VADEGÉSZSÉGTAN. Dr. Beregi Attila. Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő

Átírás

1 VADEGÉSZSÉGTAN Dr. Beregi Attila Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2007.

2 A vadászat.. A vadászat szemlélődés, a vadászat merengés, a vadászat a beteljesülés varázsa, a vadászat hálálkodás, a vadászat elkövetkezés, a vadászat ünnepi előest, a vadászat felkészülés és reménykedés. A vadászat nem a puskázás á mulatsága, nem sport, Nekem mesterség, tanulmány, feladatok megoldása, elmerülés, ezenfelül l pedig egész életemben vigasz, gyógyír, kárpótlás és erőforrás volt. Átsegített fájdalmas időkön, megerősített a közélet sanyarúságait elviselni. Nadler Herbert

3 a vadászat: Bevezetés kezdetben létfenntartás, nem gazdálkodott ma: sport, szórakozás, rekreáció funkció változás: vadgazdálkodás, vadászat vadgazdálkodás: dálk dá gazdasági szempontok, vadaskertek, k tenyésztés állategészségügy: é jól szaporodó, egészséges é állományá a vadak betegségei a háziállatok betegségei járványok avadon élő fajok betegségei: vadegészségügy az állatorvostudomány á speciális ága

4 Bevezetés vadegészségtan: g vadegészségügyi gügy ismeretek vadgazdáknak, vadászoknak: járványtani, közegészségügyi vagy gazdasági szempontból jelentős zoonózisok állatorvosi segítség állathigiénia: abetegségek g megelőzése vadászkutyák legfontosabb betegségei élõvad befogás lõttvad kezelés: jogszabályok

5 Egészség Alapfogalmak az egészség é dinamikusik állapot: belső egyensúly (homeostazis) alkalmazkodás l k akörnyezethez (aklimatizáció) ellenállóképesség (rezisztencia; resistentia) Betegség a szervezet a betegség ellen harcol, dinamikus állapot mûködési zavar: tünet (symptoma) betegség: a szervezet rendellenes állapota hiba vagy hiányosság (vitium, defectus): az állapot már statikus, nem betegség

6 Alapfogalmak Kórok: kóros állapotot idéz elő bármilyen hatás (mechanikai, vegyi, hõ, fertõzés, stb) megzavarja aszervezetegyensúlyát, y mûködését Kórokozó: élõ, vagy ahhoz közeli struktúra kórokozó élõlény a gazdaszervezet a kórokozó számára élettér a kórokozó anyagcsere termékei: endotoxinok nok exotoxinok

7 Alapfogalmak feltétlen kórokozókat (obligát patogén) feltételes l kórokozókat k ók (fakultatív tí patogén) Kórokozók: ók prion: preformált fehérje fehérje természetű anyag fehérje szerű struktúra ember Kraizfeld - Jakobs kór afrikai Kuru betegség Gerstman - Srässler kór állatok birka surlókórja (krepi) nyércek fertőző encephalopathiája szarvas idült gerincvelősorvadása bovin spongiformp g encephalopathia p p (BSE) felin spongiform encephalopathia (FSE)

8 Alapfogalmak Kórokozók: vírus: DNS vagy RNS lánc, fehérje veszi körül nincs élettani funkció önállóan nem szaporodik replikáció: asejtreprodukáljaavírust nincs gátolható mûködése gyógyszerek nem hatékonyak

9 Kórokozók: Alapfogalmak procaryoták (baktériumok): k) mindkét nukleinsav (RNS, DNS) enzimrendszer és anyagcsere osztódással szaporodnak négy csoport: rikettsiák és chlamidiák mikoplasmák spirocheták baktériumok

10 Alapfogalmak Kórokozók: gombák (fungi, mycetes): valódi sejtmag (eucaryota), egy- vagy többsejű szervezetek protozoonok: egysejtű állatok metazoonok: többsejtű állatok

11 Alapfogalmak Fertõzés (infectio): (nf cto) a kórokozó bejut a gazdaszervezetbe szaporodik, de tünet még nincs lappangási idõ (incubatio) Tünet (symptoma): működési rendellenességek megnyílvánulása (pl.: hányás, hasmenés, köhögés, stb.) Betegség (morbus): a tünetek összessége

12 Fertõzõ betegség: Alapfogalmak (élõ) kórokozó közvetlen vagy közvetett úton egyedrõl egyedre terjed környezetben szaporodó kórokozó (pl. listeria) Járvány (epidemia): a fertőző betegség meghatározott területen, rövid időn belül sok egyeden jelentkezik Endémia: rendszeres előfordulása meghatározható területhez kötődik

13 Természetes immunitás: Alapfogalmak dolgozik a szervezet védekezõ mechanizmusa védettség (immunitás) passzív immunitás (maternalis): anyai ellenanyagok a magzati korban vagy születés után aktív immunitás: hosszú időre szól Hajlamosság (diszpozició): a faj, fajta vagy egyed különösen érzékeny a kórokkal szemben általában öröklött tulajdonság de lehet szerzett is

14 Alapfogalmak Ellenállóképesség é (rezisztencia): i a szervezet nem érzékeny egy kórokozóval szemben abszolút: a növények kórokozó virusaival szemben az állatok általábanláb érzéketlenekék k részleges: egyes fajok eltérõ érzékenysége egyedi: azonos fajon belül bizonyos egyedek nagyobb ellenállóképességet mutatnak (környezeti tényezők, genetikai háttér) genetikai: kitenyésztett vonal vagy fajta rezisztens

15 Alapfogalmak A fertőző betegség egyes szakaszai: Fertőzés (invasio): afertőző ágens bejut a szervezetbe Lappangás (incubatio): afertőzéstől azelső tünetekig eltelt idő Kóros állapot: megjelennek a tünetek, kialakul a betegség a kórokozó leküzdése és kiküszöbölése: meggyógyul idült kórforma elpusztul

16 Alapfogalmak Vérkeringési zavarok: helyi bővérűség (hyperaemia): ) sok vér áramlik egy területre oedema vagy vizenyő: a vérfolyadék a szövetek közé kerül. infarktus: a vérerek belső sejtrétrétege (endothel sejtek) károsodik, leválva az arteriák üregét elzárja vérzések (per diapedesin): az érfal a vörös vértestek számára átjárhatóvá válik (tűszúrásnyi, pontszerű) nagyobb vérzések (per rhexin): az érfal folytonossága megszakad

17 Alapfogalmak Gyulladás (inflammatio): exudatió, infiltratió, progresszív és regresszív elváltozások összessége A gyulladás célja: a megtámadott szövetek megtartása (defensio) a károsodás helyreállítása (reparatio, regeneratio) A gyulladás öt jellegzetes tünete : kipirosodás (rubor), duzzanat (tumor), környezeténél melegebb (calor), fájdalmas (dolor), a szövet vagy szerv működése hiányos (functio laesa) )

18 Alapfogalmak A gyulladás jellege: Exudatív: savó kilépésével jár savós, hurutos, gennyes, eves, vérömléses, s fibrinesi (kruppos vagy difteroidos) jellegű Produktív: szövetszaporulattal jár Specifikus gyulladások: külön-külön jellegzetes kórbonctani és kórszövettani képet mutatnak gümőkór, takonykór, aktinomykozis, botriomykozis

19 Alapfogalmak Az immunitás védettség. a szervezet felismeri az idegen anyagokat humorális immunitás avérsavóban ellenanyagok jelennek meg celulláris immunitás bizonyos sejtcsoportok t proliferációja iój (számbeni növekedése) jellemző antigén egy idegen anyag

20 Alapfogalmak Antigén: élő vagy élettelen struktúra a szervezetet immunválaszra készteti élő szervezetek: virus, baktérium, gomba, parazita nem élő struktúrák: fehérje, poliszaharidok, lipoidok, nukleinsavak produktív funkció: immunválaszt indít meg kötődő képesség: atermelődött ellenanyaggal specifikus kötődésre képes az antigének kötődései és kereszreakciói

21 Alapfogalmak Az immunitás kialakulása: felismerés válasz az antigén bejut a szervezetbe: macrophagok Lymphociták : T vagy a B lymphociták Cellularis immunitás: a T lymphocitákból keletkezett blast sejtek osztódnak és differenciálódnak (memória sejtek, szenzibilis lymphociták, killer sejtek)

22 Alapfogalmak Humoralis immunitás: a B lymphociták blasztos átalakulása (memória sejtek, plazma sejtek) primer immunválasz szekunderimmunválasz Lokális immunitás: a vérsavóban nem mutathatók ki az ellenanyagok csak a támadási helyen A i i á kí h b j lé Az immunitás aktív ha a szervezetben jön létre az ellenanyag, passzív, ha készen kapta az ellenanyagokat.

23 Alapfogalmak aktív immunitás természetes passzív immunitás természetes mesterséges mesterséges allergiás tüneteknek: anaphylaxia citotoxikus reakció Arthus-reakció reakc (toxikus komplexek) késői típusú szenzibilizáció (tuberkulin-próba) immunoszupresszióió

24 Alapfogalmak Immundiagnosztikai próbák: szerológiai próbák: a vérsavóban lévő ellenanyagok kimutatása (lezajlott fertőzés) Agglutinációs próba Komplementkötési próba Haemagglutináció gátlás Precipitációs próba allergiás diagnosztika: találkozott e már a kérdéses fertőzéssel Bőrpróba Kötőhártyapróba

25 Emlősök vírusos betegségei Ragadós száj és körömfájás (Aphtae epizooticae) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség! Kérödzõk és sertés (hasítottkörmüek) k) betegsége Kórokozó: picornavírus, (RNS), három klasszikus (A,O és C) és 4 egzotikus típusa ismert beszáradva ellenálló hámszövetben szaporodik Fertõzés: az emésztöcsövön keresztül történik, de hámsérülések útján is Járvány terjedése: a beteg állatnak, használati tárgyak

26 Emlősök vírusos betegségei Kórfejlődés: hámsejtekben elszaporodik elsődleges hólyagok jönnek létre virémia, lázas állapot a vírus eljut az egész szervezetbe predilekciós helyek: a bőr vagy a nyálkahártyák, másodlagos hólyagok Lappangási idő: 2-7 nap

27 Tünetek: Emlősök vírusos betegségei a másodlagos hólyagok: az orr és a száj nyálkahártyáján, a pártaszélen, a csecsbimbókon, és a csülkök között cafatolt szélü kimaródások fájdalmasak, az állat nem szívesen eszik nyála folyik sántaság, szarutok leválik csecsbimbó kisebesedik szívgyengeségre utaló tünetek hirtelen szívhalál a háziállatok járványaival egyidőben jelentkezik vadállatoknál

28 Emlősök vírusos betegségei Kórbonctani tünetek megegyeznek a klinikai tünetekkel bendõben, a bendõoszlopok felületén másodlagos hólyagok a szívizimzatban sárgászürkeelfajulásos gócok egész szív fõtt húsra emlékeztet Gyógykezelés nem jöhet szóba.

29 Védekezés Emlősök vírusos betegségei a betegség gyanúja esetén értesíteni kell a hatósági állatorvost járványveszély idején a fogékony állatokra vadászni nem szabad beteg, betegségre gyanús állat húsát fogyasztásra alkalmatlan lõtt vadat bőrében hagyva ártalmatlanítani kell Közegészségügyi z gügy vonatkozások: embernél ritkán előforduló enyhe lefolyású betegség

30 Emlősök vírusos betegségei Veszettség (Lyssa) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség! veszettség az egész világon elterjedt agy- és gerincvelőgyulladás Érzékenység: róka, macska, prérifarkas, sakál, denevér, szarvasmarha mérsékelten érzékeny: kutya, kecske, őz, muflon, szarvas, juh, ló legkevésbé érzékeny: oposzum, ember madarak: mesterségesen fertőzhetőek legveszedelmesebb zoonózis: a tünetek megjelenésekor a betegség már gyógyíthatatlan és halálos!!!!!!!

31 Kórokozó: Emlősök vírusos betegségei Rhabdoviridae: id lyssavírus, RNS-vírus hullákban 3 hét, talajon 4-8 hét fertõtlenítőkre érzékenyék lappangási stádiumban lévő húsevők marásával, a vírus tartalmut nyállal l terjed Kórfejlõdés: idegpályákon ák terjed, központi idegrendszerbed jut, elszaporodik idegpályákon tovább terjed, középponti idegrendszer, nyál-mirigy, ritkán sõt a magzatba is eljut A nyál csak az agyvelõ fertözõdése után tartalmaz vírust.

32 Emlősök vírusos betegségei lappangási idő: 2-8 hét (5-209 nap) Tünetek: három szakasz tudatzavar, reflexingerlékenység, bénulások elhullás llá a légzőizmokő bénulása miatt Kutya: un. klasszikus, dühöngö veszettség tompultság, félénk viselkedés, rekedt ugatás, nyálzás állat támadó, ingerlékeny, idegek bénulása miatt nem tud nyelni, nyála csurog, kancsal, állkapcsa lóg, bénulás, elhullás tünetek után 2-4 nap esetenként a dühöngés elmarad "csendes veszettség"

33 Emlősök vírusos betegségei Macska, vadmacska: hasonlít a kutyához, sokat nyávog, embert, állatot támad, karmol, mar, hangja rekedt Róka: szelíd, keresi az ember társaságát, megsimogatható, de támadhat Őz: merev tekintet, futás közben fejükkel fának mennek, homlokukon a szõrt kidörzsölik, szájukból habos nyál folyik, sírásuk hangos és rekedt Szarvasfélék: betegség ritka, őzhöz hasonló tünetek Vaddisznó: nyugtalanság, a marás helyének dörzsölése, agresszív magatartás, rekedt röfögés

34 Emlősök vírusos betegségei Kórbonctani tünetek: semmitmondóak, gyomorban idegen tárgyak Kórszövettan: Negri-féle testek jellegzetes elváltozása Biztos diagnózis csak intézetben!!!!! vizsgálati anyag kűldése!!!!! Gyógykezelés nincs!!!! Védekezés: rókák gyérítése (0,2 db/km 2 ) csalétekbe rejtett vakcia (immunizálás) 2007 Magyarország (csaknem mentes) törvény írja elő a kutya oltását, macska oltása nem kötelező ő

35 Emlősök vírusos betegségei Közegészségügyi vonatkozások: A veszettség embernél is gyógyíthatatlan t tl betegség!!!!! bőrön, nyálkahártyán keresztül, idegpályák mentén 3 mm/óra Lappangási idő: 5-8 hét (5 nap - 8 hónap) Tünetek: hőemelkedés, lehangoltság, lt marás helye viszket, reflexingerlékenység, nyálfolyás, bénulás Gyógykezelés nincs!!!! Megelõzése: postinfekciós védőoltás, praeinfekciós védőoltás emlékeztető oltások

36 Emlősök vírusos betegségei Sertéspestis (Pestis suum) 1862 Anglia, 1895 Magyarország Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ õ betegség! Kórokozó: ó Toga (RNS) virus, beszáradva hónapokig, fagyasztva évekig fertőzőképes, pácolás, füstölés nem pusztítja el csak a házisertés és az európai vaddisznó fogékony elhullások aránya 30-90% a fertõzést követő 24 óra múlva már ürül a vírus a vizelettel, orrváladékkal és nyállal

37 Emlősök vírusos betegségei Kórfejlődés: vérfertőzés, éf é viraemia, i a vérerek falának endothel sejtjeiben szaporodik hyalinos elfajulás lá a hajszálerek elzáródnak szövetekben infarktusok, vérzések kruppos tödőgyulladás, vatagbélben bélgombok - butonok keletkeznek Lappangási idő: 3-17(28) nap. Tünetek: Heveny: tántorgó járás, á hasmenés, orrvérzés, é görcsös tünetek, vetélés, koraellés, elhullás (1-2 hét) Kóniks: Krónikus: tartóstós hasmenés, lesoványodás, csököttség uralja a kórképet. Vaddisznó állományokban nincs malac!

38 Kórbonctan: Emlősök vírusos betegségei a lép nem duzzadt, dt avesén, a lépen, a bél és a húgyhólyaghól nyálkahártyáján pontszerű vérzések, a nyirokcsomók duzzadtak metszéslapja feketevörös vastagbél nyálkahártyáján bélgombok (butonok), kruppos tüdögyulladás Védekezés: hatósági állatorvos utasításai EU szabályok: a tulajdonos nem kötelezhető vizsgálatra, az importált állatok karanténozására!! különféle fertõzések behúrcolásának veszélye

39 Emlősök vírusos betegségei Afrikai sertéspestis (Pestis africana suum) Bejelentési kötelezettség tt alá tartozót betegség!!!! Napjaink legveszedelmesebb sertésbetegsége. Behurcolás: súlyos következmények Európa nagyobb része mentes a járványtól. Kórokozó: Iidó Iridó vírus (DNS), nincs rokonságban a sertéspestis ti kórokozójával ellenálló: (talajban nyáron 100, télen 200 nap) Afrikán kívül a vad- és házisertések között a betegség közel 100%-os elhullással jár!!

40 Emlősök vírusos betegségei Tünetek és kórbonctan: megegyeznek a klasszikus sertéspestissel, ti de: hyperaemiás lépduzzanat a járvány elején, míg ilyen lépduzzanat a klasszikus sertéspestisnél csak a Salmonella cholerae-suis szövődmény jele kisérleti állatoltás! Védekezés: A betegség ellen sem gyógyító eljárás, sem specifikus védekezés nem ismeretes. rendkívül szigorú járványvédelmi intézkedéseket A fertõzött állományt kiirtják!!

41 Emlősök vírusos betegségei Mixomatózis (Myxomatosis) házi nyúlak, üregi nyúlak betegsége mezei nyúl nem érzékeny!!! különféle vérszívók, szunyogok terjesztik Kórokozó: poxvírus, (DNS) Kórfejlõdés: laza kötöszövetben mixödéma, osztodó histiocyták (myxomasejtek) jelennek meg Tünetek: fejen vizenyős ő duzzanat oroszlánfej, elhullás llá 1-2 hét noduláris forma: tömött, mogyorónyi, diónyi csomók (nodus) a bõrben. Védekezés: védőoltás

42 EBHS Emlősök vírusos betegségei European brown hare syndrome mezei nyúl betegsége, üregi nyúl és a házinyúl is fogékony 1980 Svédország szezonális betegség: november - március Magyaroszág: a vizsgált állatok %-a szerológiailag il pozitív Kórokozó: calicivirus, állatról állatra közvetlenül, vizelettel, bélsárral terjed vektoroknak, legyeknek, szunyogoknak is van szerepe

43 Emlősök vírusos betegségei Kórfejlődés: virémia, az erek endothel sejtjeiben szaporodik, vérzések jelentkeznek, immunkomlpexek keletkeznek, májsejtek elhalnak, elhullás Tünetek: hírtelen elhullások, elmarad a menekülési ösztön, vakság, sárgaság fulladásra emlékeztetõ tünetek, elhullás Kórbonctan: májkárosodás, vérzéses diathesis, zsíros májelfajulás, epehólyag telt, gyomor telt Védekezés: nincs mód export esetén vizsgálni kell az ellenanyag titert 1280 titernél az állat még ürít vírust

44 Madarak vírusos betegségei Baromfipestis Pestis avium (Newcastle-betegség) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség! Fogékonyság: tyúkfélék, fogoly, fácán, galamb Libák, kacsák ritkán betegszenek meg járványá terjesztő tő lehet Kórokozó: Paramyxovirus, ellenálló, de a fertõtlenítõszerek megsemmisítik a állatok 2 hétig ürithetik a vírust Egyes madárfajokhoz adaptálódik, Terjedés:szájon át, bõrsérüléseken kötőhártyán emlősök nem fogékonyak k

45 Madarak vírusos betegségei Kórfejlődés: vérfertőzés, éf é a szervekben gyulladás, vérzések é elhalások, lá savókilépés, központi idegrendszerben nem gennyes gyulladás, légzési nehézséget Lappangási idő: 3-5 nap Tünetek: láz, étvágytalanság, bágyadtság, zöldes - véres híg hasmenés, szörtyögő nehezített légzés később idegrendszeri tünetek: a fej oldal irányba remeg, nyakukat csavargatják, görcsök jelentkeznek, körbe forognak, felbuknak Túlheveny: hirtelen elhullás Idült: idegrendszeri tünetek

46 Madarak vírusos betegségei tojástermelés csökken fácánoká dürgöfoltja kékesfekete k fogoly véres hasmenés, gyors elhullás Lbák Libák ritkán idegrendszeri d tünetek védtelen állományban az elhullás % Agyógyult állatok életük végéig é immunisak lesznek. Kórbonctan: Túlheveny: nincs lelet, vagy vérzések a savóshártyákon Heveny: orrnyílásokban zavaros váladék, zúzógymorban kocsonyás vagy fibrinesi izzadmány, vérzések é asavós és nyálkahártyán

47 Madarak vírusos betegségei Fácán: légcsõgyulladás, mirigyes gyomorban vérzések, vakbélben sárgásbarna felrakódással fedett fekélyek Fogoly: mirigyes gyomorban vérzések vagy súlyos vérömléses bélgyulladás Orvoslás nincs! A betegséget gyógyítani nem lehet!! Védekezés: megelőzés az állatok immunizálása Oltóanyagok: LAVAC, H, La Sota vakcinák. Aerosol vakcinák fácánok immunizálására ására nem használható.

48 Madarak vírusos betegségei Közegészségügyi é vonatkozások: k Zoonosis vérömléses kötõhártyagyulladás, környéki nyirokcsomók duzzanata lefolyása enyhe, kezelésekre jól gyógyul

49 Madarak vírusos betegségei Baromfihimlő Variola avium Hajlamosító tényező: belterjes tartás fiatal fácánok és foglyok gy Kórokozó: Avipox vírus, (tyúk-, (y pulyka-, galamb-, kanárihimlõ), ellenálló, (formalingáz: 90 perc) vérszívó rovarok Fácán: tyúkhimlő, pulykahimlő, galambhimlő Fácánok, foglyok baromfitól Túzoknál ritkán észlelik

50 Madarak vírusos betegségei Kórfejlõdés: vakuolás elfajulása következtében göbök keletkeznek, a göb elhatárolódik, beszárad, pörk formájában ellökõdik, a folyamat gyógyul másodlagos baktériumos fertõzések: gennyes, fibrines felrakódások Lappangási idõ: 4-8 nap. Tünetek: náthás tünetek tüsszögés, fejrázás, nehezített légzés ("szikákolás"), hasmenés szájüregben karfiolszerû sárgás felrakódás, fácánoknál ná nem tapasztalható!! Kórbonctan: göbök, máj, vese fakóbarna, szíven hyalinos elfajulás

51 Madarak vírusos betegségei Kórhatározás: A-avitaminózis: i i fehér felrakódás könnyen letörölhető ölh tő Baromfipestis: a náthás tünetek mellett mindíg találunk vérzéseket Gyógykezelés: y gyógykezelni nem lehet ellenállóképességet kell javítani szövõdményeket gyógykezelni ill. megelõzni Védekezés: vakcinázás

52 Madarak vírusos betegségei Kacsapestis (Kacsák vírusos bélgyulladása) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség! Magyarországon 1970 óta fordul elõ csak viziszárnyasok betegsége tyúkfélék mesterségesen sem betegíthetõk tõkmeg Fogékonyság: g házikacsa, különféle récék, libák Terjesztõi: virushordozó madarak, Kórokozó: herpes virus, közepesen ellenálló

53 Madarak vírusos betegségei Lappangási idő: 2-14 nap Tünetek: bágyadság, á szárnyukat lógatják, nem szivesen mozognak, csoportosan "megülnek" a vizen mozgászavarok, könnyezés, orrfolyás, étvágytalanság, fokozott szomjúság kékes-zöld zöld, hasmenés, nehezített légzés mortalitás 40 % Kórbonctan: nyelõcsõben, kloakában sárgásbarna álhártya, vékonybél nyálkahártyája haragosvörös, tûszúrásnyi-mákszemnyi y vérzések, májon lencsényi sárgás foltok (elhalások), a petefészkeken sötétvörös tüszõk, a szíven a coronariák mentén vérzések

54 Madarak vírusos betegségei Védekezés: A betegség nem gyógyítható. hatósági állatorvost értesíteni kell a betegségen átesett madarak sokáig vírushordozók Vakcinázás

55 Madarak vírusos betegségei Fácánok márványlép betegsége Magyarországon 1978-ban állapították tták meg Augusztusban leggyakoribb az elhullás. hajlamosító tényezõk növendék tenyésztett fácánok (8-18 hetes) Kórokozó: ó Adenovirus II. csoport tagja. Tünetek: légszomj, az állatok tátognak, hanyatt vetik magukat, elhullanak Kórbonctan: megnagyobbodott lép, márványozott rajzolat, tüdõ feketevörös, tüdõödéma Gyógykezelés: nincs hajlamosító tényezők megszüntetése (3 %-nál kevesebb elhullás), törzs pótlása Védőoltás!

56 Madarak vírusos betegségei Fácánok retikuloendoteliozisa vírus okozta daganatos betegség tojás útján is terjedhet csak tenyésztett fácánoká Magyaroszágon elõször 1979-ben észlelték. Kórokozó: ó Retroviridae család: retikuloendoteliozis Tünetek: 6 hónapos kortól: szemhéjon, bõrfüggelékekben, kb csõrzúgban, száj-garat üregben lencsényi babnyi göbök, daganatok Kórbonctan: bõrõn göbök májban, lépben daganatszövet Védekezés: Gyógykezelni nem lehet. A beteg egyedeket a tenyészetbõl mielöbb el kell távolítani.

57 Madarak vírusos betegségei Madárinfluenza Azegész világon elterjedt! fõleg a vadon élõ vizmadarak A típus Ember: A, B, C típus Tünetek: könnyezés, orrfolyás, szövõdmények, szinus elõdomborodása Kórbonctan: a légcsõ nyálkahártyája kipirult Gyógykezelés: másodlagos fertőzések Védekezés: az állomány ellenállóképességének megtartására

58 Madarak vírusos betegségei (Baromfi) fertõzõ gége- és légcsõgyulladása növendék és felnõtt baromfi, fácán, pulyka abetegségen g átesettek a vírust sokáig (több hónapon át) ürítik Kórokozó: Alpha-herpesvirus p cseppfertõzéssel aerogén úton terjed kötõhártyán és a légutakban telepszik meg Kórfejlõdés: heveny gyulladás légcsõben Tünetek: nehezített légzés, cianotikus kékes szinû fejbõr, köhögés, tüsszögés, kötöhártyagyulladás, elhullás %

59 Madarak vírusos betegségei Kórbonctan: légcsőben heveny gyulladás, vérömléses nyálkahártya, véralvadékból és fibrinből dugó képződhet Gyógykezelés: nincs Védekezés: é behurcolás megakadályozása Baromfi és fácán közös telepen tartása, vagy közös keltetése tilos!!

60 Madarak vírusos betegségei Kacsák virus okozta májgyulladása Azegész világon elterjedt vadkacsák2.és3.hét Négyhetesnél él idősebb állatok nem fogékonyak. k Kórokozó: Enterovirus Hazánkban ritka, csak tenyésztett tõkésrécékben é é nagyon ellenálló Lappangási idő: 2-4 nap Tünetek: hirtelen elhullás (hátra hajtott fejjel, nyújtott lábbal az oldalukra dölnek) szalmonella társfertőzés

61 Madarak vírusos betegségei Kórbonctan: Túlheveny: kórbonctani kép nincs, diagnózis kórszövettani vizsgálattal Heveny: sárgás máj, tűszúrásnyi, lencsényi sötétpiros vérzések Védekezés: vakcinázás

62 Emlősök baktériumos betegségei Gümõkór (TBC, tuberculozis) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertõzõ betegség! Kórokozó: Mycobacterium tuberculosis, M. bovis, M. avium. Fogékonyság: emlősök, madarak, ember Terjedés: inhalációs vagy per orális Vadon élő állatok: vaddisznónál gyakori, fajtársak elfogyasztása, a fertõzés gyakran szennyvíztől, hulladéktól ered specifikus gyulladás: produktív és exudatív folyamatok eredménye a gümõ (tuberculum)

63 Emlősök baktériumos betegségei elsődleges góc: a baktériumokat histiocyták, monocyták, lymphocyták (produktív folyamat) veszik körül, a sejtek közé savó lép ki, megalvad (exudatív folyamat) mákszemnyi, kölesnyi göbben alvadásos (koagulációs) elhalás : a gümő elsajtosodik, mészsók rakodnak le, kötőszövetesen elhatárolódik és meggyógyul a szervezet a bemeneteli kapuban nem tudja elpusztítani a kórokozót, akkor súlyos vagy halálos betegség g alakulhat ki Kórfejlődés: 4 szakaszt primer komplexus idült szervi gümőkór korai generalizáció késõi generalizáció

64 Emlősök baktériumos betegségei Primer komplexus (elődleges folyamat): a bemeneti kapuhoz tartozót nyirokcsomóban is kialakul k l az elváltozás (Cornet-szabály) folyamat meggyógyulhat vagy a baktériumok eljutnak a szervekbe Korai generalizáció: heveny miliáris gümőkór vagy nagygócos gümőkór heveny miliáris gümőkór: szervekben egyidős (kölesszemnyi) gümők, nyirokcsomók duzzadtak apró gümőkket tartalmazhatnak, lép nem duzzadt nagygócos gümőkór: kevesebb, de nagyobb gócot A szervezet elpusztul vagy áthangolódik, védetté válik.

65 Emlősök baktériumos betegségei idült szervi gümőkór: újabb (exogén vagy endogén) fertőzés: egyes szervekben lassú gümőképzödés, általában a nyirokcsomók nem betegszenek meg (tőgygümőkór) Késõi generalizáció: ellenállóképesség további csökkenése, a baktériumok lympho-haematogén terjedése: gyorsan terjedő (galoppozó), heveny miliáris gümőkór Tünetek: vadon élő állatoknál köhögés, hasmenés ritka, vedlési zavarok, Asovány, betegnek állatokat ki kell lőni!!

66 Emlősök baktériumos betegségei Kórbonctan: a gümõk szalonnás vagy gyöngyház fényűek, később sajtosak vagy meszesek Diagnosztikus értékû, hogy az elváltozáshoz tartozó testáji nyirokcsomóban is megtalálni a tipikus elváltozást. vaddisznónál per os fertőzés miatt az elváltozások a garat környékén találhatóak Gyógykezelés: nincs! Védekezés: higiéniai rendszabályok betartása (szennyvíz, zsigerelés, beteg állat kilövése) új állat telepítése csak negatív TBC teszt után tuberkulin teszt ismétlése 42 nap után

67 Emlősök baktériumos betegségei Közegészségügyi vonatkozások: a beteg vagy betegségre gyanús állat szerveit és húsát közfogyasztásra bocsájtani nem szabad Ember: M. tuberculosis, M. bovis Fertőződés: beteg állat feltörése feldolgozása fogyasztása Hatósági állatorvost értesíteni!!

68 Emlősök baktériumos betegségei Álgümőkór: 1. A kórokozók ó Mycobacterium, de a betegség nem gümõkór /nem tuberculosis/: paratuberculosis 2. A kórokozó nem Mycobacterium: pseudotuberculosis Paratuberculosis Johne - féle betegség, álgümõkóros bélgyulladás Előfordul: európai országok, Észak-Amerika szórványosan másutt is kérődző fajok

69 Emlősök baktériumos betegségei Kórokozó: Mycobacterium paratuberculosis bovis sav- és alkoholálló, lálló külvilágban hónapokig életképes, bélsárrál terjed Előfordul: szarvas, őz (fiatalok) Kórfejlődés: szájon át, bélfal megvastagodás Lappangási idő: hónapok Tünetek: lassan kifejlődő idült bélgyulladás, híg, bûzös, vércsíkos hasmenés, lesoványodás, elhullás Kórbonctan: az elhullott állatok soványak, a belek nyálkahártyája megvastagodott, agytekervényszerû, szürke színű, alkalmanként granulomaszerű képletek

70 Emlősök baktériumos betegségei Kórhatározás: A baktérium kimutatása tá Gyógykezelés: nincs a beteg állatok kilövésére állomány csökkentése az általános állapot javítása (téli takarmányozás) Védekezés: a behurcolás megakadályozása a betegségtől megszabadulni nem lehet

71 Emlősök baktériumos betegségei Kérõdzõk álgümõkórja corynebacillosis Közép-Európában, hazánkban ritka Kórokozó: Corynebacterium pseudotuberculosis ovis Gram pozitív, ellenálló baktérium Juh, muflon, vaddisznó, szarvas, üreginyúl Kórfejlõdés: terjedése bélsarral, bélsárral vagy földdel szennyezett sebeken keresztül jut a szervezetbe újszülöttek: köldökzsinór szakadási bakteriémia, tüdőben sajtos, ellágyuló vagy meszesedésre hajlamos gócok, lesoványodás, elhullás

72 Emlősök baktériumos betegségei Tünetek: lesoványodás, senyvesség, köhögés, nehezített légzés Kórbonctan: hurutos tüdőgyulladás, diónyi, gyermekökölnyi sajtos, ellágyult gennyes, vagy vakolatszerû gócok a belső szervekben Kórhatározás: kórbonctani és kórszövettani vizsgálat Gyógykezelés: nincs Védekezés: beteg állatok kilövése Az állatok húsa közfogyasztásra nem bocsájtható!!!

73 Emlősök baktériumos betegségei Rágcsálók álgümõkórja, rodentiosis, yersiniosis Kórokozó: Yersinia pseudotuberculosis, Gram negatív pálca Érzékeny: rágcsálók, mezei és üregi nyulak, más állatfajok, ember ellenállóképesség csökkenése mezei nyulak megbetegedése Magyarországon szinte nem fordul elő Kórfejlõdés, kórbonctan: a belsõ szervekben kölesnyi- mogyorónyi gócok, lép duzzadtdt

74 Emlősök baktériumos betegségei Tünetek: vérfertőzésnél hirtelen elhullás, lesoványodás, senyvesség, elhullás llá Védekezés: é megfelelő téli takarmányozás az etetések széthúzása Közegészségügyi vonatkozások: emberi megbetegedés (foglalkozási ártalom) antibiotikummal eredményesen gyógykezelhető

75 Emlősök baktériumos betegségei Tularémia avadonélő rágcsálók heveny vagy idült betegsége más melegvérű fajok, fácán nem, más madarak igen (fogoly), házinyúl rezisztens, ember mezei nyúl: élőnyúl export kerülhet veszélybe Terjedés: közvetlen úton (vizelettel), közvetett úton (vérszívó ízeltlábúak) járvány 4-5 évenként (pocok gradáció) Kórokozó: Francisella tularensis, Gram negatív coccobacillus. vérszívó ízeltlábúak átadják utódaiknak

76 Emlősök baktériumos betegségei Kórfejlõdés: a baktérium elszaporodik nyirokcsomóban, vérfertőzés, a szervekben gennyes elhalásos gócok (mezei nyúl 7 nap után szeropozitív) Tünetek: bódult, nehezen mozog (kézzel megfogható), lesoványodás, elhullás Kórbonctan: lép duzzadt, nyirokcsomókban, tüdőben, mellhártyán, sziven, májon, lépen, vesén elhalásos gócok Napjainkban alig fordul elõ kórbonctani tünet Kó h tá á ti é l é tt ló i i ób élő é Kórhatározás: antigénnel végzett szerológiai próba élő és lőtt állatok esetében

77 Emlősök baktériumos betegségei Védekezés: szerológiai vizsgálatok fertőzöttség mértékének meghatározása élő mezei nyúl export (tularémia mentesség igazolása) Közegészségügyi vonatkozások: A vadász fertõzõdhet a beteg állatoktól közvetlenül, vagy vektorok közvetítésével!! A beteg állatok húsa közfogyasztásra nem bocsájtható!

78 Emlősök baktériumos betegségei Ember: - torokgyulladás, tüdőgyulladás dá - enterális behatolásnál tífuszos tünetek; - leggyakrabban sebfertõzésként jelentkezik, k (kézen keletkező, nehezen gyógyuló seb, a hónalji nyirokcsomó fájdalmas duzzanata) - vérszívók szúrása után lázas állapot, a nyirokcsomók duzzanata - szerológiai vagy bakterológiai vizsgálat - Széles hatású antibiotikumokkal (pl: aueromycin) jól gyógyítható betegség!!

79 Emlősök baktériumos betegségei Brucellosis (fertõzõ vetélés) Régen egész Európa, sőt a többi földrészen is elterjedt betegség volt. Jelenleg Magyarország, és más országok háziállat állománya mentes. A vadon élõ állatok között ritka. Kórokozó: a brucella fajok egyike csak telepeken van jelentõsége igazolni kell a mentességet

80 Emlősök baktériumos betegségei Sertésorbánc avaddisznó diszpoziciósi ió betegsége ellenállóképességet csökkentő tényezők Kórokozó: Erysipelothrix rhusiopathiea ellenálló Tünetek: vaddisznónál alig észrevehető tünetek: láz, elesettség, étvágytalanság t á Kórbonctan: lépduzzanat, szemecskés felületű máj, a Kór onctan p uzzanat, sz m cs s f ü tű máj, a hasüregben pókhálószerû fibrinszálak