Készítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola

Átírás

1 Készítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola

2 A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak- és a Súgó patakok találkozásánál fekszik a 13A országút mellett. Nyugaton Felsősófalvával határos, a két település között folyik a Határ patak, keleten a Firtos-hegy, a Kalonda domb és fennsík határolja.

3

4 A hagyomány szerint a falu első házai a Korondi-hegyen, a Szállás nevű határrészen épültek ban Kurund néven említi először a pápai tizedjegyzék, amikor a falu papja, Péter, 2 banálist fizetett, de 1334-ben az egyházi adó csak 1 régi banálist tett ki. A középkorban, a mezőgazdaság mellett, több korondi család számára az egykori sófalvi felszíni fejtésű bánya és a só értékesítése nyújtott megélhetési lehetőséget. Azonban, az 1562-es székely felkelést követően a szabad sóhasználati jog megszűnt, és ekkortájt kezdtek a korondiak egyéb szakmák, így a fazekasság felé irányulni.

5 1613-ból rendelkezünk először írásos adattal a korondi fazekasságról, ekkor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolta a korondiakat. A későbbi évtizedekben több fejedelmi rendelkezés is készült az udvarhelyi fazekasok védelmében, de a korondiak ezeket nem tartották be, sőt bővítették a termelésüket, így pld ból már kályhacsempe is fennmaradt ben gróf Gyulaffy László, erdélyi kancellár, korondi birtokos, biztosítja a korondi fazekasoknak, hogy évente 4 vásárt tarthassanak Korondon, ahol szabadon árusíthatják termékeiket ban a fazekasok száma 50 körüli.

6 1831-ben a Firtos várához közeli Táborhelyen, a Keselyű-tető és Péter-hegy közötti kb. harminc lépés átmérőjű területen jelentős aranyérme-lelet került elő. Az érmék a 7. századból valók, a bizánci császárok pénzei. Feltételezések szerint a Küküllő térségében ekkor avar központ lehetett. Az avar közösségeknek között régészeti hagyatékai maradtak. Az avarok, várkunok népéről feltételezik, hogy később székelyeknek nevezték őket. A 19. század végén elterjed a mázas kerámia ban 367 fazekas dolgozott a faluban. Az értékesítés kezdetben a közelebbi vidékeken történt, később átterjedt a Kárpátokon túlra is. A piaci terjeszkedést az Ausztria-Magyarország és Románia között kirobbant vámháború ( ) rövid időre megtorpantotta. Az 1893-ban alapított székelyudvarhelyi Kő- és agyagipari szakiskolába korondi fazekasok is beíratták gyerekeiket, de ők maguk is részt vettek rövidebb (általában 8 hónapos) tanfolyamokon, így próbálva fejleszteni mesterségbeli tudásukat.

7 Ugyanebben az évben alakult az első fazekas üzem Korondon, Gáspár Gyula vezetésével. A mázas edények gyártásának elsajátítása nagyobb jövedelmet biztosított, de az idők folyamán, a munkavédelmi előírások elhanyagolása miatt is, a máz alapanyagaként használt ólom-oxid az egészségkárosító hatása miatt fog keményen visszaütni. A faluhoz közeli Árcsó borvízforrás mellett a 19. században épült ki a Korondi-fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek. Orbán Balázs beszámolója szerint a fürdőnek ötszáz férőhelyes panziója volt. A vendégek zöme a parajdi kisvasút (1909-ben napi négy vonatjárat közlekedett a Budapest Parajd-útvonalon) végállomásáról lovas fogaton jutott el Árcsóra.

8 A falunak 1910-ben 3752, túlnyomóan magyar nemzetiségű lakosa volt ben 5097 lakosból 4629 volt magyar, 455 cigány, és 13 román. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajd járáshoz tartozott ban Korond városi rangot igényelt a központi hatóságoktól, de nem kapta meg. A 20. század elején a faluban egy - érdekes módon nem kerámiával foglalkozó - üzem működött: az aragonitgyár ( ). Emellett, voltak itt fűrész- és gabonamalmok, olajütők és posztóványolók, amelyek a falu és szűk környezete igényeit elégítették ki. Sokan a háztáji gazdálkodásból (kukorica, burgonya, búza, zab, len, kender, zöldségek, gyümölcsök termesztése), állattartásból (tehén, juh, kecske, ló, disznó, baromfi), vagy a tapló feldolgozásából (sapkák, dísztárgyak) biztosították megélhetésüket. A szőttesek, varrottasok, szőnyegek készítése is majdnem kizárólag helyi igényeket elégített ki.

9 Korond a székely katonai hagyományoknak megfelelően tíz részre, ún. tízesre volt felosztva, amelyek a falu középpontja körül helyezkedtek el. Korondi utcanevek: Alszeg, Borvíz, Bolhadomb, Derékföld, Dió, Észak, Fő, Felszeg, Futódomb, Futódombalja, Huszár, Ingyen, Kendi, Koszta, Kovács, Központ, Lőrinc Márton, Malom, Máték, Molnosok, Nagysár, Nyilak, Ölves, Papmocsára, Peti, Piac, Pünkösdi mező, Rózsa, Sárosvápa, Sóút, Sóré, Szőlőmár, Tanórok, Telek, Temető, Térmeg, Tóth, Tóköz, Tómező, Tószeg, Víziek, és a Piactér.

10 Itt született : október 28- án Lőrincz Márton birkózó, az évi berlini olimpia bajnoka Itt született : Ambrus Lajos nyugalmazott magyar szakos tanár, író, költő, a Hazanéző folyóirat főszerkesztője