Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai

Átírás

1 Az illetéktörvény szabályainak főbb változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLXXVIII. számú törvény január 1-jétől jelentősen módosította az illetékekről szóló évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.). A változásokat egy kivétellel a január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott, vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Az örökhagyó túlélő házastársának teljes öröklési illetékmentességére vonatkozó szabály ugyanakkor a január 1-jén még folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható. Jelen tájékoztató célja, hogy rövid áttekintést nyújtson az illetéktörvényt érintő főbb változásokról. ÖRÖKLÉSI, AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉKET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 1. Az öröklési és ajándékozási illeték számítási módjának változása január 1-jétől örökléssel és ajándékozással történő vagyonszerzésekhez kapcsolódóan összesen két illetékkulcs irányadó; egy általános mérték, valamint a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes mérték. Az általános illetékmérték 18 %. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illetékmérték 9 %. 2. Az örökhagyó túlélő házastársának illetékmentessége Az Itv. 16. (1) bekezdés i) pontjának január 1-jén hatályba lépett módosítása nyomán nemcsak az egyenesági rokonok, hanem a túlélő házastárs öröklése is teljes egészében, azaz értékhatártól függetlenül illetékmentessé vált. Az özvegy öröklésének mentessége hasonlóan az egyenesági rokonok mentességéhez kiterjed minden vagyontárgyra, így a gépjármű öröklésére is. Az Itv. 78. (1) bekezdése pedig lehetővé teszi azt is, hogy az állami adóhatóság ezen ügyekben is fizetési meghagyás meghozatala nélkül, az illetékmentesség tényének ügyiratra történő feljegyzése mellett hozza meg döntését. 3. A takarékbetét örökléssel, ajándékozással történő megszerzése esetén érvényesülő illetékmentesség megszüntetése január 1-jétől az Itv. 16. (1) bekezdés b) pontjának illetve 17. (1) bekezdés g) pontjának hatályon kívül helyezésével a takarékbetét örökléssel, ajándékozással történő megszerzése nem mentesül ezen a jogcímen az illeték megfizetése alól. 4. Az egyenesági rokonok ajándékozással történő vagyonszerzésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség megszüntetése Az egyenesági mentességgel érintett ajándékozási ügyekben a vagyonszerzőket a mentességtől függetlenül, továbbra is terhelte a vagyonszerzés állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettsége. Az Itv. 11. (2) bekezdésének módosítása megszüntetette ezt, és január 1-jétől az egyenesági rokonok közötti ajándékozási ügyleteket nem kell bejelenteni sem.

2 2 5. Az egyenesági rokon, mint megajándékozott által átvállalt terhek után fizetendő illeték január 1-jétől az Itv. 13. (5) bekezdése külön előírja, hogy egyenesági rokonok közötti ajándékozás esetében nem lehet alkalmazni a rendelkezést. Ezáltal az egyenesági rokonok ajándékozással történő vagyonszerzése az ajándékkal együtt átvállalt terhek mellett is teljes egészében mentes lesz az illetékfizetési kötelezettség alól. 6. Az örökhagyó hitelezőjére irányadó speciális rendelkezés kiterjesztése a visszterhes vagyonátruházás tárgyát képező ingóhagyatékra Az Itv. 10. (2) bekezdése alkalmazását kiterjeszti a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékra is. VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉKET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 1. Visszterhes vagyonátruházás esetén egységes 4%-os illetékkulcs irányadó a vagyonszerzésre A január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett ügyekben általános, egységes illetékkulcsként 4%-ot kell alkalmazni. Ez az illetékkulcs irányadó a lakások, illetve egyéb ingatlanok, de az orvosi praxisjog és a tartási, életjáradéki szerződés keretében megszerzett vagyon esetében is, ugyanakkor nem érinti a gépjármű visszterhes megszerzését, mert ott továbbra is a gépjármű életkora és teljesítménye határozza meg az illeték mértékét. Nem változott az sem, hogy az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4 %, a forgalmi érték azt meghaladó része után pedig 2 %, de maximum 200 millió forint. 2. Új illetékmentesség az Itv. 26. (1) bekezdés z) pontjában: az egyenesági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházás illeték alóli mentessége Az új szabály mentesíti az egyenesági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházást az illetékfizetési kötelezettség alól. Az állami adóhatóság ezen ügyekben fizetési meghagyás meghozatala nélkül, az illetékmentesség tényének ügyiratra történő feljegyzése mellett dönt. 3. A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezménye értékhatára és a kedvezmény mértéke jelentősen nő Az illetékkedvezmény alkalmazhatóvá vált abban az esetben, ha vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke 15 millió forintot nem haladja meg (a korábban érvényes 8 millió forint helyett) és a kedvezmény összege értékhatár megkötés nélkül a fizetendő illeték 50 %-áig terjed. 4. A lakáscsere illetékszabályainak változása Az Itv ában található a lakástulajdonok cseréjére vonatkozó szabályozása jelentősen átalakult. A törvény a cserét pótló vétel szabályait rendeli alkalmazni a lakástulajdonok cseréje esetén is. Az illeték alapja ennek megfelelően az elcserélt lakástulajdonok forgalmi

3 3 értékének különbözete, az illetéket a szerző félnek kell megfizetnie, azaz nem kell már a lakástulajdonok cseréje esetén sem arányosítani az illetéket.(a lakáscsere illetékkötelezettségéhez szorosan kapcsolódik azonban a következő pontban részletezett mentesség is.) 5. Új illetékmentesség az Itv. 26. (1) bekezdés y) pontjában: a negatív illetékalap mentessége lakástulajdonra vonatkozó csere, cserét pótló vétel esetén január 1-jétől új illetékmentesség került a törvény szabályai közé, amely lakástulajdon cseréje és a cserét pótló vételi kedvezmény esetén az ún. negatív illetékalapot eredményező ügyleteket mentesíti az illeték alól. Ezen mentesség alapján, ha a vagyonszerző a lakás cseréje vagy egy éven belüli értékesítése/vásárlása esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást szerez, akkor ez után visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetnie. Az illetékmentesség kizárólag magánszemélyek számára biztosított. 6. Új illetékmentesség az Itv. 26. (1) bekezdés x) pontjában: a visszlízingügyletek mentessége A mentesség az ingatlan a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzését mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a lízingbevevő, a lízingszerződés megkötéséig az ingatlan tulajdonosa volt, és a tulajdonjoga a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra. 7. A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékére vonatkozó speciális szabály eltörlése Az Itv. 23/C. -ában található szabály hatályon kívül került. 8. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó az Itv. 26. (1) bekezdés p) pontjában található illetékmentességi szabály pontosítása A mentességet mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő mellett, már az egyéni mezőgazdasági vállalkozók és a családi gazdálkodók is kérhetik a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. A kedvezmény feltételeinek teljesítésére előírt kezdő időpont módosult. Már nem a vásárlás időpontjától, hanem a birtokbaadás időpontjától kell teljesíteni az 5 éves időtartamra szóló elidegenítési és hasznosítási kötelezettséget, ezáltal a mentesség a mezőgazdasági termelőtevékenység sajátosságaihoz jobban igazodik. Rögzítésre került, hogy a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét a törvény nem minősíti olyan elidegenítésnek, amely alapján a vagyonszerző terhére a kétszeres mértékű illetéket kell előírni. Amennyiben a vagyonszerző az 5 éves időtartamon belül elhalálozik, akkor az örökösöket kétszeres mértékű illetékkel sújtani nem lehet. Amennyiben a vagyonszerzők az előírt és általuk vállalt feltételeket csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányadára teljesítik, akkor a kétszeres mértékű illetéket az Itv január 1-jétől hatályos 26. (18) bekezdése alapján csak azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetniük, melyre a korábban vállalt feltételeket nem teljesítették. A termőföld fogalma is módosult a termőföldről szóló törvény meghatározásával egyezően.

4 4 9. A sportcélú illetékmentességgel kapcsolatos Itv. 26. (1) bekezdés r) pontjában szabályok pontosítása január 1-jétől rögzítésre került a jogszabályban, hogy a tulajdonjog mellett az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog(ok)ra is kiterjed a mentesség, illetve az Itv. 26. (7) bekezdésének szankciója is összhangba kerül az Itv. 26. (1) bekezdés r) pontjában előírt feltételekkel. A Módtv. emellett pontosította azt is, hogy a sporttárgyú illetékmentességek nem sporttelepre, hanem sportcélú ingatlanokra vonatkoznak. ELJÁRÁSI ILLETÉKKEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK 1. Az adóhatóságnál, vámhatóságnál indított fizetési könnyítésre, mérséklésre irányuló eljárás illetékének változása A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók által január 1-jét követően előterjesztett fizetési könnyítési, mérséklési kérelmek illetékmentessé válnak. Az Itv. 29. (8) bekezdésébe beiktatott új rendelkezés alapján ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek által az adóhatóságnál illetve a vámhatóságnál előterjesztett ilyen jellegű kérelmek után forint eljárási illetéket kell fizetni. A gazdálkodó szervezetek esetében a fizetési könnyítési, adómérséklési döntések elleni fellebbezésre speciális mérték irányadó. Ezek esetében az illetékminimum forint. 2. Adóbevallás másolata illetékmentessé vált A január 1-jét követően előterjesztett, az adóbevallás másolatának kiadására irányuló kérelmek illetékmentesek. Az elektronikus úton benyújtott adóbevallások esetén a mentesség nem érvényesül. 3. Közigazgatási hatósági eljárási illetékkötelezettség a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása illetve illeték meg nem fizetése kapcsán történő eljárás megszüntetés esetén Az Itv. 28. (2) bekezdés a) pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy azon esetekben, amikor az eljáró közigazgatási szerv a beérkezett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, az illetékkötelezettség sem marad a továbbiakban fenn. Nem áll fenn az illetékkötelezettség akkor sem, amikor a hatóság épp az illeték meg nem fizetését szankcionálja azzal, hogy az eljárást a megszünteti. Nem jár eljárási illetékkötelezettséggel az eljárás megszüntetése sem, ha arra azért kerül sor, mert a kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának lett volna helye. Az Itv január 1-jétől hatályba lépő új 80. (1) bekezdés k) pontja alapján ezen esetekben az illeték visszatérítésének és törlésének is helye van. 4. Egyéb eljárási illetéket érintő változások Az Art. szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell megfizetni, ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter, vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le. A január 1-jét követően előterjesztett bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetésére irányuló kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

5 5 elnöke helyett a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság engedélyezheti. Jelentősen átalakul az Itv. Mellékletének XV. alcímében található építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárások illetékének szabályozása. Módosult a csőd- és felszámolási eljárás illetéke. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi XLIX. törvény 3. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke forint, csődeljárásának illetéke forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke forint, a csődeljárás illetéke forint. Az Itv. Melléklete alapján felszámolói névjegyzékbe vételre valamint az ott vezetett adatokról kiállított hatósági bizonyítvány illetékére egy-egy speciális mértékű illeték (8000 illetve 5000 forint) lesz irányadó. EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA 1. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésére vonatkozó területi hatály A törvény területi hatályáról rendelkező, az Itv. 2. (2) bekezdésében található szabály módosítása alapján a gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba, feltéve, hogy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. 2. Az illetékelőleg jogintézményének megszüntetése Az illetékelőleg jogintézménye megszűnt, a vagyonszerzők részére a földhivatali eljárás lezárulta után, azaz a tényleges vagyonszerzést követően kerül az illeték kiszabásra. 3. A törlés, visszatérítés szabályainak változása Több helyen módosult az illetéktörlés, visszatérítés szabályozása. Így a 80. (1) bekezdésének b) pontja kiegészül azzal az esettel, amikor a bíróság a jogügylet érvénytelenségét állapítja meg. A 80. (1) bekezdés c) pontjának szövege pedig kiegészül a felek általi felbontás illetve a felmondás esetével, egyértelművé téve ezáltal, hogy minden olyan esetben, amikor a szerződés bármely okból történő megszűnése nyomán az ingatlannyilvántartási állapot helyreáll, az illeték visszatérítésének, törlésének van helye. 4. Az illetékmentességek, -kedvezmények igénybevételhez kapcsolódó nyilatkozat, igazolás előterjesztésének határideje A törvény az egységes szabályozás megteremtése érdekében az illetékmentességek, - kedvezmények igénybevételhez kapcsolódó nyilatkozat, igazolás előterjesztésének lehetőségét több helyen is a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének időpontjához, mint legkésőbbi időponthoz köti.

6 6 Felhívjuk figyelmét, hogy i lletéktörvény h atál yos szab ál yaival k ap cs olatb an további rés zl etes tá j ékoztatást tal ál a h t tp ://nav.gov.hu/nav/ inf_fuz/ inf_2013 útvonal on keres ztü l el érh ető I nformá ci ós füzetekben.