XIX. századi történelem művészettörténeti vonatkozásokkal

Átírás

1 XIX. századi történelem művészettörténeti vonatkozásokkal - hosszú XIX. század = 125 év = A XIX. század politikatörténete A) a forradalmak mentén tagolódik B) Európa új területi felosztásai (hatalmi, kereskedelmi, védelmi célok) július 14. FRANCIA FORRADALOM július 17-én összeült az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Versailles-ban, hogy népképviseleti alkotmányt hozzon létre. (Végül szeptember 3-án hagyta jóvá XVI. Lajos az új alkotmányt: alkotmányos monarchia az abszolút monarchia helyett.) - Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, augusztus 24. a forradalmi liberálisdemokratikus ideológia manifesztuma: az emberek szabadnak és egyenjogúnak születnek, természetes jog az elnyomás elleni fellépés, a magántulajdon sérthetetlensége, a gondolatok és vélemények szabad közlése is emberi jog immár. - Jacques-Louis David a vezető mester klasszicizmus 2. KOALÍCIÓS IDŐK (hat koalíció a forradalom, majd Napóleon uralma ellen, ) - XVI. Lajos 1791 nyarán történt sikertelen varennes-i szökési kísérlete után augusztus 27-én II. Lipót osztrák és II. Frigyes Vilmos porosz uralkodó Pillnitzben nyilatkozatot fogalmaztak meg: az európai hatalmak közös fellépését szorgalmazták a MONARCHIKUS SZOLIDARITÁS jegyében április 20-án az új girondista/brissotista kormány (jómódú polgárság, értelmiségi elit képviselői március 20-án alakítottak kormányt) hadüzenetet küldött a német-római császárnak (a katolikus Belgium még osztrák kézen volt). A girondista kormány háborús elmélete: a háború a népek felszabadítását szolgálja a polgári jogok kiterjesztését Európára. Ekkor született a Marseilles, mint induló. A valmy-i győzelem után szeptember 21-én kikiáltják az I. Francia Köztársaságot. a francia nacionalizmus születése. A királyt végül január 21-én lefejezték a Concorde téren tavaszán Európa uralkodói összefognak a francia invázió ellen (I. koalíció). - A Robespierre vezette jakobinusok ellenezték a háborút (a rue Saint-Honorén lévő Szent Jakab kolostorban gyülekeztek 1789-től) nyarán váltották fel a girondista kormányt a hatalmon, hogy a közjó diktatúráját bevezessék. Új, demokratikusabb alkotmánytervezetüket azonban nem volt idejük bevezetni ( a nép érdeke közérdek, a hatalmon lévő emberek érdeke magánérdek ), június 24-én elfogadták ugyan, sőt népszavazást is tartottak róla. 14 hónapi uralma alatt indult be a terror (1793 szeptemberétől): Marie Antoinette-et, dantonistákat, girondistákat fejeztek le június 8-án először tartják meg a Legfőbb Lény ünnepét július 28. (thermidor 9.) megdöntötték a jakobinus forradalmi kormányt. (Megkezdődött a sans-culotte-ok kivégzése. David egy évre börtönbe került.) Az új kormány (Direktórium: 5 tagú végrehajtó hatalom: pl. Paul Barras) visszanyúlt az 1789-es liberális Alkotmányhoz ( A polgári egyenlőség ez minden, amit a józan ész követel. Az abszolút egyenlőség agyrém. F. Boissy d Anglais) az ún. III. év alkotmánya ben royalista felkelések törtek ki Normandiában és Párizsban. - az 1796-os offenziva során kapta meg Fro. Nizzát és Savoyat (a Napóleon-kultusz kezdete) szeptember 4-én (fructidor 18-án), majd május 11-én (floreál 22-én) államcsínyek Párizsban tavaszán Napóleont egyiptomi hadjáratra küldték (tudományos expedíció, Kairói Egyiptológiai Intézet megalapítása). Nelson admirális Abukirnál megsemmisítette a francia flottát ben újabb európai offenzíva indult a francia hódítások ellen (II. koalíció). 1

2 3. NAPÓLEONI HÁBORÚK időszaka ( ) november (brumaire ) Napóleon visszatér Egyiptomból és puccsot hajt végre (a Direktórium megdöntése) és hódító hadjáratba kezd: Európa újrafelosztása júniusban Napóleon győzött Marengónál július 15-én aláírták a francia-vatikáni konkordátumot (a papok bérét az állam vállalja, az elvett egyházi birtokokat nem kell visszaadni) március 21. polgári, 1807-ben a kereskedelmi, 1810-ben a büntető törvénykönyvek életbe lépése Code Napoleon december 2-án a reimsi Notre Dame-ban Napóleon saját fejére helyezte a császári koronát, majd feleségét, Joséphine Beauharnais-t is megkoronázta között készítette el Antonio Canova Napoleon nővérének, Paolina Borghese-nek a szobrát (ma Villa Borghese, Róma). - A Napóleoni háborúk következtében szűnt meg a Német-Római Császárság, 1806 (már augusztus 11-től az örökletes osztrák császári címet viseli a Bécsben székelő Habsburg uralkodó, ekkor I. Ferenc) október 21. trafalgari tengeri ütközet, Nelson admirális győzelme a francia-spanyol flotta felett. (III. koalíció) december 2. Austerlitzi három császár csatája (Napóleon megverte az orosz-osztrák erőket) Napóleon bevonult Bécsbe október 14. Jénai csatában megsemmisült a porosz hadsereg ( Napóleon ráfújt Poroszországra és Poroszország nem volt írta Heine.) (IV. koalíció) június 4-én Napóleon a testvérét, Josephet ültette a spanyol királyi trónra Május 2-án felkelések törtek ki a francia uralom ellen decemberében Napóleon leverte a felkelést, bevonult Madridba. vö. Goya, május 3. című festménye (1814) július 6. Wagramnál Napóleon legyőzte az osztrák hadsereget (V. koalíció) schönbrunni béke Napóleon dinasztiát alapít: feleségül vette Mária Lujza osztrák főhercegnőt (Metternich közvetítésével) március 20. megszületett a Sasfiók, II. Bonaparte Napóleon ( ) június-december: oroszországi hadjárat (600E katonából 400E haltak meg) október Lipcsei népek csatája (VI. koalíció). Napóleon veresége január 21. Napóleon szabadon bocsátotta VII. Pius pápát, akit 1809 óta tartott fogva Párizsban április 6. Napóleon Fontainebleau-ban lemondott a császári hatalomról. Elba szigetére száműzték március-június - Napóleon 100 napos visszatérése majd száműzik Szent Ilonaszigetére (1821-ben halt meg). - Jacques-Louis David, az udvari festő és iskolája (Francois Gérard, Jean Baptiste Isabey, Antoine Jean Gros, Anne Louis Girodet-Trioson, Jean Auguste Dominique Ingres) a császári háborúkat dicsőíti klasszicizmus, empire stílus időszak a KONGRESSZUSOK KORA május 30. I. párizsi béke (Napóleoni háborúk lezárása, majd november 20. II. párizsi béke Napóleon 100 napos visszatérése után,) - XVI. Lajos testvére, XVIII. Lajos néven újra Bourbon lett Fro. királya ( ). (Utóda fia, Artois grófja, X. Károly ( ).) - (Szent Szövetség (III. Frigyes Vilmos porosz, I. Ferenc osztrák, I. Sándor orosz) szeptember 26. Párizs) - (négyes szövetség (+ angol) november 20. Párizs) - Bécs központtal folynak a tárgyalások ben, kilenc hónapig. Két elv alapján osztották fel Európát: A) Mitteleuropa-gondolat (osztrák vezető szerep = nem egyesülhet Németo., sem Itália). B) a legitim uralkodók védelme (Talleyrand terve és célja = visszatérhetnek a Bourbonok a francia trónra, osztrák, porosz, orosz uralkodók hatalmának megerősítése.) szeptember, Aachen, a Szent Szövetség 1. kongresszusa (a bécsi kongresszus után) október, Troppau (Cseho.) 2. kongresszus (a forradalmak ellen) itt határozták el az uralkodók, hogy a belviszályok, forradalmak felszámolására az uralkodók egymástól is kérhetnek 2

3 segítséget Mo január, Laibach, 3. kongresszus október, Verona, 4. (utolsó) kongresszus. 5. FORRADALMAK ÉVSZÁZADA (a francia forradalmi liberális eszmék terjedése): 1798, 1820, 1830, 1848, 1870, 1905, I. forradalmi hullám: január spanyol forradalom február, párizsi forradalom, megölték Berry herceget, a trónörököst dél-itáliai forradalom görög szabadságharc (a török uralom ellen) Nyugat-Európában philhellén mozgalmat indított el: Lord Byron meghalt Messzolonginál (1824), Delacroix több képet festett (Chiosz szigeti mészárlás, 1824; Görögország Messzolongi romjain, 1827). A Porta 1827-re leverte a felkelést. Ugyanakkor a nagyhatalmi érdekek következtében kialakult háborúk (a kereskedelmi útvonalakért) 1930-ra mégiscsak az önálló görög királyság megalakítását tették lehetővé (a Porta 1832-ben ismerte el). II. forradalmi hullám: július párizsi forradalom = dicsőséges három nap: barikádharcok véget vetettek a Bourbonok uralmának (800 halott, 4E sebesült). A konzervatív politika ellenszenvessé lett: pl ban felfüggesztették a sajtószabadságot. Delacroix, A Szabadság vezeti a népet című festménye (1830) , Lemarque gróf (I. Napóleon császár tábornoka) temetésén felkelés tör ki Párizsban (800 halott) augusztus 25. forradalom a Németalföldi Királyságban (1830. szeptember 26. Belgium függetlenné nyilvánítása alkotmányos monarchia lett, Szász-Coburg I. Lipót király, vezetésével) január 25. lengyel felkelés kirobbanása Osztrolenkai csata (1831. május 26.): lengyel vereség tízezer lengyel emigráns érkezett Nyugat-Európába, Adam Jerzy Czartoryski herceg is , Itáliai forradalom: független királyságot akartak létrehozni Közép-Itáliában, XVI. Gergely pápa kérte az osztrák beavatkozást. 6. Az es forradalmi hullám Európa nagyhatalmait kettészakította: A) háromhatalmi egyezmény aláírása (orosz, porosz, osztrák): a Troppaui egyezmény megújítása (külső segítség behívása Mo.) a konzervatív-tekintélyelvű kelet-európai királyságok megerősödése. B) 1834, ellenszövetség megalakulása (angol, francia, spanyol, portugál) liberális Nyugat-Európa kialakulása. 7. Júliusi Monarchia ( ) Orleans-i Lajos Fülöp királysága ( ). Az új király megakadályozta a II. köztársaság kikiáltását. Orleans-i Lajos Fülöp Égalité (Egyenlőség) Fülöpnek (Louise Philippe orleansi hercegnek) volt a fia. - Théophile Gautier a Mademoiselle de Maupin előszavában (1835) kifejti a l art pour l art elvét , Théodore Rousseau letelepedik Barbizonban. Diaz, Dupré és Daubigny, majd Corot csatlakoznak hozzá. A realista tájképfestészet fő helyszíne ben érkezik Párizsba Gustave Courbet ben Lajos Fülöp miniszterelnöke, Thiers elrendelte Napóleon hamvainak hazaszállítását. 3

4 8. III. forradalmi hullám: , krakkói és galíciai felkelés a Habsburgok ellen november, svájci polgárháború (hét konzervatív kanton nem fogadta el a liberális alkotmányt) liberálisok győzelme : gazdasági válság, munkanélküliség, liberális eszmék terjedése, nacionalizmus január 12. Palermoi felkelés február 22. Párizsi felkelés: a II. Francia Köztársaság kikiáltása ( ) március 13. Bécsi forradalom március 15. Pesti forradalom március Milánói öt nap július 25-én verték le március 18. Velencei Köztársaság kikiáltása a Habsburgokkal szemben Daniele Manin vezetésével (1849. augusztus 22-ig kitartott) március 18. Berlin, csatlakozott március, Poznani lengyel felkelés január, Toscanai köztársaság kikiáltása február 9. Római Köztársaság kikiáltása (1849 júliusáig állt fenn, Fro. verte le) Giuseppe Mazzini vezetésével II. Köztársaság ( ). Louis Bonapartét 1848 decemberében köztársasági elnökké választották, majd december 2-án államcsínyt hajtott végre, s 1852-ben III. Napóleon ( ) néven császárrá koronáztatta magát (II. császárság kora). Daumier, A Köztársaság, II. császárság ( ) III. Napóleon a belső békére törekedett, semmi konfrontáció a külpolitikában: bankarisztokrácia uralma. Az ő kormányzását figurázta ki Daumier a karikatúráival. - Az 1850-es években volt a legszilárdabb a hatalma. Krími háború ( ) törökországi stratégiai és kereskedelmi utak biztosítása Ázsia és Egyiptom felé ki felügyelje: Oroszo. vagy a Nyugat? Oroszországban reformokat indított el (lezárása, Párizsi kongresszus, februármárcius) , első párizsi világkiállítás, Gustav Courbet saját pavilont nyitott a képei bemutatásához. Katalógusa előszavában (melyet feltehetően Champfleuryvel írt) megfogalmazta a realizmus jelszavait. - Az 1860-as évektől a császár szociális rendeletekkel tett a liberális ellenzéknek engedményeket. - Kormányzása alatt 1859-től építette át boulvardok rendszerévé Párizst Seine-megye prefektusa, Haussmann báró , Salon des Refuses a Salon des Beaux-Arts (Szépművészeti Szalon) zsűrije sok képet visszautasított, de a liberális sajtóban megjelent tiltakozások hatására a nyitás előtt III. Napóleon titokban meglátogatta a Salont, majd engedélyezte külön kiállításukat a Palais de l Industrie-ben (az 1855-ös párizsi világkiállításra épült Iparcsarnokban). (Manet, Pissarro állított ki Monet, Sisley, Renoir, Bazille, Cézanne még mint akadémista.) A császár a Refuse szalont is meglátogatta és megbotránkozott Manet Ebéd a szabadban (1863) festményén: Ez a kép szeméremsértő. Ekkor indult Émile Zola fellépése Manet és a realizmus érdekében. - Charles, Baudelaire, A romlás virágai, 1857 perbe fogták szeméremsértés miatt. - Gustave Flaubert, Bovaryné, 1857 Bovaryné én vagyok. - Edmond és Jules Goncourt testvérpár új könyve, a Germini Lacerteux (1864) előszavában a realizmus elveit fogalmazta meg. - Henri Fantin-Latour, Hommages a Delacroix, 1864 (rajta Manet, Whistler, Félix Bracquemond, Baudelaire, Champfleury, Edmond Duranty). - Henri Fantin-Latour, Batignolles-i műterem, 1870 (rajta Manet, Monet, Bazille, Renoir, Zola, Edmond Maître, Zacharie Astruc) ben (majd 1878-ban) újból Párizsban világkiállítást rendeztek. Jules-Antonine Castagnary műkritikus ekkor jelentette meg Le Naturalisme c. írását, melyben a tudományos objektivitáson alapuló naturalista látásmódot hirdette meg a realizmussal szemben. 4

5 10. Az es forradalmaknak az volt a tanulsága, hogy 1.) a liberális eszmék feltartóztathatatlanul terjednek a forradalmakban. 2.) az európai nagyhatalmak egyetértése nélkül nem vívhatja ki senki a függetlenségét: - Itália egyesítésének a kérdése: ki felügyeli a Mediterráneumot: francia-osztrák ellentét II. Viktor Emánuel foglalta el a Szárd-Piemonti trónt ( ), aki végül egyesíteni tudta az országot Cavour grófja (Camillo Benso, a torinói Il Risorgimento című liberális lap alapítója 1852-től volt a királyság miniszterelnöke. Ő szorgalmazta Róma központtal az egységet. Magentai csata, osztrákpiemonti, június 4., Solferinói ütközet, osztrák-francia+piemonti, június 24.): március 25-én kikiáltották az Olasz Királyságot Torinó központtal (első miniszterelnöke lett Cavour, 1861-től király II. Viktor Emánuel), majd szeptemberre Giuseppe Garibaldi szabadcsapatai Szicíliát és Nápolyt is egyesítették. Ennek fejében Olaszország lemondott Nizzáról és Savoyáról Fro. javára. Róma azonban francia megszállás alatt maradt 1870-ig, a német-fr. háborúig. - Mo. önállósága a Habsburg Birodalom szétesését okozta volna, ezért kérte a császár az intervenciót. - német egység kérdése: A) Anglia, Fro. Ausztria, Oroszo. ügye. B) porosz-osztrák ellentét: Berlin (porosz vezetésű únió IV. Frigyes Vilmos császárral északi, protestáns államok) Bécs (osztrák vezetésű Német Szövetség déli, katolikus államok) november 27. Olmützi megállapodás, az osztrák vezetésű Szövetség győzött szeptemberétől Otto von Bismarck a német kancellár (1890-ig). - az 1834-ben létrehozott német vámúniót 1864-ben már porosz vezetéssel, Ausztria nélkül újították meg ban Bismarck javaslatot tett a Német Szövetség reformjára: porosz-osztrák háború (1866. július 3. Königgrätzi csata: osztrák vereség Ausztriát kizárták a német ügyekből, megszűnt a Német Szövetség, elveszette Velencét Bismarck Olaszországnak adta) április, létrejön 22 német állammal az Észak-német Szövetség. (ezzel szemben támogatta Fro. a Dél-német Konföderáció létrejöttét). közben még 1866-ban Bismarck védelmi megállapodást köt a Dél-német államokkal július 19. Fro. hadat üzen az Észak-német Szövetségnek, erre életbe lépett az össznémet katonai egységről szóló szerződés. (1870. szeptember 2. Sedan, francia vereség) január 18. a Versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a német egységet és I. Vilmos porosz királyt német császárrá kiáltják ki. Németo. nagyhatalmi fölényét eredményezte Európában január 28-án adja meg magát Párizsban a Thiers-kormány, de kénytelen meghátrálni az Nemzeti Gárda elől és Versailles-ba menekül március 18-május 28. Párizs, Kommün, a császárságot megbuktatták. - A Kommün leverésével kikiáltják a III. Köztársaságot ( ). A liberális politika győzelme. Nacionalizmus felerősödése. A) Elzász-Lotaringia elvesztése miatti revans Georges Clemenceau nacionalistái. B) idegengyűlölet, antiszemitizmus Dreyfus-per, (Zola állt ki mellette.) C) 1892, Panama-botrány (a csatorna építkezéseinek pénzügyi manővereibe az egész nemzetgyűlés belefolyt, a kisbefektetők elvesztették részvényeiket a csődbe ment felügyelőszerv miatt = a kormány és a parlament morális válsága) között nyolc impresszionista kiállítás megrendezése , a Salon des Indépendants megalakítása (Georges Seurat vezetésével májusban Signac, Odilon Redon, Cross Le groupe des Indépendants néven rendezett kiállítást, ők alapították meg az új művésztársaságot: Société des Artistes Indépendants néven, az ő éves Salonjaikon már (elvben) nem volt zsűrizés, csak csekély tagdíj. A Függetlenek Salonja először 1884 decemberében nyílt meg.) , párizsi világkiállítás, a gyarmatosítás bemutatása (Impresszionisták és szintetisták kiállítása a Volpini kávéházban Gauguin vezetésével) , párizsi világkiállítás (az ipari haladás bemutatása villamosság, mozgó járda) 5

6 12. Gyarmatbirodalmak megerősödése Ahogy a francia művészet, úgy a francia politika számára is több hullámban vált a Kelet (Orient) témává: Fro , Napóleon egyiptomi hadjárata , a görög szabadságharcot kísérő nyugati szimpatizáns törekvések (philhellénizmus) , Algéria elleni gyarmatosító háború (a Maghreb meghódítása) , wampoai egyezményben több kínai kikötőt nyitottak meg a francia kereskedelem számára , Tahiti, francia protektorátussá válik , Krími háború tól Dél-Kelet-Ázsia gyarmatosítása Anglia , Szingapúr megvásárlása. - az első ópiumháborút lezáró nankingi szerződéssel öt kínai kikötőt nyitottak meg a királyság részére, és átadták Angliának Honkongot , Pandzsáb (Észak-India) gyarmatosítása (Észak-Indiai Társaság) , Új-Zéland , Nepál , Dél-Afrika január 9. Véres vasárnap, orosz forradalom június 28. Szarajevo, meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst. Kitör az I. világháború. 6