Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Budapest, 2009.

2 TARTALOM 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok Az SzMSz általános rendelkezései, az SzMSz hatálya Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint Az intézmény alaptevékenysége Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása Az intézmény közösségei A vezetői tanács A nevelőtestület Az alkalmazotti közösség A szakmai munkaközösségek Minőségfejlesztési feladatok ellátására alakult munkacsoport A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Tanulók közösségei Szülői szervezetek, közösségek A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az iskolán kívüli külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény működés rendje A tanórán kívüli foglalkozások A felnőttoktatás Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A könyvtár működése Tankönyvrendelés, tankönyvellátás Intézményi védő, óvó előírások A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Egyéb kérdések Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Intézményi dokumentumok nyilvánossága

3 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat. Az SzMSz a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolatait és működési rendszerét tartalmazza. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.r.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004.(VII.27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatiról szóló 37/2001.(X.12.) OM rendelet évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 6. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló a diákigazolványról szóló 17/2005.(II.8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995.(X.26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1197.(II.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.(VI.13.) Korm rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 3. (1), Az SzMSz általános rendelkezései, az SzMSz hatálya Az SzMSz hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SzMSz előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvények ideje alatt. 3

4 4. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint Az intézmény neve: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye: 1215 Budapest, Csete Balázs u Intézményegységei: Gimnázium 1215 Bp., Csete B.u Szakközépiskola 1215 Bp., Csete B.u Szakiskola 1215 Bp., Csete B.u. 15. Tagozata: Gimnáziumi Intézményegység Felnőttoktatási Tagozata 1215 Bp., Csete Balázs u Az Alapító Okirat száma: 313/2009. (V. 14.) Kt. sz. határozata Az Alapító Okirat kelte: május 14. OM azonosító: KSH azonosító: PIR azonosító: Adószám: Bankszámlaszám: Az intézmény jogállása: Az intézmény típusa: önálló jogi személy Tankötelesek és nem tankötelesek alap-és középfokú nevelésétoktatását, OKJ-s szakmák szerinti szakképzését ellátó több célú, közös igazgatású, összetett közoktatási intézmény. Irányító, fenntartó és felügyeleti szerv neve, címe: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Bp. Szent Imre tér Az intézmény alaptevékenysége Alaptevékenységének szakágazati besorolása: Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam Ellátott szakfeladatok: Gimnáziumi felnőttoktatás Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolai, intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Feladatmutató: tanulólétszám/fő Forrás: támogatás 4

5 6. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása 6.1. Az intézmény vezetési szerkezete Az intézmény vezetőségének tagjai: intézményvezető (igazgató) igazgatóhelyettesek felnőttoktatási tagozatvezető MIP-csoportvezető munkaközösségvezetők DÖK-irányítótanár gyermekvédelmi felelős 6.2. Vezető beosztások Az igazgató Az igazgató irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettesek segítik. Az intézményvezetőt 5 napot meghaladó akadályoztatása esetén az 1. helyettes helyettesíti. 5 munkanapon belüli akadályoztatás esetén az igazgatóhelyettesek az ügyeleti beosztás szerint helyettesítik a vezetőt, de az intézményre hosszútávon kiható intézkedéseket (pl. munkaviszony létesítése és megszüntetése, szerződéskötések stb.), és pénzügyi döntést nem hozhatnak. Az igazgatóhelyettesek feladatköre és felelősségi rendszere: (Munkaköri leírásuk külön dokumentumban) Az első helyettes főbb feladatai és felelősségei: tanügyigazgatási feladatok, dokumentumok kezelése órarend, túlóra, helyettesítések, ügyeleti beosztás elkészítése, ellenőrzése az érettségi, felvételi, átvételi és javító vizsgák szervezése A második helyettes főbb feladatai és felelősségei: tantárgyfelosztás elkészítése a munkaközösségekkel kapcsolatos kérdések a munkaterv gondozása a szakkörök felügyelete; a versenyekkel kapcsolatos feladatok a kilencedikesek beiskolázása a DÖK segítése A gazdasági vezető kidolgozza az intézmény belső gazdálkodási, elszámolási, vagyonnyilvántartási és bizonylati szabályait az OSZI szabályzatainak figyelembevételével ellenjegyzési jogkört gyakorol irányítja, szervezi és ellenőrzi a hozzá beosztott technikai dolgozókat tevékenységéről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja 5

6 Felelős: az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért a költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók, az adatszolgáltatások elkészítéséért és helyességéért a számviteli, pénzügyi, az adó-és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért a leltárért az iskola dolgozóinak bérügyeiért, az ezzel kapcsolatos adminisztrációért 7. Az intézmény közösségei 7.1. A vezetői tanács Operatív ügyekben az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az igazgató által meghatározott ügyekben döntést hozó testületként is működik. Feladatköre: dönt a saját munkaprogramjáról javaslatot tesz az intézmény éves munkatervének összeállítására véleményezi a szakalkalmazott (közös nevelőtestületi) értekezlet elé kerülő előterjesztéseket állást foglal a közalkalmazotti tanács elé terjesztendő belső szabályzatok tervezetéről, képzési, továbbképzési, szabadságolási tervről, a véleményezés után dönt a belső szabályzatok és a tervek elfogadásáról vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását Állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az igazgató előterjeszt A nevelőtestület Nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. Tagjai: Az egyes intézményegységekben foglalkoztatott pedagógusok, a gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak. A döntési jogkörébe tartozik: az intézmény Pedagógiai Programjának és módosításának elfogadása az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása az intézmény éves munkatervének elkészítése az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a házirend elfogadása 6

7 az intézményvezetői (igazgatói) pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása az intézményi szinten eljáró diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása a középtávú pedagógus továbbképzési (felkészítési) program elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés érdekében fegyelmi bizottság létrehozása 7.3. Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet az alkalmazotti közösség értekezletén gyakorol. Az intézményvezetői megbízás támogatásáról szóló döntéshozatalt megelőzően ismertetni kell a szakalkalmazotti értekezletnek a vezetési programról kialakított véleményét A szakmai munkaközösségek Feladatuk: A szakmai munkaközösségek intézményi szinten működnek. az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának javítása a szaktárgyi oktatás tartalmi fejlesztése, módszertani eljárások tökéletesítése a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, ezek elbírálása, valamint az eredmények kihirdetése az egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének felmérése és értékelése a pedagógusok helyi továbbképzésének szervezése közreműködés az éves pedagógus továbbképzés beiskolázási terv kidolgozásában közreműködnek az intézmény félévi és éves szakmai pedagógiai értékeléseinek elkészítésében az érettségi stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorainak összeállítása, ezek értékelése javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, és a nevelőtestületi értekezlet által átruházott jogkörben véleményezik a pénzeszközök felhasználási terveit támogatják és segítik a pályakezdő pedagógusokat szakterületükön véleményt nyilvánítanak a Pedagógiai Program elfogadásához, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához 7

8 Munkaközösség-vezető: A szakmai munkaközösség vezetőjét, a munkaközösség kezdeményezése alapján az igazgató bízza meg. A megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség-vezető feladatai: a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállítja a munkaközösség éves programját összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestület számára és az igazgatónak a munkaközösség tevékenységéről elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit módszertani, szaktantárgyi értekezleteket tart, bemutató órákat szervez segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását, a továbbképzést javaslatot tesz az igazgatónak a tantárgyfelosztás elkészítéséhez javasolja a munkaközösség tagjainak jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül felügyeli a tantervek, tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést A munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje: Valamennyi pedagógus tagja egy vagy több szakmai munkaközösségnek. A testületi döntést vagy véleménynyilvánítást igénylő kérdésekről először a munkaközösség-vezetők közössége folytat vitát. A munkaközösség-vezetők értekezletének összehívását kezdeményezheti: igazgató, igazgatóhelyettesek, vagy bármely munkaközösség-vezető Minden hónap első szerdáján munkaközösség-vezetők értekezlete történik az intézményi munkaterv alapján. A munkaközösségek együttműködésének módja: Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, ill. minden tantárgyközi feladat tervezését, megoldását: felvételi, pályázatok, óratervek, tantervek összehangolása, versenyek, vizsgák stb. az érintett munkaközösségek - közös munkaközösségi értekezleten megvitatják. A munkaközösségek a testületi értekezleten döntéseiket nyilvánosságra hozzák. A szakmai munkaközösségek gondoskodnak a pedagógusok szakmai segítségéről az alábbi módon: Javaslatot tesznek a tanárok továbbképzésére A munkaközösségek a munkatervüket összehangolják Közösen beszélik meg minden tantárgyból a tantárgyi minimum és maximum követelményeit A tanmenetek és az érettségi tételek összeállítása közösen történik Team munkában dolgoznak, az eredmények kiértékelésében a további tennivalók meghatározásában Az tanulói számonkérés formáinak értékelésének módját, éves rendjét közösen egyeztetik Havonta bemutató órát tartanak, melyet közösen elemeznek. Bemutató órákra valamennyi szaktanárt meghívnak, közösen értékelik a látottakat. A munkaközösség-vezetők a pályakezdők mentorai Főbb tendenciák: Folyamatos kapcsolatot tartanak az általános ill. a kerület iskoláinak szakmai munkaközösségeivel a bemutató órák és tanulmányi versenyek szervezésében Szakmai börzéket szerveznek iskolán belül, illetve az iskolán kívüli intézményekkel A munkaközösség vezetők illetve a tagok részt vesznek a kerületi Pedagógiai Napokon, a Ped. Szolgáltató rendezvényein a Fővárosi Pedagógiai Intézet rendezvényein Továbbképzéseken a munkaközösségi tagok részt vesznek, a projektmunkát közösen állítják össze A tehetséges illetve a felzárkóztatásra szoruló diákok támogatását, segítését közösen végzik A szülői közösséggel folyamatos kapcsolatot tartanak fenn 8

9 7.5. Minőségfejlesztési feladatok ellátására alakult munkacsoport Az iskolai minőségfejlesztési feladatokat a minőségfejlesztési csoportvezető irányítja. A minőségfejlesztési csoportvezetőt a nevelőtestület véleményét meghallgatva az igazgató bízza meg. A minőségfejlesztési csoport a minőségirányítási program alapján dolgozik, amely összhangban van az iskolai éves munkatervvel. A tantestület évente nevelőtestületi értekezleten értékeli a minőségfejlesztési feladatok végrehajtását, és határozza meg a további feladatokat A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A nevelő-oktató munkát iskolánkban az alábbi szakemberek segítik: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős szabadidő szervező A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő szervező munkáját közvetlenül az intézményigazgató irányítja. Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Fő feladatuk az oktató-nevelő munka hatékonyságának elősegítése Tanulók közösségei Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel jelentkezés alapján történik, melynek elbírálása az igazgató döntési jogkörébe tartozik. A felvételi feltételeket az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik. A tanulók az osztályközösség tagjaiból megválasztják tisztségviselőiket, képviselőiket. Az iskolában diákönkormányzat működik. A Kt a és 64. -a, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM.r a foglalkozik a diákönkormányzatot érintő kérdésekkel. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzat alapján működik. E szabályzatot a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá Diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül képviselőt választanak az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe Diákönkormányzat A diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diáktanács áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diáktanács képviseli. Az iskolai diákönkormányzat képviselőjének biztosítani kell az igazgatóval történő személyes találkozás lehetőségét. A diákképviselőknek a személyes megbeszélést legalább egy munkanappal korábban kell kérniük. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja, fogja össze. A diákönkormányzat a diákmunkát segítő pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskolavezetéshez. A 9

10 diákönkormányzatok a rendszeres kapcsolatot a diákmozgalmat segítő tanárral tartják. A diákönkormányzat legkisebb egysége az osztályközösség. Az osztályközösség megválasztja az ODB tagjait, küldöttet delegál az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diáktanács a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből álló tanácskozási fórum, amely összejöveteleit a DÖK működési rendjében meghatározottak szerint tartja. A tanulók nagyobb csoportját érintő lényeges kérdések tárgyalásakor a diákmozgalom vezetője meghívást kap a vezetői, ill. a nevelőtestületi megbeszélésekre. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: Az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor (a diákönkormányzatra vonatkozó, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben) A házirend elfogadásakor és módosításakor Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: Saját működésére és hatásköre gyakorlására A működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására Egy tanítás nélküli munkanap programjára Tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére Vezetőinek, munkatársainak megbízására A diákönkormányzati szervek működésükhöz tanítási időn belül használhatják a kijelölt osztálytermet. Feladatuk ellátásához igénybe vehetik a titkárságon található telefont és faxot. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az iskolai SZMSZ és házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzati célok megvalósításához az intézményvezetés évente meghatározott összeget biztosít, amennyiben a költségvetés ezt lehetővé teszi. Az összeg feletti rendelkezés a diákönkormányzatot illeti meg a működési szabályzatában meghatározottak szerint. A diákönkormányzat a pénz felhasználásáról a gazdasági vezető által meghatározott módon köteles elszámolni. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, választ kell adni a tanulók által felvetett kérdésekre. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős Az intézményi sportkör Az iskola a tanórai foglalkozások mellett az érdeklődő tanulók számára tanítási napokon délutánonként sportfoglalkozást biztosít, ahol a szaktanárok által összeállított program szerint szerveződik a foglalkozás Szülői szervezetek, közösségek Az iskolába járó tanulók szülei jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az iskola szülői szervezetének legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya, 10

11 melynek tagjai az osztályok szülői szervezetének vezetői. Az iskola igazgatója minden tanévben tájékoztatja a választmányt az iskola feladatairól és tevékenységéről. A szülői választmány megválasztja vezető testületét. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az iskola igazgatójával. A szülői szervezet véleményezési joga: Az iskolai szülői szervezet folyamatosan gyakorolja a törvények által biztosított hatásköröket. A szülői szervezet részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskola által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Véleményt nyilvánít: az intézmény működését érintő kérdésekben a Pedagógiai Program elfogadásakor Javaslattevő jogköre van: az iskola irányítását érintő kérdésekben az iskola vezetőjének személyét érintő kérdésekben az intézmény egészét érintő kérdésekben a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben A szülői szervezet jogainak gyakorlását és érvényesítését az igazgató köteles biztosítani. Az iskolai szülői szervezet választmánya határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik megválasztják tisztségviselőiket. Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskolavezetéshez. A kapcsolattartás szervezett formái: szülői értekezlet (évi két alkalommal) általános fogadóóra (évi két alkalommal) 8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény működésének szakmai alapelveit, az intézményegységek tartalmi együttműködését az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza, az éves feladatok ütemezését a munkaterv rögzíti. Az intézményegységek feladatainak összehangolásában az igazgatótanács rendelkezik döntési jogkörrel. Az operatív ügyek egyeztetése a vezetői tanácsban történik. Az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő döntések meghozatalának fóruma az alkalmazottak közösségének értekezlete. 11

12 A kapcsolattartás formái: A vezetésben való részvételre jogosult közösségek az őket megillető jogosítványaikat értekezleten gyakorolják. Nevelőtestületi értekezlet: Előkészítéséről és összehívásáról az intézmény igazgatója gondoskodik. Az előkészítésre bizottság is szervezhető. A szakalkalmazotti értekezlet összehívása a napirendnek az intézményegység hirdetőtábláin való közzététellel az értekezletet megelőzően legalább 8 nappal korábban történik. A tartósan távollévőket levélben kell meghívni. A vezetői tanács: Munkaterv szerint havonta ülésezik. Az értekezletet az intézmény igazgatója hívja össze. Az átfogóbb napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja, amelynek egy példányát az értekezlet előtt 5 nappal az intézményi iskolatitkárnál kell leadni, aki gondoskodik az anyag sokszorosításáról és szétosztásáról. Az értekezletről 5 napon belül emlékeztető készül, amelynek egy példányát a tanács tagjai megkapják. A feladatokat kitűző állásfoglalásokat nyilván kell tartani, s a végrehajtásról a határidő lejártával be kell számolni. Az állásfoglalásokat, döntéseket az intézményegység-vezetők hozzák a nevelési egység tudomására. Az összalkalmazotti értekezlet: Az értekezlet összehívására, levezetésére, jegyzőkönyvezésére megfelelően kell alkalmazni a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó előírásokat azzal, hogy az írásos anyagokat a nem szakalkalmazotti munkakörben dolgozókhoz is el kell juttatni. 9. Az iskolán kívüli külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a fenntartóval a szakmai irányítást ellátó minisztériumokkal a szakmai felügyeleti szervekkel az intézmény alapítványaival a társiskolákkal a kerületi önkormányzati, társadalmi szervekkel a kerületi iskolákkal a különböző szakmai szervezetekkel a gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel nevelési tanácsadókkal az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval szükség szerint egyéb intézményekket. Stb. A kapcsolattartás megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 12

13 10. Az intézmény működés rendje Szorgalmi időben munkanapokon a nyitva tartási idő 7 órától 20 óráig tart. A nappali tagozaton a tanítási órák időtartama 45 perc, a tanítás 8 órakor kezdődik. A felnőttoktatásban az órák 40 percesek, a tanítás 15 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek a nappali tagozaton 5, 10, 15, illetve 20 percesek. A felnőttképzési tagozaton a szünetek időtartama 5 ill. 15 perc. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. Az óraközi szüneteket a tanulók lehetőleg a tantermeken kívül töltik. A szaktantermek ajtaját (az értékek megóvása érdekében) a szünetekben és a tanítás befejezése után a pedagógus köteles zárva tartani. Ezeknek a tantermeknek a kulcsát a portai szolgálat csak a szaktanárnak adhatja át. Az óraközi szünetekben pedagógus és diákügyelet működik. A nevelő-oktató munka a pedagógusok vezetésével a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik a következőképpen: a nappali tagozatos munkarend ig tart. A felnőtt tagozatos munkarend: ig tart. A tanórán kívüli foglalkozások a nappali tagozaton az osztályok kötelező óráinak megtartása után, a felnőttoktatási tagozaton az osztályok kötelező óráinak megtartása előtt szervezhetők. A nappali és felnőtt tagozaton tanítók esetében osztott munkarend megállapítására is sor kerülhet. Az iskolai foglakozásokon kívül a tanulók csoportosan csak akkor tartózkodhatnak az épületben, ha erre előzetesen igazgatói vagy nevelői engedélyt kaptak. Az intézmény meghatározott nyitva tartásától való eltérést eseti kérelem alapján az igazgató engedélyezheti. Az intézményvezetés tagjainak napi munkaidőbeosztása úgy készül el, hogy közülük egy vezető a nyitvatartási időben az intézményben tartózkodjék. A nappali tanítási időn kívüli ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedéseket megtenni. A felnőttoktatás munkarendjében a felnőttoktatási tagozatvezető tartózkodik az épületben. Távolléte esetén megbíz egy pedagógust, aki felel az intézményért. A tanítási szünetben a tanulók ügyeinek intézésére minden hét szerdáján 9 órától 13 óráig ügyeletet kell tartani. A munkaidő nyilvántartásának szabálya: A munkáltató a közalkalmazottak munkavégzéséről köteles nyilvántartást vezetni. A jelenléti íven fel kell tüntetni: a munkahelyre érkezés időpontját a munkahelyről való távozás időpontját A jelenléti ívet naprakészen kell vezetni. Valamennyi dolgozó a munkába lépéskor megkapja a kinevezését, amely tartalmazza a munkakör megnevezését, a munkaköri leírását. 13

14 11. A tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Szervezeti formái: szakkörök énekkar felzárkóztató foglalkozások tehetségfejlesztő foglalkozások tanulószobai foglalkozások tanfolyamok tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek iskolai sportköri foglalkozások, sportversenyek gyógytestnevelés kulturális rendezvények iskolanap táborok kirándulások 12. A felnőttoktatás A felnőttoktatási tagozatokon a tanítás esti oktatási formában történik. A felnőttoktatásban résztvevők számára az évi 11. MKM.r nak külön rendelkezései érvényesek. A felnőttoktatási tagozaton nem kell alkalmazni a tanórán kívüli foglalkozásra, valamint a mindennapi testedzésre és a rendszeres egészségügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket. E tagozaton a hallgatók kötelező foglalkozásokon és konzultáción vesznek részt, melyek 15 és 20 óra között folynak. Az esti tagozaton tanulók a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ainak megfelelően térítési díjat kötelesek fizetni. Az iskola Alapító Okirata lehetővé teszi a felnőttképzésbe történő bekapcsolódást is a mindenkori jogszabályok előírásainak megfelelően. 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület jelöli ki, jelzi a munkatervben ill. az ütemtervben. 14

15 A tanulók életével összefüggő hagyományok: gólyabál szalagavató ballagás október 23-i ünnepély karácsonyi megemlékezés március 15-i ünnepély Csete-nap és Csete-est Az iskolavezetés minden olyan kezdeményezést támogat, amely az iskolához-tartozás érzését erősíti. Ilyenek pl.: iskolaújság szerkesztése vetélkedők, kirándulások iskolarádió működtetése a diákönkormányzat felügyeletével tanévenként nevelőtestületi kirándulás szervezése pedagógusnapi köszöntő A tanulók kötelező ünnepi viselete: sötét szoknya vagy nadrág (nem farmer) fehér blúz (fiúknak ing) Az egyéb megemlékezések ünnepélyek rendjét az éves ütemterv tartalmazza. A rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések szervezése a pedagógusok munkaköri kötelessége. Az iskolai szintű rendezvényeket, ünnepélyeket a szabadidő-szervező szervezi. Az osztályok ünnepélyeinek, rendezvényeinek szervezéséhez, lebonyolításához a pedagógus segítséget kérhet a szabadidő szervezőtől és a diákmunkát segítő tanártól. A technikai eszközök működtetéséről való gondoskodás az iskola megbízott tanárának a feladata. Szükség esetén munkájukhoz segítséget ad az iskolai karbantartó. Az iskolai rendezvényeken és ünnepélyeken az iskola főállású pedagógusai és az oktató munkát közvetlenül segítő dolgozói kötelezően, munkaköri feladatként vesznek részt. 14. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés a vezetés és irányítás szerves része. Az igazgató felelős az ellenőrzés megszervezéséért, folyamatos és hatékony működtetéséért, a tapasztalatok hasznosításáért. Az ellenőrzés feladata és célja: az iskola pedagógiai munkájának biztosítása az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése megfelelő információ szolgáltatása a pedagógusok munkavégzéséről 15

16 adatszolgáltatás az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez Az ellenőrzés a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A belső ellenőrzés célja: tájékozódás, segítségnyújtás a feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési terv tartalmazza. Szükség esetén rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet az igazgató. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató igazgató helyettesek munkaközösség-vezetők Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, vizsgák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata, (dolgozatok, felmérőlapok) beszámoltatás szóban, írásban Kiemelt ellenőrzési szempontok: pedagógusok munkafegyelme tanórák és tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása az adminisztrációs fegyelem betartása tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása a nevelő oktató munka a tanítási órán; ezen belül különösen: a tanítási módszerek megválasztása a tanóra felépítése a tanóra eredményessége a tantervi anyag teljesítése a nevelőmunka hatékonysága Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, és megteszik a szükséges intézkedéseket. 16

17 15. A könyvtár működése Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai: Az iskolai könyvtárat könyvtáros tanár vezeti, aki közvetlenül az igazgató irányítása alá tartozik. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait és működésének legfontosabb szabályait a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet és a helyi Pedagógiai Program határozzák meg. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: helyben-olvasás, kutatómunka lehetőségének biztosítása tájékoztatási, bibliográfiai-és adatszolgáltatás könyvtárhasználati órák tartása könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása könyvtári egységek kölcsönzése Könyvtárhasználati szabályok: Az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja. Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges A tanulók beiratkozása az osztály kölcsönző füzetének segítségével történik A szolgáltatások igénybevételének feltételei: a beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására a könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni A kölcsönzés időtartama: általában 3 hét házi olvasmányok, keresett dokumentumok esetében 2 hét (az olvasó kérésére egy alkalommal meghosszabbítható) tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje 1 tanév Kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni. Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie, azokba bejegyezni nem lehet, óvni kell mindenféle rongálástól. Ha az olvasó a dokumentumot, könyvtári egységet elveszíti, vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az olvasó a mű mindenkori beszerzési 17

18 költségét köteles megtéríteni, amely az eredeti ár többszöröse is lehet. Az olvasó az iskolával való tanulói ill. közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni. A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési rendjét a házirendben előírtak szerint évente határozza meg az iskola. 16. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás A tankönyvkiválasztás elveit a Pedagógiai Program tartalmazza. A tankönyvrendelésnek ehhez kell igazodnia. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Február 15-ig az igazgató jóváhagyja a tankönyvrendelés tervezetét, amelynek véglegesítése előtt beszerzi az iskola szülői szervezetének véleményét. Abban az esetben, ha olyan könyveket, segédkönyveket kíván a pedagógus felvenni a tankönyvrendelésbe, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, meg kell kérni az iskola szülői szervezetének egyetértését. Ugyanez vonatkozik a nem központilag forgalmazott tankönyvekre is. Ezek beszerzési módjáról a szaktanár köteles tájékoztatni a diákokat és a szülőket. Amennyiben a miniszter más időpontot határoz meg a tankönyvekkel kapcsolatosan, a fenti határidők annak megfelelően módosulnak. Minden év május 15-ig az osztályfőnökök felmérik, hogy a következő tanévre hány tanuló kíván kölcsönözni az iskolai könyvtártól tartós könyvet, segédkönyvet. Az adatokat az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője május 31-ig összesíti. Az adatok birtokában az iskolai könyvtáros megteszi a szükséges lépéseket. Az adatokról az igazgató június 15-ig tájékoztatja a szülői szervezetet. 17. Intézményi védő, óvó előírások A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulóknak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák őt. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogászati és szemészeti vizsgálaton vesznek részt. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos és a védőnő látja el. Mindketten az előre meghatározott napokon és időpontban rendelnek a tanév folyamán. A rendelési időpontról a tanulókat és a szülőket a hirdetőtábla útján értesíteni kell. A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén: A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanuló balesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. A pedagógusok illetve az osztályfőnökök feladatai: Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleseti oktatást tart. Ennek tényét az osztálynaplóba az osztályfőnöknek be kell jegyeznie és aláírásával kell ellátnia. 18

19 A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartani. Az oktatás tényét az osztálynaplóba be kell jegyezni, és az osztályfőnöknek a bejegyzést el kell látnia az aláírásával. A nyári szünet megkezdése előtt az osztályfőnök felhívja a tanulók figyelmét a balesetek veszélyeire. Csak pedagógus felügyelete mellett használható gépek, eszközök: villamos háztartási gépek a villamos árammal működő oktatási segédeszközök számítógépek Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, (szükség esetén orvos, mentő kihívása) az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvételéről való gondoskodás. A jegyzőkönyvet munkavédelmi felelősnek át kell adni. Amennyiben a balesetet az iskola nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és az intézkedést neki is azonnal meg kell tennie. A balesetet észlelő dolgozónak a sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének. Az igazgató a munkavédelmi felelős bevonásával a balesetet kivizsgálja, és megteszi az intézkedést a hasonló jellegű balesetek elkerülése érdekében. A tanulói balesettel kapcsolatos eljárást kell alkalmazni, ha a tanulót az iskolába jövet vagy az iskolai oktatás befejeztével hazafelé menet éri baleset. A tanuló- és gyermekbaleseteket jelenteni kell. A jelentési kötelezettségnek a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 1. sz. melléklete szerint kell eleget tenni. A jelentés megtétele az iskolatitkár illetve a munkavédelmi felelős feladata. 18. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület-kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről (az intézkedést végző hatóság információja szerint) az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadó, a rendkívüli esemény miatt kieső órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidő ill. szombati nap terhére hoz intézkedést az iskolavezetés. A rendkívüli eseményről és a bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató írásban értesíti a fenntartót. 19. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az ipari és technikai fejlődés hatására megnövekedett a civilizációs eredetű veszélyek (vegyi balesetek, robbanás, tüzek stb.) száma. Nem elhanyagolható a természeti erők által okozott (pl. viharkár, hóhelyzet, stb.) károk nagysága sem. Az iskolának is fel kell készülnie ezekre a veszélyekre. 19

20 Az iskolában katasztrófahelyzetnek számít: tűz, tűzvész terrortámadás természeti katasztrófa (víz, villám, földrengés, talajmozgás,stb.) robbanás épület falainak repedése tető jelentős sérülése jelentős áramkimaradás télen a fűtési rendszer teljes leállása rendkívüli időjárási viszonyok fertőzés, mérgezés, járvány az iskola környezetében lévő ipari katasztrófa jelentős légszennyeződés közlekedés teljes leállása súlyos munkahelyi baleset Az iskola feladata a katasztrófák sikeres elhárításának érdekében: prevenció jogszabályok megismertetése a pedagógusokkal, diákokkal vészhelyzeti felkészítés, gyakoroltatás a segítő szervezetek megismertetése, a telefonszámok tudatosítása a rendkívüli események bekövetkezésekor megkövetelt magatartási szabályok ismertetése, gyakoroltatása kialakult katasztrófahelyzet kezelése a tanulók, dolgozók riasztása létszámellenőrzéssel a katasztrófa jellegétől függő kimenekítés megszervezése a katasztrófa terv alapján a sérültek ellátásának megszervezése a biztonságos elhelyezés megszervezése vagyonvédelem biztosítása kapcsolattartás, tájékoztatás megszervezése Az iskola katasztrófavédelmi prevenciós programmal rendelkezik, amely tartalmazza a szükséges tennivalókat. A program szerinti felkészítést az iskolai munkavédelmi, illetve tűzvédelmi felelős végzi. Az oktatás megtartásának ellenőrzése az intézményegység-vezetők feladata. A diákok felkészítéséről az osztályfőnökök gondoskodnak. Az oktatás megtörténtét a haladási naplóban dokumentálják. 20

21 20. Egyéb kérdések A nevelési-oktatási intézményekben folyó reklámtevékenység szabályai: Az iskola működése során reklámtevékenységet csak abban az esetben folytathat, ha a reklám az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi-közéleti, vagy kulturális tevékenységgel függ össze. A kereset-kiegészítés feltételei: A pedagógusnak a kiemelt munkavégzésért kereset-kiegészítés fizethető. A 24/2000. (VIII.29.) OM rendelet alapján kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesül az: aki a minőségfejlesztési rendszer munkájában részt vesz folyamatosan olyan többletfeladatot lát el, amelyért egyéb bérkiegészítést nem kap munkáját folyamatosan, jó színvonalon végzi A kereset-kiegészítést határozott időre, de legfeljebb egy tanévre kell meghatározni (feladat ellátásáig). A kereset-kiegészítés több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés kötelező összegét a fenti rendelet szabályozza. A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai: A Kt. 12. (2) bekezdésének megfelelően, a tanuló által, a tanulmányai során, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan előállított termék az iskola tulajdonát képezi. Az iskola ezeket a termékeket megtartja, másra nem ruházza át. Abban az esetben, ha a tanuló nem a tanulmányaival kapcsolatosan egyedi terméket állít elő az iskolában, akkor a termék a tanuló tulajdonát képezi. Amennyiben az iskola anyagilag hozzájárult a termék előállításához, az iskola költségeit a tanuló megtéríti. 21. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 3. (1), 4. jogszabályi előírásnak megfelelően vagyonnyilatkozatot köteles tenni: igazgató igazgatóhelyettes gazdasági vezető A vagyonnyilatkozat tétel esedékessége: január 1-jétől kezdődően, a fenti vezetői kinevezést megelőzően, illetve a vezetői megbízás megszűnését követő 30 napon belül, egyébként két évente, mindig június 30-ig. Aki megtagadja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését, nem foglalkoztatható tovább. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattételre kötelezett személy, nyitott borítékban adja át az igazgatónak, aki az érintett jelenlétében lezárja és lepecsételi azt. A vagyonnyilatkozat átadásakor harmadik személy nem tartózkodhat a helyiségben. A lezárt 21

22 borítékokat az igazgató az irattárban, csak erre a célra használt, biztonsági zárral ellátott helyen, (páncélszekrényben) őrzi. Amennyiben a vezetői megbízás megszűnik, vagy a nyilatkozattevő új nyilatkozatot tesz, az igazgató az előző nyilatkozatot 8 napon belül köteles visszaadni. 22. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola Pedagógiai Programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét az igazgató által hitelesített másolati példányban az iskolai könyvtárban kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében bármikor megtekinthessék. A dokumentumok a honlapon is megtekinthetők. Budapest, augusztus 31.. KAT elnöke SZK elnöke DÖK vezetője. Intézményvezető A fenntartó részéről jóváhagyta:. aláírás 22