A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása

Átírás

1 TÁMOP / Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció A projekt eredményei megtekinthetők a honlapon

2 Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása Szerzők: Baráth Kinga, Bosnyák Edit, Cselik Bence, Dr. Farkas Judit, Protzner Anna, Trájer Emese, Dr. Tóth Miklós, Dr. Szmodis Márta, Dr. Szőts Gábor Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014 Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) sportmenedzsment@gmail.hu mst@sportmendzsment.hu Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) mstt@sporttudomany.hu A projekt eredményei megtekinthetők a honlapon

3 Tartalom: 1. A Projektről általában 4 2. Bevezetés 6 A sport európai dimenziói 8 Az Európai Unió szakpolitikája a sport területén Szakpolitikai mérföldkő: az első Tanácsi ajánlás a sport területén 12 Amire a Tanácsi ajánlás épül: az EU Iránymutatásai (EU PA GL) 12 Átvezetés a hazai kutatás bemutatására Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai 13 Bevezetés 13 Multiszektorális Megközelítés 13 Sport 14 Egészségügy 15 Oktatásügy 16 Közlekedés, környezet, várostervezés és közbiztonság 17 Idős polgároknak nyújtott szolgáltatások 18 EU HEPA hálózat A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata 19 Vizsgálati minta és módszerek 19 A vizsgálat módszertani áttekintése 20 Megbeszélés 22 Megállapítások és ajánlások A Tanács ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról. Nyomonkövetési keretrendszer Gyermekek fizikai aktivitásának előmozdítása, iránymutatások 34

4 1. A Projektről általában A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sport tu dományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/ kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére. A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását, preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihívásokra, mint például az egyre gyakoribb elhízásra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegségekre, figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat. Kutatási tématerületek 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. 3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában. A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése. a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára. 4-5

5 egy önálló adatbázis alapú szabadidősport portál kifejlesztésére címen amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sporttudományi szempontból releváns információkról. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása A projekt hét kutatási tématerülete közül a legátfogóbb és legösszetettebb téma a testmozgás egészségfejlesztő jellegének előmozdítását segítő módszerek feltárása volt. Elsősorban azért, mert a téma a hazai szakpolitikában más kontextusban jelenik meg: főleg a versenysport ellentettjeként, azaz mint szabadidősportot értelmezik. Valószínűleg többek között ez a szűk keretek közé szorítása sem engedte, hogy a települési sportkoncepciókban, nemzeti stratégiai dokumentumokban és a helyi/ országos sportszervezetek alapvető dokumentumaiban a formális/ szervezett és informális keretek között végzett egészségfejlesztő fizikai aktivitás feltételeinek megteremtése és módszereinek támogatása elfoglalja méltó helyét, amelyet a társadalmi, egészségügyi, szociális, oktató-nevelő és gazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból képvisel. A szűk értelmezési keretek közül való kilépéshez, a hazai fejlesztésekhez jelent szakpolitikai támogatást két uniós kulcsdokumentum hazai implementálása. Ezek segítségével az uniós testmozgásra vonatkozó iránymutatások többsége várhatóan hamarosan megvalósításra kerül és azok nemzeti szintű végrehajtását szorgalmazó és monitorozó un. tanácsi ajánlások a sportágazat fejlesztése mellett a társ-ágazatok bevonását is megalapozza. Az Európai Unió szakpolitikája Az előbbi bekezdésben említett két uniós kulcsdokumentum ismertetése előtt rövid áttekintést adunk az Európai Unió sportban szerzett kompetenciájáról és ilyen irányú hatáskörének érvényesítéséről a tagállamok sportpolitikájában. Ennek segítségével válik érthetővé, hogy miért vált úttörővé és a legelőrehaladottabb szakterületté az egészségfejlesztő testmozgás, vagy ahogy az eredeti angol kifejezés szól: health-enhansing physical activity (rövidítve HEPA). Promotion = előmozdítás Többféle magyar fordítás is létezik, de egy sem elég barátságos vagy elég szakmai, hogy könnyen beépüljön a magyar nyelvhasználatba. Bár a fizikai aktivitás hűen adja vissza a cselekvés lényegét, az némileg nyelvtörő és hosszú, ugyanakkor a testmozgás a sport és testkultúra világában járatos szakemberekben vált ki jogos ellenérzést, mert a cselekvés intenzitását nem pontosan adja vissza. Ezért a projekt és a tanulmány végig a hivatalos brüsszeli fordítást használja: testmozgás. Ugyanez a hivatali nyelvezet viszont felváltva két magyar szót is alkalmaz az eredeti angol health-enhansing kifejezés fordításakor: egészségvédő és egészségfejlesztő. Ez remélhetőleg nem zavarja az olvasót, felhasználót. Nem úgy, mint egy másik eset, ahol viszont kifejezetten káros, hogy két magyar szót felváltva használnak a hivatalosan kiadott uniós fordítások. A projekt szakértői közössége ezúton hívja fel a figyelmet és kéri a szakpolitikai dokumentumokat felhasználó döntés-előkészítő és döntéshozói köröket, a kormányzati és nem-kormányzati, sport és más ágazatok képviselőit, hogy a HEPA promotion tartalmú elemzések, iránymutatások és monitoring elemek magyar nyelvű fordításának felhasználásakor minden esetben a helytelen népszerűsít/népszerűsítés helyett a helyes előmozdít/előmozdítás kifejezést vegyék figyelembe. A projektet végrehajtó szervezetek a honlapjukon közzéteszik a javított magyar fordítást és kezdeményezik, hogy a hivatalos brüsszeli fordítást is vizsgálják felül. Indoklás: alapvető és messzire nyúló problémát jelentene, ha a magyar kormányzati és civil, sport és más szakmai szervezetek csupán propagálnák, hirdetnék, népszerűsítenék az egészségfejlesztést, az egészségfejlesztő testmozgást és nem tennének intézkedéseket a kormány, az önkormányzatok szintjén, a sportszervezetekben van a társágazatok szervezeteinek bevonásával ezért, hogy emelkedjen a magyar lakosság fizikai aktivitásának szintje és javuljanak az egészségügyi mutatók, hogy csökkenjen az életmód-betegségek gyakorisága, ezáltal az azzal összefüggő egészségügyi kiadás is.

6 2. Bevezetés A projekt vizsgálati/kutatási témái - adatokkal, tényekkel megalapozva egy-egy hazai szakpolitikai döntéshozatali eljárást - az unió által deklarált sport európai dimenziói közül kerültek ki. Bár ebben a dokumentumban az egészségfejlesztő testmozgás témaköréhez kínálunk kutatási eredményeket, megállapításokat, és ajánlásokat, illetve ezzel párhuzamosan közre adjuk a témában született európai iránymutatásokat, kötelességünk azt is bemutatni, hogy milyen kompetenciával rendelkezik az EU a sportban, illetve az utóbbi években milyen kérdésekben hozott eredményt a tagállamok és az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanács együttműködése. A kiadványban táblázatos formában közöljük az iránymutató európai szakmai anyagok szűkített listáját (1. táblázat), kiemelünk két kulcsdokumentumot és kivonatosan ismertetjük a hazai iskoláskorúak felmérésének eredményeit és az abból született ajánlásokat. A hazai országos méréseken alapuló következtések és ajánlások szorosan kapcsolódnak az európai szakmai iránymutatásokhoz, arra is rámutatva, hogy azok milyen jól beilleszthetők a hazai fejlesztésekbe, szakpolitikai intézkedésekbe. A kocka el van vetve. A projekt és a kiadvány bevezetőjének végén megállapíthatjuk, hogy a sport európai dimenziónak feldolgozását, hazai elemeinek kutatását célzó munka eredményei, illetve az uniós szakpolitikai dokumentumok együttes felhasználása mára szerves része kell, hogy legyen több szakterület több szintjén működő szervezet vezetőinek, döntéshozóinak munkájában. Az unió élt puha kompetenciájával, megtartva a tagállami hatáskört: szakmailag támogatja a magyar sportot az egészségfejlesztő testmozgás feltételeinek javításában az iránymutatások kiadásával és a monitoring-keretrendszer bevezetésével, összehangolta a tagállamok ilyen irányú tudását. A magyar sport szereplői, döntéshozói nem hagyhatják figyelmen kívül a hazai és európai feltárt tényeket a sport egyre növekvő társadalmi, egészségfejlesztő, oktatási-képzési, gazdasági fontossága miatt sem. A kiadvány-sorozat rávilágít a lehetséges fejlesztési eszközökre, miután a projekt feltárta az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszereket. A honlapon elérhető tanulmányok részletesen ismertetik a hazai felmérések adataira épülő, az uniós iránymutatásokkal összhangban lévő, azokat implementáló szakmai ajánlásokat a sport több kérdésében, melyeket európai illetve magyarországi dimenzióknak nevezünk. Egy kérdésben még javítani is szükséges az előző mondat kulcsszavát, ti novembere óta az uniós iránymutatások az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatban már nem csak beilleszthetők, hanem beillesztendők a tagállamok, így Magyarország érintett szakpolitikai döntéseibe, dokumentumaiba, programjaiba (EU Tanácsa, 2013a). 6-7

7 Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Egészségfejlesztő fizikai aktivitás/testmozgás Kettős karrier A Tanács ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról november 26. Tanulmánykészítésre tenderkiírás az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásainak implementációjáról július Sportolók kettős karrierjének Európai Uniós Iránymutatásai szeptember 28. Tanácsi következtetések az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítéséről november 14. Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai. Ajánlások az egészségjavító testmozgás támogatására irányuló politikai intézkedésekre október 10. Oktatás és képzés a sportban A2B Iránymutatások: A Kettős Karrier előmozdítása az EU-ban március 1. A Tanács következtetései a táplálkozásról és a testmozgásról (előkészítés alatt, június/július?) Tanulmány a fiatalok életviteléről és ülő életmódjáról, valamint a sport szerepéről az oktatás kontextusában október 1. Megvalósíthatósági tanulmány a lehetséges európai uniós mobilitási intézkedésekről a sport területén május 2013 Oktatási és képzési monitor (teljes jelentés) október 26. Önkéntesség a sportban Tanácsi következtetések a sportban való önkéntesség szerepéről az aktív polgárság erősítésében november 28. Önkéntesség az Európai Unióban tanulmány február 17. Foglalkoztatás (a sport területén) Összefoglaló jelentés a Sportoktatás és képzés EU szakértői csoport 4. üléséről június 27. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által (Megjegyzés: áttörésnek számít a Régiók Tanácsának Véleménye a fogyatékosság, sport és szabadidő témájában c. dokumentum kiadása április 15-én) Tanácsi következtetések a sport hozzájárulásáról az EU gazdaságához, különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségére és a társadalmi befogadásra február 4. Új munkahelyekhez szükséges új készségek: Azonnali cselekvés szakértői csoport jelentése február 25 Bizottsági közlemény Mozgásban az Ifjúság szeptember 15. Tanácsi következtetések a nemek között egyenlőség a sportban május 20. Nők és férfiak esélyegyenlőségi stratégiája szeptember Munkadokumentum: Foglalkoztatottak és szabad mozgás január 18. Tanácsi következtetések a sportnak az aktív társadalmi befogadás forrásaként és vezetőjeként betöltött szerepéről november 18. Európai fogyatékosságügyi stratégia november táblázat: Az unió két i ntézmények dokumentumai a sport európai dimenziónak területén (forrás: saját szerkesztés. Farkas Judit, Baráth Kinga, Kozsla Tibor, 2014)

8 Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Sport és gazdaság Bizottsági közlemény Új munkahelyekhez szükséges új készségek: a munkaerő-piaci és a képzettségi igények előrejelzése és összehangolása december 16. Társadalmi párbeszéd Megvalósíthatósági tanulmány Európai ágazati foglalkoztatás és képzés tanács a felállításáról márciusi kiírás, tanulmány 2014 végére Tanácsi következtetések a sport hozzájárulásáról az EU gazdaságához, különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségére és a társadalmi befogadásra február 4. Különleges tanulmányok: Összefoglaló tanulmány az alulról szerveződő sport finanszírozásáról Jelentés 1. rész: Tanulmány az alulról szerveződő sport finanszírozásáról Jelentés 2. rész: Ország-jelentések június 27. Tanulmány a társadalmi párbeszédről az európai professzionális labdarúgásban május 2 Eurobarométer (sport) Tanácsi következtetések a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítéséről november 27. Különleges Eurobarométer felmérés a sportról és fizikai aktivitásról március 25. Biztonság és szabályozások Tanulmány a szabadtéri szabadidős tevékenységek biztonságával kapcsolatos nem szabályozott intézkedésekről az EU-ban február 22. Sportra vonatkozó uniós munkaterv Különleges Eurobarométer felmérés a sportról és fizikai aktivitásról március 1. Zárójelentés a sport ügynökökkel foglalkozó EU konferenciáról november 9. Munka dokumentum: Foglalkoztatottak és szabad mozgás január 18. Tanulmány az Európai Unióban tevékenykedő sport ügynökökről november 1. A sportra vonatkozó uniós munkaterv ( ) május 2. A Bizottság jelentése a sport munkaterv ( ) végrehajtásáról január 29. A sportra vonatkozó uniós munkaterv ( ) június táblázat: Az unió két i ntézmények dokumentumai a sport európai dimenziónak területén (forrás: saját szerkesztés. Farkas Judit, Baráth Kinga, Kozsla Tibor, 2014) 8-9

9 A sport európai dimenziói Miért foglalkozik az unió a sport egyes kérdéseivel és miért nevezi azokat a sport európai dimenzióinak? Köznyelvi megfogalmazásba: az unió nem foglalkozik a versenysporttal, kivéve annak negatív jelenségeivel, és azt is csak abból a célból, hogy együttes erővel, közös szabályozással sikeresen és fenntartható módon visszaszorítsák a fogadási csalásokat, nézőtéri erőszakot, doppingot, stb. Amivel az unió a sport és fizikai aktivitás kapcsán foglalkozik, az a sport pozitív eszköz jellege: amitől több és jobb az egyén egészsége, szelleme, ami összehozza/összetartja a közösségeket, amitől erősebb a társadalom kohéziója. Így az unió támogatja az egészséges és befogadó társadalom fejlesztését, miközben a sportcélú létesítmények építése és üzemeltetése, sportszerek gyártása/forgalmazása, az egészségben megélt aktív évek száma, és szakemberek képzése, foglalkoztatása korábbi becslésekhez képest is jelentős gazdasági hatással is bír. Ezek fejlesztése, a sport mindennemű működtetése nemzeti szinten történik, ám ha bizonyos részeiben nem mutatkozik lehetőség, erő, tudás és anyagi forrás, a fejlesztésben kiveszi a részét az unió is: elemeire bontva a fejlesztés területeit, azok mentén támogatja a tagállamokat (1. ábra). Az ábra azt érzékelteti, hogy a hazai sportról való gondolkodás, az aszerinti felosztás (melyet a hazai sportstratégiai dokumentumok is alkalmaznak) és a sport európai dimenziónak összeillesztése nem jelent mást, mint hogy minden hazai sportszakember úgy tekintsen az európai dimenziókra, mint horizontális, keresztmetszeti, mindenhol értelmezhető és megjelenő kérdésekre/jelenségekre. Azaz: az önkéntesség, a jó kormányzás, a fogyatékkal élők integrálása vagy sport egészségfejlesztő, életmódelemként való kezelése egyetlen a hazai felosztásban ismert sportszakmai területen sem hiányzik. A hazai sportban is jelen vannak ezek a dimenziók, de a fejlesztéséhez nem rendelkezünk elegendő ismerettel, tapasztalattal, amit az európai szakpolitikai ajánlások és iránymutatások meg tudnak támogatni. A sport klasszikus hazai felosztása A sport európai dimenziói (EU) Iskolai testnevelés és sport Utánpótlás nevelés / sport Diáksport / felsőoktatás sportja Versenysport Rekreáció / szabadidősport / sport for all Fogyatékossággal élő személyek sportja Idősek sportja I. A sport társadalmi szerepe a dopping elleni küzdelem, sportoktatás, -képzés és -képesítés, és kettős karrier az erőszak és az intolerancia megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem, egészségvédő testmozgás (HEPA) társadalmi befogadás a sport terén és a sport segítségével, önkéntesség a sportban együttműködés harmadik országokkal és szervezetekkel, fenntartható fejlődés a sport terén és a sport segítségével; II. A sport gazdasági dimenziója adaton alapuló szakpolitikai döntéshozatal a sport területén, a sport fenntartható finanszírozása, az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós szabályok alkalmazása a sportra, regionális fejlesztés és foglalkoztathatóság III. A sport szervezése jó kormányzás/irányítás a sportban, a sport sajátos jellege a sportolók szabad mozgása és állampolgársága, átigazolási szabályok és a sportügynökök tevékenységei, a sportversenyek integritása, ideértve a bundázásnak, a korrupciónak, a pénzmosásnak és a pénzügyi bűnözés egyéb formáinak kérdését, európai szociális párbeszéd a sportágazatban, a kiskorúak védelme, a sportklubok engedélyezési rendszere, közvetítési jogok és szellemi tulajdonjogok. 1. ábra: A sport hazai felosztása és az EU dokumentumokban tárgyalt sport európai dimenziói Forrás: saját szerkesztés (Farkas Judit, Kozsla Tibor, 2014)

10 Az utóbbi évek uniós sport szakpolitikai fejleményei Az unió több sporttal kapcsolatos kérdésben is jelentős előrelépést tett. Erre bizonyíték az Európai Unió Tanácsának novemberben tartott Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport ülése, melyen a Tanács ajánlást fogadott el az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról (EU Tanácsa, 2013a): míg egy másik fontos témában következtetéseket fogadott el (a sportnak az uniós gazdasághoz, valamint az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez és a társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásáról), illetve a jó sportirányítás kérdését is megvitatták (EU Tanácsa, 2013b). A következő tanácsi ülés napirendjén, májusában a tagállamok sportvezetői az Európai Unió sportpolitikáját meghatározó uniós munkaterveket fogadtak el. A es időszakra irányadó második uniós sport munkaterv összhangban áll az Erasmus + program sportprioritásaival (mely az unió első sportprogramja is egyben és melynek kiírásaira magyar sportszervezetek is pályázhatnak). Így a sport európai dimenziónak nevezett sportszakmai területen ún. szakértői csoportokban és egyéb munkafórumokon zajlik a szakmai munka, teret engedve a nem-kormányzati szervezetek szerepvállalásának (EMMI SIFÁ, 2014). A tagállamok sportvezetői megvitatták a nagyszabású sportesemények gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságáról és kinyilvánították, hogy azok szervezése hozzátartozik az identitástudat és a sport szerepének erősítéséhez, a hosszú távú társadalmi és gazdasági beruházások fejlesztéséhez. Ugyanezen a májusi ülésen az EU sportminiszterei elfogadták az azonos feltételek megteremtését célzó Nemek közötti egyenlőség a sportban tanácsi következtetést, amely a nők sportfogyasztási szokásaira, élethelyzetükből, családban betöltött különleges helyzetükből fakadó hátrányokat kezeli iránymutatásként szolgálva a kormányok és a sportszerveztek számára. Az Európai Unió sport szakpolitikájának hazánk sportjára gyakorolt hatása A kiadvány olvasójában felmerülhet a kérdés: miért érdekes a hazai sport bármely szereplőjének az, hogy a fenti tényekről értesüljön, és a projekt által közvetített uniós iránymutatásokat, ajánlásokat a hazai működés, tervezés és sportcélú fejlesztések során azonnal alkalmazza. A következő fejezetben erre is választ kap, és egyben megalapozzuk a kiadványokban ismertetett kutatási eredményeket, illetve a felhasználásra ajánlott európai uniós iránymutatásokat. Rávilágítunk a hazai sportágazat és a társágazatok támogatására irányuló uniós szakpolitikai intézkedésekről kiadott dokumentumok felhasználásának szükségességére. Az Európai Unió szakpolitikája a sport és fizikai aktivitás területén Az Európai Unió a globális gazdasági versenyben való helytállásunk okán is támogatja a sportágazatot: az edzett, fitt, betegállományban kevesebbet töltő munkavállaló kétszeresen előnyös a nemzet- és az európai gazdaság számára: alacsonyabb az utána/vele járó egészségügyi kiadás és fokozottabb a munkaerő termelőképessége. A sportágazat felada

11 tai és eszközei az egészségfejlesztésben, a társadalmi befogadásban, az önkéntességben, további tucatnyi kérdéssel együtt meggyőzte az európai szintű döntéshozókat, hogy támogassák a sportpolitikai fejlesztéseket, mint az Európa 2020 stratégia végrehajtásában hatékony eszközt. Az Európai Unió arra is törekszik, hogy a sport különös természetének figyelembevétele mellett teljesítse a sportversenyek fokozott tisztaságára és nyitottságára, valamint a sportolok szellemi es fizikai integritásának nagyobb védelmére vonatkozó célkitűzéseket (Európai Bizottság, 2011). Az uniós sport szakpolitikai kérdéseinek elemzését az eredeti jogforrásokon, az EUs és hazai sportdokumentumokon túl lényegében semmilyen korábbi magyar nyelvű szakmai elemzés, statisztika nem segítette. A hiányosság oka az is lehet, hogy hazánkban a sport nem volt ágazati tényezőként kezelve, tehát nem volt feladat az adatgyűjtés, elemzés, módszertani fejlesztés és szakpolitikai evidence-based döntéseket előkészítő tanulmányok elkészítése sem az állami, sem az egyes civil sportszervezetek vagy a sportfelsőoktatás intézményei, kutatócsoportok számára, pedig erről is született uniós szakpolitikai dokumentum (EU Tanácsa, 2012). Az Európai Unió kompetenciaszerzése és hatásköre a sportban Az EU un. puha kompetenciát szerzett a sport területén decemberben. Mivel a projekt egyik fő célkitűzése az uniós szakpolitika hazai implementációjának elősegítése, fontos, hogy a sportszakemberek tisztán lássák a nemzeti és ez uniós hatásköröket a sport területén. Fontos, hogy a támogató, de ugyanakkor egyre inkább - a 2013 novemberben már megadott indikátorok szerinti monitorozó, speciális esetekre nézve nemzeti szakpolitikát kvázi ellenőrző szerepe is ismert legyen az EU-nak: Magyarország szuverenitásának egy részét a társulási szerződés aláírásával átadta, és bár a vizsgált szakterületen nincs közösségi politika, ám annak teljesülése, hogy a magyar lakosság egészségi állapota javuljon, már nemcsak belügy. Ha tucatnyi kutatási eredmény bizonyítja és nemzetközi szakmai szervezetek a rendszeres testmozgásra, sportolásra szólítanak fel annak minden jótékony hatására való tekintettel, akkor az ebben a tárgyban kiadott irányelvek megvalósításának bizonyítékairól, annak bemutatásáról joggal érdeklődik az Unió Bizottsága és van napirenden az Európai Parlament plenáris vagy bizottsági ülésein is.

12 3. Szakpolitikai mérföldkő: az első Tanácsi ajánlás a sport területén novemberben jelent meg az Európai Unió Tanácsának ajánlása az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatban. Az elfogadott dokumentum az egészségfejlesztő testmozgás ágazatközi előmozdításáról egyaránt kiterjed a sport, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem és a közlekedés területére. Az ajánlás nyomonkövetési keretrendszert hozott létre, amely meghatározza az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítására a tagállamok által figyelembe vehető/veendő szempontjaira vonatkozó jelentéstételi minimumkövetelményeket. A keretrendszert a WHO-val szoros szinergiában és együttműködésben kell alkalmazni (ld. a kiadvány 31. oldalától), elkerülve ezáltal a párhuzamos adatgyűjtést. (EU Tanácsa, 2013). Az uniós szakpolitika ennek a dokumentumnak köszönhetően is tisztázza a bizottság és a tagállamok szerepét, azok felelősségét annak érdekében, hogy bővüljön a fizikailag aktív európai polgárok száma. Amire a Tanácsi ajánlás épül: az EU Iránymutatásai (EU PA GL) A Tanácsi ajánlás a 2008-ban megjelent Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai. Ajánlások az egészségjavító testmozgás támogatására irányuló politikai intézkedésekre c. dokumentumban szereplő szakpolitikai intézkedések végrehajtását célozza, figyelemmel kíséri az egyes tagállamokban történt intézkedéseket (továbbiakban: Iránymutatások), (Európai Bizottság, 2008) (kivonatát ld. a kiadvány 13. oldalától). A dokumentum elsősorban a tagállamok politikai döntéshozóinak szól. A sportminiszterek fogadták el és legfőbb célja az, hogy elősegítse a nemzeti iránymutatások kidolgozását és megvalósítását. Számos tagállam használta ezt az iránymutatást nemzeti szakpolitikai kezdeményezés alapjául. A kódolt angol rövidítésnek azért van helye a kiadványban, mert a mellékelt Tanácsi ajánlás mellékletben közreadott pontjai ezekre épülnek és helyszűke miatt nem lett volna lehetőség más módon indikálni, hogy a 2013-ban elfogadott monitoring szempontok melyik 2008-as iránymutatás megvalósítására kérdez rá. Az EU fizikai aktivitásra (PA Physical Activity) vonatkozó (GL - guidelines) iránymutatásai. Átvezetés a hazai kutatás bemutatására Az összetett projekt kutatási része is sok együttes elemből áll, ahogy a bevezetőben is ismertettük. A jelen kiadvány témája azonban még további formában, önmagában is összetettséget hordoz: az egészségfejlesztő testmozgás (HEPA, health-enhansing physical activity) önmagában is egy jól körülhatárolható szakterület, ahogy az önkéntesség vagy a társadalmi befogadás a sportban és a sport által, mint a sport európai dimenziói. Ám ugyanakkor a HEPA fejlesztése mint egy ernyőfogalom azt feltételezi, hogy a többi dimenzió is fejlesztésen esik át. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása által teljesül a cél, hogy a szabadidő sportolói közösségek bővüljenek, amihez a sportrendszer minden elemét, a sportszakemberek széleskörű bevonásával szükséges megmozgatni. A sport európai dimenziónak átfogó, együttes és több ágazatra kiterjedő fejlesztése szükséges pont úgy, ahogy a 2011-ben kiadott Bizottsági Közlemény címe is szól. Így viszonyul a HEPA terület a többi területhez a kutatásban és a sport szervezése, fejlesztése során is. A HEPA előmozdítását segítő módszernek az bizonyul, amikor minden dimenziót megismerünk, és ezeken az adatokon, tényeken alapuló szakpolitika keretében ajánlásokat, terveket készítünk. A projekt keretében végzett átfogó kutatás ismertetése a kiadvány második felében, az uniós Iránymutatások fejezet után következik

13 4. Az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásai Ajánlások az egészségjavító testmozgás támogatására irányuló politikai intézkedésekre. Brüsszel, október 10. BEVEZETÉS 1. iránymutatás Az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásokat tartalmazó dokumentumaival egybehangzóan az Európai Unió és tagországai legalább napi 60 perces mérsékelt-intenzív testmozgást ajánlanak a gyermekek és fiatal felnőttek, és legalább napi 30 perces mérsékelt-intenzív testmozgást a felnőttek (ideértve az időseket is) számára. 2. iránymutatás Minden érintett szereplőnek meg kell ismernie az Egészségügyi Világszervezet elhízásra és testmozgásra vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentumait, és megoldásokat kell keresnie azok megvalósítására. MULTISZEKTORÁLIS MEGKÖZELÍTÉS 3. iránymutatás A különböző ágazatokat felügyelő állami hatóságoknak ágazatközi együttműködés keretében kell támogatniuk egymást azoknak a politikáknak a megvalósításában, amelyek könnyebbé és vonzóbbá teszik az emberek számára fizikai aktivitásuk fokozását. 4. iránymutatás A sportra és testmozgásra vonatkozó iránymutatások megvalósításáért felelős hatóságoknak meg kell fontolniuk olyan megállapodások megkötését, amelyek a központi, regionális és helyi kormányzatok közt jönnek létre a sport és testmozgás népszerűsítése (előmozdítása) céljából. Ahol lehetséges, ezeknek a megállapodásoknak meghatározott jutalmazási mechanizmusokat is magukban kell foglalniuk. Erősíteni kell a sport- és a testmozgási stratégiák közti kapcsolatot. 5. iránymutatás A kormányoknak olyan kezdeményezéseket kell útnak indítaniuk, amelyek a testmozgás elősegítésére és a teljes lakosság testmozgást lehetővé tévő létesítményekhez való hozzáférésének megkönynyítésére szolgáló állami és magánforrások felhasználását koordinálják és népszerűsítik (előmozdítják).

14 SPORT 6. iránymutatás Ha az állami hatóságok (nemzeti, regionális, helyi) az állami költségvetésen keresztül támogatják a sportolást, különös figyelmet kell fordítani azokra a projektekre és szervezetekre, amelyek a legnagyobb számú ember részére teszik lehetővé a testmozgást, függetlenül a teljesítmény szintjétől ( sport mindenki számára, rekreációs sport). 7. iránymutatás Ha az állami hatóságok (nemzeti, regionális, helyi) az állami költségvetésen keresztül támogatják (előmozdítják) a sportolást, megfelelő irányítási és értékelési mechanizmusokat kell létrehozni annak érdekében, hogy a nyomon követés megfeleljen a sport mindenki számára célkitűzésnek. 8. iránymutatás Amikor vissza nem térítendő állami támogatásokat biztosítanak testmozgással kapcsolatos tevékenységekre, a támogathatósági és odaítélési kritériumoknak egyrészt a tervezett tevékenységeken kell alapulniuk, másrészt a pályázó szervezet általános tevékenységein. A pályázó jogi státusza, szervezeti előélete vagy nagyobb szövetségi szervezetekben való tagsága alapján nem tekinthető automatikusan támogathatónak. A forrásokat olyan tevékenységek támogatására kell odaítélni, amelyek megfelelnek a sport mindenki számára célkitűzésnek, nem felejtkezve el arról, hogy olyan szervezetek is hozzájárulhatnak érdemben a sport mindenki számára program megvalósításához, amelyek részben elit sporttal is foglalkoznak. Biztosítani kell, hogy az állami és magánszereplők azonos esélyekkel pályázhassanak a pénzügyi támogatásért. 9. iránymutatás A sportpolitikának megfelelően bizonyított kutatási adatokon kell alapulnia (evidence-based), és a sporttudomány állami finanszírozása révén ösztönözni kell azokat a kutatásokat, amelyek új ismereteket hoznak a felszínre olyan tevékenységekről, amelyek lehetővé teszik a lakosság egésze számára a fizikailag aktív életvitelt. 10. iránymutatás A sportszervezeteknek mindenki számára vonzó tevékenységeket és rendezvényeket kell kínálniuk, és elő kell segíteniük a különböző társadalmi csoportokba tartozó és különböző képességű emberek közti kapcsolatépítést, függetlenül a faji vagy etnikai hovatartozástól, vallástól, kortól, nemtől nemzetiségtől és fizikai vagy mentális egészségi állapottól. 11. iránymutatás A sportszervezeteknek együtt kell működniük az egyetemekkel és magasabb szintű szakképző iskolákkal az edzők és oktatók, valamint egyéb sportszakemberek képzését szolgáló olyan programok kidolgozása céljából, amelyek alapján azok tanácsot tudnak adni, és előírhatják a testmozgást mozgásszegény életmódot folytatók számára, illetve olyan motoros vagy értelmi fogyatékkal élők számára, akik egy bizonyos sportot szeretnének űzni. 12. iránymutatás A sportszervezetek által kínált programoknak szerves részét kell képezzék olyan könnyen elkezdhető, kevés korláttal bíró, egészséggel kapcsolatos testmozgás-programok, amelyek a lehető legnagyobb számú társadalmi és korcsoportot célozzák meg, és a sportágak lehető legtágabb körét foglal

15 ják magukban (atlétika, kocogás, úszás, labdajátékok, erősítő és kardiovaszkuláris edzés, programok idősek és fiatalok számára). 13. iránymutatás A sportszervezetek olyan sajátos lehetőségeket testesítenek meg a megelőzés és egészségmegőrzés terén, amelyeket feltétlenül ki kell használni és tovább kell fejleszteni. A sportszervezetek különös jelentőséggel bírnak az egészségpolitikákban, amennyiben minőségi szempontból bevizsgált és költséghatékony programokat tudnak ajánlani a megelőzés és egészségmegőrzés terén. EGÉSZSÉGÜGY 14. iránymutatás A testmozgásra vonatkozó adatokat az egészségügyi monitoring rendszer részévé kell tenni nemzeti szinten. főszerepet vállaljanak a testmozgás támogatásában (előmozdításában). 19. iránymutatás Az egészségbiztosítási rendszereknek pénzügyi ösztönzők alkalmazásával ösztönözniük kell ügyfeleiket fizikai aktivitásuk fokozására. Az orvosi rendelvényre való testmozgás intézményét minden EU tagállamban be kellene vezetni. 20. iránymutatás Azokban a tagállamokban, ahol a kezelés ingyenes, a közegészségügyi rendszernek ezeken a csatornákon keresztül kellene a testmozgást népszerűsíteni (előmozdítani) minden korcsoport számára, ideértve a fizikailag aktív embereknek bónuszok biztosítását, és az egészségügyi dolgozók ösztönzését arra, hogy a prevenciós stratégia részeként támogassák (előmozdítsák) a testmozgást. 15. iránymutatás A közhatóságoknak azonosítaniuk kell azokat a szakmákat, amelyek rendelkeznek a testmozgás népszerűsítéséhez (előmozdításához) szükséges kompetenciákkal, és meg kell vizsgálniuk, hogyan lehet a szükséges szakmai szerep felvállalását ösztönözni megfelelő elismerési rendszereken keresztül. 16. iránymutatás Az orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak közvetítőként kell eljárniuk az egészségbiztosítók és azok tagjai vagy ügyfelei, valamint a testmozgási programokat nyújtó szervezetek között. 17. iránymutatás A biztosítótársaságokat arra kell ösztönözni, hogy térítést adjanak az orvosoknak (háziorvosoknak vagy szakorvosoknak), ha évente egyszer minden betegükkel elbeszélgetnek arról, hogyan építhető be a testmozgás a beteg mindennapi életébe. 18. iránymutatás A közhatóságoknak ösztönözniük kell az egészségbiztosítási rendszereket arra, hogy

16 OKTATÁSÜGY 21. iránymutatás Az EU tagállamoknak össze kell gyűjteniük, összegezniük és értékelniük kell a testnevelő tanárok és a gyermekek és fiatalok oktatásában részt vevő egyéb szereplők számára készült, testmozgással kapcsolatos nemzeti irányelveket. 22. iránymutatás Második lépésként az EU tagállamoknak ki kell dolgozniuk az óvodákban dolgozó nevelők és általános és középiskolai tanárok képzésében alkalmazandó egészségjavító testmozgásról szóló tananyag-modulokat. 23. iránymutatás A testmozgás szükségességére vonatkozó információkat, a testmozgás mindennapi életbe való beiktatásának legjobb módozatait és az életvitel megváltoztatására vonatkozó ismereteket a testnevelő tanárok, az egészségügyi dolgozók, az edzők, a sport- és szabadidőközpontok vezetői és a médiaszakemberek oktatásának és/vagy szakmai képzésének részéve kell tenni. 24. iránymutatás A testmozgással, egészségmegőrzéssel és sportorvoslással kapcsolatos témaköröket az egészségügyi szakmák tantervének szerves részévé kell tenni az EU-ban. KÖZLEKEDÉS, KÖRNYEZET, VÁROSTERVEZÉS ÉS KÖZBIZTONSÁG 25. iránymutatás A tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainak minden olyan terület esetében, amely alkalmas kerékpárral való munkába/iskolába járásra, megfelelő infrastruktúrát kell tervezniük és kiépíteniük, hogy lehetővé tegyék a polgárok számára a kerékpárral való munkába/iskolába járást. 26. iránymutatás A nemzeti, regionális és helyi tervezési dokumentumokban módszeresen számolni kell az aktív ingázás egyéb típusaival is, és arra kell törekedni, hogy az aktív ingázáshoz biztosítsák a biztonságos infrastruktúrát, kényelmet és megvalósíthatóságot. 27. iránymutatás A gyalogos vagy kerékpáros munkába járást előmozdító infrastrukturális beruházásokat célzott tájékoztatási kampányokkal kell kísérni az aktív ingázás egészségre gyakorolt jótékony hatásainak tudatosítása céljából. 28. iránymutatás Amikor a tervezési hatóságok új építkezéseket engedélyeznek, vagy amikor a közhatóságok maguk építtetnek új lakókörzeteket, az engedélyezés vagy a tervezés során gondoskodni kell arról, hogy a környezet a helyi lakosok számára biztonságos legyen testmozgás végzéséhez. Ezen felül a távolságokra is ügyelni kell, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az otthonoktól gyalogosan vagy kerékpárral elérhetők legyenek a vonatállomások, buszmegállók, üzletek és egyéb szolgáltatások, valamint a rekreációt szolgáló helyszínek. 29. iránymutatás A helyi kormányzatoknak a kerékpározást a várostervezés és építés során feltétlenül figyelembe kell venniük. A kerékpárutakat és parkolókat úgy kell megtervezni, kialakítani és fenntartani, hogy megfeleljenek az alapvető biztonsági követelményeknek. A helyi kormányzatoknak EU-szerte törekedni kell a legjobb gyakorlatok cseréjére a leg

17 gazdaságosabb és gyakorlati szempontból legjobb megoldások azonosítása érdekében. 30. iránymutatás A forgalmi rendőrségi szolgáltatásokért felelős közhatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy a gyalogosok és kerékpárosok biztonságosan közlekedhessenek. 31. iránymutatás A közhatóságoknak nem pusztán a természeti értékek védelme érdekében kell törekedniük a természet megóvására, hanem azért is, hogy a természeti környezet vonzó szabad tereket kínálhasson testmozgás céljára. A természeti környezetet különböző módon használók (különösen a gépjárművel és gyalogosan közlekedők) eltérő igényeinek kiegyensúlyozása érdekében hatékony konfliktuskezelést kell megvalósítani. 32. iránymutatás A közhatóságoknak törekedni kell arra, hogy a gyermekek játéktér és játszás iránti igényei ne szoruljanak háttérbe a közösségtervezés és közösségi terek kialakítása során. MUNKAHELYI KÖRNYEZET 33. iránymutatás Megállapodásaikban a munkaadóknak és szakszervezeteknek olyan előírásokat kell lefektetniük, miszerint a munkahelynek elő kell segítenie a fizikailag aktív életvitelt. Az ilyen előírások közé tartoznak például az alábbiak: (1) Megfelelően felszerelt zárt és szabadtéri testmozgást szolgáló létesítmények; (2) Testkulturális szakember rendszeres rendelkezésre állása közös testmozgás, valamint egyéni tanácsadás és oktatás céljára; (3) Munkahelyhez kötődő sport támogatása; (4) Gyalog és kerékpárral való munkába járás támogatása; (5) Ha a munka olyan mértékben egyhangú vagy nehéz, hogy fokozottan jelentkezik a vázizomzati bántalmak kialakulásának kockázata, kifejezetten e bántalmak kialakulásának kiküszöbölésére szolgáló gyakorlatok végzési lehetőségének biztosítása; (6) Testmozgásbarát munkahelyi környezet biztosítása. 34. iránymutatás Azok a munkahelyek, ahol az egészséges, fizikailag aktív életvitel prioritást élvez, országos egészségi tanúsítványt kaphatnának.

18 IDŐS POLGÁROKNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK 35. iránymutatás Az európai társadalmak tagjai élettartamának meghosszabbodása fényében az EU tagállamoknak több kutatást kellene végezniük az idős állampolgárok fizikai aktivitása és pszichológiai és fiziológiai egészségük közti kapcsolat részletes feltárása, valamint azoknak az eszközöknek az azonosítása céljából, amelyekkel fokozható az emberek tudatossága a testmozgás fontosságát illetően. 36. iránymutatás A közhatóságoknak biztosítaniuk kell olyan létesítményeket, amelyek hozzáférhetőbbé és vonzóbbá teszik a testmozgást az idős emberek számára, felismerve azt a tényt, hogy az ilyen létesítmények létrehozásával kapcsolatos kiadások bőven megtérülnek az orvosi ellátással kapcsolatban ennek eredményeként megtakarított költségek révén. EU HEPA HÁLÓZAT 40. iránymutatás Az EU Testmozgással kapcsolatos iránymutatásaira vonatkozó uniós szintű tájékoztatást és az iránymutatások megvalósítását egy az egészségjavító fizikai aktivitás promócióját (előmozdítását) végző meglévő európai hálózat (HEPA Europe) alapján létrehozandó uniós HEPA hálózaton keresztül kell végezni. 41. iránymutatás Az Európai Bizottságot felkérjük, hogy fontolja meg, mi a legalkalmasabb módja e célból egy EU HEPA hálózat pénzügyi támogatásának, és hogyan lehet bevonni a hálózatot az egészségjavító fizikai aktivitással kapcsolatos projektek végrehajtásába és értékelésébe, valamint az eredmények terjesztésébe. 37. iránymutatás Az időseket otthonukban és különböző intézményekben ellátó személyzetnek különleges figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az idősek az egészségi állapotuknak megfelelő mennyiségű rendszeres testmozgást végezzenek. MUTATÓSZÁMOK, MONITORIZÁLÁS ÉS ÉRTÉKELÉS 38. iránymutatás A testmozgást támogató (előmozdító) politikai fellépések végrehajtását rendszeresen monitorizálni kell előre meghatározott mutatók alapján az értékelés és felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében. LAKOSSÁGI TUDATOSSÁGOT NÖVELŐ KAMPÁNYOK 39. iránymutatás A megfelelő hatás elérés érdekében a lakossági tudatosságot növelő kampányokat egy következetes stratégia keretében kombinálni kell más beavatkozási formákkal

19 5. A fizikai aktivitás magyarországi dimenziói, iskoláskorúak vizsgálata Az életmód, ezen belül a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás szintje, valamint a környezeti tényezők jelentősen és napjainkban inkább kedvezőtlenül befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Célunk volt, hogy feltárjunk olyan jellemző regionális és/vagy szocio-ökonómiai jellegzetességeket, melynek során a célcsoportok és a sport kapcsolatrendszere újszerű szempontok alapján, komplex módon, a helyi sajátosságokat messzemenően tekintetbe véve, remélhetőleg növekvő társadalmi részvétel mellett a gyakorlatban is egyre szélesebb körűvé váljon. A kutatási program keretében végzett vizsgálatunk a 2010-es években 7-19 éves, köznevelésben résztvevő gyermekek állapotának felmérésére irányult, az aktuális, általános helyzet értékelése mellett, egyben lehetőséget nyújtva az esetleges egyéni kóros elváltozások kiszűrésére. A vizsgálat egyik további szakmai célja, és ezzel egyedülálló hozzáadott értéket is képvisel, hogy a kapott eredményeket munkacsoportunk 1980 óta folyó reprezentatív és regionális adatbázisában szereplő korábbi eredményeivel, valamint a rendelkezésre álló országos referenciákkal is egybevessük. Vizsgálati minta és módszerek Vizsgálatunkban regionális felmérések eredményeire támaszkodhattunk, a rétegzett vizsgálat szigorú szakmai szempontrendszerének érvényesítésével. A magyar 7-19 év közötti gyermekek állapotának komplex felmérése során a kérdésfeltevésnek megfelelő módon választottuk ki a projekt keretében résztvevők körét. A megcélzott korosztály a köznevelés intézményrendszerén keresztül érhető el, a vizsgálatok elsődleges helyszínei és együttműködő partnerei az általános és középiskolák voltak. Az iskolák kiválasztása során figyelembe vett szempontok a következők voltak: a vizsgálatban résztvevők életkori csoportja alapján: 12 kohorsz kialakítása hasonló elemszámmal a felmérésben szereplő gyermekek kiegyensúlyozott nemi eloszlására való törekvés az előforduló összes iskolatípus szerepeljen a vizsgálatban: 8 osztályos általános iskola, 4-6 osztályos középiskola (gimnázium, szakközép és szakiskola), 8 és 12 osztályos általános és középiskola a településnagyság szerint: főváros, megyeszékhely, kisváros és kistelepülés a gyermekek fejlődését nagymértékben meghatározza a közvetlen környezet, így a regionális eltérések feltárása céljából közép-, kelet- dél- és nyugat-magyarországi iskolák felkeresése, a kiválasztás során különös tekintettel a régiók eltérő szocio-ökonómiai és gazdasági helyzetét illetően, valamint, hogy a vizsgálati mintába kerüljenek be a hátrányos helyzetű gyermekek is. a sport és az egészséges életmódra nevelés elsődleges közreműködői az iskolai testnevelő tanárok, az iskolák pedagógusai és igazgatói, így az együttműködésre fogékony sport-, egészség- és pedagógiatudományi szakemberek segítőkészsége és a testnevelők aktív részvétele, valamint az iskola adott féléves motorikus felméréseinek beépítése a vizsgálat eredményei közé, is jelentős szempont.

20 A vizsgálat módszertani áttekintése A komplex felmérés interdiszciplináris jellegéből adódóan, az adott részvizsgálat során, a szakmai szempontoknak megfelelő kohorszok random módon kiválasztott egyedei vettek részt. Így korcsoporttól függően a habituális fizikai aktivitás menynyiségét és intenzitását kérdőív és akcelerométer (Actigraph) segítségével becsültük, a humánbiológiai jellemzők (testi fejlettség, tápláltsági státusz, testösszetétel, testalkat) vizsgálata során antropometriai mérést végeztünk, a táplálkozási szokásokat és a szocio-demográfiai hátteret kérdőívek kitöltetésével mértük fel, rögzítettük a nyugalmi keringési mutatókat és a sarokcsont ultrahangos vizsgálatával a csontsűrűség becslésére is volt lehetőség. A populációs gyermekvizsgálatok egyik jelentős követelménye, főleg nagyszámú, önkéntes és nem díjazott résztvevő esetén, hogy a vizsgálatok teljesen fájdalommentesek és non-invázívak legyenek. Ennek során a humánbiológiai vizsgálatok során alkalmazott etikai követelményrendszer alapján, a Helsinki Nyilatkozat paragrafusainak megfelelően, a személyiségi jogok figyelembevételével a vizsgálatban való részvétel szülői engedéllyel, önkéntes és reverzibilis anonimitással zajlott, melynek értelmében az adatok feldolgozása, tárolása kódok alapján történt. Az eredmények alapján eldönthető, hogy az aktuális állapot a gyermek életkora, neme, testi felépítése ismeretében megfelelő-e. Amennyiben az életkori, nemi referencia értékektől jelentősen eltérő és fokozott egészségkockázatot jelentő eredményeket észleltünk a gyermekeknél, akkor az iskolán keresztül ezt jeleztük a szülő felé. A közismert, sokszor kedvezőtlen gazdasági és társadalmi változások jelentősen befolyásolják gyermekeink életmódját, azon belül a táplálkozásukat és mozgással, illetve ülve (sedentary lifestyle) töltött szabadidős tevékenységük arányait, ennek kapcsán hosszú távon egészségi állapotukat, így arra számítottunk, hogy a regionális különbségek mellett, gyermekeink aktuális teljesítőképessége, testszerkezete és életmódja, különös tekintettel habituális fizikai aktivitásuk szintjére és táplálkozási szokásaikra, jelentős gyakorisággal nem lesz megfelelő

21 A több mint 3400 fős mintán az alábbi adatokat nyertük: 1. Antropometriai vizsgálat: 1.1. Testmagasság, testtömeg 1.2. Szélességi méretek (váll-, mellkas-, csípőszélesség, mellkas-mélység) 1.3. Kerületi méretek (mellkas-, felkar-, feszített felkar-, alkar-, csukló-, kéz-, comb-, alszár-, bokakerület) 1.4. Bőrredők (biceps-, triceps-, lapocka-, csípő-, has-, comb-, alszárredő). 2. A testi fejlettség becslése. A testi fejlettség a kronológiai és a morfológiai kor összevetése alapján becsülhető. A morfológiai életkor meghatározása. 3. A tápláltsági állapot és a testösszetétel becslése. Az antropometriai adatokból számított indexek és komponensek felhasználásával Tápláltsági állapot (testtömeg-index: BMI) 3.2. Kétkomponensű testösszetétel (zsírtömeg és sovány testtömeg) meghatározása 3.3. Négykomponensű modell (izom-, csont-, zsír- és reziduális tömeg) meghatározása 3.4. A túlsúlyos, illetve elhízott, azaz fokozott egészségkockázatú gyermekek kiszűrése 4. A testalkati jellemzők vizsgálata 4.1. A növekedési típus meghatározása 4.2. A szomatotípus meghatározása 4.3. A testalkati komponensek felhasználása szűrésre és kiválasztásra 5. Az ultrahangos csontsűrűség életkori változása, random kiválasztással. 6. A nyugalmi szívfrekvencia és vérnyomásmérés eredményei, random kiválasztással 7. Az életmód tényezőinek felmérése: kérdőíves adatgyűjtés, objektív felmérés 7.1. Fizikai aktivitásra vonatkozó kérdőív 7.2. A fizikai teljesítőképesség vizsgálata az iskolai mérés keretében zajló különböző motoros próbák végrehajtásával történt, állandó szakmai felügyelet alatt A gyorsaság jellemzése: 30/60 méteres síkfutás Az aerob állóképesség felmérése: az életkor függvényében 1000/ 2000 méteres síkfutás, egyéni indítással. 20 méteres ingafutás A mozgás-koordinációjellemzése és az erőnléti állapot-fizikai erő becslése (alternatív próbák) 8. A habituális fizikai aktivitás szintje: objektív mérés akcelerométerrel a gyermekek célzott kohorszainál, azon belül random egyedválasztással. 9. A táplálkozási szokások és a közérzet kérdőíves felmérése 9.1. A szokásrendszer, az élelmiszer-fogyasztási gyakoriságok, preferenciák eredményei Káros szokások vizsgálata (alkohol, cigaretta, energiaital) 9.3. Pszichoszomatikus tünetek, szubjektív egészségkép