Helyi esélyegyenlőségi program. Újrónafő Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi esélyegyenlőségi program Újrónafő Község Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...43 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei...44 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...44 A beavatkozások megvalósítói Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás...5 A megvalósítás előkészítése...5 A megvalósítás folyamata...51 Monitoring és visszacsatolás...53 Nyilvánosság...53 Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Újrónafő Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Újrónafő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található. Az északi-hanság szélén a Rédicset Rajkával összekötő 86-os főút mellett bekötőúton közelíthető meg. Mosonmagyaróvártól 8 km-re délnyugatra fekszik. Magyarország egyik legfiatalabb települése. A település élete szorosan összefonódott a tőle 8 km-re lévő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 16 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 19-tól 1921-ig felépített itt 1 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. A hajdúsági magyarokat tartották alkalmasnak arra, hogy őrállói legyenek a nyugati határszélen a magyar életnek. Az ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el. Gazdálkodásukat családonként birtokokkal segítették re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel, a település neve ekkor lett Újrónafő. A község középpontjától 1 km-re fekszik Császárrét település rész, melyen már az 186-as években virágzó gazdaság volt Albrecht főherceg tulajdonában. Az államosítás után lett a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság tulajdona. 195 előtt Mosonszentpéterhez, majd 195 után közigazgatásilag Újrónafőhöz csatolták. A lakók egy része helyben maradt, sok család azonban Újrónafőn telepedett le. A második településrész Hársfamajor (Franck-puszta) a Franck család tulajdona volt, szintén 1 kilométerre feküdt a központtól, ez később a Lajta-Hanság tulajdona lett, majd a lakott, infrastruktúrával ellátott szép gazdasági részt az 197-es évek elején eltüntették, lakóit áttelepítették Újrónafőre ig Mosonszolnok társközsége volt a település, majd 199 októberében vált ismét önállóvá. A községben kiépült a szennycsatorna, a vezetékes ivóvízhálózat, a telefonhálózat, a gázvezeték, a kábeltévészolgáltatás. A falu mezőgazdasági jellegű. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten 6 család él a mezőgazdaságból. A többiek Mosonmagyaróváron tevékenykednek. 3

4 számú táblázat - Lakónépesség az év végén Fő Változás % % % % % Lakónépesség számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 5% -2 évesek éves % 47% éves % 5% éves % 55% 6-64 éves % 54% 65 év feletti % 43% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6-64 éves 5% 65 év feletti 19% Állandó népesség - nők -14 éves 18% éves 3% 65 év feletti 13% 6-64 éves 5% Állandó népesség - férfiak -14 éves 15% éves 3% éves 55% éves 64% 4

5 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) -14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) ,4% ,8% ,2% ,4% ,7% ,6% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 14,% Öregedési index (%) 12,% 1,% 8,% 6,% 4,% 2,%,% számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH- TSTAR -5 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)

6 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Újrónafő község 1 fő alatti kistelepülés. A KSH adatainak vizsgálata alapján Újrónafő község lakosságának az utóbbi években az országos csökkenő tendenciával szemben stagnált. A népesség nemenkénti megoszlása kiegyenlített, öregedési indexére jellemző, hogy egyre fiatalodóbb tendenciát mutat, így az elöregedés nem veszélyezteti a települést, viszont az elvándorlás minden évben kimutathatóan magasabb, mint a településre beköltözők. Értékeink, küldetésünk Az Esélyegyenlőségi Program megalkotásával az Önkormányzatnak szándékában áll javítani elsősorban a mélyszegénységben élők és a gyermekek csoportjába tartozó emberek élethelyzetét, akik esetében a legtöbb probléma kimutatható a településen. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Újrónafő település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. 6

7 A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 211. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 211. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 211. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Újrónafő Község Önkormányzat jelenleg hatályos esélyegyenlőségi programja, mely közötti időszakra terjedően tartalmazza a helyzetelemzést, valamint az arra alapozott akciótervet. Mivel a program még a korábban hatályban volt jogszabályok szerint került elkészítésre, valamint elfogadásra, így az nem a jelenlegi öt célcsoportra fókuszál. A korábban elkészített program a nők és fogyatékkal élők csoportját 7

8 emelte ki, holott a legégetőbb problémák nem ezen a két területen mutatható ki, így a program tartalma ma már csak fenntartásokkal, illetve kiegészítésekkel, pontosításokkal alkalmazható. Az önkormányzat helyi szabályozásában a szociális ellátásokra vonatkozó rendeltében tartalmaz lakókörnyezetre vonatkozó, magasabb szintű jogszabályokhoz képest kiegészítő szabályokat. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása feltételeként mely a mélyszegénységben élők csoportját érinti előírja a lakókörnyezet rendezettségét, melyek meglétét az illetékes ügyintézők rendszeresen ellenőrzik. Egyéb, célcsoportokra vonatkozó helyi szabályozás nincs. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az önkormányzat 214. évi költségvetési koncepciója célként rögzíti, hogy a következő évben is biztosítani szükséges a takarékos gazdálkodást, egyúttal azonban biztosítani kell továbbra is a hivatali ügyintézést helyben, elérve mindezzel azt, hogy a helyben élő emberek számára elsősorban a mélyszegénységben élők és idősek csoportjának - alapvető hivatalos ügyek intézése mellett elérhetővé váljanak olyan kiegészítő szolgáltatások, mint a fénymásolás, fax és elektronikus levél küldése, telefonálás, tájékoztatás, segítségnyújtás más szervekkel, hatóságokkal, közszolgáltatókkal kapcsolatos ügyintézéshez. A település közötti időszakra vonatkozó gazdasági programja a helyi esélyegyenlőség javításaként tartalmazza, hogy az informatikai hozzáférés bővítéseként biztosítani kell, hogy az internet a lakosság széles köre részére elérhető legyen, mely érdekében a hivatali nyitva tartás ideje alatt két számítógép áll a lakosság rendelkezésére. A gazdasági program tartalmazza továbbá, hogy a foglalkoztatás elősegítésénél cél a munkanélküliség csökkentése, különös tekintettel a császárréti lakosokra. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az önkormányzat aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, valamint rendszeresen együttműködik az illetékes munkaügyi hivatallal. Az egyes közszolgáltatások biztosítása, valamint azok színvonalának javítása érdekében a gazdasági program tartalmazza, hogy anyagi lehetőségek tükrében folyamatosan el kell végezni a közintézmények akadálymentesítését, mely nagymértékben javítaná a mozgáskorlátozott fogyatékkal élők esélyeit. A szociális alapellátás az önkormányzat a kistérség településeivel együtt fenntartott intézmények útján gondoskodik. A program rögzíti, hogy az önkormányzat képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, ennek keretében évente felülvizsgálja gyermekvédelmi rendeletét a jogszabályi változások tükrében, támogatja, hogy a Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül a ciklus alatt is működjön logopédus, gyermekpszichológus, a családsegítő, valamint a gyermek gyógytornász. A képviselő-testület az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Újrónafő Község Önkormányzata az óvodai ellátással kapcsolatos feladatait Jánossomorja várossal és Várbalog községgel társulási formában biztosítja. Elsősorban szociális és gyermekjóléti feladatait a mosonmagyaróvári kistérséghez tartozó másik 26 településsel együtt, társulásos megoldásként látja el. Ide tartozó ellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubja, fogyatékkal élők nappali ellátása, hajléktalanok nappali ellátása, hajléktalanok átmeneti szállása, családsegítés, gyermekjóléti, gyermekek átmeneti otthona. 8

9 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. A program elkészítéséhez adatokat kértünk az illetékes munkaügyi központtól, valamint az egészségbiztosító pénztártól, de az előbbi esetben kapacitás hiányára, utóbbi esetben a közös praxisra tekintettel adathiányra hivatkozva nem kaptunk adatokat. A hiányzó adatok a program elkészítését nem hátráltatta. 9

10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Mekkora jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint kategória behatárolása országtól függően más és más. használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 62. forintos átlag havi jövedelem, ami az egyfős, a kétfős, 3, 4, vagy ennél nagyobb családok esetére is vonatkoztatott átlagos mutató. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 3-35%-át teszi ki, köztük 85. gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát az öregségi nyugdíjminimum 28.5 forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. A településen 292 lakásban 812 fő él, lakásonként átlag 2,8 fő. A lakások 2 %-a alacsony komfort fokozatú, a vezetékes vízhálózat 1 %-ban, a csatornázottság 8 %-ban megoldott, és szilárd burkolatú úton az összes lakás megközelíthető. A jövedelmi, vagyoni helyzet átlagosnak mondható. Megállapítható, hogy a mélyszegénységben élők nagy része a település lakott külterületi részén, Császárréten él. Ezen a területen jellemzően magas az előre fizetős mérőfelszerelések, közműtartozások. A település belterületén pedig anyagi problémát inkább a devizahitel miatti fizetési nehézségek okoznak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya: Az elmúlt öv évben megfigyelhető, hogy - a gazdasági válság éve kivételével - csökkenést mutat. A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint az országos átlag; nemenkénti megoszlásában megfigyelhető, hogy a nők munkanélküliségi aránya meghaladja a férfiakét az utóbbi években. A munkanélküliek korcsoportos megoszlásánál látható, hogy a pályakezdők, valamint a nyugdíj előtt állók között a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, évesek év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 15 4,9% 28 4,7% ,3% 18 7,4% 33 6,2% ,% 13 4,2% 3 5,% ,2% 9 2,9% 18 3,1% 212 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1

11 8,% 7,% Álláskeresők aránya nők férfiak összesen 6,% 5,% 4,% 3,% 2,% 1,%,% számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen fő éves és fiatalabb fő % 7,1% 3,% 1,% 11,1% év fő % 21,4% 27,3% 6,7% 22,2% 26-3 év fő % 14,3% 9,1% 16,7% 11,1% év fő % 14,3% 9,1% 3,3% 11,1% 36-4 év fő % 7,1% 9,1% 3,3% 5,6% év fő % 7,1% 6,1% 3,3%,% 46-5 év fő % 1,7% 12,1% 1,% 5,6% év fő % 1,7% 18,2% 3,% 22,2% 56-6 év fő % 7,1% 6,1% 16,7% 11,1% 61 év felett fő %,%,%,%,% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 11

12 35 Álláskeresők (fő) számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,8% 26,7% 28,6% ,7% 27,8% 27,3% ,8% 3,8% 46,7% ,4% 22,2% 33,3% 212 n.a. n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 7,% 6,% 18 napnál régebben munkanélküliek aránya nők férfiak összesen 5,% 4,% 3,% 2,% 1,%,%

13 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a éves népesség Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők évesek év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,%,%,% ,% 1 1,1% 1,6% ,3% 2 2,6% 3 2,% ,2% 2 2,5% 3 1,9% 212 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2,5 Pályakezdő álláskeresők 2 1,5 1, nők férfiak b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: az alacsony iskolai végzettségűeknek nem okoz problémát az elhelyezkedés. A környékbeli településeken gyárakban betanított munkásként, vagy a mezőgazdaságban alkalmi munkásként, esetleg közfoglalkoztatottként sikerül munkát találni. Tapasztalatunk az, hogy a munkanélküliség legfőbb oka az elhelyezkedési szándék hiánya, valamint a korábban tanúsított munkamorál számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 53 16,4% 46 13,3% ,% 351 1,% 362 1,% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 13

14 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 28 28,% 11 39,3% 17 6,7% 29 39,% 14 35,9% 25 64,1% ,7% 12 4,% 16 53,3% ,7% 9 5,% 6 33,3% 212 n.a. n.a. n.a n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 14

15 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % eredményes végzők aránya (%) számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 1,9,8,7,6,5,4,3,2,1 Felnőttoktatásban résztvevők (fő) szakiskola szakközépiskola gimnázium c) közfoglalkoztatás: az önkormányzat a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségeket maximális mértékben kihasználja, nagyon jó az együttműködés az illetékes munkaügyi központtal, valamint a környező, elsősorban mezőgazdasági vállalatokkal. Ez utóbbiak gyakran az önkormányzattól kérnek segítséget közfoglalkoztatásban alkalmazható emberekről, illetve amennyiben az önkormányzatnak már nem áll rendelkezésre fedezet további személyek foglalkoztatására, a szabad kapacitásokról tájékoztatjuk ezen vállalatokat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.): Mottó: minden lehetőség adott ahhoz, hogy az emberek dolgozni tudjanak. Mind közlekedésben, mind munkalehetőségekben kiváló adottságokkal rendelkezik a térség. 15

16 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük: helyben közoktatási intézmény nem működik, így a fiatalok legközelebb a 8 km-re található Mosonmagyaróváron vagy a 4 km-re található Győrben tudnak megfelelő képzési, át- vagy továbbképzési lehetőségekhez hozzáférni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): nincs ilyenről tudomásunk. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: A településen nem élnek olyan személyek, akik önmagukat romának vallották volna. A településen csak a helyi hivatal és az óvoda működik intézményként, így a mélyszegénységben élő személyek elhelyezkedését az önkormányzat a közfoglalkoztatás keretében tudja megoldani, döntő többségében parkgondozási feladatok végeztetésével. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: nincs ilyenről információnk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. A szociális ellátásokról szóló rendelet valamennyi szociális törvényben biztosított ellátást tartalmazza. A rendelet megfogalmazza a hatásköri rendelkezéseket, miszerint az önkormányzat képviselő testülete vagy a polgármester hatásköre-e az elbírálás. A polgármester Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozik: a) temetési segély megállapítása, b) átmeneti segély megállapítása azonnali esetben 2.,- Ft-ig. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy megemelkedett a szociális kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély, mely leggyakrabban temetési költségek kifizetéséhez, valamint közműtartozások kiegyenlítését szolgálta. Az eddig megkötött szociális kölcsönre vonatkozó szerződések közül csupán egy esetben nem tett eleget az ügyfél visszafizetési kötelezettségének, így lényegében véve egy jól bevált segélyezési formának mondható, mely az önkormányzatot sem terheli meg anyagilag, mégis nagy segítség az átmenetileg bajbajutottaknak. Újrónafő Község Önkormányzata a szociális törvény alapján az alábbi személyes gondoskodási formákat biztosítja: a) Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, d) családsegítés, e) idősek nappali ellátása. Szociális szakosított ellátásként a hajléktalanok átmeneti szállása biztosított. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat az önkormányzat a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének rendjét a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás határozza meg a települési önkormányzatok egyetértésével. A Képviselő-testület attól a céltól vezérelve, hogy az aktív korúak ellátásban részesülők ne szakadjanak le a munka világában tevékenykedőktől, helyi rendeletében az ellátás megállapításának feltételeként rögzítette a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó előírásokat. Így többek között rögzítésre került, hogy az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele, az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó 16

17 helyi szabályok betartása, különös tekintettel az ebtartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozóan, szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tatása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,% ,2% ,2% ,2% 212 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 7 Segélyezettek (fő) évesek Segélyben részesülők számú táblázat - Járadékra jogosultak álláskeresési nyilvántartott járadékra év álláskeresők jogosultak fő fő % ,8% ,6% ,2% ,5% ,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17

18 6,% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 5,% 4,% 3,% 2,% 1,%,% számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek év f ő rendszeres szociális segélyben részesülők évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %- ában Azoknak a, akik 3 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást , , ,3 6 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ellátottak (fő) Segélyezettek Támogatottak Jogosulatlanok Támogatástól megvontak A statisztikai adatokból is jól látszódik, hogy munkanélküliek helyzete kedvező és egyre javuló tendenciát mutat. Az álláskeresési segélyben részesülők arányánál nagymértékű javulás látható a 21. évről (3,2 %) 211. évre (2, 2%), továbbá ugyanez a tendencia megfigyelhető az álláskeresési járadékban részesülők esetében is. Ennek oka számunkra nem ismert. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a 18

19 lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány: önkormányzati bérlakások nincsenek. b) szociális lakhatás: nem biztosított. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: nincs. e) lakhatást segítő támogatások: Az önkormányzat rendszeres tájékoztatást nyújt a törvényben biztosított lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeiről, valamint biztosítja az arra jogosultaknak. Ezeken felül az egyes közműszolgáltatók fennálló tartozások rendezésében aktív szerepet vállalnak a hivatal munkatársai. f) eladósodottság: elsősorban a deviza hitel okozta fizetési nehézségek okozzák az eladósodottságot. g) lakhatás egyéb jellemzői: (külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása) Újrónafő lakott külterületén, Császárrét majorban nem biztosított a szennyvízelvezetés. Ennek legfőbb oka, hogy az ott élő emberek napi megélhetése is igen nehéz, így a szennyvízhálózat kiépítésének önrészét sem tudják biztosítani, továbbá az ebből adódó szennyvízdíj tovább terhelné az anyagi helyzetüket számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 19

20 1,%,9%,8%,7%,6%,5%,4%,3%,2%,1%,% Lakásállomány megoszlása bérlakás szociális egyéb lakáscélra használt 35 Összes lakásállomány (db) Összes Ebből elégtelen körülményű számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők Forrás: TeIR, KSH Tstar 2

21 2 18 Támogatásban részesülők (fő) Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások Telepek, szegregátumok helyzete Újrónafő lakott külterülete, Császárrét major Újrónafő és Jánossomorja között helyezkedik el, mely bár a klasszikus értelemben véve nem szegregátum, de a település egészét tekintve mégis szegregációs jegyeket mutat. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A szennyvízhálózat kivételével valamennyi közmű megtalálható. Lakásállománya többnyire rendkívül szegényes, komfort nélküli ingatlan csak a település ezen részén található. Megközelíthetősége legkönnyebben a 86-os számú főútról érhető el közvetlenül. A terület rendezettségét az önkormányzat egyrészt az ott élő személyek befolyásolásával (lakókörnyezet rendben tartása), másrészt önkormányzati intézkedésekkel (buszmegálló építés, hirdetőtábla kialakítása, utak karbantartása) igyekszik jobbá tenni, mely az utóbbi években javulást mutat. b) a telepen/szegregátumokban élők, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A mélyszegénységben élők, munkanélküliek, segélyezettek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nagy többsége Császárrét majorban él. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai: Egyéb területek szegregálódása nem mutatható ki, inkább a helyzet javulása, mintsem romlása figyelhető meg. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Összességében megállapítható, hogy Újrónafő lakosságának egészségi állapota jó, az ellátórendszer kiépített, a településen hozzáférhető. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés: a településen a háziorvosi praxis ellátása Mosonszolnok településsel együtt történik, valamint szintén ugyanígy történik a védőnői feladatok ellátása. A fogorvosi ellátás Mosonmagyaróvárral közös történik, továbbá az ügyeleti ellátások szintén térségi megoldásban valósul meg. Az egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó Háziorvosi Központi Ügyeleti feladatokat külön megállapodás alapján biztosítják. A járóbeteg-szakellátás Győrben, Mosonmagyaróváron, valósul meg. A fekvőbeteg ellátást 5 km-en belül 4 kórház is biztosítani tudja. Járóbeteg szakrendelésre és 21

22 kórházi ellátásra általában a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézetbe utalják be a betegeket, de szükség esetén Győrben is igénybe vehetik a szakellátást számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés: helyben évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálat van, a többi szűrővizsgálatot Mosonmagyaróváron, valamint Győrben érhetik el a lakosok. Ezeken felül a helyi óvoda szervez évente két alkalommal egészségnapot az óvodás gyerekek szüleinek, valamint az Árvácska Nyugdíjas Klub rendezésében tartanak szűrővizsgálatokat a nyugdíjasok részére. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés: Mosonmagyaróváron, valamint Győrben érhető el. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése: a gyermekétkeztetés feladatait a település Mosonszolnokon működő konyha segítségével oldja meg a település, a rászoruló felnőttek étkeztetését pedig a kistérségi szolgáltatás biztosítja. A helyi óvoda egészségnapi programja keretében igyekszik felhívni a figyelmet az egészséges táplálkozás fontosságára. e) sportprogramokhoz való hozzáférés: helyben működik sportegyesület, amely keretein belül a sportolás biztosított. Egyéb sportolási lehetőség elérhető távolságban (8 km-re) található. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés: a településen a kistérségi feladatellátás keretében biztosított az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubja, fogyatékkal élők nappali ellátása, hajléktalanok nappali ellátása, hajléktalanok átmeneti szállása, családsegítés, gyermekjóléti ellátás, gyermekek átmeneti otthona. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor: nem ismert probléma. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: nem ismert számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal: rendelkezők év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők Forrás: TeIR, KSH Tstar 22

23 25 Közgyógyellátotttak (fő) számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek ápolási díjban részesítettek év Forrás: TeIR, KSH Tstar 6 Ápolási díjban részesülők (fő) Közgyógyellátásban és ápolási díjban egyre kevesebb ember részesül, melynek oka elsősorban az egyéni egészségügyi és anyagi helyzet javulása. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai: elsősorban a helyi civil szervezetek, valamint a helyi programok. Az éves programokat általában a helyi óvoda szervezésében tartott farsangi bál nyitja. Többnyire minden évben megrendezésre kerül május hónapban a Birkapörkölt Fesztivál, mely nemcsak a szűkebb, hanem távolabbi környezetünkből is a településre csalogatja a gasztronómia iránt érdeklődőket. A gyermeknapra tekintettel minden év május hónapjában egy napra ingyenes kirándulást szervez az Iskoláért, Óvodáért 23

24 Egyesület. Május utolsó hétvégéjén rendezi meg az önkormányzat a gyereknapot, majd június vagy július hónapban igyekszik a helyi sportkör felkelteni az emberek érdeklődését a sport iránt egy sportnap keretében. Október hónapban ünnepli a falu telepítésének évfordulóját, majd november elején emlékezünk meg nyugdíjasainkról. Minden év decemberében tartja az önkormányzat a Mindenki Karácsonya rendezvényét a helyi művelődési házban, ahol minden helyi gyermek kap egy-egy mikulás csomagot. Hogy a felnőttek se maradjanak ki semmi jóból, az Iskoláért, Óvodáért Egyesület az év utolsó napjaiban tartja disznótoros évzáró rendezvényét. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük): Nagyobb konfliktus nem észlelhető a településen, ugyanakkor érezhető, hogy az Újrónafő belterületén élők és a császárréti lakosok kölcsönösen elkerülik egymást, mely alapvetően az anyagi különbségekből, a szegregátumban élő emberek életmódjából, életviteléből adódik. Mivel az érintettek anyagi helyzetét nagymértékben az önkormányzat nem tudja befolyásolni, így célszerű lenne a két településrész egymásra hangolódása, annak segítése önkormányzati intézkedés által. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): A helyi egyesületek, civil szervezetek részéről tapasztalható elsősorban, az egyház helyi működése nem jelentős. Helyben működő polgárőrség elsősorban a rendőrség munkáját segítve gondoskodik a közbiztonság zavartalanságáért, bűnesetek felderítésében. A Baráti Kör Újrónafőért Egyesület széleskörű tevékenységet folytat. Együttműködik a település környezetének szebbé tételében, közösségi programok szervezésében, Birkapörkölt Fesztiváljával öregbíti a település hírnevét, támogatja a rászoruló családokat. Az Iskoláért, Óvodáért Egyesület elsősorban a gyermekek, azon belül is a hátrányos helyzetű gyermekek sorsának jobbá tétele érdekében tesz sokat, de hagyományosan minden évben megtartják év végi disznótorost kínáló összejövetelüket. Az Újrónafői Sportkör a helyi sportolási lehetőséget biztosítja a lakosoknak. Szinte minden évben megrendezésre kerül a helyi sportnap, melynek keretében igyekeznek még népszerűbbé tenni a sportos életet. A helyi nyugdíjas lakosságot fogja össze a nyugdíjas klub, akik rendszeres összejöveteleikkel, környékbeli vetélkedőkön, nyugdíjas találkozókon való szerepléseikkel biztosítják a helyi idősek szellemi és testi frissességének megőrzését. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem működik roma nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Szegregátum jelenléte beazonosított problémák Nem minden munkanélküli regisztrálja magát a munkaügyi központban fejlesztési lehetőségek - érintettek bevonása programok szervezésébe, civil szervezetekbe - tájékoztatás, információk elérhetővé tétele 24

25 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Újrónafőn élők korösszetétele hasonló a megyei és az országos átlagokhoz. A év közöttiek (523 fő) az összes lakos 61,8%, ami átlagosnak mondható, a -18 év közöttiek (193 fő) 22,8%-a és a 65 év felettiek (13 fő) 15,3%-a. A községben a lakosság általános szociális helyzete befolyásolja a gyermekek fejlődését. A felnőtt lakossághoz képest általában az érzékenyebb korosztályú gyermekek helyzete kedvezőtlenebb. Ezt megállapíthatjuk Újrónafőn is, mivel a felnőtt lakosság átlagos szociális helyzetű a községben, a gyermekek helyzetéről ugyanez már nem mondható el. A községnek több intézkedést kellett hozni a gyermek életének javítása érdekében. 8 gyermek és családjának életébe 212-ben hivatalosan is be kellett avatkozni az önkormányzatnak. 11 gyermek védelembevételéről kellett gondoskodni az önkormányzatnak és intézményeinek számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek Megszűntetett veszélyeztetett védelembe vett esetek kiskorú év 18 év alattiak a 18 év alatti gyermekek védelembe vettek közül Forrás: TeIR, KSH Tstar Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú

26 A gyermekvédelem területén az utóbbi 1-2 évben felszínre kerültek olyan látens problémák, mint a családon belüli nemi erőszak, drogproblémák, iskolakerülés, melyekre a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyan reagált, ugyanakkor a probléma súlyosságára tekintettel indokolt a prevenció tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával, valamint szabadidős programok szervezésével. Abban a családban, ahol a szociális helyzet indokolttá teszi, a családokat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítik. 53 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ami a gyermekek 33,7%-t érinti számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből Ebből Kiegészítő Rendszeres tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 1% Gyermekvédelmi kedvezmények 8% 6% 4% 2% % rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény Halmozottan hátrányos helyzetükről a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 36%-a nyilatkozott. Eszerint a községben a -18 éves korosztály 12%-a halmozottan hátrányos helyzetű, ami szintén magasabb a megyei átlagnál. A hhh-s gyermekek családjai óvodáztatási támogatásban is részesültek Újrónafőn, 6 kisgyermek szüleit támogatta így az önkormányzat, hogy a gyermek folyamatos óvodai nevelése biztosított legyen. 26

27 számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők 5 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes Ingyenes Óvodáztatási étkezésben kedvezményes tankönyvellátásban étkezésben támogatásban év résztvevők étkezésre résztvevők részesülők iskola 1-8. jogosultak részesülők óvoda évfolyam évfolyam Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A gyermekvédelmi szakellátások az ellátásra kötelezett Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ által üzemeltetett intézményekben (TEGYESZ, Megyei Gyermekvédelmi Központ) biztosítottak. Gyermekvédelmi szempontból a település mutatói lényegesen rosszabbak, mint a megye átlaga. A családsegítést ugyan már érintettük, azonban a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás a gyermekek életminőségét is pozitívan befolyásolja. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell, a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz. Továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését. A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő szolgáltatásokat. A településen 9 gyermek részesül ingyenes óvodai étkeztetésben, a nyári gyermekétkeztetés nem megoldott az utóbbi években a jogszabályi feltételek kedvezőtlen alakulása miatt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nincs a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A szegregált területeken élő gyermekek nagy része a település egyéb részeihez képest rosszabb lakáskörülmények között laknak, bár köszönhetően az illetékes szakemberek áldozatos munkájának az utóbbi években javulás figyelhető meg. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nagy többsége a szegregált területeken él. Esélyeik növelése érdekben, valamint a helyi viszonyok tudatában a gyermekvédelem következetesen érvényesíti a jogszabályban biztosított intézkedési lehetőségeket, illetve kötelezettségeket, valamint az óvoda az ún. PIR program segítségével igyekszik a meglévő hátrányokat csökkenteni, bizonyos 27

28 területeken megszüntetni. Az érintett szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az itt élő gyermekekre. A családgondozó és az önkormányzat élelmiszeradományokat juttat a családnak, az óvoda fokozott mértékű kapcsolatot tart a családokkal. A mosonszolnoki iskola kiemelt figyelmet fordít a HH-s, HHH-s újrónafői gyerekekre is. Kapcsolatot tart a családgondozóval az iskola gyermekvédelmi felelős. Az osztályfőnökök látogatják a családokat és az igazgató levélben felszólítja a kapcsolattartásra a szülőket, ahol szükséges. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok): a településen egy védőnő Mosonszolnokkal közös körzetben látja el a feladatokat. Egy védőnőre Újrónafő tekintetében 23 gyermek jut. Betöltetlen állás nincs számú táblázat Védőnői álláshelyek év védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 1,9,8,7,6 Védőnői álláshelyek (db) Egy védőnőre jutó gyermekek (fő),5 2,4,3,2, b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok ): a településen egy háziorvos látja el a felnőtt és gyermek háziorvosi teendőket Mosonszolnokkal közös körzetben. 28

29 számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok Háziorvos által ellátott személyek Gyermekorvos által ellátott gyerekek Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés c) 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok: a speciális ellátási igényű gyermekekről való gondoskodást a település a kistérségi ellátórendszer keretében biztosítja. Ide tartozik a gyógytornász, a logopédus, gyógypedagógus, akik Mosonmagyaróvárról utaznak a településre számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek Szociális szempontból év felvett Működő bölcsődébe gyerekek összes bölcsődék beírt bölcsődei gyermekek (munkanélküli férőhelyek szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek év családi napköziben engedélyezett férőhelyek családi napköziben a térítésmentes férőhelyek Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi 29

30 1 Családi napközi,9,8,7,6 családi napköziben engedélyezett férőhelyek családi napköziben a térítésmentes férőhelyek,5,4,3,2, d) gyermekjóléti alapellátás: a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosított. A családgondozó hivatalosan heti egy alkalommal tart ügyfélfogadást a településen, de ki kell emelni, hogy a gyakorlatban jóval több időt kell szentelnie a településre a helyben adódó problémák miatt. e) gyermekvédelem: e területen kiválóan működik a jelzőrendszer az abban érintett szakemberek részvételével. A 213. évtől gyermekvédelem területén is - tapasztalható jogszabályváltozások miatt a helyi hivatal munkatársainak már elvileg nem kellene olyan aktívan részt vennie a gyermekek védelmében, ugyanakkor a helyismeret és problémák jellegére tekintettel mégis azt látjuk, hogy a gyermekek érdekében szükséges a folyamatos szemmel tartásuk a problémák megelőzése, valamint hatékony kezelése érdekében. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások: krízishelyzetbe került családok, gyermekek estében legközelebbi igénybe vehető szolgáltatás a mosonmagyaróvári családok átmeneti otthona, illetve a gyermekek átmeneti otthona. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés: helyben leginkább a sportpálya, valamint a sportegyesület keretében biztosított a sportolási lehetőség. Szünidőben gyakran igénybe veszik a gyermekek a könyvtári és internetes szolgáltatásokat. A környező településeken szinte az egész nyár folyamán szerveznek nyári táborokat. Mosonmagyaróvári Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat minden évben szervez tábort, melyen résztvevő rászoruló gyermekek költségeinek felét a Baráti Kör Újrónafőért Egyesület fizeti ki, továbbá az Újrónafői Sportkör által megszervezett sportnap és az Iskoláért, Óvodáért Egyesület által szervezett ingyenes kirándulás biztosít hasznos kikapcsolódást a hátrányosabb helyzetű gyermekeknek. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv: a településen csupán óvoda működik, melyben a gyermekétkeztetést a településen a mosonszolnoki konyhával történő együttműködés keretében biztosítja az önkormányzat. Az ingyenes tankönyvek biztosítását a körzetes iskola biztosítja könyvtári példányok juttatásával. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei: hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó jelzés nem érkezett, nem merült fel probléma. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül: az önkormányzat, valamint helyben működő intézménye, az óvoda rendszeresen ügyel arra, hogy a jogszabályban biztosított ellátásokat az arra jogosultak igénybe vegyék. Ennek érdekében az egyes kérelemre nyújtott juttatások lejáratát megelőzően felhívják a szülők figyelmét a kérelem újbóli benyújtására, továbbá amennyiben azt látják az illetékes szakemberek, hogy valamely feltehetően jogosult 3

31 család nem részesül ellátásban, felhívják a figyelmét a jogszabályi lehetőségekre, továbbá az óvodai ellátás kapcsán meg kell említeni az ún. IPR program alkalmazását. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A 211. évi CXC tv a nemzeti köznevelésről határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók körét. A pont alapján: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A jogszabály hatályba lépése 212. szeptember 1. Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő- testülete egy óvodát tart fenn a településen a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása érdekében. Az óvodai feladatellátást Jánossomorja és Várbalog településsel együtt társulásos formában biztosítja számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek 1 Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek 5 Óvodai csoportok 2 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 3 hét Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok 3 1 Ebből diplomás óvodapedagógusok 3 1 Gyógypedagógusok lét Dajka/gondozónő 2 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az intézményben magas az SNI-s gyermekek aránya; 5 fő, mely az óvodás gyermekek 13 %-a. Ez azt is mutatja, hogy a pedagógusok az időben történő kiszűrést kezdeményezik, hogy a gyermekek mielőbb kapják meg a fejlődésükhöz szükséges pedagógiai fejlesztést. A településen magas a HH és HHH-s gyermekek aránya. Az adatgyűjtések során tapasztalható, hogy gyakran nincsenek tisztában az ehhez a kategóriához tartozó előnyökről, így nagy hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra január 15-i adatok szerint, a településen 3 HH és 19 HHH gyermek van. Az óvodában jelenleg 1 gyermek HHH-s, mely az óvodás gyermekek 26 %-a. Erre tekintettel az óvodában alkalmazzák az ún. IPR programot, illetve a jövőben a program megszűnése miatt a hátránykompenzációs programot. Ennek keretében kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű gyermekeket, törekednek arra, hogy egyenlő esélyeket tudjanak teremteni minden óvodás gyermek részére. A program keretében segítséget nyújtanak az iskolaválasztáshoz, iskolabusz szállítja el a szülőt és gyermeket az általános iskolába az ún. ovisuli programra, hogy az óvodás gyermekek megismerkedhessenek az általános iskola hétköznapjaival. Minden évben két alkalommal tartanak rendezvényt, amelyen a családoknak közös programot szerveznek. Az egyik ilyen az egészségnap a szülőknek és gyermekeknek, ahol a szülők is részt vehetnek ingyenes egészségszűréseken, tájékoztatást kapnak az egészséges életmódról, valamint helyes viselkedési mintákkal ismertetik meg a programon résztvevő kicsiket és nagyokat. A másik rendezvény általában valamiylen 31

32 kézműves foglalkozás. Az IPR programhoz tartozik még, hogy a hátrányos helyzetű óvodások családjait gyakrabban látogatják meg a pedagógusok, gyakoribb a kapcsolattartás. Az óvodában a nevelő feladatot ellátó pedagógusok kevés, 1 fő óvodapedagógus hiányzik számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek óvodai gyermekcsoportok óvodai férőhelyek óvodai feladatellátási helyek óvodába beírt gyermekek óvodai gyógypedagógiai csoportok Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés számú táblázat - Általános iskolában tanuló tanév Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók általános iskolások napközis tanulók fő fő fő fő % 21/ / /213 Forrás: TeIR, KSH Tstar 1 Általános iskolai tanulók (fő),9,8,7,6,5,4,3,2,1 általános iskolai tanulók napközisek szááma 21/ / / / / / /217 32

33 számú táblázat - Általános iskolák adatai tanév általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladatellátási helyek összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon összesen db 21/ / /213 Forrás: TeIR, KSH Tstar 1 Általános iskolák adatai - gyógypedagógia,9,8,7,6,5,4 osztályok (db) osztályok gyógypedagógiai oktatásban (db),3,2,1 21/211211/212212/ /214214/215215/216216/ számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek / aránya a nappali tanév rendszerű oktatásban fő % 21/ / /213 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 33

34 1 8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya,9,8,7,6,5,4,3,2,1 21/ / / / / / /217 A településen általános iskola nem működik. A helyi általános iskolás korú gyermekek Jánossomorjára és Mosonszolnokra járnak oktatásra. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs : nem releváns d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések: nem releváns e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): nem releváns 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek 3 H-s gyerekek aránya magas - Törvényben biztosított ellátásokról tájékoztatás Védelembe vétel magas aránya Gyermekbűnözés Drogproblémák - Életvezetési tanácsadás a családnak - Rendőrségi tájékoztatás - Drog hátrányairól tájékoztatás 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében: a rendelkezésre álló adatok, valamint a helyben tapasztalható helyzet alapján elmondható, hogy a nők nem részesülnek hátrányos megkülönböztetésben. A községben a nők foglalkoztatásával kapcsolatban az önkormányzat által működtetett intézmények, helyi vállalkozások vonatkozásában vannak mutatóink. Az óvodában és a hivatalban kizárólag női dolgozók 34

35 vannak, az önkormányzat parkgondozási feladatokra nőket és férfiakat is alkalmaz. A helyben működő vállalkozások a munka jellegéből fakadóan férfiakat alkalmaznak számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében: év Munkavállalási korúak Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Teir és helyi adatgyűjtés 35 3 Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak 3 25 Nők foglalkoztatási helyzete (fő) foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak Munkavállalási korúak (fő) férfiak nők 6 5 Foglalkoztatottak (fő) férfiak nők

36 Munkanélküliek (fő) férfiak nők b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban: nem áll rendelkezésre információ. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei: a környező településeken található gyárakban, valamint ausztriai mezőgazdasági munkában jó lehetőségük van az elhelyezkedésre. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség): nincs információnk arról, hogy a településen panaszt nyújtottak volna be e területen. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen biztosított az óvodai ellátás, mely nyitva tartási idejét úgy alakították ki, hogy a dolgozó anyukáknak ne okozzon problémát. A településen nem működik bölcsőde, ugyanakkor a helyi óvoda szabad kapacitásaira tekintettel, igyekszik az egészen pici gyermekeket már akár 2,5 éves kortól - felvenni az óvodába, hogy ezzel is segítsék az anyuka elhelyezkedését, illetve munkába történő visszatérését. Az óvoda szabályzata rögzíti, hogy bölcsőde hiányában fel kell vennie a még nem óvodás korú gyermekeket is, továbbá az óvodavezető rendszeres kapcsolattartása útján biztosított az, hogy az óvodáztatás aránya 1% legyen a településen. A védőnői feladatokat egy személy látja el; körzete meg van osztva Mosonszolnokkal, mely eddig sosem okozott problémát a kisgyerekes anyukák körében, köszönhető ez annak is, hogy a védőnő mindig igyekezett a helybeli adottságokhoz, estelegesen felmerülő problémákhoz igazodni. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozás célja, hogy a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeit elősegítése a fogamzás előtti gondozás és a genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gondozás alapján (a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása). A községben dolgozó védőnő segíti ezt a fajta a gondozást. A védőnői szolgálaton kívül a családsegítő és a családgondozó jelenik meg tevékenyen a mindennapokban a család-és nővédelmi gondozás területén. Korábbi években a családgondozó részéről indult kezdeményezés zenebölcsi, valamint baba-mama klub működtetésére, de az anyák körében nem volt ezekre igény. Az újrónafői csecsemők és kisgyermekek részére Mosonszolnokon van lehetőség igénybe venni gyermekgyógyász szakorvos által tartott tanácsadást havi egy alkalommal, továbbá terhes-gondozás is van minden hónap második szerdáján. 36

37 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők -3 év közötti gyermekek átlagos gyermekszám védőnőnként Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Egy védőnőre jutó gyeremekek (fő) A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőkkel kapcsolatos erőszakos cselekedetről nem tud az önkormányzat. Nagyon nehéz sok esetben feltárni az ilyen jellegű problémákat, akár család, akár párkapcsolat esetében. Épp a nők azok, akik a lehetőleg tovább próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történne, ezzel nehezítve a probléma megoldását. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen az elmúlt években csupán 1-1 alkalommal jelentkezett a probléma. Ilyen esetben elsősorban a gyermekjóléti szolgálat munkatársa ad felvilágosítást és biztosítja a krízishelyzetbe jutott nő elhelyezését. A legközelebbi hely, ahol ilyen szolgáltatás elérhető a településen élők számára, a 8 km-re lévő mosonmagyaróvári családok átmeneti otthona. A felmerült problémát követően azonnal vagy 1-2 napon belül biztosítható volt az érintett elhelyezése. A lehetőségekről történő tájékoztatás még a konkrét problémát megelőzően megtörténik, amint a családgondozó látens problémát észlel. Éppen a probléma ebbéli jellegére, valamint prevenciós célzattal indokolt továbbra is a tájékoztatásra kiemelt figyelmet fordítani. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi képviselő-testület 5 tagja közül 2 nő. Ez is jól mutatja, hogy a településen biztosított a nők helyi közéletben való részvétele. Ezen kívül a helyi civil szervezetekben való női részvétel is kiegyenlített a nemek megoszlását illetően. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az elmúlt 5 évben a nőkkel, illetve a nők részéről a helyi óvoda nyári nyitva tartásával kapcsolatban merült fel probléma. Ez abból adódott, hogy az óvodai pedagógusok szabadságát elsősorban nyári időszakban tudják kiadni, másrészt viszont a dolgozó anyukáknak problémát okoz a gyermekek elhelyezése. Helyben egyéb alternatív megoldás nem működik, a legközelebbi városban elérhető szolgáltatás pedig eléggé megterhelné a családok pénztárcáját. Az óvoda részéről javasolták, hogy csak a dolgozó szülők adhassák be ebbe az időszakba gyermekeiket, ugyanakkor az önkormányzat figyelembe vette azon törvényi kötelezettségét, hogy az óvodai ellátást nyári időszakban is biztosítani kell. Így a problémát oly módon oldotta, illetve oldja meg, hogy a nyári időszakban olyan csökkentett nyitva tartási időt alkalmaz, amely még 37

38 az anyukák számára is elfogadható, ugyanakkor a szabadságok kiadása is megoldható. Lényegében véve az óvoda csupán 3 hétre zár be, amikor a gyermekétkeztetés is szünetel, s amely idő alatt a nagytakarítást is el tudják végezni. Ez időszak alatt a Jánossomorján ügyeletes óvodába igénybe vehető az ellátás. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Egyedülálló anyák lakhatási és anyagi nehézségei Óvodáskorú gyermekek elhelyezése nyári időszakban fejlesztési lehetőségek Lehetőségekről tájékoztatás Óvodai nyitva-tartás módosítása 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl., aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A településen a 6 év feletti nők és férfiak aránya, alacsonyabb, mint a -14 év közöttieké, ugyanakkor magasabb, mint a év közötti fiataloké. Kiemelt figyelmet érdemel a 65 év felettiek csoportja, amelyben a magyarországi helyzethez hasonlóan másfélszer több a nő, mint a férfi. Az egyedülálló idős női népesség megélhetése problémát jelenthet az önkormányzat számára, mivel várhatóan igénye megnő a közösségi szolgáltatásokra. A településre nem jellemző az elöregedés, lassú fiatalodás figyelhető meg. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 8%-át, b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 13%-át. Nincs információnk arról, hogy ellátás nélkül élő nyugdíjas korú személy lenne a településen, az elmúlt 5 évben időskorúak járadékában sem részesül senki számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők év időskorúak járadékában részesülők Forrás: TeIR, KSH Tstar 38

39 Az idősebb korosztály anyagi lehetőségeiről adatokkal nem rendelkezünk, de a helyi segélyezés tapasztalataiból azt látjuk, hogy ritkán folyamodnak segélyért, elsősorban lakásfenntartási támogatásnál és téli időszakban tüzelő iránt nyújtanak be 1-1 kérelmet. A településen nincs lehetőség idősek napközbeni ellátására, s az elmúlt években éves szinten átlagosan 1-2 fő került idősek otthonába vagy gondozóházba számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas Forrás: TeIR, KSH Tstar 25 Nyugdjasok (fő) Idősek munkaerő-piaci helyzete Az 55 év feletti munkanélküliek esetében gondot jelent elhelyezkedésük kapcsán az életkor. A községben élő nyugdíjasok további foglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen élő idős emberek helyben, a ház körüli mezőgazdasági termelésből önmaguk és szűkebb családjuk számára zöldséget termesztenek, kisállatokat tenyésztenek, így biztosítva az aktív időskort. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosíthat a) a házi segítségnyújtást végző szolgáltató, illetve intézmény, vagy b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, az önkormányzati társulás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. 39

40 A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 9 fő részére biztosították helyben, akik térítési díját az önkormányzat fizeti ki. Idősek informatikai jártassága nem jellemző, de igény sem merült fel ezzel kapcsolatban. Az idősek tájékoztatása is az önkormányzati hirdetőtáblán történik, valamint rendszeresen megjelenik az Újrónafői Hírlevél, melyben az elmúlt negyedév történéseit, hasznos információkat foglalják össze. A községben a rendszeres buszközlekedés biztosított számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak év 64 év feletti lakosság nappali ellátásban részesülő időskorúak fő fő % % % % % % Forrás: TeIR, KSH Tstar évnél idősebbek (fő) nappali ellátásban részesült évnél idősebbek nappali ellátásban részesültek aránya 1% 9% 8% 7% 6% 8 8 5% % 3% 2% 1% % 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Kiemelt terület az egészségügy, a község a helyben biztosított szűrővizsgálatokkal segíti az idős emberek egészségmegőrzését a betegségek korai felismerését. Az aktív időskor biztosítása érdekében az önkormányzat lehetőségeihez mérten évente támogatja a helyi nyugdíjas klubot. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Bűnelkövetés áldozatai fejlesztési lehetőségek - rendszeres tájékoztatás a tipikus bűnesetekről, valamint azok megelőzési lehetőségeiről 4

41 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élők szempontjából átfogó adatokkal nem rendelkezünk, ugyanakkor a szociális törvény alapján nyújtható támogatásból tudjuk, hogy a fogyatékosság típusa szerint nagyobb számban vannak a mozgásszervi fogyatékos személyek, akiknek szinte 1%-a nyugdíjas korú. Elsősorban az életkori jellemzők miatt, az ő foglalkoztatásukra nem merül fel igény, illetve nem jelent problémát. A fogyatékosság jellegére tekintettel önálló életvitelt támogató helyi intézményre, szolgáltatásra, programokra nem merült fel igény számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők év megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők n.a. 19 Forrás: TeIR, KSH Tstar szociális ellátásban részesülők (fő) megváltozott munkaképességű egészségkárosodott számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek év Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek önkormányzati fenntartású intézményben egyházi fenntartású intézményben civil fenntartású intézményben Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével 41

42 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élők pénzbeli, természetbeni ellátása a jogosultság alapján történik. Nem tekinti külön az önkormányzat a fogyatékos személyeket egy-egy ellátás biztosításánál. Közülük feltehetően többen rokkantnyugdíjasok, gyakrabban szorulnak átmenetei segélyre, a betegségük kezelését a közgyógyellátás keretében támogatják. Az ápolási díj is azon ellátások közé tartozik, továbbá a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amire a fogyatékos személyek is jogosultak lehetnek. Feltételezhetően vannak fogyatékos személyekkel együtt élő családok, akik családsegítésre szorultak az elmúlt évben. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen jelentős idő, energia és pénz ráfordításával utólag akadálymentesíteni. A községben az egészségügyi ellátást biztosító épületben a háziorvosi rendelő és a védőnői szolgálat, valamint az ahhoz tartozó parkoló akadálymentesített, ami a mozgáskorlátozott, illetve idős személyek számára az épület könnyebb megközelítését lehetővé teszi. A szakellátások azonban Mosonmagyaróváron, vagy Győrben vannak, az ide történő eljutás feltételezhetően a fogyatékos személyek számára problémát jelent. Sajnos az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb épületeknél (hivatal, óvoda), továbbá az önkormányzati honlap esetében sem biztosított az akadálymentesítés, melynek elsősorban anyagi okai vannak. A kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi fogyatékos személyek részére biztosított, probléma ezzel kapcsolatban nem merült fel. A járdák, parkok akadálymentesítettsége megoldott, ugyanakkor a közösségi közlekedésnél adódhatnak problémák, mivel a településre közlekedő buszjáratok nem alacsony padlós kivitelezésűek, illetve nem rendelkeznek mozgássérült rámpával. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) csupán a szociális törvény adta lehetőségek jellemzőek. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Középületek, település weboldala nem akadálymentesített fejlesztési lehetőségek Akadálymentesítés pályázati úton 42

43 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A faluban az alábbi civil szervezetek működnek, amelyek munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak a közösség összetartozásának erősítéséhez, a hagyományok, a múlt értékeinek megőrzéséhez, az egészségmegőrzéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Újrónafői Sportkör: A településen élőknek biztosítanak sportolási lehetőséget és sportesemények megtekintését. Baráti Kör Újrónafőért Egyesület: Közösségi programok szervezésével, hátrányos helyzetűek támogatásával, a lakóhelyi környezet szépítésével segítik a helyi esélyegyenlőség javítását. Iskoláért, Óvodáért Egyesület: A helyi általános iskola és óvoda anyagi és erkölcsi támogatása, az épületek állagának, az oktatás színvonalának megőrzése és fejlesztése, pályázati lehetőségek kihasználása, az önkormányzat, mint fenntartó által benyújtott pályázatok önrészének támogatása. Polgárőrség: Az alapszabály értelmében közrend és közbiztonsági feladatokat lát el a rendőrőrssel szoros együttműködésben. Az egyesület célja a község lakóinak szolgálata, nyugalmuk és biztonságuk biztosítása, megóvása. A polgárőrök önkéntesek, díjazás nélkül, szabadidejükben teljesítik szolgálataikat. Árvácska Nyugdíjas klub: Az idősek, illetve a nyugdíjas korúak számára kéthetente biztosít összejövetelt, rendszeresen szerveznek kirándulásokat, fellépnek térségi vetélkedőkön, mellyel hozzájárulnak az idősebb korosztály testi és szellemi frissességéhez. Vöröskereszt helyi szervezete: Véradások, egészségügyi előadások szervezése, azokban közreműködés. A korábbi kistérségi, jelenleg járási önkormányzatokkal társulást tart fenn az önkormányzat, melynek keretében biztosítják közösen a fentebb már említett egészségügyi, szociális és gyermekjóléti ellátásokat. A for-profit szereplők részvétele nem jelenik meg a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában, mivel nincs olyan probléma, melyek megoldásába bevonhatóak lennének. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Újrónafő Község Önkormányzata a Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadását megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításba bevont szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Újrónafő Község Önkormányzata egy esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. A Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltak megvalósulásának nyomon követését az évente elvégzett felülvizsgálat biztosítja. A felülvizsgálatot a felelős végzi el, minden évben beszámol egy nyílt képviselő-testületi ülésen a tervben foglaltak megvalósításáról. Az ülésre külön meghívót kapnak a helyi civil szervezetek. A hozzászólók kiegészítésével elkészült éves beszámolót a testület elfogadja, majd a helyben szokásos módon nyilvánosságra kerül. A program felülvizsgálatára 2 év múlva kerül sor, amikor az indikátor teljesítésének bemutatásához adatfelvétel is történik. A Települési Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának érdekében Újrónafő Község Önkormányzata a Programot a település honlapján közzéteszi, az 43

44 egyes intézkedések várható és elért eredményeiről beszámol évente nyílt testületi ülés keretében. A polgároknak lehetőségük van a tervvel kapcsolatban véleményt nyilvánítani, hozzászólni és kérdezni. 1. A terv elfogadása előtt egy héttel a program a honlapon elérhető. 2. A nyílt testületi ülésen az intézkedési terv kiegészítésére, módosítására sor kerülhet. 3. Az elfogadott végleges program a honlapon elérhető. 4. Az éves beszámoló előterjesztése szintén a honlapon és a település hirdetőtábláján történik az elfogadást megelőző nyílt testületi ülés előtt egy héttel. 5. A hozzászólások, kiegészítések, vélemények figyelembe vétele, csatolása az előterjesztéshez. 6. Az elfogadott beszámoló mindenki számára elérhető a honlapon, illetve a település hirdetőtábláján. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek problémák beazonosítása rövid megnevezéssel 1. szegregátum jelenléte 2. nem minden munkanélküli regisztrálja magát a munkaügyi központban 1. 3 H-s gyerekek aránya magas 2. Védelembe vétel magas aránya 3. Gyermekbűnözés 4. Drogproblémák Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. Együtt egymásért 2. Regisztráltál már? 1. HHH=hogy helyesen hasznosítsd 2. Családi mindenttudó 3. Ádám és Éva avagy a bűnbeesés következményei 4. Tudod is, vagy csak csinálod? Idősek Bűnelkövetés áldozatai Senior rend-őrök Nők Fogyatékkal élők 1. egyedülálló anyák lakhatási és anyagi nehézségei 2. Óvodáskorú gyermekek elhelyezése nyári időszakban Középületek, település weboldala nem akadálymentesített 1. Menedék a mindennapi gondok elől 2. Non-stop ovi Akadálymentes Újrónafőért 44

45 A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. Együtt egymásért 2. Regisztráltál már? 1. HHH=hogy helyesen hasznosítsd 2. "Családi mindenttudó" 3. Ádám és Éva avagy a bűnbeesés következményei 4. Tudod is, vagy csak csinálod? "Senior rend-őrök" Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst 1. felelős: képviselő-testület, családsegítő Partnerek: civil szervezetek 2. felelős: családsegítő 1. felelős: szociális ügyintéző, tagóvoda-vezető, családgondozó Partnerek: iskola, óvoda, védőnő, családsegítő 2. felelős: családgondozó, tagóvoda-vezető, osztályfőnök, védőnő Partnerek: iskola, nevelési tanácsadó 3. felelős: Képviselő-testület, osztályfőnök Partnerek: rendőrség 4. felelős: Képviselő-testület, osztályfőnök felelős: polgármester Partnerek: rendőrség Nők Fogyatékkal élők 1. "Non-stop ovi" 2. "Menedék a mindennapi gondok elől" "Akadálymentes Újrónafőért" 1. felelős: Képviselő-testület, tagóvoda-vezető 2. felelős: családsegítő, családgondozó Felelős: képviselő-testület 45

46 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/212. (VI. 5.) EMMI rendelethez

47 47

48 48

49 49

50 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények, civil szervezetek vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük, szervezetük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. 5

51 A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása 51

52 Romák/mélyszegénységben élők: polgármester családsegítő civil szervezetek Fogyatékkal élők: polgármester Idősek: polgármester rendőrség HEP Fórum tagjai: vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője Nők: polgármester tagóvoda-vezető családsegítő családgondozó Gyermekek: polgármester, szociális ügyintéző, tagóvodavezető, családgondozó családsegítő, védőnő osztályfőnök, nevelési tanácsadó, civil szervezetek, rendőrség 52

53 A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség 53

54 Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a kirendeltség-vezető felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP ITt, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-et, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) 54

55 Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 3 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 3 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 55

56 56

57 57

58 58

59 59

60 6