közül a Rákóczi és a Thököly-felkelés idôszakában fordultak elô arra felé portyázások, de azok is inkább bizonyos szolgáltatásokra korlátozódtak. Az es szabadságharc idôszakának elején történt, hogy Perczel Mór Körmenden át vezette seregét, majd visszavonult Pápa és Mór felé. Az a környék az I. világháború és a Tanácsköztársaság idôszakában sem volt fegyveres hadszíntér. A trianoni béke a vasi vidéket úgy érintette, mint az ország egészét, habár Burgenlandot belôle és Sopron megyé bôl hasították ki, Muraszombat vidéke pedig Jugoszláviához ke rült. Döröskére ezek konkrét formában nem hatottak ki, habár a határközelség az ipart és a kereskedelmet negatívan érintette. A II. világháború volt tehát az elsô olyan idôszak, amikor Döröske is hadszíntér lett. A II. világháború alatt a parasztság helyzete fokoza tosan romlott. A beszolgáltatásban a szigorítások fokozódtak, amelyek közt az 1943-ban bevezetett Jurcsek-rendszer (Jurcsek Béla földmûvelésügyi miniszterrôl) vált a leghírhedtebbé. Az addigi beszolgáltatás alapja az ún. fejkvóta volt, vagyis a gazdák számára a cséplôgépeknél megállapították a család egé - szére vonatkozó adagokat és a többit kellett beszolgáltatni. A Jurcsek-rendszer lényegét abban lehet összefoglalni, hogy a földek után az aranykorona szerint adózási és minôségi osztályozása a földeknek állapították meg a beszolgáltatást, függetlenül attól, hogy esetleg a besorolás óta a föld helyzete változott és függetlenül attól is, hogy mennyit termett. Minden aranykorona tiszta jövedelem után 50 kg búzaegységet vetettek ki és ráadásul a beadott termény árát alacsonyan szabták meg. A magas pl aranykoronás értékbe sorolt földek után 6 8 q búzát is be kellett adni holdanként. A vasi földek álta lában gyengébb aranykoronás földek voltak, de kevesebbet is termett ott a föld, a 8 10 q-ás holdankénti termés a magasak közé tartozott. A zugolódások országszerte fokozódtak, de Dö röskén nyílt elégedetlenségre, valamiféle hatóság ellenes cse lekvésekre nem került sor. A háború idején a hatóságok fokozatos kényszerítô esz közöket alkalmaztak dec. 24. Közellátási kihágások. Bazsó Géza rádóckölkedi lakost 40 pengô pénzbírsággal sújtották, mert 104 kg árpát csé pelt ki anélkül, hogy bejelentette volna. Leölték a disznókat és nem szolgáltatták be az elôírt mennyi ségû zsírt. Több csákány - doroszlói, halastói, nádasdi lakosokra ezért pengô büntetést szabtak ki, de volt a felso rolt közt olyan is, akivel 120 P-t fizettettek. 72

73 doroske_layout :23 Page 73 Internálás. A körmendi járás fôszolgabírója Nagy Vince nádasdi lakost társadalom és nemzetellenes viselkedése miatt s mivel viselkedése családja testi épségére is veszedelmes volt inter - nálta dec. 26. Tilos a táncmulatság, vagy táncestély. A belügy miniszter a tilalom hatályát a farsang tartamára is kiterjesz tette. A lakosság sokféle módon igyekezett kijátszani a ható ságokat. Döröske tiszta magyar lakosságú község volt, egy német származású asszony élt ott, Kovács Lászlóné, akit Burgenland ból hozott a faluba férje. A német hatás a harmincas években az által fokozódott Döröskén, hogy az oda kivitt és hazajövô mezôgazdasági idénymunkások többszörösét kapták annak, mint amit itthon kerestek. Protekció kellett ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a kiviendôk közé. Így lett Döröskén is valami féle német orientációra építkezô kis falusi nyilaspárt. Ismeretes, hogy Horthy Miklós negyedszázados ural ma azzal ért véget, hogy október 17-én kinevezte Szálasi Ferencet Magyarország Nemzetvezetôjévé. A Horthyrend szer nyomorúságot és könnyeket hozott Döröskének, fiai és leányai közül az éhség elôl más vidékre kényszerültek igen sokan, vissza tehát a rendszert a józan ésszel gondolkodók nem sírhatják, ám a Szálasi-korszak még félelmetesebb lett 1944 októbere és 1945 áprilisa között, amikor is Magyarország hamarosan többfelé, így a Dunántúl nagyobb része Szálasi kormányzása alá került. (E so rok írója véletlen folytán, Budapestrôl szüleihez látogatóba ottragadt 1944 decemberében, így személyes élményként is volt része benne.) A II. világháború utolsó magyarországi szakaszában Szálasiék a totális bedobás módján segítették a fasiszta Né metországot. Az elôzô kormányok végül és Horthy is belátták, hogy a háborút a németek már elvesztették, de Szálasiék fanatiku san hittek a végsô gyôzelemben. A csodafegyver -agitáció minden mértéket felülmúlt a jelzett idôszakban. A kormányhiva talok Kôszegen, Szombathelyen székeltek, de jutott Körmendnek is. A döröskei kisnyilasok agitációja akkor már teljesen lepergett. A nyilaspárt néhány Németországban járt vendégmun kásra és fiatal sihederekre korlátozódott. A leventék sem tartottak velük, akiket onnan már nem is tudtak továbbvinni Né metországba. A nyilasok közül neveket nem érdemes említeni, mert dolgos emberek voltak a döröskei kisnyilasok és feladatuk arra korlátozódott, hogy beszedjék és beszedessék a köte lezettségeket és elvégeztessék a hadimunkát. A hadimunka Döröskén félelmetes méreteket öltött telén. A koncepció az volt, hogy a Rába-hidak (a kör mendi, a molnaszecsôdi és a hidashollósi esett közel Döröskéhez) biztosítását mindkét irányban el kell végezni, mert az ellenség megközelítheti a vidéket a 8-as út, vagyis Veszprém megye felôl éppúgy, mint Zalaegerszeg irányából. Ebbôl a döröskeiekre nézve az következett, hogy a Rába mindkét partjára sán cokat kellett ásni, tankcsapdákkal megtûzdelve stb. Döröske férfilakossága egész télen ásta a sáncokat Molnaszecsôd térsé gében. Kora reggeltôl késô estig, amíg a látási viszonyok enged ték március végén olyan futás volt már a németek és a velük tartó magyar egységek részérôl, hogy a rablástól és a vaktában való lövöldözéstôl tartva a lakosság lehetôleg minél kevesebbet mutatkozott. A csodafegyverbe vetett vak hie delem szertefoszlott, de a bolsevizmustól való félelem a front közeledtével sokakban erôsödött. A boroshordók, a gabonafélék elrejtése már a németek ottlétekor megkezdôdött és folytatódott a szovjet 73

74 doroske_layout :23 Page 74 egységek megérkezésekor is. A negyedszádos propaganda nyomot hagyott a lelkekben. Disznókkal megrakott autók, elkóborló lóhátas kato nák, egy-egy porlepte gyalogos század jelezte a front közeled tét, majd áthaladását. A harcok ugyanis elkerülték Döröskét. A szovjet hadsereg zöme a Rába balparti részén Vasvár Körmend vo nalában haladt át, a korábban egész télen ásott sáncok és tank csapdák jóformán semmi akadályt nem jelentettek. A németek menekülésszerû visszavonulása idején is csak az utóvégtôl elszakadozókat láthatták a döröskeiek. A Döröskén elsônek megjelenô szovjet katona, egy idôsebb ôrmester, szintén marhacsordát terelt, és behajtotta a minden oldalról bekerített Tuli Jánosék udvarába. Az összes szénát és szalmát felették. A hadszíntér Döröskén tehát csak a kisegítô alaku latok átvonulását, illetve egy részük ott táborozását jelen tette. A közbirtokossági erdôn, az egykori Festetics, Pizdi nevû erdôn fából-deszkából épült ideiglenes sátrakban idôzött a szovjet katonaság március végén, de mentek is tovább. (A háború végén visszatértek, a fabódékat még használták május végéig, aztán a falusiak széthordták a deszkákat és a gerendá kat.) A háború, rémségeitôl és a Horthy- majd nyilasura lom alól felszabadulást Döröskén is érezték, megkönnyebbültek s a félelem elmúlt, de a társadalmi felszabadulás jelentôségét eleinte csak kevesen és fokozatosan ismerték fel. 74

75 doroske_layout :23 Page 75 III. rész Döröske 1945-ben 123 hold földet kapott a Batthyány-Strattmann hercegség hitbizományából

76 doroske_layout :23 Page 76 Döröskén ôsidôk óta a föld jelentette a vagyont, a biztonságot, a rangot, a jelent és a jövôt tavaszán várták a földosztást, de kissé tartottak is tôle, hiszen urasági föld nem volt a község határában. A szomszédos községekben; Döbörhegyen és Szarvaskenden is ke vés, saját igényeikhez képest is. A földosztó bizottság elnö ke, Hajba József, nehéz helyzetben volt. Kik kapjanak abból a 123 holdból, amelyet nagy viták után a szecsôdiek és a körmen - diek átengedtek a hercegség földjeibôl a Ritás-on, vagyis a Rába jobb partján, a Döröske felé esô szántóból és rétek bôl. Az osztás nem oldotta meg a falu helyzetét. Az addig 760 holdnyi területet a 123 hold nem növelte úgy meg, hogy abból minden ott lakó ember, család megélhessen. Közel százra tehetô azok száma, akik továbbra is máshol keresték kenyerü ket. A két-négy holdas juttatások a legszegényebbek helyzetén javítottak abban az esetben, ha az igaerôt valahogyan tudták biztosítani. A döröskei földosztás messze elmaradt az orszá gos átlagtól. Kevés volt ez a jelenhez, de még kevesebb a jö vôhöz! Magyarországon a mûvelhetô földterület 34,8%-át, vagyis hold földet osztottak ki, amelynek fele szántó volt. Az országban a 0 5 holdas gazdák aránya 19%-kal nôtt, az ô földjük %-os arányban 76%-kal növekedett, ami azt jelen tette, hogy a legszegényebbek kaptak legtöbb földet; az 5 10 holdas gazdák földje 13%-kal, a 10 holdnál nagyobb gazdaságoké pedig 23%-kal lett nagyobb a korábbiaknál. A Vas megyei földosztás mértéke is elmaradt az orszá gos átlagtól. A hangulati tényezôkrôl A felszabadulás érzése elôször abban nyilvánult meg, hogy nem kellett félni. Igaz, a döröskei kisnyilasok nem vitet tek el a faluból senkit, de sokakat, így e sorok íróját is fi gyelték. Az iskolában volt a falu egyetlen rádiója, azt közö sen hallgattuk. (Etus nôvérem lengyel férjével utána a moszk vai, vagy már magyar földi szovjet, illetve magyar nyelvû mû sorokat, mivel Roguszky Félix tudott oroszul is.) A kisnyila sok mind eltûntek Döröskérôl. A háború végén féltették a gazdák állataikat, borai kat, a gazdánék pedig a leányaikat a mindkét haderô után eset leg ottmaradó nemkívánatos utódoktól. Történtek-e ilyen vagy más jellegû esetek? Bizo nyára. A félelem tehát nem egyhamar múlt el. Fokozta ezt még valami, afféle helyi roboti. Dobszóval összehívták a háború alatt katonai szolgálatokat teljesítôket és elvitték, akkor talán roboti céllal, de végül is legtöbbjüknél hadifogság lett a vége. Döröske a második világháborúban hét katonát veszített, iktassuk ide neveiket: Varga Mihály, Takács István, Benkô Kálmán, Czuci Jenô, Tuli Sándor, Szabó Imre és Németh (Kónya) Lajos halt meg. A döröskeiek 1949-ig akik ottmaradtak a kisparasz ti gazdálkodást tekintették a jövô útjának, de a politikai agitációban jelen volt már a kollektív gazdálkodás elônye is, amely a kolhozosítás rémeként hatott. Az 1945-ös választásokon a kis gazdapártot, amely az egyéni gazdálkodás jövôjét kizárólagosan hangoztatta, Döröskén százszázalékos arányban voksolták. Hogy a falu egyetlen kommunistája, Tóth Vince bácsi kire szavazott, nem tudjuk. (Talán elment akkor látogatóba valahová?) Még elôt te, talán májusban történt, hogy e sorok írója Nagy Józseffel, a bíró fiával összeírta, hogy a falu férfinépe belép a kommu - 76

77 doroske_layout :23 Page 77 nista pártba. Elvittük a listát Körmendre, ahol egy öreg belsô nevetve adta vissza: Jól van fiaim, menjetek csak haza. Jelen leg nincs Döröskén egyetlen kommunista sem, de majd egyszer lesz. Lógó orral mentünk a térre, ahol éppen ünnepségre készül tek és elkaptak bennünket egy kicsi robotira. Sepregettük a teret és elhatároztuk, hogy egyhamar nem lépünk elô ilyen be lépési gondolattal. A következô választásokon a kislétszámú párttagok ará nyában, majd pedig annál nagyobb mértékben nôtt a kommunista szavazók száma. És megalapították a téeszcsét (termelôszövetkezeti cso port) Döröskén is. 77

78 doroske_layout :23 Page 78 Döröske között A Búzakalász Termelô szövetkezet Döröskén a téesz megalakítása körül a helyi pártszer vezet, a tanács és a földmívesszövetkezet vezetôi nagyobbrészt együtt bábáskodtak, együttmûködve a téesz vezetôivel. Részletes és egymástól független krónikát nem is volna célszerû összegez ni, hanem a folyamatot inkább az évek kronológiájában jelezzük, nem a teljesség igényével. Döröskén a kommunista pártot Tóth Vince, az elsô párt titkár szervezte, utóda késôbb Déri Vince lett. A Búzakalász Tsz elnöke Mizda Ferenc, tagjai: Tóth Dezsô, Tóth Nándor, Tóth Lajos, Ciráki Lajos. Déri Vince, Tuli Lajos és Huszár Gyula. A tanácsi tisztségviselôk: elnök Tóth Vince, h. elnök Varga József, V.B. titkár Köbli József. A Földmívesszövetkezet ügyvezetôje Nagy Bálint. Utóbb a tisztségviselôk változtak, ezek re késôbb utalunk. A faluban 1950-ben 476 fô lakott 85 házban, 769 kh +123 holdnyi területen. Az adatokra azért is célszerû ügyelni, mert jelzik a folyamatot is: ennyi ember nem élhetett meg a helyi adott ságok alapján. Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban a 734. szám alatt ôrzik Döröskei Községi Tanács iratai a.) Jegyzôkönyvek b.) Iratok feliratú dossziét. Az egyéb forrásokat is hozzákapcsolva kibontakozik annak a küzdelmes idôszaknak a mérlege, amelyet ötvenes éveknek szok tak nevezni. Az életmód átalakulása és a gondolkodásmód meg változása egyaránt sok-sok keserves órát jelentett, amely ma már történelem. Hogy másként is lehetett volna, vagy úgy kel lett történnie, azon kár elmélkedni annak a krónikásnak, aki a tényeket rakja egymás mellé. A Búzakalász téeszbe ki-ki a maga földjét és állat állományát vitte be, továbbá hozzácsatolták a kb. 8 kh plébá nia-földet, 5 hold tanító-földet, amely a Pizdi-erdô alatt egykor Festetics-birtok volt. (Mestertag.) Az összes föld kb. 50 kh-t tett ki, a fogatos állatállomány pedig tehén, 2 pár ló. Szegényes kis társulás volt ez, létrejöttét is elsô sorban az siettette, hogy a téeszcsé (termelôszövetkezeti cso port a Földmívesszövetkezeten belül) tagjai számára kevesebb volt a beszolgáltatás. Az objektív okok mellett célszerû megjegyezni a szub jektíveket is, amelyek bizonyos mértékig objektíveknek is te kinthetôk, ez pedig a téesztagok összetételébôl következett. A 11 téesztag között csak 4 volt olyan, akinek tényleges ta pasztalatai voltak a gazdálkodásról: Mizda Ferenc elnök, Tóth Kálmán, Tóth Nándor és Varga Pál. A többiek: Tóth Dezsô, aki 4 polgárit végzett, sok mindenhez hozzáfogott, nem sok ered ménnyel, a fizikai munkát pedig gátolta egészségi állapota; apja, Tóth Lajos, öregsége miatt nem dolgozhatott. Déri Vince, aki az Öreg-hegyen egy pinceszerû házban lakott, szarvasmar hát nem tartott, afféle zsellér-módra, alkalmi módon gazdál kodott ; Cziráki Lajos hasonlóképpen 78

79 doroske_layout :23 Page 79 Déri Vincéhez, azzal a különbséggel, hogy ô mint summás fiaival és leányával együtt sok mindent látott az uradalmakban; Németh Gyula kovácsmester és Huszár Gyula tanító a maga szakmai munkáját végezte; Tuli Lajos, köztük a legfiatalabb, addig apja irányítása alatt dol gozott. Mielôtt a további adatokat ismertetnénk, ismét egy közbevetô megjegyzés. Utaltunk a Vas Megyei Levéltár feudális kori adataira. A legértékesebb gyûjteményük Döröskére vonatko zóan a Döröskei Községi Tanács iratai között. A Dörös ke címszó alatt nem találtunk adatokat a Horthy-idôszakról, to vábbá onnan hiányoznak az os földosztó bizottság és a nemzeti bizottság döröskei adatai is. A családokat jelzô kataló gusban nem szerepel sem a Nádasdy, sem a Festetics család, úgy szintén hiányoznak ôk a személyekre vonatkozó katalógusból is. A szarvaskendi körjegyzôség iratainál is csak Döbörhegyet és Szarvaskendet tüntetik fel külön között. Egészen bi zonyos, hogy az összefoglaló címû iratok közt számos találha tó Döröskérôl is a feudális és kapitalista korról, (így cso portosították) ezekre azonban bôséges az anyag az O. L. Nádasdy, Festetics és Batthyány-dossziéban is. Döröske monográfiáját tehát csak Szombathelyen nem lehet adathûen elkészíteni. A továbbiakban a Községi Tanács üléseirôl és a Végre hajtó Bizottság jelentéseibôl adunk közre részleteket, amelyek egyúttal a falu pártszervezetének és szövetkezeti vezetôinek együttes munkáját is érintik. A V.B nov. 18-i jegyzôkönyvébôl: Jelen vannak: Tóth Vince V.B. elnök, Varga József V.B. eln.h., Köbli József V.B. titkár, Déri Vince (párttitkár) és Papp Franciska V.B. ta gok. Déri Vince beszámolt a begyûjtésrôl, Varga József az ôszi munkákról. A jelentésbôl: Tóth Vince V.B. elnök megdicséri a népnevelôket és ezen túlmenôen a község gazdáit, hogy a kitûzött határidôre be fejezték az ôszi mélyszántást. Sajnálattal állapítja, meg, hogy a Vasmegye napilap mai száma egy téves hírt közöl, mely szerint Döröske község az ôszi mélyszántás terén az utolsók között kul log. Határozat: Kéri a V.B. a járási Tanács V.B-t, hogy állapítsa meg kitôl származott ezen ferde sajtótájékoztató. Tekintve, hogy a helyi gazdák részérôl is nemtetszést váltott ki, kérjük ezen hír he lyesbítését. Felelôs Varga József V.B. eln.h. Határidô XII. 1. Az egyéb határozatokból: A kukorica és tejbeadást teljesítettük, de ez most nem jelenti azt, hogy a begyûjtési munka befejezôdött. Nagyon sok község van elôttünk, akik jóval magasabb%- ban teljesítettek. Az elnök kéri, a V.B-t, hogy további szívós népnevelô agitációval has son oda, hogy a felesleges készletek mielôbb a begyûjtô hely re kerüljenek. Felelôs Déri Vince V.B.tag jan. 6. Mázsa János kisparaszt 571%-ra, Papp József dolgozó középparaszt 560%-ra, és Havasi István dolgozó kis paraszt 300%-ra teljesítette december havi tojásbeadási elô írását. Benkô Imre középparaszt 163 kg-os gabona feleslegét ajánlotta fel, Nagy Mihály pedig 563 kg-ot febr. 17. Vörös János 12 holdas középparaszt beadási kötelezettségén felül 795 kg kenyérgabona feleslegét is fel ajánlotta. 79

80 doroske_layout :23 Page 80 Nagy Lajos dolgozó középparaszt 554 kg-os feleslegét ajánlotta fel. A kategóriák: Havasi István dolgozó kisparaszt. (csendôrtiszthelyettes volt, a felesége volt döröskei, az ô jussa volt a néhány hold föld. Élete végéig becsületesen, dol gozott a téeszekben.) Mázsa János kisparaszt, Papp József és Nagy Lajos dolgozó középparaszt. Nagy Mihály és Vörös János középparaszt. Micsoda kicentizett besorolások! Így jelezték a további jegyzôkönyvekben is a megkülönböztetéseket, de néhol elhagyták. (Közbevetôleg: A jegyzôkönyvek készítôi utólag ne szégyelljék, így kívánták tôlük feletteseik és így csinálták akkor másutt is.) jan. 27. Határozat felajánlások: Varga József vb. elnök helyettes felajánlotta, hogy a munkásparaszt szövetség és a béke érdekében 50 kg kenyérgabonát szolgáltat be. Mizda Antal felesleges készletébôl 50 kg gabonát azért, hogy minden egyes szem a Szu. által vezetett béketábor erejét növelje a kizsák mányoló imperialistákkal szemben. (Mizda Antal így nem szo kott beszélni. T. F.) További felajánlások: Mizda János 30 kg Takács Sándor 40 kg Tóth Dezsô 100 kg Fekete Józsefné 60 kg (akinek a fia a tatab. szénbányá ban dolgozik) Varga János 30 kg ifj.varga Pál 50 kg Ezen felajánlásokat lelkes hangulatban tették. olvasható a jegyzôkönyvben ápr. 7. V.B. ülés: A 3. napirendi pont a begyûjtés volt, hozzászólások: Kovács László hozzászólásában kiemelte, hogy az ellenség ke zét látta fennforogni a II. félévi terménybegyûjtési kampány idején is, amikor a rendeletben engedélyezett C vételigényes ôrlést nem akarták elismerni a dolgozóknak és azt be akarták velük adatni. Ezzel is elégedetlenséget akartak szülni a dol gozó parasztság soraiban. De ezen tervük nem sikerült, mert a felelôsségre vonás nem maradt el a nép ellenségével szemben... Kovács László (Fábri) volt a begyûjtési felelôs. Hozzászólását summázta így a jegyzôkönyv készítôje május 5. Tóth Mihály kisparaszt 78%-os, Tóth Vince kis paraszt, V.B. elnök 56%-os, Szabó József középparaszt 53%-os teljesítményével jár élen, a tojás beadásban. Az évi beadást ebben Döröske 20%-ban érte el június napirendi pont: beszámoló a járási begyûjtési tapasztalatcserérôl. Ivánc község dolgozó parasztsága tojásbeadási ver senyre hívta ki a járás összes községeit. Tojásbeadási elôi rányzatuk: 70%-át határidô elôtt 10 nappal teljesítik. Kovács László javasolja a versenykihívás elfogadását és páros versenyre hívja ki Mizda Antal tanácstagot. Sipos József pedig Hajba Jánost. 80

81 doroske_layout :23 Page nov nap. pont: begyûjtés, Hozzászólás: Mizda Antal elmondja, hogy a terv nem úgy van megállapítva, hogy azt ne lehetne teljesíteni, hanem vannak egyes spekulánsok, akik az ellenség uszályában vannak július 1-én. Molnár Antal versenyre hívta ki az aratás ban Benkô Imre dûlôfelelôst. Az aratást július 20-ra, a begyûj tési kötelezettséget aug. 20-ra teljesítik júl. 8-án. Döröske versenyre hívta ki Döbörhegyet aug. 11-én. Köbli József V.B. titkár javasolja, hogy Molnár Antal, aki 338%-ra, Benkô Vince aki 241%-ra, Molnár János, aki 184%-ra, Esztergályos Ferenc, aki 173%-ra, és Nagy Lajos, aki 164%-ra teljesítette beadási kötelezettségét, kapjon kü lön iparcikk vásárlási utalványt aug.18-án. Köbli József ismerteti, hogy Hajba Miklós 263%-ra, Dékán Bertalan 241, Bokor Sándor 207, Tóth József 206, Kovács László 192%-ra teljesítette beadását, és kapjanak ôk is vásár lási utalványt. V.B júl. 29. Jelen vannak: Varga József megb. V.B. elnök, Kovács László a begyûjtési állandó bizottság elnöke, Déri Vince M.D.B. titkár, Köbl József V.B. titkár, Sipos József Détosz titkár, Nagy Bálint a helyi földmívesszövetkezet ügyvezetôje és Szalai István a helyi DISz szervezet titkárhelyettese. Kovács László újra megismétli a gazdák azon panaszát, hogy a szarvaskendi terménybegyûjtô még mindig nem látja el ôket a beadandó gabona szállításához szükséges zsákokkal. Nagy Bálint beszámolt arról, hogy egy nap alatt 1319 db tojást gyûjtöttek, az egész évi beadás 7%-át. A terv 70%-ban telje sül, ha még 200 db-ot gyûjtenek. Baromfiból 12%-os a telje sítés. Köbli József V.B. titkár ismerteti, hogy a mai napon kiosztást nyert 7 jól teljesítô gazda között 1465 Ft értékû iparcikk utalvány okt. 27-i V.B. Varga József javasolja, hogy a kulákok megbírságolásából bejött összegen vegyenek november 7-re egy piros és egy nemzetiszínû zászlót. A járási tanácstól kértek erre engedélyt. A begyûjtés Döröskén 100%-ban befejezôdött. Az ôszi mélyszán tásról hoztak határozatokat okt. 17-én elhatározták: Hogyan segítse a tanács a téesz csét? ez legyen minden ülésen napirend. 81

82 doroske_layout :23 Page nov. 17. Az ôszi mezôg-i munkák Döröskén teljes egészében befejezôdtek dec. 29. V.B. Jelen vannak: Papp Franciska V.B. elnök, Varga József V.B. elnök.h., Varga Valentina V.B. titkár, Déri Vince és Németh István V.B. tagok. (Közbevetôleg: Tóth Vince, aki az almásfüzitôi lengyárban évtized alatt tüdôbajt is szer zett, 1945 után a falu elsô párttitkára, a tanácsi V.B. elnöke megtette a faluért amit lehetett. Bölcsen igyekezett mérsék letre is, de a felülrôl kapott határozatok kötelezték. Utána a fiatal Papp Franciska, és a hollósi születésû Varga Valentina került a falu élére. Utóbbinak az anyja orosz asszony volt, Varga Gyula cipész hozta magával a hadifogságból.) A begyûjtés a napirend dec. 29-én: Varga József javasolja, hogy a község tartson egész napos baromfi és tojás begyûjtési napot, igaz, hogy községünk a B-vonalon elérte a 100%-ot azon ban a C-vonalon elmaradás mutatkozik. Vasárnap, amikor a begyûjtési napot tartjuk, be kell osztani a népnevelôket páron ként és járják a dolgozó parasztságot, hogy kinek van feles lege, vagyis a beszolgáltatásnak baromfi és tojás vonalon ele get tett, az a feleslegét adja le C-vételi jegyre, hogy C-vona lon is teljesíteni tudjuk kötelezettségeinket. Javaslatát a többi V.B. tagok is támogatják. A begyûjtési napot december 30-án, vasárnap tar tották meg. Felelôs Déri Vince és Németh István. Déri Vince kérte, hogy a helyi földmívesszövetkezet tagjai is vegyenek részt az agitációban. Papp Franciska java solta, hogy Benkô Antal 300%-os beadási kötelezettségének tel - jesítését népszerûsítsék december 1-én volt egy másik tárgya is a tanácsi V.B.-nek: Varga Valentina V.B. titkár elmondja, hogy Döröske község adóbehajtása az utóbbi idôben nagyon lanyhán megy. A V.B. ha tározatot hozott az adóbefizetési agitáció fokozására. Az adózás mértékérôl néhány példa: Tuli János kulák 1951-ik évi adója Ft, Takács Ferenc középparaszt (8 hold föld után) 2408 Ft. A téesztagok adója 1951-ben 01. Mizda Ferenc ált. jöv. adó 100 Ft házadó 50 Ft hátr Ft 02. Tóth Lajos ált. jöv. adó 100 Ft házadó 42 Ft hátr. 536 Ft 03. Tóth Kálmán ált. jöv. adó 100 Ft házadó hátr. 12 Ft 04. Tóth Nándor ált. jöv. adó 100 Ft házadó hátr. 102 Ft 05. Déri Vince ált. jöv. adó 100 Ft házadó 42 Ft hátr. 19 Ft 06. Cziráki Lajos ált. jöv. adó 100 Ft házadó 42 Ft hátr. 143 Ft 07. Tóth Dezsô ált. jöv. adó 100 Ft házadó hátr. 08. Németh Gyula (Kovács) ált. jöv. adó 100 Ft házadó 702 Ft hátr. 09. Varga Pál ált. jöv. adó 062 Ft házadó 42 Ft hátr. 10. Tuli Lajos ált. jöv. adó 100 Ft házadó hátr. 148 Ft 11. Huszár Gyula ált. jöv. adó 050 Ft házadó hátr. 82

83 doroske_layout :23 Page 83 Tallózás az 1952-es, 53-as és 54-es jegyzôkönyvekben, amelyek jellegükben ugyanolyanok, mint 1951-ben febr. 6.: A V.B. határozatot hoz és elrendeli, hogy a V.B.-tagok járják le azokat a dolgozó parasztokat, akik hát ralékban vannak a tojás és a baromfi beszolgáltatás terén, hogy az elsô IV. évi tervüket Rákosi elvtárs születésnapjára teljesítsék, illetve túl is teljesítsék. A felelôs Németh Ist - ván és Varga József. (A jegyzôkönyvet Papp Franciska V.B. elnök és Varga Valentina V.B. titkár írta alá.) dec. 27. A V.B. határozatot hoz, hogy 28-án, vasárnap, tartsanak adóbegyûjtési napot, hogy 100%-os legyen az ered mény jan. 5. A V.B. határozatot hoz, hogy a községi tanács ki írja azokat a gazdákat, akiknek sertés beadásuk van és azt a névsort átadja a begyûjtési állandó bizottság elnökének. A V.B. ülésen résztvettek: Papp Franciska V.B. elnök, Varga Valentina V.B. titkár, Varga József, Németh István V. B. tagok és Kovács László begyûjtési felelôs. És most következzék egy, ma már nevetséges tevékenységrôl ké szült jegyzôkönyv teljes szövege: ápr. 16. Döröske községi tanács V.B. Kiértékelés a tanácsülésrôl: 01. A tanácstagok valamint póttagok a tanácsülés elôtt írásbeli meghívóval meg lettek híva. 10 pont 02. A tanácsülési meghívó tartalmazta a Tanácsülés beszámolójának rövid tartalmát. 10 pont 03. A V.B. tagjai 50% hívták meg a Tanács ülésre 28 pont 04. A V.B. tagjai által meghívott tanácstagjai 50% megjelentek 50 pont 05. A megjelent kívülállók 150% volt a tanács tagsá gának. 15 pont 06. A tanács üléstermének dekorációja idôszerû 10 pont 07. Kultúrmûsor az úttörôk bevonásával volt. 10 pont 09. Hozzászólás 6 volt. 12 pont javaslat volt. 18 pont 14. Beszámolót tanácstag tartotta meg. 15 pont 18. Beszámoló elkészítéséhez áll. biz. eln. bevonva 5 pont 19. Tárgyalva volt ÁB. ülésen. 5 pont Összes 185 pont (188 pontosan) 83

84 doroske_layout :23 Page 84 Ha egyszer készítettek volna ilyesmit, csak megmo solyognánk, de rendszer lett belôle: Döröske május 11. Tárgy: Kiértékelés tanácsülésrôl Pontok száma: 205% Döröske június 6. Tárgy: Kiértékelés tanácsülésrôl Pontok száma: 274% (Alulteljesítés 30% volt) (Alulteljesítés 20% volt) A járásnál bizonyára bizalmatlanok lehettek, hogy a helyi tanács V.B. vajon mindent megtesz-e a túlfeszített (akkor nem így mondták) tervek érdekében, talán ezért kértek értékelô jelentést (?) jún. 26. Határozatot hoz a V.B. arról, hogy vasárnap és hétfôn szénakaszálási és gyûjtési napot szerveznek. A tanácstagok megválasztása dec. 2-án: Tanácstagok: Varga József, Hajba János, Huszár Gyula, Kondás Sándor, Nagy Gyula, Nagy László, Tóth Kálmán, Varga Valentina, Déri Vince, Mizda Antal. Az évi jan. 8-i V.B. jegyzôkönyvébôl: A V.B. elrendeli az iskola tantermének és felszereltségek felújítását, nevezetesen 24 db pad, 2 személyes asztal, 1 db szék, 1 db tábla, 3 db akasztós fogas. A jelenlegi bútorzat 53 esztendôs, mely idô alatt javításra is alkalmatlan módon elhasználódott, korszerûtlen, ennél fogva ennek megújítási kérelmét javasoljuk. Az aláíró: Tóth Kálmán V.B. elnök, Varga Valentina V.B. titkár, Huszár Gyula az oktatási és Népm. Áll. Biz. elnöke. Déri Vince MDP titkár. A falu ahogyan az egész ország nyögött a beszol gáltatás terhei alatt. Ezt 1954-ben már kissé enyhítették, de így is súlyos terhet jelentett. A téeszcsé (tsz.) tagoké vala mivel kedvezôbb volt, ezért csak az egyéni gazdákét iktatjuk ide: A terménybeszolgáltatás búzakilogrammban 1954-ben: Egyéni termelôk: I. II. III. IV. V. VI. VII. 1 3 kat. hold kat. hold kat. hold kat. hold kat. hold kat. hold

85 doroske_layout :23 Page 85 Egyéni termelôk: I. II. III. IV. V. VI. VII kat. hold és nagyobb kat. hold A búzakilogramm azt jelentette, hogy amíg 100 kg búza jelentett 100 kg búzakilo - grammot, addig ugyanannyi rozs 90, árpa 85, zab 85, kukorica (májusi morzsolt) 85, bab 170, borsó 170, lencse 255, napraforgómag 130, burgonya 33 búzakilogramm nak felelt meg. Az 1954-ben bevezetett egyetemes évi búzabeadási kötelezettség húskilogrammban kat. hold szerint Mezôgazd-i I II. típusú Dolgozó Nagygazdák term. szöv. tszcs tagok parasztok A. sertésbeadás 5,- 8,- 8,60 8,80 B. baromfi beadás 0,70 1,50 1,50 1,50 C. tojás beadás 0,50 1,50 1,50 1,50 D. szabadválasztású húsbeadás 2,80 4,50 4,90 5,70 ország négy részre osztott tájegysége szerint történt. Tejbeadási kötelezettség literben a 8 holdon felül és a mezôgazdasági termelôszövetkezetekben tekintet nélkül a tehenek számára kat. holdanként I. II. III. IV. Mezôgazd. term. szöv I II. tszcs tagok Dolgozó parasztok Nagygazdák A 8 holdnál kevesebb földdel rendelkezôknek a tejbeadására évi átlagot állapítottak meg 1954-ben: I II. típ. tszcs tag Dolgozó paraszt Nagygazdák

86 doroske_layout :23 Page 86 Kiemelve egy dolgozó kisparaszt és egy középparaszt beadási kötelezettségeit, amelyet 1956-ban vetettek ki. özv. Szabó Józsefné dolgozó kisparaszt (egyedül élt). A gazdaság adatai: Szántó 3 kh 635 -öl Rét 626 -öl Cséplési eredmények: (kg) Búza Rozs Árpa Zab Összes termés Cséplômunkás rész Vetômag Marad Beadandó Készlet Terménybeadási kötelezettség: Búza 128 Rozs 111 Árpa 0 Zab 96 Kukorica 40 Napraforgó 7 Burgonya 164 Összesen: 406 búzakg. Húsbeadási kötelezettség: Összesen: Hízottsertés 24 Tyúkféle 3 Tojás 6 (108 db) 49 húskg. Tejbeadás: Tehenek száma 1 Beadandó 224 lit. Takács Ferenc középparaszt (A két öreg egyedül maradt, családjaik nem a faluban éltek.) A gazdaság adatai: Szántó 4 kh 1037 öl Rét 2 kh 1285 öl Szôlô 1243 öl Cséplési eredmények: Összes termés Búza 656 kg Rozs 914 kg Árpa 537 kg 86

87 doroske_layout :23 Page 87 Búza Rozs Árpa Cséplômunkás rész Vetômag Marad Beadandó Készlet Ellátáshoz Hiány Terménybeadási kötelezettség Búza 349 kg Rozs 333 kg Árpa 170 kg Zab 100 kg Kukorica 114 kg Burgonya 469 kg Összesen: 1155 búzakg. Húsbeadási kötelezettség: Hízottsertés 43 Baromfi 10,50 (hízott baromfi 4, tyúkféle 6,5) Tojás (189 db) Vágómarha 78 Összesen: 116 húskg Tejbeadás: Tehenek száma 2 db Beadandó 336 lit dec. 17. Tóth Kálmán V.B. elnök elmondta, hogy az adó hátralékosok lezálogolást nyertek. Az adóbevételi tervet 63%-ra teljesítették. A hátralékokat köteles lezálogolni és határidô után a transzferálást megten ni, a 66/1955. sz. határozat alapján. (Magyarul: végrehajtani. T. F.) Magyarországon 1953 után, amikor is a túlhajtás miatt elkövetett hibákat a mezôgazdaságban is feltárták, a téeszek száma 16%-kal csökkent, de 1955-ben ismét emelkedést jeleztek a számok: 1955-ben a téeszek száma elérte a 4816-ot és az or szág földterületébôl kh-on téeszek gazdálkodtak jan. 13. A V.B. elnöke Tóth Kálmán, helyettese Varga József, tagok: Nagy Gyula, Sipos József. Az MDP elnöke Déri Vince, V.B. titkár Varga Valentina. Az év csendesen kezdôdik, a téma: hóeltakarítás, az orvosi rendelô elhelyezése ideigle nesen Papp Mihálynál. A DPSz segítése. Júliusban az aratás, majd folyamatosan a begyûj tés, a szántás. Tanácstagi fogadóórákat tartottak a panaszok meghallgatására Sipos József, Huszár Gyula, Mizda Antal, 87

88 doroske_layout :23 Page 88 Kon dás Sándor tanácstagok és Hajba János, Varga Valentina is. Munka terv olvasható még a Vas Megyei Levéltárban 1956-ra, de több ülésrôl nincs jegyzôkönyv, hanem csak január 18-án. A to vábbi jegyzôkönyvekben sem utalnak arra, hogy mi zajlott le Döröskén október és az év vége között. Az 1956-os ellenforradalom azt eredményezte, hogy az országban a téeszeknek több mint a fele feloszlott, és a ki lépôk nagyobb része a gazdálkodásban nagyobb tapasztalattal rendelkezô középparasztság soraiból került ki. A téesz Döröskén is felbomlott, a közös vagyont szét osztották. Atrocitásokra nem került sor. 88

89 doroske_layout :23 Page 89 Konszolidáció a második termelôszövetkezet meg alakulásáig ( ) január 29-i V.B. Tárgy: Tanácstagok és a V.B. tevékenységének beindítása, ill. megjavítása. A Körmend Já rási Tanács V.B. tájékoztatójának megbeszélése. Részletek az utóbbiból: Október 23-át követô idô óta járásunk községeiben nem volt tanácsülés és mindössze 5 községben tartottak V.B. ülést. A járás vezetôi elrendelték, hogy jan. 25-ig tartsák meg községenként a V.B. ülését. Döröskén február 8-án tartot ták a tanácsülést Tóth Kálmán V.B. elnök vezetésével. A V.B. titkára Varga Valentina volt. A járás területén 1957 januárjában az adófizetés aka dozott. Körmenden 46%-ban, Döröskén 21%-ban teljesítették az esedékes adók befizetését. Nagymizdón 7, Halastó 2, Döbörhegy 34%-os, Szarvaskenden 9%-os volt a teljesítés. A szarvaskendi körzet 18,6%-kal az utolsó elôtti volt a járás 9 körzete között. Egy hónappal késôbb, febr. 25-én Szarvaskend 67%, Dö röske 45, Döbörhegy 44, Nagymizdó 18%, Halastó 34%-ban fi zette be az adót. Az elsô Daraboshegy 94%-kal, az utolsó, a 41-ik, Ispánk 4%-kal. A kilenc körzet között Körmend körzete az elsô, Szarvaskendé az ötödik. Döröske a V.B március 5-én kimutatást készí tett a járási feletteseknek arról, hogy kinek mekkora a szô lôterülete. Döröskén 60 lakos rendelkezett szôlôvel négyszögöl közötti területtel. Az június 7-én tartott határszemle adatai: Kukorica kapálás 95%-ban elvégezve Burgonya kapálás 97%-án elvégezve Cukorrépa sarabolás, egyezése 90%-ban elvégezve Varga Valentina V.B. elnöke, Nagy László mg. áll. biz elnöke. A döröskei tanácsháza építésére 1958-ban Ft-ot engedélyezett Vas Megye Tanácsa, amely valamivel több volt a tervezettnél, de ezt az anyagok árának módosulásával iga zolták. Döröskén 1958-ban az elsô negyedévi adó Ft és 2000 Ft, a teljesítés pedig Ft és 5074 Ft. Az évi adót is pontosan megfizették ban a tanácsi V.B. és egyéb ülések sûrített napi rendekkel zajlott. A résztvevôk ugyanazok, kivéve Déri Vincét, aki helyett a párttitkár Köves Péter lett. December 1-én az ülésen Varga Valentina helyett Kiss Teréz (Nagy Imréné) lett a V.B. titkára. A Hazafias Népfront helyi elnöke Mizda Antal, terjesztette elô a javaslatot. Megválasztották ismét 89

90 doroske_layout :23 Page 90 elnöknek Tóth Kálmánt, helyettesnek Varga Józsefet, tagoknak Sipos Pé tert és Köves Pétert január 14. A községfejlesztési hozzájárulás 12%-os lett. Az évben a 27. ülést december 24-én tartották. Idô szaki és fakitermelési feladatokról tárgyaltak. Jegyzôkönyv. Készült Döröskén, júl. 9-én a Népi Ellenôrzô. Bizottság által megtartott vizsgálaton. A vizsgálat megkezdésének ideje: júl. 9. befejezése: júl. 9. A vizsgált szerv: Községi Tanács V.B. Felügyeleti szerve: Járási Tanács V.B. Körmend. Vizsgálat tárgya: A feloszlott Búzakalász Tsz által a Községi Tanácsnak átadott vagyontárgyak megóvásának ill. hasznosításának vizsgálata. A vizsgálat vezetôje: Sábler József népi ellenôr Megbízólevelének száma: 20/1958. és Völgyes Ferenc népi elle nôr, megbízólevelének száma: 22/1958. A döröskei Községi Tanács részérôl jelen van: Tóth Kálmán V.B. elnök. 1.) A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a Községi Tanács részére hasznosításra, ill. megôrzésre a helyi Búzakalász Tsz feloszlásakor az alábbi vagyontárgyakat adta át férôhelyes istálló Ft 2. 1 db 24 kalapácsos daráló villanymotorral egybeépítve Ft 3. 2 db ponyva (4x5 m) Ft db zsák 600 Ft q mûtrágya 960 Ft Ft A fenti vagyontárgyak értékét a Községi Tanács jegyzôkönyve alapján állapítottuk meg. 2.) Megállapítások az átadott vagyontárgyakkal kapcsolatban. 1. Az istálló állaga jó, belsejét a helyi ifjúság kimeszelte és egy színpadot állított fel benne, mivel nincs kultúrház. A tejházat az fmsz használja nyáron havi 30 Ft térítés mellett. 2. daráló ezt a Községi Tanács értékesítette Ft-ért a szarvaskendi körzeti fmsz-nek. A darálásból befolyó részbôl 1 q-át Nagy Gyula döröskei lakosnak értékesítettek 400 Ft-ért 90

91 doroske_layout :23 Page 91 ebbôl fizették a daráló villanyszámláját Németh Gyula daráló kezelô szerint kb 6 q dara át lett adva az Ivánci Mesterséges Megtermékenyítô Állomásnak db zsák a Községi Tanács csak papíron vette át, megszámlálva nem. Ezért 11 db zsák hiányzik. Eltûnésük rôl senki nem tud semmit. A többi zsák a tsz-tagok nál van. Értékük kifizetve nem lett q mûtrágya átadása csak papíron történt. Ezt Mizda Ferenc paj tájában tárolták. Eladáskor 670 kg lett. A hiány ról senki nem tud semmit. A tagok azt mondják, hogy 50 kg mûtrágyát az istálló építésekor tévedésbôl cement helyett a kavics közé öntöttek. A zsákok el szakadása következtében sok szétszóródott Ft maradt kiegyenlítetlen tartozás. Ez hónapon belül folyik be. A hátralékosnál ez ideig zálogolás nem történt. Ez lett tehát a sorsa az elsô döröskei termelôszövet kezetnek. A felszabadulás 15. évfordulója alkalmával Döröské rôl is kértek jelentést. Ideiktatjuk teljes terjedelmében, mert egyúttal azt is jelzi, hogy a falu a sokszor elmarasztalt (rész ben joggal) ötvenes években is sokat fejlôdött. Döröske Községi T. V.B, Tárgy: Felszabadulás utáni Járási T. V.B. Körmend községi létesítmények rôl kimutatás. 218/1958.I.sz bekötôutat kapott a Gödör-úton, amelyhez állami hozzájárulást kapott Ft. A község Ft tár sadalmi munkát végzett ben villanyt a hálózati felépítést az állam fizette az összeget iratok hiányában nem ismerjük. A község társa dalmi munkát vállalt a bevezetéshez oszlopok felállítása, szállítása, szerelése, melynek pénzértéke szintén ismeret len. 3. A község telefont kapott állami hozzájárulással. Társadal mi munkát a község nem vállalt. 4. Az öreghegyi hidat teljesen újjá csinálták 1952-ben az állam Ftot biztosított. A község 5000 Ft értékû társadalmi munkát végzett ben közutat kapott a község. Az állam 3000 Ft, a köz ség kb Ft társdm. munkát végzett ben a Körtelesi út is évben a Homoki út lett teljesen egészében újjáalakítva. Az állam 3000 Ft a községfejlesztésbôl 3000 Ft-ot adott a község 1955-ben a Körmendi úton új Bürühidat csináltunk kb Ft pénz összegben, amelyet állami hozzájárulásból fedeztünk a költ ségvetés terhére. 91

92 doroske_layout :23 Page ben a községi iskola termét, a tanítói lakást felújí tottuk Ft pénzértékben, amely összeget állami hozzá járulásból fedeztünk. Ugyan abban az évben iskolai felsze relést kaptunk Ft pénzértékben ben új Tanácsházat építettünk Ft értékben, amely bôl Ft állami támogatásból és Ft-ot községfejlesztésbôl fedeztünk. Ebben az évben Tûzszertárat, tûzriasztótornyot építettünk amelynek kiadásait Ft-ot a községfejlesztési hozzájárulásból fedeztünk a község kapott 1 db 24 férôhelyes 2 kéményes marha istállót kb Ft összegben, amelyet az állam fedezett. Döröske aug. 23. Tóth Kálmán V.B. elnök. (A jelentés ahogyan a többi irat, a Vas Megyei Levéltárban olvasható.) Az évi nyárra Tóth Kálmán ütemtervet készített: A kenyérgabona vetésterülete 240 kh Ebbôl búza 120 kh Rozs 110 kh Ôszi árpa 10 kh A tavasziak vetésterülete Zab Tavaszi árpa 70 kh 50 kh 20 kh A munka elvégzésérôl írja: A fenti vetésterület learatásához szükséges lenne 31 fô kaszaerô. Rendelkezésünkre áll ezzel szemben kb. 80 fô bôl álló kaszaerô jún. 13-án a tanácsülési napirenden szerepelt az is kola, 12%-os községfejlesztés 20%-osra való felemelése. Ebbôl az iskola, a népkönyvtár és a mûvelôdési ház részesült. A tanácstagok jelenléti ívén Sipos József, Huszár Gyula, Papp Antal, Köves Péter, Varga József, Mizda János, Papp La jos, Déri Vince, Nagy Imréné, Tóth Kálmán nevei olvashatók. Az febr. 12-i tanácsülésen a gazdasági állandó bizott ság tagjai vettek részt: Szabó Kálmán, Németh Károly, Nagy Bálint, Tuli János, Takács József, Mizda Ferenc. A téeszszervezés kérdéseit tárgyalták meg. A tanácsi V.B. és tanácstagi jegyzôkönyvekben tallóz va szemlélhetjük azt a konszolidációt is, amely kö zött Döröskén is végbement. Kivonatok a napirendi témákból: Gyümölcsfa permetezési munkálatok. Mûvelôdési Otthon felépítésének terve ( Ft értékû betervezett társ-i munkával) Utak, hidak megjavításának megtárgyalása. Burgonyabogár elleni védekezés. Cséplési feladatok, tarlóhántás, másodvetés. 92

93 doroske_layout :23 Page 93 Ôszi mezôgazd. problémák megtárgyalása. Mûv. Otthon építésének menetérôl. Tejcsarnok szennyvízcsatorna ügye sürgôs, a Tejipari Válla lat új Tejgyûjtô építését teszi folyamatba Döröskén. Felhívás a Mûv. Otthon építésének támogatására, ahol egy ben Orvosi Rendelô és Váró is fog épülni. Kultúrmunka értékelése (lemaradás, oka: a fiatalság egész héten távol van és nincs megfelelô helyiség) (2 hetenként Szabad Föld téli esték, plusz szakelôadások, filmvetítések) Tisztasági mozgalom szervezésének eredményei (szennyvízle vezetés, iskolaudvar parkosítása, lakóházak kül és beltisz tasága). Népmûvelô. munkáról. Tanulmányi eredmények ismertetése az alsó tagozat részérôl. Iskola tantermének kitakarítása, ajtók megjavítása. Helyszíni ellenôrzések tapasztalatai egészségügyi vonalon (tejcsarnok szennyvízlevezetôje még mindig nem megoldott) stb június 4-én jelentette Tóth Kálmán V.B. elnök: Tárgy: TSz mozgalom fejlôdésével kapcsolatos bevételi kiesések felmérése címmel a járási tanácsnak: 1. A tartalékterületbôl 20 kh 1504 négyszögölet adtak át az Aranykalász Tsz-nek. 2. Állami gazdaságoknak nem adtak át földet. 3. A földingatlan kiesésekkel a tanács jövedelem 4400 Ft-tal csökken. 4. Egyéb kiesések összesen 2600 Ft. A megtérülések és kiesések összevetése után a kiesés összege 5400 Ft. 93

94 doroske_layout :23 Page 94 Az Aranykalász Tsz megalakulása és a népességi adatok alakulása a társközségekben is között A munkaerô-bázis természetesen nemcsak attól függ, hogy a jelzett községben, községekben miként alakulnak a la kossági mutatók, hanem annak okai közt elsôsorban a környék gazdasági tényezôit kell vizsgálni. Az ipar Vas megyei fejlôdése az 1950-es évek végén kezdett gyorsulni. Az elsô idôben az ipari beruházás átlag kb. 50 millió forintot tett ki, a végén már 120 milliót. A körmendi járást a negyedik ötéves tervben ( ) prefe rált, vagyis ipartelepítésben kiemelt területnek nyilvánítot ták és 15 milliót fordítottak rá a központi alapból. A megye célul tûzte ki, hogy Szombathely mellett Körmend és Sár vár legyen a kiépítendô ipari csomópont. Szombathely felsôfo kú, Körmend és Sárvár középfokú, Celldömölk, Kôszeg, Szent gotthárd és Vasvár részleges középfokú központok. A távlati iparfejlesztésben a Szombathely Sárvár Körmend háromszög ke rült a megyében az elsô helyre, ahol az ipar az ország nyugati bázishelyeként szerepelt. Körmenden és környékén az ötvenes években nagy volt a munkaerô felesleg. Szükség volt a munkahelyekre. Ilyen meggon dolás alapján született az elhatározás, hogy a kastély egyik szárnyépületében létrehozzák a Szombathelyi Sabaria Cipôgyár III. gyáregységét. Hosszas tárgyalások után november 26-án kezdte meg termelését a cipôgyár. A cipôgyár, ládagyár és a többi kisebb üzem mellett a Tápszergyár jelentette Körmen den a nagy elôrelépést. A lakosság száma Körmenden 1870-ben 5429 fô volt, száz év múlva 9942-re szaporodott. (És 1980-ban meghaladta a tizenkétezret.) A Batthyány család által Körmenden mindig ellenzett ipartelepítésnek ilyen fokú elôtérbe helyezése tet te Körmendet igazán városias várossá! Ebben a folyamatban célszerû szemlélni a döröskei téesz néhány jellemzôjét. A falusi lakosság csökkenését semmiképpen nem célsze rû csak annak tulajdonítani, hogy az adott területeken milye nek a vezetési módszerek, a hagyományok, a szokások vagy akár a közigazgatási egységek átszervezése, bár ez lehet erôsebben ható tényezô is. A demográfia elsôsorban a nagyobb távlatok ban ható gazdasági helyzet mércéje. Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Nagymizdó és Halastó lakossága között csökkenés, növekedés népsûrûség fô között 1 km 2 -re Döröske ,4 Döbörhegy ,6 Szarvaskend ,9 Nagymizdó ,3 Halastó ,3 94

95 doroske_layout :23 Page 95 Nádasd, Katafa, Nagymákfa, Molnaszecsôd lakossága között csökkenés, növekedés népsûrûség fô között 1 km 2 -re Nádasd fô 39,0 Katafa fô 83,4 Nagymákfa fô 25,5 Molnaszecsôd fô 38,2 A népsûrûség az említettek közt Halastón és Dörös kén a legnagyobb még így is, habár a falu lakossága az 1870-es 250 fôrôl 9 évtized alatt 192 fôre csökkent. Az 1960-ig végbement csökkenés: 1949-tôl a 416 fôrôl 335 fôre azt jelezte, hogy a mozgó lakosság nem a faluban látta jövôjét, s ez elsôsorban az ifjúságot jelentette. Orszá - gos jelenség volt ez, de közrejátszott benne Döröskén Körmend és a megyei ipar fejlôdése is április 12-én Nagy Bálint mint tsz-elnök tartott tájékoztatót a V.B. ülésén. A Döröskei Aranykalász Mezôgazda sági Termelô Szövetkezet SzTK biztosítását beszélték meg. A második döröskei téesz, a Búzakalász után az Arany kalász nevével is jelzi, hogy a fô profilt az állattenyész tés helyett, vagy mellett elsôsorban a növénytermesztésben látja, illetve határozza meg. Utóbb aztán rájöttek, hogy a dö röskei földek, a határ milyensége, az állattenyésztésnek kedvez jobban. Alapvetô kérdés a gazdasági tényezôk közt az erdôterü let aránya, amelynek egykor a Festetics család gazdatisztjei oly nagy hangsúlyt adtak, hogy pl. a döröskei és a döbörhegyi erdô hasznát 200 évre felbecsülték. (Ahogyan errôl már esett szó.) A felszabadulás után azonban az erdô, mint ismeretes, az állami erdôgazdaságok kezelésébe került. Ami egykor a Festeticseknek Döröskén (és Döbörhegyen, de általában a Vasi-Hegyháton) legjobban jövedelmezett, az nem tartozott téesz-hatáskörbe. A szórványerdôk jövedelem szempont jából nem voltak jelentôsek. Továbbá a jobb földek mûvelésé ben is sokhelyt akadályt jelentettek a dombok, dombhátak, vize nyôs völgyek. Ezek és a talajviszonyok tehát joggal ösz tönözték az állattenyésztés irányába Döröskén is a téesz veze tôit. Ugyanakkor a rétek, a legelôk leromlott állapota nem tette lehetôvé a biztonságos állattenyésztést, illetve csak a növénytermesztéssel, vagyis a szántóföldi gazdálkodás fejlesz tésével egyidejûleg. Az Aranykalász beruházási, gépesítési és munkaerô kérdései egyaránt azt jelezték, hogy nagyobb távlato kat aligha nyújthat az ott élôknek. A szomszédos kisközségek - ben ugyanez volt a jellemzô, ezért a téeszeket egyesítették. Is mertetése elôtt szólni kell röviden a Vasi-Hegyhátról és annak elsô fejlesztési programjáról. 95

96 doroske_layout :23 Page 96 A Vasi-Hegyhát természeti tényezôi, az elsô fej lesztési program, a térség téeszeinek átte kintô vázlata Az Ádám László és Marosi Sándor által szerkesztett: A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék címû könyvé ben olvashatjuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975) hogy a Vasi-Hegyhát évi közepes hômérséklete 8,5 9 közötti, a júliusi középhômérséklet is csak 19 19,5, az évi napsütéses órák száma pedig óra, vagyis hûvösebb az idô mint pl. a Gyön gyös Rába síkságon, ahol a júliusi középhômérséklet 19,5 20,5 közötti. A Vasi-Hegyhát a Rába, a Zala és a Lugos patak völgye között helyezkedik el. Tájszomszédjai: a Rába-völgye, az Ôrség, a Vendvidék, a Zalai dombok és a Kemeneshát. Területe 200 km 2. Talaja a keresztrétegezett homok felett regionálisan elter jedt kavicstakaró, amelynek nagy részét még a Stájer medencébôl kiinduló ôsfolyóktól származtatta Winkler-Hermaden. A ka - vics és homokszint elhelyezkedésérôl a tudományos mutatók rész ben eltérôen vélekednek. A meredek völgyek, lejtôk oldalai, a peremek nehezen mûvelhetôk, a mezôgazdasági termelés inkább a széles hátakon eredményesebb. Nyara hûvös, nedves, borult, napsütésben szegény. A tél pedig mérsékelten meleg, nedves, enyhe. A Vasi-Hegyhát a táj legaprólékosabban tagolt eróziós dombsági területe. (I. mû 405. old.) Talaja túlnyomóan savanyú, barna erdôtalajok borítják. A jó termelési adottságú területek a szántók mindössze 26%-át (4957 hektár) teszik, de a ta lajok savanyúsága miatt értékesebb talajigényes növények (búza, árpa, kukorica, cukorrépa, lucerna) jó eredménnyel ezen sem termeszthetôk. Hasonló a helyzet a rét-legelô vonatkozásában is. A dombság valamennyi rét-legelôje ( ha) a közepes és gyenge termelésû adottságú területek közé tartozik. Még kedvezôtlenebb a kép a talajtulajdonságok szempontjából, mert az összes mezôgazdasági terület ( ha) komplex talajja vításra, mintegy 50% ( ha) pedig erózió elleni véde lemre szorul. A tények még sorolhatók a kedvezôtlen (vagy más tájak hoz viszonyítva kedvezôtlenebb) tényezôkrôl. A kötet szerzôi nek végkövetkeztetése: Nyomatékosan hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Vasi-Hegyhát at sajátságosan természeti adottságai miatt igényesebb szántóföl di növénytermesztésre nem lehet alkalmassá tenni. (407. old.) A tudomány emberei ezt ajánlják: A tagolt eróziós dombság természeti adottságai alap - ján erdôgazdálkodással és állattenyésztéssel hasznosítható gazdaságosan írják, és hozzáfûzik, hogy különösen az erdô gazdálkodás lehet kedvezô. Az eredményes állattenyésztés vi szont a rétek-legelôk javítását tételezi fel. Kogutowitz Károly könyvében a látképek közt ott látható a döröskei kápolna is. (Dr. Kogutowitz Károly: Dunántúl és Kisalföld írás ban és képekben. I. II. kötet. I. Szeged, M. Kir. Ferenc József Tud. Egyetem Földrajzi Intézete. II. Szeged, ugyanaz a kiadó.) A Vasi-Hegyhátról Kogutowitz azt írja, hogy magassága méteres fennsík, amelynek a Rába felôli oldala méteres meredek oldal. Rábagyarmattól Vasvárig sok 96

97 doroske_layout :23 Page 97 apró patak fut a Rába felé, de onnan Sárvárig szinte teljesen eltûnnek az apró vizek is. A fennsík teteje egyetlen összefüggô erdô rengeteg volt egykor, de még ma is hatalmas erdôségek terjengenek rajta. (1936) Ebbôl kiviláglik, hogy az erdôs fennsík csak késôn népesedett be. Számos falu a fennsík tetején foglal helyet pl. Ná dasd, Sál, Felsômarác. A terület nagyságáról írja Kogutowitz Károly: A táj holdnyi (760 km 2 ) területén 63 község foglal helyet. A tájról még hozzáfûzi: A XVIII. században még a táj 45%-át erdô borította, ma már alig 20%-át, jellemzô azonban, hogy a nagybirtok terü letén belül csaknem 50%-os az erdô. 97

98 doroske_layout :23 Page 98 A Vasi-Hegyhát elsô programja A Vasi-Hegyhát jellegérôl 1973-ban Molnár Istvánnal, az MSZMP körmendi járásának elsô titkárával (az MSZMP Vas Me gyei Biz.-nak egyik titkára) készítettünk interjút. (Elhang zott a Kossuth Rádióban, nyomtatásban pedig megjelent: Pölöskei Ferenc Takács Ferenc: Dunántúli történetek c. könyvében.) Az akkor negyvenes Molnár István Vasváron született, pártmunkás ként is jól ismeri a vasi élet valamennyi kérdését. Molnár István: A hegyháti tájegység mezôgazdaságának, ipará nak fejlettsége elmaradt az országos és a megyei fejlôdés üte métôl. Mostoha természeti adottságai közismertek. A terület talajtani, domborzati, vízrajzi és közgazdasági viszonyai miatt az itt élô emberek, az itt gazdálkodó termelôszövetkezetek nem rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges eszközökkel. A terület zártsága nem teszi lehetôvé ipar telepítését a Hegyháton. Vas megye településhálózati fejlesztésének terve a foglalkoztatási gondok megoldása érdekében is Körmendet jelölte meg az ipar na gyobb arányú centrumaként. Tehát az ipar további fejlesztése itt valósul meg. Kovács Antal elvtárssal, a megyei pártbizott ság elsô titkárával a helyszínen is pontosan áttekintettük a tennivalókat és arra a megállapodásra jutottunk, hogy a meg lévô fejlôdés ellenére kétségkívül nagy még az ütembeli lema radás. A lakosság lélekszáma is fokozatosan csökken. Ennek egyik oka. mint már említettük, a terület gyenge eltartóképessége, másik oka kétségkívül az, hogy a nagyüzem gépesítése nem kíván annyi élô munkaerôt, de még az itt dolgozók is egyre inkább Kör mendet vagy a nagyobb vonzáskörzetû Szombathelyt választják la kóhelyül, és ezért is van, hogy a terület lélekszáma ilyen roha mosan csökken. A Hegyháti Program kidolgozásában elôrehaladtunk folytatta Molnár István. A munkát természetesen csak kísérle ti eredményekkel alátámasztott tanulmányterv és üzemi részlet terv alapján lehet elvégezni. A táj adottságai és hagyományai a szarvasmarhatenyésztés s ezen belül a többoldalú hasznosítás mellett szólnak. Ezt a termelési irányt az új termelési ösz tönzôk méginkább alátámasztják. A nagy területeket elfoglaló rétek és legelôk fejlesztése, jobb kihasználása és a fûhozam feldolgozása indokolt ezeken a területeken. Szükséges a víz rendezés, a talajvédelem: a komplex melioráció terén óriási lehetôségek vannak kihasználatlanul. A szántóföldi mûvelésre alkalmatlan, nagy esésû, szabdalt, kedvezôtlen talajú terüle tek erdôsítése, sok helyen a talajvédô gyepesítés, mind-mind halaszthatatlan feladattá váltak. Szóba jöhet a terület egy ré szén esetleg a szelídgesztenye, a dió vagy más gyümölcskultúra intenzív telepítése is. További lépés a termelés koncentrálása és a kooperációs lehetôségek jobb kihasználása. A vasi Hegyháti Program kidolgozására megbízást kapott a Keszthelyi Agrártudo mányi Egyetem. Annak érdekében, hogy a hegyháti emberek élet- és munkakörülményei az 98

99 doroske_layout :23 Page 99 eddiginél nagyobb ütemben fejlôdhessenek, azt tervezzük, hogy ennek a nem kis jelentôségû, az ôrségi prog ramhoz hasonló és az ôrségi programmal már bebizonyított ered ményeket produkáló tennivalónak meg kell felelni szakmailag is. Az ôrségi programról június 3-án Huszár Sándor, a Vas Megyei Tanács osztályvezetôje többek közt ezt írta: A Kormány 3004/8/1965. számú határozatával kiemelt kör zetnek nyilvánította az Ôrséget, talajjavítás szempontjából, s ehhez 100%-os állami támogatást biztosított. Komplex talajjavítás: mechanikai, kémiai, biológiai tényezôk javítását foglalja magába. A kedvezôtlen talajtani tényezôk tették szükségessé a komplex talajjavítás elvégzését. A savanyú, erodált, rossz vízgazdál kodású kötött, humuszban, tápanyagban szegény talajok javítása csak komplex beavatkozással valósíható meg. A komplex talajjavítás már 1963-ban megkezdôdött az ôriszent péteri termelôszövetkezet területén. A terveket a keszthelyi Agrártudományi Fôiskola Mezôgazdasági Tervezô és Termelésfejlesztési Intézete készítette. A kivitelezést az Ôrségi-Hetési Talajjavítási és Vízrendezési Társulat, késôbb az Ôrségi Talajjavítási és Vízrendezési Társu lat végezte. Az ôriszentpéteri termelôszövetkezet területén komplex talaj javításra 32 millió Ft-ot fordítottak. A bajánsenyei termelôszövetkezetben 42 millió Ft-ot használ tak fel. Az ôrségi program azt követôen befejezôdött. A szélesebb távlatokról és összefüggésekrôl dr. Gonda György akkori Vas megyei tanácselnöktôl kaptunk adatokat. (Egy rádió - mûsor kapcsán.) Vas megye hektárnyi területébôl ha-on folyik mezô- és erdôgazdálkodás. Ez utóbbinak 50%-a szántó, 26%-a erdô, 13%-a gyep és 10%-a egyéb mezôgazdasági mûvelt terület. A fôbb növények átlagtermelésébôl a búzát kiemelve: 1974-ben 39,2, 1975-ben 32,0 q volt, 1976-ban a termésátlag hektáronként 36 q volt; 1977-ben 37 q. A termésátlag szóródása a megye területén igen széles skálán mozog: 4 téeszben 25 q alatt; 28-ban q között; 18-ban között; 15-ben q között; 4-ben q között termeltek 1976-ban búzát és csak egy téeszben érték el az 50 q/ha feletti búzatermelést, ami az ország számos vidékén már általános aránynak számít. A Vasi-Hegyhát, Ôrség, Vendvidék területén elért eredmények különösen alacsonyak. Vas megye vezetôi szívükön viselték a Vasi-Hegyhát sorsát is. A tervek közt szemlélhettük Vas megye hegyháti tájegységének áttekintô vázlatát is. Az eredményekrôl majd késôbb. 99

100 doroske_layout :23 Page 100 A Hegyháti Egyesült Mezôgazdasági Termelôszövetkezet a hetvenes években, (Szarvaskend, Döbörhegy, Döröske, Nagymizdó, Halastó) és a 80-as évek elsô felében A jelzett községek 1945-ig közös jegyzôjárást (plébánia központot) képeztek, s jelenleg közös tanácsi intézmény irányí tása alatt állnak. (Az utóbbi idôben nagyobb szerepet kaptak a helyi Elöljáróságok.) A Gonda Györgytôl és Molnár Istvántól kapott adatokban többször elôfordult már a Szarvaskend Központi Hegyháti Egyesü lt Mezôgazdasági Termelôszövetkezet. Nagy Bálinttól, az akkori elnöktôl tudjuk, hogy 1972-ben a hetvenes években a gazda ság fô profilja az állattenyésztés. A tagság elöregedett, és a gépesítés csak részben pótolja a fiatalok hiányzó munkaerejét. Az egy tagra esô jövedelem 1972-ben forint, 1973-ban Ft. Az alacsony jövedelem egyik okaként fôként a hetvenes évek közepéig sokhelyt és sokszor említették a téesztagság elöregedését, amelyre Nagy Bálint is hivatkozott. Iktassunk ide errôl egy táblázatot: A körmendi járás téesz és szakszövetkezeti tagjainak életkorai (1976) Összes Földte- Nyugdí- 1 ha-ra 1 munka- A nyugdíjatag, fô rület jasok, jutó napra jutó sok, járadékoha-ban járadé- összterm. rész sok%-a a kosok ért. Ft részesedése tagság létszá- Ft mához visz. Bajánsenye ,7% Csákánydoroszló ,8% Egyházasrádóc ,2% Gersekarát ,7% Körmend ,8% Molnaszecsôd ,3% Nádasd ,3% Ôriszentpéter ,9% Rákóckölked ,9% Rátót % Szarvaskend % Vasalja % Kisrákos (Szakszöv.) % Vendvidék (Szakszöv.) % A magas százalékarányok a Vendvidéki szakszövetkezetet kivéve minden jelzett termelési egységben szemlélhetô, tehát a téesztagság nemcsak a Hegyhátiban öregedett el. 100

101 doroske_layout :23 Page 101 Folytatva az egyéb okokkal, még közelebbrôl. (A következô adatokat a Vas Megyei Tanács téeszeirôl kiadott könyvekbôl vettük. T. F.) Az egy hektár mezôgazdasági területre jutó árbevétel szóródása sok egyéb körülménytôl is függôen nagy szóró dást mutat. Csak a szélsô pólusokat szemlélve: A szombathelyi kertészetben pl. 1 ha/ként 2, forint a ráesô rész ami persze kivétel. Egészen más kategória a szántóföldi mû velés, a legelô, de még az erdôgazdálkodás is. Legtöbb pénzt hozott ki 1976-ban a téeszek és szakszövetkezetek között 1 ha-on a Kisrákosi Ôrségi Mg. Szakszövetkezet: forintot. Utána a Simasági Egyesült Május 1-téesz következett forinttal. A két legalacsonyabb ha-kénti árbevétel a megyében: a Vasvári Kossuth Mg-i téeszben Ft, és a Molnaszecsôdi Rábamente Mg-i téeszben: Ft. (A Vasvári a Vasi-Hegyhát területén.) Az egy állandó létszámra jutó jövedelemben, vagyis részesedésben a Szombathelyi Felszabadulás Mg-i téesz vezetett Ft-tal; a második helyen pedig a Salköveskúti Béke téesz következett Ft-tal. A két utóbbiban az árbevétel , illetve Ft, ami valószínûleg a kisebb létszámra, a magasabb fokú munkaszervezésre, a jó gépesítési arányra, kemizálásra is visszavezethetô. (Mindkettô a szombathelyi járásban van.) A legalacsonyabb egy fôre jutó részesedést: Ft-ot a Hegyháti Egyesült Mg-i téesz produkálta. A nádasdi Egyetértés téesz 1976-ban 5 millió Ft állandó segélyt, a szarvaskendi Egyesült Hegyhát téesz pedig 6 milliót kapott. (A Vasi-Hegyhát másik területén fekvô Csehimindszent 4 milliót.) A körmendi járás téeszei között a nádasdi Egyetér tésnek 1 ha mezôgazdasági területre esô árbevétele Ft, a szarvaskendi Egyesült Hegyháti téeszé , a molnaszecsôdi Rába-völgye téeszé a legkevesebb Ft volt. Az ôriszent - péteri Ôrség téeszben , a Kisrákosi Ôrség Mg-i Szakszövetkezetben pedig Ft. Elgondolkoztató s egyben ör vendetes is hogy a két ôrségi közösségben részben már a melioráció hatására is jobbak az arányok, pl. az egy átla gos létszámra jutó részesedésben is. (Ôriszentpéteri Ôrség téesz: Ft. Ugyanekkor Nádasd: , Szarvaskend: , Molnaszecsôd: Ft.) A 60-as és 70-es években Vas megyében a városiaso dás tovább növekedett, az aprófalvak lakossága pedig tovább csökkent. A községek átlagos lélekszáma január 1-ét véve alapul: 823 fô, amely 8 9%-kal alacsonyabb a tíz: évvel elôbbi nél és csupán 49%-a az országos értéknek. A települések 1/3-ban 500 lakosnál kevesebben éltek, fôként a Vasi-Hegyhát közsé geiben. (A további adatokat ld. a lakosság népességi alakulását jelzô táblában között.) A termôföld javítása, a melioráció az Ôrség után a Vasi-Hegyháton is folytatódott és az eredmények számottevôek. Különféle tényezôk összhatása játszott közre abban, hogy a döröskei téesz nem tudott elôrelépni (jelentôsen), a 80-as évek közepéig sem. A Hegyháti Egyesült TSz a 80-as évek elején is (a kör mendi járás területén mûködô téeszek közt az egy fôre esô jöve delemben az utolsók között foglalt helyet. A járási sorrend: 1981-ben 1. Körmend, 2. Egyházasrádóc, 3. Nádasd, 4. Vasalja, 5. Gersekarát, 6. Kisrákos, 7. Rátót, 8. Ôriszentpé ter, 9. Rádóckölked, 10. Csákánydoroszló, 11. Bajánsenye, 12. Szarvaskend, 13. Vendvidék, és a 14. Molnaszecsôd szakszövetkezet. Az 1982-es járási sorrend Szarvaskend számára még rosszabb: 1. Egyházasrádóc, 2. Körmend, 3. Vasalja, 4. Nádasd, 5. Gersekarát, 6. Kisrákos, 7. Csákánydoroszló, 8. Rádóckölked, 9. Rátót, 10. Bajánsenye, 11. Ôriszentpéter, 12. Molnaszecsôd, 13. Vendvidék, és a 14., vagyis az utolsó Szarvaskend. 101

102 doroske_layout :23 Page ban: 1. Egyházasrádóc, 2. Vasalja, 3. Körmend, 4. Nádasd, 5. Gersekarát, 6. Kisrákos, 7. Bajánsenye, 8. Csá kánydoroszló, 9. Ôriszentpéter, 10. Rádóckölked, 11. Molnaszecsôd, 12. Rátót, 13.Szarvaskend, 14. a Vendvidék. A Szarvaskend központú (Döröske, Döbörhegy, Nagy mizdó, Halastó) Hegyháti MTSzben 1983-ban az elnök Sákovics Ottót a tagság leváltotta és Verbovszki Istvánt választotta elnökké. Errôl az évi Vas Megyei Termelôszövetkezetek évkönyvében ezt írták: Vezetés. Az évi pénzügyi hiány rendezése vesz teségrendezési eljárás keretében történt meg. A PM (Pénzügy min.) és a MÉM (Mezôg. és Élelm.ügyi Min.) intézkedések végre hajtását biztosította a vezetôség. A vezetés megerôsítése ér dekében új fômezôgazdász, fôkönyvelô, mûszaki ágazatvezetô, került beállításra. A küldöttséggyûlés Pethô László mg.mérnököt fômezôgazdásznak, Vincze Erzsébet számviteli fôiskolát végzett dolgozót fôkönyvelônek nevezte ki. Az elôzô évben megválasztott Verbovszki István fia tal elnök nagy energiával látott hozzá a többi vezetôvel együtt a téesz rendbetevéséhez. Az évi jövedelmezôségi mutatók a járás 14 téesz, illetve szakszövetkezete közt így alakultak: 1. Vasalja, 2. Körmend, 3. Egyházasrádóc, 4. Gersekarát, 5. Nádasd, 6. Csá - kánydoroszló, 7. Kisrákos, 8. Rátót, 9. Molnaszecsôd, 10. Ôriszentpéter, 11. Bajánsenye, 12. Rádóckölked, 13. Szarvas kend, és a 14. a Vendvidéki szakszövetkezet. Az elsôben Vasalján Ft-ot, a 13-ban Szarvaskenden Ft-ot és az utolsóban, a Szentgotthárd-Vendvidéki szakszövetkezet ben Ft-ot. A szóródásban egyik-másik téesz hol elôbbre, hol hátrább került, de a Hegyháti MT a helynél egyelôre nem jutott elôbbre. Az 1985-ös évet kissé részletesebben vizsgálva az derül ki, hogy a Hegyháti MT az egy állandó fôre jutó jöve delemben a 11. helyre küzdötte fel magát, de egyéb adataiban a 13. helyen áll. A volt körmendi járás téeszeinek (és szakszöv.nek) néhány 1985-ös adata (A részesedés sorrendjében, zárójelben a sorrend) Az egy állandó létszám- Az 1 ha-ra jutó Az 1 ha-ra jutó ra jutó részesedés: Ft termelési érték: Ft árbe vétel: Ft 01. Vasalja (4) (5) 02. Körmend (12) (12) 03. Egyházasrádóc (6) (9) 04. Csákánydoroszló (9) (8) 05. Gersekarát (10) (11) 06. Rátót (3) (6) 07. Kisrákos (5) (3) 08. Nádasd (1) (1) 09. Molnaszecsôd (14) (14) 10. Ôriszentpéter (2) (4) 11. Szarvaskend (Döröske) (13) (13) 12. Rádóckölked (8) (7) 13. Bajánsenye (11) (10) 14. Sztgotth. Vendvidék (7) (2) 102

103 doroske_layout :23 Page 103 Az egy fôre jutó részesedés elosztásában természetesen közrejátszik többféle meggondolás és nagysága függhet egyéb tevékenységbôl származó jövedelemtôl is, mint pl. Körmenden, ahol mind az egy ha-ra jutó termelési érték, mind pedig az 1 ha-ra jutó árbevétel a 12. helyen áll, mégis a 2. helyet kapja az egy állandó fôre jutó részesedésben, és a téesztagok számára természetesen ez a döntô. Ugyanakkor pl. a részesedés ben 8. helyre kerülô Nádasd az 1. helyen áll a jelzett terme lési és árbevételi mutatókban, vagyis: minden bizonynyal a jö vôjüket alapozó beruházást (esetleg adósságtörlesztések?) miatt osztottak kevesebbet. Sajnos, a témánk szemszögébôl elôtérbe helyezett Szarvaskend (Döröske) keveset termelt és keveset tu dott értékesíteni is, de valamelyest mégis elôbbre jutott, mint az elôzô években. (A Vas Megyei téeszkönyvet 1985-rôl Dénes Pálnétól, a Szombathelyi Berzsenyi Könyvtár munkatársától kap tam meg.) A téeszbôl és a téeszrôl megpróbáltam egyéb adatokat is szerezni, jártam ott, üzentem, kértem, de miután hónapokig nem vezetett eredményre a mellékelt levelet írtam Verbovszki István téeszelnök elvtársnak. (Mellékelve, sajnos válasz nem érkezett.) 103

104 doroske_layout :23 Page 104 Tisztelt Elnök Elvtárs! Benkô Bálint döröskei elöljárót és Nagy Bálintot (mindketten a téesz dolgozói) kértem meg arra, hogy tájékoztassák Elnök Elvtár sat arról, miszerint Döröske (szülôfalum) monográfiáján dolgozom és a befejezô részhez szükségem volna néhány adatra a téeszrôl. Ennek alapján jártam szeptember 15-én Szarvaskenden, ahol Vincze Erzsébet fôkönyvelôvel tudtam találkozni, s neki jeleztem, kérjen engedélyt Elnök Elvtárstól arra, hogy a következô adatokat elküld jék: 1. A téesztagok egy fôre jutó (becsült) magánjövedelme, amely kiegészítôje a téesztôl kapott jövedelmeknek 1980-tól 1986-ig. Erre azért volna célszerû utalni, mert a jelzett idôszakban a körmendi (volt) járási mezôgazdasági üzemek közt a hegyhátiak igen lemaradtak, és talán a kiegészítés sel valóságosabb lehetne az együttes helyzetkép. 2. A téesztagok 1985-i és 1986-i évi egy fôre jutó jövedelme. (Utóbbit talán csak az év végével lehet pontosan jelezni) 3. A döröskei víztározó bevételei és kiadásai az utóbbi néhány évben. Milyen lehetôségek vannak a fejlesztési terv reali zálására? 4. Verbovszki elvtárstól arra is kérek rövid választ, hogy milyen lehetôséget lát arra vonatkozóan, hogy a téesz a következô években felzárkózhat az említett vasi téeszek között a középmezônybe? Vannak-e ehhez reális adottságai? A kért adatok ez ideig nem érkeztek meg, bizonyára csak késnek. A monográfia készítése közben találkoztam számos olyan adattal is, fôként a Festetics család gazdatisztjei készítettek, miszerint Döröske és a szomszéd községek, amelyek szintén birtokukhoz tar toztak, igen rossz gazdasági adottságokkal rendelkeztek. Ezek a szocializmus viszonyai között részben változtak, ám a természeti geográfiai tenyezôk mindig meghatározóak, Ezért tartom indokoltnak a 4. pontban jelzett kérdést. Tájékoztatásul megjegyzem, hogy a monográfia készítése közben kaptam adatokat Molnár Istvántól, Vas megye MSZMP titkárától, Gál Ferenctôl, a Dunántúli Vízmûvek igazgatójától, és Földes Sándorné szarvaskendi tanácselnök rendelkezésemre bocsátotta a döröskei tározó fejlesztési tervét. (A legtöbb adat természetesen a levél tárakból való). Sajnálnám, ha a fenti kiegészítésekkel nem gazdagíthatnám szülôfalum monográfiáját, amelyet elkészülte után Döröskének fogok ajándékozni. Budapest, január 2. Tisztelettel Takács Ferenc Budapest, XIII., Thalmann u. 60. III

105 doroske_layout :23 Page 105 Apró lépésekkel a falu korszerûsítésének útján... Idéztük azt a jelentést, amelyet a felszabadulás 15. évfordulóján küldött Tóth Kálmán tanácselnök Döröskérôl a feletteseknek. Az egyesített községi tanács annak folytatásáról adott adatokat. A legnagyobb jelentôségû döröskei beruházás a községi mûvelôdési ház, amelyben a tanácsi kirendeltség mellett a könyvtár is mûködik. Az egykori iskolai könyvtár 100 köte téhez viszonyítva az 1607 kötetes állomány jelentôsnek mondha tó. Az 1986-ra már 164-re csökkent (az 1980-as népszámláláskor 192 volt) lakossági létszámhoz képest a 29 beiratkozott olvasó azt jelzi, hogy a szellem napvilága kezd a faluba bevilágítani. (A 29-bôl 5 14 éven aluli.) Az 1985-ben kölcsönzött kötetek szá ma 915 volt. Heti egy alkalommal tartanak nyitva, 4 órányi idô tartamban. A könyvtárosi teendôket Nagy Imréné (Kiss Teréz) volt V.B. titkár tiszteletdíjas vezetô látja el. A két helyiségbôl álló könyvtár egyik szobája olvasóterem. A villanyt a mûvelô dési házba 1963-ban vezették be. Döröske fôutcája mellett kiépült a Hárs utca, az egykori Bogdán-kert és a régen Kûj-nek nevezett meredek lejáró utat most Mogyorós utcának nevezik. A járdát ahol a keskeny utcán az lehetséges 1964-ben Ft értékû beruházással kezdték el építeni. Felsorolva csupán az építési-szépítési beruházásokat: 1969-ben autóbuszvárót építettek, parkosították a mûvelôdési ház körüli teret, fákat ültettek, virágosították a Hárs utcát, ahol virágtartókat is készítettek ben kezdték el a ravatalozó építését, amely 1972-ben készült el és Ft-ba került. Ezekben az években játszótér is készült ban részben felszerelték az utcai lámpákat, kerí tést készítettek az iskola körül. A következô évben a mûvelôdési ház karbantartása, tatarozása került sorra ben folytatták és befejezték a közúti lámpák felszerelését a község területén ban tetôcsere vált szükségessé a mûvelôdési házon, és tûzoltószertárt építettek, ebbe a villanyt 1978-ban vezették be. Az 1979 és 1980-as esztendôben nincs beruházási adat ben a könyvtárat korszerûsítették, padozatot cse réltek, állványokat építettek, továbbá elkészült a temetôrôl is egy térkép. A következô évben a könyvtárba cserépkályhát építet tek, festették a szobákat ban portalanították a Hárs utcát. A higanyégôk Fô utcára való felszerelése, valamint a ravatalozó karbantartása, festése 1984-ben történt, a követke zô évben pedig a klubkönyvtár szobáit festették. 105

106 doroske_layout :23 Page 106 A szépítés-építés 1986-ban vízelvezetéssel, a Mogyo rósi út portalanításával folytatódott és megrendelték a tározó környéke rendezési tervét. (Errôl késôbb részletesen.) Az Elöljáróság szobája került karbantartásra, az or vosi rendelôben padlózatot cseréltek. (A rendelô 1962 óta mû ködik ott.) A következô évek tervei: 1987-ben tovább korszerûsítik a közvilágítást, elôké szítik a törpe-vízmû építését, amelyet 1989-ben kívánnak létre hozni re tervezik a Fô utca egy részén a járdaépítést, bevezetik az orvosi rendelôbe a vizet és a ravatalozót tataroz zák. Aprónak tûnô dolgok ezek, de az ott élôk tudják, hogy a mindennapi életük könnyítése, az életmód korszerûsí tése felé tett lépések. 106

107 doroske_layout :23 Page 107 A Nádasdy- és Festetics-urbáriumokban összeírt döröskei jobbágyok leszármazottai az 1980-as évek végén A két háború közti idôszakban Döröskén 13 család egyáltalán nem rendelkezett földdel, 34 család 1 5 hold kö zötti, 21 családnak volt 5 8 holdnyi és 4 család mondhatott magáénak ennél többet, de ôk is a 30 holdon aluliak közé tar toztak. A háznyira, vagyis családra szaporodó falu lakossága az elsô magyar népszámlálástól ( ) másfélnál több évszázadnyi idô alatt 1949-ig megduplázódott, a földterület pedig ugyanannyi maradt. Az 1945-ös földosztáskor kiegészült a földterület 123 kh-ral, ami szinte lényegtelen változást jelen tett a túlnépesedô Döröskén. A lakosság mozgása 1945 után összefügg azzal is, hogy országszerte megnôttek az érvényesülési viszonyok. A tendencia 1949 óta a lakosság folyamatos csökkenése. A régi lakosok természetesen kihalással is eltûntek, s helyettük újak települtek oda. Sorravéve az urbáriumi családokat a felvég -tôl az alvég -felé haladva, de csoportosítva az azonos nevûeket. A Kovács név az 1828-as Festetics-urbáriumban Kovács Józseffel fordul elô. Kovács Lajos (Fábri) Lajos, Gyula, János és Imre fia nôtt ott fel, aztán mind elköltöztek onnan. Kovács József (Fábri) a Bogdánban épített házat, Sándor fia meghalt gyermekkorában, József fia 1945 után külföldre távo zott. Leányai: Ilona, Margit, Mariska, szintén nem élnek Dö röskén. Kovács László (Fábri) volt a három testvér között a legmódosabb, de László fia már rászorult az idegen keresetre, Pesten él, de a szülôi ház az övé Döröskén. A leányok közül Teréz és Amália Ausztriában élnek, Marianna Kondás Sándor hoz ment feleségül és a faluban él. Egy fiú viszi tovább a Kondás családfát. Kovács (Zsiki) László és János öccse már a II. világ háború elôtt Somogyba települt. Hajba István nevét az 1828-as Festetics-urbáriumban olvashatjuk. Hajba János utód nélkül halt el. (Fogadott, de természetes fia: Vaspöri, majd Hajba Gyula, elköltözött Dörös kérôl.) Hajba József Sándor és József fia nem a faluban él, Róza leánya sem, de Irén, Pesthyné Döröskén maradt a régi ház ban Hajba Vendel fiai: Vendel, József és Kálmán. Mindhárom Döröskén maradt, a két utóbbi ott él. Tóth Mihálynak a Nádasdy-féle urbáriumban, 1742-ben 17 hold szántója és 8 szekér szénát termô rétje volt feltün tetve. Az elsô Festetics-urbáriumban Tóth György egésztelkes, majd 1767-ben Tóth Mihálynak 29 3/4-hold szántója és 4 szekér szénát termô rétje volt. Az 1817-es és 1811-es urbáriumban a Tóth név nem fordul elô. (Vagy elköltöztek, vagy szabadok let tek?) Tóth György községbíró viszont 1892-ben Keszthelyre ment két társával, hogy megkössék Festetics gróffal a döröskei urasági javak megvételérôl szóló egyezményt. 107

108 doroske_layout :23 Page 108 Tóth Mihály leszármazottja Tóth Vince (1945-ben a falu kommunista párttitkára) meghalt, fiai: Vince (hajóstiszt) és Béla (a Népszabadság külpolitikai rovat h. vezetôje), valamint Elza leánya elköltöztek Döröskérôl. Testvére, Mihály meghalt. Ez a Tóth-ágazat nem Döröskén él tovább. Tóth György fia Lajos meghalt, fiai: Dezsô meghalt; Nándor a faluban él, fia László agronómusként máshol dolgozik, Teréz leánya meghalt; Gyula elköltözött; Kálmán ott él (tanács elnök volt nyugdíjas kora elôtt) leányai vannak; Lajos elköltö zött. Irma, Mária, Boriska, Etelka szintén nem Döröskén talál ta meg boldogulását. Fiágon a következô generációban Döröskén közülük már senki sem marad. Tóth Sándorné Mária leánya a faluban él. Tóth József (Cövek) József és István fia nem a falu ban él, csak János maradt Döröskén. Amália Molnár Miklóshoz ment feleségül, ôk a faluban maradtak. Ilona elköltözött. Mázsa Mihály neve az 1811-es Festetics-urbáriumban ol vasható. A Tóth Vincéékkel szemben lakó Mázsa Jánoséknál: Jó zsef és György elköltözött, Anna és Mária szintén. (A zsúpos házat lebontották.) A Varga családból János és György neve olvasható az 1742-es Nádasdy-urbáriumban egésztelkes jobbágyként, Pál neve 1767-ben a Festeticsékében szintén egésztelkesként és Varga Ferencé a zsellérek között. Utóbbié 1783-ban a jobbágyok nevei közt Varga Péterével, külön-külön, sôt ifjú Varga Ferencé is, tehát Varga Ferenc egésztelkes, öreg Varga úgyszintén, külön telekkel rendelkezett Varga János. Az 1811-ben készített Fes teticsurbáriumban Felsô Varga Ferenc és öreg Varga Ferenc ne vei az egésztelkes jobbágyok közt olvashatók. A tôlük leszár mazók a 20. szd-ban Varga Pál családjában éltek tovább. Fiai: Pál, aki Belgiumban próbált szerencsét, de a bányászélet nem tetszett neki, hazajött. Számos gyermeke közül egy fia maradt az ôsi házban. Pál második fia, József (tanácselnökh-ként dolgozott) meghalt; Izidor elköltözött; János fia meghalt, fia: Ernô Dörös kén él, leányai elköltöztek, Mihály elesett a II. világháborúban; Ferenc elköltözött, Erzsébet leányuk úgyszintén. A Benkô családnév 1742-ben és 1767-ben nem szerepel, (Telekesrôl kerültek Döröskére) de 1783-ban Benkô András neve már olvasható a Festetics-urbáriumban. A következôben, 1807-ben Benkô István és Benkô Pál egésztelkes jobbágyok, mindket ten a legtöbb földdel rendelkezô jobbágyok közt: István 22 6/10 hold, Pál 27 5/10 hold szántóval, elôbbi 10, utóbbi 15 kaszás réttel rendelkezett. Az 1811-es jegyzékben pedig Benkô István és Pál szintén egésztelkes jobbágyok. Az egyik beadványban több ször elôfordul Benkô Gergely, Éva is. A Benkô család Döröskén több ágazatban folytatódott. Benkô Kálmán és öccse, Antal félárva fiúként (mostohaapjuk Mizda Lajos) serdültek fel. Kálmán 1945 után meghalt hadifogságban, Lajos fia el költözött, Kálmán fia viszi tovább ott a családfát két fiával. Antal idôsebb Kálmán testvére és családja elköltözött Dö röskérôl. Benkô János (Gergô) két fia nem Döröskén él. Benkô János (Nagy-Benkô) Gyula fia a faluban él, Mária (Papp Mihályné) szintén, de Ilona elköltözött. (Nagy-Benkô János többször volt községbíró, 1945-ben a Nemzeti Bizottság elnöke.) 108

109 doroske_layout :23 Page 109 Benkô Lajos (volt virilista) két fia: Lajos és Antal nem Döröskén találta meg boldogulását. (Az egykori hatalmas Benkô Pál-féle portát felverte a gaz.) Benkô István (1893-ban deputátor a Festeticsekhez) Márton fia meghalt az I. világháborúban, leánya: Anna: Nagy Gáborné a faluban él. Másik fia, Imre, leesett a téesz teher - autójáról, meghalt, László fia lakik Döröskén; Vince szintén ott él, leányai közül pedig Erzsébet (Papp Jánosné). Benkô Dezsô (apja: Bálint, elesett az I. világhábo rúban) Döröskén lakik, Bálint fiával, aki tanácsi elöljáró. Másik fia elköltözött. Papp György neve az 1811-es urbárium egésztelkes jobbágyai közt olvasható. Papp Péter korcsmáros a kései leszármazott, 30 hold nyi földjével a virilisek közé tartozott. Lajos fia él Dörös kén. Egyik leánya Benkô Kálmán felesége. Papp Antal a faluban él, bátyja: Ferenc elköltözött, másik bátyja: József meghalt, annak János fia ott él. Papp Jó zsef leányai, ketten ott élnek. Franciska elköltözött. Pap Róza és Erzsébet elköltöztek. (Ez az ágazat Sorokújfaluból származott Döröskére.) Pap Mihály Nagymizdóról nôsült Döröskére meghalt, felesége: Benkô Mária ott él leányaival. Horváth József 1783-ban zsellér Döröskén, Horváth Mihály 1767-ben szintén, ahogyan Horváth Ferenc is 1807-ben. Az 1811-es Festetics-urbáriumban Horváth József negyedtelkes jobbágy. Horvát Jánost és Józsefet anyjuk, Gáborné = Gábor Kati néni, nevelte fel. Elôbbi Döröskén él, utóbbi meghalt legénykorában tüdôgyulladásban. Horvát János (Kónya) és György meghaltak. A leányok: Ágnes elköltözött, Ilona (Molnár Jánosné) ott él. Nagy János 1742-ben egésztelkes jobbágy, Nagy Mihály 1767-ben és 1783-ban a zsellérek közt szerepel. Nagy György 1807-ben háromnegyed telkes jobbágy, Nagy Ferenc pedig 1811-ben egésztelkes. Nagy Mihály fia Gyula Döröskén él, úgyszintén az em lített Gábor is (Benkô Anna férje.) Nekik pap fiúk van, aki nem a faluban él.) Nagy László (többször községbíró), 1945 után gazd. bizottsági elnök József fia, (a távozó atyja ) meghalt élete delén, fia sem Döröskén él. Bálint (téesz-elnök egy ideig) döröskei lakos, annak fia Zoltán nem él a faluban, Klára leánya szintén elköltözött. Nagy Gizella Szombathelyen él. Nagy Ferenc fiai: Lajos és Ágoston. Elôbbi fiai Lajos, aki nem Döröskén él, Ferenc viszont ott lakik leányaival, Ágoston fia Ágoston elköltözött. Nagy Ferenc leánya: Hodászy Gáborné, leányai: Szabó Józsefné és Szabó Kálmánné döröskei lakosok. Elôb bi leánya: Mária, Nagy Bálintné, utóbbi fia meghalt Hollandiában. A többi Hodászy-ivadék elköltözött. Takács(ts) Mihály, István és György neve szerepel a Nádasdyak 1742-es urbáriumában, majd 1783-ban Takács István egésztelkes jobbágy, úgyszintén 1767-ben is. Takács Mihály 1807-ben szintén egész telekkel rendelkezett és 1811-ben is az ô nevét olvashat - juk a Festetics-urbáriumban. A leszármazottak több családra osztódva éltek: István fia Sándor nem nôsült meg, agglegényként távozott az élôk so rából. A lányok máshová mentek férjhez. Takács György halála után fiai szintén elköltöztek Döröskérôl. Takács Lajos Lajos fia meghalt a II. világháború ban, többi fia nem a faluban él. Takács János, a harmadik fi vér, magtalanul halt meg. 109

110 doroske_layout :23 Page 110 A Takács családoknak ehhez az ágazatához tartozók vol tak Döröskén egyedüliek, akik nem a katolikus vallást, hanem az evangélikus és a református hitet vallották. Takács Ferenc (a szerzô) családfáját a Vörös család nál. Németh János 1767-ben zsellér, Németh Ferenc 1783-ban egésztelkes jobbágy, Németh József 1838-ban úgyszintén. Németh Gyula kovácsmester és fiai: Gyula, Lajos, Ist ván és József közül Lajos és József él Döröskén, (a hegedülni tudó kovácslegények nevet szereztek maguknak) leányaik is velük élnek. Németh Ferenc Nagymizdóról nôsült Döröskére (felesége Hajba Júlia volt) meghalt, fiai közül kettô él a faluban. Németh Lajos meghalt a II. világháborúban. Németh Károly Döröskén él. A Vörös család nevei 1742-ben: István, András, Pál és Ádám. Négyüknek volt egésztelke. A Festetics urbáriumban 1767-ben Benedek 13 2/4, Mihály 17 hold szántóval és 6-6 sze kér szénát termô réttel szerepel, András pedig 6 hold szántó val és egy szekér szénás réttel. Az 1783-ban készült jobbágy jegyzékben Vörös János, Vörös György nevei olvashatók az egész telkes jobbágyok közt; 1807-ben Vörös György, Vörös Györgyné és Vörös Mihály szerepel egy-egy egész telekkel. Az 1811-es Festetics-urbáriumban Vörös Mihály 18 1/10 hold szántóval 6 kaszásra való réttel, Vörös György 18 1/10 hold szántóval és 5 4/10 kaszás réttel rendelkezett. A három negyedes jobbágyok közt olvasható Vörös Ferenc neve 9 1/10 hold szántóval és 3 kaszás réttel. A Vörös család különféle osztozkodásairól, felbecsült értékeikrôl, vitáikról készült feljegyzések, beadványok jó tájékoztatást adnak arról is, hogy a családi osztódások milyen problémákra vezettek a birto kok aprózásában. Az 1828-as Festetics-urbáriumban Vörös Ferenc neve olvasható az egésztelkes jobbágyok között. A család két ágon folytatódott. Vörös János a két háború közt községbíró, módos gaz da (egyszer pótvirilis) 1941-ben meghalt. Örökbefogadott fia, Tibor, elköltözött a faluból. (Testvére: Mizda Jánosné. A Mizda családból Antal, János és Ferenc tevékeny közéleti emberek vol tak, amíg éltek.) Vörös Anna (e sorok írójának nagyanyja) 1865-ben férj hez ment Takács György nádasdi volt jobbágyhoz. A Vörös család nak ez az ága Takács György fia, Ferenc révén volt ismeretes, akitôl József, Ferenc, István és János fiak születtek, továb bá Etus, Anna és Mária. A fiúk summáskodtak, a leányok szol gálni mentek. A nyolc hold föld a téli otthontartózkodáshoz azért adott alapot. József meghalt, István elesett a II. vi lágháborúban, Ferenc = aki ezt a mongráfiát írja Pesten él, Jánosé a családi ház, aki oroszlányi lakos. (Nyugdíjas tanár) Borsos (Borsós) András, György és János neveit olvas hatjuk az 1742-es Nádasdy-, Borsos Mihályét az 1783-as Festetics-urbáriumban. Borsos István 1767-ben egésztelkes, Borsos György féltelkes jobbágy, János pedig szintén egésztelkes gazda. Bor sos András ben szintén az egésztelkesek között szerepel. Az 1811-ben készített Festetics-urbáriumban Borsos Ferenc egész telekkel rendelkezett. A Borsos család Lajos leszármazottja, a jó gazda és ácsmester Lajos, aki tûzoltóparancsnok is volt, két fiút teme tett el, illetve siratott el a II. világháború idején: Dezsôt és Lajost. Dezsô fia nem él Döröskén. (Veje, Benkô Kálmán, Bor sos Ilona férje, amint jeleztük, szintén a háború áldozata lett.) A Borsos családot sújtotta legjobban Döröskén a II. világháború. 110

111 doroske_layout :23 Page 111 Vincze András az 1767-es urbáriumban zsellér, 1807-ben János szintén, 1811-ben már negyedtelkes jobbágy. Vincze Bálinték jómódú gazdáknak számítottak. Fiutód nem lévén Erzsébet leányuk Mizda Jánosné révén leányágon élt tovább a család, mert Bálint fiuk katonaként a Dunába fulladt. Vera diplomás mérnök a sárvári cukorgyárban. Erzsébet húga, Juliska, elköltözött Döröskérôl. Balogh Mihály 1742-ben egésztelkes jobbágy. Balogh András 1783-ban szintén, de a következô urbáriumban hiányoznak a Baloghok. Balogh Márton a kései utód Döröskén, magányos, csen des ember volt, amig élt. Az 1828-as Festetics-urbáriumban olvasható Molnár István neve az egésztelkesek között. A leszármazók: id. Molnár Antal a két háború közt virilis, fia Antal is jó gazda, utódja nincs. Molnár Miklós a víztározó gondnoka, fiát véletlenül fegyvertisztítás közben agyonlôtte. Öccse, Antal nem Döröskén él. Molnár János a feleségével (Kónya Ilonka) él a falu ban, leányuk elköltözött. Molnár Jánosné Imre fia, meghalt a II. világháborúban, leányai elköltöztek. Gyula Pesten halt meg, fia: Imre Szent gotthárdon, leánya: Irén Pesten él. Molnár Vince ben el költözött családjával együtt a faluból. Molnár Jánosné (Suszterné) Géza, Lajos fia és Mária, Ágnes, Róza leánya a II. világháborút követôen elköltöztek. Kiss Ferenc 1767-ben szerepel az urbáriumban. Kiss György leánya, Nagy Imréné Döröskén él. (V.B. titkár volt nyugdíjazásáig.) Kiss Vendel szintén a falu lakója. Bátyjai: Elemér, Antal elköltöztek, nôvére ott él. A Déri (Déry) név több okmányban is 1828-ban a job bágyok közt fordul elô. A család igen szétosztódott. Déri (Csicsó) István fiai: István, József és Antal elköltözött Döröskérôl. (Anna leá - nyuk Bokor Sándorné élt az öreg házban, amelyet utóbb Takács Lajosné vett meg.) Déri Józsefék József fia, (a szerzô József bátyjának és Gábor Józsefnek a barátja) szintén más vidéken kereste bol dogulását. Anna, Takó Imréné meghalt, leánya: Juliska, Németh Istvánné ott él. Déri Vendeléknek: az öreghegyieknél nem volt fiutód. (Déri Vendel volt az elsô kommunista párttitkár Döröskén.) Déri Margit Döröskén telepedett le. Déri János (Csirkó) és bátyja József, valamint öccse: Sándor, szintén nem Döröskén hagyott fiutódot. József volt Dö röskén az egyetlen vitéz, kapott is földet, de süketsége miatt nem szeretett Döröskén élni, Körmendre költözött. János fia kéményseprô és Molnaszecsôdön él. (Döröskén, a Bográcshe gyen hegyszomszédja a szerzô János öccsének.) Kihalt családok: Dora, Gál, Szakály, Csaba, Pass, Hollósi, Döme, Farkas, Rába, Köröcz, Zsámári, Simon, Markó, Sese, Csillag, Weisz. 111

112 doroske_layout :23 Page 112 Az 1828-ban és utána Döröskére települôk leszárma zottairól A Fekete családból Fekete Józsefné és fia Lajos meg halt, Juliska él Döröskén. Fekete János egy másik ágból szintén ott épített házat a fiának is. Fekete György fia, György ugyan csak a faluban telepedett le. A Dobronics családból József Körmendre költözött, Teréz sem maradt Döröskén. Sipos József meghalt, fiai elköltöztek. Takó Imre fia Imre elköltözött. Köves Péter Czuczi Ilona férje késôbbi betelepülô. A Czuczi család: József fia József elköltözött. (Mária, Tóth Kálmánné él ott.) A Rózsa családból János fia László, József, továbbá a leányok: Gizella, Mária, Teréz, Pesten élnek, János meghalt, egyedül Lajos maradt Döröskén. Tuli János ott élt, leányai közül Margit is (Varga Ernôné) de Anasztázia elköltözött. Tuli Máté és fiai, leányai mind elköltöztek: József (József Attila-díjas író), Máté, Lajos, János, Mária, Anna. (Há zukat Rózsa Lajos vette meg.) Tuli Sándor fia Sándor meghalt a II. világháborúban. Szabó István meghalt, Pál is, fiaik elköltöztek. Szabó Józsefné és Mária leánya (Nagy Bálintné) Dörös kén él, úgyszintén Kálmán is (felesége: Hodászi Erzsébet). Szabó Péter meghalt, fiai: József, Lajos és Jenô el költöztek, leányuk: Ilona (Esztergályos Imréné) ott él. Szabó Máté a mákfai Festetics-birtokot vásárolta meg. Szabó Imre meghalt a II. világháborúban, Anna meghalt (Németh Károlyné), Mária ott él (Benkô Dezsôné). Kondás Sándor meghalt, fia Sándor és unokája Sándor Döröskén él. Terézia (Borsos Dezsôné) szintén ott telepedett le. 112

113 doroske_layout :23 Page 113 Dékány Bertalan és fia János meghalt, leányai közül Róza él ott Ilona leányával és Sipos Józsefné Dékány Anna. Huszár Gyula tanító elköltözött, fia és leánya is. Bokor Sándor és felesége (Déri Anna) elköltözött. Marafai Mihály meghalt, fiai: Mihály és István és leányai: Amália és Erzsébet elköltözött. Hegyi Mihály népes családjából: Ilona, Irma, Julianna, Gyula, Mihály, János, senki sem él a faluban. Orbán Lajos meghalt (belefulladt a Csörnöcbe), fo gadott leánya: Holtai Ilona él ott. (Mizda Ferenc, a férje meghalt). Esztergályos Ferenc meghalt, fia: Ferenc is, leányai: Ilona, Irén (Molnár Gyuláné) elköltöztek, úgyszintén Lajos is, Imre él a faluban. Mizda Antal meghalt, leányai közül egyik él ott, Mizda János és Ferenc meghalt. Kiss György meghalt (leánya: Nagy Imréné ott él.) Gallen Gyula meghalt, unokaöccse Sándor és annak Zoltán fia él a faluban. Ciráki Lajos meghalt, fiai: Lajos, László és József elköltöztek, lányuk: Ilona is. A Hodászi családból Lajos elköltözött, Anna is. Ilka és Erzsébet él ott: Szabó Józsefné és Szabó Kálmánné. 113

114 doroske_layout :23 Page 114 Adalékok a vasi népszokásokról A vasi népszokásokról jó áttekintést olvashatunk a Vas megyei Helytörténeti Tanulmányok címû könyvben. (Szerkesztette dr. Horváth Ferenc, kiadta a Megyei Tanács V.B ban.) Elismeréssel említhetô a közlések sorrendjében Dömötör Sándor, Horváth Ernô, Horváth Ferenc, Szabó József, Horváth Boldizsár, Fodor Henrik, Szövényi István, Kuntár Lajos, Dé vényi Ferenc, Madáchy Károly, Bencze József, Palkó István, Kôvári Ferenc, Szabó Jenô, Brenner Vilmos, Radnóti Kovácsné Fábián Mária tanulmánya, ám közvetlenül a Vasi-Hegyhátról csu pán Nagy József tevékenységérôl tesznek említést a bibliográ fiában. Minden bizonnyal a többi vasi tájegység (Ôrség, Kemeneshát, stb.) szokásaiból is számos ugyanaz, vagy hasonló a Vasi-Hegyháton is, ám a különbözôségek is érdemesek az elemzés - re. Következésképp: még nem írták meg ennek a tájegységnek a nép rajzi monográfiáját. A Körmend vidéki gyermekjátékokról Turcsányi Andor írt többször is. (Magyar Nyelvôr 1874, 8. füzet old.; 9. füzet old., 10. füzet 476. old., 11. füzet 522. old. Az 1900, 2. füzet 383. oldalán pedig Hegyhát, Tájszók; füzet oldalon Hegyhát Szólások.) A nyelvjárások miatt is érdemes ideiktatni néhányat. Ék kis gövecsét (kavics) tesznek az egyiknek a markába, egynek meg kô keresnyi; akko aszongyák: keress kopó ha talász, ha nem talász vakarász! Egy másik: Ék kendüôt szjét vesznek, asztá a niegy sorkát fogagyák, eggyet alaja tesznek, asztá esz mondgyák: Mékhozta az Isten piros pünkös naptyát, Mink is mekhordozzuk kirá kisasszonyát. A sziép leányoknak rúózsa koszorúoját, A sziép leginyeknek szegfüô bokriétáját, Ôreg asszonyoknak kemenec kalácsot, Öreg embereknek csutora borocskát. Ekkora legyen a keetek kendere, (akkor fölemelik) Egy harmadik: Egy pár rend meg amu kettüô összeállottak: Itthon vagy e hidas mester? Itthon bizon mas gyüttem meg. Eressz át e a hidadon. Át eresztelélek, de a te lovad igen potkuós, az én hidam üstös aranyos, min föl vágotod. Ha föl vágotom, meg is csinyátatom bürökbû, berekbû, rongyos köpönyegbû. Hátú van ek Kancza lovam, aszt is itt hagyom. Akkor az utósót elfoggyák. Negyedik: Összüfogóznak, asztá a gazda killü van, a kecske meg belü. Nem láttad a kecskémet? Mindeggyi aszonygya: Ném. A legutolsó aszongya: Id van egy a szôlôbe. Akko aszt kjérdi: 114

115 doroske_layout :23 Page 115 Kecske, kecske, mit csinyász a szôlômbe? Szôlôt énném, ha vona. Kapátad-é? Éb kapáto. Gyómlátod-é? Eb gyómláto. Nem fjész, hogy agya lüôlek? Nem biz én; it is él lik, ott is él lik Akko csak buik. Ötödik: Összüfogóznak, asztá keringüûnek ketten. Kocsit, kocsit, komámasszony; Szjéles szoknyám, anyámasszony; Guócs üngöm ropoguós; Sárga csizmám kopoguós. Firkés Farkas. Turcsányi Andor tájszó-gyûjteményébôl néhány: Kágyula, vagy kágyilló: apró házatlan csiga. megmizgörösödött: (megindult) a foa, má nem lehet ütetnyi. herkelék: a padlástetô szabadba nyíló ajtaja, melyen a szénát felhányják. furdancs, szurdancs: a zsomborkötéshez használt hegyes vas, amivel a sziacsnak lyukat fúrnak a szalmában. kenceficél: ken-fen. fincot fogott a tehen, aztán észalatt: megugrott, ugrándozott. fincál: ficánkol, fickándozik, ugrál. bakfine: bukfenc. viszos a szoknyájo: egyik felül hosszabb mint a másik felül. igen fáncsikás vót (a szoknya) aztán le köllött fajkónyi belülö: egyenetlen, szakadozott volt, le kellett nyirbálni. Az nem löjt meg, mig csak ki nem alussza magát: nem enged, engesztelôdik, gyaludik, békéll. Jó sárálló gyerek: helytálló, kitartó. Koadik a dió: szétnyílik a zöld héja. Nagy József a Hegyhátvidéki (Vas megyei) népszokások címû tanulmányában (Etnographia, a Magyar Néprajzi Társaság és a Nemzeti Múzeum Értesítôje, Budapest, 1900, Xl. évf. 4. szám, oldal) elsôként a menyegzôt ismerteti. Részletezi a leánykérést, a vôfélyek, a násznagyok, a szakácsnôk mondókáit, és a menyasszonytáncot, amelyrôl ezt írja: A szoba közepére letesznek egy tányért és melléje egy szál égô gyertyát. Ezt minden jelenlevô férfi egyszer kö rül táncolja és a tányérba legalább tíz krajczárt dob (többet igen, de kevesebbet soha!). Az egybegyûlt pénz a czigányoké, a mely esetleg egyéb alkalmakkor kapott pénz- 115

116 doroske_layout :23 Page 116 zel az ô mellék jövedelmüket képezi; mig rendes fizetésüket ( frt a banda minôsége szerint) a vôlegény fizeti. A mellékjövedelem persze nagyobbra rug, mint a rendes fizetés. Ez a századeleji népszokás alapvetôen megváltozott: a menyasszonytánc pénze az új páré, a cigányoknak (zenészeknek) pedig tányéroznak a kialkudott fizetség mellett. A vôfély (vagy násznagy) tartja kezében a tányért, a zenészek húzzák a nótát, ô pedig kiáltja: Eladó a menyasszony! A násznép egymást követôen pénzt dob a tányérba és egyet-kettôt perdül a menyasszonnyal. (A nyolcvanas évek közepén százasok, ötszázasok, sôt kivételesen ezresek is repülnek a tányérba) gye rekek, nôk, férfiak, ki-ki a maga pénztárcája szerint veszi meg a menyasszonytáncot. Mikor már gyérül a jelentkezô, akkor odalép a tányérhoz a vôlegény, illetve már ifjú férj, beledobja a pénz tárcáját és kitáncoltatja az új asszonyt a körbôl. A menyecské sen kiöltözô ifjú asszony (legtöbb helyen) szép pénzt számol hat össze férjecskéjével. A menyasszonytánc ma már nemcsak (talán nem is elsôdlegesen) népszokás, hanem az új pár indulá sának felsegélyezése. Ez is szép cél, ha nem viszik túlzás ba. Döröskén a régi népszokások közül sokat megôriztek, felsorolva közülük néhányat: Lucázás: December 13-i Luca-napkor két-két fiú összefog, szalmaköteget visznek, egy-egy ház kapujába leteszik azt, kivesznek belôle egy kis csomócskát, beviszik a ház küszöbéig, ott lete szik, rátérdelnek és elkezdik a mondókát: (a szerzô ezekre em lékezik) Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tikjok, ludjok, tehenei jó fejôsek legyenek! Adjon az isten akkora szalonnát, mint a mestergerenda! A háziasszonynak akkora feneke legyen, mint a kemence szája! A ti lányotoknak akkora csöcsei legyenek mint az arató bügyiga! Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát! Adjon az isten jó egészséget mindenkinek. Felállnak, bemennek és kapnak valamit: almát, aszaltgyümölcsöt, vagy pénzt. (Ez utóbbi miatt járják a fiúk a falut és keresnek zsebpénzt!) Kisjézus-köszöntés (dec. 24-én): Sokféle formája közül a ritkább ma már a Betlehemezés. Kis házikó közepén a jászolban fekszik a kis-jézus, mellette Mária és József, a juhok, vagy a tehenek, valamilyen anyagból és hogy látszódjék ég (akkor ég) egy gyertya. Az öreg és két-három társa megjátsszák a három királyok érkezését, a játék szövege sokféle, elvágódnak, felkelnek és így tovább. Végül boldog karácsonyt kívánnak és tarisznyába teszik az ajándé kot, vagy a pénzt. Általános a köszöntésnek az a formája, hogy két gyerek járja a házakat, elénekelnek egy, vagy két karácso nyi éneket és kapják az ajándékot. Aprószenteki korbácsolás (dec. 28-án): Két-két fiú (vagy legény) vesszôbôl font korbáccsal belép a házba, óvatosan megkorbácsolja a háznépet, odasózva a leá nyoknak, vagy a ház asszonyának, akik kuncognak, kergetik a korbácsolókat s közösen vihogva zajlik ez így néhány percig. Aztán ajándék, vagy ha legényrôl van szó ivás következik. A Heródes által elrendelt kisded-keresés szép hagyománya ez. 116

117 doroske_layout :23 Page 117 Dörömbölés-zörömbölés (dec. 31-én) A falu fiatalsága (és aki akar) összeszed mindenféle hangot adó rossz edényt, kürtöt, és ezt ütve-verve végigvonul a falun. Hangos ricsajjal, ordítozással, hiszen szilveszter koraestéjén zajlik ez. (Egyre ritkábban.) Cucorkázás (farsang utolsó napján, húshagyó kedden) Az egyik legérdekesebb szokás. Bárki, általában fiatalok, de humorérzékkel rendelkezô menyecskék is, felöltöznek nemük kel ellentétesen: férfiak nôknek, nôk férfiaknak, vagy a gye rekek kimaszkírozva, valamennyien álarcot viselve, aztán be nyitnak hirtelen egy-egy házhoz és elkezdenek mókásan táncot járni, dülöngélni, a házbelieket fogdosni, vagyis cucorkázni, ahogyan az egész mókát elnevezték. A házbeliek megjegyzéseket tesznek a férfiak nagy domborulataira, oda-odasóznak a há tuljára, hiszen nôk öltöznek férfinak, tudja ezt mindenki, de mókáznak, botjukkal rávágnak a szemtelenkedôkre. Ismerôsök-is - merôsökkel azon vidulnak, hogy felismerték-e ôket. Fánkot és italt kapnak, aztán elvonulnak. Ha mégis leleplezôdtek volna, akkor együtt vigadnak. Húsvéti locsolás Az ujabb szokások szerint a fiúcskáktól kezdve ûzik egészen öregkorúak is. A gyerekek pénzt várnak (régen piros tojást kap tak) az idôsebbek italt kapnak. Vallási jellegét teljesen elve szítette. Madarak és fák napja Régente (és néhol ma is) ezen a tavaszi napon az iskolások el mennek az erdôbe (Döröskén együtt a döbörhegyi, szarvaskendi, halastói, nagymizdói iskolásokkal) és ott zsákbafutás, verseny futás, lekváros zsemlyeevés, stb. játékokkal töltik el a napot. Hazafelé régente ezt énekelték: Alkonyodik már a nap Minden hosszú árnyat kap Fákon a szárnyas kis sereg Takarodót csicsereg. Kukoricafosztás tollfosztás Éréskor, szeptember végén, októberben, a pajtákban (vagy a kamarában) lefosztották a kukoricáról a leveleit, s közben me séltek, vagy megy a kosárt játszottak. Ez utóbbi szövege: Megy a kosár! Mi van benne? Egy szép legény. Milyen a haja? (stb.) Kinek kell? Valakinek kellett mindig, mert olyan tulajdonságokat mondtak, amelyek a soronlévô leány ideálját sejtették. (Férfiak hoz érve fordítva.) Aztán zálogot kértek, amelyeket a játék végén ki kellett váltani. Sok-sok fura feladatot kitalálhattak erre. A végén fôtt kukoricát kaptak. A tollfosztás ugyancsak ilyesféle játékokkal, dalokkal vegyít ve történt telente és a végén valami ennivalót és italt kaptak. A tollfosztóba eljártak a legények is, de ôk nem dolgoztak, csak a nôk. A népszokások gyérülnek. A lakosság túlnyomó része a tévé elôtt ül, vagy rádiózik (néhol egész nap szól a rádió) sokan pedig Döröskén is a kocsmában töltik az idôt, elvétve a mûvelôdési házban, a könyvtárban. 117

118 doroske_layout :23 Page 118 Visszatérve Nagy József néhány egyéb megállapításá hoz, amelyeket a Vasi-Hegyhát jellemzôjeként tett a házasság gal összefüggésben. A községek általában kicsinyek, házszámnak, házasság azonban mégis csak többnyire egy községbeli legény és leány kö zött szokott létre jönni. Ennek fô oka abban keresendô, hogy a személyes ismeretség mellett az öröklendô birtok így könyebben kezelhetô. Ezt az 1900-ban leírt megállapítást a harmincas-ötve nes-hetvenes évek Döröskéjére már nem lehet érvényesnek tekin teni. Pásztázva a faluban és az egyéb helyre férjhezmenô leányok nevei közt: Döröskére ment férjhez: Kis Teréz, Takó Juliska, Tuli Margit, Szabó Mária, Papp Erzsé bet, Dékán Róza, Hajba Irén, Kondás Teréz, Kovács Marianna, Cziráki Mária, Czuczi Ilona, Czuczi Mária, Déri Anna, Benkô Anna, Benkô Mária, Déri Amália, Déri Erzsébet, Nagy Ilona, Nagy Anna, Tóth Teréz, Tóth Amália, Benkô Anna, Tóth (Kis) Mária, Szabó Anna, Szabó Rozália, Hajba Anna, Vincze Erzsébet, Mizda Angéla, Szabó Ilona, Horváth Erzsébet, Németh Mária, Déri Margit, Hodászi Ilka, Hodászi Erzsébet, Benkô Erzsébet, Pap Mária, Pap Margit. Máshova ment férjhez: Fekete Juliska, Molnár Mária, Molnár Rozália, Molnár Ágnes, Dobronics Teréz, Molnár Etelka, Mázsa Anna, Mázsa Mária, Ko vács Ilona, Kovács Margit, Kovács Anna-Mária, Tóth Elza, Ró zsa Gizella, Rózsa Mária, Rózsa Teréz, Varga Erzsébet, Varga Mária, Tuli Anasztázia, Takács Mária, Takács Etelka, Takács Anna, Dékán Rozália, Pap Erzsébet, Pap Rozália, Hajba Rozália, Kovács Teréz, Kovács Amália, Tuli Mária, Tuli Anna, Hajba Er - zsébet, Marafai Erzsébet, Marafai Amália, Nagy Juliska, Benkô Ilona, Benkô Teréz, Déri Jácinta, Hegyi Ilona, Hegyi Irma, He gyi Júlia, Tóth Ilona, Tóth Mária, Tóth Boriska, Tóth Etelka, Tóth Teréz, Szabó Anna, (Szumer) Vincze Juliska, Mizda Anna, Mizda Vera, Esztergályos Irén, Takács Teréz, Takács Juliska, Németh Juliska, Németh Ilona, Pap Franciska, Cziráki Ilona, Benkô Gizella, Hodászi Anna, Hodászi Flóra, Szabó Teréz és Nagy Irén. A 37 faluban maradó döröskei leány mellett 60 más hol talált rá a családi életet jelentô házastársra. Az arány inkább azt jelzi, hogy a többgyermekes családokból legfeljebb ha egy (esetleg kettô) találta meg a faluban a párját. Az egyéni vonzalom amelynek létezését Nagy József inkább csak jelzi, az 1945 utáni házasságkötéseknél elsôdleges tényezôvé vált Döröskén is. A házassági cere móniát viszont (újabban) igyekeznek a régi módi szerint meg - rendezni, s ebben amint jeleztük a menyasszonytánckor várható bevétel a fô tényezô. Nagy József aztán folytatásokban ismertet egyéb nép szokásokat is. Kiemelve közülük néhányat, utalva azok további alakulására is. A férfiak hétköznapi gatya viselete teljesen meg szûnt. A szerzô gyerekkorában 30-as évek Döröskén csak Pap Péter, a korcsmáros vette fel forró nyári napokon a bôszárú gatyát. Jellemzô volt viszont a kék kötény viselése a férfiak nál. (Sokan zsebkendô helyett is.) A magyaros, zsinóros kabát szinte teljesen eltûnt, ahogyan a pörge kalap is. A szûr úgy - 118

119 doroske_layout :23 Page 119 szintén ismeretlen Döröskén. A rövid bunka = télikabát viszont kedvelt ruhadarab, de hosszú bundája is sokaknak van. A nôk viseletérôl Nagy József azt írja, hogy egy szerû, takaros és csinos. Általában kirívó színekkel, össz hangban nem álló színkeverékkel, fölösleges czifraságokkal nem is találkozunk és a maró gúny hangján beszélnek, ha Körmenden találkoznak az ivánczi, vasaljai, halogyi stb. feltûnôen czifra ruházatú nôkkel. Kissé elfogult vélemény ez a hegyháti nôk ja vára, hiszen azok manapság fôként éppúgy öltözködnek, mint általában azok a vidéken, illetve munkaszüneti napokon városi és falusi, viselet közt egyre kisebb a különbség. A szoknyák, a kendôk szintén módosultak a divatok szerint. A megesett leány (férj nélküli terhes hajadon) lekötötte a fejét, ha terhessége látható lett, és nem hord hatta lelógó fonatban a haját. Mindkettô eltûnt már a szokások közül. A megszégyenítésre való törekvés természetesen még nem szûnt meg, formája sokféle. Érdemes idézni a következôket: Nyáron úgy a férfiak, mint a nôk mezítláb járnak. A lányok és asszonyok korábbi lábbelijét kizárólag a fekete lehetôleg csikorgós, patkós kordovánbôr csizma képezte; újab ban azonban a cipôk hódítanak tért. Leírja, hogy misére, vagy városba menve nyáron mezítláb indultak el és csak odaérve vet ték fel a cipôt s hazafelé ismét levetették. Így történt ez, a harmincas-negyvenes években Döröskén is, jelenleg azonban nem jár senki mezítláb a faluban. Érdekes használati tárgy a köczöle (fürdôruha), ételek: rozskenyér, kelt (kült) rétes, kukoricás és hajdinamálé, langalló (lángos) gánicza, (kukorica hajdina), dödölle (tört krumpli és liszt keveréke zsírban ki sütve) a fôtt tészták közül a darás-mácsik, pöcs-mácsik, a hurka (kóbász) a csörge (töpörtyû) a szalados (csíráztatott gabonából). Valamennyi továbbra is létezô maradt a 21. szd. felé tartó Döröskén is. Megszûnt a kemencében való kenyérsütés, a közértben veszik a friss kenyeret: van-e aki sajnálja? A disznóvágások is másféle feladatokat oldanak meg, hiszen a friss húshoz általá ban hozzájuthatnak a döröskeiek is. Az üzemi étkeztetés korá ban többnyire nem viszik a szalonnát a tarisznyában, hogy ebédre elfogyasszák. A mezôgazdasági munkában legnagyobb a vál tozás: a kasza, a sarló, az eke-taliga-borona-henger alig hasz nált, egyesek ismeretlenné vált eszközök. (Gereben, rokka, tiloló, köszörûkô.) Az öltözködésben joggal illeti meg a faluban élô ket is mindaz a kényelmes, divatos öltözet, ami a városiakat. (Más kérdés a munkaruha, amelyet minden okos ember megkülön - böztet az utcaitól, de ez a városban is így helyes.) A Vasi-Hegyhát néprajzi monográfiáját reméljük, hogy egyszer elkészíti valaki. Sorraveszi az említettek mellett az építkezési módok változásait, hiszen paloták épülnek sorra; a kerítések problémakörét, amely éppúgy kirívó státusz-szimbólum lett, ahogyan a temetôi sírkövek esetében is a pompázatos ság túlhajszolása. A népszokások fontos feladata lehet majd Döröskén (a Vasi-Hegyháton) a beszélt nyelv alakulásának, változásá nak jellemzése, amely a generációk változásával együtt korsze - rûsödik, közeledik az iskolában tanultakhoz. Nagy Imréné (Kiss Teréz) adatai a döröskei könyvtár ról. Nyitvatartás: heti 1 alkalommal. Kölcsönzési órák száma:

120 doroske_layout :23 Page 120 A könyvtárosi feladatokat tiszteletdíjas vezetô látja el. A könyvtár 2 helyiségbôl áll: 1 olvasóterem 1 kölcsönzô terem. Könyvállomány: 1607 kötet. Beiratkozott olvasók: 29 fô. (1985. dec. 31-i adat) (ebbôl: 14 éven aluli 5 fô) Kölcsönzött kötetek száma: 915 A múltra gondolva a könyvtárvezetô (elôtte V.B. tit kár) Nagy Imréné adatai fejlôdést jeleznek. Hozzávehetjük még azt is, hogy Döröskén vannak már könyvekkel rendelkezôk is, továbbá: a faluba idônként hazalátogatók (fôként a diplomások) is ébresztgetik az ott lakókat (elsôsorban a fiatalokat) az olvasásra. Hogy mit jelent a könyv Döröskén a 20. század végén erre hivatalos felmérôk tudnának választ adni. A beszélgeté sek és a szerzô ismeretei szerint Döröskén mindenki hall gat (idônként, reggel, este pl.) rádiót, a tévét is nézik, de a mûvelôdés iránti igény ezen túlmenôen megállapíthatatlan. Döröskérôl is Szarvaskendre körzetesítették az ált. isk. alsó tagozatát is. Az utolsó idôszakban Huszár Gyula ta nító már csak nyugdíjasként élt a faluban, elôtte (utaltunk rá) aktívan részt vett a közéletben is. A községben jelenleg ott is élô értelmiségi (diplomás, felsôfokú) nincs. Az az erjesztés, amelyet 1945 elôtt a legényegylet is elvégzett, most a tanács - ra, a KISZ-re, a pártszervezetre és a népfrontra hárul. Igyeke zetet tapasztalhatunk, de az eredmény? A szerzô nem tud erre választ jelezni sem. Bizonyos azonban, hogy több a politizáló vitatkozó, a világra és az országra nyitott ember Döröskén is. A szellemi erô majd a téesz fejlôdésével, a kialakuló idegen forgalommal gyarapodhat Döröskén. Hogy a lakosság létszáma mi kor lesz akkora, hogy ott újra iskola is legyen? Erre választ csak a jövô adhat. (1987. február 10-én Budapesten, a Vasiak Baráti Kö rében Bötskei Ferenc, a Vas Megyei Tanács osztályvezetôje adott tájékoztatást az elmaradott és fejlesztendô Hegyhát, Ôrség, Vendvidék (és más) területekrôl, ahol a népességmegtartó erôt elsôsorban a gazdasági fejlesztésben jelölték meg, de kialakult az a nézet is, hogy az egyéb tényezôk: infrastruktúra helyzete, a szellemi erô milyensége, stb., vagyis az élet minôségének a javítása szintén a fontos tényezôk közé sorolandó.) Vas megyében az aprófalvak helyzete különbözô. A vezetôk ismét elôtérbe helyezték az elmaradott területek fej lesztésének problémáját. Ez Döröskét is érinti részben közvet - lenül, de méginkább a terület általános összefüggéseit tekint ve. 120

121 doroske_layout :23 Page 121 Vas megye elmaradott területeinek távlati fejlesztési programja (kiemelések) A tervezet bevezetô sorai: Vas megye elmaradott térségei az Ôrség, Vendvidék, a Hegy hát és Kemeneshát összefüggô területet képezve a megye déli részén helyezkednek el, az osztrák és jugoszláv határral, vala mint Zala megyével határosak. Az érintett térségek a megye te rületének közel egyharmadát foglalják el, az itt található 67 településen közel 37 ezer ember él (a megye összlakosságának alig több mint tized része). A területmeghatározáson belül is kivánatos további differenciálás. Ôrség Az Ôrség az országhatár osztrák és jugoszláv csücs kére hegyesedik ki, talaja és domborzata az említettek közt legkevésbé alkalmas szántóföldi mezôgazdasági mûvelésre, de az 1960-as évektôl kezdve oly mértékû meliorációs, talajjavítási munkálatokat végeztek ott, hogy jól megterem ott is a búza, a kukorica és a többi szemes termény is. A drénezéssel alácsövezéssel elvezetett fölösleges csapadék, hasonlítva a régi, ún. bakhátas mûveléshez, újjávarázsolta az Ôrséget. Az alagcsövezés karbantartását ezt követôen rábízták a gazdasági egységekre, de kevés sikerrel, így a 80-as évekre az egyre kopottabbá válik. Az Ôrség másik jellemzôje, a csoportos falu-település, amelyet ott és másutt is szeres települési formának nevez nek. Mezôgazdasági nézôpontból az erdô volna az, ami az Ôrséget felvirágoztathatná, ha vagyis nem állami erdô volna, hanem téesz-erdô. Így mint munkáltató jelentkezik részben az állami erdôgazdaság, habár a fa nagyobb részét Szombathely re, a fafeldolgozó kombinátba szállítják. Az Ôrség gyepje, az ôsgyep is fokozatosan kerül fel újításra, rendezésre. Az Ôrséget újabban Vas megye egyik legnevezetesebb idegenforgalmi területévé fejlesztették és fogják tovább fej leszteni. Az Ôrség falvai a Vasi-tervezet szerint: 1. Hegyhátszentjakab 2. Felsôjánosfa 3. Ôrimagyarósd 4. Szaknyér 5. Szôce 6. Pankasz 7. Kisrákos 8. Viszák 9. Ôriszentpéter 10. Ispánk 11. Kondorfa 12. Szalafô 13. Nagyrákos 14. Szatta 15. Bajánsenye 16. Kercaszomor 17. Kerkáskápolna 18. Magyarszombatfa 19. Velemér 121

122 doroske_layout :23 Page 122 A terület földesurai 1945 elôtt majdnem teljesen a Batthyány család tagjai voltak, akik elsôsorban erdôgazdálkodással hasznosították az Ôrséget. Szántóföldi mûvelés a kis paraszti birtokra volt ott jellemzô. A földosztás után ezek aránya megnôtt, de az ötvenes évek téeszesítési kudarcai után a 60-as években is inkább szakszövetkezetet alakítottak több he lyen is. Az Ôrség téeszei az ôriszentpéteri és a bajánsenyei felzárkóztak a Körmend térségében lévô téeszek közé. Munkaerô feleslege pedig Körmenden, de fôképpen Szentgotthárdon talál megélhetést. Az Ôrség továbbfejlesztése tehát egy megkezdett korszerûsítés folytatása minden szempontból és állandó jelle gû megyei törôdést igénylô feladat. Közlekedési fejlesztése kü lönösen összefügg a másik három említettével, úgyszintén az inf - rastruktúra fejlesztése is, pl. a telefon, rádió-tévé vételi viszonyok, stb. Vendvidék A Szentgotthárdtól délre-délnyugatra fekvô, a hármas határig elnyúló vidék domborzati szempontból egyrészt hasonló az Ôrségéhez, másrészt a Rába partján a Rába-völgyiekéhez. Községei: 1. Apátistvánfalva 2. Kétvölgy 3. Orfalu 4. Alsószölnök 5. Felsôszölnök. A Vendvidék szakszövetkezeteirôl történt már említés. A falvak nagyobb része Szentgotthárdra jár dolgozni. A szlovén népcsoportba tartozó vendek az említett területeken szintén Batthyány-uraságoknak dolgoztak, vagy pedig távolabbra jártak el nyaranta summásnak. A Vendvidék fejlesztése komplex fela dat: földre, közlekedésre, infrastruktúra, nemzetiségi kérdés csoportra, stb. oszló sokirányú munkát kíván és ezt a tervezet ben jól körvonalazták. Kivonat: Az Ôrséghez hasonló kedvezôtlen természettföldrajzi adottságai, továbbá perifériális fekvése következtében a megye legszegényebb és legelmaradottabb kiskörzete. Az 50-es évek kedvezôtlen politikai légköre (jugoszláv határmentiség, vasfüggöny, a kitelepítések) megakadályozta és visszavetette a települések társadalmi-gazdasági fejlôdését. Mezôgazdasági termelôszövetkezet nem mûködik a területen, jelen tôs a magángazdaságok szerepe. Az egyetlen mezôgazdasági nagy üzem a Vendvidék Szakszövetkezet, melynek tevékenysége elsôsor ban felvásárlásra, fafeldolgozásra és szolgáltatások nyújtásá ra korlátozódik. A hosszú távú tervidôszak elsô felének sürgetô feladata a hete rogén tulajdonviszonyok rendezése, egyrészt a szakszövetkezet gazdálkodási feltételeinek, másrészt az egyéni gazdálkodók gaz dálkodási biztonságának megteremtése érdekében. Mindehhez a jogi és gazdasági szabályozás felülvizsgálata és reformja szükséges. A lakosság jelentôs része a mezôgazdasági tevékenység mellett a biztos jövedelmet jelentô közeli ipari munkahelyekre 122

123 doroske_layout :23 Page 123 ingázik, ún. kétlaki életmódot folytat. Tekintettel arra, hogy ebben a térségben ipari fejlesztések a hosszú távú idôszak folyamán sem várhatók, célkitûzés, hogy jelentôsen javuljanak a települések infrastrukturális ellátási feltételei, különös tekintettel az ingázásra. A települések: egymás közti kapcsolatát jelentôsen javítaná a Felsôszölnök Kétvölgy közötti összekötôút megépítése, és el sôsorban a kishatárforgalmat szolgáló felsôszölnöki határátkelô megnyitása. A határzugban érintetlen természeti környezetben fekvô kis települések domborzati és klimatikus viszonyai, jellegzetes né pi építészeti emlékei különösen alkalmassá teszik falusi, rek reációs üdülés kialakítására. Ennek akadálya a már említett két határközelség, és fejletlen infrastruktúra. Rába-völgy A Szentgotthárdtól Sárvár körzetéhez tartozó Kemeneshátat is érintô Rába-vidék sajátos feladatai elsôsorban víz ügyi, de nemcsak azok. A következô településeket sorolták ide, amelyek egy része a Rába jobbpartján inkább hegyháti jellegû, de téeszközpontja a Rába mellett van (Csákánydoroszló és Rátót.) 1. Csákánydoroszló 2. Felsômarác 3. Hegyhátszentmárton 4. Ivánc 5. Rátót 6. Gasztony 7. Nemesmedves 8. Vasszentmihály 9. Csörötnek 10. Rábagyarmat. Az említett falvak szintén nagyobbrészt Batthyány-uradalmak részei voltak, de Iváncon gróf Sigray Antal, a Szent gotthárdhoz közeli Csörötneken, Rábagyarmaton pedig az apát ság volt a földesúr, vagyis egy nagyobb gazdasági egység része voltak 1945 elôtt. Kisebb egységekre bontása erôforrásai kat csökkentette, de azok mégis jobbak az Ôrségnél és a Vend vidékénél. Kivonat a fejlesztési tervbôl: A gazdaságilag elmaradott térségek közül a viszonylag legfej lettebb települések külön lehatárolásra is ennek következté ben került sor. Gyorsabb fejlôdésüket a jó közlekedési kapcso latok, az ipari munkahelyeket biztosító városok közelsége (Kör mend, Szentgotthárd), a kedvezôbb talajadottságok határozták meg. A térség termelôszövetkezeteinek viszont súlyos gondot jelent az állandó árvízveszély, a gyakori belvízkárok, amely révén a gazdálkodás stabilitását nem tudják biztosítani. A mezô gazdaság problémáinak megoldását hosszú távon a termelôterüle tek belvízrendezése (komplex meliorációja), a Rába folyó sza bályozása jelentheti. Ezek a beruházások nagy költségeket jelen tenek, népgazdasági megtérülésük csak hosszabb távlatban elkép zelhetô. A környékbeli nagyobb vonzásközpontok zöldség-gyümölcs 123

124 doroske_layout :23 Page 124 ellátásában a helyi termelôszövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk. A térségben önálló ipari üzemek nincsenek, jelentôsebb telepí tésre a közelben lévô ipari központok munkaerôfelvevô képessége miatt hosszabb távon reálisan nem lehet számolni. Az érintett településeken a népességmegtartó képesség növelése érdekében elsôsorban a lakossági infrastruktúra fejlesztése jelenthet elôrelépést. 124

125 doroske_layout :23 Page 125 A Vasi-Hegyhát és a Kemeneshát délnyugati része A megye vezetôi értékelték a Hegyháti program végrehajtását és megállapították többek közt hogy: A program sikeres végrehajtásának és eredményessé gének feltétele volt, hogy a kitûzött célok gazdaságilag meg alapozottak legyenek, s igazodjanak a tájegység természeti-tár - sadalmi adottságaihoz, hagyományaihoz. A területen lévô téeszek termelési értéke 1974-ben 81%-a volt a vasi átlagnak, és a továbbiakban sem tudtak a ter vezett mértékben felzárkózni, mert ebben az idôszakban csökkent az állami támogatás is. A további összegezô helyzetképre utalva: A területen élô lakosság száma 1985-ben 7,5%-kal fo gyott 1980-hoz képest, 1970-hez viszonyítva pedig 19,8%-kal volt kevesebb. A meliorációval összefüggô értékelés: A megfogalmazott elképzelések közül legnagyobb el maradás a meliorációban van, ilyen célra az V. és VI. ötéves tervidôszakban 57 millió Ft-ot fordítottak, ami azt jelenti, hogy a szükséges munkák csupán egy tized részét végezték el. A Vasi-Hegyháton elvégzett melioráció: (ha) Bekerülés években Összesen: ebbôl: Szarvaskend Nádasd Gersekarát Hosszúpereszteg 54 Csehimindszent Kám Petômihályfa Vasvár Rábahídvég Olaszfa 1454 Bérbaltavár 190 Nyôgér A további megállapításokból: Csökkent a régi, lepusztulóban lévô gyümölcsösök felújítása. A téeszek kezelésében lévô erdô növekedett, elérte a terüle ten lévô erdôk 20,4%-át, és javult az erdôgazdálkodás is. A vágóállat és a tejhozam jobb volt a Vasi-Hegyháton a me gyei átlagnál. A melléküzemágakban folyó ipari tevékenység 10 év alatt húsz szorosára nôtt és a foglalkoztatottak 27,7%-a dolgozik ezek ben. Csökkent a beruházási összeg: között 17,7%-ot kap tak, míg elôtte: ban 20,4%-ot. Ez tovább fokozta a terület téeszei és a vasi téeszek közti különbségeket. 125

126 doroske_layout :23 Page 126 Az ipar a Vasi-Hegyháton jelentéktelen, a szakképzett munka erô ingázik, az ipartelepítés üteme lelassult. A közlekedés a közutakon nôtt, a hírközlés fejlôdése nem kie légítô. A vízellátás javult, 1975 elôtt négy településen volt vezeté kes ivóvíz, a VI. ötéves terv végén 23 községben és a Szajki-tó környékén. A szennyvízelvezetés Vasváron javult, a többi területen jórészt megoldatlan. A villanyáram szolgáltatása kiterjed minden településre. A Hegyhát 36 községében az V. és VI. ötéves terv idôszakában 919 lakás épült, ebbôl Vasvárott 42%, a továbbiakban az építések feltételeit javítják. Javult az egészségügyi ellátás. Az óvodai férôhely száma 695, és ez 110,7%-os kihasználtságú. A körzeti iskolák mel lett mûködô napközikben az ellátás szintje 37,6%-os és nem éri el a megyei 45,3%-ot. Javult a boltok felszereltsége és az áruellátás. Mindezek és más tényezôk alapján döntöttek a vasi vezetôk a Hegyhát fejlesztésének további feladatairól: Ismerve a térségek adottságait, fejlesztési igényeit és lehetôségeit, továbbá a megvalósításhoz rendelkezésre álló eszközöket, a megyei tanács idôbeni, területi és ágazati prio ritást határozott meg. Ennek értelmében a hosszú távú felzárkóz tatási program elsô felében kiemelten kell kezelni a hegyháti tájegységben elhelyezkedô mezôgazdasági nagyüzemek fejlesztését. Ezzel egyidejûleg a legszûkebb keresztmetszetek feloldását, és a hatékony beruházások megvalósítását a többi területen is támogat ni indokolt. A kiemelt fejlesztendô terület községei: 01. Keléd (Jánosháza társközsége) 17. Gyôrvár 02. Hosszúpereszteg 18. Hegyhátszentpéter 03. Bögöte 19. Andrásfa 04. Vashosszufalu 20. Petômihályfa 05. Kám 21. Gersekarát 06. Szemenye 22. Telekes 07. Csehimindszent 23. Sárfimizdó 08. Csipkerek 24. Szarvaskend 09. Mikosszéplak 25. Döbörhegy 10. Csehi 26. Döröske 11. Bérbaltavár 27. Halastó 12. Nagytilaj 28. Nagymizdó 13. Oszkó 29. Nádasd 14. Olaszfa 30. Daraboshegy 15. Pácsony 31. Hegyháthodász 16. Vasvár 32. Hegyhátsál 33. Katafa Közigazgatási szempontból differenciálásra szorul a 33 község, amelynek a Körmend közelében lévô 24-tôl 33-ig jelzett sorszámú községei oda, a többi pedig Vasvárhoz tarto- 126

127 doroske_layout :23 Page 127 zik; dombozati nézôpontban viszont kilóg az 1., az 5. és a 6., mert azok inkább sík területûek. A Vasvár központú dombvonulati, sza bad térségû jellemzô leginkább közös Nádasdtól egészen Hosszúperesztegig, átlóban pedig Gyôrvártól Csehimindszentig. Túl - nyomó többségében a Festetics-uradalom vasvári majorságához tartoztak 1945 elôtt, de a Batthyány-, a Széchenyi-birtokok és egyéb nagybirtokok is elôfordultak a Vasi-Hegyháton. Mielôtt a fejlesztési terv fôbb vonalaira térnénk, iktassunk ide néhány jellemzô adatot, kibányászva a dr. Horváth Sándor által szerkesztett Vas megyei Termelôszövetkezetek év - könyve 1985 címû összegezésbôl. Vas megye téeszeinek aranykoronaérték és terület, valamint búzatermési átlag (1985) szerinti csoportosítása I. csop Aranyko rona Terület Szántó Búzatermés aranykorona ér ték ha-ként ha ha 1985 ha-ként közötti: szántó Bük, Lenin kg Chernelházadamonya Csepreg, Gyôze lem Egyházashetye, Berzsenyi Nagysimonyi, Dózsa 5238 Simaság, Május Szombathely, Felszabadulás Szombathely, Kertész (kertészeti) Vasszécsény, Petôfi II. csop aranykorona közötti: Acsád, Szabad Föld kg Celldömölk, Sághegy-alja Gencsapáti, Savária Hegyfalu, Répce m.i Horvátzsidány, Jurisics Ikervár, Gyöngyös-Rábam Jákfa, Úttörô Körmend, Vöröscs Molnaszecsôd, Rábam Nemesbôd, Lenin Püspökmolnári, Rába Rátót, Fenyvesalja Répcelak, Nagymezô Rum, Vöröscsillag Sárvár, Kossuth

128 doroske_layout :23 Page 128 II. csop aranykorona közötti: Sorkifalud, Sorokm Söpte, Magyar-Szovjet B Szombathely, Pannónia Torony, Aranypatak Vasalja, Pinka m Vép, Rákóczi III. csop. 20 aranykorona alatti: Bajánsenye, Kerkam Bérbaltavár, Hunyadi Csákánydoroszló, Kossuth Csehimindszent, B. Kal Egyházasrádóc, Új Élet Felsôcsatár, Népek B Gersekarát, Petôfi Gérce, Béke Hosszúpereszteg, Egyetértés Ják, Egyetértés Jánosháza, Bolgár-M Kám, Kisfaludy S Kemenesmagasi, Hal.s. 13, Kemenesszentmárton 16, Kenyeri, Egyetért. 12, Kôszegszerdahely 16, Nádasd, Egyetértés 16, Nemescsó, Jurisich 19, Nyôgér, Hegyhát 15, Olaszfa, Dózsa 16, Ostffyasszonyfa 15, Ôriszentpéter, Ôrség 9, Petômihályfa, Hegyhát Rábahidvég, Úttörô Rádóckölked, Határv Szarvaskend (Döröske) Szeleste, Kôrism Vasvár, Kossuth Kisrákos, Ôrségi Szakm Szentgotthárd, Vendv.Sz

129 doroske_layout :23 Page 129 A táblázatból a megye domborzati-talajviszonyait hozzávetôlegesen ismerôk számára is kiviláglik, hogy a Vasi-Hegyhát, az Ôrség és a Vendvidék téeszei (szakszövetkezetei) a legalacsonyabb, vagyis a III. csoportba, a 20-on aluli arany koronás területek közé tartoznak. Kiemelve a témánk szemszögé bôl érintett Hegyhátot s ezen belül Szarvaskendet (Döröskét), elôrebocsátva néhány nézôpontot: 1. A gabonatermesztés érdekében kedvezôbbek voltak 1985-ben a szabályozók, mint az állattenyésztésben, holott a természeti és a talajviszonyok a Hegyháton általában in kább kedveznének az állattenyésztési profilnak. Ezért pl. Szarvaskenden is, mégis a gabonaprofilt szorgal mazták elsôsorhan. (Vincze Erzsébet fôkönyvelô közlése.) 2. Hogy a termésátlagokban mégis vannak kivételek, pl. Gersekarát, az az intenzíven termelésnek, a mûtrágyázás nak tulajdonítható az aranykoronaérték alacsony volta mellett is. A Vasi-Hegyhát téeszeinek néhány adata Aranykorona összterület Szántó Búza terérték ha-ként ha. terület ha. mésátlag a szántónál 1985-ben ha-ként kg Keléd, Jánosháza társközsége, Bol gár-magyar Barát ság TSz Hosszúpereszteg Bögöte, Vashosszú falu, Egyetértés TSz Kám, Szemenye, Kisfaludy S Csehimindszent, Csipkerek, Mikosszéplak, Csehi, Búzakalász TSz Bérbaltavár, Nagytilaj, Hunyadi TSz Oszkó, Olaszfa, Pácsony, Dózsa TSz Vasvár, Kossuth Tsz Gyôrvár, Petômihályfa, Hegyhátszentpéter, Andrásfa, Hegyhát Gersekarát, Telekes, Sárfimizdó Szarvaskend, Döröske, Döbörhegy, Halastó, Nagymizdó, Hegyháti E Nádasd, Daraboshegy, Hegyháthodász, Hegy hátsál, Katafa, Egyetértés TSz

130 doroske_layout :23 Page 130 A 33 község téesze közül egyedül a Keléd-Jánosháza-i több, a többi mint 17 aranykoronaérték alatti. (Keléd a Hegyháthoz számít, de a téesz többi községe: Jánosháza, Duka, Kemenespálfa, Kissomlyó, és Nemeskeresztes nem, ezért több ott az a.kor. érték.) Az 1985-ös aszályos év gyengébb termést hozott az átla gos értéknél, amely a Hegyháton az összeredményt 49%-kal csök kentette amint dr. Németh Miklós írja a Vas megyei Termelô - szövetkezetek Évkönyv 1985 címû kiadvány 7. oldalán, de keve sebb termett, illetve jövedelmezett az Ôrségben (86,4%), a Határmentén (49,5%) is, tehát 1984-hez viszonyítva a téeszek rosszabb évet zártak. Indokolt tehát a Hegyhát és az Ôrség kie melt segítése. Rátérve a fejlesztési tervre: A fejlesztés fô területe a mezôgazdaság. A Vasi-Hegy hát téeszeiben 1985-ben ha volt a szántó, a területük 68,7%-a; 1891 ha a gyümölcsös, területük 1,0%-a; 2371 ha a gyep, területük 12,1%-a; ha az erdô, a területük 13,9%-a. Az összes téeszterület hektár volt. Az adatok tehát a szántóföldi növelés túlsúlyára utalnak. A búza átlagtermése a megyében 1983-ban 3956 kg volt ha-ként, 1984-ben 5066, 1985-ben Az 1985-ös eredmény: 13 téesz termelt 3500 kg alatt; 8 téesz kg között; 16 téesz között; 12 téesz között; 6 téesz között; 1 téesz között és 1 téesz 6600 kg felett. Összevetés a Vas megyei téeszek egészében és a Vasi-Hegyhát téeszeiben elért 1 fôre jutó részesedésben (Ft) Vasi-téeszek (Ft) Vasi-Hegyháti téeszek (Megjegyzés: a Hegyháti Egyesületben Szarvaskenden, amint je leztük, az átlag alatti jövedelmet érték csak el.) A fejlesztési terv elkészítése elôtt pályázatot hirdet tek, amelynek eredményeit öt változatban tartalmazza a tervezet: Az I. változatban 51 településre (Ezer Ft-ban) és ebbôl a Hegyhátra a tervezett beruházás. (81%) A II. változatban 41 településre , ebbôl a Vasi-Hegyhát ra (78,8%) A III. változatban 39 településre , ebbôl a Vasi-Hegyhát ra (75,1%) A IV. változatban 50 településre , ebbôl a Vasi-Hegyhát ra (70,2%) Az V. változatban 48 településre , ebbôl a Vasi-Hegyhát ra (89,7%/ Megjegyzés: A beruházások forrása: saját, hitel, egyéb és terü letfejlesztési, hozzájárulás (teho), ezeket nem részleteztük. A fenti kiemelések A gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóz tatását elôsegítô területfejlesztési alap és a megyei támogatás felosztása c. elôterjesztésbôl valók. Külön táblázatokat készí tettek. Az elôzetes pályázat összesített anyaga címmel, ezt ter jedelme miatt nem közöljük. Az említett öt változat pénzeszközei nek arányairól mezôgazdaság, ipar, kereskedelem és tanácsi bontás ban készült összegezô táblázat, amely a többi közt a 12. volt. 130

131 doroske_layout :23 Page 131 A 12. táblázat I. változat II. III. IV. V. mezôgazdaság 68% 55% 61% 42% 58% tanácsi 23% 23% 22% 23% 23% keresk. 9% 9% 7% 10% 10% ipar 13% 10% 25% 9% A 13. táblázat I. változat II. III. IV. V. mezôgazdaság 95% 78% 85% 60% 80% tanácsi 5% 5% 8% 5% keresk. 17% 15% 32% 13% ipar 1% 1% 1% 1% 2% A különféle variánsokról döntöttek az illetékes tes tületek, ezek az általunk részletesebben vizsgált gazdasági egységekben kisebb módosításokkal elôször egy évre jóváhagyták a fejlesztési tételeket. Ismertetjük a variánsokból a Döröskéhez közel esô téeszeket. Beruházási tervezetek a Vasi-Hegyhát és az Ôrség Körmendi (volt), járásához tartozó néhány községben (ezer Ft) I. változat II. III. IV. V. Bajánsenye Csákánydoroszló Gersekarát Nádasd Ôriszentpéter Szarvaskend Vendvidék

132 doroske_layout :23 Page 132 I. változat II. III. IV. V. Ôrség Rátót Alapvetô kérdés, hogy a vasi elmaradott területek fej lesztéséhez milyen pénzeszközök állnak rendelkezésre. Ideiktat juk a tervezetnek erre vonatkozó részét. A társadalmi-gazdasági program eszközrendszere: A megye gazdaságilag elmaradott térségeinek felzárkóztatására az alábbi anyagi eszközök állnak rendelkezésre: 1.) Területfejlesztési Alap Az Országos Tervhivatal elôzetes tájékoztatása alapján Vas megye a VII. ötéves tervidôszakban összesen mintegy millió Ft központi támogatásban részesül. Ennek éves bontása a kiadott irányelvek figyelembevételé vel várhatóan a következôképpen alakul (ezer Ft): év év év év év Összesen: A népgazdaság helyzetének alakulásától függôen a tervidôszak ban további kb. 60 millió Ft fog a megye rendelkezésére állni, melynek felhasználása a tervezés jelenlegi szakaszában nem ke rült figyelembevételre. 2.) Tanácsi pénzeszközök Vas Megye Tanácsa VII. ötéves tervében az egységes pénz alapból 98 millió Ft-ot különített el a gazdaságilag elma radott térségek elsôsorban infrastrukturális felzárkóz tatására. Ennek éves ütemezése: év év év év Az összeg céltámogatásként kerül felhasználásra. A térség helyi tanácsai a középtávú tervidôszakban további 440 millió Ft fejlesztési célú felhasználással számolnak. 3.) Egyéb pénzeszközök A megyei tanács és az érintett helyi tanácsok rendelkezé sére álló Területfejlesztési Alap és tanácsi pénzeszközök különbözô változatok szerinti felhasználása a jelenleg érvényes szabályozó rendszer, hitelfeltételek, stb. figye lembevételével további mintegy millió Ft decentra - lizált pénzeszköz (MÉK, KM, OIH, Belker. Min., SZÖVOSZ, Ipari 132

133 doroske_layout :23 Page 133 Min., stb.) bevonására ad lehetôséget. Dr. Bors Zoltán tájékoztatójából tudjuk, hogy minden forrást tekintve egy milliárd Ft-ra számítanak, amely folyamatosan kerül felhasználásra, az eredményektôl is függôen. 4.) A rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználása mellett jobban ki kell használni a gazdasági szabályozó rendszer e térségek fejlesztése szempontjából elônyös le hetôségeit (pl: ágazati kedvezmények, árkiegészítések, fejlesztési hozzájárulások, szakembertámogatási keret, adó - kedvezmény, stb.). A szabályozórendszer keretein belül a gyorsabb ütemû fejlesztés érdekében további olyan terüle ti típusú szabályozó elemek bevezetése is szükséges, melyek az elmaradott térségekben alkalmazhatók. A térség dinamikusabb fejlôdése szempontjából az alábbi sza bályozó módosítások a legszükségesebbek: a térségben a struktúraátalakítást szolgáló fejlesztések mentesüljenek a felhalmozási adó fizetési kötelezettség alól, a legkritikusabb pénzügyi helyzetben lévô mezôgazdasági nagyüzemek végleges pénzügyi rendezése, a termelési adó visszatartási kedvezmény növelése. a szarvasmarha ágazat jövedelmezôségét javító intézkedések, a szakemberek letelepítését segítô támogatások körének bôvítése, a meliorációs munkák 100%-os állami támogatása az elmara dott térségben, az élelmiszer kiskereskedelemben árrésbôvítés intézkedések, az aprófalvas térségek tömegközlekedésének nagyobb mértékû állami támogatása, a földrendezést hátráltató jogi szabályozás (földtörvény, szövetkezeti történy) korszerûsítése. Mit várnak ennek a nagyszabású tervezetnek a meg valósításától a VII. ötéves terv idôszakában? A gazdaságilag elmaradott térség népességmegtartó és eltartó képességének növelését elsôsorban a térségben gaz dálkodó szervezetek jövedelemtermelô képességének fokozásával, valamint a termelô és lakossági infrastrukturális ellátás szín vonalának javításával lehet elérni. E célok megvalósításának érdekében a VII. ötéves tervidôszak fejlesztései a gazdaság csaknem minden területét, ezen belül is kiemelten a mezôgazda ságot érintették. A mezôgazdasági fejlesztések javítják a szövetkezetek alapte vékenységének feltételeit, erôsítik az alaptevékenységen kívüli termelést, ezzel növelve a mezôgazdasági üzemek gazdálkodásának hatékonyságát és jövedelemtermelô képességét. A termelôszövet kezetek gazdasági helyzetének erôsödésével növekszik a foglal koztatottak jövedelme, csökkennek a gazdaságok munkaerô gondjai. 133

134 doroske_layout :23 Page 134 Az általános célok megvalósítását azonban a követke zô gondok nehezítik idézzük. Az elmaradott térségek mezôgazdasági üzemeinek a VII. ötéves terv - idôszakra tervezett beruházásainak összértéke hasonlóan a megyei értékhez, nem éri el a VI. ötéves tervben megvalósított beruházások összegét. A termelô- és szakszövet kezetek összesen 695 millió Ft fejlesztési pénzeszközzel szá molnak, amelynek 71%-a saját forrás, 11%-a hitel és 18%-a állami támogatás. Az alacsony hitel részarány magyarázata, hogy az üzemek a korábban felvett kölcsönök visszatérítésével küsz ködnek, s anyagi helyzetük, gazdasági kilátásaik sem teszik le hetôvé újabb hitelek felvételét. A fejlesztések naturális megosz lása a következô képet mutatja: A 19 üzem közül 10 fafeldolgozó kapacitását kívánja bôvíteni, illetve korszerûsíteni. Általános tapasztalat, hogy a termelôszövetkezetek pénzügyi nehézségeik és a csökkenô állami támogatás következtében nem tudnak lénye gesen változtatni az alaptevékenységüket meghatározó környezeti feltételeken, ezért csekély anyagi eszközeiket inkább gépbeszer zésre, a melléküzemági tevékenységek fejlesztésére fordítják. A tervidôszakban 9 szövetkezet számol meliorációval, összesen 5270 hektáron (ez csekény része annak a területnek, amelynek meliorációja feltétlen indokolt). Az üzemek mintegy 3000 tehén- és sertésférôhely bôvítést ter veznek, a terménytároló kapacitást közel 3500 tonnával növelik. Az állattenyésztést érintô fejlesztéseket jellemzi, hogy a pia ci igényekhez jobban igazodó szerkezet kialakítása került elô térbe néhány termelôszövezetnél. Ennek megfelelôen a következô öt év folyamán a baromfitartás területe a térségek üzemeiben közel m 2 -rel gyarapszik. A továbbiakban részletezik az infrastruktúra, pl. a közlekedés, vízellátás, üzleti hálózat, hírközlés, lakásviszo nyok, stb. helyzetét, fejlôdését, kiemelve az iparra vonatkozó részt: Az ipar területileg alapvetôen a meglévô bázisok ter melési szerkezetének korszerûsítésével, a piaci igényekhez iga zodva, az erôforrásokat hatékonyabban hasznosítva fejlôdik. A megvalósuló beruházásokkal javul az ipari üzemek termékszer kezetének exportképessége, valamint a gazdálkodás hatékonysága, a mezôgazdasági kiegészítô és melléküzemágak, a szövetkezeti ipar nagyobb arányban részesedik a foglalkoztatásban, növekszik szerepük a területileg arányosabb iparszerkezet kialakulásában. A beruházások eredményeképpen emelkedik az ipari üze mek szakképzett munkaerô-kereslete. Jelentôs munkaerô-igénnyel jelentkezik: a térségen kívüli, de ahhoz szorosan kapcsolódó szentgotthárdi iparfejlesztés (Rába-gyár). A mezôgazdasági és az ipari üzemek támogatáson felül infra strukturális fejlesztésére is sor kerül, melyeknek kettôs célja van: egyrészt a növekvô idegenforgalmi igények kielégí tése, a fogadó kapacitások mennyiségi és minôségi színvonalá nak emelése, másrészt a helyi lakosság jobb minôségû ellátásá nak biztosítása (melegkonyhás vendéglátóipari egységek, szállodák, 134

135 doroske_layout :23 Page 135 stb.). A tanácsi és lakossági pénzeszközökbôl megvalósuló infrastrukturális fejlesztések az alapellátás színvonalának emelé sét, a magasabb szintû ellátás elérhetôségét biztosítják. Ezt a feladatot a tanácsok az alapellátás terén, elsôsorban a meg lévô intézmények felújításával, bôvítésével, a mûködés tárgyi feltételeinek javításával kívánják elérni. Várhatóan a VII. ötéves tervidôszakban a térség vala mennyi települése rendelkezik majd egészséges ivóvízzel. A gazdálkodó szervezetek gazdasági potenciáljának erôsödésével javul a térségben élôk jövedelmi helyzete, növekszik a tanácsok szabályozott bevétele, az infra struktúra fejlesztési lehetôsége. A megvalósuló beruházások következtében több mint 400 új, szak - képzett munkaerôt foglakoztató munkahely létesül. A társadalmi- gazdasági program VII. ötéves tervi megvalósíása biztosítja a térségben lakók életszínvonalának emelkedését, a gazdaságnak és az életkörülményeknek a megye és az ország többi területének fejlettségi szintjéhez való. közelítését. Ez dr. Bors Zoltán megyei tanácselnök szerint csak több ötéves terv idôszakában érhetô el. A nagyszabású Vasi-Hegyháti fejlesztési tervekbôl amint erre utaltunk Döröske- Szarvaskend is részesül. A közsé gi tanács is tervez kisebb-nagyobb beruházásokat. 135

136 doroske_layout :23 Page 136 Döröske jövôje a víztározó! (A VASITERV által kidolgoztatott fejlesztési terv) Az emlegetett elsô Hegyháti program idején a körmendi járás területére esô vízügyi tervekrôl Nagy Józseftôl kaptuk a következô adatokat: Kezdjük egy szubjektív megjegyzéssel: a döröskei víz tározó atyja Nagy József! A bábáskodók közül Molnár István akkor körmendi párttitkár, Kovács Antal, a Vas megyei MSZMP elsô titkára, Gonda György tanácselnök nevét illik a krónikásnak meg említeni. Nagy József (az elemiben a szerzô padszomszédja és cimborája) az Ôrségi Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat el nöke segítette kidolgoztatni a terveket, amely közös összefo - gással helyi téesszel és a Vízügyi Igazgatósággal együtt mûködve készült el. A gondolat elôször úgy merült fel, hogy a Bogrács-patak völgyében, annak keleti oldalán Döröske község ÉK-i részén társadalmi munkában strandfürdôt szerettek volna létesíteni és kérték a vízügyi igazgatóság erre vonatkozó vé leményét. Részletek a terepvázlatból, amelyet Nagy Józseftôl kaptunk: A Bogrács-patak balpartja és a Döröskére levezetô közlekedési út által határolt területen fákkal és bokrokkal tarkított rét van, amely ideálisan kialakítható olyan kultúrterületté, ahol nemcsak a község, hanem a környezô települések dolgozói is pihenést és felüdülést találhatnak. A tározó léte sítésének gondolata szükségszerûségbôl merült fel, a strand - fürdô biztonságos vízellátása, és megfelelô hôfokú víz bizto sítása végett, de kézenfekvô volt a gondolat, hogy a kedvezô adottság kihasználásával a mezôgazdaságnak is kedvezô álla - potot teremtsünk a tározó vízhasznosításával. Meg kell jegyezni, hogy többek között a döröskei termelôszövetkezet is azok közé tartozik, akiknek az öntözési igényét a vízkészlet hiányában nem lehetett kielégíteni. A számítások szerint hektár területet tudnak belôle öntözni. A 11,6 hektár vízfelületû tározó építésére Ft-ot használtak fel. A tározó m 3 víz befogadására al kalmas. Hogyan hasznosítják a döröskei tározót? (Vincze Er zsébet, a téesz fôkönyvelôje ígért erre vonatkozó adatokat, de az éppúgy nem érkezett meg, ahogyan errôl a Verbovszki István téeszelnökhöz írott levelemben már szó esett.) A helyszínen szerzett ismereteim szerint amelyet Molnár Miklós és felesége, a fürdôház (régi kovácsmûhely) gondnokai kiegészítettek egyre több pénzhez jutnak a fürdô - zési díjakért, a horgászó-stégek létesítésébôl, vagyis a téesz számára ez az üzemág, ahogy elmondták, nem ráfizetéses. A ven déglátói árusítás is hoz valamit a konyhára. A tározó tehát nem okoz különösebb gondot, sôt, a jelzettek mellett is növekedett a jövedelem. Nem az ott dolgozókon múlik, hogy milyen a kon cepció. Az évek során ugyanis az történt, hogy a tározó tel jesen a téesz hatáskörébe került át, ott pedig ahogy mondani szokták nem láttak benne távlati fantáziát. Nagy kár, mert talán évtizednyi idôt vesztegettek el! Földes Sándorné, az öt község egyesített tanácsának elnöke szerencsére megrendelte a VASITERV-nél a tározó és kör nyékének rendezési tervét. Czeiner Gábor tervezô, Rajkay 136

137 doroske_layout :23 Page 137 László építész és osztályvezetô Takáts István közlekedési tanácsos, és közmûszakértô, továbbá Heckenast János mûszaki igazgató és Bende László ig. helyettes június hóban Szombathelyen keltezte azt a tervezetet, amelybôl kivonatokat iktatunk ide. A következô te rületek, az intézmények, a tó környéke is a zártkert, közlekedés közmû és az elôzményiratok. Sorra véve ezek legfontosabb megálla pításait. Az elôzmények: A VASITERV 1980-ban törzsszámon készített rendezési tervprogramot a Döröskei víztározó környékére. A Bogrács-patak duzzasztásával 1976-ban kialakított tó helyzete akkor telje sen bizonytalan volt. Megvalósulási terv nem készült, így a partvonal azonosítása csak hozzávetôlegesen volt lehetséges. Az MTSZ a tóban üzemszerû haltenyésztést kezdett meg, mely a strand lehetôségét kizárta. A szomszédos zártkertben, különösen a község belterületéhez közvetlenül kapcsolódó Szentegyház zártkerti egységben a földrészletek adás-vétele növekedett, és nagyobb arányú hét végiház-építés indult meg. A program tartalmazta a a község belterületén áthaladó útvonal korrekciójának (kivál tásának) javaslatát. a tó nyugati oldalán strand elhelyezését, a tó körüljárásának biztosítását, a zártkerti építés szabályait. A haltenyésztést az MTSZ idôközben megszüntette, a tóban csak horgászati céllal telepít halakat és strandot üzemeltet. Az okt. 5-én tartott helyszíni programkialakító tárgyalás a fôbb elveket az alábbiakban határozta meg: a víztározó körül 25 m széles sávot építési tilalom alatt álló területként kell szerepeltetni, a VASITERV a Cser aljai zártkert bôvítését, valamint az hrsz-ú földrészletek megosztását bedolgozza a programba, a helyi tanács és a termelôszövetkezet kezdeményezi a tulaj donviszonyok rendezését november hónapban a VASITERV elôzôk alapján elôzetes programjavaslatot adott ki a feladatok egyeztetése céljából. Mivel a tó a külterülettel határos és a kialakuló üdülôterü lettel kapcsolatos ellátási és szervezési feladatok a belterü lettôl elválaszthatatlanok, az üdülôterület és zártkert csak a község belterületével együtt vizsgálható. A népességvizsgálat: (Döröske) 1960-ban 335 fô 1970-ben 254 fô 1980-ban 192 fô (33% 60 év feletti) 1984-ben 162 fô Lakónépesség tényleges fogyása ig 24,4% ig 15,6% A lakónépesség növekedése nem várható. 137

138 doroske_layout :23 Page 138 Épületvizsgálat: (Döröske) Vizsgált lakóépületek száma: 77 db melybôl rossz állagú 4 db új állagú 2 db közepes 71 db Átlag 2,1 fô/lakás. Várható, hogy a lakóházak egy része távlatban nyaraló funkciót fog betölteni. Intézmények Döröskén: A lakosság számához viszonyítva elégséges. Vegyesbolt 51 m 2 Italbolt 47 m 2 Klub könyvtár Iskolaépület a körmendi úttörôk táborozására van berendezve. (Körzeti iskola Szarvaskenden) Temetô a lakóépületektôl mért 50 m távolságon belül csak kegye leti parkként tartható fenn, a megmaradó része elégséges. A következô helyszíni leírások egyúttal azt is jel zik, hogy Döröske és a tározó festôi környezetben helyezkedik el! A tó és környéke, a zártkertek: A tó vízfelülete A.P. 194,325 Bf. vízmagasság nál 11,6 ha. (terv szerint) Vízmélység déli végen cca l,0 m északon cca 6,00 8,00 m. Tóparti sáv: Nyugati oldal: A község belterülete felôl a partvonal felé lejtô. A gáttól dél felé haladva 100 m-es fásított rét 7 db telek gyümölcsfákkal, hrsz. (175 hrsz-on lakóház) 28,9 hrsz. rendezetlen fás bozótos terület 072 hrsz út, a belte rületi határvonal mellett kitaposott földúttal. 168 és 29 hrsz. területeken strand (fürdésre kijelölt terület) tôle dél re horgászház. A parti sávon kiépített horgászhelyek. Északi oldal: A völgyzárógát középen a túlfolyó kivezetésétôl indul a Bog rács patak rendezett medre, a völgy mintegy 350 m hosszban kö veti, facsoportokkal tagolt rét. A gáton átvezetô földút. Keleti oldal: A gáttól dél felé haladva 250 m hosszban a partvonaltól indí tott meredek földrézsû, bokrokkal, dél felé csökkenô magasságú. A rézsû tetején kitaposott földút, mellette (akácos) erdô. Partkiugrás után a földút keletre kanyarodik az erdôbe, az erdô kinyúlik a partig, 100 m-es nehezen járható bozótként, a terep enyhén lejt a tó felé. Keletre nyitott U alakú öbölbôl következik, melynek két szá rához völgy csatlakozik vízfolyással. A két vízfolyás között a zártkertek meredek lejtôvel a partig nyúlnak (vizenyôs) A 069 hrsz út és a tôle délre fekvô rész bozótos erdôs, kelet -nyugati irányú szakadékos, vízmosásos, mocsaras, járhatatlan, a patakig. Az öböl délnyugati partja a víz felé lejtô, rendezett erdô, a partvonalat követô, kitaposott gyalogúttal. Az öböl után a part délnyugati 138

139 doroske_layout :23 Page 139 irányban folytatódik, a part a tó felé lejt, a partot járhatatlan bozót zárja el. A kitaposott gyalogút a zártkertek területén halad a partot kö vetve. Déli oldal: Kelet-nyugati irányú 0,54 hrsz földút határolja, hevenyészett fahíddal. A hídtól délre fokozatosan csökkenô szélességgel folytatódik a vízzel elárasztott terület. Zártkertek: Szentegyházhegy: földrészletek száma 45 db, épületek száma 20 db. A tótól északnyugatra fekszik. A község belterületéhez északon csatlakozik a Hárs utca folytatásában, illetve a Molnaszecsôd felé vezetô út nyugati oldalán. Kelet felé lejtô domboldal szôlô és gyümölcsössel, a táj jelen tôs eleme. Legmagasabb északi pontjában kápolna temetôvel. A régi pincék a Molnaszecsôdi út közelében épültek szakszerûen a domb lábánál. Új ill. épülô hétvégi házak a dombtetô közelében a kápolnák mel lett találhatók, nagyságrendjük és telepítési helyük hibás, za varó, tájromboló. (1041 hrsz.) Bográcshegy: földrészletek száma 26 db, épületek száma 9 db. A tótól északkeletre fekszik. Megközelítése a Molnaszecsôdre levezetô útról leágazó földútról, illetve a tó keleti oldalán lévô erdô felôl. Erdô, illetve erdôsáv takarja körben, nyugati irányban lejt. Szôlô és gyümölcsös, a pincék elhelyezése megfelelô, tájalkotó szerepe kevés. Dombosút: földrészletek száma 30 db, épületek száma 2 db. A tó keleti oldalán az erdôtôl délre a 069 hrsz-ú szakadékos útig. Az öböl felé lejtô helyenként meredek domboldal, facso portokkal gyümölcsössel, jellegzetes táji elem, meglévô két épü let elhelyezése megfelelô. A délen csatlakozó Cserhegy a tó környezetében nem játszik szerepet, délnyugati lejtô a patak völgyében, alul erdôvel. Öreghegy: földrészletek száma 88 db, épületek száma 26 db. A tó délkeleti részébe ékelôdô, észak-déli gerincû domborulat. A gerincen haladó földút Döröske és Döbörhegy igazgatási határa. A nyugati irányú lejtô mintegy 800 m hosszan nyúlik részben a tó, részben a patak völgye mentén, a domb alsó harmadában lévô régi pincesorral. A gerincen vezetô út keleti oldalán (Döbörhegy ig. ter.) épült pincék a tájban túlhangsúlyozottan jelentkeznek a tópartról, valamint Döröskérôl déli irányban levezetô Szarvaskendi útvonal ról. Táji szempontból jelentôs terület. Új hétvégi házak épülnek a nyugati sávon a nagyságrendjük, magasságuk kifogásolható. (1123, 1115/2 hrsz.) A tervezôk a táj pontos leírása utána a közlekedésrôl ezt írták: Döröske községet az ország közlekedési vérkeringésébe a 7445 sz. Molnaszecsôd Katafai összekötôút kapcsolja be. A község a 8. sz. fôközlekedési út D-i oldalán van, attól 4,5 km távolságra. A tározó tó közlekedési kapcsolata kétirányú. Az összekötôútról a falu É-i részén, a völgyzárógát és környéke közelíthetô meg, míg a horgászház a község belterületén lévô lakóúti csatlakozá son át, amelynek kapcsolata a közúttal korrekcióra szorul. A tó körüli sétautat közbe ki kell építeni. 139

140 doroske_layout :23 Page 140 Végül pedig a közmûvesítés adott körülményeit vet ték szemügyre: A községben lakók vízigényét az elsô vízadó rétegre telepített ásott kutak biztosítják. Vezetékes hálózat nincs. A tervek szerint a VII. 5 éves tervben 1989-re ütemezve várható a körzeti vízmû megépítése, Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Nagymizdó községek ben. Halastó vízellátását önálló rendszerben oldják meg. A keletkezô szennyvizeket szippantással távolítják el és a ha tóságilag kijelölt ürítôhelyen ürítik. A felszíni vizek befogadója a Bogrács-patak. A meglévô légveze tékes villamos hálózat az igényeket kielégíti, a fejlesztés fel tételeit esetenként kell az ÉDÁSZ-szal egyeztetni. A primer háló zat az igényeket kielégíti. Kivonatok a fejlesztési tervekbôl Vas megyei üdülôterületek fejlesztési és rendezési tanul mányi terve: Szarvaskend Döröske Nagymizdó, Döbörhegy, Halastó Közös tanácsú községek, Szarvaskend 325, Döröske 175, Nagymizdó 200, Halastó 190, Döbörhegy 256 lakossal. 1.) Meglévô és feltárandó üdülési adottságok. a.) Táji természeti adottságok A Kemeneshát és a Rábavölgy találkozásánál fekszenek szép táji környezettel. A települések határában szôlô és gyümölcs termelésre alkalmas zártkertekben hétvégi üdülés már ma is létezik. (A döröskei zártkert 2-es kategóriájú.) Döröskén a Bog rács patakon 11,6 ha vízfelületû víztározó épült halte nyésztés céljára. A téesz az ilyen hasznosításról lemon dott, horgászati és strandolási célra már ma is használ ják a tavat. b.) Települési, vonzerôk A középkori alapítású falukban számos építészeti emlék van. Döröskén a román kori templom, Szarvaskenden a volt Sibrik-kastély, a barokk plébániatemplom, a Sashegyi és királyhegyi pincék kirándulási célként figyelembe vehetôk. d.) Szálláslehetôség A zártkertekben összesen 115 magánüdülési szállás férôhely van. e.) Ellátás szolgáltatás Az alacsony lakosszám miatt az ilyen intézmények szín vonala nem kielégítô. Melegkonyhás étkezési lehetôség nincs. f.) Közlekedés A 8. sz. fôútról Molnaszecsôdön át a 76. sz. fôútra Katafán át közelíthetô meg. Fejlesztési javaslatok. A megyének a Körmend Vasvár térségébe esô részén fürdési-strandolási lehetôség nincs. A Döröskei tározó ilyen célra al kalmassá tehetô. A mederfenék elegyengetésével, strandterület kijelölésével, szociális helyiségek (öltözô, WC) építésével a kistérség számára strandolási lehetôséget lehet biztosítani 500 fô számára. A tó ezenkívül horgászásra, csónakázásra alkal mas, ez további 800 fô számára jelent üdülési lehetôséget. Ehhez csónakkölcsönzô és kikötô építése szükséges. Kereskedelmi szál láslehetôségként a strand mellé (azzal közös szoc. épülettel) 20 fh. sátorzóhely kialakítását javasoljuk, a környezô kettes 140

141 doroske_layout :23 Page 141 kategóriájú zártkertekben 80 fh magán szálláslehetôség fejlesz téssel számolunk. Az idegenforgalom nagy része szállásigény nél kül kiránduló. A kirándulóforgalom ellátására 600 m 2 kereskedel mi és 200 m 2 vendéglátási létesítmény legalább egytálételek készítésére legyen alkalmas. A tó megközelítése távlatban is elsôsorban gépkocsival lehetséges, ezért a strand közelében 160 gk-nak kell parkolási lehetôséget biztosítani. A tó körül lehe tôvé kell tenni a gyalogos közlekedést gyalogtúra útvonalakat kell kijelölni Petômihályfa irányába. A vendéglátóegység vízellátását egyedileg kell meg oldani, míg csatorna helyett közmûpótló berendezés szükséges. A zártkertekben elektromos hálózatfejlesztést és közkutak biz tosítását javasoljuk. A környéken gyalogos túraútvonalakat ki kell jelölni, a turista pihenô helyeket ki kell építeni. Épület építési igények összefoglalása kap. költség kapac. kapac. Strandöltözô fh Camping fh. 20 Kereskedelem m Vendéglátás m Egyéb fejlesztések összefoglalása: Strandfürdô kialakítása a víztározónál. Csónakkikötô építése. Gépkocsi parkoló építése 160 gk. számára Gyalogutak kiépítése a tó körül. Elektromos hálózat fejlesztés a tó körül és a zártkertekben, Közvilágítás a tó körül. Vízhálózat fejlesztés. Szennyvízelhelyezés megoldása. Gyalogtúra útvonalak kijelölése, pihenôhelyek kialakítása. Zártkertekben közkutak biztosítása. A program az nov. 10-én, valamint az okt. 5-én folytatott tárgyalásokon elhangzottak alapján készült. A KM-KIG-el való elôzetes tárgyalása alapján fel tüntetettük a község belterületén áthaladó út várható korrek ciójának nyomvonalát 30 km-es szabályozási szélességgel. Ennek kiépítése esetén a Fô utca kialakult szabályozási szélességé vel számolhatunk. Azt a területet, melyet az útkorrekció a lakó telkek keleti részérôl levágott, üdülôterületi övezetbe java - soljuk besorolni (VIII. Sz.) A lakóterület fejlesztését nem terveztük, a meg lévô területen belül, elsôsorban korszerûsítéssel számolunk. Intézmények fejlesztése a lakóterületen belül nem jelentkezik távlatban sem további területigénnyel (minôségi javítás lehetséges.) 141

142 doroske_layout :23 Page 142 A temetônél a szomszédos lakóépületektôl 50 m védô távolságot kell biztosítani. A belterület a nyugati parton határos a tóval. A jelenlegi horgászház a tó középvonalában van, tôle északra települ a fürdésre kijelölt terület, mely 500 fôs strandfürdôvé fog kiépülni, déli irányban pedig a sátorverô hely kerül kijelölésre, mely 200 fôs kempinggé építhetô ki. A tópart közelében 120 gk parkolására kell helyet biztosítani. A strandterület északi irányú bôvítésével kell számolni nagy távlatban, ezért a 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177 hrsz-ú tóparti telkek közterületbe vonása szükségszerû (csereingatlan bizto sítása a Bográcshegyi zártkert bôvítésénél.) A 175 hrsz telken lévô lakóépületet javasoljuk felhasználni az idegenforgalmi szempontból javasolt vendéglô céljára (ér telemszerûen bôvítve). A parton horgászhelyek biztosítottak, stégek és egyéb vízi építmények, tetôk nem létesíthetôk. A zártkerteknél az állami tulajdonú ingatlanok egy részének felparcellázására javaslatot tettünk. (Domboskuti) és a Bogrács hegyi zártkert bôvítését terveztük. A zártkerti épületek telepítésének a tájvédelmi szempontból je lentôs dombtetôk védelmét javasoljuk, ezért feltüntettük az építési tilalomra javasolt závakat. Különösen zavaró táji elemek a kétszintesre épített pincék és a szürke palafestések. A döröskei víztározó (a tó) távlati terve biztató kezdet, mert a folyamatban bizonyára tovább bôvül, a részletek is módosulhatnak. A jelenlegi körülmények között az benne a cso dálatos, hogy egyáltalán létezik távlati terv! Hogy a megvalósítás kinek a költségén és mikor kezdô dik, s fejezôdik be errôl nem a tervkészítôk döntenek. Földes Sándorné tanácselnök tájékoztatása szerint a helyi tanács V.B. jóváhagyta. Bizonyára elkészül majd az ütemezési terv is. Dörös ke jövôje megalapozódik talán a következô hét és fél évszá zadra. Bizonyos, hogy közel az osztrák határhoz (kb. 35 km a 8-as úton), továbbá a síkság és a domborulat találkozási pontján a vonzás Szombathely Körmend térségében, sôt távolabbra is, olyan tényezôk, amelyek ösztönzik a fejlôdést. A falu korszerûsítése utóbb szinte önmagától valósulhat meg, hiszen kiadják a szobákat, új szobákat építenek erre a célra, sokan foglalkozhatná nak ott helyben az üdüléssel összefüggô munkában. A Berek út tetejérôl a falu mögött tervezett út átvágja azt a kanyart, amely egyébként is hátrányos. Az építkezések során helyi múze um létrehozása válik szükségessé, hiszen a turisták szívesen nézik majd a régi szekereket, ekéket, taligákat, boronát, hen gert, a fából készült prést, darálót, kádat, az igát; az élet mód régi milyenségét jelzô nagymozsár (hajdina, kukorica, köles törésére) a kismozsár (dió, mák) a krumplireszelô, csupor, a tejfölözô köpü, a fakanál, a kenyérdagasztó tekenô, a melence, a véka, a silinga, a rokka, a tiloló, a gereben, a köszörû, a szijószék, a kaszakalapáló, a füstöskonyha, a régi kovácsfúj tató (esetleg a régi mûhelyben, amely most mindenesház) a csép, a cséphadaró, a kasza, a gereblye, a sulyok (sulok) stb. tár gyakat, esetleg mellérakva az újakat is. Érdemes dolgozni s ha kell küzdeni! a víztározó továbbfejlesztéséért!. Mert küzdés nélkül ez sem megy. Földes Sándornétól a tervezetet szeptember 15-én kaptam meg. Megmutattam utána dr. Sütô Kálmánnak, Körmend országgyûlési képviselôjének. ( között kol- 142

143 doroske_layout :23 Page 143 légiumi társam volt Szombathelyen, a Szavária Népi Kollégiumban. T. F.) Az ivánci születésû Sütô Kálmánt arra kértem, hogy kérjen tájékoztatást a döröskei tározó fejlesztési tervének megvalósításáról az ille tékes községi és más vezetôktôl. Megnyugtató válaszról beszélt ezt követôen, de nem részletezte. Gál Ferenc, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetôje (szintén kollégiumi társam volt. T. F.) szintén a fejlesztés lehetôségeirôl szólt, de türelemre intett. Úgy hírlik, megmozdította a szellô a döröskei tározó vizét, de hogy igazi hullámok lesznek-e rajta, vagy csak felfodrozódik az késôbb derül ki. Remélhetôleg nem kell nagyon sok víznek lefolynia a Bogrács-patakon. Habár a patak a Cser-hegyi összefogásából keletkezve türelmesen folydogál a Csörnöc felé, s amikor a zsilipeket feljebb húzzák, vastagabb csí kokban. Talán egyszer majd mégis kertészek vezetik a vastaghéjú paprikák és uborkák alá a Berekben. 143

144 doroske_layout :23 Page 144 Epilógus E sorok írója gyermekkorában teheneket legeltetett Döröskén, a Várad-Bükk alján, többször unokatestvérével, Marafai Misivel, kérdeztem tôle: Misi, mit gondolsz, meddig élünk? Ô azt mondta, hogy ameddig meg nem halunk. De mégis, szerin ted hányat írnak majd akkor? A kérdés között hangzott el, amikor évesek voltunk. Misi számolgatott, aztán rá vágta: Kétezerig! Addig volna jó élni. Számolgattam akkor 79 évesek leszünk! Mit gondolsz, nem élünk mi száz évig? Olvas tam már olyan emberekrôl, akik száz évig éltek. Misi nem hitte el. Számolgattuk-latolgattuk, hogy vajon 2000-ben hány ember él majd Döröskén; ha 100 családból két fiú származik, annak megint két fia, és így tovább, sôt! a leányok is nem emlékszem mekkora számot saccoltunk, de ezrekre rúgott az bizonyos. A gyermeki fantázia minket bizony elragadott. Marafai Misi rendôr-fôtörzsôrmester, Gôsfán él már nyugdíjasan, jómagam másféle utat jártam meg. Döröske történetét nem írhatta meg Marafai Misi, nem írhatta meg más sem, az otthonmaradók közül. Számomra nyílt lehetôség arra, hogy a négy polgári iskola után érettségizzek, majd tanári diplomát szerezzek. A Magyar Rádióban 35 évi munka mellett lehetôségem adódott dokumentummûsorok készítésére is, megtanultam kutatni. Feltárultak elôttem a sárguló lapokról Druska-Döröske eseményei az Országos Levéltár Dereskey, Nádasdy, Festetics, Sallér, Batthyány és más érintett családok dossziéi ban, a Széchenyi Könyvtárban, a Vasi levéltárban és más forrá sokban, végül pedig az emlékezetben is összegezôdött az a kép, amelyet felvázoltam: a falu hét és fél évszázados történetét. Köszönet az említett intézmények munkatásainak az anyaggyûjtéshez nyújtott segítségért, kiemelve közülük személye sen is Molnár Istvánt, Vas Megye MSZMP szervezetének titkárát, Glasics Judit levéltárost, Benkô Bálint, Nagy Bálint, Benkô László és Varga Ernô döröskei elöljárókat, Földes Sándorné ta nácselnök-asszonyt. Döröskén sok-sok család élt, majd kihalt, helyükbe újak léptek, akik közül ismét kihalnak és újak keletkeznek. Az urasági idôkben neveiket beleírták az urbáriumokba, az újabb idôkben az iskolai és a születési bizonyítványok lesznek azok, amelyek a népszámlálókkal együtt nézve teljes körét jelez hetik a lakosságnak. A termelôszövetkezet taglistája már nem adhat teljes képet, hiszen szûkebb kör, mint a lakosság egésze, sok a máshol dolgozó, az eljáró, és a családtagok sem mind kerül nek bele. A plébánián azokat írják fel, akiket a templomban is megkeresztelnek. A történelmet csináló nép nagyobb távlatokat tekintve névtelen volt és lesz is. Ebben a nagy mozgásban a Vörös, majd a Takács család ôseim éppúgy elenyésznek, ahogyan ott minden kihaló, vagy elköltözô család a feledés homályába vész. Az elköltözôk idônként haza-hazajárnak, örülnek a falu eredményeinek, s szomorkodnak az emberek gondjai miatt. A nagyapák és az apák még hazajárnak, fiaik már legfeljebb el mennek a rokonokhoz, vagy a temetôbe viszik el az emlékezés virágait. A temetôi fejfák ôrzik meg legtovább az ott élôk emlékét, az utókor számára. Ahova évente egyszer, halottak nap ján, én is elviszem koszorúmat feleségemmel és gyermekeim mel apám és anyám sírjára. 144

145 doroske_layout :23 Page 145 Druska-Döröske volt, és Döröske lesz, amíg ember élhet a földön! A falu távlatában a nagyszabású jövô: a tározó! Mikor Döröskén a tározó (jómagam tárolónak monda nám, de tározó a szaknyelv szerint), készült már, de még nem volt egészen kész, Nagy Józseffel (Józsi volt nekem mindig) az Ôrségi Vízrendezési Társulat elnökével éppen egy Ôrségben tett körutazásról tértünk vissza és Nagy Bálint Templom-hegyi pincéjében (a tározó fölött) borozgattunk és azt latolgattuk, hogy mivé lesz, lehet majd Döröske a tó által. (Tó az a Bogrács, a Templom, a Dombos úti és az Öreghegy, valamint a dombon épült falu között, két patak összefo yásából.) Látványnak is csodála tos! Józsi és Bálint (akkori téeszelnök) arról beszélt, hogy ker tészet virul majd a berki földeken, sôt a vizet talán még a Váradi-dûlôbe is felviszik kompresszorral. Ámultam a nagyszabású terven. Aztán melléraktuk a halastavat, a strandfürdôt, a tó köré pedig parkokat varázsoltunk. A hegytetôkre víkendházakat, vendégfogadót, hiszen Döröske híres kiránduló- és nyaralóhely lesz majd. Benépesül a falu, nem kell majd máshol keresni a megélhetést. Biztató, hogy a tervek már elkészültek. Kívánom, hogy az apostolkodó Földes Sándorné tanácselnök-asszony jó partnerekkel együtt küzdhessen mind helyben, mind pedig minden illetékes helyen. Remélem, hogy a falu szorgalmas, dolgos népe, ked ves földijeim is, magukénak érzik az ügyet, hiszen értük és utódaikért történik. Talán majd újabb századok elmúltával, az Országos Levéltárban a 21., vagy 22. századbeli kutatók találkoznak a döröskei tó, környékének fejlôdési adataival és csodálkoznak: milyen gondjai is voltak a döröskeieknek és annak a falujából elszármazó, de azt mindig tisztelô és szeretô Takács Ferenc nevû kutatónak a 20. század utolsó harmadában Hiszen Dö röske virágzó és keresett nyaralóhely 145

146 doroske_layout :23 Page 146

147 doroske_layout :23 Page 147 Fotótár 147

148 doroske_layout :23 Page 148 Regruták Regruta 1914-bôl Regruta 1929-bôl, Borsos Lajos Benkô Lajos, Nagy Ágoston, Szabó József, Déri Vince

149 doroske_layout :23 Page 149 Regruták 1960-ból álló sor: Takács Kálmán, Tóth Kálmán, Mizda József, Benkô Bálint Déri József, Tóth László, Mizda Lajos, Benkô Antal Tûzoltók Döröskén Zászlóavatás 149

150 doroske_layout :23 Page 150 Szôlôhegyben Papp Péter pincéjénél az Öreghegyen Társaság a hegyen 150

151 doroske_layout :23 Page 151 Társaság a hegyen koccintás a pincénél Társaság a hegyen koccintás a pincénél 151

152 doroske_layout :23 Page 152 Szüret Benkôéknél Fekete György pincéjénél Kiss Vendel, Fekete György és Kondás Sándor Döröske a szôlôhegyrôl 152

153 doroske_layout :23 Page 153 Döröskei iskolások Az 1930-as években Az as tanévben a döröskei általános iskola alsó négy tagozata 153

154 doroske_layout :23 Page ben a döröskei tanulók 1 4. osztály Döröskei iskolások 1947-ben állnak: Esztergályos Lajos, Papp Lajos, Mizda Julianna, Varga Margit, Benkô Kálmán, Tuli Anasztázia, Baranyai Éva, Borsos Dezsô guggolnak: Tuli Margit, Molnár Mária, Horváth Ilona, Szabó Teréz, Hajba Anna 154

155 doroske_layout :23 Page 155 Népszokások szüreti felvonulás szüreti felvonulás 155

156 doroske_layout :23 Page 156 Szüreti felvonulás maskarások, kéregetôk Szüreti felvonulás cigánylányok 156

157 doroske_layout :23 Page 157 Rönkhúzás Rönkhúzás 157

158 doroske_layout :23 Page 158 Bolond esketés rönkhúzáskor Szüreti bál 158

159 doroske_layout :23 Page 159 Szüreti kavalkád Paraszti munkák Szántás 159

160 doroske_layout :23 Page 160 Aratás Fekete Julianna és Fekete Lajos Kaszások 160

161 doroske_layout :23 Page 161 Summások kapálás Summások pihenô a répaföldön 161

162 doroske_layout :23 Page 162 Summások ebéd a földeken Cséplôgépnél 162

163 doroske_layout :23 Page 163 Szénagyûjtés Nagy Gábor Gyerekek 1956 Németh Anna, Tóth Zsuzsanna, Tóth Erzsébet, Benkô Dezsô, Németh Klára, Papp Marianna 163

164 doroske_layout :23 Page 164 A faluban élôk Tóth Lajos családja Benkô család 164

165 doroske_layout :23 Page 165 Papp Péter Tóth Lajos Mizda Ferenc Tóth Gyula 165

166 doroske_layout :23 Page 166 Mindenki Borsos mamája Mizda Lajos Tuli Sándor Szabó Vendelné és unokája, Németh Anna 166

167 doroske_layout :23 Page 167 Benkô Kálmán, Benkô Lajos és édesanyjuk Papp Lajosné és leánya, Papp Erzsébet Borsos Ilona, Borsos Lajos, Borsos Dezsô 167

168 doroske_layout :23 Page 168 Havasi Istvánné sz. Tuli Ilona, Paksa Rozália, Tuli Sándor, Tuli Rozália, Tuli Anna Mizda Lajosné sz. Benkô Gizella Benkô Istvánné sz. Vincze Julianna 168

169 doroske_layout :23 Page 169 Tóth Mariska Kiss József Kiss Vendel és felesége, Tóth Mária 169

170 doroske_layout :23 Page 170 Papp Lajos, Németh István, Horváth János, Kiss Vendel Mizda János Varga Erzsébet Varga Pál és Györe Julianna leánya 170

171 doroske_layout :23 Page 171 Varga János, József, Pál, Izidor, Ferenc, Mihály és szüleik, Varga Pál és Györe Julianna ifj. Varga Pál és felesége Heidemvolf Mária az 1960-as években Varga Margit, Gyula, Kati, Jóska, Éva, Erzsi ifj. Varga Pál és felesége Heidemvolf Mária gyermekei 171

172 doroske_layout :23 Page 172 Döröskei fiatalok: Benkô Bálint, Mizda Margit, Tuli Margit, Varga Dezsô Horváth Gyula, Mizda Angela Varga János és felesége Tóth Teréz, Varga Ernô, Tuli Margit, Tuli János, Paksa Karolina Tuli Margit és édesapja Tuli János Papp János mint csikós Molnár Gyula és Takács Ferenc 172

173 doroske_layout :23 Page 173 Varga Dezsô, Varga János, felesége Tóth Teréz, Varga Ernô, áll: Varga Margit Papp Józsefné szül. Németh Margit, unoka Simon József, Papp József Papp József és unokái Papp János és Zoltán 173

174 doroske_layout :23 Page 174 Döröskei legények csikósruhában, szüreti felvonuláson Farkas Ottó, Huszár Gyula, Sipos István, egy vendég fiú, Papp János, Farkas Gyula, Fekete János, Farkas Lajos hátul: Mizda Ferenc és Németh István 174

175 doroske_layout :23 Page 175 Takács Ferenc gyermekeivel a Csörnöc patakban Takács Ferenc a Takács gyerekekkel

176 doroske_layout :23 Page 176 A tó 176

177 doroske_layout :23 Page 177 állnak: Németh József, Kormos János, Molnár Miklós, Tóth Amália 177

178 doroske_layout :23 Page 178 Benkô Kálmánné, Papp Erzsébet, Benkô Kálmán, Benkô Lajosné Piroska, Benkô Tibor 178