EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (73593/10. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG május 20.
|
|
- Attila Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (73593/10. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG május 20. Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.
2 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 2 A Magyar László kontra Magyarország ügyben, az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott ülésén, melynek tagjai voltak: Guido Raimondi, elnök, Işıl Karakaş, Sajó András, Helen Keller, Paul Lemmens, Robert Spano, Jon Fridrik Kjølbro, bírák és Stanley Naismith, Szekció Hivatalvezető, április 15-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően az utóbb említett időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza: AZ ELJÁRÁS 1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem (73593/10. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény ( az Egyezmény ) 34. cikke alapján egy magyar állampolgár, Magyar László ( a kérelmező ) december 9-én terjesztett a Bíróság elé. 2. A jogsegélyben részesített kérelmezőt Karsai D., Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A Magyar Kormányt ( a Kormány ) Tallódi Z. képviselte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból. 3. A kérelmező az Egyezmény 3. cikke alapján panaszolta feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélküli, tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetését, valamint fogvatartásának megalázó körülményeit. Továbbá, az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdése alapján az eljárás hosszát, valamint az őt elítélő Megyei Bíróság elfogulatlanságának általa érzékelt hiányát panaszolta október 18-án a kérelem közlésre került a Kormány felé február 7-én a Szekció Elnöke az Egyezmény 36. cikkének 2. bekezdése, valamint a Bíróság Eljárási szabályzata 44. szabályának 3. bekezdése alapján engedélyezte a Magyar Helsinki Bizottság számára, hogy harmadik félként beavatkozzon az eljárásba. A TÉNYEK I. AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI
3 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 3 6. A kérelmező 1966-ban született. Jelenleg a Szegedi Börtönben tartják fogva. 7. Úgy tűnik, hogy 2002-ben egy pontosan meg nem határozott időpontban büntetőeljárás indult a kérelmező és társai ellen. 8. A kérelmező és kilenc további terhelt ellen folytatott büntetőeljárásban a kérelmezőt több alkalommal gyanúsítottként hallgatták meg sok, különböző falvakban elkövetett erőszakos bűncselekmény miatt. A nyomozás során 25 nagy iratdoboznyi irat keletkezett. Az összegyűlt anyag alapján a kérelmező és terhelttársai az ország különböző pontjain egyedül élő, idős emberek ellen követtek el betöréseket. Áldozataikat összekötözték, és addig verték vagy fenyegették, amíg el nem árulták, hogy hol tartják értéktárgyaikat, majd megkötözve magukra hagyták őket házaikban. Néhány áldozat a bántalmazást követően hamarosan meghalt. 9. A június 26-án benyújtott vádirat 48 oldal terjedelmű volt, tíz terheltet érintett, és 72 tanú, valamint két igazságügyi orvosszakértő meghallgatását indítványozta. A kérelmező ellen 3 rendbeli emberölés, 19 rendbeli rablás, 19 rendbeli személyi szabadság megsértése, 4 rendbeli súlyos testi sértést okozó bántalmazás, 7 rendbeli birtokháborítás, és 3 rendbeli lopás vagy lopás kísérlete miatt emeltek vádat. 10. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság február 4-től kezdődően 34 tárgyalást tartott, s május 12-én szándékos emberölés, rablás és több más bűncselekmény miatt 135 oldalas ítéletben ítélte el a kérelmezőt. A Megyei Bíróság többszörös visszaesőként feltételes szabadságra bocsáthatóság nélküli, tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a kérelmezőt. 11. Fellebbezés nyomán a Debreceni Ítélőtábla november 21-én előkészítő ülést, január 21-én tárgyalást tartott január 25-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, s a Megyei Bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. 12. A Megyei Bíróság előtt lefolytatott megismételt eljárásban a vádhatóság augusztus 31-én módosított vádiratot nyújtott be, s a Megyei Bíróság október 25. és november 19. között 27 tárgyalást tartott. Több igazságügyi és grafológiai szakértőt kellett kirendelni az egyik terhelttárs azon védekezésének igazolására, miszerint nem vehetett részt a terhére rótt egyik bűncselekmény elkövetésében, mivel hamis néven térdoperációt hajtottak végre rajta, és nem tudott járni. Bár a kérelmező szempontjából ez a kérdés irreleváns volt, a tettestárs ellen felhozott vádak elbírálása szempontjából nagy fontosságú volt november 19-én a Megyei Bíróság ismét elítélte a kérelmezőt. A kérelmező előterjesztette, hogy az ügyet ezúttal tárgyaló bíró korábban azon bíró mellett volt gyakornok, aki a Megyei Bíróság előtt lefolytatott első eljárásban az ügyét tárgyalta. 14. A Megyei Bíróság ítélete 161 oldal terjedelmű volt, és tíz terhelt által elkövetett 33 bűncselekményt bírált el. A kérelmezőt és a fent említett
4 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 4 tettestársat a Megyei Bíróság ismét tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. 15. Fellebbezés nyomán a Debreceni Ítélőtábla június 29-én, szeptember 28-án, továbbá december 14-én és 16-án tárgyalást tartott december 16-i ítéletében az Ítélőtábla átminősítette azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt a kérelmezőt elítélték, de fenntartotta a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetést. A kérelmező, továbbá a fent említett (a tényállás megállapításához hozzájáruló, megbánást kifejező) terhelttárs által az ügy tárgyalása során tanúsított magatartásbeli különbség kifejezése, valamint az ítélet belső arányosságának fenntartása érdekében az Ítélőtábla enyhítette a terhelttárs ítéletét: ő feltételes szabadságra bocsáthatóvá vált szeptember 28-án a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta az ítéletet. 17. A kérelmező előterjesztette, hogy a Szegedi Börtönben 5 méterszer 2 méter méretű zárkáját egy másik elítélttel osztja meg, s a WC a kérelmező ágyával és asztalával érintkezik. II. RELEVÁNS HAZAI JOG ÉS GYAKORLAT 18. A Büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 40. (1) bekezdése (a szóban forgó időszakban, valamint június 30-ig hatályos szöveg, amikor a Büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény lépett a korábbi törvény helyébe) kimondta: A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. 19. A Büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 47/A március 1. óta hatályos szövege kimondta: (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. (2) Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. 20. Alaptörvény (2012. január 1. óta hatályos) 9. cikke kimondta: (4) A köztársasági elnök g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; (5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény
5 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 5 rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. 21. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény releváns része kimondja: 597. (1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre -... a még végre nem hajtott büntetés... elengedésére vagy mérséklésére... az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.... (3) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.... (4) A még végre nem hajtott büntetés ] elengedése vagy mérséklése iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani. (5) A bíróság a kegyelmi eljárás során a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi (1) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet a bíróság az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti. (3) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést. 22. Az elnöki kegyelemmel kapcsolatos gyakorlatot illetően meg kell jegyezni, hogy amióta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása 1999-ben bevezetésre került, tényleges életfogytiglani börtönbüntetést töltő elítélt nem részesült kegyelemben. III. RELEVÁNS EURÓPAI, NEMZETKÖZI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ JOG 23. Az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására és felülvizsgálatára vonatkozó Európa tanácsi, európai uniós és más releváns nemzetközi szövegeket beleértve az Európa Tanács tagállamainak olyan esetekben fennálló kötelezettségeit, amikor valakit olyan országnak adnak ki, ahol ilyen büntetés várhat rá a Kafkaris kontra Ciprus ( Kafkaris v. Cyprus [GC], no /04, 68-76, ECHR 2008) és a Vinter és mások kontra Egyesült Királyság (Vinter and Others v. the United Kingdom ([GC], nos /09, 130/10 és 3896/10, 60-75, 9 July 2013) ügy ismerteti. 24. A szabadságvesztés büntetés céljával, nevezetesen a rehabilitációnak tulajdonítandó fontossággal kapcsolatos releváns Európa tanácsi és nemzetközi dokumentumokat a Dickson kontra Egyesült Királyság (Dickson v. the United Kingdom ([GC], no /04, 28-36, ECHR
6 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET V) ítélet ismerteti, és a fent hivatkozott Vinter ( 76-81) ítélet foglalja össze. A JOG I. AZ EGYEZMÉNY 3. CIKKÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE 25. A kérelmező azt panaszolta, hogy tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetése összeegyeztethetetlen az Egyezmény 3. cikkével, amely kimondja: Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. 26. A Kormány vitatta a panaszt. A. Elfogadhatóság 27. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan alaptalan az Egyezmény 35. cikke 3. bekezdésének (a) pontja szerinti értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani. B. Érdem 1. A felek előterjesztései a. A kérelmező 28. A kérelmező azzal érvelt, hogy tényleges életfogytiglani szabadságvesztése sem de iure, sem de facto nem csökkenthető, így sérti az Egyezmény 3. cikkét. 29. A kérelmező hangsúlyozta, hogy a (fent hivatkozott) Kafkaris üggyel szemben a köztársasági elnök kegyelmi határozatát az igazságügy miniszternek kell ellenjegyeznie. Ezért az ilyen kegyelem pusztán mérlegelési jogkörben meghozott politikai döntés, melynek érdemét semmilyen jogszabályi rendelkezés nem szabályozza. 30. Előterjesztette, hogy a kegyelmi határozatok teljességgel nélkülözik az előreláthatóságot, s hogy az egész eljárás teljességgel átláthatatlan, mivel sem az elnök, sem a miniszter nem köteles a határozatot indokolni. A kérelmező egyébként nem értett egyet a Bíróság Törköly kontra Magyarország, 4413/06. sz., április 5.) ügyben tett azon megállapításával, miszerint semmilyen jele nem volt annak, hogy a
7 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 7 kegyelmi kérvények nem megfelelően vagy egyedileg kerültek volna elbírálásra. (A kérelmező a jelen ügyet a Törköly ügytől különbözőnek tartotta, mivel abban az ügyben az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés nem zárta ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét). Szerinte a Kormány nem bizonyította a megfelelő és egyedi elbírálás tényét. 31. A kérelmező szerint a kegyelmi kérvényre ugyanazt a tesztet kell alkalmazni, mint amit a Bíróság a 13. cikkel kapcsolatos ügyekben alkalmaz, ami alapján ahhoz, hogy valamely jogorvoslat megfeleljen az Egyezménynek, elvileg és gyakorlatilag is elérhetőnek kell lennie, alkalmasnak kell lennie arra, hogy orvosolja a kérelmezői panaszt, és a siker ésszerű kilátását kell nyújtania. 32. Az elnöki kegyelem tisztán mérlegelésen alapuló, politikai jellegére és az előreláthatóságot nélkülöző voltára figyelemmel ezen jogintézmény nem minősíthető tárgyi jog -nak egy alapvető fontosságú Egyezménybeli (alanyi) jog védelme céljaira. A kérelmező szerint bár a Kafkaris ügyben a Bíróság elvileg elismerte, hogy egy nem bírói jogi út kielégítheti a 3. cikk követelményeit, az Egyezmény esetjogában sohasem került lefektetésre, hogy egy egyértelműen nem jogi út megfelelhet az ezen cikkben foglalt rendelkezésnek. Mivel az elnöki kegyelem kétségkívül nem jogi természetű és teljességgel nélkülözi az előreláthatóságot, nem minősíthető de iure létező szabadulási lehetőségnek. 33. A de facto csökkenthetőséget illetően a kérelmező előterjesztette: az elnöki kegyelem gyakorlata abban a tényben ragadható meg, hogy eddig egyetlen tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt személy sem részesült kegyelemben. Ezért véleménye szerint az aktuális gyakorlatra figyelemmel amely alapján szabadlábra helyezésre egyszerűen nincs remény nem állapítható meg a de facto csökkenthetőség fennállása. 34. A kérelmező hangsúlyozta: az amiatti szenvedése, hogy sohasem kerülhet szabadlábra, a szabadságmegvonás legelső napján elkezdődött. A szabadulás reményéhez való jog nem olyan jog, amit a letöltött időtől függően meg kell szerezni ; e jognak a büntetés kezdetétől fenn kell állnia. b. A Kormány 35. A Kormány előterjesztette, hogy a kérelmező életfogytiglani szabadságvesztése mind de iure, mind de facto csökkenthető volt. A Kormány ezért úgy érvelt, hogy az ítélet összeegyeztethető volt az Egyezmény 3. cikkével. 36. A de iure csökkenthetőséget illetően a Bíróság a (fent említett) Törköly ügyben hozott elfogadhatósági határozatra hivatkozott, melyben a Bíróság más tényezők mellett az elnöki kegyelem jogintézményét is figyelembe véve (ld. a fenti 20. és 21. bekezdést) meggyőződött arról, hogy a hazai jog alapján a szabadlábra helyezés lehetősége fennállt.
8 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET A Kormány elismerte, hogy tényleges életfogytiglani szabadságvesztést töltő elítéltet kegyelemben részesítő döntés még nem került meghozatalra, de szerinte ez a tény nem elegendő annak bizonyítására, hogy az ilyen típusú büntetés de facto nem csökkenthető. A Kormány szerint azon rövid időre figyelemmel, ami az intézkedés hatályba lépése óta eltelt, nem várható el joggyakorlat rendelkezésre állása az elnöki kegyelemmel kapcsolatosan. A Kormány továbbá észrevételezte, hogy a Bíróság esetjogában valós remény követelménye nem került lefektetésre. Az esetjog alapján csak a szabadulás reményének, nem pedig a szabadulás bizonyosságának kell fennállnia. A Kormány úgy érvelt, hogy a kegyelemben részesülés alapján történő szabadlábra helyezés bizonytalan volta nem azonosítható a semmikori kegyelemben részesülés bizonyosságával, s csak egy ilyen bizonyosság igazolná azon következtetés levonását, hogy a fogvatartott elítélt tekintetében nem áll fenn a szabadulás kilátása. A (fent említett) Kafkaris ügyre hivatkozva a Kormány azzal érvelt: annak eldöntéséhez, hogy az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés csökkenthetősége fennáll-e, azt kell bizonyítani, hogy az életfogytiglani szabadságvesztést töltő elítélt olyannak tekinthető, mint aki rendelkezik a szabadulás valamilyen kilátásával. 38. A Kormány továbbá hangsúlyozta: a Bíróság a Törköly ügyben már megállapította, hogy Magyarországon a fogvatartott elítéltek bármikor, korlátlan számban terjeszthetnek elő kegyelmi kérvényt. A kérvények megfelelően és egyedileg, számos olyan tényező figyelembe vételével kerülnek értékelésre, ami a döntést befolyásolhatja. Annak eldöntésekor, hogy a kérelmező életfogytiglani szabadságvesztés büntetése csökkenthetőnek minősül-e, nem a kegyelmi eljárás kedvező kimenetelét illetően fennálló valószínűség mértéke, hanem egy ilyen (mindig szükségképpen diszkrecionális jellegű) eljárás rendelkezésre állása a döntő: különösen az, hogy létezik-e olyan hatóság, melynek jogában áll a kérelmező életfogytiglani szabadságvesztés büntetésének csökkentése abban az esetben, ha a szabadságvesztés büntetéstani indokai már nem állnak fenn, s hogy a fogvatartott elítélt fordulhat-e döntésért ezen hatósághoz A Kormány előterjesztette, hogy a jelen ügyben ezek a feltételek teljesültek, ezért a kérelmező életfogytiglani szabadságvesztés büntetése csökkenthetőnek minősül. 39. A Kormány továbbá előadta, hogy egy, a szabadságvesztés törvényes büntetéstani indokok alapján történő fenntartásának igazoltságával kapcsolatosan újabban lefektetésre került feltétel következtében a csökkenthetőség kérdését a Bíróság a (fent említett) Vinter ügyben irrelevánsnak találta. Ebben a vonatkozásban a Kormány előterjesztette, hogy a kérelmező ezideig tíz évnél kevesebbet töltött le büntetéséből, ami jóval kevesebb annál a törvényi minimális időtartamnál, amit életfogytiglani büntetés esetén le kell tölteni ahhoz, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége felmerüljön. Az olyan bűncselekmények, mint amiket a
9 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 9 kérelmező elkövetett, általában minden jogrendszerben életfogytig tartó, vagy jelentős tartamú esetleg több évtizedes szabadságvesztés büntetéssel büntetendők. Ezért minden, ilyen bűncselekmény miatt elítélt terheltnek arra kell számítania, hogy jelentős számú évet kell börtönben eltöltenie, mielőtt reális reménye lehetne a szabadulásra. Ezért a Kormány szerint az olyan életfogytiglani szabadságvesztés büntetés nem csökkenthető volta, ami mint a jelen esetben is az összes releváns enyhítő és súlyosbító körülmény figyelembe vételét követően került kiszabásra, csak akkor vetne fel a 3. cikk alá tartozó kérdést, ha bizonyításra került volna, hogy a kérelmező szabadságvesztés büntetésének fenntartása törvényes büntetéstani indokokkal (mint a büntetés, elrettentés, a köz védelme, illetve a rehabilitáció) már nem igazolható ami a kérelmező esetében nem állt fenn. 40. A Kormány végül előterjesztette, hogy a jelen ügy kérelmezőjének semmivel sem volt kevesebb reménye a szabadulásra, mint a (fent hivatkozott) Kafkaris, a Iorgov (Iorgov v. Bulgaria (no. 2) (no /02, 2 September 2010)), a Harkins (Harkins and Edwards v. the United Kingdom (nos. 9146/07 and 32650/07, 17 January 2012)), a (fent hivatkozott) Vinter, valamint a (fent hivatkozott) Törköly ügy kérelmezőinek. A Kormány hangsúlyozta, hogy az elnöki kegyelemben részesítés lehetőségére figyelemmel a kérelmező életfogytiglani szabadságvesztése de iure és de facto is csökkenthető, s hogy nincs olyan indok, ami alapján azt a következtetést lehetne levonni, hogy a kérelmező szabadságvesztés büntetésének fenntartása törvényes büntetéstani indokok alapján már nem igazolható. c. A harmadik fél 41. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az elnöki kegyelem lehetősége nem jelenti azt, hogy Magyarországon a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés az Egyezmény esetjoga szerinti értelemben csökkenthetőként jellemezhető. A harmadik fél előterjesztette, hogy a kegyelmi határozatok diszkrecionális jellege, az elutasító határozatok indoklás nélkülisége, a döntéshozók által figyelembe vett szempontokra vonatkozó iránymutatás hiánya, továbbá a kegyelemben részesítő határozatokra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető, részletes adatok hiánya miatt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége teljes mértékben elméleti lehetőség marad, s az Egyezmény esetjoga szerinti értelemben nem jelenti a szabadlábra kerülés valós reményét vagy kilátását. Ebben a vonatkozásban a harmadik fél vitatta a Bíróság Törköly ügyben levont következtetését, ami azt sugallja, hogy a kegyelmi kérvények megfelelő módon és egyedileg kerülnek elbírálásra. Bár elítélését követően a terhelt bármikor szabadon terjeszthet elő kegyelmi kérvényt, a harmadik fél szerint az elnöki kegyelem
10 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 10 nem tekinthető olyannak, mint ami konkrét és reálisan hozzáférhető esélyt biztosít a szabadság visszanyerésére. 42. A harmadik fél azt bizonyító statisztikai adatokra és média adatokra hivatkozott, hogy Magyarországon valójában nagyon korlátozott számú fogvatartott elítélt részesül kegyelemben. A harmadik fél továbbá hangsúlyozta, hogy az elnöki kegyelem csak akkor válik érvényessé, ha az e területért felelős miniszter ellenjegyzi; ami nem mindig történik meg, különösen politikailag érzékeny kérdések esetén. 43. Az Egyezmény 34. cikkére hivatkozva a harmadik fél előterjesztette, hogy az életfogytiglani szabadságvesztés de facto csökkenthetőségét illetően a bizonyítási teher az alperes Kormányra hárult, a Kormány azonban nem terjesztette elő a szükséges adatokat. 44. Összehasonlító perspektívaként a harmadik fél a német Szövetségi Alkotmánybíróság egyik határozatára hivatkozott (45 BVerfGE 187 (1977)), amely kimondta, hogy a jogállamiság elve megmutatta, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés humánus végrehajtása csak akkor biztosítható, ha az elítéltnek konkrét és lényegében elérhető lehetősége van arra, hogy szabadságát egy későbbi időpontban visszanyerje, és arra a következtetésre jutott, hogy a kegyelemben részesülés lehetősége önmagában nem elegendő. 45. A harmadik fél az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Rec(2003)22. sz. Ajánlásának 4.a bekezdésére, valamint Rec(2003)23. sz. Ajánlásának 2. bekezdésére is hivatkozott abban az értelemben, hogy ezen Ajánlások az összes szabadságvesztést töltő elítélt így az életfogytiglani szabadságvesztést töltő elítéltek feltételes szabadságra bocsátását és társadalmi beilleszkedését szorgalmazzák. 2. A Bíróság értékelése a. Általános elvek 46. A Bíróság bevett esetjoga szerint az, hogy egy állam milyen specifikus az ítéletetek felülvizsgálatát és a szabadságra bocsátással kapcsolatos rendezést is magában foglaló büntető igazságszolgáltatást választ, elvileg kívül esik a Bíróság által európai szinten gyakorolt felülvizsgálat hatályán abban az esetben, ha a rendszer nem sérti az Egyezményben lefektetett elveket (ld. a fent hivatkozott Kafkaris ügy t). A szerződő államok számára mérlegelési jogkört kell biztosítani az egyes bűncselekményekre kiszabandó szabadságvesztés büntetések megfelelő hosszának meghatározása terén. Amint azt a Bíróság megállapította: nem a Bíróság feladata annak eldöntése, hogy az egyes bűncselekmények tekintetében mi minősül megfelelő szabadságvesztési időtartamnak, vagy hogy véleményt nyilvánítson azon szabadságvesztés vagy más büntetés megfelelő hosszáról, amit egy hatáskörrel rendelkező bíróság általi elítélést
11 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 11 követően valamely személynek le kell töltenie (ld. T. v. the United Kingdom [GC], no /94, 117, 16 December 1999; V. v. the United Kingdom [GC], no /94, 118, ECHR 1999-IX; Sawoniuk v. the United Kingdom (dec.), no /00, ECHR 2001-VI és a fent hivatkozott Vinter, 105). 47. Ugyanezen okok miatt a szerződő államok szabadon kiszabhatnak életfogytiglani szabadságvesztés büntetést felnőtt elkövetőkre különösen súlyos bűncselekmények, így gyilkosság elkövetése esetén: ilyen büntetés felnőtt elkövetőre történő kiszabását nem tiltja a 3. cikk, sem az Egyezmény más cikke, s az ilyen büntetés kiszabása nem összeférhetetlen a 3. cikkel, sem az Egyezmény más cikkével (ld. a fent hivatkozott Kafkaris ügyet, 97). Ez különösen így van olyan esetekben, amikor az ilyen büntetés kiszabása nem kötelező, hanem független bíró által, az adott ügyben felmerülő összes enyhítő és súlyosbító körülmény figyelembe vételével kerül kiszabásra (ld. a fenti hivatkozott Vinter ügyet, 106). 48. A Kafkaris ügyben azonban a Bíróság azt is megállapította, hogy a felnőtt személyre kiszabott, nem csökkenthető tartamú életfogytiglani szabadságvesztés büntetés felvethet 3. cikk alá tartozó kérdést (ibid). Ezen elvnek két különböző, de egymással összefüggő aspektusa van, amelyek megerősítését és hangsúlyozását a Bíróság szükségesnek tartja. 49. Először, az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés nem válik nem csökkenthetővé pusztán amiatt, hogy gyakorlatilag a büntetés teljes tartama letöltésre kerülhet. Ha az életfogytiglani szabadságvesztés de iure és de facto csökkenthető, akkor nem merül fel a 3. cikk alá tartozó kérdés (ld. a fent hivatkozott Kafkaris, 98). Ebben a vonatkozásban a Bíróság hangsúlyozza: nem merülhet fel a 3. cikk alá tartozó kérdés abban az esetben, ha például valamely életfogytiglani szabadságvesztést töltő elítélt számára a hazai jog biztosítja a szabadlábra helyezés lehetőségének a megvizsgálását, de a szabadlábra helyezés megtagadásra kerül azon az alapon, hogy az elítélt továbbra is veszélyt jelent a társadalom számára. Ez azért van így, mert az Egyezmény alapján az államok kötelesek intézkedéseket tenni a társadalom erőszakos bűncselekményekkel szembeni megvédése érdekében, s az Egyezmény nem tiltja az államok számára, hogy súlyos bűncselekmények miatt elítélt személyeket a szabadságvesztés fenntartását lehetővé tevő, határozatlan ideig tartó büntetéssel sújtsa, ha az a társadalom védelme érdekében szükséges (ld., mutatis mutandis, a fent hivatkozott T. v. the United Kingdom ügyet, 97; és a fent hivatkozott V. v. the United Kingdom ügyet, 98). Valójában a bűnözők ismételt bűnelkövetésben való megakadályozása a szabadságvesztés büntetés egyik lényegi funkció -ja (ld. Mastromatteo v. Italy [GC], no /97, 72, ECHR 2002 VIII; Maiorano and Others v. Italy, no /06, 108, 15 December 2009; és, mutatis mutandis, Choreftakis and Choreftaki v. Greece, no /08, 45, 17 January 2012). Ez különösen így van olyan elítéltek esetén, akiket gyilkosság vagy személy elleni más súlyos
12 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 12 bűncselekmény miatt ítéltek el. Pusztán az a tény, hogy az ilyen elítéltek már hosszú ideje szabadságvesztés büntetést töltenek, nem gyengíti az állam társadalom megvédésére irányuló pozitív kötelezettségét; az államok úgy tehetnek eleget ezen kötelezettségnek, hogy az ilyen, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt személyeket továbbra is mindaddig fogva tartják, amíg veszélyesek (ld. például a fent hivatkozott Maiorano and Others). 50. Másodszor, annak eldöntéséhez, hogy egy konkrét ügyben kiszabott életfogytiglani szabadságvesztés nem csökkenthetőnek tekinthető-e, a Bíróságnak a fent hivatkozott Vinter ügyben ( ) kifejtett okok miatt arról kell megbizonyosodnia, hogy az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt személy olyannak tekinthető-e, mint aki rendelkezik a szabadlábra kerülés valamilyen kilátásával. Ha a nemzeti jog biztosítja az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés olyan felülvizsgálatát, ami lehetővé teszi a büntetés megváltoztatását, mérséklését, megszüntetését, vagy a fogvatartott elítélt feltételes szabadságra bocsátását, akkor ez elegendő ahhoz, hogy kielégítse a 3. cikket (ld. a fent hivatkozott Kafkaris ügyet, 98). A 3. cikket úgy kell értelmezni, mint ami megköveteli a büntetés olyan felülvizsgálat következtében beálló csökkenthetőségét, amely felülvizsgálat lehetővé teszi a hazai hatóságok számára annak megvizsgálását, hogy az életfogytiglani szabadságvesztést töltő elítéltben bekövetkezett változás olyan jelentős-e, s a büntetés letöltése során az elítélt olyan fejlődésen ment-e keresztül a rehabilitáció irányában, ami azt jelenti, hogy a szabadságvesztés fenntartása törvényes büntetéstani indokok alapján már nem igazolható (ld. a fent hivatkozott Vinter ügyet, 119). 51. A Bíróság azonban megismétli, hogy azon mérlegelési jogkörre figyelemmel, amit büntető igazságszolgáltatással és ítélkezéssel kapcsolatos kérdésekben biztosítani kell a szerződő államok számára (ld. a fenti 46. bekezdést), a Bíróságnak nem feladata, hogy előírja azon formát (végrehajtó vagy bírói), amiben a felülvizsgálatnak meg kell valósulnia. Ugyanezen ok miatt annak meghatározása sem a Bíróság feladata, hogy mikor kerüljön sor az ilyen felülvizsgálatra. 52. Ezen megállapításból következően, ha a hazai jog nem biztosítja egy ilyen felülvizsgálat lehetőségét, akkor a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés nem tesz eleget az Egyezmény 3. cikke által támasztott követelményeknek. 53. Bár a megkívánt felülvizsgálat olyan jövőbeli esemény, amelyre szükségképpen a büntetési idő bizonyos mértékű elteltével kerül sor, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést töltő elítéltnek nem kell meghatározatlan évig várnia, és meghatározatlan számú évet letöltenie a büntetésből ahhoz, hogy a büntetéséhez tapadó jogi feltételek 3. cikk által támasztott követelményeknek való meg nem felelését panaszolhassa ebben a vonatkozásban. Ez ellentétes lenne mind a jogbiztonsággal, mind pedig az Egyezmény 34. cikke szerinti értelemben vett áldozat státuszra
13 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 13 alkalmazandó általános elvekkel. Továbbá, olyan esetekben, amikor a hazai jog alapján a büntetés a kiszabást követően nem csökkenthető, ésszerűen nem várható el a fogvatartott elítélttől, hogy anélkül dolgozzon saját rehabilitációján, hogy tudná: vajon egy meg nem határozott jövőbeli időpontban bevezetésre kerül-e egy olyan mechanizmus, amely azon rehabilitáció alapján lehetővé teszi számára, hogy szabadlábra helyezése megfontolásra kerüljön. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztést töltő elítéltnek már a büntetés megkezdésekor joga van tudni, hogy milyen feltételek mellett és mit kell tennie ahhoz, hogy szabadlábra helyezése megfontolásra kerüljön, beleértve azt is, hogy a büntetés felülvizsgálatára mikor kerül sor, s hogy a felülvizsgálat mikor kérhető. Ezért, ha a hazai jog semmilyen mechanizmust vagy lehetőséget nem biztosít a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés felülvizsgálatára, akkor a 3. cikknek való, ezen ok miatti meg nem felelés nem a szabadságvesztés egy későbbi szakaszában, hanem már a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés kiszabásának pillanatában bekövetkezik (ld. a fent hivatkozott Vinter ügyet, 122). b. Ezen elvek alkalmazása a jelen ügyre 54. Azt kell még megvizsgálni, hogy a fenti észrevételek fényében a kérelmező tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetésének elrendelése megfelelt-e az Egyezmény 3. cikke által támasztott követelményeknek. 55. Annak megállapításával kell kezdeni, hogy a jelen ügy lényegesen különbözik a (fent hivatkozott) Törköly ügytől annyiban, hogy abban az ügyben a kérelmező számára nem volt kizárt, hogy az életfogytiglani szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsássák. A Törköly ügyben jórészt a szabadlábra helyezés ezen távoli, de reális lehetősége volt az, ami miatt a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmezőt nem fosztották meg a börtönből való valamikori szabadulás minden reményétől, és amire figyelemmel a Bíróság az Egyezmény 3. cikke megsértésének hiányában nyilvánvalóan alaptalannak nyilvánította a panaszt. 56. Igaz, hogy a Törköly ügyben a Bíróság a kérelmező elnöki kegyelemben részesítésének a lehetőségét is figyelembe vette. A jelen ügyben azonban amelyben a kérelmező feltételes szabadságra bocsátásának a lehetősége kizárt az elnöki kegyelem szabályozásának és gyakorlatának szigorúbb vizsgálata szükséges. 57. A hazai szabályozás nem kötelezi a hatóságokat, illetve a köztársasági elnököt arra, hogy a kegyelmi kérvény fogvatartott elítélt általi benyújtásakor megvizsgálják a fogvatartás fenntartásának törvényes büntetéstani indokok alapján fennálló igazoltságát. Bár a hatóságok általános kötelezettsége, hogy a fogvatartott elítéltről információkat szerezzenek be és azokat a kegyelmi kérvényhez csatolják (ld. a
14 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 14 büntetőeljárásról szóló törvény fenti 21. bekezdésben idézett 597. (5) bekezdését), a jog semmilyen specifikus iránymutatást nem nyújt arra vonatkozóan, hogy az ilyen, személyre vonatkozó adatok összegyűjtése és megszervezése, valamint a kérelem elbírálása során milyen kritériumok vagy feltételek kerülnek figyelembe vételre. Az ilyen kérvényeket elbíráló határozatokat sem az igazságügyi miniszternek, sem a köztársasági elnöknek nem kell indoklással ellátnia. 58. Ezért a Bíróság nincs meggyőződve arról, hogy az elnöki kegyelem önállóan (nem a feltételes szabadságra bocsátásra való jogosultsággal együtt) vett jogintézménye, és annak jelenlegi szabályozása lehetővé teszi a fogvatartott elítélt számára annak megtudását, hogy milyen feltételek mellett és mit kell tennie ahhoz, hogy szabadlábra helyezése megfontolásra kerülhessen. A Bíróság szerint a szabályozás még abban az esetben sem biztosítja a fogvatartott elítéltben bekövetkezett változás, és a rehabilitáció irányába történt fejlődés megfelelő figyelembe vételét, ha ezen változás és fejlődés jelentős (ld. a fenti 50. és 53. bekezdést). A Bíróság ezért nincs meggyőződve arról, hogy a kérelmező életfogytiglani szabadságvesztés büntetése jelenleg csökkenthetőnek tekinthető az Egyezmény 3. cikkének céljaira. Ezért az Egyezmény 3. cikkét megsértették. 59. Ezen következtetés levonásakor a Bíróság megjegyzi: a jelen eljárásban a kérelmező nem érvelt azzal, hogy saját egyedi ügyében már nem állnak fenn törvényes büntetéstani indokok szabadságvesztésének fenntartása. Ezért a 3. cikk megsértésének megállapítását nem lehet úgy értelmezni, mint ami a kérelmező számára a közeli szabadlábra helyezés kilátását nyújtja. II. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE 60. A kérelmező továbbá panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében lefektetett ésszerű idő követelményével. A 6. cikk 1. bekezdésének releváns része kimondja: Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a bíróság ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. 61. A Kormány lényegében arra az érvre alapozva vitatta a panaszt, hogy az ügy bonyolult volt, ami igazolta az eljárás tartamát. 62. A figyelembe veendő időszak 2002-ben kezdődött és szeptember 28-án (ld. a fenti 7. és 16. bekezdést) zárult le. Ilyen módon az eljárás az Ítélőtábla általi új eljárásra utasítást követően a Megyei Bíróság előtt lefolyt megismételt eljárást is beleértve három bírósági szinten csaknem nyolc évig tartott (ld. a fenti 11. bekezdést).
15 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 15 A. Elfogadhatóság 63. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan alaptalan az Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdése szerinti értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani. B. Érdem 64. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az ügy körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumok figyelembe vételével kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartására, és az, hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (egyéb esetjog mellett ld. Pélissier and Sassi v. France [GC], no /94, 67, ECHR 1999-II). 65. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. cikke 1. bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló kérdéseket vetettek fel (ld. Borisenko v. Ukraine, no /02, 63, 12 January 2012; és a fent hivatkozott Pélissier and Sassi, 67). 66. A Bíróság úgy véli, hogy a Kormány által az eljárás kifogásolt hosszának igazolására felhozott érvek nem meggyőzőek. Igaz ugyan, hogy az ügy bizonyos mértékben bonyolult volt (ld. a fenti 8-10., 12. és 14. bekezdést) de a Bíróság szerint az eljárás teljes hossza elfogadhatatlan, különösen arra figyelemmel, hogy az ügy a megismételt eljárásban csak a Megyei Bíróság előtt több mint két évig és tíz hónapig tartott (2006. január november 19.; ld. a fenti bekezdést). Ilyen körülmények között a Bíróság úgy találja, hogy az eljárás túlságosan hosszú volt, és nem felelt meg az ésszerű idő követelményének. Ezért az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését megsértették. III. AZ EGYEZMÉNY TOVÁBBI ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSEI 67. Az Egyezmény 3. cikke, valamint a 6. cikk 1. bekezdése alapján a kérelmező fogvatartásának körülményeit, továbbá a Megyei Bíróság amiatti állítólagos elfogultságát is panaszolta, hogy a megismételt eljárást lefolytató bíró korábban azon bíró mellett volt gyakornok, aki az első eljárásban az ügyet tárgyalta. 68. A jelen ügyben a Bíróság meggyőződött arról: az ügyiratok alapján nincs jele annak, hogy a kérelmező élet- és higiéniai körülményei embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősültek volna, vagy hogy a bíróságok a két hivatkozott bíró közötti távoli kapcsolat miatt elfogultak lettek volna. Ebből következően ezek a panaszok nyilvánvalóan alaptalanok az Egyezmény 35. cikke 3. bekezdésének (a) pontja szerinti értelemben, s azokat az Egyezmény 35. cikkének 4. bekezdése alapján el kell utasítani.
16 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 16 IV. AZ EGYEZMÉNY 46. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA 69. Az Egyezmény 46. cikke kimondja: 1. A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. 2. A Bíróság végleges ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenőrzi annak végrehajtását Ezen rendelkezésekből többek között az következik, hogy a Bíróság jogsértést megállapító ítélete nem csupán azt a jogi kötelezettséget rója az alperes államra, hogy kifizesse az érintettek számára az igazságos elégtételként megítélt összeget, hanem azt is, hogy a Miniszteri Bizottság ellenőrzése mellett kiválassza azon általános és/vagy (amennyiben az szükséges) egyedi intézkedéseket, amiket a belső jogrendbe be kell építeni ahhoz, hogy a Bíróság által megállapított jogsértésnek véget lehessen vetni, és a jogsértés hatásait amennyire lehetséges orvosolni lehessen (ld. Scozzari and Giunta v. Italy [GC], nos /98, 41963/98, 249, ECHR 2000 VIII). Abból a célból, hogy az alperes államot segítse a 46. cikk alapján rá háruló kötelezettségek teljesítésében, a Bíróság jelezheti, hogy milyen típusú egyedi és/vagy általános intézkedések tehetők az általa fennállónak talált helyzet megszüntetésére (ld. Broniowski v. Poland [GC], no /96, 194, ECHR 2004 V; Scoppola v. Italy (no. 2) [GC], no /03, 148, 17 September 2009; és Stanev v. Bulgaria [GC], no /06, 255, ECHR 2012). 71. A jelen ügy olyan rendszerbeli problémát tár fel, ami további hasonló kérelmek benyújtását eredményezheti. Az Egyezmény 3. cikkével kapcsolatosan megállapított jogsértés jellegére figyelemmel a jelen ítélet megfelelő végrehajtásához az alperes államnak lehetőleg jogalkotás útján meg kell reformálnia a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés felülvizsgálatának rendszerét. A felülvizsgálati mechanizmusnak biztosítania kell, hogy minden egyes ügyben megvizsgálásra kerüljön, hogy a szabadságvesztés fenntartása törvényes büntetéstani indokok alapján igazolt-e, s e mechanizmusnak lehetővé kell tennie a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést töltő elítélt számára annak valamilyen mértékű pontossággal történő előrelátását, hogy milyen feltételek mellett és mit kell tennie annak érdekében, hogy szabadlábra helyezése megfontolásra kerülhessen. 72. A szerződő államok széles terjedelmű mérlegelési jogkört élveznek az egyes bűncselekményekre kiszabandó szabadságvesztés büntetések megfelelő hosszának meghatározása során. Önmagában az a tény, hogy egy életfogytiglani szabadságvesztés büntetést végül teljes mértékben le kell tölteni, nem teszi az Egyezmény 3. cikkével ellentétessé az ilyen büntetést.
17 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 17 Ezért a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés felülvizsgálata nem szükségszerűen vezet a fogvatartott elítélt szabadon bocsátásához. V. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA 73. Az Egyezmény 41. cikke kimondja: Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság szükség esetén igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek. A. Károk 74. A kérelmező euró nem vagyoni kártérítést követelt. 75. A Kormány vitatta az igényt. 76. A kérelmező 3. cikk alapján tett panaszát illetően a Bíróság úgy véli, hogy a jogsértés megállapítása önmagában elegendő igazságos elégtételnek minősül, ezért ilyen címen nem ítél meg semmilyen összeget. A 6. cikk 1. bekezdésének megállapított megsértése miatt a Bíróság euró nem vagyoni kártérítést ítél meg a kérelmező számára. B. Költségek és kiadások 77. A kérelmező további eurót követelt a Bíróság előtt felmerült költségek és kiadások megtérítésére. Ez az összeg megfelel az ügyvédje által kiszámlázandó, 200 euró plusz ÁFA óradíjjal számolt 25 órányi jogi munka díjának. 78. A Kormány vitatta az igényt. 79. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező csak annyiban jogosult költségei és kiadásai megtéríttetésére, amennyiben bizonyítja, hogy e költségek ténylegesen és szükségszerűen felmerültek, s összegüket tekintve ésszerűek. A birtokában lévő dokumentumokra és a fenti kritériumokra figyelemmel a Bíróság a jelen ügyben euró mínusz a kérelmező számára az Európa Tanács jogsegély-keretéből már kiutalt 850 euró, azaz euró megítélését tartja ésszerűnek az előtte lefolytatott eljárás vonatkozásában. C. Késedelmi kamat
18 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni. EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG 1. A kérelmező tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetésével, valamint a büntetőeljárás hosszával kapcsolatos panaszt egyhangúlag elfogadhatóvá, a kérelem többi részét elfogadhatatlanná nyilvánítja; 2. Egyhangúlag megállapítja, hogy az Egyezmény 3. cikkét megsértették; 3. Egyhangúlag megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését megsértették; 4. Egyhangúlag megállapítja, hogy az Egyezmény 3. cikkének megsértése tekintetében a jogsértés megállapítása önmagában elegendő igazságos elégtételnek minősül; 5. Hat szavazattal egy szavazat ellenében megállapítja, hogy az alperes államnak attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése szerint véglegessé válik, a 6. cikk 1. bekezdésének megsértése miatt elszenvedett nem vagyoni kár tekintetében (kétezer) eurót, továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie a kérelmező számára nemzeti valutában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával; 6. Egyhangúlag megállapítja, hogy az alperes államnak attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése szerint véglegessé válik, költségek és kiadások tekintetében (négyezer egyszázötven) eurót, továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie a kérelmező számára nemzeti valutában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával; 7. Egyhangúlag megállapítja, hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a fenti összeg után; 8. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit elutasítja.
19 MAGYAR LÁSZLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 19 Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került május 20-án, a Bíróság Eljárási szabályzata 77. szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően. Stanley Naismith Hivatalvezető Guido Raimondi Elnök Az Egyezmény 45. cikke 2. bekezdésének, valamint a Bíróság Eljárási szabályzata 74. szabálya 2. bekezdésének megfelelően, Lemmens bíró különvéleménye a jelen ítélethez csatolásra került. G.R.A. S.H.N. LEMMENS BÍRÓ RÉSZBEN ELTÉRŐ VÉLEMÉNYE 1. Kollégáimmal együtt arra szavaztam, hogy az Egyezmény 3. cikkét, valamint a 6. cikk 1. bekezdését megsértették. Azzal is teljes mértékben egyetértettem, hogy az Egyezmény 3. cikkének megsértése tekintetében a jogsértés megállapítása önmagában elegendő igazságos elégtételnek minősül. 2. A 6. cikk 1. bekezdésének megsértése miatti nem vagyoni kártérítés megítélésének kérdésében a többséggel szemben szavaztam. A kérelmezőt számos súlyos bűncselekmény, így három emberölés, több rablás, személyi szabadság megsértése, és súlyos testi sértést okozó bántalmazás miatt ítélték el. Ilyen körülmények között nem tartom helyesnek a nem vagyoni kártérítés megítélését. Véleményem szerint az ésszerű idő követelménye megsértésének Bíróság általi megállapítása e tekintetében is elegendő igazságos elégtételnek minősül.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. KOVÁCS FERENCNÉ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (19325/09. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG december 20.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ KOVÁCS FERENCNÉ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (19325/09. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2011. december 20. Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. GAZSÓ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (48322/12. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG július 16.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ GAZSÓ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (48322/12. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2015. július 16. Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt körülmények
RészletesebbenMÁSODIK SZEKCIÓ. KALLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (30081/02 sz. Kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG április 11.
KALLÓ v. HUNGARY JUDGMENT 1 MÁSODIK SZEKCIÓ KALLÓ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (30081/02 sz. Kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2006. április 11. Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt körülmények
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. SZÉL kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (30221/06. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG június 7.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ SZÉL kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (30221/06. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2011. június 7. A jelen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ KARALYOS és HUBER kontra MAGYARORSZÁG és GÖRÖGORSZÁG (75116/01 sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2004. április 6. KARALYOS ÉS HUBER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET
RészletesebbenA feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
RészletesebbenA.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak
RészletesebbenMENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. DARVAS kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (19547/07. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG január 11.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ DARVAS kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (19547/07. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2011. január 11. Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt
RészletesebbenTIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok
RészletesebbenEmberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok
Emberi Jogok Európai Bírósága Kérdések és Válaszok Kérdések és Válaszok MI AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA? A Kérdések és válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, és az nem köti a Bíróságot. Rendeltetése,
RészletesebbenÍTÉLET A KMETTY KONTRA MAGYARORSZÁG-ÜGYBEN *
ÍTÉLET A KMETTY KONTRA MAGYARORSZÁG-ÜGYBEN * Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) kamaraként tartott ülésén, melyen részt vett J.-P. Costa elnök, A. B. Baka, L. Loucaides, K. Jungwiert, V.
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A Kérdések és Válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, s az nem kötelezi a Bíróságot. Rendeltetése, hogy alapvető és általános tájékoztatást nyújtson
RészletesebbenŰrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. X.Y. kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (43888/08. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG március 19.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ X.Y. kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (43888/08. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2013. március 19. Ezen ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt körülmények
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3013/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. bírói kezdeményezés alapján indult eljárás megszüntetéséről
1098 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3013/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE bírói kezdeményezés alapján indult eljárás megszüntetéséről Az Alkotmány bíróság teljes ülése jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára
RészletesebbenDr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenAz alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás
Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI
A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenA Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ti... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Lázár János Dr. Répássy Róbert Budapest,
RészletesebbenACTA. Békés Ádám. 1. Témafelvetés
Iustum Aequum Salutare X. 2014. 2. 5 12. ACTA Életfogytig tartó vita? tennivalók egy strasbourgi döntés kapcsán egyetemi adjunktus (PPKE JÁK) 1. Témafelvetés A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés
RészletesebbenA közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló
RészletesebbenHelsinki, március 25. Dokumentum: MB/12/2008 végleges
Helsinki, 2009. március 25. Dokumentum: MB/12/2008 végleges HATÁROZAT AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRŐL SZÓLÓ 1049/2001/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
Részletesebben2015. évi... törvény
2015. évi... törvény a b űncselekmények sértettjeinek és a sértettek hozzátartozóinak hathatósabb védelm e érdekében szükséges egyes törvények módosításáró l 1. A büntet őeljárásról szóló 1998. évi XIX.
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenSzervezeti kisokos ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL január 1-től
Szervezeti kisokos ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL 1 2018. január 1-től TANÚKÉNT IDÉZTEK KERESETLEVÉL SZERVEZETI KISOKOS TÁRGYALÁSRA MEGYEK PANASZNAP Mit csinálnak a bíróságok? A bíróságok igazságszolgáltatási
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges ezen túl: az Alaptörvény,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenSzabálysértési eljárás
Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható
RészletesebbenDr. Lajtár István, PhD
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenA tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézménye a hatályos magyar büntetőjogban
Kiss Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ Bűnügyi Tagozatának tagja A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézménye a hatályos magyar büntetőjogban I. Bevezetés Egyre többet hallhatunk és olvashatunk
RészletesebbenMagyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT
Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett
Részletesebben2012. szeptember 12.
Európa Tanács/Emberi Jogok Európai Bírósága, 2013. E fordítás nem köti a Bíróságot. További információkért olvassa el a dokumentum végén szereplő teljes körű szerzői jogi tájékoztatást. Council of Europe/European
Részletesebben2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. KISS BORBÁLA kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (59214/11. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG június 26.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ KISS BORBÁLA kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (59214/11. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2012. június 26. Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt
RészletesebbenKüzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen
Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,
RészletesebbenA vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen
Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
RészletesebbenA Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai
A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés
RészletesebbenV É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :
BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenKollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2019.3.22. L 80/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A TANÁCS (EU) 2019/459 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. március 21.) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel
RészletesebbenA.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás
A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A kitiltás 57. (1) E törvényben
Részletesebben2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté
om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Részletesebben1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. UJ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY. (23954/10. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG. 2011. július 19.
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ UJ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (23954/10. sz. kérelem) ÍTÉLET STRASBOURG 2011. július 19. Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt körülmények
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
RészletesebbenAZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL
AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL AZ EGYEZMÉNY 5. CIKKE A SZABADSÁGHOZ ÉS A BIZTONSÁGHOZ VALÓ JOG Imre kontra Magyarország 1 Az ügy körülményei. 1997. június 12-én a kérelmezôt aki visszaesô
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3180/2015. (IX. 23.) AB végzés 2585 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenA Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K. 27. 287/2017/3. szám A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság alperes ellen közigazgatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenTartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7
Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó
RészletesebbenAz Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G
RészletesebbenA honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
Részletesebben2o(. r. ^KQI^ANYBIRÖSAG
. ^tvb-fc^o^p^ [vc^o^ St'^rrvcK'oWfev J c; lc.cl.-f.- AWi trrv Alkotmánybíró^ Budapest Donáti utca 35. - 4 ^"" 1015. Alulirott ] fa'ua;.' Elnr.V CJ'L-. 2o(. r. ^KQI^ANYBIRÖSAG l/fb
Részletesebbení t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes
RészletesebbenÖsszes regisztrált bűncselekmény
Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett
RészletesebbenÖsszbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember
RészletesebbenRegisztrált bűncselekmények Összesen
2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az
RészletesebbenTekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.
A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.
Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s
A bíróság a dr. B. M. Ügyvédi Iroda (...) által képviselt G.A. (...) kérelmezőnek, dr. Cserny Ákos elnök által képviselt Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház utca 9-11.) kérelmezett ellen,
Részletesebben9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő
TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának
Részletesebbení t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes
RészletesebbenA BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522
RészletesebbenBüntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenFiatalkorúak
2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Részletesebben74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1494-1/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenA KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE Ha a terheltet olyan cselekmény miatt ítélték el törvénysértően, amelyet háborús, népellenes bűntettnek tekintettek, de amely nem tartozik
RészletesebbenA hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete
Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...
Részletesebbení t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást
Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály
Részletesebben