Jegyzőkönyv készült a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat választmányi ülésén március 17.18,00

Átírás

1 Jegyzőkönyv készült a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat választmányi ülésén március 17.18,00 Leél-Őssy Szabolcs elnök üdvözli a megjelent 30 MKBT tagot (köztük a 15 választmányi tagot),és megállapítja, hogy az ülés határozatképes. Nagyon fontos alapszabálymódosítás előtt állunk, a civil törvény változásai miatt, és ha már hozzányúlunk, akkor olyan módosításokat is tegyünk, amit a tagság kíván. A jegyzőkönyvet hivatalból Fleck Nóra vezeti, hitelesítők pedig Maucha Gergely és Gyergyák Balázs. A neveket az itt lévők egyhangúlag elfogadják. Elnök megköszöni Kosztra Barbara eddigi tevékenységét, aki összefogta az alapszabály módosítással kapcsolatos eddigi munkát és összegyűjtötte a javaslatokat. Érkeztek javaslatok is, többen át is nézték, mások csak ötleteket adtak. Ebből egy használható formát próbálunk kihozni. Barbara készített egy összefoglalót, ami rövidesen kivetítésre kerül. Az ülést követően a javított anyagot mindenki meg fogja kapni, és továbbíthatja a csoportja felé. Idei feladatok: 1) Alapszabálymódosítás 2) Tisztújítás 3) Beszámolók elfogadása 4) Közhasznúság kérelmezése, ez utóbbi lépés tavaly elmaradt, ez viszont nem érinti az SZJA 1 %-ra való jogosultságot. Mivel az elnökség is három órát foglalkozott az anyaggal, ezért Barbara nem olvasná fel az egész írásos anyagot, csak a lényeget ismerteti. Az alapszabálymódosítás azért szükséges, mert a bíróság ezek hányában megszüntetheti a Társulatot, ha nem tesz eleget a Polgári Törvénykönyv és a civil törvény változásaiból fakadó változtatásoknak. A Társulat egy sajátos hibrid formáció, mivel vannak egyéni és szervezeti tagjai is. Jelenleg több egyéni tag van, de szövetség nem lehetünk, mert akkor egyéni tagjaink nem lehetnek. Megváltozott a pénzügyi és jogi környezet is, más igények merülnek fel a Társulattal szemben, amit a tagság nyilvánvalóvá is tesz. Vannak elavult részek az alapszabályban, ezeket is orvosolni kell. Február közepén volt egy elnökségi ülés, ahol felállt egy bizottság, Hegedűs Gyula, Vid Gábor, Göröcs Dorka, Csepreghy Ferenc, Kosztra Barbara és a listán jelentkezett Gyergyák Balázs társulati tagunk, aki a bíróságon dolgozik. Ő vállalta, hogy segít, illetve beadás előtt átnézeti az elkészült anyagot. Sok rossz tapasztalatot sikerült találni más egyesületek körében, akikkel tapasztalatcsere folyt, ezért most nagyon szigorúan kell kezelni az előírásokat. Barbara javasolja, hogy a főbb javasolt változásokat vegyük végig, azután vitázzunk róluk. Első fontosabb változtatás, küldöttközgyűlés helyett legyen közgyűlés. A küldöttközgyűlési rendszer szövetségnél praktikus, illetve csoportoknál is ez lenne a megoldás, viszont időközben több lett az egyéni tag. Ez egy kicsit komplikált rendszer, sokan bizalmatlanok iránta. A közgyűlésen viszont bárki szavazhat, aki MKBT tag. Vidéki tagok számára ez nem túl kedvező, mert sokan nem tudnak részt venni. Vezetőség létszámának csökkentése. Jelenleg 37 tisztségviselője van a Társulatnak, s ezekre a posztokra nagyon nehéz embereket találni. Drasztikus megoldás a választmány megszüntetése lenne, s maradna egy kb. 9 fős elnökség, ami megfelel egy ilyen létszámú egyesületben. Legyen elnök, főtitkár, gazdasági titkár, a többi pedig dolgozni akaró elnökségi

2 tag legyen. Lehet úgy is, hogy csökkentjük az elnökség létszámát, és a választmányt megtartjuk (szintén csökkent létszámmal). Bonyolult szervezeti struktúra megszüntetése. Vannak egyéni tagok, szervezeti tagok, akiknek egy fő szavazati joga van. Szakosztályok, területi szervezetek, kutatócsoportok. A kutatócsoportok alsó létszáma 5 fő, de küldöttet csak 10 főtől állíthatnak, mert az 5 főt a közgyűlés nem szavazta meg. Tagsággal járó kedvezmények köre, pl. 30 éves tagság után tagdíjmentesség. Volt olyan javaslat, hogy az új belépők számára egy még kedvezményesebb összeg kerüljön megállapításra. A tagdíjfizetés határideje március 31. legyen. Tagsági viszony szüneteltetése 2 évig lehetséges, írásbeli bejelentés alapján. Kötelezően változtatandó formák, itt jogszabályi előírások vannak, nem sok mozgásterünk van. Van egy ppt is, a legfontosabb hibákról. - Meg kell jelölni, hogy mely közhasznú tevékenységet milyen jogszabállyal lehet indokolni. - Korábban felmerült, hogy a tagdíj mértékét is bele kell venni, most kiderült, hogy ez nem szükséges. Tag kizárása. Közgyűlés dönthet és bírósághoz lehet fellebbezni. Iratbetekintés szabályai, ülések határozatainak nyilvánosságra hozatala. Közgyűlés összehívásának módja igazolható módon. Nem feltétlenül kell ajánlott levélben, igazolható módon lehet elektronikusan is. Elnökségi ülésnek nyilvánosnak kell lenni, ezt a közhasznúság írja elő. A vezető tisztségviselők közül az elnökségi tagoknak és a Felügyelő Bizottságnak nevesítve kell belekerülni az alapszabályba. A közgyűlés kontra küldöttközgyűlés témában tartott internetes szavazáson 107 fő kb. 75 % jelezte, hogy közgyűlést szeretne. Ebből 11% nem MKBT tag, de ha közgyűlés lenne, belépne. Barbara az alábbi menetrendet javasolja az alapszabálymódosításra és tisztújításra: A májusi küldöttközgyűlésen csak a kötelező alapszabály-módosításokról és (ha a választmány támogatja) a közgyűlési rendszerre való átállásról döntsünk. A Társulat szervezetének átalakításáról szülessen elvi döntés, aminek alapján kidolgozzuk a szükséges módosításokat és jelölteket állítunk. Egy későbbi időpontban (bírósági elfogadást követően, de nem később, mint november 30.) közgyűlést hívunk össze. A közgyűlés alapszabályt módosít a tagsággal időközben tovább egyeztetett módon, elvégzi a tisztújítást, majd beleírja a tisztségviselőket az alapszabályba. (Ha szükséges, az új vezetőség később tovább módosíthatja az alapszabályt a felmerülő igények alapján.) Előnyei: szélesebb körű konszenzuson alapul, több idő van megfelelő jelöltek állítására és kampányra. A tisztújítást már a közgyűlés végzi, amitől remélhetőleg jobban a magáénak érzi az új vezetőséget a tagság. Hozzászólások Végh Zsolt kérdezi, hogy van-e a körünkben olyan jogi végzettségű szakember, aki a civil jogban is járatos, mert ehhez jogász nélkül nem vihető véghez. Meg kell nézni, hogy más egyesületeknél milyen gyakorlat van a tisztségviselők nevének rögzítése tárgyában. Életveszélyesnek tartja, hogy ügyvezető vezetőség vigye tovább az egyesületet, amikor a közgyűlés elfogadja, attól kezdve meg lehet választani az új vezetőséget. Barbara még egyszer azt mondja, hogy időkorlátot kell szabni a vezetőség megválasztásának, Szabolcs is októbert tart reálisnak.

3 A jogi végzettségű emberünk Gyergyák Balázs. Ő Végh Zsolt kérdésére reagálva megerősíti, hogy a fővárosi gyakorlat szerint a vezető tisztségviselők nevének bele kell kerülnie az alapszabályba. Hiába más a gyakorlat más bíróságokon, nekünk ehhez kell igazodnunk. Szabolcs felveti, hogy a közgyűlés taglétszám fele plusz egy fő jelenléte esetén határozatképes, de vajon elfogadja-e a bíróság a fél órával későbbre összehívott közgyűlés határozatképességét. Akkor fogadható el, ha 30 nappal előtte értesítve lettek, illetve ha valaki meghatalmazottal képviselteti magát. Akkor nem aggályos a későbbi kezdés. Kisebb vita alakult ki, hogy kell-e nevesíteni a tisztségviselőket, többen javasolják, hogy ne kerüljön bele és inkább dobja vissza a bíróság a változtatást. Szabolcs: az utolsó változtatást egyeztetni kell a bírósági alkalmazottal, s ha ott kiderül, hogy nevesíteni kell, akkor bele kell venni. Tényi Gusztáv: aggályai vannak az alapszabálymódosítás, a tisztségviselők létszámának módosítása és a társadalmi környezet ügyében. Szerinte most májusban meg kell csinálni a legalapvetőbb dolgokat, pl. érdekképviselet, érdekvédelem az alapszabálymódosításban. Azokat a célokat kell megtárgyalni, amivel a következő tisztségviselőknek azonosulni kell. Barbara azt látja, hogy májusig már nincs elég idő annak a procedúrának a lebonyolítására, ami előttünk van (konzultáció a tagság igényeiről, program kialakítása és vezetőségi tagjelöltek összegyűjtése), ezért van szükség elcsúsztatott tisztújításra. Ami a hozzászólásokból is látszik, nincs elég bizalom a tagságban. Főleg az egyéni tagok küldöttállítása bonyolult és átláthatatlan. A jelenlegi legnagyobb probléma a Társulat tagságának folyamatos csökkenése. Szabolcs jelzi, hogy a közgyűlés is ugyanúgy manipulálható, nagy budapesti csoportok eljönnek teljes létszámmal, s befolyásolhatják a választást. Szerinte a szervezeti kereteket most kell kialakítani. Közgyűlés kontra küldöttközgyűlés, elnökség létszámának meghatározása, választmány létjogosultsága. Katzer István: ha ősszel már közgyűlés lesz, s mindenki szavazhat, akkor most a tagság ismét nem érzi magáénak a küldöttközgyűlés változtatásait. Szabolcs: most dönteni kell, hogy áttérünk-e a közgyűlésre. Barbara megfogalmazott egy határozati javaslatot fenti témában. Csepreghy Ferenc: a rendszer nagyon frappáns és támadhatatlan, de a vidéki tagokkal kiszúrunk, mert a mostani rendszerben két küldött képviseli őket, személyesen viszont nem fognak eljönni. A meghatalmazotti rendszert jónak tartja, illetve a területi szervezeteket aktivizálná megfelelő létszámkerettel. Mivel nincs szervezeti tag, ezért mindenki egyéni tagja a Társulatnak. Surányi Gergely szerint, akit meghatalmazunk, abban teljesen megbízunk. Taródi Péter: belefér-e ebbe az évbe a tisztújító közgyűlés? Gyergyák Balázs: ha a küldöttközgyűlés egy olyan változatot fogad el, amit előtte egyeztettünk, akkor van esély rá, hogy hamarabb átmegy a módosítás a bíróságon. Végh Zsolt: hol van a koncepció, ami alapján az alapszabályt módosítani akarjuk? Barbara: részben a tagság eddig kifejezett igényein alapul, részben később kerül kidolgozásra. Épp erre kell a hosszabb idő, ami a kétlépéses alapszabálymódosítást is indokolja. Gyergyák Balázs: ha közhasznúak akarunk maradni, akkor muszáj az alapszabályban a jogszabályi változtatásokat megcsinálni. Végh Zsolt: utánanézett-e valaki, hogy fontos-e nekünk a közhasznúság, mert az 1 %-nak nem feltétele. Szabolcs szerint most kell dönteni egy csomó fontos kérdésben. Csepreghy Ferenc: presztizsnövelő, ha a közgyűlésre való áttérését elfogadjuk. Szavazás

4 Határozat A Választmányból jelen lévő 15 fő egyhangúlag támogatja, hogy küldöttközgyűlés helyett közgyűlés legyen. A Választmány felkéri az elnökséget, hogy ennek szellemében folytassa az alapszabály módosítás előkészítését, amit majd a májusi küldöttközgyűlés elé terjeszt. Az egyéb szervezeti kérdéseket az őszi alapszabálymódosító és tisztújító közgyűlés elé kell majd terjeszteni. Taródi Péter: ahhoz, hogy egy következő tisztújításhoz ki melyik kategóriába kerül, abban nem lát problémát. Csepreghy Ferenc: a tagságnak felhatalmazást kell adni a jelölő bizottságnak, hogy mely funkciókra keressen jelölteket. Barbara: a mostani küldöttközgyűlés végén lehet egy közvéleménykutatást tartani, hogy maradjon-e a választmány. Az legyen elnökségi tag, aki akar valamit csinálni. Legyen kampányidőszak, 3 hónapos idővel. Adamkó Péter azt javasolja, hogy a Szakmai Napokon legyen a tisztújítás. Mivel az éves beszámolókat mindenképpen a májusi küldöttközgyűlésen kell elfogadni, s előzetesen a választmánynak jóvá kell hagyni, a küldöttközgyűlés előtt 1 órával választmányi ülés lesz. 2. Küldöttközgyűlés előkészítése Időpont május 9. szombat Barbara bejelenti, hogy a küldöttközgyűlésen a továbbiakban nem lesznek köszöntések és kitüntetések, arra egy másik alkalmas rendezvényt kell találni. Javaslat: legyen a Barlangkutató Szakmai Találkozóján. Küldöttközgyűlés programja: beszámolók elfogadása, alapszabálymódosítás, vezetőség mandátumának meghosszabbítása november 30-ig. Bíróság ellenőrizni fogja, hogy szabályosan (alapszabálynak megfelelően) bonyolítják-e le a küldöttállítást. Négy vidéki és 2 budapesti küldöttválasztó közgyűlést tervezünk tartani. Időpontokat 30 nappal előtte kell meghirdetni. Barbara kioszt a megjelenteknek egy táblázatot a csoportonkénti (mai napon aktuális) taglétszámokkal, amely alapján szükséges küldöttszám kiszámításra került. Ennek alapján a javaslat 5 főnként 1 küldött választása (33 csoportküldött 10 főnél nagyobb csoportokból, 57 egyéni tagok és 10 főnél kisebb csoportok által választott küldött) Szabolcs felteszi szavazásra, hogy egyetért-e a választmány azzal, hogy 5 főnként 1 küldött (azaz maximum 90 küldött) választható? Határozat A Választmányból jelenlévő 15 fő egyhangúlag elfogadja, hogy 5 főnként 1 küldött (azaz maximum 90 küldött) választható. Új belépők kedvezményes tagdíjáról tárgyaljon a küldöttközgyűlés. Csepreghy Ferenc: javasolja, hogy vonjuk össze az elnök és főtitkári funkciót. Javasolja, hogy aki rendesen végezte a feladatát, az kapjon élethosszig tartó mentességet a tagdíj alól. Tényi Guszti bejelenti, hogy szeretne egy ismeretterjesztő szakosztályt létrehozni a kezdők túráztatása, nyílt túrázás stb. céllal. A könyvtár kezelésére és gondozására is lenne érdeklődő.

5 Leél-Őssy Szabolcs elnök megköszöni a jelenlévőknek az aktív részvételt, majd bezárja az ülést. Jegyzőkönyvet készítette: Kmf. Fleck Nóra Hitelesítők: Gyergyák Balázs Maucha Gergely