A biztonság és a kényelem szempontjai a védőöltözetek fejlesztésénél

Átírás

1 MUNKABIZTONSÁG 2.7 A biztonság és a kényelem szempontjai a védőöltözetek fejlesztésénél Tárgyszavak: munkabiztonság; egészségvédelem; védőöltözet; hőterhelés; kézvédelem; káros hatás. Hogyan lehet csökkenteni a hőterhelést? A nyári hónapokban is dolgozók ezreinek kell védőöltözetet hordaniuk, ugyanakkor nagyon nehezen küzdenek meg a túlmelegedéssel. A védőöltözet-gyártók újabb és újabb megoldásokkal próbálkoznak, hogy megfeleljenek az egymással ellentétes elvárásoknak. Sokfelé nyáron még védőöltözet nélkül is szinte elviselhetetlenül forró és nedves a klíma. A vegyiparban és kőolajiparban dolgozók egy részének azonban ilyenkor is védőkalapot, védőszemüveget, tűzvédelmi öltözéket, acélorrú cipőt, csizmákat és egyéb felszereléseket kell hordani. Az USA-ban egy új munkavédelmi program során a dolgozókat nemcsak rendszeresen oktatják a hőterhelés elkerülésével kapcsolatos teendőkről, de minden nyári szezon előtt eket küldenek ki, posztereket helyeznek el és személyesen is elbeszélgetnek velük megelőzendő a baleseteket. A dolgozóknak olyan táblázatokat osztanak ki, amelyen látható a hőmérséklet és a nedvességtartalom közti összefüggés, amiből az ún. hőindex kiszámítható. Az időjárásjelentést hetente átvizsgálják, hogy milyen hőindexek várhatók a héten. Ha magas értékek várhatók, figyelmeztetik a dolgozókat a kültéri munka veszélyeire, vagy ideiglenesen megtiltják a kültéri munkát. A napi teendőket a hőindexnek megfelelően kell megtervezni, és ha túl meleg van, teljesen el kell hagyni a kültéri munkát. Arra is külön fel kell hívni a figyelmet, hogy kényelmi okokból ne tűrjék fel a ruha ujját vagy nyissák ki a cipzárakat, amíg nincsenek biztonságos környezetben. A dolgozóknak joguk van arra, hogy abbahagyják a munkát, ha nagyon melegük van. Ilyenkor biztonságos helyre menve kinyithatják a védőruhát, hogy elpárologjon az izzadság, és lehűljenek.

2 Minden figyelmeztetés ellenére nyáron gyakran látni olyan dolgozókat, akiknek a védőruhájuk nem zár tökéletesen, ami vagy azt jelzi, hogy a ruha nem jó rájuk, vagy azt, hogy melegük van. A védőruhákat is gyártó Kimberly-Clark cég a Kleenguard nevű anyagot használja sok védőruhához, amely a levegőt átereszti, de a porszennyeződéssel szemben védelmet nyújt. A ruhákat úgy tervezik, hogy több legyen bennük a szabad tér, hogy jobb legyen a szellőzés. A gyártó felhívja a figyelmet arra, hogy ha a védőruha integritását megbontják, akkor az semmilyen védelmet nem nyújt, akár fel se vennék. A munkaadóknak sincs könnyű helyzetük. Fel kell becsülniük, melyik védőruha a legalkalmasabb dolgozóik számára, mérlegelniük kell a veszély mértékét és a dolgozók kényelmét. Feltették már azt a kérdést is, hogy melyik a nagyobb veszély: az a külső hatás, amellyel a dolgozó érintkezik, és hosszú távon károsodást okozhat, vagy a hőterhelés, esetleg a hőguta, amely akár azonnali halált is okozhat, de mindenképpen már rövid távon károsítja a dolgozó egészségét? Kényelem és védelem egyensúlya A védőruhagyártó cégek igyekeznek figyelembe venni a dolgozók kényelmi igényeit, de azt is tudják, hogy ezek az igények emberről emberre változnak. A kényelemérzet szubjektív és rendkívül összetett élmény, benne van a hőérzet, a tapintás és egyéb, pszichológiai érzetek (a ruha megjelenése, színe, a méret és a testalkatnak megfelelő felépítés). A legdöntőbb azonban a hőérzet, amelyet nagyban befolyásol a ruha súlya. Az ún. lélegző szövetek elősegítik az izzadság eltávozását és elpárolgását a bőrről. Abban az esetben azonban, ha a dolgozókat külső hőhatásoktól kell megvédeni (pl. hegesztéskor), a ruha könnyítésének lehetőségei korlátozottak. A legnehezebb dolog mindig a kényelem és védelem egyensúlyának megtalálása. Ahol nincs közvetlen külső hőveszély, ott megteszik a könnyebb anyagok is. Mindenesetre sokat javult a választék. Régen a legtöbb védőruha nehéz és szúrós volt, ma már sokkal kényelmesebbek is rendelkezésre állnak. Egy kanadai céget például egy korábbi acélipari dolgozó hozott létre, aki testközelből ismerte a védőruhák hordásának keserveit. Az általuk fejlesztett védőruhákon pl. olyan szellőzőnyílások vannak, amelyeket tűzálló hálóval védenek. Vannak azonban olyan munkahelyek, ahol nincs választás: a kicsapó láng vagy a robbanó vegyszer épp olyan halálos és azonnali vesze-

3 delmet jelent, mint a hőguta. Ilyenkor az egyetlen védelem a fokozott folyadékbevitel. Inni kell munka előtt, munka közben és a munka közti szünetekben is, még ha nem is szomjas a dolgozó. Ajánlott az elvesztett elektrolitok pótlása is (pl. sportitalokkal), mert az izzadsággal sót is veszít a szervezet. Az ilyen környezetben dolgozó személyeknek otthon is többet kell inniuk az átlagosnál, mert a szervezet terhelése nem csökken azonnal a munkaidő végével. A vízveszteség pótlására nem jó a sör vagy a jeges tea, mert ezek ugyan jól esnek, de az alkohol és a koffein a szervezet vízveszteségéhez is hozzájárul. A vízveszteséget leginkább vízivással lehet pótolni. Néhány aranyszabály Annak érdekében, hogy megelőzzük a dolgozók felesleges hőterhelését, célszerű néhány általános szabályt betartani. Válasszunk a veszély mértékéhez illő védőöltözetet! A munkaruha kiválasztása előtt megfelelő veszélyelemzést kell végrehajtani. Fölösleges a potenciális veszélynél jóval intenzívebben védő ruhák hordása. A dolgozókat folyamatosan figyelmeztetni kell a vízivásra, és fel kell őket hatalmazni arra, hogy abbahagyják a munkát, ha túl meleg vagy túl nedves az idő. A réteges öltözködés és védelem a legjobb megoldás. Sok munkahelyen elég, ha a dolgozók könnyebb és kényelmesebb védőruhát hordanak alaphelyzetben, és csak akkor vesznek rá komolyabb védőréteget, ha az aktuális munkakörnyezet azt igényli. A legcélszerűbb műszaki úton csökkenteni a veszély mértékét. A védőöltözet minden esetben csak az utolsó védelmi vonalat jelenti a dolgozók védelmében, ezért ha a veszélyforrás ismert, minden műszaki lehetőséget meg kell ragadni a veszélyforrás kiküszöbölésére, vagy az expozíció mértékének csökkentésére, hiszen a kisebb veszélyt könnyebb védőfelszereléssel ki is lehet védeni. Védőkesztyűk és a kéz védelme A munkahelyi baleseteknek több mint a negyede kéz- és ujjsérülés. A munkaképtelenséget okozó kézsérülések költségei az USA-ban átlagosan meghaladják a USD-t. A védőfelszerelések célja az, hogy az ilyen, feljegyzett vagy fel nem jegyzett sérülések számát minimálisra csökkentsék.

4 Ezen a téren is az első lépés a teljes technológia áttekintése és annak megállapítása, hogy hol lehetne védőkesztyű-használattal csökkenteni a balesetek számát. A felmérés ahhoz is hozzájárulhat, hogy a több helyről, több műveletből származó információk segítségével megállapíthassák a helyes gyakorlat kritériumait. A kézsérülésekkel kapcsolatos vizsgálatba célszerű bevonni egy kesztyűgyártót, akinek megvannak a forrásai, dokumentumai és esettanulmányai arra nézve, hogy hol lehet sikerrel alkalmazni termékeit. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a dolgozók hordjanak kesztyűt. Föltétlenül azonosítani kell a kritikus műveleteket, hibákat, majd be kell tanítani és ellenőrizni kell a kesztyűhasználatot. A kesztyűk megfelelő választékának mindig rendelkezésre kell állnia, és azt is fel kell mérni, hogy miként hat a kesztyű viselése a termelékenységre. Kényelem és biztonság a védőkesztyűknél Az OSHA (az USA Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Hivatala) felmérése szerint a kézsérülést szenvedett dolgozók 70%-a nem viselt védőkesztyűt, és a maradék 30% esetében is kimutatható, hogy a védelem nem volt megfelelő, a kesztyű sérült volt vagy nem megfelelően használták. Ez arra utal, hogy vagy a használatra oktatás nem volt megfelelő, vagy a kiválasztott termék nem felelt meg az adott munka követelményeinek. A leggyakrabban előforduló probléma azonban a kesztyűk vélt vagy valós kényelmetlensége. A kényelmetlen kesztyűket naponta ötször is leveszik, ami mind munkaidő-kiesést okoz. A kesztyűk komfortérzetének legfontosabb összetevői: a méret megfelelősége, a rugalmasság, a kézügyesség biztosítása és a tapintásérzet megmaradása. Ezektől függ, hogy a dolgozó mennyire fogadja el a védőkesztyűt, és mennyire tudja a viselete közben ellátni a munkáját. A túl nagy vagy laza kesztyűk csökkentik a dolgozó manipulációs képességét, csökkentik a termelékenységet, bizonyos berendezések mellett még veszélyt is jelenthetnek. A túl nagy kesztyű könnyen le is eshet a dolgozó kezéről. Az adott munkához legalkalmasabb kesztyűt esetleg egyedileg kell megtervezni. Vannak olyan kesztyűk, amelyekre megfelelő domborzatot vagy betétet helyeznek el, hogy jobban meg tudják fogni a nedves, sima vagy a csúszós tárgyakat. Vannak olyan kesztyűk, amelyek különösen ellenállók pl. vágással, szúrással, meleggel, hideggel, vegyszerekkel vagy áramütéssel szemben.

5 Az automatizálás és a technológia fejlődésével szerencsére egyre csökken a veszélynek kitett dolgozók száma és csökken a veszélyesség mértéke, ami lehetővé teszi, hogy egyre kényelmesebb védőfelszereléseket használjanak. Nemrég jelentek meg a Kevlar szálakból készült védőelemeket alkalmazó kesztyűk, amelyek nagyobb védelmet, ugyanakkor jobb mozgást biztosítanak az üveg-, fém- és műanyagipari dolgozók számára. A megfelelő védőfelszerelés csökkenti a közvetlen (orvosi) és közvetett (állásidőből származó) költségeket. A képzés és az ellenőrzés szerepe A megfelelő oktatás és tréning minden munkavédelmi eszköz alkalmazásának lényeges eleme. Az oktatási anyagnak egyszerűnek kell lennie, és minden dolgozónak a rendelkezésére kell bocsátani. Néha csak annyiról van szó, hogy az oktatótáblákat ki kell függeszteni a műhelyekben, vagy a dolgozóval el kell olvastatni egy anyag biztonsági adatlapját. A tréninget be kell építeni a vállalati helyes gyakorlatok közé. Egyes vállalatok interneten elérhető oktatási anyagokat dolgoztak ki. A tréningeket folyamatosan kell tartani, és minden új dolgozóval el kell végeztetni. Ügyelni kell arra, hogy minden technológia vagy gyakorlat megváltozásához hozzá kell igazítani a védőeszközöket és az azok használatát begyakoroltató tréninget. Nagyon fontos szerepe van a folyamatos ellenőrzésnek is (hordjáke a dolgozók a védőfelszerelést, nem szennyeződött-e vagy nem hibásodott-e meg a védőeszköz stb.). Előfordulhat, hogy a dolgozók maguk szeretnének konzultálni a védőeszközgyártókkal, és időként célszerű a gyártót is bevonni a használat szakszerűségének ellenőrzésébe. Az adott védőeszközt gyártó cég bizonyos speciális területeken nagyobb tapasztalattal rendelkezhet, mint az üzemi szakember, akinek esetleg áttekintőképessége és általános ismeretei jobbak. A gyártó hozzájárulhat a helyes termék kiválasztásához, az esetleges csere indoklásához, bizonyos üzemi gyakorlatok biztonságosabbá tételéhez. A védőeszközök szabványosítása csökkentheti a hibás használatot vagy a védőeszközhasználat elkerülését. Összeállította: Bánhegyiné Dr. Tóth Ágnes Smith, S.: Protective clothing: protection versus comfort. = Occupational Hazards, 67. k. 6. sz p Kimberley, M.: Reducing hand injuries goes beyond putting on gloves. = Occupational Hazards, 67. k. 4. sz p

6 BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE energiagazdálkodás energiapolitika energiaforrások energiahordozóstruktúra energiaigény-tervezés energetikai kutatások energiatárolás teljesítménygazdálkodás energetika és környezetvédelem szénbányászat kőolajtermelés földgázhálózatok megújuló energiaforrások erőművek villamos hálózatok alállomások hőszolgáltatás szintetikus tüzelőanyagok energiaátalakítás hulladékenergiák energetikai berendezések biztonságtechnika energetikai gépgyártás ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 061/