Fázist nem fordító erősítők kompenzálása gyors működésre
|
|
- Márta Némethné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DR. SIMON GYLA BME EI Fázist nem fordító erősítők kompenzálása gyors működésre ETO i.0i Bevezetés 2. Alkalmazott jelölések A A n l io> b A w a műveleti erősítő erősítése a műveleti erősítő erősítése kisfrekvencián részerősítés részerősítések kisfrekvencián előrecsatolási tényező visszacsatolási tényező Beérkezett : XI. 28. Műveleti erősítő fázist nem fordító kapcsolásban történő működtetése igen gyakori elektronikus analóg rendszerekben. Feladata általában erősítés és impedancia transzformáció (elválasztás). tóbbira nagy bemeneti és kis kimeneti impedanciája teszi alkalmassá. Az általános célú, olcsó műveleti erősítők kis erősítésre beállított fázist nem fordító elrendezésben a szükséges külső vagy esetleg belső frekvenciakompenzálás következtében kis jelváltozási sebességgel és kis teljesítmény-sávszélességei rendelkeznek. Fázist fordító fokozatoknál kétféle lehetőség is van arra, hogy a nagyjelű jellemzők kedvezőtlen értékeit javítsuk. Az egyik az előrecsatolás alkalmazása [1]. A zajtulajdonságok ilyenkor általában romlanak. A másik megoldás bemeneti kompenzálás megvalósítása [2]. Ilyenkor is nagyobb a kimeneti zaj, mint más kompenzálásnál. Nem invertáló elrendezésre egyik fenti módszer alkalmazása sem gyakori, egyes esetekben lehetetlen, máskor igen speciális feltételek teljesülését kívánja meg. Célunk ezért az, hogy általános rendeltetésű, olcsó műveleti erősítővel nagy sebességű, fázist nem fordító (elsősorban követő) elrendezések kialakítására és méretezésére adjunk egyszerű megoldást. Az erre alkalmas topológiai elrendezés a vizsgálatok szerint bemeneti kompenzálás struktúrájú. Minden olyan műveleti erősítőnél megvalósítható, mely nem belső kompenzálású. A javasolt megoldás gazdaságossági szempontból" igen hatásos. fiit k K «* S SR T u K1 u. KIK u 0 a visszacsatolási tényező nagyfrekvenciás értéke egyenértékű bemeneti kapacitás párhuzamos kompenzáló kapacitás hibatényező hurokerősítés a műveleti erősítő bemeneti árama bemeneti áram a kompenzáló áramkört tápláló maximális áramváltozás a műveleti erősítő saját zaját képviselő bemeneti egyenértékű áramgenerátor teljesítménysűrűsége a kapcsolás bemenetére redukált zajáram teljesítménysűrűsége Boltzmann-állandó feszültségvezérelt feszültséggenerátor erősítése ; visszacsatolt feszültségerősítés a kompenzálás helyén értelmezett ellenállás meredekség maximális jelváltozási sebesség hőmérséklet feszültség-pillanatérték a kapcsolás bemeneti feszültsége a kapcsolás kimeneti feszültsége a műveleti erősítő saját zaját képviselő bemeneti egyenértékű feszültséggenerátor teljesítménysűrűsége a kapcsolás bemenetére redukált zajfeszültség teljesítménysűrűsége kimeneti kivezérelhetőség a műveleti erősítő sztatikus kimeneti kivezérelhetősége az erősítő fiktív sztatikus kimeneti kivezérelhetősége, ha a kompenzálási hely sztatikus kivezérelhetőségét vesszük figyelembe a műveleti erősítő ofszet feszültsége a kapcsolás ofszet feszültsége a műveleti erősítő bemeneti impedanciája a kapcsolás bemeneti impedanciája az R k és C k elemek párhuzamos eredő impedanciája 97
2 ÍRADÁSTECNIKA XXX. ÉVF. (1979) 4. SZ. Au CÜ1 CO, CD, 'MB a műveleti erősítő differenciális bemeneti feszültsége a műveleti erősítő (módosítható) domináns törésponti frekvenciája a műveleti erősítő második (fix) domináns törésponti frekvenciája a kivezérelhetőség határfrekvenciája a hurokerősítés egységnyi abszolút értékéhez tartozó frekvencia a visszacsatolási tényező zérusfrekvenciája a visszacsatolási tényező pólusfrekvenciája 3. A vizsgált jellemzők alapösszefüggései Egy műveleti erősítős kapcsolás blokksémáját és ennek a közös módusú erősítés elhanyagolásával érvényes célszerű lineáris modelljét [3] az 1. ábrán adtuk meg. A szuperpozíció tétel alkalmazásával: amiből b = Au u be Ennek alapján: ahol h- 1+ u h és /?=- Au tíki=0 ^ki u Be =0 b Ap a hibatényező. Fázist nem fordító alapkapcsolásra (2. ábra) b = l 0</?: 1; követőnél /3=1 (például R x helyén szakadás, R 2 helyén rövidzár). Az erősítés 2>//9 hányadostól való eltérésének frekvenciafüggését a h hibatényező frekvenciafüggése adja. A műveleti erősítő típusától és kompenzálásától függően a hibatényezőhöz rendelhető 3 db-es felső határfrekvencia áftalában az 500 kz...5 Mz tartományban van. Ez az érték viszonylag sok alkalmazáshoz megfelelne. Vizsgáljuk azonban meg, hogy ha a fázist nem fordító elrendezést impedanciatranszformátorként vagy vezérelt generátoros (Sallen Key) aktív szűrő vezérelt generátoraként alkalmaz- "bt u AÍÍ Ai (a*0)*aw 3. á6ra *20 MIK fükí~\ "ki. S34-5G3 zuk és a kisjelű sávszélességen belüli frekvencián nagy kimeneti jelszintet követelünk meg, milyen korlátozásokba ütközünk. A vizsgálatot a 3. ábra modellje ([4], [5]) alapján végezzük. Az ábrán bekeretezett jellemzők kivezérelhetőségi korlátokat jelentenek (csúcsértékben jellemezve), így például Í7 K /K = / AIJR/C^2O- Vegyük figyelembe, hogy w^l/rjc*. A kimeneti kivezérelhetőségre fennálló feltételek: ki^ 'KI Kr és ki coc k A 20 KIK minthogy K1K =I M R k A2o (a közelítő egyenlőség o) 1^co-<io 2 mellett áll fenn). A kivezérelhetőség határfrekvenciáján a két egyenlőtlenség jobb oldalán álló kifejezések egyenlők, ezen co n frekvencia felett a kivezérelhetőség 6 db/0 meredekséggel csökken, vagyis KI asonló gondolatmenettel: SR= KIK co 1, így <o h =- SR KI is fennáll. agyományos, két töréspont figyelembevételével történő kompenzálásnál [2] 45 fázistartalékra méretezett esetben pl. co 0 ) 2 A 1 0 A 2 0 /L így rögzített co 2, K1K és K1 mellett a nagyjelű átvitel co h határfrekvenciája és a jelváltozási sebesség coj-gyel arányos, így /L-nel fordított arányban változik. Az erősítés a 6 db/0 esésű szakaszon jó közelítéssel 1. ábra 2. ábra ( S34-SGT1 b =i (3 = (ha /Z be /»R 1 xr 2 ) 634-SG2\ P P-P' Belső kompenzálású áramköröknél a /L = l legkedvezőtlenebb ohmos visszacsatolásnál is stabil működés szükséges, ezért a nagyjelű jellemzők igen kedvezőtlenek lesznek (pl. a 741 típusú áramkörökre / A^8 kz és SR^0,5 V/[xs). A nagyjelű viselkédés szempontjából előnyösebb műveleti erősítők költségesek. Másrészt ismertetendő módszerünk ezek jellemzőinek további javítására is alkalmas. a követőre (K«1) van szükség, egyszerű, vagy néhány eszközből kialakított földelt kollektoros, emitterkövető jellegű kapcsolás használható, de a hurokerősítés ilyenkor kisfrekvencián is kicsi. A 4. ábra komplementer tranzisztorokkal -felépített követőt mutat. Ezzel a kimeneti egyenszint helyreállítása és a driftfeszültség csökkentése is megoldható. 98
3 DR. SIMON GY.: FÁZIST NEM FORDÍTÓ ERŐSÍTŐK KOMPENZÁLÁSA 5. Alesetek vizsgálata 5.1. Követő kapcsolás Legyen Z 1 =R x ; Z 2 =JR 2 ; Z 3 ««>. Ekkor K(\ = 4. ábra \63k-SG4\ = 1+^%1. Másrészt p = p=-- Rl ezért a két Ri+R 2 töréspontot figyelembe vevő kompenzálásnál co x és 1 R így (ü h értéke = 1+? arányban lehet nagyobb, mint a klasszikus követő kapcsolásnál. 4. A javasolt alapelrcndczcs és kisjelű tulajdonságai Az alaprendezést az 5. ábra mutatja. Követő céljára az az elrendezés is használható, melynél a negatív bemenetre teljes visszacsatolás érvényesül, a pozitív bemenetre Z 2 elemen keresztül a vezérlőjelet, Z 1 elemen keresztül pedig a kimeneti jelet csatlakoztatjuk. Ez utóbbi elrendezés tulajdonképpen hasonló az 5. ábra szerintihez, ha ennél Z 3 -at elhagyjuk. Minthogy azonban egynél nagyobb erősítés csak az 5. ábra szerinti elrendezéssel valósítható meg egyszerűen, a továbbiakban csak ezzel foglalkozunk. A műveleti erősítő bemeneti impedanciáját elhanyagoljuk a továbbiakban. A visszacsatolt kapcsolás kisjelű jellemzői : b = - es 0 = Z-^-^Z^XZ^ ZjXZ 3 Z^XZ^-^-Zg 6. ábra 634-5Sg A kapcsolások lényegének megértésére tekintsük a 6. ábra két követő elrendezését. A 6a ábra szerintire es u Rí Meghatározva a b/f) hányadost: A hurokerősítás viszont: K(Ico) *=1+?. a»1 és akkor R 1= R Í. = A z^y\z3 -\- Z 2 Ennek alapján a hibatényező:, AZ X Z Z 1+ (A + ^Z^+Z^+Z^ A bemeneti impedancia a Z 1 impedancián áram figyelembevételével Z^+ZJ+Z^ + AZ^ Z 2 +Z 3 a A s>l, akkor Z b e v «A K(\\-+<*>) 5. ábra átfolyó K = -g = 1, vagyis követőt kapunk. Mivel kompenzálás domináns töréspontja, s így a jelváltozási sebesség nagyobb, mintha /? = 1 jellemzőjű klaszszikus követőt alkalmaznánk. Minthogy a visszacsatolt erősítő maga egynél nagyobb erősítésű és a bemeneten passzív osztó van, a zaj tulaj donságok és ofszetjellemzők romlása várható. es A Qb ábra elrendezésére 0=1- b = Ri+R» R, Ri R1 + R2 R1 + R2 és így ií»l mellett K = l. A kapcsolások b és /? jellemzői tehát gyakorlatilag megegyeznek, az 1. ábra szerinti blokkséma is azonos (a 6a ábra szerinti R' R esetben i = 1 feltétellel). R2 R2 így R 1 és R 2 arányának megfelelő megválasztásával (pl. R^R^ a kompenzálás domináns töréspontja a 6b ábrának megfelelő elrendezésben is növelhető, a nagyjelű tulajdonságok javíthatók (a kis- 99
4 ÍRADÁSTECNIKA XXX. ÉVF. (1979) 4. SZ. frekvenciás erősítés csökkenése, a zaj- és ofszetjellemzők romlása árán). A 6a ábra szerinti elrendezésnél fíj-gyel és í?í-vel, a 66 szerinti esetben.r^gyel megfelelő értékű kondenzátort sorbakapcsolva a kisfrekvenciás hurokerősítés csökkenése is kiküszöbölhető. A 66 ábra elrendezésének előnyei a 6a ábra szerinti ismert megoldáshoz képest: nagyobb bemeneti impedancia, kisebb passzív elemszám, b és fi kifejezésében ugyanazok a passzív elemértékek szerepelnek, így a -5- hányados a paszr szív elemek toleranciáitól független. A hurokerősítés, a hibatényező és a kivezérelhetőség Bode-diagramját a 7. ábrán vázoltuk fel klaszszikus és a javasolt módosítás szerinti esetre. Az ábra szerinti kompenzálás 45 -os fázistartaléknak megfelelő. Vizsgáljuk meg, milyen árat kell fizessünk a nagyjelű paraméterek javulásáért! s>l feltétel mellett meghatározzuk a bemenetre redukált munkaponti jellemzőket, a zajjellemzőket és a bemeneti impedancia értékét. A munkaponti jellemzők: ^= /o + Jbe(*lXfi 2 ), R 1 +R *' Térjünk most rá a zaj tulaj donságokra [4] és [6] gondolatmenete alapján. A bemenetre redukált zajfeszültséggenerátor : i4 = (^) 2 4ftTfl 1 + (l+^j f+j? a í + + 4kTR 2 =4kTR 2 + +~J + Rj\ A redukált áramgenerátor: A zaj tehát az alapelrendezéshez képest megnő. A bemeneti impedancia a 4. pont végén tett feltételezések érvényessége esetén és 45 -os fázistartalékra történő kompenzálás mellett a o /L = miatt az erősítés 6 db/0 esésű szakaszán jó kö "T^- agyományos zelítéssel egy C bt - értékű kapacitásénak fe- lel meg K^-l megvalósítása (S. ábra) R 2 (a kéí görbe gyakorlatilag egybeesik) agyományos ^ agyományos Javasolt 8. ábra *( --»)=4=l-3. fi RiXR 3 Rz+R^Rs' 7 KI A 7. ábra I KIK kl 6dB/0 ftc 634-SG7] vagyis K 'be' 5.3. A bemeneti ofszet csökkentése (9. ábra) í? 4 =i? 1 Xi?2XJ? 3 mellett a bemeneti áramból nem származik ofszetfeszültség (a zajtulajdonságok tovább romlanak). 100
5 DR. SIMON GY.: FÁZIST NEM FORDÍTÓ ERÖStTŐK KOMPENZÁLÁSA 9. ábra 5.4. Soros kondenzátor alkalmazása A zaj tulaj donságok romlásának és a bemeneti impedancia csökkenésének frekvenciatartományát szűkíthetjük, ha megfigyeljük, hogy K( fí -* ) 5.1. és 5.2. alatti összefüggésében nem szerepel í? t és így R± helyén tetszés szerinti impedanciát szerepeltethetünk. Legyen ez Ry és C 1 elemekből álló soros elrendezés. Z,=R,+ 1 =l+pfl 1 C 1 kisfrekvencián szakadást képvisel, nagyfrekvencián J? x ellenállásnak felel meg. így /L meghatározásához R 1 értékű ellenállásként kell figyelembe venni, de az V, frekvencia alatt nagy impedanciát képvisel, így R 1 L 1 ebben a a tartományban a zaj és bemeneti impedancia a klasszikus fázist nem fordító kapacitáshoz hasonlóan alakul és járulékos ofszet sem lép fel. Végeredményben a visszacsatolási tényező lépcsős Bodediagram szerinti (10. á"bra). co p p = a> 1 feltétellel hagyományos, pólus zérus kiejtéses, 6 db/oktávos lesz a kompenzálás [2]. Másfajta méretezésnél a hurokerősítés-karakterisztikának co p p és eu 0(3 között 12 db/0 meredekségű szakasza jön létre. <x> 1, a> pfj és co 0j3 megválasztása sokféleképpen lehetséges. Speciális esetként tételezzük fel, hogy követőt alakítunk ki és co 1 = co í/3. Méretezzünk 45 -os fázistartalékra (11. ábra)! A 45 -os fázistartalék feltétele például teljesül ([7]), ^OdB ^0,3 Ilyen feltételek mellett ha w o d B = Ya)gpCo 2 és co odb frekvencián az co 0/3 töréspont hatására 67,5, az w 2 hatására pedig -22,5 fítzis- tolás lép fel. Ehhez i = 0,414 tartozik. 0,414 2 co 2 a> 2 CÜ, = z =,2bb2 -rz=. V0,414A 0 YA 0 Klasszikus követőnél co^ lenne. A nyereség tehát oi-y, SR és így co h értékében 0,2664 j/i4. 0 -szoros. A méretezés során nagyon sokféle szempont játszhat szerepet (zaj, bemeneti impedancia stb.), így a fenti egyedi méretezési eset csak példának tekinthető. asonló gondolatmenet alapján viszont más esetek is méretezhetők. 6. Néhány példa 6.1. Követő SN típusú áramkörrel A 12. ábrán SN típusú műveleti erősítővel kialakított klasszikus követő és /L = 0,1 jellemzőjű módosított kapcsolás szerepel. A második esetben a kompenzáló kondenzátor értéke tizedakkora (30 pf, illetve 3 pf). Ennek megfelelően AJy-re 700 kz, illetve 7 Mz értéket tételezünk fel. A zajjellemzőket és nagyjelű jellemzőket az alábbi táblázatban foglaltuk össze (a /3 = 0,1 esetétkét impedanciaszintre számoltuk). - => i i 74ff> i o í a I T ^ 74 <^> ^ 10. ábra 634-S610 30pF Ki \ y / kl 3pF g34-5g 12] 12. ábra A zajszámításnál a katalógusok által megadott i 2, u\ diagramban megadott értékeit vettük figyelembe és feltételeztük, hogy az ezekhez tartozó zajgenerátorok korrelálatlanok. A bemeneti impedancia szempontjából lehető nagy értékű ellenállások alkalmazása előnyös (lásd a táblázat második és harmadik oszlopának értékeit). Klasszikus követő R 1 = 10 kohm J? x = 1 kohm i? 2 = 90kohm 7? 2 = 9 kohm 12dB/0 634-SG1Í1 11. ábra (/ = 10kz) [V 2 /z] 5, ,
6 ÍRADÁSTECNIKA XXX. ÉVF. (1979) 4. SZ. i2. (/=10kz) [A 2 /z] ,2-lO" 22 SR [V/ /* [kz] 0, (/=10kz) [kohm]?ü oo -j700 [pf] «0 22, Aktív szűrő vezérelt generátora (8. ábra) s>l feltétel mellett figyelembevételével az ellenállásarányok számolhatók. Legyen pl. K=3,4 és #.=0,1. Vegyük fel J? 3 -at 10 kohm-ra. A végeredmény: Jí 2 = 24 kohm, R ± = =3,64 kohm és C be %77 pf. 7. Másodlagos hatások a tranziens viselkedésben A gyors működés és az igen nagy közös módusú vezérlés következetében legtöbb műveleti erősítő típusnál négyszögjel vezérlés hatására a kimeneten az egyszerű jelváltozási sebesség korlátozott változáshoz képest másodlagos hatások miatt jelentős eltérések mutatkoznak. A példaképpen tárgyalt SN típusra vizsgáljuk meg a jelenségeket a táblázatban is szereplő tízszeres sebességű rendszerre (1. a 15. ábra elemértékeit). A pozitív és negatív bemeneti ugrásokra az invertáló bemeneten és a kimeneten a várttól eltérő tranziens jelenségek figyelhetők meg (ljj< és 14. ábra). Az eltérések [8] gondolatmenetét alkalmazva indokolhatók. Az egyenértékű közelítő helyettesítő kép a 15. ábra szerinti. C x és C 2 néhány pf értékű parazita kapacitások, Q=3 pf, R=\ kohm. A műveleti erősítő bemeneti fokozatait kiemeltük. A háromszöggel jelölt részegység és C k a műveleti erősítő integrátorként viselkedő további fokozatait jelképezi. Tételezzük fel, hogy a kimenet, a nem invertáló bemenet és az invertáló bemehet nagy negatív potenciálon van. A nem invertáló bemenetre érkező pozitív ugrás nyitja a differenciálerősítő TI T3 felét, de az ugrás 90%-a a T2 T4 felet is (C r et az ugrásnak át kell tölteni). A nagy áram által T4 kollektorán keresztül érkező töltés hatására C k feszültsége negatív irányban gyorsan változik, C 2 lassító hatása miatt a T5 T6 áramtükör árama csak késve ad áramot 14. ábra (A jelek értelmezése íelülrőlleíelé: uinv (lov/osztás), u M (lov/osztás), u 6e (50V/osztás), Az időalap; lo^s/osztás.) R lő. ábra az integrátor bemenetére. Ez indokolja, hogy a bemenetre adott pozitív ugrás után a kimeneti jel először negatív irányban változik. A C x áttöltéséhez szükséges töltés árama végül is nagy sebességgel tölti át C k -t, ezért a kimeneti jel változása gyors. asonló jelenség lép fel a bemenet negatív irányú vezérlésénél azzal a különbséggel, hogy ilyenkor C x kezdeti töltése, vagyis feszültsége jniatt TI T3 és T2 T4 is lezár, de C 2 csak lassan töltődik át, ezért T5 T6 egy ideig még vezet, így az integrátor kimeneti feszültsége először pozitív irányban változik. a Q az áramgenerátor hatására viszony- 9R 102
7 DR. SIMON GY.: FÁZIST NEM lag lassan áttöltődött, T2 T4 kinyit és a további tranziens jelenségek lezajlása után beáll a végállapot, melyhez az invertáló és nem invertáló bemenet, valamint a kiemenet közel azonos potenciálja tartozik. Végezetül köszönetemet fejezem ki dr. Komarik Józsefnek, Vannai Nándornak és Mihály Zsigmondnak a másodlagos hatásokra vonatkozó, valamint a cikk megszövegezését érintő hasznos észrevételeiért. IRODALOM [1] Pap László Csernák József: Műveleti erősítők kompenzálása előrecsatolással. íradástechnika XXVI [2] Dr. Simon Gyula Fülöp Tamás: Műveleti erősítős kapcso- ERŐSÍTŐK KOMPENZÁLÁSA lások frekvencia kompenzálása. íradástechnika XXV [3] Dr. Simon Gyula: Egy műveleti erősítős aktív szűrőtagok kompenzálása. íradástechnika XXV [4] Simon Gyula: Integrált áramköri műveleti erősítők. Egyetemi doktori értekezés Í971. [5] Dr. Simon Gyula Pap László: Maximális jelváltozási sebesség műveleti erősítőkben. íradástechnika XXIII [6] Pap László Simon Gyula: Differenciálerősítők zajviszonyai. íradástechnika XXII [7] Dr. Simon Gyula: Aktív szűrők. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó [8] James E. Solomon: The monolithic Op amp: a tutorial study. IEEE J. of. Solid-State Circuits, SG 9, dec
Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam
Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia
RészletesebbenElektronika I. Gyakorló feladatok
Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó
RészletesebbenA 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések
Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos
RészletesebbenElektronika Előadás. Műveleti erősítők felépítése, ideális és valós jellemzői
Elektronika 2 1. Előadás Műveleti erősítők felépítése, ideális és valós jellemzői Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök,
RészletesebbenElektronika Előadás. Műveleti erősítők. Alapkapcsolások műveleti erősítővel.
Elektronika 1 8. Előadás Műveleti erősítők. Alapkapcsolások műveleti erősítővel. Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök,
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I
ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita lovassy.rita@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐADÁS 2010/2011 tanév 2. félév 1 Aktív szűrőkapcsolások A
RészletesebbenAnalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások
nalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások Informatika/Elektronika előadás encz Márta/ess Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék 07-nov.-22 Témák Műveleti erősítőkkel kapcsolatos alapfogalmak
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Szóbeli vizsgarész értékelési táblázata A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és alapján történik:
RészletesebbenElektronika 1. (BMEVIHIA205)
Elektronika. (BMEVHA05) 5. Előadás (06..8.) Differenciál erősítő, műveleti erősítő Dr. Gaál József BME Hálózati endszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.h Differenciál erősítő, nagyjelű analízis
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)
Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az
RészletesebbenAttól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.
Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros
RészletesebbenElektronika 1. 4. Előadás
Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
RészletesebbenElektronika Előadás. Műveleti erősítők táplálása, alkalmazása, alapkapcsolások
Elektronika 2 2. Előadás Műveleti erősítők táplálása, alkalmazása, alapkapcsolások Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök,
RészletesebbenElektronika Előadás. Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek
Elektronika 2 7. Előadás Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - B. Carter, T.R. Brown: Handbook of Operational Amplifier Applications,
Részletesebben<mérésvezető neve> 8 C s z. 7 U ki TL082 4 R. 1. Neminvertáló alapkapcsolás mérési feladatai
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése (1. mérés) A mérés időpontja: 2004. 02. 10 A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: A Belso Zoltan B Szilagyi
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZENZORINTERFACE KÉSZÍTÉSE HANGKÁRTYÁHOZ
ÁLTALÁNOS SZENZORINTERFACE KÉSZÍTÉSE HANGKÁRTYÁHOZ SIMONEK PÉTER KONZULENS: DR. OROSZ GYÖRGY MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK 2017. MÁJUS 10. CÉLKITŰZÉS Tesztpanel készítése műveleti erősítős
Részletesebben1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:
Az erősítő alapkapcsolások, de a láncbakapcsolt erősítők nem minden esetben teljesítik azokat az elvárásokat, melyeket velük szemben támasztanánk. Ilyen elvárások lehetnek a következők: nagy bemeneti ellenállás;
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
Részletesebbenu ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k)
lektronika 2 (MVIMIA027 Számpélda a földelt emitteres erősítőre: Adott kapcsolás: =0 µ = k 4,7k U t+ = 0V 2 k 2 = 0µ u u =3 k =00µ U t- =-0V Számított tranzisztor-paraméterek: ezzel: és u ki t =0k Tranzisztoradatok:
Részletesebben2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség
2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön
RészletesebbenIdeális műveleti erősítő
Ideális műveleti erősítő Az műveleti erősítő célja, hogy alap építőeleméül szolgáljon analóg matematikai műveleteket végrehajtó áramköröknek. Az ideális műveleti erősítő egy gyakorlatban nem létező áramköri
RészletesebbenMűveleti erősítők - Bevezetés
Analóg és digitális rsz-ek megvalósítása prog. mikroák-kel BMEVIEEM371 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műveleti erősítők - Bevezetés Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2014.
RészletesebbenMÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE
MÉŐEŐSÍTŐK MÉŐEŐSÍTŐK EEDŐ FESZÜLTSÉGEŐSÍTÉSE mérőerősítők nagy bemeneti impedanciájú, szimmetrikus bemenetű, változtatható erősítésű egységek, melyek szimmetrikus, kisértékű (általában egyen-) feszültségek
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) és a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (III.26.) NMG rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
RészletesebbenElektronika Előadás. Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők
Elektronika 2 8. Előadás Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - Ron Mancini (szerk): Op Amps for Everyone, Texas Instruments, 2002 16.
RészletesebbenAdatok: R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω. R 2 = 33 kω. R E = 1,5 kω. R t = 3 kω. h 22E = 50 MΩ -1
1. feladat R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω R C = 3 kω R E = 1,5 kω R t = 4 kω A tranzisztor paraméterei: h 21E = 180 h 22E = 30 MΩ -1 a) Számítsa ki a tranzisztor kollektor áramát, ha U CE = 6,5V, a tápfeszültség
RészletesebbenVersenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2017 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási,
RészletesebbenTeljesítmény-erősítők. Elektronika 2.
Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
M I S K O L C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ÉS ELEKTRONIKAI INTÉZET DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MECHATRONIKAI MÉRNÖKI BSc alapszak hallgatóinak MÉRÉSI
Részletesebben1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! pozitív visszacsatolás
1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! gerjedés Bode hurokerősítés nem-invertáló db pozitív visszacsatolás követő egységnyi Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát!
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenÁramkörszámítás. Nyílhurkú erősítés hatása
Áramkörszámítás 1. Thevenin tétel alkalmazása sorba kötött ellenállásosztókra a. két felező osztó sorbakötése, azonos ellenállásokkal b. az első osztó 10k, a következő fokozat 100k ellenállásokból áll
RészletesebbenVÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,
RészletesebbenZh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2
Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően
RészletesebbenÁramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken
Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken. Munkapontbeállítás Elektronika Tehetséggondozás Laboratóriumi program 207 ősz Dr. Koller István.. NPN rétegtranzisztor munkapontjának kiszámítása
RészletesebbenPasszív és aktív aluláteresztő szűrők
7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben10. Konzultáció: Erősítő fokozatok összekapcsolása, visszacsatolások, műveleti erősítők és műveleti erősítős kapcsolások
10. Konzultáció: Erősítő fokozatok összekapcsolása, visszacsatolások, műveleti erősítők és műveleti erősítős kapcsolások "Elektrós"-Zoli 2013. november 3. 1 Tartalomjegyzék 1. Erősítő fokozatok összekapcsolása
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Műveleti erősítők - 1. rész
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Műveleti erősítők - 1. rész Hobbielektronika csoport 2016/2017 1 Felhasznált irodalom Sulinet Tudásbázis: A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenBipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata
Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint 06 ÉRETTSÉGI VIZSG 007. május 5. ELEKTRONIKI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTRÁLIS MINISZTÉRIM Teszt jellegű
RészletesebbenAz erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2
Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA A kapacitív ellenállás. Váltakozó áramú helyettesítő kép. Alsó határfrekvencia meghatározása. Felső határfrekvencia
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenMaximális jelváltozási sebesség műveleti erősítőkben
Két valós tengelyen levő pólus esetén a (2.3.), egy konjugált komplex póluspár esetén a (2.4.) összefügg i DR. SIMON G Y U L PP LÁSZLÓ BME Híradástechnikai Elektronika Intézet Maximális jelváltozási sebesség
RészletesebbenÁtmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben
TARTALOM JEGYZÉK 1. Egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározása Példák az egyenergiatárolós áramkörök átmeneti függvényeinek meghatározására 1.1 feladat 1.2 feladat 1.3 feladat 1.4
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006
RészletesebbenSzámítási feladatok megoldással a 6. fejezethez
Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5
RészletesebbenÁramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
El. II. 4. mérés. 1. Áramgenerátorok bipoláris tranzisztorral A mérés célja: Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40.) Töltse ki a táblázat üres celláit! A táblázatnak
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
Részletesebben1. ábra 1 (C 2 X C 3 ) C 1 ( R 1 + R 2 ) R 3. 2 π R C
A kettős T-tagos oszcillátorok amplitúdó- és frekvenciastabilitása hasonlóképpen kiváló, mint a Wien hidas oszcillátoroké. Széleskörű alkalmazásának egyetlen tény szabhat csak határt, miszerint a kettős
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila április 17.
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007. április 17. ALAPOK Töltés 1 elektron töltése 1,602 10-19 C 1 C (coulomb) = 6,24 10 18 elemi elektromos töltés. Áram Feszültség I=Q/t
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA
54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
RészletesebbenTeljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2
Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.
RészletesebbenTételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.
Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata (5. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 08 de A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: Belso Zoltan KARL48
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. feladatlap Egyszerű, rövid feladatok megoldása Maximális pontszám: 40. feladat 4 pont
RészletesebbenMűveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus
Műveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus Berta Miklós 1. Elméleti összefoglaló A műveleti erősítő (1. ábra) olyan áramkör, amelynek a kimeneti feszültsége a következőképpen függ a bemenetére
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
RészletesebbenÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA
54 523 02-2017 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Műveleti erősítők - 2. rész
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Műveleti erősítők - 2. rész 1 Felhasznált irodalom Sulinet Tudásbázis: A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások Losonczi Lajos: Analóg Áramkörök
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, dec. 1
Gingl Zoltán, Szeged, 2017. 17 dec. 1 17 dec. 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó irányban tökéletes vezető (rövidzár) Záró irányban tökéletes szigetelő (szakadás) Valódi dióda:
RészletesebbenElektronika II. 4. mérés. Szimmetrikus differencia erősítő mérése
Elektronika II. 4. mérés Szimmetrikus differencia erősítő mérése 07.0.30. Mérés célja: Bipoláris tranzisztoros szimmetrikus erősítő működésének tanulmányozása, paramétereinek mérése. A mérésre való felkészülés
RészletesebbenTranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata
5. mérés Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata Bevezetés Az analóg elektronika, ezen belül is a tranzisztoros alapkapcsolások egy tipikus példáját jelentik azon villamosmérnöki ismereteknek,
Részletesebben33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenNagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat
Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenVersenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási/áramköri/tervezési
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Villamosipar és elektronika ismeretek emelt szint 7 ÉETTSÉGI VIZSG 07. május 7. VILLMOSIP ÉS ELEKTONIK ISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Útmutató
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenElektronika zöldfülűeknek
Ha hibát találsz, jelezd itt: Elektronika zöldfülűeknek R I = 0 Szakadás, olyan mintha kiradíroznánk az ellenállást vezetékekkel együtt. A feszültség nem feltétlen ugyanakkora a két oldalon. Üresjárat,
RészletesebbenA felmérési egység kódja:
A felmérési egység lajstromszáma: 0161 A felmérési egység adatai A felmérési egység kódja: A kódrészletek jelentése: Elektro//50/Ism/Rok Elektronika-távközlés szakképesítés-csoportban, a célzott 50-es
RészletesebbenTranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?
Tranzisztoros erősítő vizsgálata Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás? Mi az emitterkövető kapcsolás 3 jellegzetessége a földelt emitterűhöz
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
Részletesebben1. ábra a három RC-tagból felépített fázistoló
Az RC-oszcillátorok családjában kétség kívül a fázistolós oszcillátor az egyik legegyszerűbb konstrukció. Nevében a válasz arra, hogy mi is lehet a szelektív hálózata, mely az oszcillátor rezonanciafrekvenciáját
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Részletesebben1. A mérés tárgya: Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D524. Műveleti erősítők alkalmazása
Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék M7 A mérés célja: A mérés során felhasznált eszközök: A mérés során elvégzendő feladatok: 1. A mérés tárgya: Műveleti erősítők alkalmazása D524 Analóg
RészletesebbenVersenyző kódja: 31 15/2008. (VIII. 13) SZMM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny
54 523 01 0000 00 00-2014 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: 15/2008 (VIII. 13.) SZMM
Részletesebben