Nőkről és férfiakról a statisztika tükrében

Átírás

1 Nőkről és férfiakról a statisztika tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nőkről és férfiakról a statisztika tükrében in: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 1999, Pongrácz Tiborné, Tóth István György, (szerk.). Budapest: TÁRKI, Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Pp

2 Nőkről és férfiakról a statisztika tükrében A nemek közötti egyenlő esélyek megvalósulásának egyik alapvető feltétele, a társadalmi nemek szempontjából érzékeny ( gender-sensitive ) adatbontás megvalósítása a statisztikákban, amelynek célja a nők és a férfiak társadalmi-gazdasági helyzetének valósághű bemutatása. A nemek szempontjából érzékeny statisztika egyrészt azt jelenti, hogy a statisztikai adatgyűjtés minden területén, ahol erre lehetőség van az adatok nemek szerinti bontásban is szerepeljenek. Másrészt pedig olyan új adatgyűjtési területek bevonását is jelenti, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenség szempontjából fontosak lehetnek, de eddig részben vagy egészben feltáratlanok maradtak. Ami az első szempontot, illeti a magyar statisztikai kiadványok kielégítőnek mondhatók. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai rendszerint figyelembe veszik ezt, és nemek szerinti bontásban is közlik adataikat. Sokszor azonban nem elég csak a nemek szerinti bontás, az is fontos, hogy emellett más bontásban pl. családi állapot, gyerekszám vagy életkor stb. szerint is közöljenek adatokat. Több tennivaló akad bizonyos gender-szempontból fontos területek (pl. a bűnözési statisztikák a viktimizáció, a családon belüli erőszak) szinte egyáltalán nem jelennek meg a hazai statisztikákban. Hozzá kell tennünk, hogy pontosan a gender-érzékeny területek azok, amelyek a kutatás módszertanában is érzékenyebb eszközöket igényelnek más témákhoz képest. Ebből következően a központi adatgyűjtések mellett fontos a surveytípusú kérdőíves adatfelvételek készítése is, amelyek sokkal problémaérzékenyebbek lehetnek egy-egy kérdés kapcsán. Az itt közreadott táblázat-gyűjtemény válogatás a jelenleg Magyarországon elérhető a nők és férfiak helyzetét bemutató statisztikákból és a survey-típusú szociológiai vizsgálatok eredményeibõl. A szerkesztésnél arra törekedtünk, hogy lehetõleg a társadalomstatisztika minden fontosabb területe szerepeljen, a táblázatok összeállításához a Women and Men in Sweden svéd statisztikai zsebkönyv 1998-as kiadását használtuk mintaként. Az információk egy részét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai készítették elő a kötet számára. A táblázatok másik része a kilencvenes években készített, a nőkkel és nemi szerepekkel, családi értékekkel foglalkozó szociológiai adatfelvételek eredményeit tartalmazzák, 283

3 amelyet a TÁRKI munkatársai állítottak össze, illetve válogattak ki már megjelent publikációkból. A közérthetőség kedvéért a bonyolultabb KSH táblázatokat egyszerûsített formában szerepelnek. Nagy Ildikó 284

4 1. Népesség 1.1. A népesség számának és főbb népmozgalmi adatainak alakulása, Tényleges Halálozási Év A népesség Időszak szaporodás, arány száma fogyás ( ) százalékban Nők , ,6 10, ,8 12, ,4 12, ,2 12, ,3 12,6 Férfiak , ,0 12, ,7 14, ,9 15, ,4 15, ,4 15, Magyarországra belépő és Magyarországról kilépő külföldi állampolgárok nemek szerint, Magyarországra belépő külföldi állampolgárok Magyarországról kilépő külföldi állampolgárok Év Nő, % Férfi, % Összesen, % Összesen, fő Nő, % Férfi, % Összesen, % Összesen, fő ,1 54,9, ,0 67,0, ,7 59,3, ,9 72,1, ,0 64,0, ,0 67,0, ,0 56,0, ,0 65,0, ,0 54,0, ,0 71,0, ,0 51,0, ,0 70,0, A férfiak és nők aránya korcsoportonként, (%) Korcsoport (év) Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi ,2 45,9 31,7 35,1 22,5 25, ,0 51,0 60,2 58,0 60,0 62,8 65-X 2,7 3,0 8,1 6,9 17,5 11,4 Összesen,0,0,0,0,0,0 N Azokat a táblázatokat, ahol nincs forrás feltüntetve a Népszámlálások és a Mikrocenzusok adataiból, valamint a KSH Demográfiai Évkönyvek felhasználásával állították össze a KSH munkatársai. 285

5 1.4. A férfiak és a nők születéskor várható átlagos élettartama, (év) Év Nő Férfi Különbség ,2 36,6 1, ,4 59,3 4, ,2 64,8 9, ,2 66,1 9, A házasságkötések száma és aránya, Házasságkötések Ezer 15 éves és idősebb nem házas Nők Férfiak A férfi és a nő átlagos életkora közötti Év nőre férfira különbség száma ezer lakosra jutó házasságkötés átlagos életkora (év) (év) ,5 54,3 62,9 24,5 29,6 5, ,9 63,5 88,6 24,7 28,8 4, ,5 51,1 68,7 24,2 27,2 3, ,4 35,9 47,4 24,4 27,4 3, ,2 25,8 33,5 25,3 28,3 3, ,4 20,7 26,6 26,7 29,7 3, Házasságkötés a házasodók korcsoportja szerint, 1998 (%) A férfi korcsoportja (év) A nő korcsoportja Összesen x -19 1,4 0,9 0,1 0,0 0, , ,2 23,0 3,8 0,5 0,1 0,0 0,0-34, ,4 16,9 11,0 1,5 0,3 0,1 0,0 0,0 32, ,4 3,8 5,0 2,2 0,6 0,3 0,0-12, ,1 0,9 1,5 1,4 0,9 0,6 0,0 0,0 5, ,1 0,5 1,1 1,2 1,3 2,7 0,4 0,0 7, ,0 0,1 0,2 0,2 0,3 1,5 1,1 0,1 3,4 60-X 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,7 0,6 1,8 Összesen 11,7 46,2 22,7 7,1 3,5 5,7 2,3 0,8, A népesség megoszlása nem, családi állapot és korcsoport szerint, I. 1. (%) Korcsoport Férfi Nő (év) Nőtlen Házas Özvegy Elvált Összesen Haja -don Házas Özvegy Elvált Összesen ,3 0,0 0,0 0,0 9,0 35,1 0,3 0,0 0,0 7, ,2 2,2 0,0 0,7 11,5 33,1 5,0 0,0 1,5 9, ,5 7,3 0,1 4,7 9,4 12,4 9,5 0,2 5,4 8, ,1 10,0 0,4 9,4 8,4 5,1 10,3 0,5 8,6 7, ,6 9,6 0,9 12,6 7,9 2,6 10,3 1,0 11,0 7, ,3 25,1 6,5 36,3 19,7 4,3 25,6 6,0 31,5 18,1 286

6 Az 1.7. táblázat folytatása Korcsoport Férfi (év) Nőtlen Házas Özvegy Elvált Összesen Hajadon Nő ,9 20,3 12,4 23,2 14,7 2,6 19,4 13,1 21,6 14, ,4 15,3 22,5 9,7 10,7 1,9 13,2 25,7 13,0 13,1 70-X 0,8 10,7 57,2 3,5 8,8 2,8 6,4 53,6 7,6 14,4 Házas Özvegy Elvált Összesen Összesen 1.8. Az élettársi kapcsolatok számának alakulása, Házaspáros Ebből: Élettársi kapcsolat Év Típusú család összesen, ezer Házaspár Élettársi kapcsolat az összes házaspáros típusú kapcsolat százalékában , , , , ,4 287

7 1.9. Az együtt élő párok a férfi és a nő életkora közötti eltérés szerint, (%) A férfi A párkapcsolat típusa Összesen 10 és több és a nő és több azonos évvel idősebb korúak évvel fiatalabb 1990 Házaspár,0 6,7 19,4 31,8 21,9 7,7 7,1 3,5 1,4 0,5 Élettársi kapcsolat,0 15,5 15,3 18,0 13,3 6,1 8,8 8,9 7,2 6, Házaspár,0 6,1 18,0 31,8 23,2 8,2 7,3 3,5 1,4 0,5 Élettársi kapcsolat,0 14,3 16,2 19,6 13,9 6,8 9,9 8,0 6,5 4, A válások száma és aránya, Év Válások száma fennálló házasságra Ezer lakosra jutó válás házasságkötésre A férfi átlagos életkora (év) A nő ,5 1,7 187,3 37,6 33, ,9 2,6 346,0 35,7 32, ,9 2,4 374,8 36,7 33, ,5 2,4 464,9 37,2 34, ,4 2,5 573,6 38,3 35,4 288

8 1.11. A családok családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint, 1996 A gyermekek száma Összesen X 15 évesnél fiatalabb gyermekkel Házaspár X Együtt Élettársi kapcsolat X Együtt Apa gyermekkel X Együtt Anya gyermekkel X Együtt

9 1.12. A szülő nők átlagos kora az élveszületési sorrend száma szerint, (év) Év Az élveszületési sorrend száma Összesen X ,56 26,24 28,66 30,18 31,34 32,40 33,91 35,15 35,91 38,02 25, ,86 25,75 28,07 29,34 30,63 32,13 33,17 34,38 35,54 37,73 24, ,99 26,45 29,41 31,00 31,94 32,79 33,51 34,78 36,17 37,09 25, ,43 26,48 29,18 30,75 31,72 32,72 33,34 34,45 35,82 37,99 25, ,29 26,98 29,03 30,50 31,36 32,48 33,68 34,16 35,45 37,29 26, táblázat Mit gondol, manapság egy nőnek hány éves korban érdemes vállalkoznia az első gyermek világrahozatalára? az érvényes válaszok megoszlása a kérdezett iskolai végzettsége és neme szerint, 1997 (%) A nő hány Legmagasabb iskolai végzettség évesen szülje Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző Befejezett középiskola Felsőfokú első gyermekét? Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi 20 éves kor előtt 10,7 15,8 2,8 6,9-3,1 1,9 3, éves 76,1 70,5 71,1 72,0 63,4 64,4 40,0 54,1 korban éves 11,8 13,0 23,2 19,0 31,7 30,6 50,5 42,4 korban 30 évesen vagy 1,4 0,7 2,8 2,2 4,9 1,9 7,6 - később Összesen: (N) (347) (146) (142) (232) Forrás: Aktív Társadalom Alapítvány, TÁRKI-OMNIBUSZ 97/IV. (N=1500). (205) (160) (105) (85) 290

10 Év élveszületési arányszám éves nőre jutó élveszületés éves házas nőre jutó házasságból származó élveszületés Az élve- házasságból született Házasságon kívül született Termékenységi mutatók, Nyers Ezer Ezer Száz élveszülött közül Száz élveszülött lányra jutó fiú Reprodukciós Teljes együttható nyers tisztított termékenys égi arányszám születési sorrend átlaga ,7 58,9 78,4 94,5 5,5 107,2 0,975 0,917 2,02 2, ,9 57,6 73,7 92,9 7,1 104,9 0,937 0,909 1,92 1, ,1 49,4 67,4 86,9 13,1 104,5 0,906 0,889 1,84 1, ,0 43,3 59,9 79,3 20,7 105,6 0,764 0,750 1,57 1, ,6 38,0 51,6 73,4 26,6 105,5 0,649 0,638 1,33 1, A gyermek nélküli nők korcsoportonkénti megoszlása, (%) Év január 1. évesek közül a gyermektelen nők százalékos megoszlása Összesen ,6 62,1 25,2 13,7 10,8 12,3 14,4 36, ,9 50,1 19,3 12,6 10,3 9,9 10,0 27, ,0 72,8 33,7 14,5 9,3 7,9 7,9 35,3 291

11 1.16. A fogamzásgátlást alkalmazó éves házas nők megoszlása a fogamzásgátlás fő módja szerint, (%) A fogamzásgátlás fő módja Megszakított érintkezés Naptári m ódszer Condom Pessz árium Méhen belüli eszközök Orális (tabletta) Egyéb módszer Összesen nő közül Védekező Nem védekező Az alábbi okok közül Ön szerint melyiknek van nagyobb szerepe abban, hogy ma elég sokan vállalnak házasságon kívül gyereket? az érvényes válaszok megoszlása a kérdezett életkora és neme szerint, 1997 (%) x Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi szociális 14,3 20,6 12,3 21,0 18,9 22,9 19,6 19,5 13,3 17,5 kedvezményért élettársi kapcsolatot 58,5 47,5 52,5 41,0 33,6 32,6 29,4 28,9 14,7 20,0 jobbnak tartják csak a gyerek kell 5,4 7,1 10,7 10,0 13,3 10,4 7,2 9,4 9,5 8,3 felelőtlenségből 21,1 24,1 23,8 28,0 32,2 33,3 42,5 40,6 61,1 51,7 egyéb okok 0,7 0,7 0,8-2,1 0,7 1,3 1,6 1,4 2,5 Összesen: (N) (147) (141) (122) () (143) Forrás: Aktív Társadalom Alapítvány,TÁRKI-OMNIBUSZ 97/IV. (N=1500). 292 (144) (153) (128) (211) (120)

12 1.18. Az alábbi okok közül Ön szerint melyiknek van nagyobb szerepe abban, hogy ma elég sokan vállalnak házasságon kívül gyereket? az érvényes válaszok megoszlása a kérdezett iskolai végzettsége és neme szerint, 1997 (%) Alapfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettség Szakmunkás végzettség Befejezett középiskolai végzettség Felsőfokú Végzettség Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi szociális 16,2 26,4 15,7 24,2 18,1 15,6 8,7 8,8 kedvezményért élettársi 23,2 25,0 37,1 25,8 44,1 46,8 53,8 49,5 kapcsolatot jobbnak tartják csak a gyerek 8,5 6,8 10,7 10,4 9,3 11,7 8,7 4,4 kell Felelőtlenségből 51,2 40,5 36,4 38,3 26,0 26,0 26,9 35,2 Egyéb okok 0,9 1,4-1,3 2,5-1,9 2,2 Összesen: (N) (328) (148) (140) (240) (204) (154) (104) (91) Forrás: Aktív Társadalom Alapítvány,TÁRKI-OMNIBUSZ 97/IV. (N=1500) Terhességmegszakítások aránya korcsoportok szerint, Év élveszületésre jutó terhességmegszakítás Összesen évesek ,3 64,3 120,1 192,4 254,4 337,5 110, ,8 24,3 44,1 109,3 274,1 640,2 53, ,6 34,8 46,7 107,0 249,7 581,0 70,4 1995,1 46,1 43,8 83,8 178,3 359,2 68, ,6 54,6 47,1 78,5 162,2 359,6 70, Terhességmegszakítás megoszlása a nő családi állapota szerint, Év A terhességmegszakításon átesett nők száma szerinti megoszlás, % Összesen Összesen Hajadon Házas Özvegy Elvált Ismeret-len % fő ,4 90,2 0,6 1,8 -, ,1 70,3 1,1 7,3 1,2, ,9 62,7 1,1 9,2 0,2, ,0 52,7 1,1 9,1 0,1, ,0 48,3 1,0 9,6 0,1,

13 1.21. táblázat Az abortuszt határozottan ellenzők és engedélyezők megoszlása nemenként, korcsoportonként és iskolai végzettség szerint, 1998 (%) Be kell tiltani Engedélyezni N kell Összesen Nő 8,9 62,3 729 Férfi 8,7 55,5 639 Korosztályok Nő 6,2 59,2 142 Férfi 15,8 52, Nő 6,2 71,3 143 Férfi 5,6 60, Nő 7,2 69,8 130 Férfi 1,4 64, Nő 8,9 64,2 145 Férfi 9,4 50, Nő 14,8 49,8 168 Férfi 10,9 47,7 108 Legmagasabb iskolai végzettség Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképz ő Befejezett középiskola Nő 13,8 58,6 338 Férfi 11,0 52,2 190 Nő 4,3 67,9 130 Férfi 6,9 58,2 215 Nő 3,9 63,9 186 Férfi 8,1 56,8 154 Felsőfokú Nő 7,2 65,1 75 Férfi 9,1 53,5 80 Forrás: Századvég Politikai Iskola, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/4 (N=1500). Megjegyzés: A válaszokat tízfokú skálán mérték, amit öt kategóriáva alakítottunk, melyek a következőek voltak: Az abortuszt be kell tiltani=1 és 2 érték; Inkább tiltsák be=3 és 4 érték; Is-is= 5 és 6 érték; Inkább engedélyezzék= 7 és 8 érték; és Engedélyezni kell=9 és 10 érték. A táblázatban a két szélső érték megoszlása szerepel. 294

14 1.22. Csecsemőhalálozás nemenként Év 1 éven aluli meghaltak száma 1 éven aluli meghaltak megoszlása, % 0 élveszülöttre jutó megfelelő nemű 1 éven aluli meghalt Fiú Leány Összesen Fiú Leány Összesen Fiú Leány Összesen ,2 43,8,0 166,4 137,8 152, ,4 42,6,0 104,8 82,7 94, ,2 42,8,0 52,6 42,3 47, ,2 42,8,0 25,9 20,3 23, ,6 43,4,0 16,4 13,1 14, ,7 42,3,0 12,0 9,3 10, ,5 42,5,0 10,9 8,5 9,7 295

15 2. Egészségügy 2.1. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb nők és férfiak betegségei Magyarországon, 1997 Korcsoport (év) A betegségek megnevezése (BNO X. revízió jegyzéke alapján) x Összesen Nők Tízezer lakosra jutó megbetegedés Magasvérnyomás betegségek 162, , , , , ,5 (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-17,4 225,8 666, , ,5 748,6 I25) Rosszindulatú daganatok (COO- 15,5 94,8 202,5 422,3 440,3 180,9 C97) Diabetes mellitus (E10-E14) 39,3 236,4 552, , ,4 521,2 A csontsűrűség és csontszerkezet 6,5 108,1 427, , ,8 440,5 rendellenességei (M80-M85) Cerebrovascularis betegségek 5,6 55,3 163,3 654, ,3 245,7 (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek 46,9 177,9 249,6 584,4 751,9 268,6 közül (J40) (J41) (J42) (J43) (J44) Asthma (J45) 45,8 95,7 112,8 185,1 163,5 105,0 Gyomor-, nyombél, 56,0 249,7 280,6 352,4 293,5 222,9 gastrojejunális fekély (K25-K28) A máj betegségei (K70-K77) 16,8 131,2 171,5 238,4 164,4 129,2 Férfiak Tízezer lakosra jutó megbetegedés Magasvérnyomás betegségek 194,9 955, , , , ,0 (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-17,3 237,1 749, , ,0 726,9 I25) Rosszindulatú daganatok (COO- 12,3 52,0 155,0 502,2 663,8 146,8 C97) Diabetes mellitus (E10-E14) 36,3 223,5 552, , ,3 437,1 A csontsűrűség és csontszerkezet 2,4 23,6 88,2 414,5 818,9 115,5 rendellenességei (M80-M85) Cerebrovascularis betegségek 4,4 51,1 203,0 974, ,3 262,4 (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek 45,3 203,6 379, , ,7 394,1 közül (J40) (J41) (J42) (J43) (J44) Asthma (J45) 45,5 70,7 101,7 286,1 356,8 107,9 Gyomor-, nyombél, 74,0 339,8 438,8 654,9 608,3 327,7 gastrojejunális fekély (K25-K28) A máj betegségei (K70-K77) 36,9 309,7 459,9 751,4 614,8 326,1 296

16 2.2. A férfi és a női népesség megoszlása az egészségi állapot szubjektív értékelése szerint korcsoportonként, 1994 (%) Az egészségi állapota Korcsoport Nagyon Meglehetősen Meglehetősen Nagyon Összesen jó jó rossz rossz Nő 19 39,0 54,7 4,6 1,7, ,0 62,6 8,9 0,5, ,9 69,5 14,6 1,0, ,0 63,9 27,2 2,9, ,9 52,5 35,9 5,7, ,0 47,0 45,3 5,7,0 Összesen 15,7 60,1 21,6 2,6,0 Férfi 19 52,8 44,0 3,2 0,0, ,6 57,0 3,6 0,8, ,3 63,3 12,7 1,7, ,4 67,8 19,5 3,3, ,0 55,2 32,6 4,2, ,0 60,5 25,5 6,9,0 Összesen 23,6 58,9 15,1 2,4,0 Forrás. Életszínvonal ( ) 167. o A rendszeresen gyógyszert szedők aránya nemek és korcsoportok szerint, 1996 (%) Rendszeresen gyógyszert szed N Életkor Nő Férfi éves 13,1 10, éves 15,4 13, x éves 40,7 32,9 278 Forrás: CEU, PM, TÁRKI-Állam és polgárai 1996 (N=0) 297

17 2.4. Dohányzási szokások nemek és korcsoportok szerint, 1994 Rendszeresen dohányzik Leszokott Soha nem dohányzott Korcsoport Nő Férfi Összesen Nő Férfi Összesen Nő Férfi Összesen A megfelelő korúak és neműek százalékában Összesen Forrás. Életszínvonal ( ) 168. o Az alkoholfogyasztás gyakorisága nemek és korcsoportok szerint, 1994 Alkoholfogyasztás gyakorisága Összesen éves Nő Naponta 0,9 1,1 3,2 3,9 4,3 3,5 2,9 Hetente többször 0,5 0,3 1,0 1,7 2,6 1,0 1,3 Hétvégén 2,4 2,4 4,8 4,8 2,9 2,9 3,5 Havonta 1-2-szer 32,4 55,5 56,6 47,5 36,9 26,3 45,2 Soha 63,9 40,7 34,5 42,1 53,3 66,3 47,1 Összesen,0,0,0,0,0,0,0 Férfi Naponta 1,1 8,1 24,4 31,9 31,9 38,6 21,7 Hetente többször 2,4 9,3 12,5 12,3 9,4 6,8 9,5 Hétvégén 7,1 10,8 12,9 13,9 11,7 4,4 11,1 Havonta 1-2-szer 39,5 46,4 36,6 26,6 30,7 26,6 35,3 Soha 50,0 25,5 13,6 15,2 16,3 23,6 22,4 Összesen,0,0,0,0,0,0,0 Forrás. Életszínvonal ( ) 168. o. 298

18 2.6. Nyilvántartott és gondozott alkoholisták száma korcsoportok és nemek szerint, a 1998 Korcsoport (év) Nő Férfi Összesen, % N 19 32,1 67,9, ,0 76,0, ,6 77,4, ,7 78,3, x 24,3 75,7, Összesen 22,8 77,2, Forrás: OSAP. Sz. Pszichiátriai gondozók jelentése és a OSAP sz. Jelentés az addiktológiai betegek gondozásáról c., az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet adatgyűjtései Megjegyzés: a) Az addiktológiai és a pszichiátriai gondozókban nyilvántartott alkoholisták együttes adatai Alkoholos májbetegségben meghaltak száma, (%) Év Alkoholos májbetegségben meghaltak 0 lakosra jutó halálozás száma Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen ,3 21,0 39, ,0 34,1 70, ,5 28,4 59,0 Forrás: Demográfiai Évkönyv 1990, 1994, KSH Budapest. 299

19 2.8. Halálozások alakulása főbb halálokok szerint, Nők Tízezer lakosra jutó halálozás a Keringési rendszer betegségei (I00 I99) 70,81 74,84 72,58 Rosszindulatú daganatok (C00 C97) 23,95 26,36 27,51 ebből: légcső, hörgő, tüdő 2,38 3,23 3,74 női emlő 3,68 4,31 4,46 ebből: heveny szívizom infarktus 10,23 11,13 10,27 egyéb ischemiás szívbetegség 12,82 15,45 19,22 agyérbetegség 21,14 20,85 19,94 Légzőrendszer betegségei (J00 J99) 4,04 5,05 4,18 ebből: hörghurut, asztma, tüdőtágulat 2,77 3,25 2,82 Emésztőrendszer betegségei ( K00 K93) 5,60 7,69 6,85 ebből: májbetegség 2,69 4,58 3,86 Egyéb természetes halálokok 8,48 8,05 8,26 Balesetek, mérgezések, erőszak (V01 Y98) 8,73 8,12 6,61 Összesen 121,61 130,11 125,99 Férfiak Tízezer lakosra jutó halálozás a Keringési rendszer betegségei (I00 I99) 73,18 71,44 70,50 Rosszindulatú daganatok (C00 C97) 35,14 37,85 39,37 ebből: légcső, hörgő, tüdő 10,88 11,70 12,26 ebből: heveny szívizom infarktus 17,15 17,60 15,79 egyéb ischemiás szívbetegségek 13,61 15,49 17,05 agyérbetegség 19,31 18,37 17,95 Légzőrendszer betegségei (J00 J99) 8,19 7,95 6,37 ebből: hörghurut, asztma, tüdőtágulat 6,03 5,88 4,74 Emésztőrendszer betegségei (K00 K93) 11,07 15,96 14,22 ebből: májbetegség 7,64 12,60 10,96 Egyéb természetes halálokok 9,97 9,99 9,25 Balesetek, mérgezések, erőszak (V01 Y98) 16,99 14,85 14,13 Összesen 154,54 158,04 153,84 Forrás: Demográfiai Évkönyek KSH, Bp., Megjegyzés : a A Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. revíziója szerint. 300

20 2.9. A véleményezett új rokkantak nem és korcsoport szerinti aránya (%) év feletti Összesen év feletti Összesen Nők, férfiak Év éves éves éves éves Nők Férfiak Összesen N ,5 20,3 11,1 39,9 11,8 40,2 8,1 60,1, ,1 21,2 10,4 39,7 11,1 41,7 7,5 60,3, ,0 21,4 11,5 40,9 10,4 40,4 8,3 59,1, ,8 22,4 10,7 40,9 10,3 40,0 8,8 50,1, ,4 21,5 10,1 40,0 10,6 40,8 8,6 60,0, ,0 20,4 10,9 39,3 10,4 40,2 10,1 60,7, Forrás: Az Országos Orvosszakértői Intézet adatai Az öngyilkosságok alakulása nemek és korcsoportok szerint (%) Év Összesen X (N) éves 1980 Nő 1,9 6,6 11,1 15,8 18,0 46,6,0 (1465)) Férfi 2,5 12,6 16,6 18,3 20,0 30,0,0 (3344) 1990 Nő 2,6 5,2 5,3 17,3 15,3 48,9,0 (1153) Férfi 2,1 8,1 18,3 21,0 17,4 33,0,0 (2980) 1995 Nő 0,0 4,6 10,2 15,9 18,6 49,6,0 (891) Férfi 2,7 7,3 14,9 25,4 15,3 49,0,0 (2478) 1998 Nő 1,0 5,3 9,6 20,4 15,6 48,1,0 (778) Férfi 1,9 9,2 13,9 28,6 18,9 27,5,0 (2469) Forrás: Életszínvonal ( ) 169. o. Demográfiai Évkönyv 1997,

21 2.11. A járművezetők által okozott balesetek száma (%) Év Haladó járművek összeütközése Álló járműnek, szilárd tárgynak ütközés Farolás felborulás járművel Gyalogosok elütése Egyéb balesetek Összesen (N) 1980 Nő 59,5 8,9 18,2 11,4 1,9,0 (1 503) Férfi 50,0 11,6 20,0 16,3 2,1,0 (13 810) 1985 Nő 60,0 9,6 19,4 9,9 1,1,0 (1 932) Férfi 50,9 12,4 21,1 13,8 1,8,0 (14 225) 1990 Nő 61,4 11,4 16,9 10,2 0,8,0 (3 268) Férfi 54,0 13,5 18,8 12,4 1,3,0 (20 390) 1995 Nő 61,0 10,5 17,1 10,4 0,9,0 (2 678) Férfi 55,3 12,5 18,6 12,3 1,3,0 (14 108) 1998 Nő 63,2 9,5 16,4 9,5 1,4,0 (2 864) Férfi 56,6 11,8 18,8 11,3 1,5, ) Forrás: Közlekedési Balesetek KSH; Népjóléti évkönyv 1997, KSH; Egészségügyi Évkönyv , KSH Orvosok szakképesítése nemek szerint, 1998 (%) Szakorvos Férfi Nő Belgyógyász 13,0 13,8 Sebész 11,8 1,1 Szülész és nőgyógyász 7,1 0,7 Csecsemő- és gyermekgyógyász 3,6 11,0 Tüdőgyógyász 1,9 2,9 Bőr- és nemibetegségek szakorvosa 0,7 2,1 Fül-, orr- és gégegyógyászat szakor. 1,9 2,0 Urológus 2,1 0,1 Fog- és szájbetegségek szakorvosa 9,3 12,6 Elme- és ideggyógyász 3,8 5,6 Szemész 1,0 3,6 Egyéb orvos 43,8 44,5 Összesen,0 (23 325),0 (22 461) Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, KSH 302

22 3. Oktatás 3.1. A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti arányai nemenként a megfelelő népesség százalékában Végzettségi szint, korcsoport Férfi Felsőfokú végzettség 25 éves és idősebb népesség 4,7 8,6 11,8 13, éves népesség 5,7 10,5 11,9 12,5 Befejezett középiskolai végzettség 18 éves és idősebb népesség 7,8 16,7 18,0 21, éves népesség 8,7 21,7 21,0 24,8 Az általános iskola 8. osztályát végezte* 15 éves és idősebb népesség 23,4 47,8 56,1 58, éves népesség 24,9 61,0 63,8 60,7 Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségű 15 éves és idősebb népesség 65,5 28,9 17,2 10, éves népesség 60,7 6,8 3,3 2,0 Nő Felsőfokú végzettség 25 éves és idősebb népesség 1,2 4,6 8,7 10, éves népesség 1,9 9,8 14,7 16,4 Befejezett középiskolai végzettség 18 éves és idősebb népesség 5,5 17,8 21,6 26, éves népesség 6,0 29,9 31,9 35,9 Az általános iskola 8. osztályát végezte* 15 éves és idősebb népesség 25,1 40,1 45,7 47, éves népesség 26,8 52,7 49,5 45,1 Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségű 15 éves és idősebb népesség 68,7 38,4 26,1 18, éves népesség 65,3 7,6 3,9 2,6 Népesség összesen Felsőfokú végzettség 25 éves és idősebb népesség 2,8 6,5 10,1 12, éves népesség 3,8 10,1 13,3 14,4 Befejezett középiskolai végzettség 18 éves és idősebb népesség 6,6 17,3 19,9 24, éves népesség 7,2 25,8 26,4 30,3 Az általános iskola 8. osztályát végezte 1 15 éves és idősebb népesség 42,9 43,8 50,6 52, éves népesség 26,0 56,9 56,7 53,0 Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségű 15 éves és idősebb népesség 67,2 33,9 21,9 14, éves népesség 63,0 7,2 3,6 2,3 Forrás: Életszínvonal ( ) 192. o. Megjegyzés: * Ideértve a szakmunkásképző és tanonciskolai végzettségűeket is. 303

23 3.2. A nulla osztályt végzettek nemek szerinti megoszlása korcsoportonként 1996 (%) Korcsoportok Nő Férfi Összesen Fő Összesen Forrás: Számítás a KSH Mikrocenzus 1996 adataiból Pedagógusok száma és nemek szerinti aránya Álatlános iskola Szakmunkásképző iskola Középiskola Egyetem, főiskola * Ebből nő, % 80,4 31,3 56,0 31,2 férfi 19,6 68,7 44,0 68, Ebből nő, % 83,5 36,4 60,8 35,1 férfi 16,5 63,6 39,2 64, Ebből nő, % 85,2 43,4 64,6 37,8 férfi 14,8 56,6 35,4 62,2 Forrás: Oktatási Minisztérium statisztikai adatgyűjtései Megjegyzés: * Főfoglalkozásúak 3.4. Intézményvezetők (igazgatók) száma és nemek szerinti aránya Általános iskola Szakmunkásképző iskola Középiskola Ebből nő, % 31,1 16,6 32,7 férfi 68,9 83,4 67, Ebből nő, % 45,7 23,4 42,5 férfi 54,3 76,6 57, Ebből nő, % 55,7 28,9 47,8 férfi 44,3 71,1 52,2 Forrás: Oktatási Minisztérium statisztikai adatgyűjtései 304

24 3.5. Szakmunkásvizsgát tett fiatalok száma, a nők és a férfiak aránya Szakmacsoport Vizsgázott Nő, % Férfi, % Vizsgázott Nő, % Férfi, % Vizsgázott Nő, % Férfi, % Bányászat 452 0,0,0 203,0 17,0 Kohászat ,7 96, ,4 98, ,4 99,6 Gépgyártás, karbantartás ,0 98, ,7 99, ,2 99,8 Egyéb vas- és fémipar ,8 79, ,9 53, ,1 23,9 Villamosgép- és energiaipar ,7 96, ,9 99, ,9 99,1 Műszeripar ,0 86, ,9 87, ,1 64,9 Építőanyagipar ,5 63, ,2 22, ,5 27,5 Vegyipar ,3 53, ,3 16, ,2 34,8 Faipar ,2 99, ,6 99, ,3 99,7 Papíripar ,0 43, ,7 33, ,8 46,2 Nyomdaipar ,2 55, ,0 50, ,2 57,8 Textilipar ,6 3, ,9 3, ,2 12,8 Bőripar ,1 27, ,3 18, ,2 31,8 Ruhaipar ,7 10, ,0 3, ,3 1,7 Szolgáltatás ,8 35, ,2 37, ,9 28,1 Építőipar ,2 99, , ,5 99,5 Növénytermesztés ,9 68, ,4 72, ,7 59,3 Állattenyésztés ,3 44, ,9 74, ,2 75,8 Élelmiszeripar ,2 54, ,9 66, ,7 71,3 Kereskedelem ,5 20, ,1 13, ,8 24,2 Vendéglátás ,4 50, ,3 52, ,2 55,8 Szállítás, posta, hírközlés,0 152,0 102,0 Összesen ,7 75, ,7 69, ,3 62,7 Forrás: Oktatási Minisztérium statisztikai adatgyűjtései Megjegyzés: 1998-tól a szakmák csoportosítása változott. Nem hasonlítható össze a korábbi évekkel. 305

25 3.6. Érettségizettek nemek szerinti aránya a nappali oktatásban * Iskolatípus Érettségizett Nő, % Férfi, % Érettségizett Nő, % Férfi, % Érettségizett Nő, % Férfi, % Gimnázium ,7 34, ,4 35, ,2 37,8 Szakközépiskola ,0 53, ,2 48, ,8 49,2 Ebből: Ipari ,1 79, ,0 83, ,4 69,6 Mezőgazdasági ,4 69, ,4 78, ,1 59,9 Kereskedelmi ,4 14, ,1 16, ,8 25,2 Közgazdasági ,0 13, ,9 10, ,5 26,5 Közlekedési ,5 49, ,4 73, ,7 52,3 Postaforgalmi ,3 15, ,9 12, ,2 18,8 Vendéglátóipari ,8 43, ,0 60, ,1 50,9 Pedagógiai, 157,0 0, ,0 0, ,2 4,8 közművelődési Egészségügyi ,8 0, ,9 2, ,0 6,0 Művészeti ,7 33, ,7 34, ,7 37,3 Összesen ,1 42, ,2 42, ,8 44,2 Forrás: Oktatási Minisztérium statisztikai adatgyűjtései Megjegyzés: * 1998-tól a szakképzés rendszere változott. Nem hasonlítható az előző évekhez A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán (%) Év Szakmunkásképző iskola Középiskola Egyetem, főiskola N ő Férfi Nő Férfi Nő Férfi ,6 75,1 58,3 41,7 44,7 55, ,6 68,4 57,6 42,4 49,9 50, ,9 66,1 57,5 42,5 48,8 51, ,2 64,8 54,8 45,2 52,0 48, ,3 63,7 53,8 46,2 53,2 46,8 Forrás: Oktatási Minisztérium statisztikai adatgyűjtései 306

26 4. Időmérleg 4.1. A éves népesség átlagos napi időbeosztása percben, Tevékenységek Nő Férfi TÁRSADALMILAG KÖTÖTT IDŐ Kereső-, termelőtevékenység Tanulás, önképzés a Háztartás, család ellátása Háztartási munka Főzés Takarítás Mosás, vasalás, varrás Fűtés, vízhordás Lakóház, udvar karbantartása, javítások, építkezés Egyéb b Vásárlás Gyermeknevelés, -gondozás Közlekedés FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK SZABADON FELHASZNÁLT IDŐ Társas szabadidőtöltés Kulturális és sport-rendezvények látogatása Olvasás, tanulás Rádió, magnó, lemez hallgatása Tévénézés Mozgás, testedzés Egyéb Összesen Forrás:Életszínvonal ( ) 71. o. Megjegyzés: a A Tanulás, önképzés" tevékenysége tartalmilag a társadalmilag kötött tevékenységek körébe tartozik. Az évi felvételben azonban az olvasással összevontan, a szabadon végzett tevékenységek között jelenik meg. Az összehasonlíthatóság kedvéért a későbbi felvételek adatait is ennek megfelelően kellett rendezni. b Ez a kategória tartalmazza a segítő és önkéntes munka, az ügyintézés, szolgáltatás igénybevétele, temető- és templomlátogatás tevékenységeket. 307

27 4.2. A éves népesség átlagos napi időfelhasználása percben, gazdasági státus és nemek szerint, 1993 Tevékenységek Aktív Munkavállalási korú nem aktív kereső népesség közül Nyugdíjas* kereső gyesen, gyeden lévő Háztartásbeli munkanélküli rokkantnyugdíjas összesen évesek összesen Nő TÁRSADALMILAG KÖTÖTT IDŐ Kereső-, termelőtevékenység Tanulás, önképzés Háztartás, család ellátása Közlekedés FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK SZABADON FELHASZNÁLT IDŐ Összesen Férfi TÁRSADALMILAG KÖTÖTT IDŐ Kereső-, termelőtevékenység Tanulás, önképzés Háztartás, család ellátása Közlekedés FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK SZABADON FELHASZNÁLT IDŐ Összesen Forrás:Életszínvonal ( ) 73. o. Megjegyzés: * Rokkantnyugdíjas nélkül. 308

28 4.3. A éves aktív keresők átlagos napi időbeosztása nemek, családi állapot, valamint a gyermekek száma szerint, 1993 (perc) Családi állapot és gyerekszám Tevékenységek házas egyedülálló gyerek egy gye- 2 és több nélkül rekkel gyerek-kel Nő TÁRSADALMILAG KÖTÖTT IDŐ Kereső-, termelőtevékenység Tanulás, önképzés Háztartás, család ellátása Közlekedés FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK SZABADON FELHASZNÁLT IDŐ Összesen Férfi TÁRSADALMILAG KÖTÖTT IDŐ Kereső-, termelőtevékenység Tanulás, önképzés Háztartás, család ellátása Közlekedés FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK SZABADON FELHASZNÁLT IDŐ Összesen Forrás:Életszínvonal ( ) 309

29 4.4. Egyes munkatevékenységeket átlagos napon végzők %-os aránya és a tevékenységre fordított ideje az aktív keresők körében nemek és családi állapot szerint, 1993 Társadalmi csoportok Főfoglalkozá-sú munka Mezőgazdasági jövedelemkiegészítés Tanulás, önképzés Háztartási munka tevékenységet végzők aránya, % Nő Gyermeknevelés, gondozás Főfoglalkozású munka Mezőgazdasági jövedelemkiegészítés Tanulás, önképzés Háztartási munka Gyermeknevelés, gondozás tevékenységet végzők időráfordítása, perc Családi állapot és a gyermekek száma * Egyedülálló 71,5 9,6 6,1 88,5 4, Házas, gyermek nélkül 63,2 23,7 2,0 98,0 8, Házas egy gyermekkel 65,4 17,6 2,1 98,8 59, Házas 2 és több gyermekkel 58,7 14,4 3,8 98,4 81, Összesen 64,6 16,9 3,4 95,8 31, Férfi Családi állapot és a gyermekek száma * Egyedülálló 59,6 17,8 3,9 60,4 1, Házas, gyermek nélkül 66,6 34,7 4,5 59,9 6, Házas egy gyermekkel 69,0 23,4 3,1 56,0 37, Házas 2 és több gyermekkel 65,5 30,6 2,9 60,8 55, Összesen 64,4 27,2 3,8 58,8 23, Forrás:Életszínvonal ( ) Megjegyzés: * A gyermek 15 éves és fiatalabb személy.

30 4.5.Mire fordítana több időt a jelenleginél, ha tehetné? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében családi állapot szerint az adott csoport százalékában (%) Több időt töltene Családi állapot Házas Özvegy, elvált Élettársi kapcsolat Egyedülálló Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Pénzkereséssel 32,4 28,3 22,1 53,3 35,7 42,2 42,3 47,3 Háztartási munkával 15,9 9,5 11,5 12,5 13,3 10,6 21,8 10,8 Családdal 70,7 63,6 53,2 45,6 64,4 70,2 59,5 54,3 Barátaival 32,9 34,7 27,0 23,2 46,7 60,9 58,2 56,4 Kikapcsolódással 64,8 59,7 39,9 36,2 68,9 76,6 71,3 63,6 Forrás: OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500) 4.6.Mire fordítana több időt a jelenleginél, ha tehetné? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében életkor szerint az adott csoport százalékában (%) Több időt töltene éves éves éves éves 62- éves Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Pénzkereséssel 50,7 52,3 29,8 31,9 26,9 31,5 32,8 31,9 14,5 19,4 Háztartási munkával 21,3 11,4 18,3 9,6 17,4 15,0 13,6 9,2 9,0 5,1 Családdal 72,7 63,5 76,9 79,1 76,3 68,7 62,5 61,0 45,4 34,5 Barátaival 54,7 54,2 38,2 46,5 37,7 43,5 35,6 37,1 14,3 15,8 Kikapcsolódással 70,2 64,9 75,0 69,6 70,3 72,4 61,0 63,2 33,3 29,3 Forrás: OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500) 311

31 5. Gyermekek, fiatalok 5.1. Csecsemőotthonok Év Intézmények Férőhelyek Gondozott gyermekek Férőhely kihasználtsági százalék a száma , , , b ,4 Forrás: Életszínvonal ( ) 176. o. Megjegyzés: a A gondozott gyermekek napi átlagos száma a férőhelyek százalékában. b Csecsemőket gondozó gyermekotthonok. Az évi XXXI. törvény módosította az intézményi ellátások formáit Bölcsődék Év Intézmények Férőhelyek Száz bölcsődéskorúra jutó férőhelyek száma Beíratott gyermekek a Férőhely kihasznált sági százalék b , , , , , , , ,5 Forrás: Életszínvonal ( ) 176. o. Megjegyzés: a 1993-tól az adatok XII. 31. helyett V. 31-re vonatkoznak. b A gondozott gyermekek napi átlagos száma a férőhelyek százalékában Óvodák férőhely száma, azonos korúra jutó férőhely Év Férőhelyek száma azonos korúra * jutó férőhelyre jutó férőhely óvodás ,4 97, ,9 101, ,0 107, ,1 101,4 Forrás: Oktatási Minisztérium statisztikai adatgyűjtései. Megjegyzés: * 3 5 éves korúra.

32 5.4. Napközi otthoni ellátás, étkeztetés, kollégiumi ellátás Év Általános iskolai napközi otthoni ellátásban részesülő tanuló Óvodás Étkeztetésben részesülő Általános iskolai tanuló Az összes tanuló (gyermek) %-ában Középis kolai tanuló Kollégiumi ellátásban részesülő Szakmunkás -képző iskolai tanuló Középiskolai tanuló Egyetemi, főiskolai hallgató Az összes tanuló (hallgató) %-ában ,1 53,6 7,9 3,4 17,7 20,0 49, ,2 95,1 44,6 21,2 18,7 23,8 47, ,2 95,2 54,5 33,0 13,1 18,2 46, ,1 94,9 54,9 25,0 12,2 16,1 33, ,7 96,1 56,0 20,8 12,2 15,1 30,0 Forrás: Életszínvonal ( ) 189. o 313

33 6. Idősek 6.1. Az idős népesség nemek szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában, Korcsoport (év) Nő ,9 9,0 10,8 9,4 11,8 11, ,7 4,9 6,2 7,5 6,7 7,3 80 x 0,9 1,2 1,9 2,6 3,3 3,8 Összesen 12,5 15,1 18,9 19,5 21,8 22,5 N Férfi ,7 7,6 9,5 7,9 9,6 9, ,2 3,7 4,5 5,4 4,5 4,9 80 x 0,7 0,9 1,1 1,3 1,7 1,9 Összesen 10,6 12,2 15,1 14,6 15,8 16,0 N Forrás: között a népszámlálások, 1995-ben a népesség-továbbszámítás adatai. Megjegyzés : * között a népszámlálások, 1995-ben a népesség-továbbszámítás adatai Az 0 férfira jutó nők száma, * Korcsoport (év) x Összesen Ebből: 70 x Forrás: között a népszámlálások, 1995-ben a népesség-továbbszámítás adatai. Megjegyzés: * között a népszámlálások, 1995-ben a népesség-továbbszámítás adatai. 314

34 6.3. Az 55 éves és idősebb nők és férfiak családi állapot és korcsoport szerinti megoszlása, 1990, 1996 (%) Korcsoport 1990 Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen ,3 67,0 20,0 9,6, ,0 58,2 30,1 7,7, ,5 46,1 43,2 6,2, ,1 32,9 56,9 5,1, ,5 21,3 69,4 3,8, ,0 11,3 80,0 2,8,0 85-x 6,4 4,4 87,0 2,2, ,3 64,0 22,3 10,4, ,9 56,0 32,7 8,4, ,2 45,1 44,9 6,8, ,3 33,5 57,3 4,9, ,0 19,3 72,8 3,9, ,1 10,6 80,9 3,2,0 85-x 6,4 3,8 88,3 1,5,0 Nő 1990 Férfi ,2 84,2 4,0 7,6, ,6 83,8 7,0 5,5, ,2 82,1 10,5 4,2, ,0 78,2 15,4 3,4, ,2 70,2 24,0 2,7, ,4 57,8 36,6 2,1,0 85-x 3,3 40,1 55,2 1,4, ,5 3,8 80,2 82,5 5,5 7,3 8,8 6,4,0, ,5 78,8 12,0 5,7, ,5 75,2 18,0 3,3, ,0 66,2 27,8 3,0, x 2,2 3,6 59,3 40,0 37,2 54,8 1,3 1,6,0,0 Forrás: A népesség és a lakások jellemzői Mikrocenzus, KSH. 315

35 6.4.A szociális segélyezésben részesültek aránya korcsoport és nem szerint, 1998 (%) Összesen Összesen X (%) (fő) korcsoport Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Nő 26,4 72,6 0,01, Férfi 24,9 75,0 0,1, Rendszeres szociális segély Nő 14,3 81,2 4,6, Férfi 19,5 79,2 1,3, Lakásfenntartási támogatás Nő 10,3 55,6 33,9, Férfi 11,2 64,3 24,6, Átmeneti segély Nő 14,8 37,6 47,6, Férfi 16,5 39,6 43,8, Forrás: Egészségügyi és Szociális Statisztikai Évkönyvek, KSH 6.5. Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás megoszlása nem és korcsoport szerint, Ellátottak Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás fő százalék fő százalék 1992 Összes ellátott nő , ,0 Ebből: éves , , éves , ,0 80 éves és idősebb , ,5 Összes ellátott férfi Ebből: , , éves , , éves , ,6 80 éves és idősebb , , Összes ellátott nő , ,0 Ebből: éves , , éves , ,5 80 éves és idősebb , ,7 Összes ellátott férfi , ,0 Ebből: éves , , éves , ,8 80 éves és idősebb , ,6 Forrás: Egészségügyi és Szociális Statisztikai Évkönyvek, KSH 316

36 6.6. Idősek klubjába járók adatai nem és kor szerint, Ellátottak Fő Százalék Fő Százalék Összes ellátott nő , ,0 Ebből: éves , , éves , ,4 80 éves és idősebb , ,3 Összes ellátott férfi , ,0 Ebből: éves , , éves , ,6 80 éves és , ,9 idősebb Forrás: Egészségügyi és Szociális Statisztikai Évkönyvek, KSH 317

37 7. Hajléktalanok 7.1. A férfiak és nők aránya különböző vizsgált populációkban, 1996 (%) Nők Férfiak Hajléktalan Felnőtt népesség 15 év felett Házas Elvált Özvegy Nőtlen, hajadon Középkorú: éves 50,5 49,5 Szegény (TÁRKI MHP) Szakmunkás (30 év felett) osztály 30 év felett osztály alatt 30 év felett Budapesti felnőtt népesség Állami gondoskodásban élők Ideiglenes vándorló 1960-ban, amikor a legmagasabb a férfiak aránya Összes intézetben élő Munkásszállón élő (Budapest) Munkanélküli (regisztrált, országosan) 42,5 57,5 Forrás: Ifjúság és Társadalom KSH 1998 (Albert Fruzsina és Dávid Beáta (1998). Ha elszakad a háló. A magyarországi hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Ph.D. dolgozat táblázat.) 318

38 7.2. A hajléktalan nők és férfiak korcsoport szerinti összetétele a budapesti felnőtt népességhez képest (%) Hajléktalan népesség Budapesti felnőtt népesség Életkor Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen x Össesen N Forrás: Albert Fruzsina és Dávid Beáta (1998). Ha elszakad a háló. A magyarországi hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Ph.D. dolgozat táblázat. 319

39 7.3. A hajléktalan nők és férfiak családi állapota a budapesti felnőtt népességhez képest (%) Hajléktalan népesség (N=2200) Budapesti felnőtt népesség Mikrocenzus, 1996 Családi állapot Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Házas Házas külön él* Elvált Nőtlen, hajadon Özvegy Összesen Forrás: Albert Fruzsina és Dávid Beáta (1998). Ha elszakad a háló. A magyarországi hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítésben. Ph.D. dolgozat táblázat Megjegyzés: A népességre vonatkozó statisztikai adatokból nem derül ki, hogy mekkora a házas, de külön élő emberek aránya. A hajléktalanok között ez az arány nagyon magasnak tűnik. 320

40 8. Munkaerőpiac 8.1. A éves népesség gazdasági aktivitása, Időszak Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag nem Ebből: passzív éves népesség Aktivitási arány aktívak munkanélküliek 0 fő % Munkanélküliségi ráta 1992 Nő 1 864,5 178, , ,3 78, ,1 51,0 8,7 Férfi 2 218,2 265, , ,7 74, ,8 66,7 10, Nő 1 629,2 155, , ,5 49, ,7 43,8 8,7 Férfi 2 049,6 261, , ,9 57, ,0 61,7 11, Nő 1 656,0 123, , ,4 46, ,2 44,1 7,0 Férfi 2 041,7 189, , ,7 64, ,6 60,0 8,5 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) Munkanélküliségi ráta korcsoportok szerint, (%) Időszak Összesen éves 1992 Nő 25,4 10,9 11,4 8,5 6,5 5,7 4,9 8,7 Férfi 28,2 16,2 11,8 10,1 8,3 6,4 4,0 10, Nő 28,0 11,7 9,7 9,0 6,3 5,5 6,1 8,7 Férfi 33,3 16,8 11,0 10,7 8,9 5,9 4,5 11, Nő 24,3 8,7 8,3 6,8 5,2 4,7 11,1 7,0 Férfi 25,2 12,7 8,4 7,8 6,7 4,6 7,7 8,5 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 321

41 8.3. Aktivitási arány korcsoportok szerint, (%) Időszak Összesen éves 1992 Nő 21,5 60,6 62,1 79,9 77,3 19,3 7,9 51,0 Férfi 24,4 81,0 92,7 93,4 86,3 52,0 13,5 66, Nő 14,1 53,4 54,3 71,9 71,2 14,7 3,4 43,8 Férfi 19,4 74,9 91,3 90,7 82,1 44,9 8,0 61, Nő 14,2 52,1 57,3 70,7 70,2 14,2 2,8 44,1 Férfi 17,3 70,4 87,8 87,8 78,3 40,0 6,1 60,0 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) A foglalkoztatottak aránya legmagasabb iskolai végzettségük szerint, (%) Időszak 8 ált.isk.-nál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakiskola Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Összesen, % Összesen, ezer fő 1992 Nő 3,8 29,0 14,6 2,4 16,7 19,3 9,4 4,8, ,5 Férfi 3,4 22,6 35,0 0,2 7,9 16,2 7,2 7,5, , Nő 1,3 25,3 18,3 1,8 15,9 21,2 10,1 5,0, ,2 Férfi 1,4 19,9 37,8 0,7 7,4 18,0 7,5 7,2, , Nő 0,7 22,9 18,3 1,9 16,0 22,1 12,3 5,6, ,0 Férfi 0,9 19,4 38,7 0,6 7,6 18,1 7,2 7,5, ,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 322

42 8.5. A munkanélküliek aránya legmagasabb iskolai végzettségük szerint, Időszak 8 ált. isk.- nál kevesebb Ált. isk. 8 osztálya Szakmukásképző Szakiskola Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Összesen, % Összesen, ezer fő 1992 Nő 7,5 41,5 17,7 3,5 13,8 12,9 1,7 1,3,0 178,3 Férfi 6,3 34,7 38,8 0,2 4,7 11,4 2,4 1,5,0 265, Nő 4,5 36,6 22,5 1,9 13,0 16,7 3,7 1,3,0 155,0 Férfi 3,8 33,9 43,2 0,8 4,9 9,9 2,6 1,0,0 261, Nő 4,4 37,2 20,0 2,7 14,9 16,5 3,2 1,1,0 123,8 Férfi 4,5 32,8 41,2 0,8 6,4 10,8 2,1 1,3,0 189,2 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) A foglalkoztatottak aránya foglalkozásuk nemzetgazdasági ága szerint, Időszak Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia Építőipar Kereskedelem Szálláshely szolgáltatás 1992 Nő 7,7 0,4 24,8 1, 7 1,7 15,0 3,6 Férfi 14,3 2,1 26,6 3,5 8,3 9,0 2, Nő 4,7 0,3 21,6 1,5 1,3 15,5 3,9 Férfi 10,7 1,4 24,3 3,5 9,5 10,2 2, Nő 4,1 0,3 22,7 1,4 1,2 15,2 3,9 Férfi 10,4 1,0 26,2 3,6 10,3 10,8 2,8 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 323

43 8.6. A foglalkoztatottak aránya foglalkozásuk nemzetgazdasági ága szerint, (folytatás) Időszak Nő Férfi Szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás Összesen, % Összesen, ezer fő 5,5 2,8 3,6 5,5 12,7 9,5 5,2, ,5 11,0 0,7 3,1 8,6 3,4 2,7 4,6, , Nő 5,0 3,6 3,8 7,2 2,4 10,8 5,5, ,2 Férfi 11,6 1,2 3,3 9,8 4,2 2,7 5,0, , Nő 5,2 3,3 4,3 8,1 14,0 10,9 5,4, ,0 Férfi 10,6 1,3 4,8 7,9 3,6 2,8 4,3, 2 041,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) A munkanélküliek aránya korábbi foglalkozásuk nemzetgazdasági ága szerint, (%) Időszak Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia Építőipar Kereskedelem Szálláshelyszolgáltatás 1992 Nő 12,0 0,6 38,5 1,2 3,5 14,9 7,0 Férfi 14,3 1,8 33,2 2,2 17,8 8,4 2, Nő 8,6 0,9 33,9 12,2 3,5 19,3 6,9 Férfi 13,5 1,7 28,6 2,5 17,6 9,0 3, Nő* 6,1 0,4 31,5 1,2 1,6 20,0 6,9 Férfi* 10,5 1,6 28,3 2,4 16,8 10,3 3,2 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: *8 éven belül szünt meg a munkája. 324

44 8.7. A munkanélküliek aránya korábbi foglalkozásuk nemzetgazdasági ága szerint, (%) (folytatás) Időszak Szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás Összesen, % Összesen, ezer fő 1992 Nő 2,7 0,8 3,4 2,7 4,1 4,7 3,9,0 157,3 Férfi 7,2 0,1 2,6 3,6 0,5 1,2 4,6,0 241, Nő 4,5 1,4 2,5 2,7 6,2 4,7 3,5,0 129,9 Férfi 7,7 0,5 2,6 5,8 1,4 1,7 4,2,0 219, Nő* 3,5 2,5 4,1 5,6 5,7 6,8 4,2,0 94,7 Férfi* 6,5 0,9 3,3 8,6 1,3 1,9 4,3,0 151,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: *8 éven belül szűnt meg a munkája A foglalkoztatottak aránya foglalkoztatásuk jellege szerint, nemenként, (%) Időszak Alkalmazott Szövetkezet tagja Társas vállalkozás tagja Vállalkozó Segítő családtag Összesen, % Összesen, ezer fő 1992 Nő 83,6 3,8 5,3 5,4 1,8, ,5 Férfi 76,0 7,1 7,4 8,7 0,7, , Nő 87,0 1,6 3,8 6,6 4,6, ,2 Férfi 78,3 2,9 5,9 12,2 0,7, , Nő 88,4 1,0 2,7 6,7 1,1, ,0 Férfi 80,5 1,9 4,3 12,8 0,5, ,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 325

45 8.10. A munkanélküliek közül a korábban alkalmazottak és a szövetkezeti tagok száma és aránya Munkakörük jellege szerint, Szakmunkás Betanított Segédmunkás Fizikai Szellemi Összesen Fizikai Szellemi Összesen Időszak munkás foglalko- zásúak foglalkozásúak foglalkozásúak foglalkozásúak 0 fő 0 fő % 1992 Nő 22,4 58,7 24,5 72,1 27,9 146,5 72,1 27,9,0 Férfi,5 63,9 37,5 68,1 31,9 225,1 89,7 10,3, Nő 24,8 46,3 14,1 63,3 36,7 125,1 68,1 31,9,0 Férfi 92,6 54,5 40,3 89,7 10,3 206,7 90,7 9,3, Nő* 14,6 25,0 17,9 90,7 9,3 90,9 63,3 36,7,0 Férfi* 58,2 40,5 31,0 90,6 9,4 143,1 90,6 9,4,0 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: *8 éven belül szűnt meg a munkája A foglalkoztatottak aránya foglalkozási főcsoportok szerint, (%) Időszak Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Szolgáltatási jellegű foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 1995 Nő 4,4 13,5 18,0 17,9 17,9 2,9 Férfi 6,9 8,6 8,2 1,2 11,3 4, Nő 4,7 14,7 18,8 14,3 18,5 2,3 Férfi 7,0 8,9 8,6 0,9 12,2 5,0 326

46 8.11. A foglalkoztatottak aránya foglalkozási főcsoportok szerint, (folytatás) Időszak Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettség et nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásai Ismeretlen Összesen, % Összesen, ezer fő 1995 Nő 10,6 4,7 11,8 0,3 0,0, ,2 Férfi 32,0 15,4 7,1 4,8 -, , Nő 10,5 5,7 10,3 0,3 0,0, ,0 Férfi 32,5 15,0 6,8 2,8 0,0,0 2041,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai) A gazdaságilag nem aktívak aránya munkavállalási szándékuk szerint, (%) Időszak Nem kíván Szeretne Ebből: Keresett Összesen dolgozni rendszeres munkát, passzív munkát de nem állt % ezer fő de nem keresett munkanélküli rendelkezésre 1992 Nő 85,7 13, 9 4,0 0,4, ,3 Férfi 83,1 16,5 6,0 0,5, , Nő 90,0 9,7 2,1 0,3, ,5 Férfi 88,0 11,6 2,2 0,4, , Nő 85,8 13,9 4,0 0,3, ,4 Férfi 86,1 13,5 4,3 0,3, ,7 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 327

47 8.13. A munka csak pénzkereseti lehetőség semmi több. az egyetértők és nem egyetértők megoszlása a nők és férfiak körében legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1997 (%) Egyetért vele Nem ért egyet vele Nő Férfi Nő Férfi N Legfeljebb 8 általános 34,9 42,1 35,5 31,1 484 Szakmunkásképző 38,7 40,4 28,2 33,7 397 Befejezett 19,3 19,8 52,8 51,3 415 középiskola Felsőfokú 9,0 16,4 71,0 69,9 173 Forrás: OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500) Megjegyzés: A válaszokat ötfokú skálán mérték. Az ötfokú skálát az alábbi három kategóriába vontuk össze:egyetért vele=egyetért (4), Teljesen egyetért (5), Is-is=Nem is ért egyet, nincs is ellene (3), Nem ért egyet vele=nem ért egyet (2), Egyáltalán nem ért egyet (1). A táblázatban csak a két szélsőérték megoszlásai találhatóak Milyen munkaidőben dolgozna szívesen? az érvényes válaszok megoszlása a gyermekes, illetve nem gyermekes nők és férfiak körében, 1997 (%) Teljes vagy Van gyermeke Nincs gyermeke részmunkaidőben Nő Férfi Nő Férfi dolgozna? Teljes munkaidőben 58,8 83,5 66,1 77,6 Részmunkaidőben 38,9 13,3 28,3 19,0 Kevesebb mint 10 órát 1,7 2,4 2,1 0,5 Egyáltalán nem 0,7 0,8 3,5 2,9 dolgozna Összesen: (N) (301) (249) (339) (411) Forrás: OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500) Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy kimerülten érkezik haza a munkából, illetve hogy lelkileg megterhelő, stresszes a munkája? az érvényes válaszok megoszlása az aktív dolgozók körében foglalkozás és nemek szerint, a saját csoport százalékában 1997 (%) Foglalkozás Gyakran fordul elő, hogy kimerülten érkezik haza lelkileg megterhelő a munkája Nő Férfi Nő (N=135) Férfi (N=138) Önálló, vállalkozó 32,1 55,2 39,3 48,3 Vezető 54,8 49,0 48,4 61,2 Szellemi foglalkozású 53,2 41,7 58,2 43,8 Fizikai foglalkozású 61,5 53,8 41,3 29,6 Forrás: OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500). Megjegyzés: A válaszokat ötfokú skálán mérték. Az ötfokú skálát az alábbi három kategóriába vontuk össze: soha = soha (1), szinte soha (2); néha =néha(3); gyakran=gyakran (4), mindig (5). A táblázatban csak a gyakran választ adók megoszlásai találhatóak.

48 8.16. A foglalkoztatottak, a gazdaságilag aktívak és nem aktívak száma nemek szerint, a éves népesség körében, Gazdasági aktivitás Nő fő Gazdaságilag aktív éves 2 287, , ,3 2057, ,9 2026,4 népesség ebből foglalkoztatottak 2 108, , , , ,5 1891,7 ebből: foglalkoztatottak gyeden, 1 864, , , , , ,8 gyesen lévők nélkül munkanélküliek 178,3 202,9 176,4 155,0 156,4 134,7 Gazdaságilag nem aktív éves 1 718, , , , ,1 2033,3 népesség ebből passzív munkanélküliek 78,8 52,0 45,0 48,3 42,1 40,1 Arányszámok, % Munkanélküliségi ráta 7,8 9,2 8,4 7,5 7,6 6,6 Férfi fő Gazdaságilag aktív éves 2 489, , , , ,9 2260,8 népesség ebből foglalkoztatottak 2 223, , , , ,2 2046,7 ebből: foglalkoztatottak gyeden, gyesen lévők nélkül 2 218, , , , ,3 2043,5 munkanélküliek 265,9 316,0 274,8 261,5 243,7 214,1 Gazdaságilag nem aktív éves 1 234, , , , ,1 1479,5 népesség ebből passzív munkanélküliek 74,2 63,6 62,0 57,1 58,9 53,6 Arányszámok, % Munkanélküliségi ráta 10,7 13,2 11,8 11,3 10,7 9,5 Összesen fő Gazdaságilag aktív éves 4 776, , , , ,8 4287,2 népesség ebből foglalkoztatottak 4 332, , , , ,7 3938,4 ebből: foglalkoztatottak gyeden, 4 082, , , , , ,3 gyesen lévők nélkül munkanélküliek 444,2 518,9 451,2 416,5 400,1 348,8 Gazdaságilag nem aktív éves 2 952, , , , ,2 3512,8 népesség ebből passzív munkanélküliek 152,6 115,6 107,0 105,4 101,0 93,7 Arányszámok, % Munkanélküliségi ráta 9,3 11,3 10,2 9,5 9,2 8,1 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: a A sorkatonák és a gyeden, gyesen lévők a gazdaságilag aktívak (a foglalkoztatottak) között szerepelnek. 329

49 8.17. A regisztrált munkanélküliek, a munkanélküli-járadékban részesültek nemek szerinti aránya. Bejelentett betöltetlen álláshelyek, (%) Regisztrált munkanélküliek Időszak a aránya, % Munkanélküli-járadékban részesültek aránya, % Nő Férfi Összesen Fő Nő Férfi Összesen Fő Átlagos segély, Ft/fő/hó 1990, ,2 59,8, ,2 58,8, ,6 58,4, ,2 58,8, ,3 58,7, ,5 59,5, ,5 58,5, ,8 58,2, ,1 54,9, ,5 57,5, ,3 52,7, ,3 57,7, ,8 52,2, ,7 56,3, ,9 53,1, Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). Megjegyzés: a Decemberi adatok A keresők társadalmi tagozódása a mobilitásfelvételek alapján, (%) A keresők társadalmi csoportja N ő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Vezető 0,5 1,5 0,8 3,1 1,1 3,5 Értelmiségi 3,3 4,5 6,6 7,1 7,5 7,8 Egyéb szellemi foglalkozású 23,9 13,9 29,3 12,6 27,7 11,7 Szakmunkás 8,4 32,6 10,5 38,0 13,7 36,6 Betanított munkás 21,4 15,7 25,1 15,9 22,2 15,6 Segédmunkás 11,9 10,5 13,3 8,2 14,0 7,3 Mezőgazdasági fizikai 28,2 18,1 12,4 12,6 8,4 10,1 Önálló iparos, kereskedő 1,2 1,9 1,3 2,0 3,1 4,9 Egyéb 1,2 1,3 0,6 0,4 2,5 2,5 Összesen,0, 0,0,0,0,0 Forrás: Munkaügyi Adattár (Munkaerőfelmérés adatai). 330

50 8.19. A megkérdezett társadalmi csoportja 1992-ben és az apa társadalmi csoportja a megkérdezett éves korában nemek szerint (%) A megkérdezett évi társadalmi csoportja Az apa társadalmi csoportja a megkérdezett éves korában Vezető Értelmiségi Betanított munkás Egyéb szellemi foglalkozású Szakmunkás Segédmunkás Mg.-i fizikai Önálló iparos és kereskedő Egyéb, ismeretlen Összesen Férfi Vezető 3,3 6,1 2,9 0,6 0,8 0,9 0,5 2,9 0,9 1,6 Értelmiségi 11,6 20,8 6,1 2,0 1,3 1,5 0,4 4,2 8,4 4,3 Egyéb szellemi fogl. 13,8 17,8 14,8 6,0 2,8 2,3 1,5 7,0 12,4 7,2 Szakmunkás 21,9 17,1 22,9 24,7 14,1 12,0 5,2 26,0 28,6 19,4 Betanított munkás 10,0 10,5 14,4 19,8 19,2 14,8 9,6 15,3 10,4 16,2 Segédmunkás 4,1 2,4 4,7 6,7 7,4 13,3 4,5 7,4 6,2 6,4 Mezőgazdasági fizikai 8,0 5,8 10,7 17,2 21,1 24,0 33,2 12,7 7,5 17,5 Mezőgazdasági önálló 10,2 5,9 10,3 11,3 17,6 17,3 35,2 8,0 4,9 14,2 Önálló iparos, keresk. 10,4 7,6 7,9 6,0 5,2 3,8 2,4 10,9 6,5 6,1 Egyéb, ismeretlen 6,7 6,0 5,3 5,6 10,5 10,1 7,5 5,5 14,2 7,1 Összesen,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0 Megkérdezettek száma

51 A táblázat folytatása A megkérdezett évi társadalmi csoportja Az apa társadalmi csoportja a megkérdezett éves korában Vezető Értelmiségi Betanított munkás Egyéb szellemi foglalkozású Szakmunkás Segédmunkás Mg.-i fizikai Önálló iparos és kereskedő Egyéb, ismeretlen Összesen Nő Vezető 10,2 7,2 2,8 1,0 0,5 0,8 0,2 1,3 0,9 1,9 Értelmiségi 16,9 22,9 5,5 1,9 0,9 0,4 0,2 3,2 7,3 4,2 Egyéb szellemi fogl. 8,6 18,4 12,8 7,0 3,8 2,9 0,8 10,2 6,4 7,7 Szakmunkás 14,8 21,4 28,3 31,1 16,8 12,4 2,9 23,8 30,0 21,0 Betanított munkás 13,3 8,7 15,9 16,9 19,1 18,0 9,8 14,2 10,7 15,8 Segédmunkás 2,4 2,3 4,6 5,8 6,7 7,5 3,5 5,0 6,6 5,4 Mezőgazdasági fizikai 10,8 6,1 11,4 16,0 23,8 22,5 29,5 13,4 11,0 17,5 Mezőgazdasági önálló 7,1 3,7 6,7 8,0 13,8 19,0 41,2 11,4 10,0 13,1 Önálló iparos, keresk. 6,5 4,8 7,0 6,0 4,6 5,4 3,2 11,4 4,2 5,7 Egyéb, ismeretlen 9,4 4,3 5,1 6,3 10,0 11,0 8,7 6,1 12,9 7,7 Összesen,0,0,0,0,0,0,0,0,0,0 Megkérdezettek száma Forrás: Társadalmi tagozódás, mobilitás az évi mobilitásvizsgálat alapján KSH.Bp old. 332

52 9. Jövedelem 9.1. A létszám megoszlása nemek szerint, fő (A népességnek egy főre jutó személyes célú jövedelemnagysága alapján, 1998.) Decilisek Aktív keresők száma (fő) Aktív keresők aránya (%) Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen ,2 4,4 5, ,3 6,4 8, ,5 7,9 8, ,5 8,5 9, ,3 9,3 9, ,3 10,2 10, ,1 11,3 10, ,3 10,8 9, ,4 13,8 13, ,0 17,3 16,0 Összesen ,0,0,0 Forrás: Családi költségvetés, 1993 és Az aktív és inaktív háztartások adatai jövedelmi tizedek szerint, 1993 és 1998 (Ft) Decilisek Az aktív háztartások nettó jövedelme Az inaktív háztartások nettó jövedelme Összesen Forrás: Családi költségvetés, 1993 és

53 9.3. Nyugdíjban, járadékban, egyéb ellátásban részesülők az ellátás fajtája szerint (ezer fő) Ellátott Ebből: (1997-ben) március Férfi Nő Öregségi nyugdíjas 1 459, , , ,1 636, ,4 Rokkantsági nyugdíjas 540,9 723,9 749,9 771,1 422,8 348,3 Saját jogú nyugdíjas 2 000, , , , , ,7 Baleseti járadékos 26,6 17,1 16,1 15,2 12,9 2,3 Özvegyi nyugdíjas 243,7 223,5 219,5 216,4 5,7 210,7 Mezőgazdasági szövetkezeti 84,7 51,0 45,7 40,5 3,7 36,8 járadékos Árvaellátásban 99,8 110,2 112,7 113,9 - - részesülő Egyéb 109,7 295,5 304,4 316,1 - - Összesen 2 564, , , ,3 - - Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek KSH (Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer) Saját jogú nyugdíjasok alapnyugdíj-nagyságkategóriák szerint, 1997 március Öregségi nyugdíjasok százalékos megoszlása Rokkantsági nyugdíjasok százalékos megoszlása Összes saját jogú nyugdíjasok százalékos megoszlása Az alapnyugdíj havi összege Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi ,4 0,2 1,8 1,3 0,7 0, ,2 4,3 18,5 12,8 11,6 7, ,1 17,0 37,7 29,2 32,1 21, ,6 29,7 34,0 28,2 42,0 29, ,2 20,6 5,4 13,8 8,2 17, ,7 11,6 1,7 6,7 3,2 9, ,6 7,3 0,6 3,9 1,3 6, ,0 7,4 0,3 3,3 0,8 5, ,2 1,9 0,0 0,8 0,1 1,4 Összesen (N),0 ( ),0 ( ),0 ( ),0 ( ),0 ( ) Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek KSH (Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer).,0 ( ) 334

54 9.5. A havi bruttó és nettó átlagkereset és a fogyasztói árindex, A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete* Fogyasztói Év Bruttó Nettó Bruttó Nettó árindex Ft/fő/hó előző év azonos időszaka =,0 Nők , ,2 113,9 128, ,9 118,9 114,3 Férfi , ,5 113,5 128, ,3 117,4 114,3 Összesen ,1 121,3 123, ,4 113,7 128, ,9 118,0 114,3 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek KSH (Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer). Megjegyzés: * 20 fő feletti gazdasági szervezetek adatai A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők és férfiak havi nettó átlagkeresete, 1997 Teljes munkaidőben foglalkoztatott Gazdasági ág, Nők Férfiak ágazat Fizikai Szellemi Összesen Fizikai Szellemi Összesen foglalkozásúak foglalkozásúak Mező-, vad-, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása karbantartása Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás

55 A 9.6. táblázat folytatása Teljes munkaidőben foglalkoztatott Gazdasági ág, Nők Férfiak ágazat Fizikai Szellemi Összesen Fizikai Szellemi Összesen foglalkozásúak foglalkozásúak Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Összesen Forrás: Foglalkoztatottság és kereseti arányok KSH. Megjegyzés: 20 fő feletti gazdasági szervezetek adatai Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete nemenként, 1998 (Ft/fő) Gazdasági ág, Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset ágazat Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halászat Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Ipar Építőipar Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Posta és távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Humán egészségügyi ellátás Szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Összesen Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek KSH (Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer). Megjegyzés: A 20 fő feletti létszámú gazdasági szervezetek teljes munkaidőben foglalkoztatottainak adatai. 336

56 10. Családi értékek, gyermekvállalás, karrier 10.1.A felsorolt jellemzők közül melyek lehetnek fontosak egy sikeres házasságban? - a nagyon fontos válaszok megoszlása szerinti sorrendje Nő (N=0) % Férfi (N=0) % Kölcsönös tisztelet és 60,8 Kölcsönös tisztelet és megbecsülés 51,8 megbecsülés Megértés, tolerancia 56,0 Boldog szexuális élet 51,6 Házastársaknak gyerekük 54,9 Házastársaknak gyerekük legyen 50,7 legyen Hűség 54,1 Megértés, tolerancia 48,5 Boldog szexuális élet 49,4 Hűség 46,6 Önálló élet (anyóstól, apóstól) 45,4 Önálló élet (anyóstól, apóstól) 39,4 Megfelelő jövedelem 29,3 Megfelelő jövedelem 37,7 Jól vezetett háztartás 20,2 Jól vezetett háztartás 23,3 Háztartási munkák megosztása 11,8 Közös ízlés és érdeklődés 11,8 Közös ízlés és érdeklődés 11,6 Háztartási munkák megosztása 11,4 Azonos műveltség 6,8 Azonos műveltség 6,0 Házastársak hasonló társadalmi 4,6 Házastársak hasonló társadalmi 5,4 háttere háttere Azonos vallási meggyőződés 3,3 Azonos vallási meggyőződés 3,6 Hasonló politikai nézet 1,8 Hasonló politikai nézet 1,6 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet,TÁRKI- Családi Értékek Két párhuzamosan kérdezett 0 fős alminta, (N=2000). Megjegyzés: A háromfokú skála értékei a következőek voltak 1. nagyon fontosnak tartja, 2.fontosnak tartja 3. nem tartja fontosnak A családban élők általában boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban az állítást elfogadók aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban nemek szerint, 1994 Nő Férfi Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző Középiskola Főiskola Egyetem Forrás: Tóth Olga (1994) A családi értékek és a nemi szerepek megváltozásai. TÁRKI Budapest táblázat. ISSP 1994 (N=1500) Napjainkban a házasság legfőbb célja a gyerek állítást elfogadók aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban nemek szerint, 1994 (%) Életkor Nő Férfi felett

57 A táblázat folytatása Iskolai végzettség Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző Középiskola Főiskola Egyetem Forrás: Tóth Olga (1994) A családi értékek és a nemi szerepek megváltozásai. TÁRKI Budapest és 13. táblázat. ISSP1994 (N=1500) A házasság legfőbb előnye az anyagi biztonság állítást elfogadók aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban nemek szerint, (%) Nő Férfi Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző Középiskola Főiskola Egyetem Forrás: Tóth Olga (1994) A családi értékek és a nemi szerepek megváltozásai. TÁRKI Budapest Táblázat. ISSP1988 és ISSP1994 (N=1500) Ön szerint nagyon fontos, fontos, vagy nem különösebben fontos, hogy az érvényes válaszok megoszlása a éves nők és férfiak körében, 1998 (%) a környezetnek, az ismerősöknek jó Nő Férfi véleménye legyen a családjáról. Nagyon fontos 31,4 26,5 Fontos 52,9 56,7 Nem különösebben fontos 15,7 16,8 Összesen (N=925) (N=942) egy házasságban ne legyen semmiféle titok a házastársak között. Nagyon fontos 55,7 42,5 Fontos 37,6 49,2 Nem különösebben fontos 6,7 8,3 Összesen (N=923) (N=922) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) 338

58 10.6. Ön mennyire tartja fontosnak azt, hogy a környezetnek, az ismerősöknek jó véleménye legyen a családjáról? a nagyon fontos választ adó nők és férfiak megoszlása iskolai végzettség szerint, 1998 (%) Iskolai végzettség % N Legfeljebb 8 általános Nő 36,8 239 Férfi 26,3 218 Szakmunkás végzettség Nő 37,5 234 Férfi 29,8 351 Befejezett középiskola Nő 28,2 338 Férfi 24,0 288 Felsőfokú végzettség Nő 17,1 114 Férfi 22,3 85 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) Megjegyzés: A háromfokú skála értékei a következőek voltak 1. nagyon fontos; 2. fontos; 3. nem különösebben fontos Egy gyermekes családban a szülőknek akkor is együtt kell maradniuk, ha nem jönnek jól ki egymással. állítást elfogadók aránya a különböző iskolai végzettségű csoportokban nemek szerint, 1994 (%) Iskolai végzettség Nő Férfi Kevesebb, mint 8 általános általános Szakmunkásképző középiskola Főiskola Egyetem 8 27 Forrás: Tóth Olga (1994) A családi értékek és a nemi szerepek megváltozásai. TÁRKI Budapest táblázat. ISSP1994 (N=1500) Ön szerint nagyon fontos, fontos, vagy nem különösebben fontos, hogy - az érvényes válaszok megoszlása a éves nők és férfiak körében, 1998 (%) ha az embernek gyermeke van, mondjon le Nő Férfi saját céljairól, hogy a gyermekek körül és a háztartásban minden rendben legyen. Nagyon fontos 27,7 24,8 Fontos 50,0 55,2 Nem különösebben fontos 22,3 20,0 Összesen (N=905) (N=905) a szülőknek nagy tekintélye legyen, és a gyerekeket engedelmességre neveljék. Nagyon fontos 29,9 28,1 Fontos 53,6 55,7 Nem különösebben fontos 16,5 16,2 Összesen (N=918) (N=912) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) 339

59 10.9. Ön mennyire tartja fontosnak azt, hogy ha az embernek gyermeke van, mondjon le saját céljairól, hogy a gyermekek körül és a háztartásban minden rendben legyen? - a nagyon fontos választ adó nők és férfiak megoszlása iskolai végzettség szerint, illetve a gyermekesek és a nem gyermekesek körében, 1998 (%) Iskolai végzettség % N Legfeljebb 8 általános Nő 40,0 231 Férfi 29,3 209 Szakmunkás végzettség Nő 29,0 232 Férfi 31,0 342 Befejezett középiskola Nő 22,5 331 Férfi 16,1 273 Felsőfokú végzettség Nő 14,8 110 Férfi 16,9 82 Van gyermeke Nő 31,8 623 Férfi 26,7 421 Nincs gyermeke Nő 18,1 476 Férfi 23,1 278 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832). Megjegyzés: A háromfokú skála értékei a következőek voltak 1. nagyon fontos; 2.fontos; 3. nem különösebben fontos Ön mennyire tartja fontosnak azt, hogy a szülőknek nagy tekintélye legyen, és a gyerekeket engedelmességre neveljék? a nagyon fontos választ adó nők és férfiak megoszlása iskolai végzettség szerint, illetve a gyermekesek és a nem gyermekesek körében, 1998 (%) Iskolai végzettség % N Legfeljebb 8 általános Nő) 41,9 239 Férfi 36,8 211 Szakmunkás végzettség Nő Férfi 33,2 32, Befejezett középiskola Nő 23,3 333 Férfi 19,3 278 Felsőfokú végzettség Nő 17,2 112 Férfi 18,7 82 Van gyermeke Nő 34,1 631 Férfi 30,0 424 Nincs gyermeke Nő 20,5 282 Férfi 26,7 482 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832). Megjegyzés: A háromfokú skála értékei a következőek voltak 1. nagyon fontos; 2.fontos; 3. nem különösebben fontos. 340

60 Önöknél általában ki végzi a háztartási munkát, pl. a takarítást, főzést, mosást? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében családi állapotuk szerint, 1997 (%) Családi állapot Házas Özvegy, elvált Élettársi kapcsolat Egyedülálló Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Főként Ön 71,3 1,9 75,1 58,3 69,6 2,1 23,5 5,7 végzi Egyformán 25,6 37,8 10,0 20,0 28,3 34,0 36,5 19,9 megosztva végzi valakivel Főként nem Ön végzi, hanem, 3,1 60,3 14,9 21,7 2,2 63,8 40,0 74,5 valaki más Összesen: (N) (449) (468) (201) Forrás:OTKA, TÁRKI OMNIBUSZ 97/1 (N=1500). (60) (46) (47) (85) (141) Az Ön véleménye szerint minek van nagyobb szerepe az életben? A családiés magán életnek, vagy a hivatásnak és munkának? az érvényes válaszok megoszlása a évesek körében iskolai végzettség szerint, 1998 (%) Legfeljebb 8 általános Szakmunkás végzettség Befejezett középiskola Felsőfokú végzettség Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Családi 73,1 56,5 65,9 53,2 63,9 44,7 48,2 40,1 életnek, magán életnek Mindkettőnek 22,8 39,3 28,8 36,1 29,7 39,7 49,2 44,3 szerepe van Hivatásnak és 4,0 4,2 5,3 10,7 6,4 15,6 2,6 15,6 a munkának Összesen: (N) (235) (205) (233) (346) (335) (280) (113) (85) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) Megjegyzés: A válaszokat ötfokú skálán mérték. Az ötfokú skálát az alábbi három kategóriába vontuk össze: Hivatásnak és munkának=1 és 2 érték; Mindkettőnek szerepe van=3 érték; Családi életnek, magán életnek=4 és 5 érték Ön szerint hány gyerek mellett valósítható meg leginkább az, hogy valaki szakmai karriert érjen el? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében gyermekük száma szerint, 1991 (%) Nincs gyermeke Egy gyermeke van Két gyermeke van Három vagy több gyermeke van Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Leginkább 4,6 5,0 1,9 3,0 1,7 0,5-3,8 gyerek nélkül Leginkább egy gyerek mellett Csak két gyerek mellett 10,8 23,8 32,7 35,0 7,3 7,1 3,4 5,7 33,8 40,0 19,9 33,0 56,2 55,5 23,0 20,8 341

61 A táblázat folytatása Nincs gyermeke Három vagy több gyerek mellett Nem számít, hány gyerek van Összesen: (N) Egy gyermeke van Két gyermeke van Három vagy több gyermeke van Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi 7,7 2,5 4,5 1,0 2,6 4,9 23,0 30,2 43,1 28,8 41,0 28,0 32,2 31,9 50,6 39,6 (65) (80) (156) () (233) Forrás:OKKFT, TÁRKI-E, 1991(N=0) (182) (87) (53) gyerek nélkül Leginkább egy gyerek mellett Csak két gyerek mellett Három vagy több gyerek mellett Nem számít, hány gyerek van Összesen: (N) 22,1 18,6 12,0 16,9 22,5 10,5 16,7 11,1 24,1 27,6 30,1 25,0 26,8 27,4 25,0 31,1 6,7 7,6 8,4 5,6 2,2 1,1 2,1 2,2 28,5 33,8 36,1 37,1 31,2 49,5 29,2 (253) (145) Forrás: OKKFT, TÁRKI-E, 1991 (N=0). (83) (124) (138) (95) (48) Dolgozzon-e a feleség, ha a család anyagilag nincs rászorulva? az érvényes vála-szok megoszlása a éves nők és férfiak körében iskolai végzettségük szerint, 1998 (%) 8 általános vagy kevesebb Ön szerint hány gyerek mellett valósítható meg leginkább az, hogy valaki szakmai karriert érjen el? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1991 (%) Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző Befejezett középiskola Felsőfokú Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Leginkább 18,6 12,4 13,3 15,3 17,4 11,6 27,1 11,1 Otthon maradna, nem dolgozna Részmunkaidőben dolgozna Teljes munkaidőben dolgozna Összesen: (N) 44,4 (45) Szakmunkás végzettség Befejezett középiskola Felsőfokú Végzettség Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi 34,2 72,6 30,3 61,2 22,2 48,4 15,1 31,7 38,6 20,3 45,5 29,7 55,0 38,5 66,4 51,0 27,2 7,1 24,2 9,1 22,8 13,2 18,5 17,2 (228) (205) (226) (322) (328) (269) (109) (77) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet,TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832). Megjegyzés: A feltett kérdés eredetileg a következőképpen hangzott: Nő válaszadó esetében: Ha anyagilag megengedhetné magának, és a férje el tudná tartani a családot, Ön mit választana? Férfi válaszadónál: Ha annyit keresne, hogy egyedül is el tudná tartani a családját, mit szeretne: ha a felesége otthon maradna, nem dolgozna,részmunkaidőben dolgozna, vagy teljes munkaidőben dolgozna? 342

62 Az Ön véleménye és tapasztalata szerint igaz, vagy nem igaz az, hogy - az érvényes válaszok megoszlása a éves nők és férfiak körében, 1998 (%) Nő Férfi a mai követelmények mellett még több teher hárul a dolgozó nőkre a háztartás és a gyermeknevelés terén. Igaz 82,9 78,4 Részben igaz 13,3 16,3 Nem igaz 3,8 5,3 Összesen (N=906) (N=895) manapság olyan nagyok a munkahelyi követelmények, hogy a nőknek nehezebb összeegyeztetni az anyaságot a munkahelyi előrejutással, mint korábban Igaz 79,3 74,5 Részben igaz 16,3 20,7 Nem igaz 4,4 4,8 Összesen (N=892) (N=859) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet,TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832) Az Ön véleménye és tapasztalata szerint igaz, vagy nem igaz az, hogy a mai követelmények mellett még több teher hárul a dolgozó nőkre a háztartás és a gyermeknevelés terén. - a igaz választ adó nők és férfiak megoszlása iskolai végzettség szerint, 1998 (%) Legmagasabb iskolai végzettség % N Legfeljebb 8 általános Nő 85,4 235 Férfi 84,0 202 Szakmunkás Nő 85,9 230 végzettség Férfi 81,1 338 Befejezett középiskola Nő 80,7 329 Férfi 75,1 274 Felsőfokú végzettség Nő 78,4 112 Férfi 64,2 81 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2,98/3,98/4 felvételekből az évesekre vonatkozó kérdésekből összeállított adatfile (N=1832). 343

63 11. Társadalmi kapcsolatok, kultúra, szórakozás, sport Egyes szabadidős tevékenységeket átlagos napon végzők %-os aránya és a tevékenységre fordított ideje társadalmi csoportok szerint, 1993 Társadalmi csoportok Társas szabadidőtöl-tés Kulturális intézmények látoga-tása Könyvolvasás Újságolvasás (napi-lap) tevékenységet végzők aránya, % Tévénézés, videó-zás Társas szabadidőtöl-tés Kultu-rális intézmények látoga-tása Könyvolvasás Újságolvasás (napi-lap) tevékenységet végzők időráfordítása, perc Tévé-nézés, videó-zás Férfi Aktív kereső népesség Családi állapot és a gyermekek száma szerint* Egyedülálló 63,4 5,8 9,1 21,3 75, Házas, gyermek nélkül 48,9 2,2 6,3 34,0 88, Házas egy gyermekkel 44,2 2,3 6,5 33,1 85, Házas 2 és több gyermekkel 47,0 0,7 5,3 25,0 83, Összesen 51,6 2,9 7,1 28,5 83, Nő Aktív kereső népesség Családi állapot és a gyermekek száma szerint* Egyedülálló 47,5 4,1 22,3 16,8 79, Házas, gyerek nélkül 41,0 0,8 13,4 16,9 87, Házas egy gyerekkel 36,1 0,0 11,2 12,3 83, Házas 2 és több gyerekkel 39,7 0,3 14,3 10,3 80, Összesen 41,5 1,3 15,4 14,7 83, Forrás: Életszínvonal ( ). Megjegyzés: * A gyermek 15 éves és fiatalabb személy. 344

64 11.2. Egyes szabadidős tevékenységeket átlagos napon végzők %-os aránya és a tevékenységre fordított ideje nemek és gazdasági aktivitás szerint, 1993 Társadalmi csoportok Társas szabadidőtöl-tés Kultu-rális intézmények látogatása Könyvolvasás Újságolvasás (napi-lap) tevékenységet végzők aránya, % Tévénézés, videó-zás Társas szabadidőtöl-tés Kulturális intézmények látoga-tása Könyvolvasás Újságolvasás (napi-lap) tevékenységet végzők időráfordítása, perc Férfi éves népesség gazdasági aktivitás szerint Aktív kereső 51,6 2,9 7,1 28,5 83, Gyesen, gyeden levő Háztartásbeli Munkanélküli 63,5 1,7 6,7 24,8 91, Rokkantnyugdíjas 47,8 0,7 7,4 26,9 89, Nyugdíjas* 58,0 1,0 8,8 35,0 88, Összesen 53,9 2,5 7,3 28,6 85, Nő éves népesség gazdasági aktivitás szerint Aktív kereső Gyesen, gyeden levő 41,5 39,1 1,3 2,7 15,4 12,8 14,7 13,6 83,3 89, Háztartásbeli 53,0 0 8,1 9,7 91, Munkanélküli 55,2 1,1 8,9 16,8 91, Rokkantnyugdíjas 55,0 0 12,4 17,8 90, Nyugdíjas* 53,0 0,2 12,0 20,0 90, Összesen 46,6 1,0 13,2 15,7 86, Forrás: Életszínvonal ( ). Megjegyzés: * Rokkantnyugdíjasok nélkül. Tévénézés, videózás 345

65 11.3. Átlagos napon 1986 és 1993 között növekvő és csökkenő arányban, növekvő időráfordítással végzett szabadidős tevékenységek Tévénézés N ő Férfi Végzők időráfordítása, Végzők időráfordítása, Tevékenység Végzők aránya, % perc Végzők aránya, % perc Növekvő arányban, növekvő időráfordítással végzett szabadidős tevékenységek 76,5 86, ,5 85, Séta 6,4 6, ,8 8,7 70 Vendégeskedés 11,0 12,5 84 7,4 9, Kutyasétáltatás 6,4 7, ,2 6, Sport 1,3 1, ,1 3, Kirándulás 1,8 2, Beszélgetés 44,8 37, Csökkenő arányban, növekvő időráfordítással végzett szabadidős tevékenységek 43,6 34, Napilap olvasása 33,7 28, ,8 15, Könyvolvasás 12,3 7, ,5 13, Kocsmázás, italozás 10,8 9, Kizárólagos rádióhallgatás 9,1 7, ,0 2, Kártyázás, társas szórakozás 8,7 8, ,2 3, Kulturális intézmény látogatása 4,2 2, ,9 1, Egyesületi tevékenység 2,7 0, Női kézimunka Egyéb hobbi Forrás: Társadalmi helyzetkép ,5 6, ,7 1,

66 11.4. Szabadban való mozgás, testedzés tevékenységét átlagos napon végzők %-os aránya és e tevékenységre fordított idő az aktív keresők körében családi állapot szerint, nemenkénti bontásban, 1993 Családi állapot és a házasok 15 éves és fiatalabb gyermekeinek száma szerint Nők közül átlagos napon mozgás, testedzés bármely tevékenységet végzők Férfiak közül átlagos napon mozgás, testedzés bármely tevékenységet végzők Aránya, % Időráfordítás, perc Aránya, % Időráfordítás, perc Egyedülálló 15, ,8 69 Házas, gyermek nélkül 5,7 65 7,5 127 Házas egy gyermekkel 4, ,5 109 Házas 2 és több gyermekkel 7,3 96 7,5 177 Forrás: Életszínvonal ( ) táblázat Kivel osztja meg leggyakrabban bánatát, ki hallgatja meg elsősorban? az érvényes válaszok nemek szerinti megoszlása, 1993 Nő (N=0) Férfi (N=0) Párjával 72,4 64,0 Szüleivel, testvéreivel 40,8 28,4 Baráttal 35,7 27,9 Mással 19,9 15,1 Senkivel 3,5 9,5 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, TÁRKI- Családi Értékek Két párhuzamosan kérdezett 0 fős minta (N=2000). Megjegyzés: A válaszadónak a három legfontosabb személyt kellett megjelölnie az összes 16 lehetséges kategória közül. Ezért a gyakoriságok összege meghaladja a százalékot. A kategóriák tartalma: párjával (házastárs, élettárs, partner); szüleivel, testvéreivel (anyja, apja, lánytestvér, fiútestvér, más rokon); baráttal (barát, barátnő); mással (szomszéd, munkatárs, pap, orvos, pszichológus); vagy senkivel A barátok számának átlaga iskolai végzettség szerint, 1997-ben Teljes minta Férfi/nő Férfi Nő átlag N Átlag aránya N Átlag N Átlag 8 osztálynál 382 2,2 2, , ,5 kevesebb 8 általános 936 4,3 1, , ,4 Szakmunkáské 583 4,9 1, , ,4 pző Középfokú 578 5,4 1, , ,1 Felsőfokú 291 5,2 1, , ,5 Összesen ,5 1, , ,6 Forrás: Albert Fruzsina-Dávid Beáta: A barátokról. In: Kolosi T.-Tóth I.Gy. Vukovich Gy.: Társadalmi riport TÁRKI. Budapest old. 1. táblázat. 347

67 11.7. A barátok számának átlaga a kérdezett családi állapota szerint, 1997-ben Teljes minta Férfi/nő Férfi Nő átlag N Átlag aránya N Átlag N Átlag Nőtlen, 559 4,1 1, , ,0 hajadon Házas 681 4,2 1, , ,6 Elvált 67 4,7 2,0 (27) 6,7 40 3,3 Özvegy 144 4,8 1,8 66 6,4 78 3,4 Összesen ,5 1, , ,6 Forrás: Albert Fruzsina-Dávid Beáta: A barátokról. In: Kolosi T.-Tóth I.Gy. Vukovich Gy.: Társadalmi riport TÁRKI. Budapest old. 5. táblázat. 348

68 12. Erőszak és bűnözés Ismertté vált bűnelkövetők, sértettek, jogerősen elítéltek és fogvatartottak száma nemenként, Száma % Száma % Száma % Ismertté vált , , ,0 bűnelkövetők Nő , , ,7 Férfi , , ,3 Sértettek száma , , ,0 Nő , , ,5 Férfi , , ,5 Jogerősen elítéltek száma 47694, , ,0 Nő , , ,0 Férfi , , ,0 Fogvatartottak száma 12319, , ,0 Nő , ,7 Férfi , , ,3 Forrás: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség, Országos Igazságszolgáltatási Tanács, Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága adatai alapján Fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása, (%) Év Nő Férfi Száma % Száma % , , , , , , , ,3 Forrás: Vavró István, Igazságügyi Minisztérium A sértettek megoszlása bűncselekmény csoportonként nemek szerint, 1998 (%) Nők Férfiak Személy elleni bűncselekmények 3,8 4,3 Közlekedési bűncselekmények 2,1 1,9 Nemi erkölcs elleni 0,3 0,0 bűncselekmények Közrend elleni bűncselekmények 2,2 2,5 Vagyon elleni bűncselekmények 91,2 90,7 Összesen,0,0 Fő Forrás: Vavró István, Igazságügyi Minisztérium. 349

69 12.4. A jogerősen elítélt fiatalkorúak megoszlása bűncselekmények szerint, 1998 (%) Bűncselekmények Leányok Fiúk Az állam elleni bűncselekmények - - Az emberiség elleni bűncselekmények - - Személy elleni bűncselekmények 6,7 5,5 A közlekedési bűncselekmények 1,8 4,0 A házasság, a család, az ifjúság és a 0,5 1,0 nemi erkölcs elleni bűncselekmények Az államigazgatás, az 3,7 0,9 igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények A közrend elleni bűncselekmények 15,9 10,6 Gazdasági bűncselekmények 0,7 0,2 Vagyon elleni bűncselekmények 70,7 77,9 Honvédelmi kötelezettség elleni - - bűncselekmények Bűncselekmények összesen,0,0 Fő Forrás: Vavró István, Igazságügyi Minisztérium A jogerősen elítélt felnőtt korúak megoszlása bűncselekmények szerint, 1998 (%) Bűncselekmények Nők Férfiak Az állam elleni bűncselekmények - - Az emberiség elleni bűncselekmények - - Személy elleni bűncselekmények 6,8 8,3 A közlekedési bűncselekmények 8,4 19,3 A házasság, a család, az ifjúság és a 2,5 2,0 nemi erkölcs elleni bűncselekmények Az államigazgatás, az 5,2 3,0 igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények A közrend elleni bűncselekmények 18,7 16,0 Gazdasági bűncselekmények 3,8 2,6 Vagyon elleni bűncselekmények 54,6 48,7 Honvédelmi kötelezettség elleni - 0,1 bűncselekmények Bűncselekmények összesen,0,0 Fő Forrás: Vavró István, Igazságügyi Minisztérium. 350

70 12.6. A felsorolt kérdésekre adott válaszok megoszlása a 18 éven felüli nők körében (%) Igen Nem Nem tudja Hibás válasz 1. A megerőszakolt nő maga tehet róla 35,0 48,9 11,0 5,1 2. Majdnem megerőszakolták 9,4 79,9 10,6 0,1 3. Megerőszakolták 2,2 85,5 12,1 0,2 4. Férje megerőszakolta 7,6 79,5 12,3 0,6 5. Gyerekkorában molesztálták 8,1 80,2 11,0 0,7 6. Apa verte anyát 19,6 68,3 10,9 1,2 7. Szülei fenyegették egymást 25,7 59,5 11,7 3,1 8 Félt, hogy szülei verekednek 27,1 60,9 11,1 0,9 9. Szülei megverték 12,6 75,9 11,0 0,5 10. Szülei rendszeresen verték őt 4,9 82,9 11,6 0,7 11. Pofozta gyerekét 13,3 72,9 13,0 0,9 12. Verte gyerekét/bánja 14,2 70,9 14,2 0,8 13. Szülő joga a pofozás 70,3 17,3 10,5 1,9 14. Félt, hogy megveri a férje 18,1 69,1 11,8 1,0 15. Férje fenyegette 22,3 65,4 11,9 0,4 16. Férje megverte 13,4 72,1 14,2 0,4 17. A családi bajt titkolni kell 55,0 31,2 11,3 2,5 18. A rendőrség nem tesz semmit az 45,0 40,9 10,9 3,2 erőszak ellen Forrás: Tóth Olga (1999): Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 12. Budapest: TÁRKI. Melléklet. 42. old. (N=1010). 351

71 13. Közélet és hatalom Ön szerint mennyire befolyásolja az emberek társadalmi helyzetét a nemi hovatartozás? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében életkor, lakóhely és legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1992 (%) Igen, befolyásolja Nem, nem befolyásolja Életkor Nő Férfi Nő Férfi N éves 23,5 18,0 50,0 55, éves 36,3 24,2 41,4 51, éves 35,9 30,7 42,2 45, éves 40,3 35,0 34,4 38, éves 34,6 36,7 40,5 38,0 583 Lakóhely Község 32,3 25,0 42,2 48, Város 32,0 27,4 40,2 45,2 793 Megyeszékhely 45,0 31,4 35,3 41,3 410 Főváros 31,8 34,2 47,5 47,7 565 Legmagasabb iskolai végzettség Legfeljebb 8 32,1 30,2 41,3 46, általános Szakmunkásképző 32,4 27,8 45,7 47,1 764 Befejezett 36,4 24,0 41,0 48,4 676 középiskola Felsőfokú 40,2 33,5 37,9 41,3 336 Forrás: OTKA, TÁRKI-MOBILITÁS 1992 (N=3000). Megjegyzés: Ötfokú skálán adott válaszokat három kategóriába vontuk össze: 1. Nagyon befolyásolja (5), befolyásolja (4) 2. Befolyásolja is meg nem is (3); 3. Nem befolyásolja (2), egyáltalán nem befolyásolja (1). A táblázatban csak az 1. és 3. Kategóriába tartozó válaszok szerepelnek Ön igazságosnak tartaná-e, ha azonos képességű férfiak és nők esetén a nőket előnyben részesítenék a munkához jutásban? az érvényes válaszok megoszlása a éves nők és férfiak körében iskolai végzettség szerint, 1998 (%) Legfeljebb 8 általános Szakmunkás végzettség Befejezett középiskola Felsőfokú végzettség Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Igazságos- 44,4 24,1 29,4 20,2 18,5 8,1 11,1 24,2 nak tartja Nem tartja igazságosnak 55,6 75,9 70,6 79,8 81,5 91,9 88,9 75,8 Összesen: (N) (63) (29) (85) (89) (108) (74) Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet,TÁRKI-OMNIBUSZ 98/4 (N=620). (36) (33) 352

72 13.3. Ön mennyire érdeklődik a politika iránt? az érvényes válaszok megoszlása a nők és férfiak körében legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 1998 (%) Egyáltalán nem Kicsit Eléggé Nagyon érdeklődik Összesen (N) érdeklődik Legfeljebb 8 Nő 52,3 36,3 8,1 3,3 (391) általános Férfi 48,4 32,9 15,4 3,4 (231) Szakmunkásképző Nő 25,5 56,5 14,3 3,7 (134) Férfi 27,1 46,9 21,4 4,6 (226) Befejezett Nő 20,1 50,3 24,8 4,8 (194) középiskola Férfi 10,8 41,6 35,6 12,1 (162) Felsőfokú Nő 6,2 37,3 41,5 15,0 (78) végzettség Férfi 12,6 18,9 44,5 23,9 (82) Forrás: Századvég Politikai Iskola, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/4 (N=1500). Megjegyzés: A válaszokat négyfokú skálán mérték Ön milyen gyakran nézi a televíziós hírműsorokat? az érvényes válaszok megoszlása a kérdezett iskolai végzettsége szerint nemenként, 1998 (%) Legmagasabb iskolai végzettség Legfeljebb 8 Szakmunkásképz Befejezett Felsőfokú általános ő középiskola Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Soha 7,2 4,6 2,7 2,2 1,2 1,9 3,0 - Hetente 31,0 25,9 35,4 26,2 36,0 23,9 20,0 15,0 néhányszor Mindennap 61,8 69,5 61,9 71,6 62,8 74,2 77,0 85,0 Összesen: (N) (319) (197) (147) (229) (242) (159) () (107) Forrás: Századvég Politikai Iskola, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2. (N=1500) Ön milyen gyakran nézi a milyen gyakran olvas napilapot, újságot? az érvényes válaszok megoszlása a kérdezett iskolai végzettsége szerint nemenként, 1998 (%) Legmagasabb iskolai végzettség Legfeljebb 8 Szakmunkásképz Befejezett Felsőfokú általános ő középiskola Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Soha 31,7 25,9 19,0 8,7 7,9 10,1 7,0 7,5 Hetente 32,3 32,0 34,0 37,1 43,8 35,8 33,0 24,3 néhányszor Mindennap 36,1 42,1 46,9 54,1 48,3 54,1 60,0 68,2 Összesen: (N) (319) (197) (147) (229) (242) (159) () (107) Forrás: Századvég Politikai Iskola, TÁRKI-OMNIBUSZ 98/2. (N=1500) 353

73 13.6. A választókorú nők és férfiak részvételi aránya az 1990-es, 1994-es és 1998-as választásokon Összes megkérdezett Választók aránya Választási évek Nő Férfi Nő Férfi 1990 (N=886) ,1 78, (N=1289) ,4 78, (N=1500) ,9 67,4 Forrás: 1990 és 1994: ISSP 1990: ISSP 1994, Eva Fodor "The Political Woman: Women in Politics in Hungary" in Marilyn Rueschemeyer (ed). Women in the Politics of Postcommunist Eastern Europe. M.E.Sharpe, Armonk, NY : TÁRKI Omnibusz 98/ A parlamenti pártok képviselőinek száma és megoszlása nemük szerint, Párt A képviselők száma A képviselők aránya Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt 1990 FIDESZ ,9 9,1,0 FKGP ,2 6,8,0 KDNP ,2 4,8,0 MDF ,2 4,8,0 MSZP ,8 15,2,0 SZDSZ Független ,5 85,7 8,5 14,3,0,0 Összesen ,7 7,3, FIDESZ FKGP KDNP ,0 92,3 95,5 5,0 7,7 4,5,0,0,0 MDF ,2 15,8,0 MSZP ,5 10,5,0 SZDSZ ,1 15,9,0 Agrárszövetség 1 1,0,0 LPSZ Összesen ,0 88,9 11,1,0, FIDESZ ,2 6,8,0 FKGP ,7 6,3,0 MDF ,4 5,6,0 MIÉP ,9 7,1,0 MSZP SZDSZ ,6 87,5 10,4 12,5,0,0 Független Összesen ,0 91,7 8,3,0,0 Forrás: Pártok, képvidelőjelültek az évi parlamenti választásokon. Társadalomstatisztikai füzetek. KSH,

74 13.8. A pártok jelöltjeinek száma nemek szerint, 1998 Párt Férfi Nő Összesen FIDESZ MSZP FKGP SZDSZ MIÉP MDF Munkáspárt KDNP MDNP Új Szövetség EMU NF Egyéb párt Függetlenek Összesen Forrás: Pártok, képvidelőjelültek az évi parlamenti választásokon. Társadalomstatisztikai füzetek. KSH, A pártok jelöltjeinek megoszlása nemek szerint, (%) Pártnév Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő FIDESZ 87,7 12,3 92,1 7,9 90,9 9,1 MSZP 90,0 10,0 89,2 10,8 91,1 8,9 FKGP 93,0 7,0 91,2 8,8 87,8 12,2 SZDSZ 88,1 11,9 88,0 12,0 85,9 14,1 MIÉP 89,8 10,2 88,4 11,6 MDF 94,1 5,9 91,7 8,3 93,9 6,1 Munkáspárt 90,5 9,5 82,3 17,7 83,0 17,0 KDNP 93,6 6,4 90,9 9,1 80,1 19,9 MDNP 89,2 10,8 Új 84,1 15,9 Szövetség EMU 84,4 15,6 NF 91,1 8,9 Egyéb párt 92,4 7,6 91,0 9,0 83,1 16,9 Független 92,1 7,9 89,3 10,7 96,1 3,9 Összesen 91,5 8,5 90,0 10,0 87,5 12,5 Forrás: Pártok, képvidelőjelültek az évi parlamenti választásokon. Társadalomstatisztikai füzetek. KSH,

75 ben válaszoló civil nőszervezetek néhány adata Név Tagok száma Állami támogatás (ezer Ft) Önkéntes munkavállalók száma Magántámogatás (ezer Ft) Összes bevétel 1997-ben (ezer Ft) Magyar Nők Szövetsége MONA Magyarországi Női Alapítvány Nők Esélyegyenlőségéért Alapítvány Diplomás Nők Magyarországi Szövetsége Nők a Holnapért Alapítvány Független Női Szövetség Nők Háza Egyesület Nők a Közéletben Alapítvány Pécsi Nőegylet Első Magyar Vidéki Nőegylet Kemecsei Nőegylet Kunsági Anyákat Védő Egyesület Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület Zalai Nők Egyesülete Mi Nők Miskolci Nők Egyesülete Országos Nőszövetség Beloianniszi Nőegylet Sukorói Nőegylet Községi Nőegylet Forrás: Nonprofit szervezetek statisztkája, KSH A polgármesterek száma nemek és településtípusok szerint, Településtípus Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Budapest Megye jogú város Többi város Község Összesen Forrás: A BM adatai alapján. Megjegyzés: 1990-re vonatkozóan a fenti bontásban nem állnak rendelkezésre adatok. Az 1998-ra vonatkozó BM adatok a polgármesterek és képviselők lakóhelye szerint vannak megadva. A megválasztásuk helyére vonatkozó adatokat a BM adatai alaján nem lehet összeállítani. A budapesti kerületek adatai szintén nem összeállíthatók. A táblák a megyei önkormányzati képviselők adatait nem tartalmazzák A polgármesterek megoszlása nemek és településtípusok szerint, (%) Településtípus Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Budapest 0,8 0,6 0,8 1,1 0,8 1,0 Megye jogú város 0,6 0,3 0,6 1,2 2,3 1,4 Többi város 5,9 2,5 5,6 8,2 5,3 7,8 Község 92,7 96,6 93,0 89,5 91,6 89,8 Összesen,0,0,0,0,0,0 Forrás: ld táblázat 356

76 Az önkormányzati képviselők száma nemek és településtípusok szerint, Településtípus Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Budapest Megye jogú város Többi város Község Összesen Forrás: ld táblázat Az önkormányzati képviselők megoszlása nemek és településtípusok szerint, (%) Településtípus Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Budapest 2,7 2,4 2,6 3,1 2,5 2,9 Megye jogú 2,6 1,3 2,3 3,1 1,8 2,8 város Többi város 12,4 7,6 11,4 13,7 7,8 12,3 Község 82,3 88,7 83,7 80,1 87,9 82,0 Összesen,0,0,0,0,0,0 Forrás: ld táblázat Az egyesületi tagok számának megoszlása nemek szerint az közötti felvételek alapján (%) Év Férfi Nő Összesen ,9 19,1, ,3 23,7, ,6 26,4, ,1 27,9, a.) 64,4 35,6, b.) 49,5 50,5,0 Megjegyzés: a.) A társadalmi mobilitás felvétel adatai. Szakszervezeti tagok nélkül. b.) A társadalmi mobilitás felvétel adatai. Szakszervezeti tagokkal együtt. Forrás: Az 1932, 1970, 1982, évi egyesületstatisztikai felvételek és az évi társadalmi mobilitás-felvétel adatai. 357