Tájékoztató a sajtóterméket Bejelentő lap adatlaphoz

Átírás

1 Tájékoztató a sajtóterméket Bejelentő lap adatlaphoz A jelen tájékoztató és kitöltési útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a sajtóterméket bejelentő ügyfelek számára a Bejelentő lap adatlap megfelelő értelmezéséhez és kitöltéséhez. A tájékoztató az alábbi témaköröket tartalmazza: 1. A Hatóság hatásköre 2. A bejelentési eljárásra vonatkozó (közös) szabályok 3. Új sajtótermék nyilvántartásba vétele a.) Nyilvántartásba vételi (bejelentési) kötelezettség b.) A sajtótermék, az alapító és a kiadó fogalma c.) Díjfizetési kötelezettség d.) A nyilvántartásba vétel visszavonása 4. Nyilvántartásba vett sajtótermék adatainak módosítása 5. Nyilvántartásba vett sajtótermék adatainak törlése 1. A Hatóság hatásköre A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv) 41. (4) bekezdés h), i) és a 184. (1) bekezdés a), cd) pontjában meghatározott hatásköre alapján látja el a nyomtatott és internetes sajtótermékek nyilvántartását. A Hatóság hatásköre kiterjed a sajtótermékek nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásba vétel visszavonására, a sajtótermékek nyilvántartásból való törlésére és a sajtótermékekkel kapcsolatos adatok módosításának kezelésére. 2. A bejelentési eljárásra vonatkozó (közös) szabályok A sajtótermék nyilvántartásba vétele iránti bejelentés magyar nyelven, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján ( elérhető elektronikus vagy papír alapú Bejelentő lap felhasználásával nyújtható be. A Bejelentő lap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható meg. A Bejelentő lapot hiánytalanul, az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. A Bejelentő lapot annyi példányban kell kitölteni, amennyi sajtóterméket kíván bejelenteni. A szükséges mellékleteket valamennyi Bejelentő laphoz külön (sajtótermékenként) csatolni kell. a.) Elektronikus úton történő bejelentés A kérelmet (bejelentést) - amennyiben a Bejelentő rendelkezik a MAGYARORSZÁG.HU Kormányzati Portál használatára feljogosító Ügyfélkapu azonosítóval - elektronikus úton, a Hatóság honlapján ( elérhető Bejelentő lap felhasználásával kell kitölteni és a Hatóság részére megküldeni. Az elektronikus bejelentő lapon az előzetesen - a Befizetési azonosító igénylő űrlap segítségével - igényelt befizetési azonosítót fel kell tüntetni. b.) Postai úton vagy személyesen történő bejelentés Amennyiben a Bejelentő nem rendelkezik Ügyfélkapu azonosítóval, lehetősége van a PDF formátumú bejelentő lapot kézzel vagy az RTF formátumú bejelentő lapot számítógépes szövegszerkesztővel is kitölteni. A kérelem hiánytalanul kitöltött, keltezéssel és cégszerű aláírással ellátott eredeti példánya postai úton vagy személyesen nyújtható be (cím: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda, 6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15.; levélcím: 6701 Szeged, Pf.: 689.)

2 3. Új sajtótermék nyilvántartásba vétele a.) Nyilvántartásba vételi (bejelentési) kötelezettség Az Mttv. 41. (2) és 46. (1) bekezdése szerint a Magyarországon letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket a szolgáltatás, illetve a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül be kell jelenteni a Hatóságnak. A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak kiadója vagy alapítója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik. A nyilvántartásba vétel nem feltétele e szolgáltatás, illetve tevékenység megkezdésének. Ha a sajtótermék kiadója nyomtatott és internetes sajtóterméket is megjelentet, az Mttv. 41. (5) bekezdése alapján köteles sajtótermékeit külön-külön bejelenteni. Amennyiben a megjelentetett internetes sajtótermék tartalma teljes mértékben megegyezik a nyomtatott sajtótermék tartalmával, egyfajta digitális másolata annak, abban az esetben csak a nyomtatott sajtóterméket kötelező bejelenteni. (Az ügyfél kérelmére az internetes sajtótermék ebben az esetben is külön bejelentésre kerülhet.) Internetes sajtótermék és hírportál esetében, továbbá ha a nyomtatott sajtóterméknek interneten elérhető digitális másolata van, ezen internetes elérhetőséget 1 a bejelentő lapon meg kell jelölni. A Hatóság e törvény alapján az internetes újságok és hírportálok (együtt a továbbiakban: internetes sajtótermékek) nyilvántartásával kapcsolatos feladatait január 1. napjától, a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásával kapcsolatos feladatait az Mttv (3) bekezdése alapján január 1. napjától látja el január 1. napjától a nyomtatott sajtótermékekkel kapcsolatos bejelentéseket is a Hatósághoz kell megküldeni, nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz! b.) A sajtótermék, az alapító és a kiadó fogalma A sajtótermék, az alapító és a kiadó fogalmát az Mttv határozza meg. Ennek alapján sajtótermék a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önállóan, üzletszerűen rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett szolgáltatás. Az Mttv. hivatkozott pontjában található fogalom-meghatározás négy alapvető szempontot határoz meg, amely egy képi szöveges tartalmat nyújtó napilapot, időszaki lapot, internetes újságot vagy hírportált sajtótermékké tesz: a) a gazdasági szolgáltatás fogalmi elemnek való megfelelés, b) a szerkesztői felelősség, c) a tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási cél, és d) a nyilvánossághoz történő eljuttatás, mint elsődleges cél. A sajtótermék Mttv. 46. szerinti nyilvántartásba vételére abban az esetben van lehetőség, és a sajtótermék nyilvántartásba vételi kötelezettség kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a fentiek szerinti négy feltétel együttesen teljesül. Ezen feltételek bármelyikének hiányában (például ha a kiadó az általa szerkesztett médiatartalom közzétételével önmagában nem termel - nem termelhet - bevételt, a bejelentett tevékenység nonprofit, gazdasági hasznot elvben sem termel, azaz a gazdasági szolgáltatás fogalmi elemnek nem felel meg) az adott médiatartalom nem minősül sajtóterméknek. Alapító egyrészt az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a sajtótermék első példányának megjelenését megelőzően a lap célját, jellegét és irányvonalát meghatározza, ezeket ellenőrzi, valamint a rendszeres megjelenés megkezdéséről gondoskodik, amely alapján a sajtótermék feletti rendelkezési jogosultság (a sajtótermék nyilvántartásba vételének bejelentése, 1 Az internetes elérhetőséget www és/vagy előtaggal együtt kell megjelölni 2

3 nyilvántartásból való törlésének bejelentése vagy jóváhagyása, a kiadó megjelölése) megilleti; alapító továbbá az, akire az alapítói jog az alapítóról átruházásra kerül. A törvény fogalom meghatározása szerint tehát az alapító nem csak az, aki az adott címmel megjelenő sajtóterméket (első alkalommal) létrehozta, hanem az is, akire ezen első alapító az alapítói jogot átruházta. Az alapítói jog egyfajta tulajdonosi jellegű jogkör; olyan (vagyoni értékű) jogosultság, amely átruházható. Amennyiben valamely sajtótermék alapítói joga valakire átruházásra kerül, a továbbiakban ezen új alapító (és nem az egykori létrehozó ) lesz a sajtótermék alapítója. Kiadó az a természetes vagy jogi személy, aki a sajtótermék rendszeres megjelentetése céljából a rendeltetésszerű működéshez szükséges körben a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, az alapítóval megkötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja. Nincs kizárva, hogy ugyanaz a személy egyidejűleg alapító és kiadó legyen. Az alapító azonban az alapítói jog terjedelméből fakadóan jogosult bármely más személyt is kiadóként megjelölni, és viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket közös megállapodásban rendezni. c.) Díjfizetési kötelezettség Új sajtótermék bejelentése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet (Díjrendelet) előírásai szerint forint eljárási díjat kell fizetni. A díjfizetésre kötelezettnek a díjat a kérelem benyújtását megelőzően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízás közlemény rovatában elektronikus úton történő bejelentés esetén a befizetési azonosítót, postai úton vagy személyesen történő bejelentés esetén a kérelmező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát (sajtótermék nyilvántartásba vétele) kötelező feltüntetni. A befizetőnek lehetősége van egyidejűleg (ugyanazon befizetés alkalmával) egy összegben több eljárási díjat befizetnie; elektronikus úton történő bejelentés esetén több sajtótermékkel összefüggésben is egyetlen befizetési azonosítót kell igényelni, miközben postai úton vagy személyesen történő bejelentés esetén az érintett eljárások számát és tárgyát kell a közleményben egyértelműen jelezni (például: 12 db új sajtótermék bejelentése ). A természetes személy kérelmező a díj megfizetését a hatóság fenti számlaszámára készpénz-átutalási megbízás ( csekk ) útján is teljesítheti. A befizetett díjról a befizetési bizonylat, illetve a feladóvevény alapján a Hatóság számlát állít ki. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére, valamint a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárás díjmentes. d.) A nyilvántartásba vétel visszavonása A nyilvántartásba vétel visszavonására a bejelentett sajtótermék címével vagy az alapítóval (kiadóval) összefüggésben fennálló összeférhetetlenségi ok miatt kerülhet sor. A bejelentett sajtótermék címe miatt vonja vissza a nyilvántartásba vételt a Hatóság (a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala), ha a cím egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy ha a sajtótermék elnevezésében olyan személy neve szerepel, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve szerepel, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerekkel közvetlenül összefüggésbe hozható. Az Mttv. 46. (3) tételesen felsorolja a nyilvántartásba vételi eljárás során az alapítóval és a kiadóval szemben fennálló összeférhetetlenségi okokat. Ennek alapján a sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló 3

4 sajtótermék alapítását vagy kiadását. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne. 4. Nyilvántartásba vett sajtótermék adatainak módosítása Az Mttv. 46. (7) és (8) bekezdése alapján a nyilvántartásban szereplő kiadónak és alapítónak 15 napon belül be kell jelentenie a Hatósághoz, ha a nyilvántartásban szereplő adatai módosultak. Amennyiben a kiadó személyében történik változás, a nyilvántartásban szereplő kiadónak kell kezdeményeznie a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását és bejelenteni az új kiadót. Ennek elmaradása esetén az alapítóra hárul ez a feladat. A sajtótermék hatósági nyilvántartásba vett címének ( elnevezésének ) módosítására nincs lehetőség, annak azonban nincs akadálya, hogy (az adott elnevezésű) sajtótermék a nyilvántartásból kérelemre törlésre, majd ezt követően egy új bejelentésnek megfelelően újabb elnevezés alatt nyilvántartásba vételre kerüljön. Módosítás esetében a (korábbi) nyilvántartásba vételi okirat számát a kérelmezőnek meg kell jelölni. A sajtótermék nyilvántartás keretében a változás-bejelentésre irányuló eljárás díjmentes (ingyenes). Amennyiben a sajtótermék a sajtóról szóló évi II. törvény alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) által vezetett nyilvántartásban szerepel, és az Mttv (2) bekezdése által előírt adat-kiegészítési kötelezettségének teljesítése érdekében tesz bejelentést, a Hatóság a kérelmet nyilvántartási adatok módosítására irányuló eljárás keretein belül bírálja el. A sajtótermék címére tekintettel történő visszavonás ebben az esetben nem alkalmazható. 5. Nyilvántartásba vett sajtótermék adatainak törlése Az Mttv. 46. (6) bekezdése alapján a sajtóterméket akkor kell törölni a nyilvántartásból, ha a) - a fentiek szerint - a nyilvántartásba vétel visszavonásának lenne helye, b) az alapító vagy amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás, úgy az alapító jóváhagyásával a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését, c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják, d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy e) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alapító legalább tizenöt napja jogutód nélkül megszűnt. Kérelemre tehát a Hatóság az alapító vagy amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás, úgy az alapító jóváhagyásával a kiadó kifejezett kérelme alapján jár el; ebben az esetben a (korábbi) nyilvántartásba vételi okirat számát a kérelmezőnek meg kell jelölni. A sajtótermék nyilvántartás keretében a törlésre irányuló eljárás díjmentes (ingyenes). További információk Amennyiben az adatlappal, illetve a sajtónyilvántartásba vétellel kapcsolatban további kérdései vannak, akkor az info@nmhh.hu címen, illetve a számon érdeklődhet. 4

5 Kitöltési útmutató a sajtóterméket Bejelentő lap adatlaphoz Amennyiben a Bejelentő rendelkezik a MAGYARORSZÁG.HU Kormányzati Portál használatára feljogosító Ügyfélkapu azonosítóval, a kérelmet elektronikus úton kell kitölteni és a Hatóság részére megküldeni. Az elektronikus bejelentő lap többletinformációkat tartalmazó felugró ablakokkal és - a Bejelentő által megjelölt lehetőségek alapján - a kitölteni rendelt adatmezők személyre szabásával segíti az ügyfelek munkáját. Az elektronikus bejelentő lap és az azzal kapcsolatos tájékoztatás az alábbiakban érhető el: Az alábbi kitöltési útmutató az Ügyfélkapu azonosítóval nem rendelkező ügyfelek részére javasolt papír alapú bejelentő lap megfelelő kitöltéséhez nyújt segítséget. 1. A sajtótermék adatai Kérjük, jelölje meg X-szel a felsorolt lehetőségek közül, hogy új sajtótermék nyilvántartásba vételét, vagy már nyilvántartásba vett sajtótermék adatainak módosítását kéri. Nyilvántartásba vétel a sajtótermék adatbázisban történő első regisztrációja. Módosítás a korábban bejelentett sajtótermék adatainak módosítása vagy az adatokban bekövetkezett változások átvezetése, vagy az Mttv (2) bekezdése által előírt adat-kiegészítési kötelezettség teljesítése. Törlés a korábban bejelentett sajtótermék törlése. Amennyiben már nyilvántartásba vett sajtótermék adatainak módosítását vagy törlését kéri, adja meg a korábban bejelentett sajtótermék nyilvántartásba vételi ügyiratszámát. 1.1.A sajtótermék címe (elnevezése) Kérjük, e pontban a sajtótermék teljes címét (elnevezését, nevét) adja meg A sajtótermék internetes címe(i) Ezt a pontot csak akkor kell kitölteni, ha internetes sajtóterméket jelentenek be, vagy a bejelentett nyomtatott sajtótermékkel teljes mértékben megegyező digitális másolat az interneten is elérhető. Ha az internetes változat nem teljes mértékben egyezik meg a nyomtatott változattal (különösen ha az interneten nem csak PDF változat, hanem számos többlettartalom, további rovatok, cikkek, stb. is elérhetőek), akkor a sajtóterméket külön-külön nyomtatott és internetes sajtótermékként, külön Bejelentő lapok kitöltésével kell bejelenteni. E pontban azon internetes címek megadását kérjük, amelyeken a Kiadó az internetes újságot, hírportált vagy a bejelentett nyomtatott sajtótermékkel teljes mértékben megegyező digitális másolatot a nyilvánosság számára elérhetővé teszi. Az internetes címet www és/vagy előtaggal együttesen kell megadni Besorolása - internetes újság - hírportál - internetes újság + hírportál - nyomtatott sajtótermék ( digitális másolat nélkül) - nyomtatott sajtótermék, amellyel teljes mértékben megegyező digitális másolat az interneten is elérhető A sajtótermék besorolása az öt lehetőség közül csak az egyik lehet. 5

6 1.4. Az első megjelenés időpontja A sajtótermék első megjelenésének tényleges vagy tervezett dátuma év.hónap.nap formátumban megadva. Pl Azt az időpontot kell megjelölni, amikor a sajtótermék első példánya (az első kiadó, és nem az esetlegesen megváltozott új kiadó kiadásában) eredendően (és nem kiadóváltást követően) megjelent. Ez az időpont minden sajtótermék esetében állandó; a kiadó és/vagy az alapító megváltozása erre az időpontra nincs hatással. 2. A Bejelentő adatai A 2. pontban szereplő adatokat abban az esetben kell kitölteni, amennyiben Bejelentőként (a kérelem aláírójaként ) - a sajtótermék korábbi Kiadója jár el (azaz a Bejelentő és a nyilvántartás szerinti Kiadó azonos személy) - a sajtótermék korábbi Alapítója jár el (azaz a Bejelentő és a nyilvántartás szerinti Alapító azonos személy) - meghatalmazás alapján képviselő (például: meghatalmazott, ügyvédi iroda, stb.) jár el. Az Mttv. 46. (1) bekezdése szerint a sajtótermék nyilvántartásba vételét annak kiadója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik. Ennek megfelelően a nyilvántartásba vételi szándékot bejelentheti a Kiadó, Alapító, vagy egy a nevükben megállapodás vagy meghatalmazás alapján - eljáró személy/szervezet. Kérjük ebben a pontban a hat lehetőség közül a megfelelő egyetlen lehetőséget X-szel jelölje meg. Ha a bejelentés tárgya szerint az alapítói vagy a kiadói jogok átruházásra kerültek, az erről rendelkező szerződést, megállapodást, stb. mellékelni kell. Nem természetes személy bejelentő esetén mellékelni kell továbbá a képviseleti jogosultságot igazoló okirat így különösen aláírási címpéldány, meghatalmazás másolatát. Tájékoztatjuk, hogy a hatósági eljárásban való, meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultságot közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban szükséges igazolni. (A közokirat, valamint a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmának meghatározását jelen Kitöltési útmutató 1. sz. melléklete tartalmazza.) Amennyiben ilyen meghatalmazást csatol, kérjük, jelölje a mellékleteknél a Bejelentő lapon A Bejelentő neve (megnevezése): Kérjük a bejelentést benyújtó személy vagy szervezet teljes nevét adja meg. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. gazdasági társaság, egyesület, alapítvány, köztestület, egyéb társadalmi szervezet) esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban (a nyilvántartó hatóság nyilvántartásában) szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a képviseleti jogot (közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásával) igazolni kell, kivéve abban az esetben, ha - gazdasági társaságok esetén - a cégjegyzésre jogosult közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény július 1-jei hatályba lépését követően indult) cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróság részére benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék (a sajtótermék nyilvántartásba vétele iránti eljárás során) tartalmazza. (Ilyen esetben a szükséges adatokat a Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, a céginformációs szolgálaton keresztül, elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.) Természetes személy esetén a személyazonosító igazolványban vagy ha ezzel nem rendelkezik érvényes útlevélben, vagy január 1. napját követően kiállított gépjármű vezetői engedélyben - szereplő teljes nevet kell feltüntetni A Bejelentő lakcíme (székhelye) Az adatcsoportban belföldi jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a szervezet székhelyét, belföldi egyéni cég esetén a szervezet székhelyét, belföldi egyéni vállalkozó esetén a vállalkozás székhelyét, belföldi természetes személy esetén lakhelyét kell megadni. Egyéni vállalkozó és természetes személy bejelentheti a lakóhelyétől eltérő címen lévő tartózkodási helyét (korábbi elnevezése: ideiglenes lakcím) Telefonszáma A Bejelentő aktuális, élő telefonszáma +36 körzetszám/telefonszám formában. 6

7 2.4. A Bejelentő aktuális, élő elektronikus levelezési címe Cégjegyzékszáma, illetve nyilvántartási száma A cégjegyzékszám a cégnyilvántartás szerinti nyilvántartási szám, amelyet a cégbíróság cégbejegyzéskor az adott céghez elektronikusan hozzárendel. A cégjegyzékben nem szereplő jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nyilvántartási számát a nyilvántartó hatóság állítja ki. Az egyéni vállalkozók nyilvántartási száma a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban szereplő nyilvántartási szám. Azon szervezetek (pl. egyetemek, közintézmények), amelyek PIR 2 számmal rendelkeznek, a PIR számot kell, hogy megadják. 3. A Kiadó adatai 3.1. A Kiadó adatai A Kiadó neve Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. gazdasági társaság, egyesület, alapítvány, köztestület, egyéb társadalmi szervezet) esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban (a nyilvántartó hatóság nyilvántartásában) szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a képviseleti jogot (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásával) igazolni kell, kivéve abban az esetben, ha a cégjegyzésre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény július 1-jei hatályba lépését követően indult) cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróság részére benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék (a sajtótermék nyilvántartásba vétele iránti eljárás során) tartalmazza. (Ilyen esetben a szükséges adatokat a Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, a céginformációs szolgálaton keresztül, elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.) Természetes személy esetén a személyazonosító igazolványban vagy ha ezzel nem rendelkezik érvényes útlevélben, vagy január 1. napját követően kiállított gépjármű vezetői engedélyben - szereplő teljes nevet kell feltüntetni A Kiadó lakcíme (székhelye) Az adatcsoportban belföldi jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a szervezet székhelyét vagy telephelyét, belföldi egyéni cég esetén a szervezet székhelyét vagy telephelyét, belföldi egyéni vállalkozó esetén a vállalkozás székhelyét vagy telephelyét, belföldi természetes személy esetén lakhelyét kell megadni Telefonszáma A Kiadó aktuális, élő telefonszáma +36 körzetszám/telefonszám formában A Kiadó aktuális, élő elektronikus levelezési címe Cégjegyzékszáma, illetve nyilvántartási száma A cégjegyzékszám a cégnyilvántartás szerinti nyilvántartási szám, amelyet a cégbíróság cégbejegyzéskor az adott céghez elektronikusan hozzárendel. A cégjegyzékben nem szereplő jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nyilvántartási számát a nyilvántartó hatóság állítja ki. Az egyéni vállalkozók nyilvántartási száma a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban szereplő nyilvántartási szám. 2 PIR szám: a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) törzskönyvi azonosító száma 7

8 Azoknak a természetes személyeknek, akik nem egyéni vállalkozóként kérik a sajtótermék nyilvántartásba vételét, nem kell a pontban szereplő cégjegyzékszámot vagy nyilvántartási számot megadni, nekik a pontban szereplő adatokat kell megadni. Azon szervezetek (pl. egyetemek, közintézmények), amelyek PIR számmal rendelkeznek, a PIR számot kell, hogy megadják pont Az adatokat csak abban az esetben kell megadni, ha a Kiadó természetes személy. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény 4. (4) bekezdése alapján természetes személyazonosító adat a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 17. (2) és az Mttv. 41. (6) bekezdése alapján a Hatóság jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából nevének, születési nevének, születési idejének, születési helyének, anyja nevének, lakcímének, valamint külön törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának kezelésére Születési neve Amennyiben a Kiadó természetes személy, akkor a teljes születési nevet (családi és utónév) kérjük megadni Születési helye és ideje Amennyiben a Kiadó természetes személy, a születési helyét és a születési idejének dátumát év.hónap.nap formátumban kérjük megadni. Pl Anyja neve Amennyiben a Kiadó természetes személy, abban az esetben az édesanyja születési családi és utónevét kérjük itt megadni A Kiadó képviselőjének adatai A Kiadó képviselője az a személy, aki - jogszabály vagy cégnyilvántartás, bírósági nyilvántartás, stb. alapján - a külvilág felé a Kiadó szervezetének képviseletére (jognyilatkozat megtételére, stb.) jogosult. A képviseleti jogosultságot igazoló okirat így különösen aláírási címpéldány másolatát mellékelni kell A Kiadó képviselőjének neve Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni. Természetes személy esetében a személyazonosító igazolványban szereplő nevet, vagy ha ezzel nem rendelkezik érvényes útlevélben, vagy január 1. napját követően kiállított gépjármű vezetői engedélyben - szereplő teljes nevet kell feltüntetni A Kiadó képviselőjének postai levelezési címe Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni Telefonszám A Kiadó képviselőjének aktuális, élő telefonszáma +36 körzetszám/telefonszám formában A Kiadó képviselőjének aktuális, élő elektronikus levelezési címe A Kiadó Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személyének adatai A Kiadó Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személye az a személy, akit ekként az esetleges jövőbeni egyeztetések céljából megjelölnek. Ha a 3.2. pontban szereplő képviselő személye azonos a 3.3. pontban megjelölt kapcsolattartásra kijelölt személlyel, akkor a 3.3. pontot nem kell kitölteni. 8

9 A Kiadó Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy neve Kérjük, hogy azt a személyt, szervezetet jelölje meg, aki a bejelentést követően a Hatósággal közvetlen kapcsolattartó lesz. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni. Természetes személy esetében a személyazonosító igazolványban szereplő nevet, vagy ha ezzel nem rendelkezik érvényes útlevélben, vagy január 1. napját követően kiállított gépjármű vezetői engedélyben - szereplő teljes nevet kell feltüntetni A Kiadó Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy postai levelezési címe Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti postai levelezési címet kell beírni Telefonszáma A Kiadó Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személyének aktuális, élő telefonszáma +36 körzetszám/telefonszám formában A Kiadó Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személyének aktuális, élő elektronikus levelezési címe Összeférhetetlenségi nyilatkozat A 3.4. pontot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a Kiadó természetes személy! Az Mttv (3) bekezdése szerint a sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A Bejelentőnek arról kell nyilatkoznia, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn az Mttv. szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az a sajtótermék nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne. 4. Az Alapító adatai Alapítóként azt a személyt vagy szervezetet kell megjelölni, aki (amely) a bejelentés időpontjában joghatályosan az alapítói jogok jogosultja, és aki (amely) az alapítói jogokat a bejelentés időpontjában ténylegesen és jogszerűen gyakorolja, azaz a) ha az alapító személyében a sajtótermék első megjelenése óta nem következett be változás, akkor azt a személyt vagy szervezetet, aki (amely) korábban a sajtótermék első megjelenését megelőzően magát a sajtóterméket alapította; b) ha az alapító személyében a sajtótermék első megjelenése óta (szerződés, megállapodás, öröklés, szervezeti átalakulás, stb. útján) változás következett be, akkor azt a személyt vagy szervezetet, akire az alapítói jogok a korábbi alapítóról joghatályosan átruházásra kerültek (átszálltak). Kérjük, X-szel jelölje meg, hogy az Alapító személye azonos vagy sem a kiadóval. Amennyiben az Alapító és a Kiadó azonos személy vagy szervezet, akkor a 4. pontot nem kell kitölteni. Amennyiben a sajtóterméknek egynél több Alapítója van, akkor a további Alapítók pontig terjedő adatait a Bejelentő lap S-02 számú pótlapján adhatja meg. Amennyiben az Alapító külföldi természetes személy vagy külföldi jogi személy, külföldi jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és az alábbi feltételek fennállnak, kézbesítési meghatalmazottat kell megneveznie: a) magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik, b) magyarországi képviselőt - aki helyette eljárni jogosult - nem nevezett meg, vagy ilyennel nem rendelkezik és c) elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye. A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy a hatósági eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átvegye, és azokat az ügyfél részére továbbítsa; e tevékenységéért az ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek. 9

10 4.1. Az Alapító adatai Az Alapító neve Kérjük az Alapító teljes nevét adja meg. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni. Természetes személy esetén a személyazonosító igazolványban vagy ha ezzel nem rendelkezik érvényes útlevélben, vagy január 1. napját követően kiállított gépjármű vezetői engedélyben - szereplő teljes nevet kell feltüntetni Az Alapító lakcíme (székhelye) Az adatcsoportban belföldi jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a szervezet székhelyét vagy telephelyét, belföldi egyéni cég esetén a szervezet székhelyét vagy telephelyét, belföldi egyéni vállalkozó esetén a vállalkozás székhelyét vagy telephelyét, belföldi természetes személy esetén lakhelyét kell megadni. Ha az Alapító lakcíme (székhelye, telephelye) nem Magyarországon található, abban az esetben az ország mezőt is töltse ki Telefonszáma Az Alapító aktuális, élő telefonszáma +36 körzetszám/telefonszám formában Az Alapító aktuális, élő elektronikus levelezési címe Cégjegyzékszáma, illetve nyilvántartási száma A cégjegyzékszám az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium cégbírósági adatbázisában tárolt nyilvántartási szám, amelyet a cégbíróság cégbejegyzéskor az adott céghez elektronikusan hozzárendel. A cégjegyzékben nem szereplő jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nyilvántartási számát a nyilvántartó hatóság állítja ki. Az egyéni vállalkozók nyilvántartási száma a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban szereplő nyilvántartási szám. Azoknak a természetes személyeknek, akik nem egyéni vállalkozóként kérik a sajtótermék nyilvántartásba vételét, nem kell a pontban szereplő cégjegyzékszámot vagy nyilvántartási számot megadni, nekik a pontban szereplő adatokat kell megadni. Azon szervezetek (pl. egyetemek, közintézmények), amelyek PIR számmal rendelkeznek, a PIR számot kell, hogy megadják pont Az adatokat csak abban az esetben kell megadni, ha az Alapító természetes személy. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény 4. (4) bekezdése alapján természetes személyazonosító adat a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 17. (2) bekezdése alapján a Hatóság jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából nevének, születési nevének, születési idejének, születési helyének, anyja nevének, lakcímének, valamint külön törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának kezelésére Születési neve Természetes személy esetén a teljes születési nevet (családi és utónév) kérjük megadni Születési helye és ideje Amennyiben az Alapító természetes személy, a születési helyét és a születési idejének dátumát év.hónap.nap formátumban kérjük megadni. Pl Anyja neve Amennyiben az Alapító természetes személy, abban az esetben az édesanyja születési családi és utónevét kérjük itt megadni. 10

11 4.2. Az Alapító képviselőjének adatai Az Alapító képviselője az a személy, aki - jogszabály vagy cégnyilvántartás, bírósági nyilvántartás, stb. alapján - a külvilág felé az Alapító szervezetének képviseletére (jognyilatkozat megtételére, stb.) jogosult. A képviseleti jogosultságot igazoló okirat így különösen aláírási címpéldány másolatát mellékelni kell Az Alapító képviselőjének neve Kérjük, adja meg az Alapító képviselőjének a nevét. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni. Magyar természetes személy esetén a személyazonosító igazolványban, vagy ha ezzel nem rendelkezik érvényes útlevélben, vagy január 1. napját követően kiállított gépjármű vezetői engedélyben - szereplő teljes nevet kell feltüntetni Az Alapító képviselőjének postai levelezési címe A képviselő postai levelezési címét kell beírni Telefonszáma Az Alapító képviselőjének aktuális, élő telefonszáma +36 körzetszám/telefonszám formában Az Alapító képviselőjének aktuális, élő elektronikus levelezési címe Az Alapító Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személyének adatai Az Alapító Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személye az a személy, akit ekként az esetleges jövőbeni egyeztetések céljából megjelölnek. Ha a 4.2. pontban szereplő képviselő személye azonos a 4.3. pontban megjelölt kapcsolattartásra kijelölt személlyel, akkor a 4.3. pontot nem kell kitölteni Az Alapító Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy neve Kérjük, adja meg az Alapító hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni. Magyar természetes személy esetén a személyazonosító igazolványban, vagy ha ezzel nem rendelkezik érvényes útlevélben, vagy január 1. napját követően kiállított gépjármű vezetői engedélyben - szereplő teljes nevet kell feltüntetni Az Alapító Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy postai levelezési címe Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, határozatban, végzésben, igazolásban szereplő, önkormányzat, államigazgatási szerv esetén az alapszabály szerinti postai levelezési címet, illetőleg természetes személy esetében a postai levelezési címet kell beírni Telefonszáma Az Alapító Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy aktuális, élő telefonszáma +36 körzetszám/telefonszám formában Az Alapító Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személyének aktuális, élő elektronikus levelezési címe Az Alapító kézbesítési megbízottjának (meghatalmazottjának) adatai A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 81. (1) bekezdése szerint az ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával - a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt - kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha a) magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik, b) képviselőt nem nevezett meg, és c) elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye. 11

12 Az Alapító kézbesítési megbízottjának neve Kérjük, adja meg az Alapító kézbesítési megbízottjának nevét. Cég, szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, vagy bírósági végzésben, bírósági igazolásban szereplő, egyéb szervezeteknél az alapszabály szerinti névvel azonos elnevezést kell beírni. Magyar állampolgár esetén a személyazonosító igazolványban vagy ha ezzel nem rendelkezik érvényes útlevelében, vagy január 1. napját követően kiállított gépjármű vezetői engedélyben - szereplő teljes nevet kell feltüntetni Az Alapító kézbesítési megbízottjának postai levelezési címe Cég, szervezet esetén a cégjegyzékben, bírósági nyilvántartásban, vagy bírósági végzésben, bírósági igazolásban szereplő, egyéb szervezeteknél az alapszabály szerinti postai levelezési címet, illetőleg természetes személy esetében a postai levelezési címet kell beírni Telefonszáma Az Alapító kézbesítési megbízottjának aktuális, élő telefonszáma +36 körzetszám/telefonszám formában Az Alapító kézbesítési megbízottjának aktuális, élő elektronikus levelezési címe 4.5. Összeférhetetlenségi nyilatkozat A 4.5. pontot csak abban az esetben kell kitölteni, ha az Alapító természetes személy! Az Mttv (3) bekezdése szerint a sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A Bejelentőnek arról kell nyilatkoznia, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn az Mttv. szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az a sajtótermék nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne. Mellékletek: Ha az adott mellékletből csatol a bejelentéshez, kérjük, írja be a csatolt mellékletek darabszámát. I. Meghatalmazás A meghatalmazás olyan egyoldalú címzett jognyilatkozat, mellyel a meghatalmazó jogosítja fel a meghatalmazottat arra, hogy nevében és helyette jognyilatkozatot tegyen vagy elfogadjon. Általános jogelv, hogy egyoldalú jognyilatkozattal senki nem róhat másra kötelezettséget. A képviselőnek ezért a képviselet ellátására vonatkozó kötelezettsége nem is közvetlenül a meghatalmazásból, hanem az annak alapját képező mögöttes megbízási szerződésből ered. A háttér jogviszonyt (a megbízás létrejöttét) az ügyvéd részére adott meghatalmazáson az elfogadást igazoló ügyvédi aláírás tanúsítja, egyéb esetben a meghatalmazást közokirat illetve teljes bizonyító erejű magánokirat igazolhatja. (A közokirat, valamint a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmának meghatározását jelen Kitöltési útmutató 1. sz. melléklete tartalmazza.) Amennyiben a 2. pontban úgy nyilatkozott, hogy a Kiadó nevében jár el, a Bejelentő laphoz mellékelni kell az eljárási jogosultságot alátámasztó meghatalmazást, az űrlap utolsó oldalán X-szel megjelölve, hogy ilyen mellékletet csatolt. II. S-02 További Alapítók adatait tartalmazó pótlap Több Alapító esetében a további Alapítók adatait az S-02 számú pótlapon kell megadni. Annyi pótlapot kell kitölteni, ahány további Alapítója van a sajtóterméknek. III. Díjfizetési kötelezettség teljesítésének igazolása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelete (Díjrendelet) november 1. napjától hatályos. A Díjrendelet alapján a Hatóság kérelemre induló hatósági eljárásaiért díjat kell fizetni, melynek összege a bejelentés-köteles sajtótermékek nyilvántartásba vétele esetén 3000 forint. A sajtótermék nyilvántartási kérelemmel (Bejelentő lap) egyidejűleg be kell nyújtani a díjfizetés megtörténtének igazolását: 12

13 - a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonatot (a továbbiakban:befizetési bizonylat) vagy - készpénz átutalási megbízás útján történő díjfizetése esetén a díjfizetés igazolását a feladóvevényt. A díjfizetésre kötelezettnek a díjat a kérelem benyújtását megelőzően, átutalással kell megfizetni, a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett, számú pénzforgalmi számlájára. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a kérelmező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A befizetési bizonylaton a befizetés jogcímét fel kell tüntetni. A természetes személy kérelmező a díj megfizetését a Hatóság fenti számlaszámára készpénzátutalási megbízás (csekk) útján is teljesítheti, ez esetben a közlemény rovatban kötelező feltüntetnie az eljárás tárgyát (sajtótermék nyilvántartásba vétele). A készpénz-átutalási megbízást (csekket) csak a Hatóság számlaszámára (Magyar Államkincstár, ) lehet kitölteni. Az eljárási díj Hatóság postacímére (ún. rózsaszín csekken, stb.) történő megküldését a Hatóság nem tudja megfelelő díjfizetésként figyelembe venni, a Bejelentőt a Hatóság ebben az esetben hiánypótlásra szólítja fel. A befizetett díjról a befizetési bizonylat, illetve a feladóvevény alapján a Hatóság számlát állít ki. A Hatóság túlfizetés esetén a díjtöbbletet kérelemre, a díjtöbblet visszatérítésére irányuló beadvány beérkezésétől számított harminc napon belül visszatéríti, ha a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy a díjfizetésre kötelezett a meghatározott mértéket meghaladó összegű díjat fizetett meg. IV. S-03 Kézbesítési meghatalmazott meghatalmazása Amennyiben a évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 81. (1) bekezdése szerint az Alapítónak kézbesítési meghatalmazottat kell megnevezni, akkor a meghatalmazott adatait a Bejelentő Lap 4.4 pontjában meg kell adni, meghatalmazását pedig mellékelni kell a bejelentéshez. 13

14 1. sz. melléklet A Bejelentő lap kitöltési útmutatóhoz A közokirat, valamint a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalma A közokirat, valamint a teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg. A Pp szerint közokiratnak minősül: (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. (2) Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról általában műszaki vagy vegyi úton készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak. (3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, valamint ha jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít. (4) Az eredeti elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített papír alapú okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak. (5) A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és ha jogszabály így rendelkezik időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje a magánokirat tartalmát illetően megegyezik az eredeti okiratéval. A fentiek szerinti módon kiállított külföldi közokirat a magyar jogalkalmazás szerinti közokiratnak minősül, ha azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. (A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség.) 14

15 A Pp szerint teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül a magánokirat, ha: (1) a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. (2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és ha jogszabály így rendelkezik időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje az okirat tartalmát illetően az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos. (3) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okirat csak akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta. 15