Növényútlevél 0./14. oldal Növényútlevél term2.doc

Átírás

1 Növényútlevél 0./14. oldal Növényútlevél term2.doc

2 A növényútlevél és a termelői regisztráció növény-egészségügyi követelményei Összeállította: Bencze Erzsébet Kiss Karolina Merő Ferenc Molnár Katalin Pataki György Pete András Szabó Béla Szőnyegi Sándor Tóthné Lippai Edit Növényútlevél 1./14. oldal Növényútlevél term2.doc

3 Tartalomjegyzék Bevezető:... 3 TERMELŐI NYILVÁNTARTÁS Mit jelent a termelők nyilvántartásba vétele? Hogyan történik a nyilvántartásba vétel? Milyen kötelezettségei vannak a nyilvántartottnak? Ki mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól?...4 NÖVÉNYÚTLEVÉL Ki állíthatja ki a növényútlevelet? Mit kell tartalmaznia a növényútlevélnek? Milyen formátuma lehet a növényútlevélnek? Mi a Csereútlevél? Milyen növényekhez kell növényútlevél?...6 Védett zónába történő szállítás Mi a védett zóna? Harmadik országból származó termékek növény-egészségügyi ellenőrzése melléklet: Az MGSZH által kiadott növényútlevél minták : Növényútlevél 2./14. oldal Növényútlevél term2.doc

4 Bevezető: Az EU tagállamok közötti határellenőrzés megszüntetésével a károsítók elterjedésének kockázata nagyobb, mint korábban. A kockázat csökkentésére vezette be az uniós szabályozás a termelői nyilvántartási kötelezettséget, és a regisztrált termelők által előállított növények, növényi termékek termelési folyamatban történő ellenőrzését. A nyilvántartással, növény-egészségügyi ellenőrzéssel, növényútlevél kiadásával kapcsolatos előírásokat a többször módosított növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I.17.) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) tartalmazza. A termelési folyamat nyomon követésével, a termőhelyi ellenőrzések rendszerének működtetésével csökkenthető a belső piacra kerülő termékek zárlati (karantén) károsítókkal történő fertőződése. Az így ellenőrzött termékek forgalomba hozatalakor szükség van egy olyan terméket kísérő dokumentumra, amely bizonyítja, hogy az áru a növény-egészségügyi követelményeknek megfelel. E célt szolgálja a növényútlevél, amely igazolja, hogy az előállított növény vagy növényi termék az illetékes hatóság (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Növény-, és Talajvédelmi Igazgatóság, továbbiakban: MgSzH NTI) által növény-egészségügyi ellenőrzésben részesült, az előírásoknak megfelel, előállítója a hivatalos termelői nyilvántartásban szerepel. A növényútlevél biztosítja az ellenőrzésköteles termékek mozgását az EU belső piacán, beleértve a Magyarországon belüli szállításokat is. TERMELŐI NYILVÁNTARTÁS 1. Mit jelent a termelők nyilvántartásba vétele? Az ellenőrzésköteles növények, növényi termékek és egyéb anyagok előállítói, felvásárlói, forgalmazói, raktározói, importőrei nyilvántartásra kötelezettek. Valamennyi érintett egyedileg azonosítható nyilvántartási számot kap. A termelői nyilvántartás és a termelési folyamatban történő növény-egészségügyi ellenőrzések (helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) képezik a növényútlevél-rendszer alapját. 2. Hogyan történik a nyilvántartásba vétel? A nyilvántartásra kötelezetteket bejelentkezés alapján veszi nyilvántartásba az illetékes MGSZH NTI. A bejelentkezés bejelentési űrlapon történik, amely a rendelet 10. számú melléklete (Bejelentési űrlap növény-egészségügyi vizsgálathoz, ellenőrzéshez). Az űrlapot a termelő tevékenységének megfelelően kitöltve a rendelet 9. számú mellékletben meghatározott határidők betartásával évente kell megküldeni az illetékes MGSZHNTI részére. Növényútlevél 3./14. oldal Növényútlevél term2.doc

5 A megadott információk, ha nem felelnek meg az előírásoknak, a nyilvántartásra kötelezett csak a szükséges adatok pótlása után kerülhet be a hivatalos regiszterbe. Amennyiben a nyilvántartásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az ellenőrzésköteles termékekre vonatkozó tevékenységét nem végezheti a már előállított terméket nem forgalmazhatja. Tevékenysége évközben történő változását az illetékes MDSZHNTI-nak be kell jelentenie. 3. Milyen kötelezettségei vannak a nyilvántartottnak? A nyilvántartásra kötelezett köteles: a. naprakész nyilvántartást vezetni -és ahol ez értelmezhető naprakész helyszínrajzott készíteni -azokról a helyekről, ahol az ellenőrzésköteles árut termeszti, előállítja, tárolja, tartja vagy felhasználja, b. nyilvántartást vezetni azokról az ellenőrzésköteles árukról, amelyeket tárolásra vásárolt vagy a telephelyen termeszt, termelésbe von vagy bármilyen célból továbbít, c. a termeléssel és a forgalmazással, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos okmányokat legalább három évig megőrizni, d. személyesen vagy a növényvédelem és egyéb növény-egészségügyi témában szakmai tapasztalattal rendelkező megbízottja útján a növényvédelmi hatósággal kapcsolatot tartani, e. szükség szerint és a megfelelő időben, a hatóság által meghatározott módon megfigyeléseket folytatni, f. az ellenőrzést végző növényvédelmi felügyelő számára lehetővé tenni a vizsgálatot, a mintavételezést, valamint a vonatkozó okmányok megtekintését, illetve együttműködni a hatósággal, g. a hatóság intézkedésére a telephelyek növény-egészségügyi helyzetének fenntartására, illetve az anyagok azonosságának megőrzésére vonatkozó különleges kötelezettségeket (különleges vizsgálat, mintavételezés, elkülönítés, felszámolás, kezelés, megsemmisítés) betartani, h. értesíteni az illetékes hatóságot valamely zárlati károsító, annak tünete, illetve bármely más növényi rendellenesség előfordulásáról. 4. Ki mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól? Mentesül a nyilvántartási és a növény-egészségügyi ellenőrzési kötelezettség alól amennyiben a zárlati károsító elterjedésének veszélye nem áll fenn - az a kistermelő, aki a teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét saját célra használja, vagy a helyi piacon* végső felhasználó számára értékesíti. Saját célú felhasználás vagy végső felhasználás céljára történő értékesítés azt jelenti, hogy a termék nem kerül vissza a szaporítási folyamatba. Például: lágyszárú, gumós, hagymás növényeket tovább nevelő termelők. Növényútlevél 4./14. oldal Növényútlevél term2.doc

6 A rendelet 6.számú melléklet A részének 1.1,1.4,1.5, és 2.1 pontjaiban felsorolt fás szárú szaporítóanyagot előállítók nem mentesülnek nyilvántartási és ellenőrzési kötelezettség alól még akkor sem, ha saját célra állítják elő terméküket. * Helyi piac fogalma: A növény, növényi termék és egyéb anyag nem kereskedelmi célú eladására szolgáló, egy adott megyére, illetve a szomszédos megyékre kiterjedő értékesítési vonzáskörzete. NÖVÉNYÚTLEVÉL 5. Ki állíthatja ki a növényútlevelet? A növényútlevelet az illetékes MGSZH vagy az általa kiadott határozatban felhatalmazott és ellenőrzött termelő, előállító, felvásárló, gyűjtő-raktározó, forgalmazó, importőr, állíthatja ki. A szükséges növény-egészségügyi ellenőrzések végrehajtása, valamint a termék zárlati károsítóktól való mentességének igazolása minden esetben az illetékes MGSZH NTI feladata. Olyan növények (termékek) esetében, ahol minőségtanúsítással kapcsolatos címke kerül kiadásra, az egyben növényútlevélként is szolgál, amennyiben tartalmazza a növényútlevélhez szükséges adatokat. (például: vetőburgonya címke, szaporítóanyag címke) 6. Mit kell tartalmaznia a növényútlevélnek? A növényútlevélen az alábbi adatokat (rendelet 17. számú melléklete értelmében) kell szerepeltetni: 1. EK Növényútlevél 2. Magyarország kódja (HU) 3. felelős hatóság feltüntetése (MGSZH) 4. termelő nyilvántartási száma 5. egyéni sorozatszám 6. botanikai név 7. termék mennyisége 8. ZP jelzés (védett zónába történő szállítás esetén) 9. RP jelzés (útlevélcsere esetén) 10. importból (harmadik országból) származó terméknél a származási vagy feladási ország neve. Ha a növényútlevél címkéből és a kísérőokmányból áll, akkor a címkén elegendő az első 5 adatot feltüntetni. Növényútlevél 5./14. oldal Növényútlevél term2.doc

7 7. Milyen formátuma lehet a növényútlevélnek? A növényútlevél formátumára nincs egységes közösségi előírás. A 6. pontban meghatározott adatokat azonban tartalmaznia kell. Növényútlevél lehet címke, kísérő okmány egyaránt, méret és alakbeli megkötés nélkül. A rendelet 6. számú mellékletének 2.3. pontjában felsorolt termékek esetében a növényútlevél lehet bármely terméket kísérő okmány (számla, szaporítóanyag kísérőokmány, származási bizonylat, stb.). Fontos, hogy a címke a célnak megfelelő, tartós, a külső behatásnak ellenálló anyagból készüljön, valamint úgy kell elhelyezni a növényen vagy a csomagolóanyagon, hogy sérülés nélkül ne lehessen eltávolítani. A növényútlevél mintákat az 1.melléklet tartalmazza. 8. Mi a Csereútlevél? Ha a növényútlevél-köteles szállítmányt több részre felosztják, összevonják, vagy átcsomagolják az áru eredeti növényútlevelét ki kell cserélni. Ilyen esetben a küldeményt új, RP (replacement passport) megkülönböztető jelzéssel ellátott cserenövényútlevéllel kell ellátni, amelyen az új nyilvántartási szám mellett (pl.: forgalmazóé) fel kell tüntetni az eredeti termelő nyilvántartási számát is. A csereútlevelet csak az illetékes MGSZHNTI állíthatja ki. 9. Milyen növényekhez kell növényútlevél? A rendelet 6. számú melléklet A rész I.szakasz 1. pontjában (1.1-től 1.8-ig) felsorolt növényeket, növényi termékeket, amelyeket egészen a végső fogyasztókig (végfelhasználóig) növényútlevélnek kell kísérnie. Egyedi értékesítés esetén minden egyes növényre, egy végfelhasználónak történő értékesítésnél darabszámtól függetlenül, csomagolási egységenként kell a növényútlevél címkét elhelyezni. A rendelet 6.sz. mell. A rész I. szakasz 2. és 3. pontjában felsorolt növények, növényi termékekhez, nem kell növényútlevél, amennyiben azokat a végső felhasználónak való forgalomba hozatalra állítanak elő és készítenek el. A szaporítóanyagokat, szaporító alapanyagot vagyis a nem végfelhasználónak előállított/előkészített növényeket növényútlevél kell, hogy kísérje. Növényútlevél ebben az esetben lehet az áru számlája, szállítólevele, származási bizonylata vagy bármely kísérő okmány, amennyiben az tartalmazza a növényútlevélre vonatkozó adatokat. Növényútlevél 6./14. oldal Növényútlevél term2.doc

8 9.1. Növényútlevél-köteles növények növényi termékek amelyeket végső felhasználóig kell a növényútlevélnek kísérnie ( 1.pont): Ültetésre szánt növények (vetőmag kivételével) Amelanchier (fanyarka) Camellia (kamélia) Chaenomeles (japánbírs) Cotoneaster (madárbírs) Crataegus (galagonya) Cydonia (bírs) Eriobotrya (japán naspolya) Fortunella (narancs/savanyú narancs), Poncirus (dísz-citrus), Citrus (citrom-félék) ha a termés levelet vagy kocsányt tartalmazz. Malus (alma) Mespilus (naspolya) Lágyszárúak Beta vulgaris (répa) Humulus lupulus (komló) Solanum fajok (csúcsor-félék) Faanyag Platanus (platán) Photinia davidiana (kínai mandula/dávid mandula) Prunus (cseresznye, meggy, mandula, kajszi, szilva, őszibarack és egyéb fajok) kivétel: Prunus laurocerasus (babérmeggy) és a Prunus lusitanica Pyracantha(tűztövis) Pyrus (körte) Rhododendron (havas-szépe) kivétel: Rhododendron simsii Sorbus (berkenye) Viburbum (bangita) Vitis növények (szőlő) 9.2. Növényútlevél-köteles növények növényi termékek kivéve,amelyeket végső felhasználónak való forgalomba hozatalra állítanak elő és készítenek el (2.pont) A rendelet értelmében e csoportba tartozó tételeknél a növényútlevél-kötelezettség a felsorolt nemzetségek szaporítóanyagára vonatkozik. Faiskolai anyagok (díszfaiskolákban, erdészeti csemetekertekben előállított): Abies (jegenyefenyő) Castanea (szelídgesztenye) Larix ((vörösfenyő) Picea (lucfenyő) Pinus (fenyő) Platanus (platán) Zöldségpalánták: Apium graveolens (zeller) Brassica (káposztafélék) Capsicum annuum (paprika) Cucumis (kabakosok: uborka, dinnye) Populus (nyárfa) Pseudotsuga (duglászfenyő) Quercus (tölgy) Tsuga (homlokfenyő) egyes Prunusok: Prunus laurocerasus (babérmeggy) és Prunus usitanic Lactuca (saláta-félék) Lycopersicon esculentum (paradicsom) Nicotiana tabacum (dohány) Solanum melongena (tojásgyümölcs) Spinacea (spenót) Növényútlevél 7./14. oldal Növényútlevél term2.doc

9 Vetőmagvak, hagymagumó: Allium ascalonicum (mogyóróhagyma) Allium cepa (vöröshagyma) Allium porrum (póréhagyma) ültetésre szánt növények Allium schoenoprasum (metélőhagyma) Bogyósgyümölcs: Fragaria (szamóca) Rubus (málna, szeder) Lágyszárú dísznövények: Argyranthemum (margitvirág) Aster (őszirózsa) Dendranthema (kizantém) Dianthus és hibridjeik (szegfű) Exarum (keserűlevélke) Gerbera Gypsophila (fátyolvirág) Impatiens (nebáncsvirág) új-guineai hibridjeinek minden fajtája Cserepes szobanövények: Helianthus annuus (napraforgó) Lycopersicon lycopersicum (paradicsom) Medicago sativa (lucerna) Phaseolus (bab) Leucanthemum (margaréta) Lupinus (csillagfürt) Pelargonium (muskátli) Tanacetum (varádics) Verbena (vasfű) Egyéb lágyszárú növények (Liriomyza huidobrensis /borsóaknázólégy/ gazdanövények) Araceae (kontyvirág-félék) fajok (kála, Monstera, Philodendron, Anthurium) Marantaceae (nyílgyökér-félék) Musaceae (banán-félék) Persea spp. (avokádó) Strelitziaceae (papagájvirág) Hagymás, gumós dísznövények (ültetésre szánt hagymák, gumók, hagymagumók, gumós gyökerek): Camassia (prérigyergya) Chionodoxa (hófény) Crocus flavus (krókusz) Galanthus (hóvirág) Galtonia candicans (fehér óriás jácint) Gladiolus (kardvirág) mikroszaporítású változatai és hibridjei Hyacinthus (jácint) Iris (nőszirom) Ismene (pókliliom) Muscari (gyöngyike) Narcissus (nárcisz) Ornithogallum Puschkinia (Puskin-csillagvirág) Scilla (csillagvirág) Tigridia (tigrisvirág) Tulipa (tulipán) Növényútlevél 8./14. oldal Növényútlevél term2.doc

10 Védett zónába történő szállítás 10. Mi a védett zóna? A védett zóna az Európai unión belül az a terület(ek), ahol bizonyos károsító(k) nem honos, vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy a tagállamokban előfordul és megtelepedéséhez adottak az ökológiai feltételek. Védett zóna lehet egy tagállam egész területe vagy annak csupán egy része. Azt, hogy hol és milyen károsítóra léteznek védett zónák, a rendelet 24. számú melléklete tartalmazza. Tagállamba történő szállítás esetén figyelembe kell venni, hogy a célállomás ahova szállítani kívánunk védett zónában van-e vagy sem. Erről a termelőnek (forgalmazónak) az importőr útján illetve az illetékes MGSZH NTI-tól előzetesen tájékozódnia kell. Amennyiben a szállítás védett zónába, illetve azon keresztül történik, azt előzetesen jelenteni kell (bejelentési űrlap megfelelő rovatában) az illetékes MGSZH NTI felé. Erre azért van szükség, mert a védett zónába az adott károsító tekintetében szigorúbb előírások vannak érvényben, amelyet sok esetben csak plussz ellenőrzéssel, vizsgálattal lehet teljesíteni, amelynek hiányában az árut nem lehet a védett zónába szállítani. A védett zónába történő szállítást ZP (zona protected) jelöléssel a növényútlevél megfelelő rovatában is jelölni kell Növények, növényi termékek, amelyeket a megfelelő védett zónára érvényes növényútlevélnek kell kísérnie az adott zónába történő bevitelkor vagy az azon belüli szállítás során A rendelet 6.sz.mell. A rész II. szakasz 1. és 2. pontja Faiskolai termékek Erwinia amylovora gazdanövények : Amelanchier (fanyarka) Chanomeles (japánbirs) Cotoneaster (madárbirs) Crataegus (galagonya9 Cydonia (birs) Eriobotria (japán naspolya) Malus (alma) Egyéb: Populus (nyárfa) Coniferales (tűlevelűek): Abies ( jegenyefenyő) Larix ( vörösfenyő) Picea (lucfenyő) Pinus (fenyő) Pseudotsuga (duglászfenyő) Mespilus (naspolya) Photinia davidiana (kínai mandula/dávid mandula Pyracantha (tűztövis) Pyrus (körte) Sorbus (berkenye) Növényútlevél 9./14. oldal Növényútlevél term2.doc

11 Lágyszárú dísznövények Begonia Euphorbia pulcherrima (mikulásvirág) Egyéb növények Beta (répa) vetőmag ipari feldolgozásra szánt Beta vulgaris (répa) növények, a répáról származó talaj és nem sterilizált hulladék vetőburgonya Faanyag Ficus (füge) Hibiscus növények (mályvarózsa) Phaseolus (bab) vetőmag Eucalyptus (mézgafa) Gossypium magja és termése Vitis (szőlő) termése élő pollen (Erwinia gazdanövények) részben vagy egészében:tűlevelűekből (Coniferales) és szelídgesztenyéből (Castanea) származik, kivéve a kérgezett fát tűlevelűek (Coniferales) és a szelídgesztenye (Castanea) hántolt kérge 11. Harmadik országból származó termékek növény-egészségügyi ellenőrzése EU-s tagországokon kívüli területekről származó növények növényi termékek és egyéb anyagok (a rendelet 6.számú melléklet B. rész I. szakasz ) valamint a harmadik országokból védett zónába szállított termékek (a rendelet 6.számú melléklet B. rész II. szakasz) növényegészségügyi ellenőrzése Az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokból származó ellenőrzésköteles növények, növényi termékek csak növény-egészségügyi bizonyítvány kíséretében engedhetők be az unió területére, amelyet a feladó ország növény-egészségügyi hatósága állít ki. Ezek az áruk (rendelet 6. melléklet B. rész) a növény-egészségügyi határkirendeltséggel rendelkező határállomásokon hozhatók be Magyarországra (az Unió területére) és a belépő határállomáson növény-egészségügyi vizsgálatban kell részesíteni. Fontos megemlíteni azt, hogy ezen termékek köre bővebb, mint a 6.sz. mell. A részében felsorolt növényútlevél-köteles termékek köre. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan növények, növényi termékek, amelyek az EU-ba történő behozatalához növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges akkor is, ha azt más tagállamba történő továbbszállítás esetén nem kell növényútlevélnek kísérnie. A harmadik országból származó növényútlevél-kötelesek növények-, növényi termékek a növény-egészségügyi határkirendeltségen növényútlevelet kapnak, amelynek kíséretében továbbszállíthatók az importőr (címzett) telephelyéig, a célállomásig. A tételhez további forgalmazás, elosztás esetén a növény-egészségügyi hatóság által kiadott csereútlevelet kell csatolni. A növényútlevéllel illetve a növény-egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatban az illetékes megyei MGSZH NTI-nak, valamint a MGSZH Központ Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság (Budapest, Budaőrsi út ) Növény-egészségügy Osztályának munkatársai készséggel adnak bővebb felvilágosítást. Növényútlevél 10./14. oldal Növényútlevél term2.doc

12 1. melléklet: Az MGSZH által kiadott növényútlevél minták : Növényútlevél 11./14. oldal Növényútlevél term2.doc