Hétszínvilág Otthon Szekszárd Szent Miklósi u. 9 Tel:74/ HÁZIREND

Átírás

1 Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény Hétszínvilág Otthon Szekszárd Szent Miklósi u. 9 Tel:74/ HÁZIREND Jóváhagyta: Szekszárd, december 15 Posta Zoltán Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ Központvezető 1

2 Tartalom I. A házirend célja, hatálya 3. old. II. A közösségi együttélés szabályai 3. old. III. Látogatók fogadásának rendje, a kapcsolattartás módja 4. old. IV. A lakóotthon működési rendje 5. old. 1. A takarítás rendje, módja 5. old. 2. A lakószoba felszerelése, a személyes használati tárgyak 5. old. köre 3. Érték- és vagyonvédelem 5. old. V. A lakóotthonból való eltávozás és visszatérés rendje 6. old. VI. A lakók egymás közötti és hozzátartozóikkal való 6. old. kapcsolattartásának szabályai VII. A lakóotthonba be-, ill. kikerülés szabályai 6. old. VIII. A Lakóotthoni jogviszony megszűnése 7. old. IX. A lakóotthon szolgáltatásai 7. old. X. Külön térítés ellenében nyújtott szolgáltatások 8. old. XI. Térítési díj 8. old. XII.. Záradék 8. old. 2

3 HÁZIREND Tisztelt Lakóink, Hozzátartozók, Törvényes Képviselők! Az integrált intézmény Hétszínvilág otthona vegyes profillal működik. Ápoló- gondozó otthoni, rehabilitációs intézményi és ápoló gondozó célú lakóotthoni ellátást is nyújt. Az ellátottaink: Fogyatékosok otthonában elhelyezett személyek részben A kiskorú értelmi fogyatékok: 0-18 év közötti középsúlyos vagy súlyos értelmi vagy más fogyatékosságban szenvedő, állandó és folyamatos ápolást - gondozást igénylő gyermekek. A felnőtt értelmi fogyatékos személyek: 18. év feletti súlyos, vagy középsúlyos értelmi és más fogyatékosságban szenvedők. A fogyatékosok rehabilitációs intézményi részlege azoknak az enyhe és középsúlyos fokban értelmi sérültek felnőtteknek az elhelyezését végzi, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthonaiban folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényelő ellátottak élnek, akik a lakóotthonba kerülésük időpontjában a tizenhatodik életévüket már betöltötték, de a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem, önellátásra legalább részben képesek, elégséges jövedelemmel rendelkeznek az új életforma költségeinek viseléséhez. Az ellátás célja és feladata a lakók természetes társadalmi környezetben történő fejlesztése, amely lehetőséget nyújt az egyén legnagyobb önállósága, legmagasabb szintű szocializációja elérésére A házirend célja, hogy az otthon belső életének rendjét az otthon lakóinak nyugalmát, az intézményi és a lakói személyes tulajdon védelmét, a lakók és a dolgozók egymás iránti megbecsülését, az otthon zavartalan működését biztosítsa. A házirend betartása mindenkire nézve irányadó és kötelező! Az integrált szociális intézmény Hétszínvilág otthona keretein belül működő ápoló gondozó célú lakóotthon életének rendjét a jelen házirend - az 5 számú melléklete szerinti módosítással- tartalmazza. I. Az együttélés szabályai 1. A szociális ellátás igénybevétele önkéntes. Az intézményi jogviszony a lakó vagy törvényes képviselője kérelmére keletkezik, ezért szükségtelen, hogy az intézményt zárva tartsuk. A közlekedési szabályokat nem ismerő lakóink biztonsága érdekében viszont az intézmény elhagyásának módja nehezített. 2. Az otthon főbejárati kapuja - a lakók és az intézeti tulajdon védelmében órától reggel 6 00 óráig zárva van a gépkocsiforgalom elől. A gyalogosközlekedéshez szolgáló kapu órától reggel 6 00 óráig zárva van. Rendkívüli eseményen kívül ezen időpontok közt csak orvos vagy mentő beengedése lehet indokolt. 3

4 3. A felkelés időpontja a fennjáró lakók részére legkésőbb óra, a lefekvés ideje legkésőbb 22 óra. 4. Az intézmény 2, 3, ill. 4 ágyas szobákban biztosítja a lakók elhelyezését. A lakótársválasztásnál igyekszünk figyelembe venni az ellátottaink kívánságát is, ugyanakkor tudomásul kell venni minden ellátottnak, hogy a lakószobában más gondozott is elhelyezhető. 5. Indokolt esetben, egészségügyi állapotának megfelelően a lakó áthelyezhető másik szobába, vagy másik ágyra. Ez a tény a jogviszonyt keletkeztető megállapodás módosításában is meg kell jelenjen. 6. A fürdőszobákat a tisztálkodásra fürdésre önállóan képesek korlátozás nélkül igénybe vehetik. 7. A fekvőbetegek, valamint az önmagukat részben ellátni képesek fürdetése naponta beosztás alapján, napszaktól független időpontban gondozónői segítséggel történik. 8. A közös tartózkodásra alkalmas helyiségek, társalgók használata 22 óráig megengedett. 20 óra után csak csökkentett hangerővel működhet a rádió és a televízió. 9. Az étkezések ideje: reggeli között ebéd között vacsora között 10.Étkezni a fekvőbetegek kivételével csak az ebédlőkben lehet! 11.Az otthon közösségi helyiségeit és berendezéseit a lakók szabadon használhatják. 12. Az otthon területén csak a kijelölt helyeken szabad dohányozni! A lakószobákban a dohányzás tilos! 4

5 I. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje 1. Otthonunk lakói kiskorúak vagy cselekvőképességet kizáró illetve korlátozó gondnokság alatt állnak, így ezen állapotot figyelembe véve állapotuknak, képességeiknek megfelelően korlátozva vannak az intézmény kimenő céljából való elhagyásának szabadságában. A lakó érdekében az ilyen jellegű kérelme egyedi elbírálás alá esik. A fogyatékosok otthonában a lakók eltávozásának engedélyezési jogát teljes felelősséggel az osztályvezető gyakorolja. 2. A rehabilitációs intézményi részleg lakói a bejelentési, tájékoztatási kötelezettség teljesítése után az otthont szabadon elhagyhatják. Az étkezés és az éjszakai pihenés idejére (22 00 óra) kérjük térjenek vissza. 3. Az étkezések, a foglalkozás, és az éjszakai pihenő idejére kimenő nem adható. 4. A kimenőt engedélyező felelős azért, hogy hiányos öltözékben a lakók ne hagyják el az intézményt. 5. Járványos betegségek esetén a lakók egészségének megóvása érdekében az eltávozás korlátozható, annak idejére meg is tiltható. 6. Szabadságot, szükség esetén orvosi vélemény alapján évenként 60 napig vehetnek igénybe lakóink. 7. A távollét idejére fizetendő térítésről az intézmény honlapján olvashatnak. 8. Megbízása alapján az osztályvezető/ részlegvezető erre a célra rendszeresített 2. sz. melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával adhatnak szabadságot. 9. A közlekedni képtelenek kizárólag hozzátartozói kísérettel távozhatnak és térhetnek vissza. 10.A szabadságra vitel szándékát a kezdeményezőnek a kezdő időpont előtt 4 nappal be kell jelentenie. 11.Az otthonvezető írásos engedély kiadásával a lakó törvényes képviselőjének kérelmére adaptációs szabadságot /próbaidő/ engedélyezhet. Ennek maximális időtartama 2 hónap, amely rendkívüli indokolt esetben további 1 hónappal meghosszabbítható! Erre az időtartamra a lakó a mindenkori jogszabályban meghatározott mértékű térítési díjat fizet. Az adaptációs szabadság az otthonunkban fennálló intézményi jogviszonyban csak egyszer biztosítható. II. Az ellátásban részesülő személyek egymás közti, valamint hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai 1. A rehabilitációs intézményi részlegben lakók az otthon területén szabadon mozoghatnak, lakószobáikban lakótársaikat fogadhatják. Vacsora után a lakószobába lakótársat már nem lehet fogadni, a beszélgetéseket a közösségi 5

6 helységben lehet folytatni. Lakótársaik nyugalma és biztonsága érdekében kérjük kerüljék el a fogyatékos otthoni egységeknek helyet adó pavilonokat. 2. A fogyatékos otthoni egységekben élők saját pavilonjuk területén és az ahhoz kapcsolódó udvar szakaszokon, szabadon mozoghatnak, azt csak kisérővel hagyhatják el. 3. A nappali helységeket korlátozás nélkül, az étkezdéket és a foglalkoztató helységeket az étkezés ill. foglalkozások ideje alatt lehet használni. 4. A hét minden napján 8-17 óráig engedélyezett a látogatás. A látogatás ideje alatt az un. látogatói szobában, valamint a parkban tartózkodhatnak. A fekvőbetegeket a szobáikban is látogathatják hozzátartozóik. 5. A lakók egészségének védelme érdekében részükre gyorsan romló ételt a látogatók nem hozhatnak, az itt hagyott ételt a gondozóknak kell átadni, akik a megfelelő tárolásról gondoskodnak. 6. Nyomatékosan felhívjuk a hozzátartozók, látogatók figyelmét, hogy lakóinknak szánt gyógyszert intézményünkbe behozni szigorúan tilos! 7. Látogatás alkalmával a gyámhatóság felé történő elszámolás végett a gondnokok kérésére látogatási igazolást adnak ki az osztály illetve részleg vezetők Lsd 3. sz. melléklet. 8. Amennyiben a látogató hozzátartozók az intézmény belső életét vagy lakóinkat, dolgozóinkat feleslegesen zavarják, magatartásukkal esetleg lelki vagy fizikai fájdalmat okoznak, úgy az otthon vezetője a lakók érdekében a hozzátartozó máskori látogatását megtilthatja. Az ilyen esetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. 9. Az otthonban évi egy alkalommal nyílt napot tartunk a gondnokok, hozzátartozók, szülők, érdeklődők számára. 10. A postai küldeményeket az intézmény címére, a lakó nevének feltüntetésével lehet küldeni. 11. Levelezés a mentálhigiénés munkatársak és a pedagógusok közreműködésével és segítségével történik. Az írni nem képes lakóink nekik diktálhatják le leveleiket, és ők gondoskodnak azok postázásáról. A levelezés költsége a lakókat terheli. III. Intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre 1. A szociális ellátás igénybevétele önkéntes. Otthonunkba értelmileg sérült személy ill. törvényes képviselője kérheti elhelyezését, akiről szakosított ellátási formában kell gondoskodni, szakorvosi és/vagy bizottsági vélemény alapján. Az intézményvezető a törvényes képviselővel ill. az ellátást igénybevevővel megállapodást köt. 6

7 2. Kiskorú lakók elhelyezését a gyámhivatal beutaló határozata is megalapozhatja. 3. Beköltözéskor szükséges dolgok: személyes iratok, használati tárgyak, személyes ruházat. 4. Figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre az intézménybe bevihető nagyméretű használati tárgyak számát maximum 6 db. -ban határozom meg (pl.. 1 db. hűtőszekrény, 1 db fotel, 1db, asztal, 1 db, szekrény stb.1db. tv, 1 db polc). Minden esetben fenntartva az egyéni mérlegelés lehetőségét, ami a megállapodásban rögzítésre kerül. 5. Az otthon nem korlátozza az ellátottat, a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére: 5.1. A lakók nem tarthatnak maguknál szúró és vágó tárgyakat, illetve olyan eszközöket, amellyel magukban vagy társaikban esetlegesen kárt tehetnek, ezeket számukra a nővér szobában őrzik és szükség szerint, illetve egyéni elbírálás alapján használatra, ellenőrzés mellett kiadják Az elektromos készülékeket a lakók a gondozó személyzet ellenőrzése mellett használhatják, illetve javasoljuk az elemmel való működtetést. IV. Érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának rendje, értékmegőrzés szabályai. 1. Otthonunk szükség szerint gondoskodik az ellátásra jogosult értékeinek és vagyontárgyainak megőrzéséről mindaddig, míg törvényes képviselet jogintézménye alá nem kerül. Ennek bekövetkezésekor a gyámhatóság értesítésével egy időben azok a törvényes képviselőnek átadásra kerülnek. 2. Az ellátottak ingóságainak megőrzéséről és kezeléséről külön szabályzat: A letéti pénz és értékkezelési szabályzat rendelkezik. 3. A lakók saját tulajdonát képező ingóságok - kivétel a készpénz, számlapénzkezelésével az osztályvezetőt, illetve a rehabilitációs intézményi részleg vezetőjét bízom meg. Feladata az ingóságok átvétele, nyilvántartása, megőrzése, a selejtezés egységes gyakorlatának megvalósításával. 4. A lakó otthonunkban történő beköltözésekor ingóságait érték- és vagyonmegőrzésre leadja. Az átvett tárgyakról az osztályvezetők, illetve a részlegvezető a tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az átvett ingóságokat azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni. A megjelölt ingóságot nyilvántartásba kell venni. A megőrzésről és a tulajdonos általi használatról a gondozónők a gondozási csoportban, a rendelkezésre álló szekrényekben, kötelesek gondoskodni. 7

8 5. A megőrzést erősíti, hogy negyedévenként a meglévő lakói készletet személyenként egyeztetés módszerével ellenőrizni kell. 6. Ékszerek használatát nem javasoljuk, azok biztonságát csak elzárás után tudjuk szavatolni. 7. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az otthon vezetője gondoskodik. 8. Az intézményből való időleges távozáskor az elvitt saját ingóságot fel kell jegyezni, és visszaérkezéskor azt ellenőrizni kell. A vissza nem hozott ingóságról feljegyzést kell készíteni, melynek alapján a nyilvántartást módosítani kell. 9. A saját tulajdonú ingóságokat évente legalább kétszer a selejtezési szabályzat szerint szükség esetén többször is selejtezni kell. 10. Az otthon pénzügyi ügyintézője által számla és egyéb bizonylatok szerint kifizetett vásárolt és elszámolt ingóságokat a gondozási csoportok tanúk jelenlétében a nyilvántartásba vétel igazolásával veszik át. Ugyanez vonatkozik a lakóink részére hozott vagy csomagban küldött ruhanemű, egyéb tárgyak kezelésére is. 11. Az intézményben a lakók költőpénzét, az otthonvezető kezéhez folyósított családi pótlékot, vagy fogyatékossági támogatást (esetleg munkabért) személyes nyilvántartású letét formájában kezeljük. Ezt a lakók személyes szükségleteinek kielégítésére lehet fordítani. Ezek a pénzeszközök a felhasználásig egy közös letéti számlán vannak elhelyezve. Ugyanerre a számlára kerül továbbutalásig az otthon lakóinak térítési díj befizetése is. 12. E közös számlát a Magyar államkincstár vezeti kamatot nem fizet. 13. A lakók tulajdonát képező készpénzt, az ellátotti letétkezelő kezeli. A pénzkezelő a pénzküldeményeket a postai kézbesítés rendje szerint aláírásával igazolva átveszi, feldolgozásukról gondoskodik. Készpénzt páncélszekrényben kell őrizni! 14.A gondozottak pénzéből kézpénzben személyenként legfeljebb Ft tartható, az e fölötti összeget a letéti számlán kell elhelyezni. 15.Otthonunk csak azoknak a tárgyaknak, valamint készpénznek a biztonságos megőrzéséről gondoskodik, amelyet a jogosult átvételi elismervényen ill. postai pénzesutalványon átadott. Az otthon kártérítési felelőssége is az előbbiek szerinti tárgyakra, valamint készpénzre terjed ki. Lehetőség szerint a lakóknál készpénz ne legyen, a részükre átadott pénzért felelősséget nem vállalunk! 16.A készpénz számlán való elhelyezéséről a pénz átvételétől számított négy munkanapon belül gondoskodni kell. 8

9 17.Lakóink havonta minimum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%- vagy 30% -ának megfelelő összegű költőpénzzel rendelkeznek, mely a személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. 18. A rehabilitációs intézményi részleg lakói jövedelmük térítési díjjal nem terhelt összegének 50 % felett rendelkeznek. Ez az összeg fedezi a jogszabályban meghatározott költőpénz összegét. A költőpénz osztásának módját és gyakoriságát az egyéni fejlesztési tervekben meghatározottak szerint biztosítjuk számukra. 19.Az önmagukról gondoskodni képtelen lakóink számára a személyes szükséglet kielégítésére szolgáló beszerzéseket hivatalos beszerzési forrás igénybevételével személyre szóló, hasonló cikkek nagyobb mennyiségű vásárlása esetén összevont számla ellenében lehet megejteni. A lakók általi, személy szerinti felhasználás felelőssége az osztály-, illetve részlegvezetőé valamint a gondozási csoportban dolgozó gondozóké, akiknek a lakók részére történt átadást aláírásukkal is igazolniuk kell. 20.A lakó intézményi jogviszonyának megszűnése esetén - halálesetet kivéve - az átvett összes ingóságát elismervény ellenében részére vagy törvényes képviselője részére át kell adni. 21.A lakó halála esetén, az elhunyt ingóságairól, a halál beálltát követően jegyzéket készít, a haláleset időpontjában műszakot vezető dolgozó. Készpénzéről és letétben szereplő értékeiről a halált követő első munkanapon a lakók pénz és értékkezelője jegyzéket készít. Az ingóságok, a hagyatéki végzést követően kerülnek az örökösöknek átadásra. 22.Az elhunyt lakó temetéséről a hozzátartozók gondoskodnak. Fellelhető hozzátartozó nélküli lakó temetéséről köztemetés útján az otthon gondoskodik. V. Ruházattal, textíliával, tisztálkodós-szerekkel való ellátás valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje 1. Az ellátottak saját ruhájukat és textíliájukat használják. Amennyiben a lakó megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal illetve textíliával nem rendelkezik, úgy az otthon a következő textíliát, ruhadarabokat biztosítja ill. a saját ruházatot kiegészíti az I/2000./I.7./ SZCSM. rendeletben előirt mennyiségre: 3 váltás fehérnemű és hálóruha, évszaknak megfelelő 2 váltás felsőruházat és cipő, három váltás ágynemű és törölköző. A lakók részére a fentieken túl szükség szerint sportruházatot biztosítunk. 2. A saját ruházat elhasználódása esetén is csak a fentiek szerinti ruházati ellátást igényelhetik a lakók. 3. A kiadott intézményi ruházatról, és a saját tulajdonú lakói ruházatról és egyéb beszerzett személyes használati tárgyakról az osztályvezetők, elletve a részlegvezető alleltárt, ill. személyre szóló ingónyilvántartást vezet. 9

10 4. Szervezett foglalkoztatáshoz, munkavégzéshez szükséges munkaruhát a foglalkoztatást biztosító Fővárosi Kézműipari Kft. illetve az intézmény biztosítja. Terápiás célú foglalkoztatás esetén, ha a munka jellege szükségessé teszi, munkaruhát az intézményi ruházaton felül biztosítjuk /munkaköpeny/. 5. Lakóink ruházatának tisztántartása, tisztíttatása, szükséges javítása, az intézmény kötelessége. A szennyes ruházat a gondozási csoport kezelésében, mosatási jegyzéken minden munkanapon a mosodába a mosodai személyzet közreműködésével leadásra kerül, tisztítás és esetleges javítás után pedig az egységbe jegyzéken kerül vissza. 6. Ezen felül a kijelölt helyeken gondozói felügyelettel egyéni mosás is lehetséges. 7. Az alapvető tisztálkodási szereket alap minőségből az otthon biztosítja /szappan, fogkrém, sampon, eü. papír/. Az ezt meghaladó minőségű személyes igények kielégítését az otthonban kezelt családi pótlék és vagy fogyatékossági támogatás terhére történő beszerzésből, amennyiben az fedezi, elvégezzük. VI. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai 1. Az intézményi jogviszony megszűnik: 1.1. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével 1.2. a jogosult halálával 1.3. a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával kivéve, ha az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. 2. Az intézményi jogviszonyt megszüntetheti: 2.1. A jogosult és vagy törvényes képviselője, kérelmére az intézmény vezetője a felek megegyezés szerinti időpontjában. Ha a jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, úgy megszüntetéséről is a beutaló szerv határoz Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti ha az ellátott: Más intézménybe történő elhelyezése indokolt /szakvéleménnyel megalapozottan/ A házirendet súlyosan megsérti Az intézményi elhelyezése nem indokolt. 3. A házirend megsértésének súlyos esetei: 3.1. Ha az ellátott többször engedély nélkül távozik vagy szabadságról, eltávozásról nem tér vissza hosszabb ideig a törvényes képviselő tudtával Ha a szakorvosi szakvélemény szerint indok nélkül agresszíven viselkedik, mellyel sérti lakótársait és a személyzetet Tartásra köteles törvényes képviselő neki felróható módon nem fizeti a személyi térítési díjat. 4. Az intézményvezetői intézkedésnek minden esetben mérlegelni kell az ellátott érdekét, és ki kell kérni az érdekképviseleti fórum véleményét. Ha a megszüntetéssel a jogosult vagy törvényes képviselője nem ért egyet, 8 napon belül a fenntartó Tolna Megyei Intézményfenntartó Központhoz fordulhat jogorvoslatért, aki határozattal dönt, amely bíróság előtt megtámadható. A jogorvoslat ideje alatt az ellátást változatlan feltételek mellett biztosítjuk. 10

11 VII. Vallásgyakorlás lehetősége 1. Az ellátottak értelmi képességeit, figyelembe véve az otthonban rendszeres szertartást nem szervezünk. Arra képes és azt igénylő lakók a településen folyó szertartásokat korlátozás nélkül látogathatják. /Ezek idejére kimenőt, szükség esetén kíséretet biztosítunk./ Valamennyi bejegyzett egyház képviselője látogathatja otthonunkat. VIII. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és térítési díja 1. A Magyar Speciális Olimpia Szövetség és a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület meghirdetett rendezvényein való részvétel, az egyesületi tagság fenntartásával és a tagsági díj befizetésével, amelyet az otthon vállal. 2. Otthonon kívüli szolgáltatás: kirándulás, táborozás: 2.1. Ellátottaink részben vagy teljesen cselekvőképtelenek, ennek figyelembevételével vállalja az intézmény a programok megszervezését, járművet, táborhelyet, kíséretet /felügyeletet/. A programokért a kapcsolódó szolgáltatásokért a kísérők költségét is beszámítva a bekerülési költséggel azonos mértékű térítést kell fizetni A kísérők létszámát az igénybevevők állapotának függvényében az otthon vezetője állapítja meg. 10 fő lakó esetében 1-3 fő, legalább 2 fő intézményi dolgozó vagy ellátotti hozzátartozó ill. törvényes képviselő. 3. Eseti térítés: Az otthonban használt jelentős villamos energiafogyasztással működő, a lakó saját tulajdonában lévő készülékek fogyasztásáért, a lakó térítést köteles fizetni, melynek gyakorisága és módja a lakókkal és gondnokokkal, valamint az Érdekképviseleti Fórummal történő egyeztetés és megállapodás alapján kerül meghatározásra és kifüggesztésre közösségi helyiségekben. I. Az intézmény alapfeladatával összefüggő szolgáltatásai A szakosított ellátás körébe tartozó Hétszínvilág otthon a következő szolgáltatást nyújtja: 1. Lakhatást az éjszakai és nappali tartózkodásra a személyi tisztálkodásra, az étkezésre, az intézmény jellege szerinti közösségi együttlétre, tevékenységre (pl. társalgó, könyvtár, foglalkoztató, kápolna, imaterem), valamint mentális gondozásra, az egészségügyi ellátás céljára (pl. orvosi szoba, betegszoba), gondozási egységenként legalább húsz négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre, látogatók fogadására szolgáló helyiségek. 11

12 2. Szociális gondoskodást, a segítő gondozást és kisérést (a lakó fizikai és életvezetési segítségét pl.: az inkontinens lakók ellátása, tisztálkodás öltözködés segítése, étkezések segítése, a lakókörnyezet higiénikus és esztétikus körülményeinek megteremtése.) 3. Étkeztetés megszervezését a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően, a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. 4. Ruházat, textília ellátást, mely során az ellátást igénybe vevő a saját ruházatát és textíliáját használja. Amennyiben a lakó sajáttal nem rendelkezik annak biztosítása az intézmény jogszabályban meghatározott kötelessége. Az otthonok biztosítják a ruházat és textília mosását, javítását. 5. Egészségügyi ellátást, az otthonban biztosított a háziorvosi ellátás, a szakorvosi rendeléshez, kórházi ellátáshoz jutás, az alapápolás, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás. 6. Az ellátottak mentális gondozását (egyéni gondozási-, fejlesztési tervek alapján) melynek keretében támogatja az otthonon belüli kis közösségek, társas kapcsolatok alakítását, a konfliktushelyzetek kezelését, a lakók családi kapcsolatának ápolását, a hitélet gyakorlás feltételeinek biztosítását, a szabadidő kulturált eltöltésének és a szocializációterápiás foglalkozásoknak a szervezését. 7. Szocioterápiás foglakozások tartását, melynek sokféle lehetősége közül az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően választják meg, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban a lakó foglakoztatási formáját. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen: a munkaterápia, a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás, a képzési célú foglalkozás. 8. Az érték-és vagyonmegőrzés az otthonban az ellátottak érték és vagyon megőrzése a szakmai és jogi szabályok által meghatározottan történik. A megőrzésre átvett tárgyakról tételes felsorolás alapján kimutatás készül. Az értékek megőrzése az otthonok páncélszekrényeiben történik. Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak bevitelében, erről az igénybevételhez kapcsolódó megállapodásban is rendelkezni kell. Ha az ellátást igénybe vevő vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés szempontjából speciális feltételeket igényel, az otthon vezetője köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részre a megfelelő elhelyezéshez. A részletes szabályozást az intézmény pénzkezelési szabályzata tartalmazza. 9. Szociális foglalkoztatást, együttműködési megállapodás és külön szakmai program szerint a Fővárosi Kézműipari Rt által szervezetten. Ennek formája fejlesztő felkészítő foglalkoztatás. 12

13 IX. Az ellátottak jogvédelmével kapcsolatos szabályok és az érdekvédelem működése 1. Az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. 2. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. 3. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. 4. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra. 5. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 6. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. 7. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. 8. Az ellátását igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. 9. A gondnokság alatt álló lakó érdekeinek védelmében az otthon vezetője köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi feladatait. 10. A lakó jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon a későbbiekben leírtak szerint korlátozható. 11.A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogai, érdekei érvényesülésének biztosítása érdekében a Tolna Megyei. Intézményfentartó Központ vezetőjének 3/2012 (VIII.31) Központvezetői Utasítása Érdekképviseleti Fórum működését írja elő. A fórum működésének szabályait a házirend a későbbiekben szabályozza. 13

14 12.Az otthonban ellátotjogi képviselő működik, aki az ellátást igénybevevő ( lakó) számára nyújt segítséget jogai gyakorlásához. Feladatai a következők: megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, megvizsgálhatja a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt. Az ellátottjogi képviselő neve: Címe: Telefonszáma: Egyéb elérhetzősége: Ellátotjogi képviselő: Rottenbacher Ádám. Fogadóóra minden hónap második csütörtök Telefon száma: 06/20/ Fogadó napja: minden hónap harmadik csütörtökön Hétszínvilág Otthon tanácsterme Szekszárd Szentmiklósi u.9. II. A gyógyászati segédeszközök-, gyógyszerköltségek viselésének rendje 1. A háziorvos, ideggyógyász szakorvos utasításait a sorszámozott vizitnapló tartalmazza. 2. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer nyilvántartását és felhasználását WiniDoki- szoc számítógépes programon tartjuk nyílván. 3. Az intézmény orvosa az intézmény vezető ápolójának javaslata alapján havonta alapgyógyszer-készletet állít össze. Az alapgyógyszerkészlet tartalmazza az ellátottak eseti és rendszeres gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő gyógyszermennyiséget. 14

15 4. Az 1/2000. SZCSM rendelet bekezdésében meghatározott gyógyszercsoportokba tartozó gyógyszereket az ellátást igénybe vevők részére az intézmény térítésmentesen biztosítja. Az orvos elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszereket rendeli, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő. 5. A 4. ban fel nem sorolt gyógyszerek költségét az ellátásban részesülő viseli. A számlát a lakó nevére állítják ki, s azt az ellátotti letétkezelő vagy a törvényes képviselő egyenlíti ki a lakó jövedelme terhére. Lehetőség van arra is, hogy a számla az intézmény nevére érkezzen, azt intézmény fizeti, majd hónap végén az összesített egyéni gyógyszer felhasználási nyilvántartólapok alapján kiszámlázza a lakónak. A számlák alapján a lakók befizetik az intézmény számlájára a gyógyszerköltséget. 6. Az intézmény viseli az ellátást igénybevevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszer szükségletének a teljes költségét, ha a lakónak a térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, vagy, ha a lakónak a térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 20%-át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszer szükségletének költségét. Ebben az esetben az intézmény a lakó jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti. 7. A gyógyszerfelírás során figyelembe kell venni a közgyógyellátási lehetőségeket. 8. A vényre felírt testtávoli gyógyászati segédeszköz beszerzése az intézmény feladata közgyógyellátás lehetőségek figyelembe vétele mellett 9. A testközeli segédeszközök költségét (fogpótlás, szemüveg stb.) a lakó viseli a 6. pontban foglaltak szerint. III. A korlátozó intézkedés alkalmazásáról szóló részletes eljárásrend A lakó jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható. Az otthonban, ha a lakó veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, a pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően korlátozó intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A korlátozó intézkedések elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani! 15

16 A korlátozó intézkedés nem alkalmazható büntetésként, nem valósíthat meg kínzást, a lakóval szembeni kegyetlenséget! A korlátozó intézkedés nem lehet embertelen vagy megalázó, így különösen tilos a bántalmazás, a hálós ágy és ahhoz hasonló, zárt szerkezetű, ketrecre emlékeztető, rácsos eszközök alkalmazása! Csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll (amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot tart.)! Korlátozást elrendelő személy: Az intézmény orvosa, illetve helyettese. Elérhetőségének hiányában az osztály ill. részlegvezetők (a nap 24 órájában). Ez utóbbi esetben az orvost azonnal értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt az intézmény orvosának 2 órán belül jóvá kell hagynia. (Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni!) A korlátozó intézkedés formái: pszichikai korlátozás: A lakó veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartásának elhárítását célzó pszichés megnyugtatása. Felszólítás a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, illetve az ilyen magatartások abbahagyására. A veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás. Arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés alkalmazása következik. fizikai korlátozás: A lakó szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása: a gondozási csoport illetve az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása, az elkülönítés, a testi kényszer, a rögzítés, valamint a lekötés. kémiai vagy biológiai korlátozás: A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. egyéb korlátozó intézkedés : az előzőek komplex alkalmazásával történő korlátozás. A korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt maximális időtartam: Közvetlen veszélyeztető magatartás esetén: Otthonunkban nincs állandó orvosi felügyelet, ezért közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsító lakóinkat ellátni nem tudjuk, így az csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az ellátási kötelezettséggel rendelkező orvos intézkedik pszichiátriai intézetbe szállításáról és annak okait részletesen dokumentálja, valamint indokolja. Ez az egészségügyi dokumentáció része. A kórházba szállításhoz szükség szerint a rendőrség segítsége kérhető. 16

17 A mentő megérkezéséig az orvos által meghatározott korlátozó intézkedésekre kerülhet sor. A korlátozást a szolgálatban lévő osztályos gondozói team végzi el, majd a megbízott szakképzett ápoló végzi az ellátott felügyeletét, állapot felmérését, fizikai, pszichés, higiénés szükségleteinek kielégítését. Amelyet az adatlapon és betétlapon rögzít. A korlátozás módja: -fizikai, kémiai, komplex A korlátozás helye: A korlátozás eszközei: -orvosi rendelő -rögzítő pánt -nyugtató injekció esetleg tabletta A korlátozó intézkedés alatt törekedni kell arra, hogy azt a többi lakó ne lássa, őket fel ne zaklassa. Veszélyeztető magatartás esetén: Korlátozó intézkedés kizárólag magatartások elhárításához szükséges legrövidebb ideig alkalmazható. Több lehetséges és alkalmas korlátozó intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges legkisebb mértékű korlátozással, hátránnyal jár. Korlátozás módja: Korlátozás helye: -fizikai, kémiai, komplex -gondozási csoport -lakószoba -betegszoba Korlátozás eszközei: -derék, és kar rögzítő pánt -nyugtató injekció vagy tabletta A korlátozás időtartama: Az elkülönítés, rögzítés, lekötés esetén 4 óránként felülvizsgálat állapot felmérés, és új dokumentáció nyitása szükséges.(18 év alattinál és terheseknél 2 óránként) A többi korlátozás esetén korlátozás elrendelésétől számított 16. órát meghaladja az intézkedés, akkor az orvos felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja a további eljárást. Ezt követően 72 óránként tart felülvizsgálatot az orvos és indoklással együtt dokumentálja. Tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott lakók esetén a csoport és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása esetén felülvizsgálatot, dokumentációt és jelentést 168 óránként kell elvégezni. A korlátozást a szolgálatban lévő osztályos gondozói team végzi el, majd a megbízott szakképzett ápoló végzi az ellátott felügyeletét, állapot felmérését, fizikai, pszichés, higiénés szükségleteinek kielégítését. Amelyet az adatlapon és betétlapon rögzít. A korlátozó intézkedés alatt törekedni kell arra, hogy azt a többi lakó ne lássa, őket fel ne zaklassa. A korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai: Korlátozó intézkedések kizárólag addig alkalmazhatók, amíg az elrendelés oka fennáll. 17

18 Alkalmazásának ideje alatt a lakó állapotának folyamatos, fokozott ellenőrzése szükséges, amely magába foglalja a fizikai, higiénés, pszichikai és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését Az ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy szükséges-e a korlátozó intézkedés további fenntartása, illetve szükséges-e az alkalmazott módszer megváltoztatása. Az ellenőrzés módját és gyakoriságát az orvos határozza meg és az erre vonatkozó döntését az ápolási dokumentációban rögzíti. Az ellenőrzést, illetve a beteg észlelését feladatkörében végző személy haladéktalanul köteles jelezni az orvosnak az általa észlelt, az egyéb korlátozó intézkedések alkalmazása szempontjából jelentős változásokat. A korlátozás megkezdésétől a korlátozás megszűnéséig dokumentációt kell vezetni az ellátottakról: A kitöltött adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni. o o Adatlap korlátozó intézkedés elrendeléséhez. Betétlap a korlátozó intézkedések időtartama alatt végzett ellátás dokumentálásához. Lsd 1 sz. melléklet A korlátozás feloldása: Amennyiben a kiváltó ok megszűnik a korlátozás azonnal feloldható. A feloldást az elrendelő személy végzi a vezetett dokumentáció, személyes ellenőrzés, illetve a korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő gondozó tájékoztatása alapján. A panaszjog gyakorlása: A panaszjog gyakorlására a házirend ide vonatkozó szabályai érvényesek az alábbi bővítéssel: A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. Tájékoztatási kötelezettség: - Az ellátottat ha szellemi állapota megengedi szóban tájékoztatni kell az intézkedés végrehajtása előtt az elrendelésről, formájáról, és a korlátozás feloldásáról. - Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, a korlátozó intézkedés feloldásáról. A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének. - Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az otthon vezetőjét. - Az otthonvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről. X. Az intézményen belüli munkavégzés feltételei 1. A mentális gondozás keretében lakóink számára az egyéni fejlesztési tervekben meghatározottak szerint szocioterápiás foglalkozásokat lehet szervezni. Ennek formái a munkaterápia, a képességfejlesztő és a képzési célú foglakozás. 18

19 2. A foglalkozásokhoz szükséges védőruházatot az otthon biztosítja. 3. A foglalkozásokból származó eredményt az ellátás színvonalának emelésére, valamint a foglalkoztatásban részt vevő személyek díjazására fordítható, annak megítélésére és eldöntésére az otthonvezető jogosult. 4. Azok az ellátottak, akik szakértői vélemény, ennek hiányában az intézményvezető megítélése szerint - nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre munkaterápiás foglalkoztatásban vehetnek részt. A munkaterápia elsődleges célja a munkaképesség fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátott alkalmassá váljon a szociális foglalkoztatásban való részvételre. 5. Az ellátott munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy órát és a heti húsz órát. 6. Az otthonban szociális foglalkoztatás keretében munkarehabilitáció nem, de fejlesztő- felkészítő foglalkoztatás külső foglalkoztatóval kötött együttműködési megállapodással biztosított. A foglalkozásokon való részvétel a rehabilitációs alkalmassági vizsgálaton részt vett és a foglalkoztatási formára javaslattal rendelkező lakók számára érhető el. XI. A foglakozásban közreműködő személyek díjazásának mértéke 1. A munkaterápiában részt vevő ellátott munkaterápiás jutalomban részesíthető. 2. A munkaterápiás jutalom a munkavégzés jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján az otthon vezetője és a foglalkoztatást vezető szakember határozza meg. 3. A munkaterápiás jutalom gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a munkaterápiában való részvétel figyelembevételével az otthon vezetője határoz. XII. Az Érdekképviseleti Fórum működésének szabályai, rendje A Fórum az évi III. tv., az 1/2000 ( I. 7) SZ.Cs. M. rendelet és a Tolna Megyei. Intézményfenntartó Köpont Központvezetői utasítása 16/2008 (VI.27.) rendeletében meghatározottak alapján folytatja működését. A fórum célja: Az érdekképviseleti fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv. Az Fórum létszáma: 5 fő 19

20 A fórum tagjai: Lakógyűlési választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül kettő fő Gondnoki értekezleten történő választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő; összdolgozói munkaértekezleten történő választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő; kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében egy fő. Az érdek-képviseleti fórum feladatai: előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. A fórum szükség szerint, de legalább évente 1 alkalommal ülésezik. Az intézmény vezetője szükség esetén tájékoztatja a fórumot az elé kerülő ügyek tárgyalásával kapcsolatos történésekről. Tájékoztat az intézmény életének fontosabb mozzanatairól. A fórum üléseihez a megfelelő körülmények biztosítása az otthonvezető feladata. A fórum üléseinek összehívásáért az elnök kezdeményezésére, az otthonvezető a felelős, a lakókat képviselő gondnokok útiköltségét az érvényes pénzügyi rendelet alapján az intézmény kifizeti. A fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvvezető személyéről az otthonvezető köteles gondoskodni. A fórum üléseiről készült jegyzőkönyvet az otthonvezető 15 napon belül megküldi a fórum tagjainak. A jegyzőkönyv egy példányát az intézménynél kell tárolni, és azt 5 évig meg kell őrizni. A fórum tagjainak sorából többségi szavazással elnököt választ. A fórum üléseit, az elnök vezeti. A szavazást igénylő kérdésekben a fórum többségi szavazással dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A fórum elnöke 30 napon belül írásban köteles értesíteni a panaszt tevőt a kivizsgálás eredményéről, valamint a panasz tárgyával kapcsolatban a fórum által javasolt intézkedésekről. 20

21 A fórum elnöke köteles figyelemmel kísérni a fórum által javasolt intézkedések hatályosságát. A fórum elnökének feladata, hogy olyan ügyekben, melyekben valamely szervhez kell fordulni, a megkeresést elkészítse, és figyelemmel kísérje az azzal kapcsolatos válasz megérkezését. XIII. A jogviszony keletkezése, az ellátás igénybevétele, tájékoztatási kötelezettség Az otthon által nyújtott szolgáltatást szóban vagy írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást. A kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani, aki e rendeletnek és a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ III/2012 (VIII. 31) központvezetői utasítása alapján jár el. Az intézményi ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve, a törvényes képviselő terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta önállóan terjesztheti elő. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően, ebben az esetben az intézményvezető feladatait a beutaló szerv látja el. Az intézmény vezetője a beérkező kérelmeket iktatja, majd gondoskodik az előgondozási feladatok ellátásáról. Az intézményvezető ezt követően kiértesíti az elhelyezésre várakozót, illetve a törvényes képviselőjét, az előgondozás várható idejéről, illetve a nyilvántartásba vétel tényéről. Amennyiben az ellátásra vonatkozó igény férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézményvezető írásban értesíti a jogosultat, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, és/vagy törvényes képviselője megállapodást köt az intézményi elhelyezésről. Felvételkor az otthonvezető tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára: a biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; az otthon által vezetett nyilvántartásokról; a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről; panaszjoguk gyakorlásának módjáról; az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről; az intézmény házirendjéről; a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; 21

22 a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről XIV. Az intézményi jogviszonyban nem álló személyeknek nyújtott szolgáltatás térítési díja Otthonon kívüli szolgáltatásokat (lsd. IX pont) az intézményi jogviszonyban nem álló értelmi fogyatékosok is igényelhetik a szabályozott feltételek mentén. Ekkor a kiadásokat számlával vagy készpénzfizetési nyugtával kell igazolni. XV. A panaszjog gyakorlásának módja 1. A kiskorú lakók esetén szülője vagy gyámja, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt lévő lakó és annak gondnoka, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló törvényes képviselője, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet, írásban panasszal élhet az otthon vezetőjénél ezt követően az intézményvezetőnél és az érdekképviseleti fórumnál, akik azt kötelesek kivizsgálni, és a panaszt orvosolni az alábbi esetekben: Az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az otthon dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén. Az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 2. Az otthon vezetője köteles 15 napon belül írásban értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is. 3. A jogosult és gondnoka, ill. hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panaszával a fenntartó Tolna Megyei Intézményfenntartó Központhoz fordulhat, ha a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, vagy az intézkedésével nem ért egyet. 4. Az ellátásra jogosult jogait és érdekeit képviselők még: Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, 1365.Budapest, pf..705 Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, Budapest, Nádor u. 22 XVI. A térítési díj fizetésére vonatkozó szabályok 1. A gondozásért az intézményi elhelyezés napjától személyi térítési díjat kell fizetni, a fenntartó hatályos rendelkezései szerint, melyről a honlapon lehet tájékozódni. 2. A személyi térítési díjat az intézményvezető nevében az otthonvezető állapítja meg az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül, vagy felülvizsgálat 22

23 esetén a térítési díjat megállapító fenntartói rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül. 3. A személyi térítési díj megállapításáról és a megállapítás szabályairól évente tájékoztatást kap az ellátott illetve törvényes képviselője. 4. A jövedelemmel, ingatlannal, tartásra köteles és képes hozzátartozóval nem rendelkező személyek ingyenes ellátásban részesülnek. Ez az ellátás a fogyatékosok otthonában és a rehabilitációs intézményben lehetséges, a lakóotthonban nem. Az ingyenes ellátásban részesülő az intézmény által biztosított havi költőpénzre jogosult, amelynek összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1.-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 % - ánál. 5. A személyi térítési díjat a tárgyhónapban, legkésőbb az azt követő hónap 10-ig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az otthonvezető 15 napos határidő megjelölésével felhívja az elmaradt térítési díj megfizetésére. A díj hátralékról az intézmény negyedévenként tájékoztatja a fenntartót, amely intézkedik a hátralék behajtásáról. 6. Ha a fizetésre kötelezett személy a térítési díj összegét vitatja, annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ahol határozatban döntenek a térítési díj összegéről. XVII. Az alkoholfogyasztás szabályai Az alkohol tartalmú italok fogyasztása lakóink egészségi állapota és vagy életkora miatt nem javasolt. Felhívjuk a hozzátartozók, látogatók figyelmét, hogy lakóinknak szánt szeszesitalt otthonunkba behozni tilos! Alkoholt az otthon területén lakóknak, dolgozónak, látogatónak fogyasztani tilos! XVIII. Az elhunytakkal kapcsolatos szabályozás Az otthonban elhunytak eltemettetésnek megszervezése, az ezzel kapcsolatos teendők ellátása az otthon vezetőjének a feladata. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt: elkülönítéséről, végtisztességre való felkészítéséről, legkésőbb a halálestet követő napon a törvényes képviselő, valamint a közeli hozzátartozó értesítéséről, ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. Az otthon vezetője - amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről - az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterénél. 23