Derecske Város Önkormányzat Képvisel-testületének../2005.(.) sz. rendelete az építményadóról. Az építményadó bevezetésérl. Általános rendelkezések 1..

Átírás

1 1 Derecske Város Önkormányzat Képvisel-testületének../2005.(.) sz. rendelete az építményadóról Az építményadó bevezetésérl Derecske Város Képviseltestülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. -ának (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. -ának (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések (1) Derecske Város Képviseltestülete illetékességi területén az építményadót vezeti be. 1.. (2) Az építményadó bevezetésének idpontját január 1-tl határozatlan idtartamra határozza meg. Adókötelezettség 2.. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén (bel- és külterület) lév építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). (2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétl, illetleg hasznosításától függetlenül. (3) E rendelet alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló épületnek minsül: pihenésre, idényjelleg tartózkodásra szolgáló, nem lakás céljára használt építmény gazdasági épület garázs mhely üzlethelyiség raktár mterem iroda rendel kereskedelmi szálláshely(panzió, szálloda, camping) (4) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszer használatához szükséges az épületnek minsül építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minsül építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyez nagyságú földrészlet.

2 2 Az adó alanya 3.. (1) A rendelet alkalmazásában adóalany: a./ a magánszemély b./ a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c./ a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkez személyi egyesülése. (2) Adómentes az 1. b./ c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minsül nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben amelyet megelz adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébl származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétérl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerzdés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (4) Az adó alanya (3..) az, aki a naptári év a (továbbiakban: év) els napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (a tulajdonos, a vagyoni érték jog jogosítottja a továbbiakban együtt tulajdonos.) (5) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (4) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (6) Társasgarázs, pihenésre, idényjelleg tartózkodásra szolgáló nem lakás céljára használt építménytulajdon esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. (7) A Htv. hatálya a 34. -ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezel Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végz jogutódjára. Adómentesség, adókedvezmény, adómérséklés 4.. (1) Az évi C. tv alapján mentes az adó alól: a/ a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény. b./ a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség c./ a lakás és az üdül ( pihenésre, idényjelleg tartózkodásra szolgáló nem lakás céljára használt építmény) épülethez tartozó kiegészít helyiségek. d./ az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló,

3 3 üvegház, terménytároló, magtár, mtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszeren állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. (2) Az önkormányzat döntése alapján mentes az adó alól: a./ valamennyi lakás céljára szolgáló építmény, ideértve a nyári konyha céljára használt építményt, helyiséget is b./ a helyi önkormányzat által alapított valamennyi intézmény helyisége c./ sportlétesítmények Az adókötelezettség keletkezése, változása és megsznése 5.. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetleg a fennmaradási engedély kiadását követ év els napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követ év els napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érint változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminsítését) a következ év els napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megsznik az építmény megsznése évének utolsó napján, az építménynek az év els felében történ megsznése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megsznik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja 6.. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke 7.. A 6.. szerinti adóalap számítás esetén Ft négyzetméterenként. Bevallás, az adó megfizetése 8.. (1) Az adózónak az adó megállapítása végett az adókötelezettség keletkezését (változását) követ 15 napon belül kell adóbevallást tennie. (2) Az adózónak az építményadót félévenként két egyenl részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.

4 Értelmez rendelkezések: 9.. A helyi adókról szóló törvény és e rendelet alkalmazásában: 4 1./ Önkormányzat illetékességi területe: Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterület magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2./ Vagyoni érték jog: A kezeli jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet. 3./ Építmény: Olyan ingatlan jelleg, végleges vagy ideiglenes mszaki alkotás (épület, mtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minsül építménynek a három évnél rövidebb idtartamra létesített építmény. 4./ Hasznos alapterület: A végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt küls tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tettér, valamint a többszintes lakrészek bels lépcsjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. 5./ Kiegészít helyiség: Az amely a lakás- és az üdültulajdon rendeltetésszer használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzeltér, tüzel- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince ) 6./ Építmény megsznése: Ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. 7./ Nevelési Oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: Az oktatásról szóló évi I. törvény 13. -ában, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ában, a felsoktatásról szóló évi LXXX.. törvény 2. -ában és a szakképzésrl szóló évi LXXVI. törvény 2. -ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület. 8./ Kommunális beruházás: A közm (a településekre vagy azok jelents részére kiterjed elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, h-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út és járdaépítés. 9./ Épület: Az olyan építmény, amely a környez küls tértl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy idszakos tartózkodás, illetleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környez csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület mszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

5 5 10./ Vállalkozó: A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszeren végz a./ a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezgazdasági stermel, feltéve, hogy stermeli tevékenységébl származó bevétele az adóévben a ,- forintot meghaladja, c./ a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d./ egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. 11./ Szociális intézmény: A szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. 12./ Egészségügyi intézmény: Minden olyan szervezet, vállalkozás amely járó- vagy fekvbeteg-ellátást, megelz illetleg szrvizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú, vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést rehabilitációt, illetve mentszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz. 13./ Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, Diákhitel Központ Részvénytársaság továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végz szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távftés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást ( a továbbiakban :szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközm-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történ szolgáltatás nyújtásából származik. 14./ Tulajdonos: Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerzdést a földhivatalhoz benyújtották melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerzd felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerzdés földhivatalhoz történ benyújtását követen a szerz felet a használatbavételi engedély kiadásának idpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történ tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. 15./ Építményhez tartozó földrészlet: Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetés szer használatához szükséges az épületnek minsül építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minsül építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyez nagyságú földrészlet. Záró rendelkezések 10..

6 6 (1) Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. (2) Ezzel egyidejleg hatályát veszti Derecske Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 50/2004. (XII. 22.) KT. számú rendelete. (3) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létrehozásáról szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdet évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai közösségeknek az EKSz 87. cikk jogszabályaival összeegyeztethet szabályozást tartalmaz. D e r e c s k e, január CSATÓ ISTVÁN polgármester KOVÁCS KÁROLYNÉ jegyz