SZENT ISTVÁN EGYETEM. Szegfű etilénbioszintézisének antiszensz gátlása almából származó ACC szintáz génnel
|
|
- Erik Borbély
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZENT ISTVÁN EGYETEM Szegfű etilénbioszintézisének antiszensz gátlása almából származó ACC szintáz génnel Doktori értekezés tézisei Veres Anikó Gödöllő 2006.
2 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: témavezető: Növénytudományi Doktori Iskola Növénytermesztési és kertészeti tudományok Dr. Virányi Ferenc Egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Tanszék Dr. Kiss Erzsébet Egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa SZIE, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék.... Az iskolavezető jóváhagyása.... A témavezető jóváhagyása
3 BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS A TÉMA AKTUALITÁSA Az etilén számos növényélettani folyamatért felelős, a növény fejlődésének jóformán minden szakaszában szabályozó szerepet tölt be a csírázástól kezdve egészen az öregedésig. Meggyorsítja a zöldségfélék, a gyümölcs és a virágok fejlődését, érését, kiváltja a sziromlevelek hervadását. Nagy gyakorlati jelentősége van az egyidejű virágzás és gyümölcsérés előidézésében. Az etilénbioszintézis lépéseinek tisztázása, illetve a génexpresszió gátlása antiszensz RNS-sel tette lehetővé a növényvilágban az öregedés, a gyümölcs- és termésérés módosítását molekuláris módszerekkel. Az antiszensz RNS-t az Escherichia coli-ban fedezték fel a cole1 plazmid replikációjának tanulmányozása során. Az értelmetlen RNS hibridizál az értelmes RNS szállal, és mivel ez a duplex nem képes a primer funkciót ellátni, a DNS replikáció gátlódik. Emellett az antiszensz RNS molekulák az átírást is szabályozzák nemcsak prokariótákban, hanem eukariótákban is: elvben bármilyen gén átírása gátolható antiszensz RNS molekulákkal, ennek azonban előfeltétele a biokémiai szintézis utak ismerete, illetve a megfelelő struktúrgének izolálása. Kiterjedt vizsgálatokkal megállapították azt is, hogy a különböző fajokból izolált azonos funkciójú (heterológ) gének képesek a különböző növényfajokban antiszensz gátlást előidézni. A virágok fontos szerepet töltenek be életünkben. Mindig adódik valamilyen különleges alkalom (születésnap, névnap, vagy családi ünnep: házassági évforduló, esküvő), amelyeknek a virágok fontos kellékei. A szegfű a világ és a hazai piacon egyaránt a legkedveltebb vágott virágok egyike. A szállítás és a hűtve tárolás technikai fejlődésének eredményeként (hűtőkamionok, repülőgép), az USA-ban az 1970-es évektől átalakult a szegfűtermesztés, addigi körzetei délre tolódtak. Ma már a vágott szegfű 95%-át Dél-Amerikából importálják. Európában hasonló tendencia figyelhető meg, mintegy 20 éves késéssel. A fejlett ipari országokban (Németország, Anglia, Franciaország) napjainkra drasztikusan visszaesett a belföldi termesztés, az igényelt mennyiség döntő részét Dél-Európából, Dél-Amerikából és Afrikából hozzák be. Magyarországon is hasonló a helyzet, sőt miután 2002-ben az importvámot teljesen eltörölték, a növényházi vágott virágok termesztése mindinkább háttérbe szorul. Ezért is fontos olyan új fajták előállítása, amelyek felvehetik a versenyt valamilyen egyedülálló tulajdonságukkal az importból származó, olcsóbb termékekkel.
4 - 4 - Mint minden vágott virágnak, így a tipikusan etilénérzékeny növények körébe tartozó szegfűnek is, az egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága a vázaélet hossza, amit jelentősen befolyásol az etilén. A vázaélettartam növelésére számos módszert dolgoztak ki: alacsony -0,5-0 C közötti hőmérsékleten és Pa nyomáson tárolást, vagy a vágást követő meleg vízfürdőben áztatást. A nehézfémionok közül a kobalt és a nikkel képes megakadályozni az ACC (1- aminociklopropán-1-karboxil sav) etilén átalakulást. Az ezüst ion, a széndioxid és káliumpermanganát megkötik az etilén receptorokat. Az 1-MCP (1-metilciklopropén), a 3,3- DMCP (3,3 dimetil ciklopropén), az AOA (aminooxiecetsav), AVG (aminoetoxivinilglicin) és a CHX (cikloheximid) szintén gátolja az etilén bioszintézisét. A felsorolt etilén inhibitorok táptalajba adagolásával a csökkent etiléntermelés következményeként megnövekedett hajtásregenerációs képességet tapasztaltak. A szegfű másik fontos értékmérő tulajdonsága a sziromlevelek színe. A Florigene cég a vásárlói igényeknek megfelelően olyan transzgénikus szegfűt állítottak elő, amelynek kékek a virágai. A vásárlók illatos virágokat keresnek, de a virágok illata és a vázaélettartama között negatív korreláció van. Ezért fontos olyan korrelációtörő egyedek előállítása, amelyek mindkét tulajdonságot hordozzák. A transzgénikus növények előállítása újabb nemesítési utat adhat a dísznövénytermesztés számára. A módszerrel olyan gazdaságilag jelentős értékmérő tulajdonságok javíthatók, mint a vázaélettartam és a szín. A kutatók ACC-oxidáz és szintáz antiszensz és szensz génnel transzformált szegfűt, rózsát antiszensz csalkon szintázzal transzformált petúniát, szegfűt és gerberát állítottak már elő, melyek közül a szegfűk kereskedelmi forgalomban vannak, mind az USA, mind az EU területén CÉLKITŰZÉSEK A fentiek alapján célunk volt: olyan transzgénikus szegfű előállítása, amelynek genomjába az almából származó, az etilén termelésért felelős egyik gén, az 1-aminociklopropán-1-karboxilát (ACC) szintáz értelmetlen "antiszensz" orientációban integrálódik; az antiszensz génnel történő transzformáció eredményeként a vágott virágok által termelt etilén mennyiségének csökkentése; a csökkent etiléntermelés következményeként a vázaélettartam növelése és a hajtásregenerációs képesség javítása.
5 ANYAG ÉS MÓDSZER A transzformációra használt ACS-t McIntosh almából (MdACS2 génbanki száma: U73815) izolálták. Transzformációra alkalmas vektort előállításához az inszertet szubklónózási lépésekkel pbi121-es vektorba építették be antiszensz orientációban. Transzformációs kísérleteinkben, amely során két módszert hasonlítottunk össze, LBA4404-es Agrobacterium tumefaciens törzset használtuk fel, amelybe triparental mating módszerrel juttattuk be a fent említett vektort. Előzetes, levélből kiinduló regenerációs kísérleteket követően a gazdaságilag értékes, illatos Bíbor fajtát választottuk ki a transzformációra. A transzformáció során az alma ACC szintáz gén mellett transzgénikus kontrollként, az etilénbioszintézis szempontjából semleges génekkel, a GUS génnel, tehénbab inhibítorgénnel (pcpti), szénhidrát bioszintézisben szerepet játszó enzimek génjeivel (6-PF-2-K, Fru-2,6-P 2 -áz) is transzformáltunk növényeket. Emellett kontrollként az Agrobacterium-os fertőzést kivéve minden transzfomációs lépésen átesett növényeket is regeneráltunk. A transzformációt követően a szelektív, kanamicint (150 mg/l) tartalmazó, táptalajon regenerált, zöld növényekből DNS-t izoláltunk. A transzformáció sikerességét molekuláris módszerekkel (PCR, Southern hibridizáció, RT-PCR) bizonyítottuk. A transzformáns és kontroll növényeket az Óbuda Kertészet üvegházába ültettük ki. Kertészeti kontroll növényként az Óbuda Kertészetben nevelt szegfűket is ültettünk. Normál üvegházi körülmények között csepegtető öntözést alkalmaztunk. A transzformáns és kontroll növények virágai között morfológiai eltérést nem tapasztaltunk. A vázaélettartamot júniusától márciusáig 22 C-on vizsgáltuk. A vázaélettartam összehasonlítására azonos (a sziromlevél 90º-os szöget zárt be a csészelevelekkel) virágzási fázisú, azonos (50 cm) szárhosszúságú mintákat szedtünk. A transzgénikus és kontroll virágokhoz mindig azonos virágzási fázisú kertészeti kontroll (KK) növényt párosítottunk. Az év különböző szakában fennálló más és más környezeti feltételek miatt, a virágzási idő hossza ciklusonként különbözőképpen alakult. Ezért a vázaélettartamot relatív értékben adtuk meg azaz, a transzgénikus és a hozzá párosított kertészeti kontroll növény vázaélethossza közötti különbséget vettük figyelembe. A vázaélettartam számításánál a szedett állapot volt az első nap, az utolsó pedig az, amelyen a sziromlevelek 50%-a elhervadt. A termelt etilén mennyiségének mérését a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Kémia Tanszékén végeztük (ma Budapesti Corvinus Egyetem). A virágokat a vázaélettartam mérésénél leírt virágzási stádiumban 8 cm-es szárral vágtuk le. Miután a
6 - 6 - mintavétel és a mérés helye különbözött, a leszedés és a szállítás okozta te stresszetilén termelést először ki kellett zárni a vizsgálatból, ezért a növényeket 24 órán át a mérés helyén vízben tartottuk, majd speciális mérőedényekbe tettük át őket. Az edények záró gumiszeptumot tartalmaztak, amelyeken keresztül adagoltunk 1% exogén etilént, illetve vettünk gázmintát. 24 órás kezelés után a virágokat kivettük, 24 órán keresztül szellőztettük, és ismét visszahelyeztük az edényekbe. Újabb 24 óra elteltével vettünk gázmintákat. A termelt etilén mennyiségét GC 6000-es gázkromatográf készülékkel alumínium kolonnával detektáltuk. A különböző időpontokban mért adatok a szegfű virágzásának különböző időpontjai miatt a külső környezeti hatásoktól függtek (hőmérséklet, fényviszonyok), ezért az eredményeket egy kezelésen belül a kontroll nem transzgénikus szegfűkhöz viszonyított százalékos értékekből fejeztük ki. A szártörési kísérletekhez, a virágokat a vázaélettartam mérésénél leírt virágzási stádiumban a 8. nódusznál vágtuk le. A törés érzékenységére egy módosított FM-250 típusú (az egykori NDK-ban) gyártott szakítószilárdságot mérő készüléket használtunk fel. Minden egyes nódusznál mértük azt a merőlegesen ható erőt Newtonban, amely ahhoz szükséges, hogy a szegfű szára az 5 cm fesztávolságban alátámasztott nódusznál eltörjön. 3. EREDMÉNYEK Hajtásregenerációt összehasonlító kísérletekben a hormon tartalmú táptalajon a kontroll növények levelei 24%-ban regeneráltak hajtásokat, míg az etilénbioszintézisében módosítottak 49%-ban. Azért hogy, bizonyítsuk, hogy a módosított etilénbioszintézis következménye a megnövekedett hajtásregeneráció, más az etilénbioszintézis szempontjából semleges transzgént (GUS, pcpti, 6-PF-2-K, Fru-2,6-P 2 -áz) tartalmazó szegfű növényeket is bevontunk a vizsgálatba. Az eredmények ezeknek az egyedeknek az esetében a kontrollal azonos regenerációt mutattak, bizonyítva, hogy az etilénbioszintézis módosítása okozta a hajtásregeneráció növekedését. A kiültetett növények vázaélettartamát 5 éven keresztül vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a kontroll növények 1-2 nappal virágoztak rövidebb ideig, vagy ugyanannyi ideig, mint a kertészeti kontroll virágok, a transzgénikus egyedek vázaélettartama viszont 22ºC-on tárolva akár 6 nappal is meghosszabbodott. Az antiszensz ACC-szintáz gént tartalmazó növények közül 40%-nak növekedett meg a vázaélettartama. A vázaélettartam növekedés és a csökkent etilén termelés között szoros korrelációt (R 2 =0,79) tudtunk kimutatni, a hosszabb vázaélettartam csökkent etilén termeléssel párosult.
7 - 7 - A Bíbor szegfű szártörésre hajlamos fajta. Az ápolási munkák során felfigyeltünk arra, hogy a transzgénikus egyedek szára kevésbé hajlamos a törésre, ezért szárszilárdság méréseket végeztünk. A törési kísérletek eredményeként kimutatható volt, hogy a transzgénikus egyedek szára törésre kevésbé hajlamos, mint a kontroll növényeké, és statisztikailag nem lehetett különbséget kimutatni a törésre nem hajlamos Improved White Sim szegfű és az antiszensz ACC szintáz gént tartalmazó Bíbor szegfű szártörési mutatói között. A szártörés javulása és a vázaélettartam növekedése között pozitív, míg a termelt etilén mennyisége és a szártörés javulása között negatív korrelációt mutattunk ki. A kísérletek eredményeként tehát sikerült a gazdaságilag értékes, illatos szegfűfajta értékmérő tulajdonságait oly módon javítani, hogy közben más értékes tulajdonságai nem változtak. Ennek alapján az etilénbioszintézis transzgénikus úton történő módosítása új nemesítési utat jelenthet a már meglévő értékes szegfűfajták hátrányos tulajdonságainak (rövid vázaélettartam, szártörésre hajlamosság) javításában. 3.1 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1) A szegfűben az etilénbioszintézis molekuláris gátlását almából származó antiszensz ACCszintáz (CCA) génnel történő transzformációval értük el. 2) Kimutattuk, hogy az etiléntermelés gátlása a CCA transzgénikus virágokban egyedi variabilitást mutatott. 3) Bizonyítottuk, hogy a transzgénikus növények levélből kiinduló hajtásregenerációs képessége kétszerese a nem transzgénikus növényekének és ezt a hatását nem a transzformációs eljárás, hanem az etiléntermelés csökkenése okozta. 4) Kimutattuk, hogy az etilénbioszintézis módosítása növelte a Bíbor virágok vázaélettartamát akár 6 nappal is, és a megnövekedett vázaélettartam szoros, negatív korrelációban volt a termelt etilén mennyiségével (R 2 =0,96). 5) Bizonyítottuk, hogy a transzgénikus növények szárszilárdsága javult. A szártörés javulása korrelációban volt a vázaélettartammal (R 2 = 0,79), és negatív korrelációban (R 2 = 0,45) az etiléntermeléssel.
8 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A szegfű etilénbioszintézisének gátlását más fajból, az almából származó az etilén bioszintézisben a SAM ACC átalakulást katalizáló ACC-szintáz antiszensz gátlásával sikerült elérnünk. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy antiszensz ACC-szintáz génnel történő transzformációval a szegfű növények vázaélettartama szobahőmérsékleten 6 nappal is meghosszabbítható, tehát köztermesztésben lévő értékes fajták egyik legfontosabb értékmérő tulajdonsága, a vázaélettartam, javítható. Esetünkben az illatos, gazdaságilag értékes Bíbor fajta vázaélettartamát tudtuk javítani. A virágok illata és vázaélet hossza között negatív korreláció van, ezzel a módszerrel tehát korrelációtörő egyedeket sikerült előállítanunk. A Bíbor fajta másik negatív tulajdonságán, a törésre való hajlamán is sikerült javítanunk a transzformációval. A szártörésre való hajlamosság egy másik fontos értékmérő tulajdonság, ami az eredményeink alapján javult az antiszensz ACC-szintázzal történt transzformáció következtében. Az ACC-szintáz antiszensz génnel történő transzformáció olyan új nemesítési lehetőség, amellyel az értékes fajta két értékmérő tulajdonságai (vázaélettartam, szártörés) javíthatónak bizonyult. Az etilénbioszintézisében módosított transzgénikus szegfű, a kereslet igényeit kielégítve (illat, hosszú eltarthatóság, nem törő szár) versenyképes lehet a hazánkat, és más Európai országot elárasztó importból származó szegfűvel szemben, ugyanakkor a vázaélettartam növelése előnyt jelenthet mind az exportáló, mind az importáló országoknak is a szállítási és tárolási veszteségek csökkentése miatt. Másik fontos eredmény az, hogy az etilénbioszintézis módosításával a levélből történő hajtásregeneráció hatékonysága jelentősen nőtt, ami mind géntechnológiai, mind mikroszaporítási szempontból alkalmazható vagy kihasználható előnyt jelenthet, és lerövidítheti a fajták nemesítési és kereskedelmi forgalomba kerülésének idejét.
9 AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZLEMÉNYEK Tudományos publikációk: A. Veres, E. Kiss, E. Tóth, Á. Tóth, LE. Heszky (2005) Down-regulation in carnation (Dianthus caryophyllus L.) by an apple derived ACC-cDNA. International Journal of Horticultural Science 11: A. Veres, E. Kiss, E. Tóth, Á. Tóth, LE. Heszky (2005) Az etiléntermelés gátlásának hatása a szegfű (Dianthus caryophyllus) néhány gazdaságilag fonrtos tulajdonságára. Kertgazdaság 37: A. Veres, E. Kiss, Z. Galli, N. Nagy, E. Tóth, Á. Varga, G. Hrazdina, LE. Heszky (2002) Transgenic carnation harbouring antisense ACS (1-aminocyclopropane-1-carboxylate synthase) gene. Bulletin of the Szent István University : E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, N. Nagy, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (2000) Production of transgenic carnation with antisense ACS (1-aminocyclopropane-1-carboxylate synthase) gene. International Journal of Horticultural Science 6: E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, N. Nagy, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (2000) Transformation of Carnation: Agrobacterium-mediated Transformation of Carnation with Antisense 1-aminocyclopropane-1-carboxylate Synthase (ACS) Gene. In: Hrazdina G. (ed.): Use of Agriculturally Important Genes in Biotechnology, IOS Press (NATO Science Series) Amsterdam, Berlin, Oxford, Tokyo, Washington D.C. E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (1999) Genetic transformation of carnation to downregulate ethylene biosynthesis. In Vitro Cellular and Developmental Biology - Plant 35: Konferencia kiadványok (proceedings): A. Veres, A. Szőke, E. Kiss, N. Nagy, O. Toldi, LE. Heszky (2001) Anyagcsereutak módosítása szegfűben genetikai transzformációval. Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában (Gödöllő-Debrecen) Gödöllő, május pp A. Veres, E. Kiss, E. Tóth, Á. Tóth, LE. Heszky (2004) Effect of an apple derived antisense ACCsynthase cdna on the ethylene production and the vase life of carnation (Dianthus caryophyllus L.). In: J Vollmann, H. Grausgruber, P. Ruckenbauer (Eds) Genetic variation for plant breeding, p.: The 17 th Eucarpia General Meeting, 8-11, September, Tulln, Austria, ISBN Előadások: E. Kiss, Z. Galli, Á. Varga, A. Veres, Á. Lendvai, A. Boldizsár, LE. Heszky (1998) Transzgénikus növények. XXVIII. Membrán- Transzport Konferencia Sümeg
10 E. Kiss, Z. Galli, A. Veres, Á. Varga, E. Tóth, G. Hrazdina, LE. Heszky (1999) Szegfű és alma transzformációja az etilénbioszintézis módosítása céljából. IV. Magyar Genetikai Kongresszus Siófok, 1999 ápr Összefoglalók p E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, N. Nagy, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (1999) Transformation of carnation to modify ethylene production. Use of Agriculturally important genes in agricultural biotechnology. NATO Advanced Research Workshop, Szeged 1999 okt A. Veres, A. Szőke, E. Kiss, N. Nagy, O. Toldi, L. Heszky (2001) Anyagcsereutak módosítása szegfűben genetikai transzformációval. Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában (Gödöllő-Debrecen) Gödöllő, május Poszter összefoglalók: Z. Galli, Á. Varga, A. Veres, E. Kiss (1997) Constructing vectors for plant transformation harbouring the aminocyclopropane carboxylate (ACC) synthase gene. VIII. European Congress on Biotechnology, Budapest August Abstracts book p.: 48 Z. Galli, A. Boldizsár, Á. Varga, A. Veres, A. Lendvai, G. Hrazdina, E Kiss, LE. Heszky (1998) Növénytranszformációs vektorok előállítása az ACC-szintáz-gén felhasználásával. IV. Növénynemesítési Tudományos Napok MTA, 1998 jan Poszter szám: 14. E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (1998) Agrobacteriummediated transformation of carnation with antisense 1-aminocyclopropane-1-carboxylate synthase (ACS) gene. IX. International Congress on Plant Tissue and Cell Culture, Israel June 14-19, Abstracts book p.: 152 E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (1998) Production of transgenic carnation to modify ethylene biosynthesis. XVII. International Congress of Genetics, China August Abstracts book p.: 169 E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (1998) Genetic transformation of carnation to down-regulate ethylene biosynthesis. Symposium zum Gedenken an die 100. Wiederkehr der Begründung der Gewebekultur durch Gottlieb Haberlandt, Wien Oktober 8-9. Abstracts book p.: 36 E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, N. Nagy, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (1998) Transgenic carnation harbouring antisense ACS (1-aminocyclopropane-1-carboxylate synthase) gene. First European Symposium on Applied Genome Research, Belgium, Brussels, Nov , Abstracts book p.: B13 E. Kiss, A. Veres, Á. Varga, Z. Galli, N. Nagy, LE. Heszky, E. Tóth, G. Hrazdina (1999) Transformation of carnation to modify ethylene production. Use of Agriculturally important genes in agricultural biotechnology. NATO Advanced Research Workshop, Szeged 1999 okt Abstracts book p. 7
11 A. Veres, A. Szőke, O. Vizér, N. Nagy, Á. Varga, E. Kiss, O. Toldi, E. Tóth, LE. Heszky (2001) Anyagcsereutak módosítása és rovarrezisztencia szegfűben. VII. Növénynemesítési Tudományos Napok, Budapest, január 23-24, p.: 141 Az értekezés témakörébe nem tartozó publikációk: Tudományos publikációk: G. Halász, A. Veres, P. Kozma, E. Kiss, A. Balogh, Z.Galli, A. Szőke, S. Hoffmann, LE. Heszky (2005) Microsatellite fingerprinting of grapevine (Vitis vinifera L.) varieties of the Carpathian Basin.Vitis 44: G. Halász, P. Kozma, S. Molnár, A. Veres, S. Hoffmann, Z. Galbács, E. Kiss, LE. Heszky (2005) Szőlő hibridek elemzése rezisztencia génekhez kapcsolt molekuláris markerekkel. Kertgazdaság, A fajtaválaszték fejlesztése a kertészetben. Különkiadás, p.: P. Kozma, E. Kiss, A. Veres, G. Halász, A. Balogh, A. Szőke, Z. Galli, LE. Heszky (2004) Microsatellite Fingerprinting in old Grapevine Cultivars of the Carpathian Basin. Hungarian Agricultural Research 13: Konferencia kiadványok (proceedings): A. Veres, A. Balogh, E. Kiss, P. Kozma, Z. Galli, A. Szőke, LE. Heszky (2003) Kárpát-medencei őshonos szőlőfajták jellemzése mikroszatellit analízissel In: Szemán L., Jávor A. (szerk.). EU konform mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság. Növénytermesztési alaptudományok. I. kötet. (Gödöllő, június 5.) ISBN X. p.: G. Halász, A. Veres, A. Balogh, P. Kozma, E. Kiss, Z. Galli, A. Szőke, I. Nagy, LE. Heszky (2004) Kárpát-medencei szőlőfajták mikroszatellit analízise. In Jávor (szerk.). Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Konferencia összefoglalók. Debrecen, április 16. ISBN p.: A. Veres, A. Balogh, E. Kiss, P. Kozma, M. Kocsis, Z. Galli, LE. Heszky (2004) Characterization of grapevine cultivars autochthonous in the Carpathain Basin with microsatellites. Proceedings of the First International Symposium on Grapevine Growing Commerce and Research. Acta Horticulturae 652, p.: E. Kiss, P. Kozma, G. Halasz, A. Veres, A. Szoke, Z. Galli, S. Hoffmann, S. Molnar, A. Balogh, LE. Heszky (2005) Microsatellite based fingerprints and pedigree analysis of grapevine cultivars of Carpathian Basin origin. Proceedings of the International Grape Genomics Symposium. July 12-14, St. Louis, Missouri, USA, p.: Előadások: A. Veres, A. Balogh, E. Kiss, P. Kozma, Z. Galli, A. Szőke, LE. Heszky (2003) Kárpat-medencei őshonos szőlőfajták jellemzése mikroszatellit analízissel EU konform mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság (Debrecen-Gödöllő) Gödöllő, június 5.
12 G. Halász, A. Veres, A. Balogh, P. Kozma, E. Kiss, Z. Galli, A. Szőke, I. Nagy, LE. Heszky (2004) Kárpát-medencei szőlőfajták mikroszatellit analízise. In (Jávor A., szerk): Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló Agráriumában. Debrecen, árpilis 16. A. Veres, G. Halász, A. Balogh, P. Kozma, E. Kiss, Z. Galli, A. Szőke, I. Nagy, LE. Heszky (2004) Mikroszatellit variabilitás a Kárpát-medencei szőlőfajtákban. X. Növénynemesítési Tudományos Napok Budapest, február E. Kiss, P. Kozma, G. Halász, A. Veres, S. Hoffman, S. Molnár, LE. Heszky (2005) Mikroszatellit markerek alkalmazása a szőlőfajták pedigré elemzésére. XI. Növénynemesítési Tudományos Napok, Budapest, március 3-4. E. Kiss, P. Kozma, G. Halasz, A. Veres, A. Szoke, Z. Galli, S. Hoffmann, S. Molnár, A. Balogh LE. Heszky (2005) Microsatellite based fingerprints and pedigree analysis of grapevine cultivars of Carpathian Basin origin. International Grape Genomics Symposium. July 12-14, St. Louis, Missouri, USA E. Kiss, P. Kozma, A. Veres, Z. Galbács, G. Halász, S. Molnár, S. Hoffmann, Z. Galli, A. Szőke, LE. Heszky (2006) Szőlő fajták pedigré elemzése mikroszatellit markerekkel. Molekuláris markerek felhasználása a növénygenetikai és nemesítési kutatásokban Martonvásár, január 19. T. Koncz, V. Tisza, G. Halász, A. Veres, A. Balogh, E. Kiss, F. Dénes, LE. Heszky (2006) Szamóca fajták elemzése molekuláris markerekkel. Molekuláris markerek felhasználása a növénygenetikai és nemesítési kutatásokban Martonvásár, január 19. P. Kozma, Z. Galbács, G. Halász, S. Molnár, S. Hoffmann, A. Veres, E. Kiss, LE. Heszky (2006) Lisztharmat rezisztenciagénnel kapcsolt molekuláris markerek alkalmazása szőlő hibridek szelekciójára. Molekuláris markerek felhasználása a növénygenetikai és nemesítési kutatásokban Martonvásár, január 19. Poszter összefoglalók: E. Kiss, A. Balogh, A. Veres, Z. Galli, T. Koncz, M. Kocsis, LE. Heszky, P. Kozma (2003) SSR analysis of grapevine varieties autochthonous in the Carpathian Basin. 7th Int. Cong. Plant Mol. Biol. Barcelona, Book of Abstracts p.: 408. A. Balogh, P. Kozma, E. Kiss, Z. Galli, T. Koncz, M. Kocsis, A. Veres, LE. Heszky (2003) Kárpátmedencei szőlőfajták jellemzése mikroszatellit analízissel. IX. Növénynemesítési Tudományos Napok, MTA Budapest, március 5-6. Összefoglalók p.: 76. A. Veres, A. Balogh, P. Kozma, E. Kiss, Z. Galli, T. Koncz, M. Kocsis, LE. Heszky (2003) SSR analízis alkalmazása Kárpát-medencei szőlőfajták jellemzésére.v. Magyar Genetikai Kongresszus, Siófok, április Összefoglalók p.: 99. A. Veres, G. Halász, A. Balogh, P. Kozma, E. Kiss, Z. Galli, A. Szőke, I. Nagy, LE. Heszky (2004) Mikroszatellit variabilitás a Kárpát-medencei szőlőfajtákban. X. Növénynemesítési Tudományos Napok, Budapest, 2004 február Összefoglalók, p.: 47
13 E. Kiss, G. Halász, A. Veres, A. Balogh, P. Kozma, Z. Galli, A. Szőke, I. Nagy, LE. Heszky (2004) Microsatellite fingerprinting of grapevine varieties autochthonous in the Carpathian Basin. 5th IVCHB Symposium, September, Debrecen, Hungary Book of abstracts: p.: 203. E. Kiss, P. Kozma, G. Halasz, A. Veres, A. Szoke, Z. Galli, S. Hoffmann, S. Molnar, A. Balogh, LE. Heszky (2005) Microsatellite based fingerprints and pedigree analysis of grapevine cultivars of Carpathian Basin origin. International Grape Genomics Symposium július Saint Louis, Missouri, USA Book of Abstracts p.: 41. G. Halász, P. Kozma, S. Molnár, A. Veres, S. Hoffmann, Z. Galbács, E. Kiss, LE. Heszky (2005) Szőlő hibridek elemzése rezisztencia génekhez kapcsolt molekuláris markerekkel. Lippay János Ormos Imre Vas Károly Tudományos Ülésszak, október Budapest. Összefoglalók, Kertészettudomány, p.: T. Koncz, A. Veres, V. Tisza, B. Kerti, E. Kiss, LE. Heszky (2005) Szamócafajták (Fragaria X Ananassa Duch.) in vitro hajtásregenerációja XI. Növénynemesítési Tudományos Napok, Budapest, március 3-4. MTA Összefoglalók p.: 105 E. Kiss, P. Kozma, G. Halász, A. Veres, S. Hoffman, S. Molnár, LE. Heszky (2005) Mikroszatellit markerek alkalmazása a szőlőfajták pedigré elemzésére XI. Növénynemesítési Tudományos Napok, Budapest, március 3-4. MTA Összefoglalók p.: 14 S. Molnár, V. Köteles, A. Veres, G. Halász, P. Kozma, E. Kiss, LE. Heszky (2005) Szőlő lisztharmat rezisztencia gén molekuláris markerezése. XI. Növénynemesítési Tudományos Napok, Budapest, március 3-4. MTA Összefoglalók p.: 112
SZENT ISTVÁN UNIVERSITY GÖDÖLLŐ. Inhibition of the ethylene-biosynthesis in carnation by apple derived antisense ACC-synthase gene
SZENT ISTVÁN UNIVERSITY GÖDÖLLŐ Inhibition of the ethylene-biosynthesis in carnation by apple derived antisense ACC-synthase gene Ph.D. thesis Anikó Veres Gödöllő 2006. Ph.D. School: Discipline: Head of
AZ ALMA ETILÉN BIOSZINTÉZISÉNEK GÁTLÁSA ÉS
AZ ALMA ETILÉN BIOSZINTÉZISÉNEK GÁTLÁSA ÉS KÜLÖNBÖZŐ FESTUCA FAJOK TAXONÓMIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA MOLEKULÁRIS GENETIKAI MÓDSZEREKKEL Doktori értekezés tézisei Galli Zsolt Gödöllő 2004 Doktori iskola: Vezetője:
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát
A SZENT ISTVÁN EGYETEM NÖVÉNYGENETIKAI ÉS -NEMESÍTÉSI TUDOMÁNYOS ISKOLA EREDMÉNYEI ( ) HESZKY LÁSZLÓ ÉS KISS ERZSÉBET
A SZENT ISTVÁN EGYETEM NÖVÉNYGENETIKAI ÉS -NEMESÍTÉSI TUDOMÁNYOS ISKOLA EREDMÉNYEI (1993-2018) HESZKY LÁSZLÓ ÉS KISS ERZSÉBET Szent István Egyetem, Genetikai, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Intézet,
1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p.
Publikációs és oktatási tevékenységünk: Lektorált folyóiratban megjelent publikációk: 1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2,
SZENT ISTVÁN EGYETEM. A fruktóz 2,6-biszfoszfát koncentráció módosításának hatása a szegfű szénhidrát anyagcseréjére
SZENT ISTVÁN EGYETEM A fruktóz 2,6-biszfoszfát koncentráció módosításának hatása a szegfű szénhidrát anyagcseréjére Doktori értekezés tézisei Szőke Antal Gödöllő 2007 A doktori iskola Megnevezése: Növénytudományi
A tudományos napokat elindító Heszky László 70. születésnapjára. A p pl ic. Androgenesis Generation Tissue F7 (n, 2n) Gen
A tudományos napokat elindító Heszky László 70. születésnapjára Androgenesis Generation Tissue F7 (n, 2n) In vitro culture Gen A p pl ic Kiss Erzsébet Pauk János Növénynemesítési tudományos napok 93 új
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY. Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola. Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár Témavezető: Dr. KOCSIS LÁSZLÓ egyetemi tanár Dr. KOZMA PÁL
A gyümölcs érésének és a virág vázaélettartamának géntechnológiai módosítása
Biotechnológia ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László A növekedés és fejlődés géntechnológiai módosításaival foglalkozó VII. fejezet negyedik részében, az érésben módosított GM-fajták közül azokat ismertetjük,
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
A SZIE, MKK GENETIKA ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZETÉNEK EREDMÉNYEI A NÖVÉNYNEMESÍTÉS TUDOMÁNYOKBAN ÉS A NEMESÍTÉS UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSBEN
A SZIE, MKK GENETIKA ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZETÉNEK EREDMÉNYEI A NÖVÉNYNEMESÍTÉS TUDOMÁNYOKBAN ÉS A NEMESÍTÉS UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSBEN Heszky László és Kiss Erzsébet Keszthely 2013 PARADIGMAVÁLTÁS AZ ÉLETTUDOMÁNYOKBAN
MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Péteri Adrienn Zsanett Témavezetők: Dr. Varga János, Egyetemi docens Dr. Vágvölgyi Csaba, Tanszékvezető egyetemi
A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója
A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója 1. Szervezeti keretek: Az átszervezésekkel teli korábbi évek után a 2009-es évünk, szervezeti szempontból a stabilitás évének nevezhető.
2004. évi publikációk
2004. évi publikációk 2004. évi publikációs jegyzék Csikászné Krizsics A., Kozma P. (2004): A sz?l? integrált termesztéséért 50. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2004. február 24-25., 141.p. Csikászné
A PE AC SzBKI, Badacsony 2008. évi szakmai és pénzügyi beszámolója
A PE AC SzBKI, Badacsony 2008. évi szakmai és pénzügyi beszámolója 1. Szervezeti kérdések: Intézetünk 2008. március 15-ig FVM fenntartású, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési intézményként
Publikációs és oktatási tevékenységünk:
Publikációs és oktatási tevékenységünk: Kutatóintézet lévén, az éves munka egyik fontos értékmérője kollégáink publikációs tevékenysége. Az alábbiakban felsoroljuk az intézeti munkatársak elmúlt évben
SZENT ISTVÁN EGYETEM. Szegfű etilénbioszintézisének antiszensz gátlása almából származó ACC szintáz génnel
SZENT ISTVÁN EGYETEM Szegfű etilénbioszintézisének antiszensz gátlása almából származó ACC szintáz génnel Doktori értekezés Veres Anikó Gödöllő 2006. A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője:
Növényvédelmi Tudományos Napok 2015
Növényvédelmi Tudományos Napok 05 Budapest 6. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 05. február 7-8. ii Szerkesztőbizottság Kiss Levente Horváth
Oktatói önéletrajz Dr. Pedryc Andrzej Piotr
egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1975-1980 Kertészeti Egyetem, Termesztési Kar, Budapest, Okleveles kertészmérnök Tudományos fokozatok,
INHIBITION OF ETHYLENE BIOSYNTHESIS IN APPLE
INHIBITION OF ETHYLENE BIOSYNTHESIS IN APPLE AND TAXONOMICAL COMPARISON OF DIFFERENT FESTUCA SPECIES USING MOLECULAR METHODS Ph.D. thesis Zsolt Galli Gödöllő 2004 Ph.D. School: Scientific Code: Ph.D. Program:
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
Publikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
2009. évi publikációk
2009. évi publikációs jegyzék Göblyös Judit, Teszlák Péter, Zanathy Gábor (2009): Sz?l? talajápolási módszerek összehasonlító vizsgálata ökofiziológiai paraméterek, valamint a termésmennyiségés min?ség
Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
PUBLIKÁCIÓS LISTA (Májer János)
PUBLIKÁCIÓS LISTA (Májer János) 1.) MÁJER J. (1983): A talaj és levél könnyen oldható N-tartalmának változása Nitrogén műtrágyázás hatására, almagyümölcsösben. TDK dolgozat és diplomaterv. Kertészeti Egyetem,
Doktori értekezés tézisei
Budapesti Corvinus Egyetem CSERESZNYEFAJTÁK TERMÉKENYÜLÉSI SAJÁTOSSÁGAINAK VIZSGÁLATA HAGYOMÁNYOS ÉS MOLEKULÁRIS MÓDSZEREKKEL Doktori értekezés tézisei Békefi Zsuzsanna Budapest, 2005. 1 1. A MUNKA ELŐZMÉNYEI,
Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken
Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken 1. Lakatos Ferenc Molnár Miklós (2006): Bükkpusztulás Zala megyében klímaváltozás? V. Erdő- és Klíma Konferencia. Mátrafüred,
Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
GOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
ÖNÉLETRAJZ. Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997) Középiskola: JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma, 1979-1983
ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név: Születési hely: Széll Márta Szeged Születési idő: 1965. március 28. Családi állapota: férjezett (Dr. Balogh Nándor) Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997)
Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
GENETIKA ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZET
GENETIKA ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZET PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE (2004-2010) Hazai és nemzetközi tudományos dolgozatok: 1. A.S. Oreifig, Kovács, G., Jenes, B., Kiss, E., P. Scott, Toldi, O. (2004): Development
A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére
Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com
Oktatói önéletrajz Dr. Király Zoltán
kutatóprofesszor Kertészettudományi Kar Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1944-1948 Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, agrármérnök Tudományos fokozatok, címek:: 1957,
ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
BSC SZAKONKÉNT AZ OKTATOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE
BSC SZAKONKÉNT AZ OKTATOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK BSC SZAK NAPPALI 201XXN Genetika Dr. Veres Anikó 2 0 2 2 204XN Mezőgazdasági biotechnológia Dr. Heszky László 1 0 2 202XN Növénynemesítés
Oktatói önéletrajz Dr. Simon Gergely
egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Átoktató SZIE-KETK Projektszervezet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1998-1993 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészettudományi Kar, Nappali Tagozat Termesztési
Prof. Dr. Maróti Mihály ( )
Prof. Dr. Maróti Mihály (1917-2009) DR. MARÓTI MIHÁLY EMLÉKÜLÉS 2017. április 21. BUDAPEST Szervezők: Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési
A PE AC SzBKI, Badacsony évben megjelentett, előadott publikációinak listája
A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évben megjelentett, előadott publikációinak listája 1.) JAHNKE G. - MÁJER J., LAKATOS A. - GYÖRFFYNÉ MOLNÁR J. - DEÁK E., - STEFANOVITSNÉ BÁNYAI É. - VARGA P. (2009): Isoenzyme
1975-1980 Kertészeti Egyetem, Termesztési Kar, Budapest, Okleveles kertészmérnök
Dr. Pedryc Andrzej Piotr egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1975-1980 Kertészeti Egyetem, Termesztési Kar, Budapest, Okleveles kertészmérnök
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
Oktatói önéletrajz Dr. Simon Gergely
egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Átoktató SZIE-KETK Projektszervezet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1998-1993 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészettudományi Kar, Nappali Tagozat Termesztési
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. habil. Kocsis László egyetemi tanár mezőgazdasági tudományok
Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
Oszvald Mária. A búza tartalékfehérjék tulajdonságainak in vitro és in vivo vizsgálata rizs modell rendszerben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Oszvald Mária A búza tartalékfehérjék tulajdonságainak in vitro
2005. évi publikációk
2005. évi publikációs jegyzék Csikászné Krizsics Anna, Gaál Krisztián (2005): Növényvédelmi el?rejelzés. Tapasztalatok 2004-ben. Pannon Borrégiós Tanácskozás. Tengelic, 2005. jan. 20. El?adás. Csikászné
Zárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat)
Zárójelentés Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása (K75584 sz. OTKA pályázat) A tervezett kísérletek célja, hogy jobban megértsük a növények változó környezetre
Bokor Judit PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv
Bokor Judit PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
Transzgénikus növények előállítása
Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása
AZ IS30 BAKTERIÁLIS INSZERCIÓS ELEM CÉLSZEKVENCIA VÁLASZTÁSÁNAK MOLEKULÁRIS TÉNYEZŐI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ MÓNIKA
AZ IS30 BAKTERIÁLIS INSZERCIÓS ELEM CÉLSZEKVENCIA VÁLASZTÁSÁNAK MOLEKULÁRIS TÉNYEZŐI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ MÓNIKA Gödöllő 2007. 1 A Doktori Iskola megnevezése: Szent István Egyetem Biológia Tudományi
Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése
Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Szabó Zsolt Témavezető: Dr. Bihari Zoltán vezető kutató
NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gibberellinek és citokininek Előadás áttekintése 1. Gibberellinek: a növénymagasság és csírázás hormonjai 2. A gibberellinek
Publikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése A tantárgy keretében megtárgyalandó ismeretkörök A félév elfogadásának feltételei, követelmények
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
Az Intézetben, ill. az Intézet közreműködésével készült szakdolgozatok:
Publikációs és oktatási tevékenységünk: Lektorált folyóiratban megjelent publikációk: 1) P. VARGA G. KAZINCZI I. BÉRES I. KOVÁCS (2006): Competition between Sunflover and Ambrosia artemisiifolia in additive
Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
GOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szentes Adrienn okleveles vegyészmérnök
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább
2011. január április 10. IPK Gatersleben (Németország) május 17. Kruppa Klaudia
2011. január 10. 2011. április 10. IPK Gatersleben (Németország) Gatersleben (G-life) Country State District Town Administration Germany Saxony-Anhalt Salzlandkreis Seeland Basic statistics Area 16.00
Oktatói önéletrajz Dr. Végvári György
egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Átoktató SZIE-KETK Projektszervezet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1980-1985 Kertészeti Egyetem, Termesztési Kar Tudományos fokozatok, címek:: 1996, kandidátus
Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor
egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1967 \"Vaszil Kolarov\" Mezőgazdasági Főiskola, Bulgária, Plovdiv, agrár-kertészmérnöki
Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor
egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1968 Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, kertészmérnöki diploma (honosítás) - 1967 \"Vaszil
DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR
Nyilvántartási szám: Tárgy: DEENK/20/2016.PL PhD Publikációs Lista Jelölt: Czimbalmos Ágnes Neptun kód: MO56MV Doktori Iskola: Kerpely Kálmán Növénytermesztési- és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.
novakpeter77@yahoo.com
Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név DR. NOVÁK PÉTER Telefon +36-62-34-25-22 Fax +36-62-54-52-82 E-mail Állampolgárság novakpeter77@yahoo.com MAGYAR TANULMÁNYOK Dátum 1997-2004 Dátum 2004 - Szegedi
Életrajz. Dr. Máté András egyetemi magántanár Telefon: /1685
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522-000 EXT. 1671 E-MAIL: NOVENYTERMESZTES@MKK.SZIE.HU Életrajz Dr. Máté
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NYÉKI JÓZSEF
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NYÉKI JÓZSEF Születési hely, idő: Szekszárd, 1944. 09. 30. Szakmai képzettség (oklevél száma): 1990 Mezőgazdasági tudomány doktora (D.Sc.) Csonthéjas gyümölcsűek virágzása és termékenyülése
TÁMOP /1/KONV
A Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület és a Pannon Egyetem Georgikon Karának Doktori iskolája csatlakozva az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) szervezésében tartandó Növények Napjához, konferenciát
III. ATK Tudományos Nap
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont III. ATK Tudományos Nap Összefoglalók Szerkesztette JANDA TIBOR 2014. november 13. Martonvásár Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma
Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ZÖLDSÉGPALÁNTÁK NEVELÉSÉRE ALKALMAS FÖLDKEVERÉKEK LEGFONTOSABB FIZIKAI TULAJDONSÁGAI. Doktori értekezés tézisei
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ZÖLDSÉGPALÁNTÁK NEVELÉSÉRE ALKALMAS FÖLDKEVERÉKEK LEGFONTOSABB FIZIKAI TULAJDONSÁGAI Doktori értekezés tézisei Kappel Noémi Témavezetı: Dr. Terbe István egyetemi tanár Készült
Többgénes transzgénikus (GM) fajták előállítása
ROVA TVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző, 14. részben ismertetett keresztezéses génátvitel megteremtette az elvi lehetőségét annak, hogy a különböző GM-vonalakban lévő transzgéneket, a vonalak
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA IONOS FOLYADÉKOK ALKALMAZÁSA KATALITIKUS REAKCIÓK KÖZEGEKÉNT DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: FRÁTER TAMÁS OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során
Doktori (PhD) értekezés tézisei A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során Készítette: Nagy Zoltán Témavezető:
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
A TILTOTT FA GYÜMÖLCSÉTŐL A TRANSZGÉNIKUS ALMÁIG
HESZKY LÁSZLÓ az MTA rendes tagja A TILTOTT FA GYÜMÖLCSÉTŐL A TRANSZGÉNIKUS ALMÁIG Elhangzott 2004. november 24-én Mottó: A felszínes tudomány eltávolít az Istentől, az elmélyült tudomány visszavezet hozzá
Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának
eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program
Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori
Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Szerves és Biológiai Vegyipari Szak
Dr. Nagyné Sárdi Éva tudományos tanácsadó Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1968-1973 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Szerves és
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉN-, NITROGÉN- ÉS OXIGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK GÁZKROMATOGRÁFIÁS ELEMZÉSE SZÉNHIDROGÉN-MÁTRIXBAN Készítette STUMPF ÁRPÁD okl. vegyész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi
Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
Doktori Tézisek. dr. Osman Fares
Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai
TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
Oktatói önéletrajz Jámborné Dr. Benczúr Erzsébet Judit
Jámborné Dr. Benczúr Erzsébet Judit egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1967-1972 Kertészeti Egyetem, okleveles kertészmérnök
Oktatói önéletrajz Dr. Nagyné Sárdi Éva
tudományos tanácsadó Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1968-1973 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Szerves és Biológiai Vegyipari Szak
Egy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével. Kozma Gabriella
Egy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével Kozma Gabriella Ph.D. tézisek Témavezető: Dr. Sipos László Genetikai Intézet MTA Szegedi Biológiai
Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata
Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék, Budapest Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai
Javaslat a [nemzeti érték megnevezése] Magyar Értéktárba történő felvételéhez
2. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a [nemzeti érték megnevezése] Magyar Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Név: Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba
Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása
Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Juhász Tamás Témavezető: Dr. Réczey Istvánné 2005 Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
Növényi sejtek által előállított monoklonális antitesttöredékek jellemzése
BIOTECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI HÁTTERE Növényi sejtek által előállított monoklonális antitesttöredékek jellemzése Tárgyszavak: idegen fehérje; monoklonális antitest; fehérjestabilitás; növényisejt-szuszpenzió;
Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban
Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban SÜVEGES Gábor Béla Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc stsuveges@uni-miskolc.hu Az utóbbi években egyre
Heszky László tudományos életrajza (1945-2015)
1 Heszky László tudományos életrajza (1945-2015) Heszky László az MTA rendes tagja, 2010-től a növény genetika, a növény nemesítés és a növény biotechnológia professzor emeritusa. Korábban 1985-2010 között