ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM Arányok és irányok

Átírás

1 Arányok és irányok Pályázatok: Panel Öko Kémény A kormányzat 2007 decemberében döntött arról, hogy Új Magyarország Lakásfelújítási Program címen, a korábban meglévő és újonnan megjelenő, alapvetően az épületek energiatakarékos felújítását célzó öt pályázat egységes rendszert alkosson. A pályázatok az önkormányzatokat felügyelő, valamint a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok kezelésében vannak. Tavaly szeptembertől az ÉMI Kht. látja el a pályázatok kezelésével kapcsolatos feladatokat. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) közreműködésétől a kivitelezések jelentős minőségi javulását várják. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program keretében hirdette meg ban az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a megújult panel-, a termofor kémények felújítása-, illetve az ÖKO-programot. A változások a lakosság és az önkormányzat számára is lényegesek A pályázatok közül az ÖKOprogram teljesen új konstrukció, amely a távfűtött lakóépületek egyedi szabályozhatóságának, költségosztásának, illetve mérési lehetőségének kialakítását támogatja. A változtatások lényegesek, nemcsak a műszaki tartalomra, hanem a pályázat teljes folyamatára vonatkozóan is alapvető váltást jelentenek. Az ÚMLP pályázati kiírása egyértelműen meghatározza a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) körét, rögzíti a feladatokat, a hatásköröket és a felelősségeket is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium idén február elsején jelentette meg a pályázati kiírásokat, amelyeknek beadási határideje szeptember 30., illetve október 31. volt. Felkerült a minisztérium honlapjára a kiírás, a pályázati útmutató, valamint azok az adatlapok, amelyek kitöltésével a pályázatok benyújthatók. A korábbitól alapvetően eltérő feladatot jelent a pályázat benyújtása a lakóközösségek, illetve a pályázatot támogatni szándékozó helyi önkormányzatok számára is. A pályázati anyag tartalmi változásain kívül változnak a szerepek, a feladatok és a folyamatok is. Pályázati feltételek Lényeges a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) egyértelmű meghatározása, a feladatok, hatáskörök és felelősségek rögzítése. Az új megközelítésben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, A kormány az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordított a panelprogramra. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program (ÚMLP) keretében 2008-tól minden eddiginél több forrás, azaz terv szerint évente 10 milliárd forint fordítható lakásfelújításra. Az új program alapján pályázni lehet a panelrekonstrukcióra és tűzvédelemre (820 ezer iparosított technológiával készült lakást érint), az ÖKO-program keretében a távfűtésű lakások hőfogyasztásának szabályozására és mérésére (650 ezer távfűtéses lakást érint), valamint a kémények felújítására (csak a fővárosban mintegy 120 ezer lakást érint). A felújítások 8 50 százalék közötti energiamegtakarítást eredményeznek, a felújítások mértékétől függően. A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában kisebb, míg a teljes körű felújítás nagyobb megtakarítást eredményez. 9

2 lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. Amennyiben a pályázó a tulajdonosok közössége, akkor az önkormányzat döntése, hogy a pályázati rendszerben milyen szerepet vállal. Támogatóként joga, hogy a vállalt támogatást feltételekhez kösse, legyen szó anyagi vagy közreműködői támogatásról (anyagi támogatás, közbeszerzés lebonyolítása, műszaki ellenőrzés stb.). Vállalt szerepeit saját tulajdonában lévő gazdasági társaságára vagyonkezelő, távhőszolgáltató delegálhatja, támogatásának formáit, mértékét és feltételeit saját pályázati kiírásában jogosult meghatározni. Fontos az egyes hatósági engedélyek, jóváhagyások előírása, egyeztetések kötelezővé tétele. Panelprogram. A legnagyobb érdeklődéssel kísért, legsikeresebb pályázata a minisztériumnak az iparosított technológiával készült lakóépületek energiatakarékos felújítására kiírt pályázat, közismertebb nevén a panelpályázat, melynek keretében nyílászárók cseréjére, hom- lokzatok, tetők, födémek hőszigetelésére, gépészeti felújításokra (fűtés, szellőzés, elektromos rendszer, lift) lehetett igényelni viszsza nem térítendő állami támogatást. A pályázat célja a lakások energiafelhasználásának csökkentése. A panelprogram műszaki tartalmában, a finanszírozásban és pályázati rendszerében egyaránt jelentős változásokat tartalmazott. Műszaki tartalmában lényeges újdonság a megújuló energiaforrások beépítésének támogatása, az energetikai elvárások szigorodása az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai ebben a pályázatban érvényesíthetők először. Lényeges elem, hogy a fűtési rendszer szabályozottsága és mérhetősége legalább az épület szintjén a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere esetén egyaránt követelmény. Ennek oka az, hogy az épület jobb energetikai jellemzőiből eredő megtakarítás csak a fűtés szabályozásával realizálható. Lakástámogatások települések szerinti megoszlása Megyei jogú városok (48% db forint) Egyéb települések (22% db forint) Budapest (30% db forint) A 2001-ben indított lakásprogram keretében bérlakás kialakítására (2001-től 2003-ig), telekközművesítésre (2001-től ig), egyházi lakás felújítására (2002-től 2003-ig), termoforkémény felújítására és panelépületek energiatakarékos felújítására lehetett pályázni. Bérlakás pályázat keretében: 668 pályázat lakás kialakítását támogatta a minisztérium 63,328 milliárd forint értékben. 564 paplak újult meg 1,16 milliárd forint állami támogatással, 30 telekpályázattal 1824 közművesített telek kialakítására került sor 1,66 milliárd forint támogatással. Összesen 390 kéménypályázat keretében lakás termoforkéménye lett felújítva 651,2 millió forint támogatással. A felsoroltak közül a kémény- és a panelpályázat jelenleg is a minisztérium kiemelt programja. Az egy lakásra jutó legnagyobb támogatás 400 ezer forintról 500 ezer forintra nőtt. Ezzel a kormány a magasabb műszaki tartalmú komplex felújításokat ösztönzi, mivel ezek a munkák eredményezik a legmagasabb energiamegtakarítást. A pályázat hosszú távú finanszírozása először megoldott ebben az évben: a konvergenciaprogram költségvetése a 2011-ig tartó időszakban éves szinten tízmilliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A finanszírozás új piaci modellje, az úgynevezett harmadik feles, vagy ESCOvállalkozás, ahol a projektben résztvevő vállalkozó kockázatot vállal az általa ígért megtakarítás teljesüléséért. A pályázatok eddig az önkormányzatok, 2008-ban a lakóközösségek számára lett meghirdetve. Ez szabadságot jelent az önkormányzatok számára támogatási döntéseik meghozására, egyben megnyitja a pályázás lehetőségét azon lakóközösségek előtt, amelyek korábban az önkormányzati pályázat hiányában nem nyújthatták be igényüket. Az állam 1/3 arányú részvételét elnyerését feltételezve ezeknél a munkáknál a 2/3 arányú lakóközösségi sajáterőt ténylegesen a lakóknak kell kiállítaniuk az önkormányzat közreműködése nélkül. Ez nyilvánvalóan akadály a pályázat szempontjából, illetve korlát lehet az elvégzendő munkák tervezésénél. A pályázatban bizonyos munkanemek (nyílászárócsere, hőszigetelések, szellőzőrendszer felújítása) tűzoltósággal való véleményeztetésének előírása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal való egyeztetések eredményeként született. A pályázatban a projektek monitoring rendszerének erősítésére hívják fel a figyelmet. A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a beépített szerkezetek komplex felújítása esetén az épület egészének meg kell felelnie a szeptember 1- jén életbe lépett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak. Ez a követelmény a korábbi pályázatok során támasztottnál magasabb energeti- 10 ÖN KOR KÉP november december

3 kai elvárást jelent. Az elkészült felújítási projektek a jelentős energiamegtakarításon túl a lakótelepek városképi, erkölcsi és anyagi felértékelődését is magukkal hozzák. A program folytatása országosan is mérhető energiamegtakarítást, a felújításokban résztvevő lakóközösségek, családok számára fűtési költségeik érdemi csökkentését ezzel párhuzamosan azonban lakhatásuk imázsának értéknövekedését is jelentik. A felújítási program továbbvitele az állam számára az az alternatíva, amellyel nem a pazarló fogyasztás lakossági terheit, hanem az energiafelhasználást magát csökkenti. Ez a befektetés az energiaárak mozgásának várható irányát figyelembe véve a lakosság és az állam számára értékelhető időn belül megtérül. A műszaki tartalom fő jellemzői. Az épületek felújításának elemei (hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása) megmaradtak, viszont előírják az épületre vonatkozó energiatakarékos felújítási koncepcióterv készítését, megszüntetik a külső környezeti felújítás támogatását. A fűtés szabályozása és mérése a hőszigetelés, illetve a nyílászárócsere feltétele. Az épületek tűzvédelme szempontjából hangsúlyt kap a szellőzőrendszerek felülvizsgálata, tisztítása, illetve felújítása a megfelelő légcsere. Előírják az épületek statikai felülvizsgálatát az állékonyságra vonatkozóan, és sokak örömére a pályázatokból kikerült a távhőszolgáltatásról való leválás támogatásának tiltása a megújuló energia felhasználásának elősegítésére. A megújuló energiaforrások alkalmazása az unió által és a TNM rendeletben egyaránt megfogalmazott elvárás, a távhőszolgáltatásról való leválás tiltása a megújuló energiaforrások alkalmazása esetén semmi esetre sem indokolt. A gépészeti rendszerek támogatható elemei között megjelennek a megújuló energiaforrások: a megújuló energiaforrások az épületek melegvíz-szolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók, az alkalmazás támogatása esetén az engedélyezési és a működési garanciákat kell beépíteni. A pályázat finanszírozása Az állam 1/3 rész támogatása mellett megmarad a lakóközösség 1/3 kötelező saját ereje, azzal, hogy a fennmaradó 1/3 részt az önkormányzat saját döntése alapján finanszírozhatja. Elutasító önkormányzati döntés esetén az utóbbi részt a lakóközösség átvállalhatja. Az MFB Zrt. Panel Plusz hitelkonstrukciója a pályázat sikerének fontos eleme. Lehetőség van ezt a korábbi évek pályázatai is lehetővé tették úgynevezett harmadik feles finanszírozási rendszerek belépésére. A finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energiamegtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO-vállalatok stb.). A maximális állami támogatás mértéke 500 ezer forint/lakásra nő. A panelpályázat beadásának határideje szeptember 30- án lejárt. Az eddiginél nagyobb volt az érdeklődés: a beérkezett 1847 pályázat több mint 92 ezer lakás 29,3 milliárd forint nagyságrendű állami támogatási igényét jelenti. Ez a nagyságrend figyelembe véve a hiánypótlások utáni lemorzsolódást, a projektek megvalósításának időigényét a konvergenciaprogram keretén belül kezelhető. A kormány a program finanszírozására szükség esetén további források bevonását is ígérte. Az ÖKO-program a fűtési rendszer szabályozását, a költségosztók, illetve a mérők Az Önkormányzati Minisztérium pályázatai (otm.gov.hu) : Megújult Panelprogram ÖKO-program Termoforkémények felújítási programja Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (khem.gov.hu) NEP pályázatai Hagyományos épületek energiatakarékos felújítása Megújuló energiaforrások pályázat felszerelését célozza. Az önálló meghirdetést az indokolja, hogy a viszonylag olcsó beavatkozás önmagában is 8 15 százalék megtakarítást eredményezhet, de ennél is fontosabb, hogy segítheti a lakóközösségeket a magasabb szintű felújításokra vonatkozó döntéseik meghozatalában. Ebben a programban eredetileg 35 százalék támogatást lehetett igényelni maximum lakásonként 54 ezer forintot ezt a kormány szeptemberben 50 százalékra és 77 ezer forintra növelte, és a beadás határidejét június 30-áig meghosszabbította. A kéménypályázat célja az egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai felújításának támogatása. A meghirdetendő pályázat a évi pályázat műszakipénzügyi tartalmának változatlanul hagyásával kizárólag a pályázó személyét illetően változtatott a panel-pályázathoz hasonlóan. A pályázatban résztvevők szerepeinek tisztázásával itt is a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. A 2003 óta működő pályázatra évente átlagosan pályázat érkezik be, melynek keretében mintegy 7000 lakás kéményeit tehetik a lakók biztonságossá. A támogatás mértéke itt magasabb, 40 százalék vissza nem térítendő állami támogatáshoz még 30 százalék önkormányzati támogatás is kapcsolódhat. 11

4 Budapesti kerületek PÁLYÁZATI ADATOK BUDAPESTRE VONATKOZÓAN Teljes bekerülési költség (forint) Önkormányzati támogatás (forint) Támogatási igény (forint) Lakásszám Budapest I Budapest II Budapest III Budapest IV Budapest V Budapest VI Budapest VII Budapest VIII Budapest IX Budapest X Budapest XI Budapest XII Budapest XIII Budapest XIV Budapest XV Budapest XVI Budapest XVII Budapest XVIII Budapest XIX Budapest XX Budapest XXI Budapest XXII Budapest XXIII Összesen Pályázati dömping Jelenleg a beérkezett nagyszámú pályázatok (az országból a három pályázatra összesen 2286 db!) feldolgozása, hiánypótlása folyik, az értékelhető pályázatokra vonatkozóan az első döntési kör várhatóan decemberben lesz. A panelpályázatokban a lakásonkénti átlagos támogatási igény lényegesen megnőtt: az eddigi 200 ezer forintról 310 ezer forintra. Ez azt mutatja, hogy a lakóközösségek többsége komplexebb beruházásokra adott be pályázatot. Ezeknek a felújításoknak a megvalósításához 2013-ig több, mint 30 milliárd forint állami támogatás, 90 milliárd forint beruházás szükséges, amivel további 90 ezer lakás az eddiginél jobb minőségű és hatékonyabb felújítása valósítható meg. Ez a befejezést követően éves szinten áremelkedéssel nem számolva 3,9 milliárd forint megtakarítást jelent. A években mindösszesen 16,75 milliárd forint megtakarítás jelentkezik. Az Önkormányzati Minisztérium a következő pályázat meghirdetését legkésőbb 2009 szeptemberéig tervezi, de a kiírás feltétele, hogy új források álljanak rendelkezésre. A beadott pályázatokról egy kis statisztika A 2286 pályázat 91 településről érkezett 115 ezer lakásra vonatkozó felújítási igényre. Az összes tervezett beruházás értéke 93,4 milliárd forint, ebből 30,2 milliárd forint az állami támogatási igény, és 18,7 milliárd a pályázók részére már odaítélt önkormányzati támogatás értéke. Ez több tényt is jelent: egyrészt sok önkormányzat anyagi lehetősége nem tette lehetővé valamennyi pályázat támogatását, ha adott is, nem mindig 1/3-ot, több helyen annál kevesebbet, például ÖN KOR KÉP november december

5 Érintett település PÁLYÁZATI ADATOK A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKRA VONATKOZÓAN Teljes bekerülési költség (forint) Önkormányzati támogatás (forint) Támogatási igény (forint) Lakásszám Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Érd Győr Hódmezővásárhely Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg ÖSSZESEN százalékot. Jelenti azt is, hogy a pályázók igen nagy hányada nagyobb önrészt vállalt az 1/3-nál. A pályázók között képviselteti magát mind a 23 megyei jogú város, akár a támogatási igényt, akár a lakásszámot tekintve közel az igény közel 50 százaléka ezekben a városokban jelentkezik. Budapesten egy-két kerülettől eltekintve az elmúlt években nem volt túl nagy érdeklődés, ez azoban ebben az évben igencsak megváltozott: öszszesen 35 ezer lakás 7,5 miliárd forint támogatási igénye érkezett be. A 12. oldalon található táblázat a fővárosi kerületek részvételét mutatják állami támogatási igény és a pályázatban részt vevő lakások számát tekintve. Budapesten kívül még négy városból, Szegedről, Nyíregyházáról, Miskolcról és Kecskemétről érkezett be egymilliárd forintnál magasabb támogatási igény, az érintett lakásszám ezekben a városokban A kisebb városokból nem tehetetlenségből nem nyújtottak be annyi pályázatot, mint a nagyobb városokból, hanem mert ott nagyságrendileg kevesebb az iparosított technológiával épített lakóház. Ez a tény például a fajlagos részvétellel is bizonyítható, ha az egyes települések pályázataiban részt vettek számát hasonlítjuk a település teljes lakosságszámához, az így kapott arányszám sokkal jobban mutatja az adott település aktivitását. 0,17 százaléktól 28,83 százalékig igen széles a skála, az átlag 5,76 százalék. A legkisebb szám Salgótarjánt jellemzi, a legnagyobb Pétfürdőt, a már említett négy nagyvárosban 8 9 százalék, Budapesten 5,17 százalék. K. Zs. 13