ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 27/1995. (XII. 1.) 1 RENDELETE 2 AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Átírás

1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 27/1995. (XII. 1.) 1 RENDELETE 2 AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL A 3/1996. (I. 25.) 3, A 29/1996. (IX. 2.) 4, A 37/1996. (XI. 11.) 5, A 45/1997. (1998. I. 1.) 6, A 40/1999. (XII. 30.) 7, A 39/2000. (XII. 31.) 8, A 8/2003. (V. 7.) 9, A 42/2003. (XII. 8.) 10, A 47/2003. (XII. 22.) 11 ÉS A 44/2004. (XII. 8.) 12 RENDELETEKKEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény 1. (1)-(2) bekezdésében, továbbá 6. -ában és 43. (3) bekezdésében, valamint Budapest Főváros Közgyűlésének a helyi adók bevezetéséről szóló 5/1991.(II.19.) rendelete 1. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az építményadó bevezetéséről az alábbi rendeletet alkotja: Az adó bevezetése 1. Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a III. kerület közigazgatási területén bevezeti az építményadót. Az adókötelezettség 2. (1) Adóköteles az önkormányzati illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges a település rendezési tervében előírt, vagy ennek hiányában a helyben szokásos mértéket meg nem haladó földrészlet. A helyben szokásos földrészlet mértékét az önkormányzat állapítja meg. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya 1 Elfogadva: november A 27/1995. (XII. 1.) rendeletet hatályon kívül helyezte: 49/2008. (IX. 30.) rendelet. Hatálytalan: január 1-jétől 3 Elfogadva: január 24. Hatályos: február 1-jétől 4 Elfogadva: augusztus Elfogadva: október 30. Hatályos: január 1-jétől 6 Elfogadva: december 17. Hatályos: január 1-jétől 7 Elfogadva: december 15. Hatályos: január 1-jétől 8 Elfogadva: december 13. Hatályos: január 1-jétől 9 Elfogadva: április 30. Hatályos: május 7-étől 10 Elfogadva: november Elfogadva: december Elfogadva: november 30. Hatályos: január 1-jétől

2 3. (1) 1 Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, -garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adómentesség köre 4. (1) 2 Törvényi mentességek: Mentes az adó alól: a) szükséglakás b) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfortnélküli lakásból 100 m2 c) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek d) 3 a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény e) a lakás és az üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiségek f) 15 az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek (pl: műtrágyatárolók, magtárak), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja. (2) 4 Helyi mentességek az adó alól: a) lakások, b) 5 kiegészítő helyiségek, c) 6 d) 7 műemléképítmények, melyek nem állnak vállalkozások tulajdonában és nem szolgálnak üzleti célokat. e) 8 kerületben élő és/vagy alkotó képzőművészek, iparművészek használatában lévő nyilvántartott műtermek közül azok, amelyeknek nagysága a 60 m2-t nem haladja meg, és amelyekben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagjai kizárólagosan alkotnak. f) 9 a kerületben élő és/vagy alkotó képzőművészek, iparművészek használatában lévő nyilvántartott műtermek közül azok, amelyeknek nagysága a 60 m2-t nem haladja meg, és amelyekben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjai kizárólagosan alkotnak. A 60 m2-t meghaladó műterem esetében a 60 m2-en felüli terület adóköteles. g) 21 azok a lakásszövetkezetek és társasházak, ahol a tulajdonukban lévő helyiségek kiadásából származó bevételeket a lakóépület felújítására fordítják. Az adómentesség mértéke a felújításra fordított összeg. 1 Módosította: 8/2003. (V. 7.) Ör Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör Módosította: 8/2003. (V. 7.) Ör Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör Módosította: 8/2003. (V. 7.) Ör Hatályon kívül helyezte: 8/2003. (V. 7.) Ör. 3. (2004. január 1-jétől a 42/2003. (XII. 8.) Ör. 1. -a alapján) 7 Módosította: 8/2003. (V. 7.) Ör. 3. (2004. január 1-jei hatállyal a (XII. 8.) Ör. 1. -a alapján) 8 Kiegészítette: 37/1996. (XI. 11.) Ör Kiegészítette: 45/1997. (1998. I. 1.) Ör. 2. 2

3 A felújítási kiadásokról a megrendelést, a költségvetést, a felmérési naplót, az igazolást és kiegyenlített számlát, a kiegyenlítést igazoló bankszámla-kivonatot, valamint adó- és társadalombiztosítási igazolást csatolni kell a helyi adóhatósághoz benyújtott kérelemhez. A felújítás alatt a KSH által definiált fogalom értendő. Mentességi kérelmet csak olyan lakásszövetkezet vagy társasház nyújthat be, melynek köztartása nincs. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja és mértéke 6. 1 (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. (2) 2 Az adó mértéke évben 942.-Ft/m2. (3) 3 Az adó mértéke évtől a helyi adókról szóló C. tv. 16. a) pontjában meghatározott felső határnak és a évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal-változásai szorzatával növelt összege. Az adó megállapítása, megfizetése és a bevallás szabályai 7. (1) 4 Az önkormányzat az általa bevezetett építményadót kivetéssel állapítja meg. A I. fokú adóhatósági feladatokat az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a jegyző látja el. Az adóalanyoknak az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adókötelezettségről adóbevallást kell adni, az építmény használatbavételét, tulajdonba kerülését követő év január 15-éig. (2) Az adódónak az adókötelezettséget érintő változást a bekövetkezéstől számított 15 napon belül az adóhatóságnál be kell jelentenie. Nem kell újabb bevallást tenni, amíg a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következik be. (3) Az adó összegét félévenként két egyenlő részletben kell megfizetni, március 15-éig és szeptember 15-éig. (4) 5 Ha az adózó bevallási kötelezettségét késedelmesen, vagy nem teljesíti, mulasztási bírság terheli. (5) 6 Ha az adózó befizetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, akkor késedelmi pótlékot kell fizetnie. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 1 Módosította: 45/1997. (1998. I. 1.9 Ör Módosította: 44/2004. (XII. 8.) Ör. 1. Hatályos: január 1-jétől 3 Beépítette: 44/2004. (XII. 8.) Ör Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör. 2. (1) bekezdés 5 Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör. 2. (2) bekezdés 6 Módosította: 29/1996. (IX. 2.) Ör. 2. (3) bekezdés 3

4 (6)-(7) 1 (8) 2 Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, saját beruházás esetén a számlával igazolt ellenérték, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összegét a beruházás befejezésének évében levonhatja az önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. Ha a helyi adó éves összege nem éri el a levonható összeget, a levonási jog megnyiltát követő 4 naptári évben levonható a fizetendő adóból. Az adóalany adólevonási jogát csak akkor érvényesítheti, ha: a) az adólevonási joga január 1. napja előtt nyílt meg, b) az január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházást évben fejezik be. c) Az január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít Adókedvezmény Adójutalék 9. A Képviselőtestület az építményadó hatékony végrehajtása, illetve alkalmazásának elősegítése érdekében az adóbehajtás anyagi érdekeltségének feltételeit külön rendelet szabályozza. Záró rendelkezések 10. (1) Ezen rendelet január 1-jével lép hatályba. Kihirdetése december 1-jétől a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és a sajtó útján (Óbuda Újságban) történik. (2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCI. Törvény előírásai az irányadóak. Értelmező rendelkezések (Kivonat a helyi adókról szóló évi C. törvény VII. fejezetéből) 11. (1) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet. (3) Építmény: olyan ingatlanjellegű végleges, vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a 3 évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. (4) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, 1 Hatályon kívül helyezte: 47/2003. (XII. 22.) Ör Módosította: 3/1996. (I. 25.) Ör Hatályon kívül helyezte: 47/2003. (XII. 22.) Ör. 2. 4

5 illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó teremszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. (5) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LVIII. Tv. 2. mellékletének 1-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használathoz szükséges helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt. (6) Nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek: az oktatásról szóló évi I. tv ában, a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv ában, a felsőoktatásról szóló évi LXXX. Tv. 2. -ában és a szakképzésről szóló évi LXXVI. Tv. 2..-ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület. (7) Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt, teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,9 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a földszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. (8) Kiegészítő helyiségek: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon, hétvégi ház rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgált. (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámos kamra, szín, pince). (9) Műemléképítmény: a műemlékvédelemről szóló 1/1967.(I.31.) ÉM rendelet 2. -ának (1) és (2) bekezdésében foglalt építmény ide nem érteve e körből a lakás céljára szolgáló építményt. (10) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. (11) Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási ideértve a belvíz a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamos energia, hő- gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki), valamint az út- és járdaépítés. (12) Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. (13) Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz. (14) 1 Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és a helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos-, és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók ideértve a víziközműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 % ban ebből a tevékenységből származik. jegyző polgármester 5

6 6