A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Psocoptera együttesének vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Psocoptera együttesének vizsgálata"

Átírás

1 Dunántúli Dolg. Terni, tud. Sorozat Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Psocoptera együttesének vizsgálata SZIRÁKI György SZLRÁKI, György: A survey of the Psocoptera of the Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary. Abstract. In the years 1990 and 199 Î twenty five Psocoptera species were collected in the Béda - Karapancsa landscape protection area. About half of them (13 species) lives almost everywhere in the arboreal territories of Europe, or even of larger areas. Other five species are hygrophilous, three ones prefer the habitats of cooler climate, while other three species are thermophilous. The occurence of Ectopsocopsis cryptomeriae, Neopsocopsis hirticornis and Trichadenotecnum innupium is remarkable in particular. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben a 4 alkalommal lefolytatott, és összesen 16 gyűjtőnapot kitevő vizsgálataink során igyekeztünk minél teljesebb képet kapni a területen található, természeteshez közeli állapotú (vagy legalább természetes elemeket is tartalmazó) szárazföldi élőhelyek Psocoptera faunájáról. A gyűjtés módszere a lombkorona szint földről elérhető részének, illetve a cserjeszintnek a kopogtatása és hálózása volt, kiegészítve a magaskórós társulások fűhálözásával. Ha a gyűjtés ettől eltérő módon történt (egyelésel, lámpázással), úgy azt külön feltüntettük. A vizsgálati helyszínek (1. ábra) az alábbiak voltak: Kölked, a szivattyútelep melletti bokorfüzes (Kla) Kölked, a szivattyútelep melletti öreg füzes (Klb) Kölked, Szúnyog-sziget: tölgy-kőris-szil liget (K2) Kölked, Szúnyog-sziget: nyár-fűz liget (КЗ) Kölked, Felső-Béda: tölgy-kőris-szil liget, ültetett platán fákkal: (K4) Kölked, Felső-Béda: fehérfűz-sor (K5) Kölked, Alsó-Béda: tölgyes (K6) Kölked, Alsó-Béda: nyár-fűz liget (K7) Kölked, Külső-Béda: tölgy-kőris-szil liget (K8) Kölked, Külső-Béda: fehérfűz-sor: (K9) Kölked, Boki-erdő: nyár-fűz liget (K10) Kölked, dunaligeti zátony: bokorfűzes (KII) Kölked, dunaligeti névtelen sziget: nyár-fűz liget (K12) Kölked, Dunaliget: nyár-fűz läget (K13) Homorúd, Vesszős-hát: nyár-fűz liget (Hl) Homorúd, Árok-erdő: tölgy-kőris-szil liget (H2) Homorúd, Kormos-erdő: tölgy-kőris-szil liget (H3) Homorúd, Nagy-Glibovica: nyár-fűz liget (H4) Homorúd, Ráska és a Fekete-víz közti erdő: tölgy-kőris-szil liget (H5) Hercegszántó-Budzsák (Karapancsa), Fekete-erdő, Ó-Duna ÉNY-i part: tölgy-kőris-szil liget (HBla) Hercegszántó-Budzsák (Karapancsa), Fekete-erdő, Ó-Dunától DK-re: magaskóros társulással szegélyezett tölgy-kőris-szil liget (HBlb) Hercegszántó-Budzsák (Karapancsa), Karapancsai-erdő: száraz tölgyes (HB2a) 63

2 Hercegszántó-Budzsák (Karapancsa), Karapancsai-erdő: magaskórós társulásokkal kísért tölgy-kőrisszil liget (HB2b) Hercegszántó-Budzsák (Karapancsa), Szarvas-tanya: gyertyános-tölgyes (HB3) Hercegszántó-Budzsák (Karapancsa), Szarvas-tanya: tölgy-kőris-szil liget (HB4) Hercegszántó-Budzsák (Karapancsa), Sziget-erdő: magaskórós társulással kísért, erősen ritkított tölgykőris-szil liget (HB5) Hercegszántó-Budzsák (Karapancsa), Keskeny-erdő: tölgy-kőris-szil liget (HB6) A gyűjtött fajok ismertetésénél a gyűjtő neve csak akkor szerepel, ha nem azonos a szerzővel. A lelőhely adatok mellett szereplő szám az adott helyen és időben gyűjtött példányok számát jelenti. 1. ábra: Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Psocoptera együttesének vizsgálati helyszínei. (A jelölések magyarázata a szöveges részben.) Liposcelidae A gyűjtött fajok ismertetése Liposcelis silvarum (Kolbe, 1888) - K4: VIII. 28. (15), platán kéregpikkelyek alól egyelve. - A Palaearktisz nagy részén elterjedt faj, de rejtett életmódja miatt viszonylag ritkán kerül elő. 64

3 Caeciliidae Caecilius fuscopterus (Latreille, 1799) - KIO: VIII. 29. (1); K13: 1990.X (2); HI: IX. 19. (2); H2: IX. 19. (1), IX. 20. (3); HB5: IX. 17. (1). - A nedves mikroklímájú élőhelyekre jellemző, palaearktikus faj. Caecilius flavidus (Stephens, 1836) - КЗ: VIII. 30. (1); K4: VIII (3); K7: VIII. 28.(1); KIO: VII. 29. (2); К13: X (3); Hl: IX. 19. (10), ГХ. 20. (9); H2: IX. 19. (2), ГХ. 20. (9); Н5: IX. 18. (6); HBla: IX. 17.(2); НВ2Ь: X. 9. (1); НВЗ: VI. 6. (1); НВ6: ГХ. 17. (2). - A Palaearktikum erdő zónájában él, igen gyakori, euryök. Caecilius burmeisteri Brauer, Кб: VIII. 28. (1); K7: VIII. 28. (1); HB2b: X. 9. (2). - Európai elterjedésű, de Magyarországon csak néhány helyről ismert. Caecilius atricornis McLachlan, Hl: ГХ. 19. (1). - Kifejezetten higrofil faj. Európai elterjedésű, de Magyarországon csak a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetből és Bátorligetről ismert (S23RÁKI 1992). Stenopsocidae Stenopsocus immaculatus (Stephens, 1836) - Kla: VIII. 30. (1); КЗ: VIII. 30. (2); K4: VIII (2), VIII. 29. (5); K5: VIII. 29. (1); K10: VIII. 29. (10); K13: X (5); Hl: IX. 19. (16), IX. 20. (19); H4: ГХ. 18. (2); H5: IX. 18. (1); HB2b: X. 9. (2). - A Palaearktikum jelentős részén él, a hűvösebb mikroklímájú élőhelyeken tömeges. Stenopsocus stigmaticus (Imhoff et Labram, 1846) KU: IX. 19. (1); K13: X (4), IX. 19.(1); Hl: ГХ. 19. (1), IX. 20. (2). - Európai elterjedésű faj, de viszonylag ritka. Magyarországon korábban csak hegyvidéki lelőhelyeken találták. Graphopsocus cruciatus (Linnaeus, 1768) - НВЗ: VI. 6. (1). - Holarktikus faj, Magyarországon is meglehetősen gyakori. Lachesillidae Lachesilla quercus (Kolbe, 1880) - HB4: ГХ. 17. (1). - A Palaearktikum jelentős részén elterjedt, mérsékelten gyakori. Lachesilla pedicularia (Linnaeus, 1758) - K4: VIII. 29. (3); K9: VIII. 29. (3); HBlb: IX. 17. (1). - Igen gyakori kozmopolita faj. Ectopsocidae Ectopsocopsis cryptomeriae (Enderlein, 1907) - HBlb: X. 9. (1). - Európában szabadföldi körülmények között eddig csak Horvátországban (GÜNTHER és KALINOVIC 1975, 1977) és Dél-Svájcban (LlENHARD 1978) gyűjtötték. A romániai előfordulására vonatkozó adatok (BECHET 1972) téves határozáson alapultak (Bechet személyes közlés, GÜNTHER és KALINOVIC 1977). Ectopsocus briggsi McLachlan, K6: VIII. 28. (1); K7: VIII. 28. (5); HB2b: X. 9. (3); HB4: IX. 17. (1). - Kozmopolita, de sehol sem gyakori; főként nedves mikroklímájú élőhelyekről ismert. Magyarországon a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzeten kívül Bátorligeten sikerült gyűjteni. Ectopsocus meridionalis Ribaga, Kla: VIII. 30. (2); КЗ: VIII. 30.(4); K4: VIII (1); K13: X (6); НВЗ: VI. 6. (3). - Kozmopolita, de melegkedvelő. (A kontinensek hűvösebb éghajlata területein szabadföldi körülmények között nem fordul elő.) Peripsocidae Peripsocus phaeopternus (Stephens, 1836) - K9: VIII. 29.(1): H5: IX. 18 (1). - A Palaearktikum erdőzónájában élő gyakori faj. Peripsocus didymus Roesler, K12: IX. 19. (2); Hl: IX. 19. (1). - A Holarktisz erdő zónájában él, főként hűvösebb élőhelyeken. Viszonylag ritka: Magyarországon a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzeten kívül az Aggteleki Nemzeti Parkból ismerjük. Peripsocus alboguttatus (Dalman, 1823) Kla: VIII. 30. (1); КЗ: VIII. 30. (2); K4: VIII (10), VIII. 29. (3); K5: VIII. 29. (5); K7: VIII. 28. (3); K10: VIII. 29. (12); 65

4 K12: К. 19. (2); К13: X (2); Hl: IX. 19. (1); Н2: IX. 19. (1), Di. 20. (10); HBla: Di. 17. (1); HB3:1991. VI. 6. (1); HB5: DC. 17. (1). - A Holarktisz erdőzónájában él, gyakori. Peripsocus subfasciatus (Rambur, 1842) - K10:1990. VIII. 29. (4); Hl : IX. 19. (2); HB4:1991. Dí. 17. (1). - A Palaearktisz jelentós részén elterjedt, nedvességkedvelő. Az előző fajnál jóval ritkább. Psocidae Blaste conspurcata (Rambur, 1842) - Klb: VIII. 30. (1); K12: DC. 19. (3). - Európai elterjdésű, de nem gyakori. A fokozottabban felmelegedő élőhelyeken fordul elő. Neopsocopsis hirticornis (Reuter, 1893) - Hl: VI. 5.(1). - A Palaearktikum számottevő részén előforduló, de Közép-Európában rendkívül ritka faj; a Kárpát-medencében csak Bátorligetről és a Béda- Karapancsa Tájvédelmi Körzetből ismert. Kifejezetten higrofil. Psococerastic gibbosa (Sulzer, 1776) - Kla: VIII. 30. (2); КЗ: VIII. 30. (2); K4: VIII (10); K5: VIII. 29. (2); K7: VIII. 28. (4); K10: VIII. 29. (1); Hl: DC. 19. (1); H2:1991. IX. 19. (1); H3:1991. IX. 18. (1); H4: IX. 18.(3); H5:1991. DC. 18. (1). - A Palaearktikum erdőzónájában él. Főként a nedvesebb mikroklímája élőhelyeken gyakori. Metylophorus nebutosus (Stephens, 1836) - Kla: VIII. 30. (2); КЗ: VIII. 30. (2); K4: VIII (3), VIII. 29. (1); K5: VIII. 29. (4); Кб: VIII. 28. (2); K7: VIII. 28. (2); K7:1990. VIII. 28. (1); К8:1990. DC. 20. (1), lámpázás, leg: Uherkovich Á.; K10: VIII. 29. (5); K12: DC. 19. (2); HI: DC. 19. (1), IX. 20. (1); H2: DC.19. (3), IX.20. (1); H3:1991. DC. 18. (1); H4: DC. 18. (3); H5: IX. 18. (1); HB4: DC. 17. (3). Európa nagy részén, és az orientális régió északi terrületein él; gyakori. Loensia varíegata (Latreille, 1799) - K13: X (1). - Európai elterjedésű, de Magyarországon ritka. Loensia pearmani Kimmins, HB2a: X. 9. (1) - Európa jelentős részén előfordul, de sehol sem gyakori. Trichadenotecmm május (Kolbe, 1880) - K2: VIII.30. (2); K13:1990. X (1); Hl: DC.19. (1), DC. 20. (2); H3: DC. 18. (1); H4: IX. 18. (1); HBlb: X.9. (1). - Gyakori, európai elterjedésű faj. Trichadenotecmm innuptum Betz, H2: DC. 19. (1). - Holarktikus elterjedésűnek tekinthető, de rendkívülritkafaj. Faunisztikai értékelés A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben a két gyűjtési szezon során talált 25 Psocoptera faj fele gyakori vagy igen gyakori, és meglehetősen tág ökológiai valenciájú faj. A fajok másik része ugyanakkorritkasága,vagy a környezettel szemben támasztott sajátos igénye, illetve faunatörténeti jelentősége miatt több figyelmet érdemel. (Ez utóbbiak közül is a legfontosabbak lelőhelyeit szemlélteti a 2. ábra.) A gyűjtött anyagból 5 faj (Caecilius fuscopterus, C. atricornis, Ectopsocus briggsi, Peripsocus subfasciatus és Neopsocopsis hirticornis) kifejezetten higrofil, így ezeknek tipikus előfordulási helyük az ártéri erdő. Az itt felsorolt öt fajból három a tájvédelmi körzeten kívül csak Bátorligetről ismert Magyarországon. Közülük is ki kell emleni л Neopsocopsis hirticornist. Ez a faj él Finnországban, általánosan elterjedt Kelet- Európában és gyakorinak látszik ÉK-Ázsiában is (VISNJAKOVA 1986), viszont Közép- Európában igen ritka (pl. a Psocoptera rend szempontjából is alaposan feltárt Németországból is csak a közelmúltban sikerült kimutatni (GÜNTHER 1991)). Ugyanakkor Európa déli területein is előfordul, és ott napsütötte, erősen felmelegedő élőhelyeken találták meg (LIENHARD 1977). Ennek alapján úgy tűnik, hogy a N. hirticornis északi és déli populációinak ökológiai igényei nagyon különbözőek. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi 66

5 Körzetben a fajt a nedves mikroklímája Homorúd, vesszős-háti nyár - fűz ligetben gyűjtöttük, más, hűvös klímájú területekre jellemző-, illetve higrofil fajokkal együtt. Következésképpen az itteni populáció - a bátorligetihez hasonlóan (SziRÁKl 1991) - az északi (és keleti) populációkkal azonos ökológiai rasszhoz tartozhat, és szibériai faunaelemnek tekinthető. Az ártéri erdők faunájának szokásos szinező elemei a hűvösebb klímát kedvelő, Magyarországon inkább a középhegységre jellemző fajok. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben három Psocoptera (Loensia variegata, Stenopsocus stigmaticus, Peripsocus didymus) tekinthetők ilyennek. A tájvédelmi körzet földrajzi helyzete (az ország déli határánál való elhelyezke dése) is rányomja bélyegét az itteni Psocoptera együttes faji összetételére: az alapvetően nedves, hűvös mikroklimatikus hatások ellenére három délies elterjedésű, melegkedvelő faj (Ectopsocopsis cryptomeriae, Ectopsocus meridionalis, Blaste conspurcata) is előfordul. Ezek közül külön figyelmet érdemel az E. cryptomeriae, amely nagy areálján belül elsősorban a palaeotrópusi régióban gyakori (LIENHARD 1978). Európában csak a fentebb már említett két körzetből került elő szabadföldön. Még egy viszonylag "közeli" szabadföldi lelőhelye ismeretes - de már Ázsiából: ez Szocsi. 2. ábra: A faunisztikai és természetvédelmi szempontból jelentős Psocoptera fajok lelőhelyei a BédaKarapancsa Tájvédelmi Körzetben. 67

6 A faj rendkívüli ritkasága miatt kiemelkedően fontos a Trichadenotecnum innuptum előfordulása a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben. Ezt a Psocoptera fajt nemrég írták le az Amerikai Egyesült Államokból (Indiana és Michigan államból) (BETZ 1983), majd megtalálták Svájcban (LIENHARD 1986a) és Magyarországon, Zamárdiban (LlENHARD 1986b) is. Természtvédelmi vonatkozások Védett Psocoptera nincsen, de e csoportritkafajai természeti értékek. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben a rend viszonylag kicsiny fajszámához képest meglepően sok a ritka faj. Ez részben a terület sajátos mikroklimatikus adottságainak, részben földrajzi helyzetének köszönhető, valamint annak, hogy számottevő nagyságú területen összefüggően maradtak meg a természeteshez közeli állapotú, vagy legalább is a természetes vegetáció elemeit jelentős mértékben tartalmazó ártéri erdők. A rovarfauna értékeinek biztonságos megőrzéséhez szükség van a tájvédelmi körzet egésznek védelmére. Ugyanakkor érdemes külön is kiemelni a Homorúd község határában lévő Vesszős-hátat, ahol a figyelmet érdemlő fajok közül több is (Caecilius atricornis, Stenopsocus stigmaticus, Peripsocus didymus és Neopsocopsis hirtieornis) előfordul ugyanazon a helyen. Végezetül: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetet a maga nemében egyedülállóvá teszi a három kiemelkedő faunisztikai értékű Psocoptera faj, az Ectopsocopsis cryptomeriae, Neopsocopsis hirtieornis és Trichadenotecnum innuptum itteni együttes előfordulása. Irodalom BECHET, I Noi contribuai la cunsastrea psocopterelor din Romania. - Stud. Univ. Babes-Bolyai, Ser. Biol. 1972: BETZ, B.W Systematics of the Trichadenotecnum alexanderae species complex (Psocoptera: Psocidae) based on an investigation of modes of reproduction and morphology. - Can. Ent. 115: GÜNTER, К. К Neopsocopsis hirticaomis (Reuter, 1893), neu für die Psocoptera-Fauna Deutschlands (Insecta, Psocoptera: Psocidae). - Faun. Abhandl. Steatl. Mus. Tierkunde Dresden 18: GÜNTHER, K. K., KALINOVIC, I Ectopsocopsis cryptomeriae (Enderlein, 1907) eine bemerkenswerte Art der Psocoptera-Fauna Jugoslawiens. - Dtsch. Ent. Z., N.F. 22: GÜNTHER, K. K., KALINOVIC, I Beitrage zur Kenntnis der Psocoptera-Fauna Jugoslawiens. - Mitt. Zool. Mus. Berlin 53: LlENHARD, С Die Psocopteren des Schweizerischen Nationalparks und seiner Umgebung (Insecta: Psocoptera). - Ergebnisse der wissenschaftlichen Untersuchungen im Schweizerischen Nationalpark 14: LlENHARD, C Ectopsocopsis cryptomeriae (Enderlein, 1907) neu für die Schweiz (Psocoptera, Ectopsocidae). - Mitteil. Ent. Ges. Basel. N. F. 28: 6-7. LlENHARD, C. 1986a. Etudes préliminaires pour une faune des Psocoptéres de la région ouest-paléarctique. III. Contribution a la connaissance de la famille des Psocidae (Insecta: Psocoptera). - Rev. Suisse Zool. 93: LlENHARD, C. 1986b. Beitrag zur Kenntnis der Psocopteren-Fauna Ungarns (Insecta). - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 78:

7 S23RÁKI, GY A survey of the Psocoptera of the Bátorliget nature reserves. - In: Mahunka, S. (ed.) The Bátorliget nature reserves - after forty years, 1990: SZTRÁKI GY Magyarország faunájára új Psocoptera fajok. - Folia Ent. Hung. 52: VlSNJAKOVA, V.N Psocoptera. - In: Ler, P. A. (ed.) Opredelitel naszekomiih Dalnego Vosztoka. I.-Nauka, Leningrád: A survey of the Psocoptera of the Béda-Karapancsa landscape-protection area György SZIRÁKI Twenty five Psocoptera species were collected in the Béda-Karapancsa landscapeprotection area, mostly in poplar-willow and in oak-ash-elm gallery forests. Thirteen species of the identiified psocids are ubiqusts, and live almost everywhere in the arboreal territories of Europe, or even of large areas. Other five psocids (Caecilius fuscopterus, C. atricornis, Ectopsocus briggsi, Peripsocus subfasciatus and Neopsocopsis hirticornis) are definitely hygrophilous, three Psocoptera species (Loensia variegata, Stenopsocus stigmaticus and Peripsocus didymus) first of all prefer the cooler territories of hills and mountains in Hungary, while other three psocids (Ectopsocopsis cryptomeriae, Ectopsocus meridionalis, Blaste conspurcata ) are thermophilous. The habitat where Neopsocopsis hirticornis was found, has a wet microclimate. Consequently - in respect of ecological demands - the present population belongs to the northern (and eastern) populations (to a presumable ecological race) of this species (SZIRÁKI 1991). Coexistence of three very remarkable psocids (Ectopsocopsis cryptomeriae, Neopsocopsis hirticornis and Trichadenotecnum innuptum) represents a considerable value of the examined landscape-protection are. Author's address: Dr. György S23RÁKI H-1431 Budapest P. О. Box 137 Hungarian Natural History Museum 69

A Biodiverzitás napok program keretében Gyűrűfűn fellelt fürgetetvek (Psocoptera)

A Biodiverzitás napok program keretében Gyűrűfűn fellelt fürgetetvek (Psocoptera) Natura Somogyiensis 13 85-90 Ka pos vár, 2009 A Biodiverzitás napok program keretében Gyűrűfűn fellelt fürgetetvek (Psocoptera) Sziráki György Magyar Természettudományi Múzeum, H-1088 Budapest, Baross

Részletesebben

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT A BÉDA-KARAPANCSA TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT A BÉDA-KARAPANCSA TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 6 A BÉDA-KARAPANCSA TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 6 STUDIA PANNONICA (A) SERIES HISTORICO-NATURALIS

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae)

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) Natura Somogyiensis 3 57-62 Kaposvár, 2002 Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) FAZEKAS IMRE FAZEKAS I.: Agriphilia geniculea (Haworth, 1811)

Részletesebben

Natura Somogyiensis 5 77-84 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szárazföldi ászkarák (Isopoda: Oniscidea) faunája FARKAS SÁNDOR 1 és VADKERTI EDIT 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Microlepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae)

Microlepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Microlepidoptera.hu Microlepidoptera.hu 5: 3 7. (2012.12.20.) 3 Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Buschmann

Részletesebben

Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1

Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 123-130 Pécs, 1998 Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 FARKAS Sándor FARKAS, S.: The faunistic results of the study

Részletesebben

A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet és kutatása. Előszó a tanulmánykötethez

A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet és kutatása. Előszó a tanulmánykötethez Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 7-11 Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet és kutatása. Előszó a tanulmánykötethez UHERKOVICH Ákos UHERKOVICH, Ákos: Béda-Karapancsa landscape-protection area

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae)

Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae) Natura Somogyiensis 1 155-159 Kaposvár, 2001 Somogy megye tapogatósbogarainak és gödörkésbogarainak katalógusa (Coleoptera: Staphylinidae: Pselaphinae, Scydmaenidae) RUDNER JÓZSEF RUDNER J.: Catalogue

Részletesebben

Lárvaadatok az Aggtelek Rudabányai-hegyvidék és a Putnoki-dombság tegzesfaunájához (Trichoptera)

Lárvaadatok az Aggtelek Rudabányai-hegyvidék és a Putnoki-dombság tegzesfaunájához (Trichoptera) FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 245 251 Lárvaadatok az Aggtelek Rudabányai-hegyvidék és a Putnoki-dombság tegzesfaunájához (Trichoptera) MÓRA ARNOLD & CSABAI ZOLTÁN ABSTRACT: (Contribution

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

Somogy megye kérészeinek katalógusa (Ephemeroptera)

Somogy megye kérészeinek katalógusa (Ephemeroptera) Natura Somogyiensis 1 87-92 Kaposvár, 2001 Somogy megye kérészeinek katalógusa (Ephemeroptera) KOVÁCS TIBOR KOVÁCS T.: Checklist of the mayfly fauna of Somogy county (Ephemeroptera) Abstract: In this paper

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE CSÍPŐSZÚNYOG (DIPTERA: CULICIDAE) FAUNÁJA. Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE CSÍPŐSZÚNYOG (DIPTERA: CULICIDAE) FAUNÁJA. Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 187 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 187 192, 2007 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE CSÍPŐSZÚNYOG (DIPTERA: CULICIDAE) FAUNÁJA SZABÓ LÁSZLÓ JÓZSEF Debreceni Egyetem, TTK Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér

Részletesebben

Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében

Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében Natura Somogyiensis 1 41-48 Kaposvár, 2001 Medveállatka (Tardigrada) fajok elõfordulása Somogy megyében VARGHA BÉLA - IHAROS GYULA VARGHA B. and IHAROS GY.: Occurence of the water - bear (Tardigrada) species

Részletesebben

A Rinya-ártér Isopoda faunája I. Bakháza FARKAS, S.: The Isopoda fauna of the Rinya region I. Bakháza (Hungary) Abstract: In 1996 the author studied the Isopoda fauna of the Rinya region by pitfall trapping.

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 329 334 Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Bee-fly fauna (Diptera: Bombyliidae) of Aggtelek National

Részletesebben

Új Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae)

Új Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 261 265 Új Pauesia Quilis, 1931 fajok Magyarország faunájában (Hymenoptera: Aphidiidae) ID. KOVÁCS TIBOR KOVÁCS TIBOR ABSTRACT: (New Pauesia Quilis,

Részletesebben

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai

Részletesebben

Adatok a Dráva ártér Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) faunájához

Adatok a Dráva ártér Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) faunájához Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 25-30 Pécs, 1995 Adatok a Dráva ártér Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) faunájához FARKAS Sándor FARKAS, Sándor: Data to the Isopoda (Crustacea: Oniscoidea) fauna of

Részletesebben

Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról

Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 43 48 Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról KONTSCHÁN JENÕ ABSTRACT: (New occurrence of some,

Részletesebben

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 486-492, 2009 A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Lendvay Bertalan és Kalapos Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai

Részletesebben

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése

Részletesebben

Csóka (1992) Gyula környékén kocsányos tölgyön találta meg. Szentkúton Quercus pubescens-en

Csóka (1992) Gyula környékén kocsányos tölgyön találta meg. Szentkúton Quercus pubescens-en FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1995 MATRAENSIS 20: 145-152 Adatok a Meszes-tető (Mátraverebély, Szentkút) tölgyeken előforduló Cynipida-gubacsainak ismeretéhez (Hymenoptera) CSÓKA GYÖRGY - ID. KOVÁCS

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Further data to the caddisflies (Trichoptera) of Hungary

Further data to the caddisflies (Trichoptera) of Hungary FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 83-90 Further data to the caddisflies (Trichoptera) of Hungary SÁRA NÓGRÁDI ABSTRACT. Further data to the caddisfly (Trichoptera) fauna of Hungary. Three

Részletesebben

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö Ő Ó Ö Ó Ő Ü Í Ó Ö Ü Ő Á Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Á Ö Á Ó Ó Ü Í Ó Í Ü Ü Ó Ó Í Á Ö Á Ü Ö Í Ü Í Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ü Ó Ö Ó Ó Ó Ó Ö Ö Ü Ó Ü Ü Ö Ó Ó Ü Ü Ó Ó Ó Í Ó Ü Ú Ö Ó Ó Ó Ü

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM-

AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM- AZ ORSZÁGOS ERDÔREZERVÁTUM- HÁLÓZAT BEMUTATÁSA AZ ORSZÁGOS ERDÔÁLLOMÁNY- ADATTÁR ALAPJÁN PRESENTATION OF THE FOREST RESERVES NETWORK HUNGARY BASED ON THE HUNGARIAN FOREST RESOURCE DATABASE Bartha Dénes,

Részletesebben

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó ü Ö ü ü ó ó ó í ü ü ó ó ó ü ó ó ü ü Ö ü ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó ú ú ü ü Í ú ó í í ú ü Á Í ü Ö ü ü ó Ö ó ó Í ű í ü í ó í í í Ö ó í í í Ö ü ü í í Ö

Részletesebben

ő ő Ó

ő ő Ó ú ő ű ű ő ű ú ő ő ű ű ű ű ú ő ő Ó ú ú ú Ó ő ő ő ú ő ú ú ú ú ú ő ő ő ú ő ú ű ő ő ő ő ú ő ő ő ő ú ú ő ő ő ú Ö ő ú ű ő ű ő ű ő ú ő ő ű Á ő ő ő ő Á Ö Á Ö Ö Ü Ö Ö Ü Ö Ö Í Ö Ö ő Ö Ö Á Ö ő Ó Ó Á Á Ö Ö Á Ő Á Á

Részletesebben

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu

Részletesebben

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű ű ű Ú Í ű ű Í Í Í Í Í Á Í ű Í Í Ó Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű Í Í ÍÍ Í Á ű Á Ó ű Ó Ü Ó Ó Ú Á Á Á Á Á Ó ű ű Ó Á ű ű Ö Ö Í Á Í Ú Ü Í Í Í Ú Á Á Ö Í Í Í Í ű Í Í ű Í Ö ű Í

Részletesebben

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő ö ö í ú ö ö Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö ó í ö ö ö ő ö ó ó ö ö ö í ú ö ó ó ö ó í Ű ö ő ó ö ő ö í ő ö ö ö ö ö ö ö ű í í ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í

Részletesebben

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú Á ö Ó ú ö ű í Ö Ő ö ű í Ó í ö Ó ü Ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó ó í Ó ö Ó ü Ó ö ó í í í í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú ú ó ö Ó ú ö ó ú

Részletesebben

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó Ö ü ü Ö ü ó ü ü í ó í ó í ü í ú ü ó ű ü ó ü ü ó ü ü Á í ó í ü í ú í Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó ó ü ú ó í ü í ó ú ó ó í ü ü ű í ó ó ó ű ó í ó Ö ú Ö ü ó ü ó í Ö ú

Részletesebben

A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Mollusca-faunája

A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Mollusca-faunája Dunántúli Dolg. Terni, tud. Sorozat 6 41-52 Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Mollusca-faunája VARGA András VARGA, András: The mollusc fauna of the Béda-Karapancsa landscape protection area,

Részletesebben

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú Ö ü Ő Ö Ü Ö ü Ó ü ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú ü ú Ö Ö Ö Ő Ó ü ü Í ü ü ü ü Ö Ö ü ű Ö Ó Ö Ő ü ü Ö ü ú Ö ü ú ü ú ü Í Ü ű ű ü ű Í ú Ö Ö ü Ö ü ú ü ü Ü Á

Részletesebben

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ó ü ö ö ü ü ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó

Részletesebben

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó ö Ű Á ü ö ö ú Á ü ö ű ű ö ö ö ö ú ő Ó Á ö ü ö ö ő ő ú ü ő ö Ú Ó ő Ö Á Ö Ö Ö Ö ü Ö Ö Ó Ö Ö Í Ö Ö Í Ó Á Á Ö Ö Á Ö ü ő ö Ú Ó Á Ó Ó Ő Ö Ö Ö Ó Ó Ö Á Ö Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á Á Á Í Á Ö ő ü ő ö ü ú ö ü ö ú ü ü ú ú

Részletesebben

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő Ö Í ú ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő ő ű Í Á ü ő ü ő ő ő ü ő ő ü ű ü ü ő ő ú ő Ü ú ő ő ő ű ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ú ű ő ő ü ű ü ő ő ü ú ú ő ő ü ő Í Ö ő ő ő Í ő ő ü ő ő ű Ü Á Á Á Á Á Á ű ő ő ő ü Í Ó ú Ó Á Á Á

Részletesebben

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü ö ú í ü í Á í Ó Ü í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü ö ö ö ö ö í í í í í ü í í í ö ú í ö í ü ú í í í í í ö ö í í í í í ű ü ű ö Á ű í ü ű ű ű í ű ö ú ö ú ú ü ö ö ű ü ö ú ö ű í í ű í ü ü ö ü

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ VOJNITS

Részletesebben

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus

Részletesebben

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ő ü ű Ö Ó ő ü Ö ü Ö ü Ó ü ú ú ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő ú Ö Ó Á ű Á ü Ö ú Ö ű ő ű Á ú Ó Í ű ű ő Ó ű ő ű ű ű ű ú ú ú ü Ö Ö ő ú ú ú ú ő ü ü Ó ő ú ú ú ü ú Ö Ö Ú ű ű ú Ö ű Ö ű ü ű ú ő ő ű ú

Részletesebben

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Ú Í Í Í ö Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Í ü ü ö Ü ö ö ö ö Ü Ü ö Ü Ü ö Ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü Ü ö ö ö ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü Ü Ü Ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú Ü ö ű ü ö ú ű ü ö ö ö ü ü ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö ű ü Ü ü ü ö

Részletesebben

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ü ü ü Í ö Í ö ű ö ú ö ö ü ö ü ö ű Í ü ö ö ö ü ö ü ú ü ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü ö ű ö ú ö ö ú ö ü ö ü ö ü ü ö ü ö Ö ü ü ö ü ú ö ö ú Ó ö ü Ó ü ü ü ö Ö ü ö ö ú ű

Részletesebben

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü ü í ö ű ö ö í í í í ö ü Ö í ö ö í í ö í ö ö ú ö ö ü Ö ö ö ú ü ü ö ö ú ű ö ü ü ü ö ö ö ü Ö ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü ö ö í ö ö ö ö ö

Részletesebben

ADATOK A BARCSI BORÓKÁS KÉTSZÁRNYÚ (DIPTERA) FAUNÁJÁHOZ

ADATOK A BARCSI BORÓKÁS KÉTSZÁRNYÚ (DIPTERA) FAUNÁJÁHOZ DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERM. TUD. SOR. 2: 149-156. PÉCS, HUNGÁRIA 1981. ADATOK A BARCSI BORÓKÁS KÉTSZÁRNYÚ (DIPTERA) FAUNÁJÁHOZ CSIBY MÁRIA CSIBY, MÁRIA: Data to the Diptera fauna of the Juniper Woodland

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához.

Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. 9 Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. Irta: Kolosváry Gábor. (Egy térképvázlattal és három képpel). A magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával dr. Éhi k Gyula és Dr. Kolosváry Gábor 1942 év nyarán

Részletesebben

Áttekintő térkép / Overview map

Áttekintő térkép / Overview map Ref. Ares(2011)1256228-23/11/2011 1. melléklet / Annex 1. Áttekintő térkép / Overview map 0 2 000 4 000 8 000 1:120 000 HUDI20034 Herkályi-erdő i gyakorlótér Gönyűi-lőtér HUDI20001 Bőnyi-erdő (jelölt /

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park katonalégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Stratiomyidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park katonalégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Stratiomyidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 297-304 Az Aggteleki Nemzeti Park katonalégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Stratiomyidae) TÓTH SÁNDOR Abstract: (Soldeirfly fauna

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 189-198, 1992 A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben DOMOKOS Tamás ABSTRACT: (The influence of climate on the form of

Részletesebben

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 119 126 A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FISLI ISTVÁN ABSTRACT.: The distribution of the family Phryganeidae (Trichoptera)

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE Tájökológiai Lapok 12 (2): 429 435. (2014) 429 A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE ALMÁSI Barnabás, DEMETER András, HOLLÓSI Aranka, MAJOR Borbála, MARTON Krisztina, MERZA Péter, MOLNÁR Levente,

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata)

Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata) Natura Somogyiensis 1 93-99 Kaposvár, 2001 Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata) TÓTH SÁNDOR TÓTH S.: Checklist of dragonflies of Somogy county (Insecta: Odonata) Abstract: Based on

Részletesebben

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1 Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján

Részletesebben

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)

Részletesebben

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója Melegkedvelő flóra elemek evolúciója és klimatikus vonatkozásai Magyarország és az északi félgömb kainozoikumi flóráiban. (OTKA által támogatott kutatás) (Erdei Boglárka, Hably Lilla) A hajdani szárazföldi

Részletesebben

Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról

Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 75-79 Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról KOVÁCS TffiOR-HEGYESSY GÁBOR ABSTRACT: (New and rare beetles from Hungary.) The paper is reporting

Részletesebben

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó Í ö í ú ú ó ú Ö ü Ú ú Ö ü ó ü ó ö ö ó ó ö í ó í ó í Í ó í ö ö ö ó í ü ó ö ü ü ú ó ó ó ó ó ó í ó ó ó í ú ó ó ó ó ó í ü í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó

Részletesebben

A Kékes-Észak erdõrezervátum (Mátra hegység) páncélosatka-faunája 1

A Kékes-Észak erdõrezervátum (Mátra hegység) páncélosatka-faunája 1 FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 283 288 A Kékes-Észak erdõrezervátum (Mátra hegység) páncélosatka-faunája 1 KRESZIVNIK V. MAHUNKA S. ABSTRACT: (Oribatid fauna of the Kékes-Észak forest

Részletesebben

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É

Részletesebben

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ü ű ú í í ü í ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ó ű ó í Á í ó ü í ó ó í ü ü ű ó í ü í í ü í í í ó í ó í ü ó Ó í ó ó ó í í í ü Í ó ó í í í í ó í í

Részletesebben

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö Á Ö É Á É Ő Ü Ü ü ö Ö ü ú ö í ü ü ó ó Á ö ó ö ö ö Ö í ü ü ü í í ü ü ö ü ü ü ü ö í ó ó Ő ó ó ö ó ö í ü í Í ó í ó ö í ó ó ö ó ó ö ó ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í

Részletesebben

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í ü ö É ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í í í ö Á í ű í ü ö í ű ö í ú ű í ű ü ö í ű ö ű ö ö ű ö

Részletesebben

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í ö Ö ü ö Ü Ö Ö ü ú í Ó ü ü ö ó ö ö Á ó ó ó ü í ö í ö ö ó ö ö í í Ő í ó Ő ü ú ó ö ö ó ö í ü ó ó ö í ó í ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü

Részletesebben

Ü

Ü Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1166 0.2.2 Species name Triturus cristatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name közönséges tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó Á Á Ó Ö Á í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó ó í í ó ó ű ű ö ű ú í ö ó ó í ó ó ö ö Ü ú ó Ü ö ö í ö í ó ó ó ű í ó ö ö í í ö ö í ö Í ó ö í ö ö ó ó ö ö í ó ö ö í í ö í ú Í

Részletesebben

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő ö Ö ő ü ü ő Á ü ö ö ő ő ű ő ü ő Ö ö ő í ő ö í ö ö ő ő ö í ú Á Á Á í Á í ü Á ő í í ő Á í ő ő ú ő ö ö ő Í í ő ő í í ö í ő Ó ő ő í ö ő ő ü ö ö ő ö í ö ő í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö

Részletesebben

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í Á ö Á Á É Ö í ö Ö Á Ó Ű ú ű Ü ö ö ú ö ú í ö í ö ö ö í Ö ö í ö Ő ü ö ö í Á Ö Ú ű Ö í Ö ö ö Ö ü ű ö ű ö Ö ü ö Ö Ö Ö ö í ö ö Ö ö í Ö ö Ú ö ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü

Részletesebben

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű

Részletesebben

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü É Á í É Á Á ü Ú ű í Í Í Ü ü ú ü Í ü ü ü ü Í ü Í í ü ü ü ü ü ü ü ü ü í Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü Í Ó Í Ó ü ü ü Í ü ü É ü ü ü ü ü É ü ü Í ü ü ü Í Ó Í Ó í Á í É ü í Í ü í Í í í ü ü É ü ü

Részletesebben

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö

Részletesebben

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó

Részletesebben

PARASITOLOGY HUNGARICA

PARASITOLOGY HUNGARICA PARASITOLOGY HUNGARICA PARASITOLOGY HUNGARICA 8. kötet Tomus 8. Szerkeszti Dr. KASSAI Tibor és Dr. MURAI Éva A Magyar P a r a z i t o l ó g u s o k Társasága és a Természettudományi M ú z e u m folyóirata

Részletesebben

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á Ö ü ó Ö ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ü í í ü ü ü ü ó ü ü ú ó ü ü ü í ó í ü ü í ó í ó í ó ó ó ó í ó ó ó í í ó ü ú É Ö í í í ú ó í ü í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó

Részletesebben

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö

Részletesebben

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í

Részletesebben