Gyermeki anyagi jogok
|
|
- Borbála Veres
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Bíró Endre: Gyermeki anyagi jogok I. A gyermeki jogok fogalma és helye a jogági struktúrában A gyermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől a gyermeki jogok nem azonosak az emberi-állampolgári jogok gyermekekre vonatkoztatásával (szűkebb, tágabb és más körűek a gyermeki jogok, mint az emberiállampolgári jogok); másfelől nem azonosak a gyerekekre vonatkozó jogok összességével sem. (Nem minden jogág gyerek-jogalanyra is alkalmazandó szabályai gyermeki jogok!) Gyermeki jogok a gyermek -absztrakciójú jogalanyra megalkotott jogok rendszere, összessége. A gyermeki jogokba csak azok a jogi normák és azok a jogi rendelkezések tartoznak, amelynek az alanya a gyermek. (A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről rendelkező évi LXIV. törvény szerint gyermek: a tizennyolcadik évét be nem töltött személy.) Ebben a felfogásban a jognak vannak a gyermeknél magasabb szintű absztrakciós normái az emberi-állampolgári jogok körében ( az ember, az állampolgár, a személy jogai), amely normák a gyermeki jogok tartalmi kereteit is meghatározzák. S vannak a jogi normák absztrakciós struktúrájában a gyermeki jogok mellett vagy alatt elhelyezkedő, más szintű jogágak és jogi normák, amelyekben meg kell jelennie ezeknek a magasabb absztrakciójú gyermeki jogi tételeknek például azokban, amelyeknek alanya a tanuló, az ellátott, a gondozott, beteg, lakos, fogyasztó, elkövető, terhelt, vádlott, elítélt, munkavállaló, utas, vevő, ügyfél, a peres fél, a kérelmező, a megrendelő, megbízó, kötelezett, tag, fogyatékos személy, sportoló, szerző, művész, tulajdonos, stb. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) tételesen is megfogalmazza a fentieket a törvény gyermeki jogokra vonatkozó általános részében: Gyvt. 5. E törvény alkalmazásában.. h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége, A gyermeki jogoknak a fentiek értelmében általában nincsenek konkrét jogviszonyai. Az emberi jogok sem jelennek meg (csak kivételesen) konkrét, sajátos jogviszonyban; az emberi jogok is csak valamilyen mértékben érvényesülnek vagy sérülnek a jogi szabályozás illetve jogalkalmazás során az eggyel-kettővel szűkebb absztrakciójú konkrét jogági jogviszonyokban. Általában tehát a gyermeki jogok is valamely konkrét ágazati-szakmai jogviszonyban valósulnak meg, vagy sérülnek. (Például tanulói jogviszonyban, betegjogi viszonyban, szociális ellátotti státuszban, munkajogviszonyban, gyermekvédelmi gondoskodás során, büntető eljárásban, közigazgatási jogviszonyokban és eljárásokban, polgári jogi és családjogi viszonyokban, peres vagy nemperes eljárásokban, stb.) A gyermeki anyagi jogi normák a jogalkotónak azok a rendelkezési csoportjai, amelyek a gyermek jogalanyiságú absztrakcióban tartalmaznak anyagi jogi (értsd: nem eljárásjogi) magatartási szabályt.
2 II. A gyermeki jogok szabályozási módszerei A gyermekjogi norma lehet a gyermek viszonylatában jogként megfogalmazott magatartási szabály; és lehet mások (állam, személyek, intézmények) viszonylatában jogi kötelezettségként artikulált rendelkezés. Az Egyezmény is felváltva alkalmazza e kétféle jogi szabályozási módszert, sőt van egy harmadik, vegyes szabályozási módszer, amelynek segítségével egy rendelkezésen belül található jogot biztosító és annak érvényesítését kötelezettségként előíró magatartási szabály. Általában megállapítható, hogy az Egyezmény az egyes cikkeiben egyrészt törekszik a gyermeki jogok egzakt megfogalmazására alanyi jogosultságként, majd a cikk egy másik pontjában az adott gyermeki jog érvényesülésének eszközeként, biztosítékaként az állam vagy más személy kötelezettségeit határozza meg. Jól láthatóan kialakult a gyermekjogi norma tipikus szerkezete: a gyermek jogának deklarációja szükséges, de kevés; ezért érvényesülését mások kötelezettségeinek meghatározásával lehet csak biztosítani. Az állam szervei, a felnőtt magánszemélyek és a gyermekkel foglalkozó személyek, jogi személyek, intézmények kötelezettségei tudják megvalósítani, védeni, érvényesíteni a gyermek jogait. (Lévén saját maga jogérvényesítésében a gyermek természetszerűen akadályozott és jogi szempontból is korlátozott!) Pregnáns példa erre az Egyezmény 9. cikke, amelyben együtt van jelen mindhárom (!) szabályozási módszer: A 9. cikk 1. bekezdése a gyermek jogát és az ezt biztosító állami kötelezettséget együtt írja le arra vonatkozóan, hogy a gyermeket szüleitől, akaratuk ellenére ne válasszák el; illetve ha ez mégis szükséges a gyermek mindenek felett álló érdekének védelmében, akkor az állam szervei ezt milyen esetekben teszik meg. Ez egyetlen rendelkezésen belül egy jog kinyilvánítása és annak állami korlátozási lehetősége: a szülőktől elválasztás általános tilalma és kivételes esetei. A 2. bekezdés eljárásjogi kötelezettségként előírja, hogy az 1. bekezdésben írt esetekben valamennyi érdekelt félnek lehetőséget kell adni az eljárásban való részvételre és véleményük ismertetésére. Ez egyértelműen kötelezettség meghatározása az eljáró állami szervek számára. A 3. bekezdés alanyi jogként ismeri el mindkét szülőjétől vagy ezek egyikétől külön élő gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdekeivel ellenkezik. Olyan eset is van, amikor csak kötelezettséget határoz meg egy cikk (például a gyermek fejlődésének biztosításáért és neveléséért viselt felelősség körében a 18.cikk 1.bekezdése a szülőkre vonatkozóan, majd a bekezdés a részes államokra); s olyan is előfordul, hogy csak jogosultságot állapít meg egy rendelkezés. (Például az egyesülési jogról szóló 15. cikk) A gyermekjogi szabályozási technikákra tett megállapításaink tehát nem szorosan és mechanikusan értendők, hanem a gyermekjogi normák teljes köréből levonható általános megállapításként. Az Egyezmény első 20 cikkét elemezve megállapítható, hogy a 20 cikk 44 bekezdéséből álló gyermekjogi rendelkezések fele (50%) kötelezettséget megállapító típusú; közel fele (44%) jogot, jogosultságot megállapító típusú; s egy kis része (6%) egy rendelkezésen belül is vegyes típusú. Kötelezettséget megállapító típusú gyermekjogi norma: kötelezik magukat arra, hogy, veszik figyelembe elsősorban, biztosítják, megteszik a megfelelő intézkedést arra, hogy, gondoskodnak arról, hogy,
3 leírás vagy megállapítás, kijelentő módú rendelkezés jelzi ezt a típust. (2.cikk 1-2.bek, 3.cikk 1-3.bek, 4.cikk, 6.cikk 2.bek., 7.cikk 2.bek., 8.cikk 2.bek., 9. cikk 1.bek., 9.cikk 4.bek., 10.cikk 1.bek., 11.cikk 1-2.bek, 17.cikk második fordulat, 18.cikk 1-3.bek., 19.cikk 1-2.bek, 20.cikk 2-3.bek.) Jogot megállapító gyermekjogi norma: a gyermeknek joga van. az államok elismerik, hogy joga van. a gyermeket nem szabad alávetni. tiszteletben tartják azt a jogát, hogy rendelkezések jelzik ezt a típust. (5.cikk, 6.cikk 1.bek., 7.cikk 1.bek., 8.cikk 1.bek., 9. cikk 2-3.bek., 10.cikk 2.bek., 13.cikk 1-2.bek, 14.cikk 1-3.bek, 15.cikk 1-2.bek, 16.cikk 1.bek., 17.cikk első fordulat, 20.cikk 1.bek.) Mindkettőt (kötelezettséget és jogot is) megállapító gyermekjogi norma: tiszteletben tartják és biztosítják azt a jogát, hogy Ilyen beavatkozás vagy támadás ellen a gyermeket megilleti a törvény védelme. Rendelkezések jelzik ezt a vegyes típust. (8.cikk 2.bek, 12.cikk 1-2.bek, 16.cikk 2.bek.) III. A gyermeki jogok forrási A gyermeki jogok forrása alanyi értelemben minden olyan jogalkotó szerv és tárgyi értelemben minden általa kibocsátott jogi forrás, amely a gyermek absztrakciójú jogalanyra tartalmaz jogi magatartási szabályt. Ennek megfelelően gyermeki jogok forrásai lehetnek: - a nemzetközi jogi normák (szerződések, egyezmények, megállapodások, jegyzőkönyvek, stb.); például az Európa Tanács határozatai vagy hazai jogszabályban nem kihirdetett nemzetközi jogi normák; - az Európai Unió jogi normái; - a hazai jogszabályok, elsősorban persze a törvények, amelyek ágazati-szakmai szinteken és konkrét jogágazat jogviszonyain felül tartalmazhatnak gyermekjogi normákat. (Például az Alkotmányról szóló évi XX. törvény, a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt kihirdető évi LXIV. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény.) IV. Tételes gyermeki anyagi jogok Általános jogcsoport: 1. Gyermek gyermekjogi fogalma. (Gyermek Jogairól Egyezmény 1.cikk) 2. Hátrányos megkülönböztetés tilalma a jogok tekintetében - az emberi jogi, alkotmányos tételek saját jogú alkalmazásán túl a szülő vagy törvényes képviselő okából is. (Gyermek Jogairól Egyezmény 2.cikk 1.pont) 3. Állami kötelezettség arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában történő megkülönböztetéssel szemben, amely a szülő, törvényes képviselő, családtag jogi helyzete, tevékenysége, véleménye, meggyőződése okán érhetné őket. (Gyermek Jogairól Egyezmény 2.cikk 2.pont)
4 4. Gyermek mindenek felett álló érdekének elsősorban történő figyelembevétele a döntésekben. Ez a gyermekjogi ügyekben történő anyagi jogi mérlegelés korlátja. (Gyermek Jogairól Egyezmény 3.cikk 1.pont) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek a gyermekek védelméről szóló törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. (Gyvt. 2. (1) bek.) Figyelemmel arra, hogy a Gyvt. rendelkezései a Gyermeki jogok fejezet tekintetében gyermekjogi hatályúak, kiterjedésűek és jelentőségűek ez a rendelkezés is része a gyermeki anyagi jogoknak. Sajnos gyengébb része, mint az Egyezmény 3. cikk 1. pontja; ellentmondás is feszül e két rendelkezés között az elsősorban prioritás tekintetében. 5. Az Egyezményben konkrétan meghatározott gyermeki jogok gyakorlása - úgymint kapcsolattartás céljából ország-elhagyás joga, vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának joga, véleménynyilvánítás joga, gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadság joga, egyesülési és békés gyülekezési jog - a törvényben kifejezetten megállapított korlátozásoknak vethető alá; olyan törvényi korlátozásoknak, amelyek: a.) mások jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg b.) az állam biztonsága, a közrend, a közegészségügy, vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek. (Gyermek Jogairól Egyezmény10.cikk 2.pont, 13.cikk 2. pont, 14.cikk 3. pont, 15.cikk 2.pont) Csak ezen jogok gyakorlása korlátozható tehát, s ezek is csak törvényben meghatározott és az Egyezményben írt célokat szolgáló okokból. Családsegítő jogcsoport: 6. A gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre és gondoskodásra való jog a család, az állam és a társadalom részéről. (Alkotmány 67. (1) bek.) 7. A jóléthez szükséges védelem és gondoskodás biztosításának állami kötelezettsége törvényhozási és közigazgatási intézkedések útján figyelembe véve a szülő és törvényesen felelős más személy jogait és kötelességeit is. (Gyermek Jogairól Egyezmény2.cikk 1.pont) 8. A gyermekek védelmét ellátó hatóságok, szervek, szervezetek és személyek együttműködési kötelezettsége a családdal a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére. (Gyvt. 2. (2) bek.) 9. A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (Gyvt. 6. (1) bek.) 10. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető
5 helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (Gyvt. 6. (2) bek.) 11. A gyermek családban történő nevelkedését segítő pénzbeli és természetbeni ellátásokat, illetve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat és gyermekvédelmi szakellátásokat a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. (Gyvt. 2. (3) bek., 5. i) pont) 12. A jogszabályban meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. (Gyvt. 3. (1) bek.) 13. A gyermeki jogok biztosítása és előmozdítása érdekében állami kötelezettség a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek nyújtandó megfelelő segítség a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához. Az állam gondoskodni köteles gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról. (Gyermek Jogairól Egyezmény18.cikk 1.pont) 14. A dolgozó szülők gyermekei számára az állam megfelelő intézkedésekkel biztosítja szolgáltatások és gyermekőrző intézmények igénybevételének lehetőségét. (Gyermek Jogairól Egyezmény18.cikk 2.pont) Helyettesítő védelmi és gondoskodási jogcsoport 15. A szülőktől a gyermek akarata ellenére történő elválasztás csak kivételesen törvény szerint, a gyermek érdekében állóan történhet. (Gyermek Jogairól Egyezmény9.cikk 1.pont) 16. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (Gyvt. 7. (1) bek.) 17. A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell. (Gyvt. 2. (4) bek.) 18. A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. (Gyvt. 7. (2) bek.) 19. Az a gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére helyettesítő védelemre. (Gyermek Jogairól Egyezmény20.cikk 1.-2.pont) 20. A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. (Gyvt. 7. (3) bek.)
6 21. Örökbefogadás gyermekjogi anyagi jogi követelményei. (Gyermek Jogairól Egyezmény21.cikk) Kapcsolattartási jogcsoport: 22. Szüleitől vagy ezek egyikétől külön élő gyermeknek joga van a személyes kapcsolatra és közvetlen érintkezésre mindkét szülőjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdekeivel ellenkezik. (Gyermek Jogairól Egyezmény 9.cikk 3.pont) Nemzetközi gyermeki jogi vonatkozása ennek a jognak az a tétel, hogy annak a gyermeknek, akinek szülei különböző államokban bírnak állandó lakóhellyel, joga van, kivételes körülményektől eltekintve, mindkét szülőjével rendszeresen személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani. Ezen okból az ország elhagyásának joga csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak vethető alá, amelyek az állam biztonságának, a közrendnek, a közegészségügynek, a közerkölcsnek, valamint mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek, és amelyek összhangban vannak az Egyezményben elismert egyéb jogokkal. (Gyermek Jogairól Egyezmény10.cikk 2.pont) 23. A gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz. Ettől csak a törvény rendelkezése esetén lehet eltérni. (Gyvt. 7. (4) bek.) E jog nemzetközi gyermeki jogi vetülete az, hogy a gyermeknek joga van a mindkét szülőjével való kapcsolattartásra abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. (Gyvt. 7. (5) bek.) Biztonsági jogcsoport: 24. Állami intézkedési kötelezettség arra, hogy megakadályozzák a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatását és ott-tartását. (Gyermek Jogairól Egyezmény11.cikk 1.pont) 25. Az állami védelemhez való jog (az állam védelmi kötelezettsége) minden alkalmas törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedés útján, hogy a gyermeket megvédjék az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától. (Gyermek Jogairól Egyezmény19.cikk 1.pont) 26. A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. (Gyvt. 6. (5) bek.)
7 27. A gyermeknek joga, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, iskoláztatását veszélyeztető, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas munkára. Ennek érdekében azt állam köteles, különösen: a) meghatározni az alkalmaztatáshoz szükséges legalacsonyabb életkort vagy életkorokat; b) megfelelően szabályozni a munkaidőt és az alkalmaztatási feltételeket; c) megfelelő büntetésekkel vagy más szankciókkal biztosítani a jelen cikk hatékony végrehajtását. (Gyermek Jogairól Egyezmény32.cikk) 28. Az állam kötelessége, hogy megvédje a gyermekeket az erre vonatkozó nemzetközi egyezményekben meghatározott kábító- és pszichotrop szerek tiltott fogyasztásától, és hogy megakadályozzák a gyermekeknek e szerek tiltott előállításában és kereskedelmében való felhasználását. (Gyermek Jogairól Egyezmény33.cikk) 29. Az állam köteles arra, hogy megvédje a gyermeket a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától. Ebből a célból intézkedéseket tesznek az alábbiak megakadályozására: a) a gyermek ösztönzése vagy kényszerítése törvénytelen nemi tevékenységre; b) a gyermekek kizsákmányolása prostitúció vagy más törvénytelen nemi tevékenység céljára; c) a gyermekek kizsákmányolása pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítése céljára. (Gyermek Jogairól Egyezmény 34. cikk) 30. Az állam köteles meghozni minden alkalmas intézkedést arra, hogy megakadályozzák a gyermekek bármilyen formában történő elrablását, eladását vagy a velük való kereskedelmet; valamint a gyermek jólétére bármilyen szempontból káros kizsákmányolás bármely más formáját is. (Gyermek Jogairól Egyezmény cikk) 31. Az állam köteles megtenni minden alkalmas intézkedést arra, hogy az elhanyagolás, a kizsákmányolás és a durva bánásmód, a kínzás vagy a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód bármely más formájának, illetőleg a fegyveres konfliktusnak áldozatává vált bármely gyermek testi és szellemi rehabilitációját és a társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. Ennek a rehabilitációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek a gyermek egészségét, önbecsülését és emberi méltóságát fejlesztő körülmények között kell történnie. (Gyermek Jogairól Egyezmény 39. cikk) Egészségügyi, fogyatékügyi jogcsoport: 32. A gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz van joga, valamint arra, hogy orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesülhessen. Az államnak erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy egyetlen gyermek se legyen megfosztva ezen szolgáltatások igénybevételétől. (Gyermek Jogairól Egyezmény24.cikk 1.pont) Az államnak alkalmas intézkedési kötelezettsége van az alábbi tárgykörökben:
8 a) csökkentsék a csecsemő- és a gyermekhalandóságot; b) biztosítsák minden gyermek számára a szükséges orvosi ellátást és egészségügyi gondozást, legfontosabbnak tekintve az egészségügyi alapellátás fejlesztését; c) küzdjenek a betegség és a rosszul tápláltság ellen, az egészségügyi alapellátás keretében is, különösen a könnyen rendelkezésre bocsátható technikák felhasználásával, valamint tápláló élelmiszerek és ivóvíz szolgáltatásával, figyelembe véve a természeti környezet szennyezésével járó veszélyeket és kockázatokat; d) biztosítsák az anyák terhesség alatti és szülés utáni gondozását; e) tájékoztassák a társadalom valamennyi csoportját és különösen a szülőket és a gyermekeket a gyermek egészségére és táplálására, a szoptatás előnyeire, a környezet higiéniájára és tisztántartására, a balesetek megelőzésére vonatkozó alapvető ismeretekről, továbbá megfelelő segítséget nyújtsanak ezen ismeretek hasznosításához; f) fejlesszék a megelőző egészséggondozást, a szülői tanácsadást, valamint a családtervezési nevelést és szolgálatokat. g) megszüntessék a gyermekek egészségére káros hagyományos szokásokat. (Gyermek Jogairól Egyezmény 24.cikk 2.pont) 33. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. (Gyvt. 6. (4) bek.) 34. A szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek joga, hogy emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet élhessen. (Gyermek Jogairól Egyezmény 23.cikk 1.pont) 35. A fogyatékos gyermeknek különleges gondozáshoz van joga. Az állam a rendelkezésére álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelően, kérelemre, a gyermek állapotához és szülei vagy gondviselői helyzetéhez alkalmazkodó lehetőleg ingyenes - segítséget köteles biztosítani. (Gyermek Jogairól Egyezmény 23.cikk 2.pont) Az állami segítséget úgy kell alakítani, hogy a fogyatékos gyermek valóban részesülhessen oktatásban, képzésben, egészségügyi ellátásban, gyógyító-nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidő-tevékenységben oly módon, hogy ezek biztosítsák személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. (Gyermek Jogairól Egyezmény 23.cikk 3. pont) 36. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. (Gyvt. 6. (3) bek.)
9 Szociális jogcsoport: 37. Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Ennek biztosítása elsősorban a szülők, vagy a gyermekért felelős más személyek alapvető feladata, hogy ugyanis lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket. Az állam megfelelő intézkedésekre köteles annak érdekében, hogy a szülőt, illetőleg a gyermek más gondviselőit segítse e jog érvényesítésében, és szükség esetén anyagi segítséget nyújtson, valamint segítő programokat hozzon létre különösen az élelmezéssel, a ruházkodással és a lakásüggyel kapcsolatban. (Gyermek Jogairól Egyezmény27.cikk 1-2.pont) 38. Az állam köteles megtenni minden alkalmas intézkedést arra, hogy a gyermektartásdíjat behajtsák a szülőktől vagy a gyermekkel szemben pénzügyi felelősséggel tartozó bármely más személytől, saját területükön és külföldön egyaránt. Oktatási jogcsoport: 39. A gyermeknek joga van az oktatáshoz. Az állam - különösen e jog gyakorlásának fokozatos, az esélyegyenlőség alapján való gyakorlása céljából - köteles: a) az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé tenni; b) előmozdítani a középfokú oktatás, különböző, mind általános, mind szakirányú formáinak megszervezését, és ezeket minden gyermek számára megnyitni és hozzáférhetővé tenni, továbbá intézkedéseket tenni a középfokú oktatás ingyenességének bevezetésére és szükség esetére pénzügyi segítségnyújtásra; c) minden arra alkalmas eszközzel biztosítani, hogy bárki képességeitől függően bejuthasson a felsőoktatásba; d) minden gyermek számára nyílttá és hozzáférhetővé tenni az iskolai és pályaválasztási tájékoztatást és tanácsadást; e) intézkedéseket tenni az iskolába járás rendszerességének előmozdítására és a lemorzsolódás csökkentésére. (Gyermek Jogairól Egyezmény 28. cikk 1.pont) 40. Az állam alkalmas intézkedésekkel biztosítja, hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák. (Gyermek Jogairól Egyezmény 28. cikk 2.pont) 41. A gyermek oktatásának a következő célokra kell irányulnia: a) elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését; b) a gyermek tudatába kell vésni az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását; c) a gyermek tudatába kell vésni a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának a nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet;
10 d) fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti és vallási csoport és az őslakosok közötti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget; e) a gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet. Ez a rendelkezés nem korlátozza a természetes vagy jogi személyek oktatási intézményalapítási és vezetési szabadságát, tehát további feltételek vizsgálata nélkül csak az állami, önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekre értelmezhető és alkalmazható. (Gyermek Jogairól Egyezmény29.cikk 1-2.pont) 42. A gyermek taníttatásáról szülei, gondviselői kötelesek gondoskodni. (Alkotmány 70/J. ) A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. (Alkotmány 70/J. ) Kulturális, információs jogcsoport: 43. Mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének joga, nyilvánuljon meg az szóban, írásban, nyomtatásban, művészi vagy bármilyen más, a gyermek választásának megfelelő formában. (Gyermek Jogairól Egyezmény13.cikk 1.pont) 44. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről. (Gyvt. 8. (1) bek.) 45. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia. (Gyvt. 6. (6) bek.) Katonai és büntető jogcsoport: 46. Gyermeket nem lehet sem kínzásnak, sem kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. (Gyermek Jogairól Egyezmény 37.cikk a. pont) 47. Tizennyolc éven aluli személyek által elkövetett bűncselekményekért sem halálbüntetést, sem szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan tartó szabadságvesztést nem szabad alkalmazni. (Gyermek Jogairól Egyezmény37.cikk b. pont) 48. Gyermeket törvénytelenül vagy önkényesen nem foszthatnak meg szabadságától. A gyermek őrizetben tartása, letartóztatása, vagy szabadságvesztés büntetése a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a lehető legrövidebb időtartammal. (Gyermek Jogairól Egyezmény 37.cikk b. pont)
11 49. A szabadságától megfosztott gyermekkel emberségesen és az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel, életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembevételével kell bánni. Különösképpen el kell különíteni a szabadságától megfosztott gyermeket a felnőttektől, kivéve, ha a gyermek mindenek felett álló érdekében ennek ellenkezője tűnik ajánlatosabbnak; a gyermeknek, rendkívüli körülményektől eltekintve, joga van levelezés és látogatások útján kapcsolatban maradni családjával; valamint joga van igen rövid idő alatt jogsegély vagy bármely más alkalmas segítséget igénybe venni, valamint joga legyen arra is, hogy szabadságelvonásának törvényességével kapcsolatban bírósághoz vagy más illetékes, független és pártatlan hatósághoz forduljon, és hogy az ügyben sürgősen döntsenek. (Gyermek Jogairól Egyezmény 37. cikk c)-d) pont) 50. Az állam biztosítja, hogy a tizenötödik életévüket be nem töltött személyek ne vegyenek részt közvetlenül a fegyveres konfliktusokban, ellenségeskedésekben. (Gyermek Jogairól Egyezmény 38. cikk 2. pont) 51. Az állam köteles megtenni minden alkalmas intézkedést arra, hogy az elhanyagolás, a kizsákmányolás és a durva bánásmód, a kínzás vagy a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód bármely más formájának, illetőleg a fegyveres konfliktusnak áldozatává vált bármely gyermek testi és szellemi rehabilitációját és a társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. Ennek a rehabilitációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek a gyermek egészségét, önbecsülését és emberi méltóságát fejlesztő körülmények között kell történnie. (Gyermek Jogairól Egyezmény 39. cikk) 52. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermeknek olyan bánásmódhoz van joga, amely előmozdítja a személyiség méltósága és értéke iránti érzékének fejlesztését, erősíti a mások emberi jogai és alapvető szabadságai iránti tiszteletét, és amely figyelembe veszi korát, valamint a társadalomba való beilleszkedése és abban építő jellegű részvétele elősegítésének szükségességét. Ebből a célból az állam gondoskodik különösen arról, hogy a) a gyermeket ne lehessen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítani, vádolni vagy abban bűnösnek nyilvánítani, olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetés idején sem a hazai, sem a nemzetközi jog értelmében nem volt bűncselekmény; b) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermeknek legalább az alábbi biztosítékokra legyen joga: (i) mindaddig ártatlannak tekintsék, ameddig bűnösségét a törvény szerint be nem bizonyították; (ii) a legrövidebb határidőn belül közvetlenül vagy szülei, illetőleg adott esetben törvényes képviselői útján tájékoztassák az ellene emelt vádakról, és védelme előkészítéséhez és benyújtásához jogsegélyben vagy bármely más alkalmas segítségben részesüljön; (iii) ügyét késedelem nélkül illetékes, független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény értelmében igazságos eljárás során, ügyvédjének vagy egyéb tanácsadójának, valamint - hacsak különösen koránál vagy helyzeténél fogva ez nem mutatkozik ellentétesnek a gyermek mindenek felett álló érdekével - szüleinek vagy törvényes képviselőinek jelenlétében bírálja el;
12 (iv) ne lehessen kényszeríteni arra, hogy maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét; kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen az ellene valló tanúkhoz, és a mellette valló tanúk ugyanolyan feltételek mellett jelenhessenek meg és legyenek meghallgathatók, mint az ellene valló tanúk; (v) ha bűncselekmény elkövetésében bűnösnek nyilvánítják, e határozat és az ehhez fűződő bármely intézkedés ellen a törvénynek megfelelően, jogorvoslattal élhessen illetékes, független és pártatlan felsőbb hatóságoknál vagy bíróságnál; (vi) díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem ért vagy nem beszél a tárgyaláson használt nyelven; (vii) magánéletét teljes mértékben tartsák tiszteletben az eljárás minden szakaszában. (Egyezmény 40. cikk 1-2.pont) 53. Különleges törvények és eljárások elfogadását, hatóságok és intézmények létrehozását kell kezdeményezni, elősegíteni és előmozdítani a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekek számára és különösen a) olyan legalacsonyabb életkort kell megállapítani, amelyen alul a gyermekkel szemben bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt; b) minden lehetséges és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyermekek ügyének bírói eljárás mellőzésével való kezelésére, annak fenntartásával, hogy az emberi jogokat és a törvényes biztosítékokat teljes mértékben be kell tartani. (Egyezmény 40. cikk 3.pont) 54. Rendelkezések egész sorát, így különösen a gondozással, az irányítással és a felügyelettel, a tanácsadással, a próbára bocsátással, a családi elhelyezéssel, általános és szakmai oktatási programokkal és nem intézményes megoldásokkal kapcsolatban rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy a gyermekek számára jólétüknek megfelelő, valamint helyzetükhöz és az elkövetett bűncselekményhez mért elbánást lehessen biztosítani. (Gyermek Jogairól Egyezmény 40. cikk 4. pont) A gyermek jogi kötelezettségei: 55. A gyermek kötelessége különösen, hogy a) gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, b) képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. (Gyvt. 10. (1) bek.) *** A gyermekjogi normák külön vizsgálatát és elemzését igényli a gyermeki eljárásjogok jogcsoportjának felmutatása, általános és elvi összefüggéseinek feltárása, kimunkálása. A gyermeki eljárásjogok körébe tartoznak mindazon jogelvek és tételes jogi szabályok, amelyek a gyermeki jogok ügyeiben eljáró személyek (Államokat, Hatóságot, Intézményt és
13 Magánszemélyt) eljárására vonatkoznak. Jogalkotástól a jogalkalmazáson át a jogérvényesítésig, joghasználatig, jogismeretig ide értve a jogsérelmekről, jogok érvényesüléséről adekvát információk megszerzésének és kezelését eljárásjogi normáit is! március 15.
Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
RészletesebbenÁrnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről
Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek
RészletesebbenA gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei
A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.
RészletesebbenA gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.
A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy
RészletesebbenA gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások
RészletesebbenGYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK
Dr. Bíró Endre: GYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK A gyermekjogi normák egy köre a gyermek szintű jogalany-absztrakciót használva, a gyermekhez kapcsolódó eljárásokra, a döntésekhez vezető jogalkalmazás és mérlegelés
RészletesebbenG y e r m e k e i n k
G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)
RészletesebbenEgyezmény a gyermek jogairól
Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS Az Egyezmény részes államai tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően, az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett
RészletesebbenEgyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS
Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS Az Egyezmény részes államai tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően, az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett
RészletesebbenEgyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS
Egyezmény a gyermek jogairól BEVEZETÉS Az Egyezmény részes államai tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően, az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett
RészletesebbenGyermeki jogok tartalma, értelmezése I.
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I. Előadó: dr. Jásper András gyermekjogi képviselő 2013. szeptember
RészletesebbenBiharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes
RészletesebbenGyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
Részletesebben2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS
RészletesebbenA gyermek elhelyezésének folyamata, különös tekintettel a szakértői bizottság tevékenységére
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/III A gyermek elhelyezésének folyamata, különös tekintettel a szakértői
RészletesebbenÁldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság
Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési
RészletesebbenSZKC207_10. A világ gyermekei I.
SZKC207_10 A világ gyermekei I. diákmelléklet A VILÁG GYERMEKEI I. 7. évfolyam 61 Diákmelléklet D1 A világ gyermekei Gyermekjogok EGYEZMÉNY A GYERMEK JOGAIRÓL 1989 A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény négy
RészletesebbenA gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata
dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,
RészletesebbenGYERMEKJOGI ISMERETEK I.
dr. Jásper András gyermekjogi képviselő GYERMEKJOGI ISMERETEK I. Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és
RészletesebbenA gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai
A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai 1. Jogági pillérek 1.1. A gyermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől nem egyenlő az emberi-állampolgári jogok gyermekekre
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenGyermeki jogok tartalma, értelmezése
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermeki jogok tartalma, értelmezése Előadó: dr. Jásper András gyermekjogi képviselő 2013. szeptember 21..
RészletesebbenA gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek
RészletesebbenA MAGYAR GYERMEKVE DELMI RENDSZER MŰ KÖ DE SE AZ ÖNLINE KÖ RNYEZETBEN TÖ RTE NÖ GYERMEKVESZE LYEZTETE S TŰ KRE BEN
A MAGYAR GYERMEKVE DELMI RENDSZER MŰ KÖ DE SE AZ ÖNLINE KÖ RNYEZETBEN TÖ RTE NÖ GYERMEKVESZE LYEZTETE S TŰ KRE BEN A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a gyermekek
RészletesebbenTápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről
Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenGYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. FEBRUÁR 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi,
RészletesebbenEncsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete Hatályos:2015-03-01 -tól Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati
RészletesebbenI. fejezet Általános rendelkezések
Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi
RészletesebbenA GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON
A GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON dr. Radoszáv Miklós Fővárosi TEGYESZ GYERMEKI JOGOK A legalapvetőbb gyermeki jogok: az élethez való jog a származás megismerésének joga a családban
RészletesebbenA gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében
A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti
RészletesebbenBeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.
Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenHomokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi
Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat
RészletesebbenÓcsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról
Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk
RészletesebbenSármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének
Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet
1. Napirend gyermekvédelmi rendelet - előterjesztés 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet Tisztelt képviselő-testület!
Részletesebben(1) A Gyvt-ben meghatározott egyes ellátási formák közül az önkormányzat képviselőtestülete
Bocskaikerti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006. (VII. 01.) KT. számú rendelete a gyermekek védelmével összefüggő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást
RészletesebbenKartal Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2017 (VIII.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Kartal Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2017 (VIII.31.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Kartal Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről
Részletesebben10. DIDAKTIKAI EGYSÉG ISMERJÜK MEG AZ EGYEZMÉNYT!
10. DIDAKTIKAI EGYSÉG ISMERJÜK MEG AZ EGYEZMÉNYT! Bemutatás Ahogy a Gyermekjogi Egyezmény 42. cikkében le van írva, az államok kötelesek behatóan megismertetni annak elveit és rendelkezéseit megfelel és
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenA rendelet célja. A rendelet hatálya
Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben
RészletesebbenGYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE
GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői
RészletesebbenA szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor
A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi
RészletesebbenGYERMEKJOGI ISMERETEK II. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
GYERMEKJOGI ISMERETEK II. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER
RészletesebbenBuzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és
RészletesebbenTÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE
TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi
RészletesebbenAZ ÓVODA FENNTARTÓ LEHETŐSÉGEI A KISGYERMEKEK HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSÉBEN
AZ ÓVODA FENNTARTÓ LEHETŐSÉGEI A KISGYERMEKEK HÁTRÁNYCSÖKKENTÉSÉBEN Mészáros Éva csoportvezető Veszprém MJV Polgármesteri Hivatala Közjóléti Iroda EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori nevelés támogatása
RészletesebbenJászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről
RészletesebbenTippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 3.0
Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 3.0 Diákönkormányzati Kisokos 3.0 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szerzők: Bálega János (21. fejezet) Bíró Kata (14. fejezet) HÖOK (23. fejezet) dr.
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenBeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.
Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről
RészletesebbenCsaládjogi perek és a gyermeki jogok
Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak
Részletesebben1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kiemelések a tanítókat érintő alábbi témakörökben : Gyermekek jogai Gyermekek kötelességei Gyermeki jogok védelme Jelzési és intézkedési
RészletesebbenEgyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó
Egyezmény a Gyermekek Jogairól Előszó A gyermek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyûlése 1989. november 20.-án fogadta el : a Magyar Köztársaság képviselõje pedig 1990. március 14.- én írta alá. Az
RészletesebbenA gyermekek védelmének helyi rendszere
1 Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (IX.12.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete "a gyermekek
Részletesebben31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete
31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, valamint az egyéb gyermekvédelmi ellátási formákról szóló 67/1997. (XII.29.) sz. önk. rendelet módosításáról
RészletesebbenMagyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenI. fejezet Általános rendelkezések
Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Surányiné Palkó Eleonóra Szombathelyi Szűrcsapó Óvoda Szombathely, 2017. szeptember 19. EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori
RészletesebbenSOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba.
gyermekb4.qxd 2006.03.12. 13:46 Page 3 SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. Akkor már a Karaván Mûvészeti Alapítvány kötelékében tevékenykedtem, ahol
RészletesebbenISMERD MEG A JOGAIDAT!
1 ISMERD MEG A JOGAIDAT! 2 Ha még nem múltál el 18 éves, gyerek vagy. Gyerekként különleges jogaid is vannak, melyeket az ENSZ Gyermekjogi egyezménye sorol fel. Elsősorban a szüleid felelőssége, hogy gondoskodjanak
RészletesebbenA GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL
IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)
RészletesebbenÁltalános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek. A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég.
Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég. Herczegh Anita 2014 Tartalom 1. Bevezető gondolatok... 5 2. A gyermeki jogok
Részletesebben3 cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
FORRÁS 16 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 Egyszerűsítette az Amnesty International 1 cikk Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel
RészletesebbenNekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba
Nekem vannak jogaim, neked vannak jogaid, neki vannak jogai... Bevezetés a gyermekek jogaiba Mindenkinek vannak jogai. Sőt, a 18 év alatti fiúknak és lányoknak bizonyos külön jogaik is vannak. A Gyermek
RészletesebbenRendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenKincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről
Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.
RészletesebbenErcsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról
Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenMagyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
Részletesebbenbekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.
Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.
RészletesebbenKözponti írásbeli vizsgatevékenység Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
T Központi írásbeli vizsgatevékenység 55 762 06 Szociális, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012.
RészletesebbenJászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.
RészletesebbenLókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL
Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 1997. XXXI. törvényben kapott felhatalmazás
RészletesebbenHAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I.
HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE Hajdúbagos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenSIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE
1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenA gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata
dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2017. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,
RészletesebbenLudányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenAz ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás
Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. május 30. DR. BERDÁR VALÉRIA (OBDK) TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenA tankötelezettség teljesítéséről újra
A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt
RészletesebbenGyermekvédelmi ellátás rendszere II.
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenA rendelet hatálya 1..
Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
RészletesebbenAz óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében
Az óvoda fenntartó lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében Dr. Krizsai Anita Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001 A köznevelés
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére
ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.
RészletesebbenGyámügyi és Igazságügyi Főosztály. Igazságügyi Osztály. Áldozatsegítés
Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztály Áldozatsegítés a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. a hozzátartozók
RészletesebbenBevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere
RészletesebbenI. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1..
Vásárosdombó Község Képviselő-testületének 2/2008.(I.11.) számú r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 1./2006(II.8.) számú rendelet módosításáról Vásárosdombó Község Önkormányzatának
RészletesebbenA rendelet célja. A rendelet hatálya 2..
Szentpéterfölde Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006. (IV. 11.) számú rendelete az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi gondoskodásról 1 Szentpéterfölde Község Önkormányzati Képviselő-testülete
RészletesebbenI. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet célja
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI. 26.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátásokról és a gyermekjóléti alapellátás keretében nyújtott
RészletesebbenA fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2014 június 20 TÁMOP-557-08/1-2008-0001
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenGyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének gyermekjogi kérdései
DUENAS-BERDÁR VALÉRIA: Gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének gyermekjogi kérdései A gyermekek számára biztosított jogok az emberi jogok különleges és sajátos részterületét képezik. Az elmúlt évtizedekben
RészletesebbenTiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a
Részletesebben