A kis kócsag (Egretta garzetta L.) újabb fészkelései a Kisbalatonon. 1. Neueres Nisten von Egretta garzetta L. auf Kisbalaton. 2

Átírás

1 174 WARGA KÁLMÁN [Aquila A kis kócsag (Egretta garzetta L.) újabb fészkelései a Kisbalatonon. 1 6 eredeti fényképpel a II. táblán. Neueres Nisten von Egretta garzetta L. auf Kisbalaton. 2 dem Mit 6 Original-Photos, auf Tafel II. Irta: WARGA KÁLMÁN. A M. Kir. Madártani Intézet főnökének : DR. CSÖRGEY TITUS. kisérletügyi főigazgatónak megtisztelő bizalma folytán 1923 óta a fészkelési szezonban évről-évre felkeresem a Kisbalaton gémtelepeit, azok fiókáinak meggyűrűzése és a különböző fajú gémek biológiájának tanulmányozása végett. Az 1886 óta, illetve intenzívebben 1922 óta folytatott lecsapolási munkálatok különösen a.,diás" nevű sziget átvágása folytán ugyan alaposan megváltoztatták a Kisbalaton víztükrét, de ennek ellenére ez a tipikus ősmocsár, úgyszólván alig vesztett valamit eredeti jellegéből. A gémfélék (Ardeidae) és Íbiszfélék (Ibididae) Magyarországon előforduló mind a 10 féle faja megtalálja itt táplálkozási és fészkelési lehetőségét. Ebből a 10 féle fajból kettő, és pedig a bölömbika (Botaurus stellaris L.) és a poc gém (Ardetta minuta L.) csak szórványosan, és a többi fajhoz viszonyítva igen szerény mennyiségben, mindössze néhány párban szokott fészkelni, és sohasem elegyedik az úgynevezett gémfalvak közé. A többi 7 faj, úgymint: a szürke gém (Ardea cinerea L.), a vörös gém (Ardea purpurea L.). a nagy kócsag (Egretta alba L.), az üstökös gém (Ardeola ralloides L.), a bakcsó (Nycticorax griseus L,), továbbá a kanalas gém (Platalea leucorodia L.) és a batla (Plegadis falcinellus L.), részint nádban, részint rekettyefűz bokrokon fészkelve a nagy kócsag kivételével igen népes kolóniákat alkot. A 8-ik faj: a kis kócsag (Egretta garzetta L.) az előbbiekkel szemben nemcsak a jelen, de a mult században is, a Kisbalaton legritkább jelenségei közé tartozott. ') Szerző által az H»34. VII. 2 7 napjain Oxford-ban megtartott VIII. nemzetközi madártani kongresszusra beküldött német nyelvű előadásnak magyar szövege. ') Ungarischer Text des an den VIII. Internationalen Ornithologischen Kongress Oxford, 2 7. VII in deutscher Sprache eingesandten Vortrages des Verfassers. Die Tabelle ist auch mit deutschen Text versehen.

2 1931/34] A KIS KÓCSAG ÚJABB FÉSZKELÉSEI A KISBALATONON 175 A Kisbalaton legrégibb és egyik legjobb ismerője, DR. LOVASSY SÁNDOR szerint (1) 1891-ben 2 pár, 1892-ben 1 pár kiskócsag fészkelt a Kisbalatonon, míg ben nem fészkelt. LOVASSY szerint (2) 1895-ben újra 2 pár fészkelt, azóta azonban tudomása szerint még csak nem is jelentkezett. SCHENK JAKAB a nagy és kis kócsag-kolóniákról szóló klasszikus művében (3) írja, hogy 1908-tól 1918-ig háromszor látogatta meg a kisbalatoni gémtelepet, de ott kis kócsagot sohasem látott. Ezekután komolyan mondhatom, hogy abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy az utolsó év alatt 3 ízben állapíthattam meg hitelesen a kis kócsagnak a Kisbalatonon való költését, minden alkalommal a fészkét is felfedezve. Első ízben 1928-ban. Ebben az évben VI. 4 7, VI , és VII napjait töltöttem a Kisbalatonon. Mikor VI. 7-én a Cölömpös'' nevü telepen jártam, a telep fölött keringő Plegadis, Platalea, Ardea cinerea, Nycticorax és Ardeola ralloides-eh között egy, a ralloides-nél valamivel nagyobb, de annál lassúbbröptű hófehér madarat pillantottam meg! Később megjelent a párja is (4). GULYÁS JÓZSEF kócsagőrrel lesbeálltunk, fészkét azonban ekkor nem tudtuk felfedezni. Június napjain minden nap láttuk a garzetta-párt, repülve, vagy a rekettyefűzekre szállva. Egy alkalommal 10 lépésről, rejtekből figyelve őket, konstatáltam, hogy csak a nászruhás rf-nek volt meg a konty a. Június 20-án DR. BASTIAN SOHMID (M ü n c h e n) kereste fel ezt a telepet, és részére az egyik fészekből egy 4 5 napos élő gémfiókát emelt ki a kócsagőr, mely fióka azután kis kócsagnak bizonyult (5). Ez a fészek volt tehát a garzetta fészke! A fészek 0 cm magasságban, tehát viszonylag igen alacsonyan, rekettyefűzőn épült, fűzgallyakból. Nagyságra nézve a Xycticorax és Ardeola fészke között volt. Július 9-én már szép nagyok voltak a garzetta-fiókák, több mint 3 hetesek, és közeledtünkre mind a négyen fürgén kúsztak le a fészekről (6), és rögtön eltűntek. Csak másnap sikerült az egyiket meggyűrűznöm. Másodízben 1931-ben találkoztam a garzetták-kai. Ez évben rendkívül magas volt a Kisbalaton vízállása, úgy, hogy csak csolnakkal, és két evezőhajtó emberrel (egy ugyanis kevés lett volna) járhattam be a telepeket. Gázolni nem lehetett. Állítólag 30 éve nem volt ilyen magas vízállás. Ez évben VI. 1 6 és VI napjait töltöttem a gémkolóniákon. Nagy szerencsém volt, mert már június 2-án az Alsó- Zala s" nevű náderdő-parcella egyik rekettyefűzbokrosa fölött 2 pár kis kócsagot láttam repülni és az egyik pár fészkét az I. számút

3 176 WARGA KÁLMÁN [Aquila még az nap sikerült felfedeznem. 6 tojás volt benne, melyek közül 5 kotolt volt, míg az egyik zápon maradt. A kócsagőr jelentése szerint VI. 9-én ebben a fészekben 2 aznap kikelt fióka és 4 tojás, VI. 15-én pedig 5 fióka és 1 tojás volt. Június 17-én meggyűrűztem az 5 fiókát és a legkisebb, a középső, és a legnagyobbnak súlyát is megmértem levélmérlegen. Ezek a súlyméretek a következők : cca 2 napos = 25 g, cca 4 napos = 46 g, cca 8 napos = 80 g. Június 20-án a két legnagyobb fióka közeledtünkre elhagyta a fészket. Ezeket nem zavartuk. A másik háromnál megmértem a csőr és a csüd hosszát, valamint a test súlyát. Ezek a méretek a következők : cca 5 napos : csőr 18 mm, csüd 18 mm, súly 60 g.» *» )) 22 22,, 72 5> 9,, 25,, 25,,,, 86,, Ugyancsak VI. 17-én sikerült felfedeznem a II. számú garzettafészket is, mely a közvetlenül szomszédos rekettyebokron volt, valamivel magasabban, mint az I. számú fészek. 4 fias tojás és 2 fehérpelyhes fióka volt benne. A cca 2 napos fióka súlya 26 g, a másik cca 3 napos fióka súlya 38 g volt. Ezt a két utóbbi fiókát VI. 20-án meg is gyűrűztem. A két garzetta-fészeknél acélszalaggal megmértem a fészek felső peremének vízszintől való magasságát, a fészek vertikális vastagságát és átmérőjét, továbbá megállapítottam és feljegyeztem, hogy a fészek milyen növényi anyagokból van rakva. Utóbbinál a sorrend mennyiségszerinti. I. számú fészek : 130,, 34 cm. Fészekanyag : rekettyefűz, fűz, nád, ebszőlő (Solanum dulcamara, vékony gallyak). 77. számú fészek : 160, 18, 33 cm. Fészekanyag : ebszőlő, rekettye, nád, sás. A két fészek egymástól való távolsága légvonalban 5 méter volt s ez a közelség okozta később azt. hogy az eledelt hozó szülőszomszédok élénk,,kre-kre-kre" hangon szólva, egymással gyakran összezördültek. Az I. számú fészek tojásainak VI. 5-én felvett méretei a következők : 45 X 33 5 mm. súlya: 23 g (záptojás) 45-5 X (kotolt) 45 5 X X X X A II. számú fészek tojásainak VI. 17-én felvett méretei a következők :

4 1931/34] A Kid KÓCSAG ÚJABB FÉSZKELÉSEI A KISBALATONON X 33 mm, súlya: 27 g (kotolt) 465 X X X Megjegyzem, hogy 1931-ben mind a 4 öreg madár kontyosfejű volt. Ez a két pár kisköcsög egy mintegy X 16 méternyi területen fekvő rekettyebokor-csoportozatban fészkelt, 4 pár szürke gém, 20 pár bakcsó, 2 pár kanalasgém és 10 pár batla közös társaságában. Harmadízben 1934-ben találkoztam a garzettá-vax. Június 8, 9, 18 és 19 napjain láttam egy-egy aduit példányt röpülni és VI. 9-én az Alsó-Zalas" nevű nádparcella egyik rekettye-bokros területén sikerült a fészkét is felfedeznem, melyben 3 fióka és 2 tojás volt. A fészek felső peremének a vízszintől való magassága 244 cm, vertikális irányú vastagsága 14 cm, átmérője 28 cm. Fészekanyag ; rekettye ebszőlő. Minthogy 1931 óta a gyűrűzési munkálatok, biológiai megfigyelések és táplálékvizsgálati gyűjtések mellett intenzív nidobiológiai stúdiumokat is végzek, azóta minden egyes kezembe kerülő gémfiókának megmérem csőre, csűdje, középujja, hüvelykujja utóbbiakat karom nélkül továbbá szárnya hosszát milliméterekben, feljegyzem a szárnytollak fejlődési fázisát és megmérem a madár súlyát is grammokban ben ezt a garzetta-iiokaknál is alkalmaztam, alábbi táblázat szerint. Egretta garzetta L. fiókaméretek: Masse der Jungen. Datum VI. 9. J 1 Alter in Tagen 2 3 Csőr Culmen Csüd Tarsus ml fm Középujj ml fm Hüvelyk Hallux ml ym 7 Szárny Flügel Kornapokban Mittelzehe Tollazatfázis Gefieder- Phase Súly Gewicht g szőrös') VI szőrös tokos 2 ) bontakozó 3 ) ! 321 : 311 ') szőrös = flaiun. ') tokos = Schwungfedern in Kielen. s ) bontakozó == sprossende Schwungfedern. *) Bontakozó : azt jelenti, hogy a szárny tokos evezőtollainak hegyei a tokokból már kibújni, kibomlani, kibontakozni kezdenek.

5 178 WARGA KÁLMÁN [Aquila A két tojás VI. 9-én felvett méretei a következők : 46"5 X 32'5 mm, súlya 24 g. 475 X A mintegy 10 X 15 méternyi területet kitevő rekettye-csoport bokrain, hol az Egretta garzetta költött, rajta kívül még 27 pár bakcsó, 5 pár üstökös gém és 1 pár szürke gém is fészkelt. Június 20-án rettenetes erejű szélvihar, valóságos felhőszakadás és erős égiháború tombolt a Kisbalaton nádrengetege fölött, mely igen sok gémfiókát pusztított el. És VI. 21-én ott találtam mind az 5 gyönyörű szép fejlődésben lévő garzetta fiókát is, elpusztulva, holtan... Az öreg madarak nem mutatkoztak. GULYÁS JÓZSKF kócsagőr azonban VII. 31-én 6 drb, VIII. 16-án 10 drb és VIII. 24-én drb garzettát észlelt a Kisbalaton vörsi határában. Megjegyzem, 1934 július, augusztus, szeptember havában hazánkban több helyen is láttak garzettákat. Érdekesnek tűnik fel, hogy a kis kócsagok minden 3-ik esztendőben jelentkeztek a Kisbalatonon. Irodalom. - Literatur. 1. DK. L >VAS~Y SÁNDOR : A Balaton madárvilágának rendes jelenségei. Madarak. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei.) DK. LOVASSY SÁNDOR : A Balaton gém-fajai. (A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve.) SCHENK JAKAB : A kócsag hajdani és jelenlegi fészkelötelepei Magyarországon. (Aquila.) WARGA KÁLMÁN : Egretta garzetta fészkelése a Kisbalatonon. (Aquila.) WARGA KÁLMÁN! A kisbalatoni kócsagtelep múltja és jövője. (Növényvédelem.) DR. SCHMIII BASTIAN : Biologische und psychologische Beobachtungen an Jungreihern und Ibisvögeln. (Zoologische Jahrbücher.) Képek jegyzéke. Verzeichnis der Photos. Egretta garzetta L. Kisbalaton. 1. nidus, 6 ova, VI adulti et pulli, VI pulli VI detto VI adulti et pulli VI arlult VI. 20.