A TÁJTERVEZÉS OKA, TÖRVÉNYI HÁTTERE

Átírás

1 A TÁJTERVEZT JTERVEZÉS S OKA, TÖRVÉNYI HÁTTEREH

2 TÁJRENDEZÉS INTERDISZCIPLINÁRIS!!! MŰSZAKI TUDOMÁNYOK TERVEZÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK TÁJVÉDELEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK FIATAL TUDOMÁNY!!!

3 A TÁJRENDEZT JRENDEZÉS ELŐZM ZMÉNYEI TÚLNÉPESEDÉS ökológiai/vizuális esztétikai tikai szempontokat érvényesítő tájrendezés ÉLETTÉR R ELPUSZTULÁSA SA táji adottságokhoz alkalmazkodó beavatkozások VERSENYFUTÁS ÖNMAGUNKKAL a tájban megjelenő egyedi értékek felismerése se AZ ÉRZELMEK FAGYHALÁLA LA - a tájban t kialakult rend átélése

4 A TÁJRENDEZT JRENDEZÉS S OKA - TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK A táj széleskörű szükségleteket elégít ki!!!!! Termelő (gazdasági) funkció Szabályozó (ökológiai) funkció Társadalmi térfunkciók (lakó, rekreációs, humánökológiai stb.) Változatos igények Szakértelem hiánya

5 Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között

6 FUNKCIONÁLIS Pl. zöldmezős beruházások TÁJÖKOLÓGIAI Pl. szennyezés, erózió stb.

7 VIZUÁLIS LIS- ESZTÉTIKAI TIKAI KONFLIKTUS

8 Példa - Bélapátfalvi apáts tság tájrendezési terve 1. FUNKCIONÁLIS pl. Vízműterület, kőfejtés, út

9 2. Tájökológiai konfliktus Pl. kőbánya, agyagbánya 3. Vizuális Pl. tarvágás, bánya

10 II. A TÁJRENDEZT JRENDEZÉS S LÉNYEGEL azon tevékenységek összessége, amely a korszerű ökológiai és műszaki ismeretek, valamint esztétikai elvek érvényesítésével az emberi környezet olyan jellegű átalakítását irányozza elő, amelyek eredményeképpen a táj élettani kondicionáló hatása, termőképessége, használati és vizuális értéke növekszik, a benne élő ember teljesítőképessége fokozódik, fiziológiai és vizuális-esztétikai eredetű életöröme kiteljesedik. (MŐCS CSÉNY M.)

11 TÁJRENDEZÉS Gyökerei: Táj- és természetvédelmi mozgalmak kezdete Első természetvédelmi törvény Első nemzeti park- Francia Alpok/1872 XX. sz. eleje R. Milke Tájgondozás bevezetése Nagyvárosok-parkok Kisebb települések-kp. Természeti értékek megőrzése Tájsebek megszüntetése

12 Nyugat-Európában 1930-as évek óta Nagyerdő Magyarország 1980-as évek 9007/1983. ÉVM-közlemény területrendezési tervek tartalmi követelményei (tájrendezési vonások)

13 TÖRVÉNYEK, JOGI HÁTTH TTÉR Önálló jogszabály nincs környezetvédelmi törvény évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairóltáj védelme kimarad

14 1995. évi LIII. törvt rvény a természet védelméről Célja: lja: A természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése.

15 az évihez hasonlóan an változatlanul szerepel a föld, f a víz, v a levegő,, az élővilág, valamint a települési környezet k védelme. v

16 Meghatároz rozásra került: Táj, Egyedi tájérték Tájképi adottságok megőrz rzése Történelmileg kialakult tájhasznt jhasználat védelme Létesítmények tájba t illesztése se Terület településrendezés NEGATÍVUMOK!!!

17 A táj t j fogalma: 6. (1) A táj t j a földfelszf ldfelszín n térben t lehatárolhat rolható,, jellegzetes felépítésű és s sajátoss tosságú része, a rár jellemző természeti értékekkel és s természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel geivel együtt, ahol kölcsk lcsönhatásban találhat lhatók k a természeti erők és s a mesterséges (ember által létrehozott) l környezeti k elemek.

18 A táj j jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és s esztétikai tikai adottságok megóvása érdekében: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről; gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről; a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;

19 művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges; biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez; a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket; autópályát, valamint a vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása megfelelő térközönként biztosítva legyen; biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

20 A természet védelmv delméről l szóló törvénybe tévtanok egész sora beépült: Esztétikus természet nincsen! A szép, a szépség és az esztétikum nem azonos fogalmak. A szép az tetszést keltő, a látás, a hallás számára gyönyörködtető. A szép esztétikai kategória. A szépség az tulajdonság: például sok szépség van a természetben. Esztétikus pedig az, ami művészien szép, ízléses (lásd törvény célja). Esztétikai adottság nincsen. Esztétikai érték van (lásd pont). A tájnak nincsen esztétikai adottsága, esztétikai értéke van (lásd pont). A természeti érték nem tájképi adottság (lásd 7. 2c. pont)

21 Nem derül l ki, hogy mi a tájjelleg (lásd 7. 2e. és s 2f. pont) A táj fogalom nincsen definiálva, ezért ellentmondások adódtak. A természetes állapot meghatározása ugyanis a következő: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy helyreállításuk kivételével alig meghatározó módon játszott szerepet (4. c. pont). Ám a táj lényege éppen az emberi tevékenység tükrözése. A természeti terület és a védett természeti terület nem különült el egyértelműen a törvényben (lásd pont). Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek (4. b. pont). Védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított földterület (4. g. pont).

22 évi XXI. törvt rvény a területfejleszt letfejlesztésről és s a területrendez letrendezésről A területrendez letrendezési terveknek a tájrendezt jrendezési és természetv szetvédelmi munkarészek integráns ns részei. A törvt rvény ennek ellenére közvetlenk zvetlenül nem utal a tájrendezt jrendezésre. Az alapfogalmak értelmezésénél l (5..).) szerepelnek a tájtervezt jtervezési gyakorlatban kidolgozásra kerülő fogalmak, így a táj t j terhelése és s terhelhetőségének meghatároz rozása, az ökológiai elvek érvényesítése. se.

23 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról Bányászati tájrendezés!!!! Országos Építésügyi Szabályzat

24 TÁJRENDEZÉS S AZ ELMÚLT LT 1950-es évek ÉVTIZEDEKBEN Iparosítás pl. véderdők, rekultiváció 1960-as évek Lakótelepek zöldfelület tervezés Regionális tervek TSZ-esítés - erózió talajvédelmi tervek Üdülési igények parkerdő mozgalom

25 1970-es/80 es/80-as évek Üdülőterületek aránya nő

26 EGYEDI TÁJÉRTT RTÉKEK VÉDELME

27 Egyedi tájértékek tájalakító tevékenységek során jöttek létre termelés során keletkezett -művelési ág szerkezet (hagyományos művelés, halastavak stb.) -földművek (árkok, csatornák, gátak, töltések stb.) - fás növények (véderdők, fasorok, fásított legelők, fásítások) - épületek környékükkel (majorok, magtárak, pincék, tanyák, malmok, mészégetők stb.) - építmények (hidak, kutak, zsilipek, légvezetékek stb.) - anyag- és energiaforrás lelőhelyek (bányák, fakitermelés utótája) közlekedéssel kapcsolatos - utak, hajózó csatornák, repterek, műtárgyaik (alagutak, hidak)

28 történelmi eseményekkel összefüggő - pontszerű (emléktábla, emlékoszlop, emlékfa, géppuskafészek) - vonalas (földvárak, árokrendszerek, eszmei nyomvonalak) - felületszerűek (csataterek, ogy. helyei, tragédiák helyei, lőterek) kultúrtörténeti (települési) - terepalakzatok (temetők, ásatások stb.) - kultuszhelyek (kálváriák, keresztek, kápolnák, búcsújáróhelyek) - épületek, építmények (várak, kilátók, rommezők stb.) - kertek, parkok (botanikus kertek, intézménykertek, kastélyparkok, temetők, vadaskertek, közparkok, villakertek stb. A sor folytatható

29 Természeti tájértt rtékek - Golop Sziklacsoport Somos-hegy Fatörzsmaradvány

30 Kultúrt rtörténeti tájértt rtékek Pincebejárat Somos-hegy Sánc és ciszterna Somos-hegy

31 Református templom XIV. sz, Régi temető XVIII-XIX. sz. Temetői kereszt Lakóház XIX. sz.

32 Természeti tájértt rtékek - Rátka Facsoport a Katolikus templom mellett Bányafal és bányató a Koldu-Hercegkövesen

33 Kultúrt rtörténeti tájértt rtékek Zsidótemető XVIII-XX. sz. Emlékpark 1950 körül Lakóházak XIX. sz. Határőrző Krisztus XIX. sz