Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia

Átírás

1 Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Interjú Kisgyörgy Rékával, az ETDK főkoordinátorával Milyen hagyományokra tekint vissza az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia? 2015-ben a 18. ETDK-t szervezzük. Az elsőt 1992-ben szervezték meg. A kezdetektől fogva a KMDSZ szervezi, de mindig vannak partnerei. Kezdetben a BBTE, majd a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, az utóbbi időben a Sapientia is. Milyen szervezői munka folyik a háttérben? A szervezői munka már ősszel elkezdődik, amikor a szekciók kialakulnak, a határidőket leszögezzük, felkérjük az egyetemeket, hogy küldjenek zsűritagokat, hogy hirdessék a rendezvényt. Azon felül tartunk előzetes felkészítő előadást a diákoknak, hogy hogyan írják meg a szakdolgozatot. Mik a tapasztalataid a szervezéssel kapcsolatban? Nekem ez lesz az 5. évem, hogy szervező vagyok. Az elején szekcióvezetőként kezdtem, ami az alappillére a TDK-nak, mivel az a felépítése, hogy vannak különböző szekciók és minden szekciónak van egy vezetője. Utána az előadássorozatokat szerveztem és voltam koordinátor helyettes ben én voltam a TDK főkoordinátora. Kik jelentkezhetnek a Tudományos Diákköri Konferenciára? Bárki jelentkezhet a TDK-ra, aki reál és humán tudományokban fejti ki a tanulmányait, mivel itt, Kolozsváron van a reál-, humán- és társadalomtudományi szekció. Bármely egyetemről lehet jelentkezni Erdélyben, sőt jelentkezhetnek Magyarországról, vagy Felvidékről, csak nem nyerhetnek, ezért helyezést kapnak. A kérdést azért tettem fel, mert a Sapientia kolozsvári karán léteznek tanszéki/kari TDKkonferenciák. Itt történik meg az első erőfelmérés. Milyen formai kritériumot kell a hallgatónak a jelentkezéshez teljesítenie? Először be kell jelentkezni az online felületre, majd egy következő határidőre be kell küldeni egy kivonatot. A kivonatnak is megvannak a formai követelményei, hogy maximum hány karakter lehet. Az után a dolgozatot kell beküldenie egy újabb határidőre. A dolgozat minimum 6 oldal, és maximum 35 oldal lehet. Mi történik, ha valaki jelentkezik, de nem készíti el a dolgozatát? Nincs kizárási kritérium. Nem szeretnénk elzárni senkit attól, hogy bemutassa tehetségét. Azért ilyen fokozatos a jelentkezés, hogy ösztönözzük a diákokat, hogy dolgozzanak, hogy igen, elkészítik a dolgozatokat. A végső határidő április vége, amíg leadhatják a dolgozatot, és kevesen szoktak lemorzsolódni. 1

2 Ma hány szekciója van az ETDK-nak? A legelején húsz szekcióval indult. Az ETDK-nak a tavaly 38 szekciója volt. Negyvenet szoktunk hirdetni. De vannak olyan szekciók, amelyeket nem tudunk elindítani jelentkezés hiányában, vagy vannak olyan szekciók, amelyek összevonásra kerülnek. Így ingadozik a szám 35 és 40 között. Mi szempontok szerint értékelik a dolgozatokat? Egy előzetes zsűrit kérünk fel minden szekció esetében, elismert oktatókat az illető területről különböző egyetemekről. Van egy megadott pontozási rendszer, ennek alapján a zsűritagok előzetesen elbírálják a dolgozatot, mivel ők előzetesen megkapják azt a konferencia előtt. A konferencia alatt ők a bemutatást értékelik, vagyis kettős értékelésre kerül sor: magát a dolgozatot és az előadás módot is értékelik. Szerinted miért fontos a TDK-részvétel a hallgatók egyetemi tanulmányai során? Szerintem azért fontos egy TDK, mert ösztönzi a kutatási szándékot a diákokban. Ők különböző kutatómunkákba kerülnek be, legkésőbb államvizsga céljából. Ezért is szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy ez tehetséggondozás, mivel a diákok nagy része, aki önálló munkát végez, vagy esetleg az egyetem mellett végez kutatómunkát, az mutassa be a dolgozatot szakmai zsűri előtt, aki majd elbírálja. Nem csak elbírálja, hanem utat mutat nekik, hogy merre lehet továbblépni, hogy mit kellene javítani, mi a jó a dolgozatban, és az egész szakmai fejődés szempontjából nagyon jó. Milyen a kapcsolat a tanár és a diák között a felkészülés során? Erre csak áttételesen látunk rá. Nálunk, Erdélyben hagyomány a tehetséggondozás, hogy különböző tanárok mellé csoportosulnak a diákok. A tanároknak megvannak a kutatási területeik, melyekből a diák választhat. A vezetőtanár a diáknak szakmai mentora, amikor elkészíti dolgozatát, akár az államvizsga dolgozatát, hogy miként dolgozzon. Valójában egy munkatársi, partneri kapcsolat jön létre, ami szerintünk a legmegfelelőbb. Egy évben hányan szoktak jelentkezni az ETDK-ra? 2014-ben 320 dolgozattal jelentkeztek, de ez egy olyan 400 fős konferenciát jelent, mivel vannak több szerzős dolgozatok. Hol tudnak a fiatalok az ETDK-ra jelentkezni? Online felületen lehet jelentkezni: Ez a hivatalos címe a TDK-nak és ott lehet jelentkezni. Milyen tanácsot tudnál adni olyan hallgatók számára, akik nem ETDK-áztak? Én azt gondolom, hogy kihagytak egy nagy lehetőséget. Erről nem lehet lekésni, utolsó évesen is vágjanak bele. Mert ezek meghatározó élmények a diákok szempontjából, és a visszajelzés min- 2

3 dig jó. Szükséges, hogy visszajelzést kapjanak akár első évesen, akár végzős a diákok, mivel ez olyan szakmai tapasztalat, ami később még az önéletrajzban jól mutat. A kiemelkedő tudományos dolgozatokat szerzőik más versenyen is bemutathatják? Az ETDK előfutára az Országos Diákköri Konferenciának, ez a magyarországi országos TDK. A zsűrinek kell ajánlania a dolgozatokat az OTDK-ra. Magyarországon kétévente szervezik meg ben itt, Kolozsváron lesz az első OTDK, három szekcióban: fizika, földrajztudomány és matematika. Aki nem nyer első díjat, és ajánlja a tanár, az is mehet OTDK-ra? Az is megtörténik, hogy az első díjazottat nem ajánlják. Többet szoktak ajánlani, mint ahány díjazott van. Közöttük vannak országos nyerteseink. Milyen a diákok visszajelzése a konferenciáról? Azt hiszem, évről évre többen jelentkeznek a TDK-ra, és nagyobb az igény. Az utóbbi években elértük azt, hogy a konferencia ne legyen zárt, hogy minél több diák menjen és hallgassa meg a diáktársait, és ezáltal kedvet kapjon. Általában pozitív a visszajelzés. A zsűri is úgy szokott hozzáállni, hogy segítse elő a munkájukat. Vannak visszajáró diákjaink. Egyesek elsőéves koruk óta egészen a végzésig visszajárnak évente. Milyen más diákköri konferenciát ismersz? A konferenciák szekciók szerint vannak szétosztva a diákszervezetek között. Temesváron van a műszaki tudományok szekciója, nálunk vannak a reál-, társadalom- és humántudományok, Marosvásárhelyen van az orvosi, és Nagyváradon van az agrár és a környezetmérnöki szekció. Ezeket évente rendezik meg, és a legitim TDK-k jelölhetnek diákokat az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Az egyetemek keretében szervezett kari TDK-k nem jelölhetnek senkit az OTDK-ra. Országos TDK ha jól értettem minden második évben van. Mi történik, ha valaki abban az évben kap ajánlást, amikor nincs OTDK? Az OTDK, minden második évben van Magyarországon. Akik 2013-ban és 2014-ben nyertek, mindenki a 2015-ös OTDK-ra mehet. Magyarországon más a rendszer, mert a kari TDK-ról mehetnek az OTDK-ra, de nálunk más a rendszer, ezért létezik az ETDK, innen mennek ki az OTDK-ra. Léteznek kari TDK-k a Sapientia kivételével? Az az igazság, hogy nem mutatnak az egyetemek nagy hajlandóságot arra, hogy belső kari TDKt szervezzenek. Az azt jelentené, hogy minden karon külön kellene TDK-t rendezni. És miért nincs? Nincs rá igény? Ha minden évben túljelentkezés van, lehet, hogy lenne rá igény. 3

4 Igen, többször felmerült ennek a gondolata, hogy akkor az ETDK-ra úgy lehessen jelentkezni, hogy kari TDK-ról menjenek ki. Sajnos nem minden kar tudja megengedni magának, hogy megszervezze, mivel kicsi karok vannak. Például a fizikán hatan vannak, és nem lehet egyszerűen kari TDK-t szervezni. Ha minden évfolyamot összeveszünk az 30 ember, és abból nem mondhatom, hogy mindenki megy, mert ez szabadon választható dolog, és nem lehet kötelezni a diákokat, hogy részt vegyenek a TDK-n. Ez az illető közösség döntése. Öt hallgatónak is lehet versenyt szervezni. Ismersz diákköri konferenciákat román vonalon? Milyen kapcsolatban álltok a román vonallal? Nem konkrétan TDK-k vannak, hanem kari konferenciák. Igazából a karokon belül bemutatják a dolgozatokat, díjazzák, de nincs az a rendszer kialakulva, hogy van egy országos TDK, hogy oda beözönlenek az emberek és különböző szekciók vannak. Különbözik a kolozsvári TDK a többitől? Csak szekciókban különbözik. A szabályrendszer egyenként változik, de nincs nagy eltérés. Tehát, a többi TDK-nál ugyanaz a folyamat, tehát kivonatot küldenek, a dolgozatot, majd az elbírálás. Maximum a formai követelmények különböznek, de az is egy sávon belül mozog. Nem lehet állítani, hogy melyik a jobb... Főként azért, mert ezek különböző szekciókat fednek le, és különböző diákokat fognak meg. Nem tudom összehasonlítani. Az orvosi TDK-nál hasonló a konferencia a miénkhez, ott is 30 szekció van. Az orvosi TDK méreteiben az ETDK-hoz hasonlít. Ott nagyobb a külföldi résztvevők száma. A magyarországi résztvevők száma nagyobb, mint nálunk. Ott kilencvenen is vannak Magyarországról, nálunk csak harminc körül vannak. Magyarországiak jelentkezhetnek az ETDK-ra? Igen, de ők nem kapnak díjazást, csak helyezést. A másik dolog, hogy mi nem jelölhetjük őket OTDK-ra, mivel számukra ez egy plusz konferencia, amire eljönnek, mert szeretnék kutatásukat bemutatni. Kitől jön a támogatás? Láttam, hogy a honlapon ott a felhívás: hogy támogatást vártok. A szakmai támogatást a Babeş-Bolyai Tudományegyetem adja. Szakmai társszervező a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, és azon felül széles körben Erdélyből, és a Partium Keresztény Egyetemtől is jönnek tanárok. A konferencia szervezésére a támogatások pályázatokból van. Vannak különböző cégek, nem sokan, amelyek támogatnak, de igazából csak szekciókat. Például szekciókban adnak különdíjat, vagy ilyen jellegű dolgokat. A KMDSZ szokott pályázni. Vannak magyarországi cégek is, vagy inkább romániai cégek támogatnak? Vannak romániaihoz és magyarországihoz is írt pályázunk. Magyarországon fontos forrás a határon túli tehetséggondozási program, oda mi is tudunk pályázni. Azon kívül kolozsvári magyar cégek szokták igazából támogatni a szekciókat. Például az Informatika szekcióba rendszeresen van különdíj. 4

5 Melyik volt számodra a legemlékezetesebb ETDK? Azt hiszem az idei ETDK volt a legemlékezetesebb. Itt volt a legnagyobb felelősségem. És most rekord volt a dolgozatok és a jelentkezés terén, úgyhogy ez nagy konferencia volt. Milyen terveid vannak a jövővel kapcsolatban? Főként megtartani ezt a jelentkezési létszámot, és tovább fejleszteni a TDK-t. Szeretnénk egy kicsit jobban bevonni a szakkollégiumokat, hogy lehessen fejleszteni a szakkollégiumi rendszert Romániában. Kolozsváron látványosan nem működik, mivel nagyon kevés diák csatlakozik hozzá. Szeretnénk elérni azt, hogy diákok nagy létszámban akarjanak részt venni a TDK-n, hogy tudják, nem azért fontos nekik, mert a tanár azt mondja, hogy gyere ETDK-zni, mert megvan ez a dolgozat, és nem is azért, hogy államvizsga előtt állok, és úgyis megírom a dolgozatot, hanem azért, mert igenis, akarok és szeretnék részt venni benne. Nincs felső határ, hogy hányan jelentkezhetnek? Nincs, csak annyiban, hogy szekció akkor indul, ha minimum hat dolgozat van. Ha öt dolgozat van egy szekcióban, akkor összevonjátok más szekcióval? Igen, ha nem jön ki a dolgozatszám, akkor azt összevonjuk egy szakmailag közel álló szekcióval, és az a zsűri bírálja el a dolgozatát, de van olyan eset is, hogy például, szétválasztottak szekciót. Pl.: a pszichológiából kettő volt, mert az egyik kognitív, a másikban iskola-pszichológia volt, és annyian voltak, hogy mind a kettőben tizenvalahányan mutattak be dolgozatot. Kérdezett: Brînzan-Antal Krisztina 5