Az IFKA és az ipari szimbiózis

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az IFKA és az ipari szimbiózis"

Márta Törökné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az IFKA és az ipari szimbiózis

2 Az IFKA és az ipari szimbiózis Az Iparfejlesztési Közalapítvány jogutódja, az IFKA Iparfejlesztési Nonprofit Kft. (IFKA) 2010 óta dolgozik az ipari szimbiózis hazai meghonosításán. A magyarországi Nemzeti Ipari Szimbiózis Program 2010 januárjában indult, a LIFE+ támogatásával, az IFKA gondozásában az International Synergies Limited UK (ISL)-lel partnerségben valósult meg. A három éves program során több mint 800 vállalat kapcsolódott be a tevékenységekbe. Számos erőforrás-megosztó kapcsolat került azonosításra és megvalósításra. A vállalatok felismerték, hogy az ipari szimbiózis hatékony eszköz költségeik és környezeti kibocsátásaik csökkentésére. Mi az ipari szimbiózis? Az ipari szimbiózis elismerten * a zöld gazdaság, a munkahelyteremtés, az öko-innováció és az erőforrás-hatékonyság egyik legfontosabb hajtóereje. Az ipari ökológia egyik ágaként a termelési rendszereket a biológiai rendszerekhez hasonlóvá alakítja. Ezekben a rendszerekben nem keletkezik hulladék, minden anyagnak, erőforrásnak helye van. A hagyományos ipari termelés során számos hulladék keletkezik; az ipari szimbiotikus rendszerekben a részt vevő vállalatok melléktermékei, hulladékai hasznosulnak. A termelés erőforrás- és energiahatékonysága növekszik. Lineáris rendszer Hulladék Körkörös folyamat Hulladék Újrahasznosítás Nemzetközi ipari szimbiózis programok NISP UK (NISP EGYESÜLT KIRÁLYSÁG) Az Egyesült Királyságban a NISP 2005 óta működik. Míg a hálózat kezdetben csak egy régióban működött, mára az egész országra kiterjedt. Működésének anyagi hátterét a brit Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) biztosította a hulladéklerakási járulékból. A program gazdája az International Synergies Ltd. (ISL). A NISP UK által elért eredmények: Mutatószámok A szinergiák által létrehozott előnyök 1 évre vetítve* A szinergiák által létrehozott előnyök 5 évre vetítve* Lerakótól elterelt anyagmennyiség, tonna CO 2 -kibocsátás csökkenése, tonna Elsődleges nyersanyag megtakarítása, tonna Veszélyes hulladék keletkezés csökkentése, tonna Vízkibocsátás csökkentése, tonna Költségcsökkentés, EUR Program által generált bevétel, EUR A program vállalatokkal, közületekkel, önkormányzatokkal dolgozik együtt, hogy segítse energiahatékonyságuk javulását, csökkentse költségeiket, és kibocsátott feleslegeiknek új gazdát találjon. A magas lerakói járulékok megfizetésének terhe alól a vállalat a legegyszerűbben a NISP-en keresztül mentesül. Rendszeresen megszervezett workshopokon nyílik lehetőség olyan vállalattal együttműködésre lépni, amely a felesleget saját termelésében tudja használni, feldolgozni. Az együttműködések hasznait ún. esettanulmányokban (case study) rögzítik, amelyek a cégek számára marketingeszközként is használhatóak. A legismertebb ipari szimbiózis rendszer a dániai Kalundborgban valósult meg. Az itt működő vállalatok egymás hulladékanyagait és a keletkező hulladékhőt is hasznosítják. Az ipari szimbiózis hálózatok képesek összekapcsolni az egymástól elkülönülten működő iparágakat.

3 Ipari szimbiózissal foglalkozó programok világszerte Elismerések Az International Synergies együttműködésével a világ számos országában folytatnak ipari szimbiózissal foglalkozó projekteket, mint például Belgiumban, Brazíliában, Kínában, Mexikóban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Törökországban és az Egyesült Államokban. 2007: Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Technológiák Cselekvési Terve (ETAP) által a NISP az öko-innováció példájaként nyert tanúsítást. USA Mexikó Finnország Hollandia Lengyelország Egyesült Királyság Magyarország Törökország Olaszország Románia Kína Dél-Korea 2010: Az OECD az ipari szimbiózist á la NISP úgy említi mint a rendszerszintű innováció kitűnő példája, amely alapvető fontosságú a jövőbeli zöld növekedéshez. 2010: A WWF által összeállított jelentés a NISP-et a 20 világszerte legmeghatározóbb zöld innováció közé sorolja. Chile Brazília Dél-afrikai Köztársaság Ausztrália 2012: A Greennovatív szolgáltató kategóriában a zsűri egybehangzó véleménye alapján az első helyezést az Iparfejlesztési Közalapítvány Ipari társkereső program című pályázata kapta. Szervezetek EUR-ISA Az Ipari Szimbiózis Európai Szövetsége 2013 novemberében alakult meg az Ipari Szimbiózis Európai Szövetsége, melynek egyik alapító tagja az IFKA. A novemberi megnyitó ünnepség levezető elnöke és védnöke Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa volt. A szövetség vállalatot tömörít. EIT CLIMATE KIC Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által létrehozott Climate KIC (a klímaváltozással foglalkozó tudás- és innovációs közösség) is kiemelten fontos területként kezeli az ipari szimbiózist; dedikált platformot hozott létre az ilyen jellegű projektek kezelésére. A platformon belül az IFKA két projektben vett részt a as időszakban. 2012: Az IFKA NISP projektje lehetőséget kapott arra, hogy bemutatkozzon az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózata (EIONET) által szervezett, az erőforráshatékonysággal kapcsolatos jó gyakorlatokat bemutató webinaron. 2013: A Worldwatch Institute Europe Üzleti innovációs legjobb gyakorlatok a gazdaságban című jelentése a NISP-et követendő példaként említi.

4 Nemzetközi kitekintés; európai és hazai irányelvek A NISP hazai eredményei Az OECD évi jelentése a NISP UK programot az öko-hatékonyságot elősegítő módszerek között mutatja be. Az Európai Unió erőforrás-hatékonysági útiterve (Roadmap to a Resource Efficient Europe) Az Útiterv szerint: Számos eset bizonyítja a megnövekedett információáramlás előnyeit és a Ipari Szimbiózis Nemzeti Platformjai által nyújtott tanácsadás, valamint a vállalatok közötti kapcsolatépítés hasznát. Az Egyesült Királyságban működő Ipari Szimbiózis Nemzeti Programjának eredményei alapján a nyersanyagok újrahasználatának biztosítása 1,4 milliárd EUR éves megtakarítás mellett 1,6 milliárd EUR hasznot hozott. Ez alapján az Útiterv felkéri a tagállamokat, hogy támogassák az ipart az ipari szimbiózis eszközével. Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság: erőforrás-hatékonysági politikák közgazdasági elemzése A beszámoló 23 ország 120 erőforrás-hatékonysági politikájának áttekintésével a közgazdaságilag, környezetileg és társadalmilag egyaránt leghatékonyabb módszer azonosítását célozta, és a NISP-et a leghatékonyabb eszköznek nevezte. Rámutatott, hogy ez a program nyújtotta a legszélesebb környezeti és gazdasági hasznot, és hogy egy EU szinten megvalósuló hálózat még a NISP sikerét is felülmúlhatja. A beszámoló később kitér arra, hogy a NISP által elért CO 2 -kibocsátás csökkentésének költsége 1 tonnára vetítve 0,44 EUR. Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság: fenntartható ipar út a növekedés és az erőforrás-hatékonyság felé A 2011-es jelentés az ipari szimbiózist a versenyképesség javítására és erőforrás-hatékonyság növelésére alkalmas politikai eszközként azonosítja. Kiemeli, hogy az ipari szimbiózis további előnye, hogy a vállalatokat erőforrás-hatékonysági érdekeik mentén képes klaszterekbe tömöríteni, elősegítve ezzel a helyi és regionális növekedést. Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság: Bölcsőtől Bölcsőig Hálózat kezdeményezéseinek útmutatója A Bölcsőtől Bölcsőig Hálózat a fenntartható növekedés és erőforrás-gazdálkodás területén működő leginnovatívabb megoldásokat kapcsolja össze Európában. A NISP a példaértékű projektek között került bemutatásra a tagállamokban megvalósuló legjobb gyakorlatokat tartalmazó listában. A közép-magyarországi három éves ipari szimbiózissal foglalkozó projekt eredményei: IS-hálózatba bevont vállalatok száma: 857 azonosított szinergiák: 840 megvalósított szinergiák: 72 lerakótól eltérített anyagmennyiség: 1188 tonna kiváltott elsődleges nyersanyag: 1238 tonna megelőzött CO 2 -kibocsátás: 3751 tonna megelőzött vízkibocsátás: m3 Az ipari szimbiózis az alábbi nemzeti és európai célkitűzések megvalósításához járul hozzá: A cél Áttérés a ciklikus gazdaságra Vállalati erőforrás-hatékonyság növelése Vállalati versenyképesség növekedése Gazdaságfejlesztés Energiafelhasználás csökkenése Ipari termelés környezetterhelésének csökkentése Foglalkoztatottság növelése Megújuló energiák használatának növelése Hogyan érjük el? A vállalatok közötti hálózatépítéssel (network) Az anyagok több termelési folyamatban vesznek részt, így nő az élettartamuk, a megtermelt energia visszanyerésre kerül, és az iparban marad A másodlagos nyersanyag-felhasználással csökkennek a beszerzés költségei, versenyképesebb lesz az ár Az együttműködések bizalmon alapuló gazdasági kapcsolatokat eredményeznek Az elsődleges nyersanyagok mennyiségének csökkenésével Erőforrás-megosztással, kisebb mennyiségű be- és kimenő anyagáramokkal Ipari szimbiotikus kapcsolatok működtetése emberi erőforrás igénybevételével (munkahelyek a másodlagos feldolgozásának, az erőforrás-megosztó kapacitások létrehozásának területén) Lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentésével - a lerakás helyett a hulladékok energetikai hasznosításával

5 IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Nemzeti Ipari Szimbiózis Program

Hasonló dokumentumok

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental