Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Átírás

1 Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

2 Magyarország növényvilága bbbn1e11 biológus 10 féléves EVÖSZISZ szakirány kötelező a 8. félévben heti 2+0 óra EA + kollokvium 2 kredit Magyarország botanikai értékei baan1301 környezettudós KÖRNYEZETBIOLÓGIA szakirány? kötelező? kötelezően választható? melyik félévben? 2009 tavaszán hétfő óra között kezdés? szünet?

3 Előzmények (biológus!! környezettanos??) 3-4. félévben növényrendszertan EA+ A GYAK+TEREPGYAK növénytan SZIGORLAT (Podani-Kalapos + növ.szervezettanról) 5. félévben életföldrajz 2+0 Isépy-Csúzdi 6. félévben éghajlattan-talajtan 2+0 Standy növényökológia 2+0 Oborny ökológia SZIGORLAT 7. félévben biogeográfia 2+0 Isépy-Csúzdi

4 Mit értsünk alatta? taxon-flóra-vegetáció Mit értsünk bele? természetes (potenciális) vagy az ANTROPOGÉN hatások erősődésével az aktuális (reális) vegetáció féltermészetes vagy annál is rosszabb minőségű változatai (vagy esetleg még a kultúrtájak-kultúrnövények is)? Egyéb korlátaink? 1. IDŐ - pillanat vagy átlag (időtartam) -idő(beli) történések, kronológia a mai állapot (kialakulásának) megértéséhez nélkülözhetetlen, történetiség nélkül nem megy (jól) - meddig menjünk vissza (geológiai időlépték? fennmaradt-túlélő-változó taxonok időléptéke? antropogén hatások megjelenése és erősödése?) 2. TÉRLÉPTÉK - felbontás ( pixel-szám )!! Bioszféra léptéke mikrolépték - milyen távolságból ill. ennek kapcsán mit hanyagolunk el

5 Mire építhetünk vagyis a megalapozáshoz szükséges ismeretek? TERMÉSZETFÖLDRAJZ-i jellemzés 1. Geomorfológia, földtani felépítés - kialakulás-történet és eredményeképpen a mai kép (földrajzi tájkataszter) - domborzat, felső réteg (növényzet és talaj számára releváns) 2. Vízrajz - víz hiánya vagy bősége (a növényzet számára erős) EDAFIKUS hatás - talajvíz, álló vagy folyó víztest, régen és ma (csökkenés és/vagy növekedés, másféle dinamikai változások) 3. 4.

6 3. Éghajlat - földrajzi fekvésből következő klímahatások és eredőjük (éves-évszakos jelleg illetve sokéves átlagok, tendenciák) - besugárzás, csapadék(mérleg?), szél - a statisztikailag kimutatható gyakoriságok területi eloszlása (a megrajzolható határvonalak) sokszor egybeesnek a 1. földrajzi tájhatárokkal és 2-3. az állatnövény(-élet)földrajzi határokkal (!!!!vagy FORDÍTVA????) 4. Talaj -alapkőzet (felszínborítás, felső réteg ) - makroklíma - felszíni és felszín alatti vízjárás - növényzet!!

7 Bihari - Csorba Heltai (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza 2007

8 Farkas (szerk.) Mo. védett növényei 1999

9 Bihari - Csorba Heltai (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza 2007

10

11

12 A megközelítés értelmes iránya (vö. Mit értsünk alatta? taxon-flóra-vegetáció), alapok és előzmények nélkül nem megy! A. FLORISZTIKA - scientia amabilis (a szeretetre méltó tudomány vagyis a botanika kezdetei) - történetileg tehát előbb (akkor csak ez nincs egymásra hatás!) - növényfajok számbavétele, leírása, (korai) rendszerezése - hazai kutatói (későbbi korokban növényföldrajz és társulástan) B. (FLORISZTIKAI) NÖVÉNYFÖLDRAJZ -megelőzte a taxonismeret (már lehet egymásra épülés!) - de kibontakozásakor még nincsen társulástan! C. TÁRSULÁSTAN - florisztika (és egyben taxonismeret!) illetve florisztikai növényföldrajz nélkül nem megy! (gyökerek egymásra hatás!) - a vegetációs szemlélet felváltotta a florisztikai megközelítést (és eluralkodott)

13 Megközelítés az ökológia fogalomrendszerén keresztül Szünbiológia - general ecology (ezen belül pl. szünbotanika, ) - durván az élőlények együttélése, társulásképzése - SIO szerveződéi szinteken (mint pop.gen., evol.biol., ) - alapegységei a populációk ( társulások, bioszféra) (JNP) bárhol, bármikor, bármilyen populáció bármilyen mennyiségben megtalálható tapasztalataink szerint nem igaz!!?? Állításunk (elvárásunk) MILYEN MÉRTÉKBEN hamis deviációs alapkérdés vagyis a véletlen helyett mennyire rendezett a populációk viselkedését jelenség szintjén leíró SZÜNFENOBIOLÓGIA okozat Állításunk (elvárásunk) MIÉRT hamis kényszerfeltételi alapkérdés vagyis a véletlentől való eltérést milyen háttér faktorok okozzák (ható környezet, kölcsönhatások, ) ÖKOLÓGIA ok

14 SZÜNFENOBIOLÓGIA I-II. I. (Populációdinamika,?? pop.k viselkedése natalitás, mortalitás, koreloszlás, növekedés, stb.) II. Biogeográfia (életföldrajz) - a Földön hol és milyen élőlények, élőlényegyüttesek - növényekre fitogeográfia (florisztikai) növényföldrajz, régiesen geobotanika 1. florisztika: flóra 2. areálgeográfia: área, áreatípusok: diszjunkt - diszperz, endemikus = bennszülött, reliktum = ereklye = maradvány, (pszeudo-)vikarizmus folyt.köv. 3. fiziognómiai növényföldrajz

15 Simon - Seregélyes: Növényismeret 1998

16 Zöld Elefánt 1981

17 Farkas (szerk.) Mo. védett növényei 1999 összes edényes növény csak védett fajok

18 Európa növényföldrajzi beosztása (Soó: Növényföldrajz 1965) Strasburger: Lehrbuch der Botanik Természetkalauz: Orchideák

19

20

21 2006

22 II. Biogeográfia (életföldrajz) (1. florisztika) (2. areálgeográfia) SZÜNFENOBIOLÓGIA II. (folytatás) 3. fiziognómiai növényföldrajz: a vegetáció és annak különböző nagyságú egységei, de inkább csak a nagytérségi vegetációtípusok (biom = formációcsoport, formáció), esetleg s.l. biocönózis = életközösség = társulás, mert szűkebben (s.str.) már inkább a köv.! - csak növényekre fitocönózis = asszociáció = növénytársulás - életforma-spektrumok, szintezettség, aszpektus, szukcesszió

23 Zöld Elefánt 1981 Soó: Növényföldrajz 1965 Simon - Seregélyes: Növényismeret 1998

24

25

26 Tuzson János székfoglaló 1911

27 A Kárpát-medence növényföldrajzi beosztása (Cartographia Mo. atlasza 1999)

28 A Kárpát-medence állatföldrajzi beosztása (Cartographia Mo. atlasza 1999)

29 részlet a Kárpát-medence növény- (fent) és állatföldrajzi (lent) beosztásából

30 Magyarország Nemzet Atlasza 1967 Kartográfia Soó MTABiolCsopKözl 1960 Soó 1. kötet 1964 Soó: Növényföldrajz 1965

31 Simon - Seregélyes: Növényismeret 1998 Zöld Elefánt 1981

32 kárpáti-alpi és pontusi-kontinentális Pteridophyta (felül) és Spermatophyta (alul) fajok Simon Tibor (2005): Adatok a Zempléni-hegység flórájához ( ) és a Carpaticum-flórahatár kérdése. Bot. Közlem. 92(1-2):69-84.

33 SZÜNFENOBIOLÓGIA III. (folytatás) III. Társulástan - milyen elemekből és milyen törvényszerűségek alapján alakulnak ki a helyi fajkollektívumok (élőlénytársulások v. cönózisok) - növényekre fitocönológia = növénytársulástan - alapegysége a biocönózis=életközösség=társulás ( csak növényekre fitocönózis = asszociáció = növénytársulás)

34 TÁRSULÁS A társulás (biocönózis) egy adott helyen, adott pillanatban koegzisztáló (együtt létező) populációk közössége. Fitocönózis = asszociáció = növénytársulás : ökológiai és/vagy földrajzi okokból tagolódott (önálló? állandó?), egyedeiben törvényszerűen ismétlődő növényi társulásegységek, meghatározott florisztikai összetétellel, egységes életfeltételekkel (meghatározott környezeti igények) és megjelenéssel. Egyféle növénytársulások összessége az állomány. 1. Szuperorganizmus koncepció a térben és időben ismétlődően megjelenő, azonos összetételű társulások felismerésén és elfogadásán alapul (Zürich-Montpellier társulástani iskola, melynek Braun-Blanquet volt a vezéralakja. Ennek az iskolának volt követője Soó Rezső, a hazai geobotanika iskolateremtő vezére, így érthető, hogy a hazai tradíciók ebben a felfogásban gyökereznek) 2. Individualisztikus koncepció

35 Szüntaxonómiai rang Végződés Példa Divízió - ea Querco-Fagea - Európai lombhullató erdők Asszociáció-osztály - etea Querco-Fagetea - Üde lomboserdők Asszociáció-sorozat - etalia Fagetalia - Üde, bükk- és gyertyánelegyes erdők Asszociáció-csoport - ion Fagion sylvaticae - Bükkösök Asszociáció - etum Aconito-Fagetum - Kárpáti bükkös Szubasszociáció: egymástól minőségi jellegekben különböznek. Differenciális fajok megléte vagy hiánya. Aconito-Fagetum caricetosum pilosae Fácies: mennyiségi jellegekben különböznek. Pl.: Aconito-Fagetum caricetosum pilosae melicosum uniflorae. Konszociáció: Egy asszociáció különböző konszociációi az uralkodó szint (pl. egy erdő esetében a lombkorona szint) összetételében különböznek pl. egy bükkös társulásnak létezhet magas kőris uralta konszociációja. Szünúzium: Azonos életformájú növényekből felépülő legelemibb növénytársulásnak tekinthető egység. Így beszélhetünk pl. egy kidőlt fatörzs moha szünúziumáról.

36 A cönológiai mintavétel szabályai 1. A mintavételi egység helyének kiválasztása: Az asszociációk gyakorlati felismerése, azok homogenitása révén még kezdő számára sem jelent különösebb nehézséget. (Zólyomi 1951). Ebből a meggyőződésből kiindulva a mintavételi hely kiválasztása szubjektív, a jellemző folt(ok) választandó(k) ki. 2. A mintavételi egység alakja 3. A mintavételi egység nagysága 4. Analitikus (felvételezéskor helyszínen becsült) bélyegek: - A-D érték (gyakoriság = abundancia - A, borítás = dominancia - D): Az előforduló fajok tömegességének jellemzésére szolgáló, az egyedszám és borítás viszonyoknak a termet különbségekből adódó arányeltolódásokat csökkentő becslési skálája. Az A-D érték meghatározása egy ötfokú ordinális skálán való becsléssel történik. - Szociabilitás (társulásképesség - S): Szálanként (1) Csoportosan (5). - Vitalitás (életképesség - V): csak kicsírázik (1) virágosan is szaporodik (4). Sajnos a gyakorlatban S és V értékét ritkán regisztrálják a kutatók, illetve az egy évben többszöri felvételezés jogos követelménye is gyakran nem teljesül.

37 A cönológiai mintavétel szabályai 5. Szintetikus bélyegek: - Frekvencia (sűrűség): - Konstancia (állandóság - K): egy adott asszociációban készült felvételek hány százalékában fordult elő az adott faj. - Fidelitás (hűség - F): értéke valamely fajnak bizonyos asszociációhoz vagy magasabb rangú szüntaxonhoz való kötődését mutatja: Asszociáció karakterfajf=5 Asszociáció-csoport karakterfaj F=4 Asszociáció-sorozat karakterfaj F=3 Asszociáció-osztály karakterfaj F=2 Asszociáció kísérő vagy idegen fajok F=1 állandó fajok jellemző v. karakterfajok elválasztó v. differenciális fajok