2011. évi CL. törvény

Átírás

1 2011. évi CL. törvény Btk.-t érintő változtatásai /2012. január 1-től hatályos módosulások, valamint a törvényjavaslatok indokolása/ összeállította: dr. Vaskuti András fővárosi törvényszéki tanácselnök Az általános indokolásból 2. A törvény tekintettel van az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdésére, amely kimondja, hogy nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Tekintettel van az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdésére is, amelynek alapján tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A törvény továbbá figyelembe veszi az Alaptörvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján egyrészt hazánk neve Magyarország, másrészt pedig a legfőbb bírósági szerv elnevezése a jövőben Kúria lesz. 3. A Btk. hatályos rendelkezése szerint az enyhébb végrehajtási fokozatba helyezésnek az egyetlen feltétele a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás. Ez a szabályozás nem kívánja meg azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során bármit is tegyen a társadalomba való beilleszkedése érdekében. Gyakorlatilag, ha az elítéltet nem részesítették fenyítésben, úgy tekintendő, hogy a magatartása kifogástalan, és erre tekintettel enyhébb végrehajtási fokozat jelölhető ki. Az elítéltek túlnyomó többsége visszaélésszerűen kezdeményezi az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölését. Sok elítélt a szabadságvesztés megkezdését követően rövid időn belül kezdeményezi az enyhébb fokozatba helyezést anélkül, hogy bármit tett volna a társadalomba való beilleszkedése érdekében, ezért indokolt a szabályok aktualizálása a nevezett visszaélések számának csökkentése érdekében. 4. Az Európai Parlament és a Tanács június 18-án fogadta el az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009/52/EK irányelvet. Az irányelv az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából meg kívánja erősíteni a tagállamok közötti együttműködést, szigorúbb minimumszabályokat kíván megállapítani az ellene való harc jegyében, és ezért megtiltja az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását. Az irányelv elsődleges célja tehát az, hogy visszaszorítsa, megakadályozza az illegális bevándorlást, és e cél megvalósításának eszközéül az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatókkal szembeni fellépést határozza meg. Ennek keretében azzal a munkáltatóval szemben, aki megszegi az irányelvben meghatározott rendelkezéseket, szankciókat helyez kilátásba. Ezek a szankciók a közigazgatási szankciókon kívül büntetőjogi szankciók is lehetnek, tekintettel arra, hogy egyes gátlástalan munkáltatók visszatartásához a közigazgatási szankciók nem bizonyulnak elegendőnek. Az irányelv így arra kötelezi a tagállamokat, hogy súlyos - az irányelvben konkrétan meghatározott - esetekben büntetőjogi szankciókat írjanak elő a nemzeti jogszabályaikban. A Btk. módosítása és ennek keretében új tényállás megalkotása a fenti indokok alapján szükséges, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos büntetőjogi szabályok nem rendelkeznek az irányelvben meghatározott büntetendő magatartások köréről, továbbá, mert a megjelölt, bűncselekménnyé nyilvánítandó magatartások nem illeszthetőek be a hatályos Btk. meglévő tényállásai közé. Az új büntetőjogi tényállás az irányelv rendelkezéseinek átültetését szolgálja, azonban tekintettel arra, hogy az ágazati jogszabályok az irányelvben meghatározott minimum szinten túlmutatva, fokozottabban kívánják szankcionálni az illegális foglalkoztatást, az új tényállás is ezen elvet követi. 5. A törvény tekintettel van az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja (a továbbiakban: GRECO) Magyarország harmadik körös országértékelésében - a gyakorlata által kialakított sztenderdnek megfelelően - megfogalmazott ajánlásaira. 6. A Btk.-ra vonatkozó módosítások során a törvény figyelemmel van a nemzetközi ajánlásokra, amelyek a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetében a Btk. hatályos általános részi elévülési szabályaihoz képest hosszabban határozzák meg az elévülés legrövidebb idejét. A törvény figyelemmel van továbbá arra is, hogy a Btk.-nak az el nem évülő bűncselekmények körét szabályozó rendelkezése ne tegyen különbséget az emberölés súlyosabban minősülő esetei között.

2 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 2 7. A törvény a Btk (1), (2) és (3) bekezdése szerint büntetendő, a számvitel rendjének megsértése bűncselekményének dekriminalizációját valósítja meg a minősített esetek megtartásával. A hoz Magyarország Alaptörvényének A) cikke értelmében hazánk neve Magyarország, 25. cikk (1) bekezdése alapján a legfőbb bírósági szerv a Kúria. A törvény az Alaptörvénnyel összhangban a Magyar Köztársaság helyett a Magyarország, a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria kifejezést alkalmazva módosítja a Btk.-t, a Be.-t, a Bszntv.-t és az EUtv.-t. Továbbá a törvény az Alaptörvénnyel összhangban határozza meg a háború fogalmába tartozó egyes eseteket. A törvény emellett technikai, nyelvhelyességi módosításokat tartalmaz évi CL tv. Btk régi szabálya Btk. új szabálya ÁLTALÁNOS RÉSZ (területi és személyi hatály) (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is (a bűncselekmény) 3. (területi és személyi hatály) (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. 10. (a bűncselekmény) (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti (1) A büntethetőség elévül a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év; b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. [A büntethetőség elévül] b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de - ha e törvény másképp nem rendelkezik - legalább három év elteltével. A törvény a nemzetközi ajánlásokra figyelemmel a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetében az általános részi elévülési szabályokhoz képest hosszabban határozza meg az elévülés legrövidebb idejét. Erre tekintettel a törvény a Btk. 33. (1) bekezdésének módosításával egyértelművé teszi, hogy a Btk. Különös Része az általános részi szabályoktól eltérő módon határozhatja meg az elévülés legrövidebb idejét (2) Nem évül el a) az évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel [Nem évül el]

3 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 3 módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. -ában meghatározott háborús bűntettek; b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet); c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bekezdés a)-h) pontjai]; d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. (4) bekezdés, 355. (5) bekezdés a) pont]; e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. (1) bekezdés, 262. (2) bekezdés, 352. (3) bekezdés b) pont] büntethetősége. c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bekezdés a)-j) pontjai]; [büntethetősége.] A törvény a Btk.-nak az el nem évülő bűncselekmények körét szabályozó 33. (2) bekezdés c) pontjában szereplő, az emberölés súlyosabban minősülő eseteire való utalást kiegészíti a Btk (2) bekezdés i) és j) pontjára, mivel a tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés nem indokol az emberölés többi minősített eseténél enyhébb elbírálást. A törvény ezzel összhangban szintén kiegészíti az e bűncselekményekre történő utalással a Be. 554/B. gc) pontját (a szabadságvesztés) (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. 41. (a szabadságvesztés) (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre - ha a bíróság az elítéltet eltiltotta a közügyek gyakorlásától - a közügyektől eltiltás kiterjed. Az Alaptörvény a XXIII. cikk (6) bekezdésében kimondja, hogy nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Ennek a Btk. 41. (3) bekezdése nem felel meg, mert valamennyi szabadságvesztést töltő személy esetében kizárja a választójogot. Ezt a törvény úgy módosítja, hogy csak azok ne szavazhassanak a büntetés-végrehajtási intézetben, akiket a bíróság eltiltott a közügyek gyakorlásától. Ezzel összefüggésben a törvény módosítja a közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó szabályokat. A törvény figyelemmel van továbbá arra is, hogy január 1. napjától várhatóan megszűnik a népi kezdeményezés jogintézménye. 5. (a szabadságvesztés) (a szabadságvesztés) 46. (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. 46. (1) A bíróság a büntetés végrehajtása alatt a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet arról, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb vagy eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani.

4 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 4 A Btk. 46. (1) bekezdésében foglalt hatályos rendelkezés szerint az enyhébb végrehajtási fokozatba helyezésnek az egyetlen feltétele a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás. Ez a szabályozás nem kívánja meg azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során bármit is tegyen a társadalomba való beilleszkedése érdekében. Gyakorlatilag, ha az elítéltet nem részesítették fenyítésben, úgy tekintendő, hogy a magatartása kifogástalan, és erre tekintettel enyhébb végrehajtási fokozat jelölhető ki. Az elítéltek túlnyomó többsége visszaélésszerűen kezdeményezi az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölését. Sok elítélt a szabadságvesztés megkezdését követően rövid időn belül kezdeményezi az enyhébb fokozatba helyezést anélkül, hogy bármit tett volna a társadalomba való beilleszkedése érdekében. Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának a Bv. tvr. hatályos 28/A. -ában foglalt feltételeire, illetve kizáró okaira figyelemmel az enyhébb fokozat kijelölését könnyebb kezdeményezni, mint a kevesebb kedvezményt jelentő enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását. A törvény az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának feltételeit veszi át, és összhangot teremt a két jogintézményre vonatkozó szabályok között (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az (1) bekezdés nem alkalmazható /A. (hatályon kívül helyezve) (3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a következő bűncselekmények esetén zárható ki: ha a bűncselekményt személy vagy dolog elleni erőszakkal követik el, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [139. (1) bekezdés], a rombolás súlyosabban minősülő esete [142. (2) bekezdés], a népirtás [155. (1) bekezdés], az apartheid [157. (1) és (3) bekezdés], a polgári lakosság elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [158. (2) bekezdés], a bűnös hadviselés (160. ), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [160/A. (1) bekezdés], a hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [163. (2) bekezdés], az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bekezdés], az emberrablás súlyosabban minősülő esetei [175/A. (3) és (4) bekezdés], az emberkereskedelem súlyosabban minősülő esetei [175/B. (5) bekezdés], a közveszélyokozás súlyosabban minősülő esete [259. (3) bekezdés], a terrorcselekmény [261. (1) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [262. (2) bekezdés], a zendülés súlyosabban minősülő esetei [352. (3) és (4) bekezdés], az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [355. (5) bekezdés], a harckészültség veszélyeztetése súlyosabban minősülő esete [363. (2) bekezdés], a parancsnoki kötelességszegés (364. ) és a kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól (365. ). Magyarország Alaptörvényének IV. cikk (2) bekezdése alapján tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A törvény e rendelkezéssel való összhangot kívánja megteremteni, amikor meghatározza azokat az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményeket, amelyek esetében kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. A jogbiztonsághoz fűződő követelmény biztosítása érdekében a törvény előírja, hogy az erőszaknak személy vagy dolog ellen kell

5 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 5 irányulnia. 20. (a kiutasítás) 61. (6) A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a Magyar Köztársaság területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó (7) Kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, a) aki a Magyar Köztársaság területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, 7. (a közügyektől eltiltás) 62. (a kiutasítás) 61. (6) A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó (7) Kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, a) aki a Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, (a közügyektől eltiltás) 62. (2) A közügyektől eltiltott a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben, [A közügyektől eltiltott] a) nem rendelkezik választójoggal, valamint nem vehet részt népszavazásban, A törvény figyelemmel van továbbá arra is, hogy január 1. napjától várhatóan megszűnik a népi kezdeményezés jogintézménye pont pont d) a Magyar Köztársaság területén, illetőleg d) a Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik; működéséhez tartozik; pont c) rendkívüli állapot, valamint az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt elrendelt szükségállapot [Alkotmány 19. (3) bek. g) és h) pontja, valamint i) pontjának első és második fordulata], pont c) szükségállapot d) a XI. fejezet II. címében, illetve a XX. fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is [Alkotmány 19. (3) bek. j) pontja]; szövetséges fegyveres erő: a kölcsönös d) a XI. fejezet II. címében, illetve a XX. fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is; szövetséges fegyveres erő: a kölcsönös

6 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 6 katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek, katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek, KÜLÖNÖS RÉSZ 20. (az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása) 139. (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó 20. (az alkotmányos rend elleni szervezkedés) 139/A. (1) Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig; aki ilyen szervezetben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő 20. (lázadás) 140. (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy a) az Országgyűlést, b) a köztársasági elnököt, c) a Legfelsőbb Bíróságot, d) a Kormányt alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő; a tömegzavargás szervezője vagy vezetője öt évtől tizenöt évig terjedő 20. (rombolás) (az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása) 139. (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó (az alkotmányos rend elleni szervezkedés) 139/A. (1) Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig; aki ilyen szervezetben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő (lázadás) 140. (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy a) az Országgyűlést, b) a köztársasági elnököt, c) a Kúriát, d) a Kormányt alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő; a tömegzavargás szervezője vagy vezetője öt évtől tizenöt évig terjedő (rombolás) 142. (1) Aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel 20. (hazaárulás) (hazaárulás) 142. (1) Aki a Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő

7 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő 20. (hűtlenség) 145. Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő 20. (az ellenség támogatása) 146. (1) Aki háború idején a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel 20. (kémkedés) 147. (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő 20. (a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés) 148. A 147. szerint büntetendő, aki a kémkedést a Magyar Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el. 20. (tiltott toborzás) 154. (1) Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe - szövetséges fegyveres erőn kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő 144. (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő (hűtlenség) 145. Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő (az ellenség támogatása) 146. (1) Aki háború idején a Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó (kémkedés) 147. (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyarország ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel (a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés) 148. A 147. szerint büntetendő, aki a kémkedést a Magyarország vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyarországgal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el. (tiltott toborzás) 154. (1) Aki a Magyarország területén idegen fegyveres szervezetbe - szövetséges fegyveres erőn kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

8 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 8 8. Kiszolgáltatott személy megalázása 180/A. (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér, b) a magát megalázó személyről felvételt készít vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz. A kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek (például a hajléktalanok, vagy szociálisan súlyosan hátrányos helyzetben lévő más személyek) lényegében szórakozásból történő megalázása, a méltatlan helyzetek felvételeken történő rögzítése az állam által nem tolerálható. A társadalmi viszonyok megváltozása olyan újabb, káros jelenségeket hozott felszínre, amely indokolja a védelem körének kiterjesztését. Ezen magatartásokra büntetőjogi szankció megalkotása indokolt. A sajtóban és a médiában egyre gyakrabban jelennek meg hírek kiszolgáltatott emberek különféle formában végrehajtott bántalmazásáról, megalázásáról. Egyes elkövetők attól sem riadnak vissza, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő embertársaikat újkori rabszolgaként tartsák, velük alantas munkát - úgynevezett csicskáztatást - végeztessenek. Az ilyen cselekményeket gyakorta szórakozásból követik el, erről felvételeket készítenek, és az interneten teszik mások által hozzáférhetővé. Ezek a cselekmények leggyakrabban már meglévő tényállásokat valósítanak meg, amelyek - a teljesség igénye nélkül - a következők: Mások megbotránkozást, riadalmat keltő cselekményre rábírása: garázdaság bűncselekményének vagy szabálysértésének felbujtóként való elkövetése, ha pedig mindez erőszakkal párosul, kényszerítés bűntette. Mások verekedésre rábírása a rendzavarás szabálysértésének egyik fordulatában írt magatartás. Másoknak arra rábírása, hogy erkölcstelen dolgot tegyenek - természetesen, ha súlyosabb szabálysértés vagy bűncselekmény nem valósul meg - a felbujtóként elkövetett közerkölcs megsértése szabálysértéseként szankcionálandó stb. Ugyanakkor léteznek olyan magatartások, amelyek a meglévő büntető- vagy szabálysértési tényállásokba nem illeszthetők bele, közös elemük, hogy mások kiszolgáltatott helyzetét használják ki, és emberi méltóságuk sérelmét okozzák. A módosítás célja, hogy ezeket a helyzeteket kezelje és hatékony eszközt biztosítson az állam számára többek között a hajléktalanok, vagy szociálisan súlyosan hátrányos helyzetben lévő más személyek védelmében. A büntetőeljárás megindítását illetően a tényállásban foglalt bűncselekmény osztja a Büntető Törvénykönyvnek az ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatos, következetes szabályozási logikáját. 20. (a valóság bizonyítása) (a valóság bizonyítása) 182. (1) A ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. 20. (beutazási és tartózkodási tilalom megsértése) 214. Az a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi, aki külön engedély nélkül tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, vétséget követ el, és egy évig terjedő 20. (jogellenes tartózkodás elősegítése) 214/A (1) A ban, ban és ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. (beutazási és tartózkodási tilalom megsértése) 214. Az a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi, aki külön engedély nélkül tartózkodik a Magyarország területén, vétséget követ el, és egy évig terjedő (jogellenes tartózkodás elősegítése) 214/A.

9 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 9 9. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül, külföldinek a Magyar Köztársaság területén való jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül, külföldinek a Magyarország területén való jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt. Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása 214/B. (1) Aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező a) harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan, vagy b) jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt egyidejűleg foglalkoztat, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel (2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek között foglalkoztat, b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező kiskorú harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, c) olyan keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, akinek sérelmére emberkereskedelmet (175/B. ) követtek el. (3) E alkalmazásában a) harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott személy, b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedély: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott olyan tartózkodásra jogosító engedély, amellyel a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet folytathat, c) jelentős számú: legalább öt személy, d) különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek. Az Európai Parlament és a Tanács június 18-án fogadta el az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009/52/EK irányelvet. Az irányelv az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából meg kívánja erősíteni a tagállamok közötti együttműködést, szigorúbb minimumszabályokat kíván megállapítani az ellene való harc jegyében, és ezért megtiltja az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását. Az irányelv elsődleges célja tehát az, hogy visszaszorítsa, megakadályozza az illegális bevándorlást, és e cél megvalósításának eszközéül az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat

10 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 10 foglalkoztatókkal szembeni fellépést határozza meg. Ennek keretében azzal a munkáltatóval szemben, aki megszegi az irányelvben meghatározott rendelkezéseket, szankciókat helyez kilátásba. Ezek a szankciók a közigazgatási szankciókon kívül büntetőjogi szankciók is lehetnek, tekintettel arra, hogy egyes gátlástalan munkáltatók visszatartásához a közigazgatási szankciók nem bizonyulnak elegendőnek. Az irányelv így arra kötelezi a tagállamokat, hogy súlyos - az irányelvben konkrétan meghatározott - esetekben büntetőjogi szankciókat írjanak elő a nemzeti jogszabályaikban. A Btk. módosítása és ennek keretében új tényállás megalkotása a fenti indokok alapján szükséges, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos büntetőjogi szabályok nem rendelkeznek az irányelvben meghatározott büntetendő magatartások köréről, továbbá, mert a megjelölt, bűncselekménnyé nyilvánítandó magatartások nem illeszthetőek be a hatályos Btk. meglévő tényállásai közé. Az új büntetőjogi tényállás az irányelv rendelkezéseinek átültetését szolgálja, azonban tekintettel arra, hogy az ágazati jogszabályok az irányelvben meghatározott minimum szinten túlmutatva, fokozottabban kívánják szankcionálni az illegális foglalkoztatást, az új tényállás is ezen elvet követi. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 20. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenység folytatása céljából mely feltételek fennállása esetén kaphat tartózkodási engedélyt. A (2) bekezdés továbbá azt is megállapítja, hogy a fenti körön kívül keresőtevékenységet folytathat az a harmadik országbeli állampolgár is, aki szezonális munkavállalási vízummal, humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel, keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, illetve EU Kék Kártyával rendelkezik. A büntetőjogi tényállás megalkotása során a Harmtv. 20. (1) és (2) bekezdésében szereplő személyi kört összefoglaló néven keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezőknek tekintjük, amely fogalom a Harmtv.-re utalással az értelmező rendelkezések között is meghatározásra kerül. A Harmtv a alapján a munkáltató legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint a törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e. A munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény 3. (1) bekezdés s) pontja alapján a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a Harmtv. 71. (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi megtartására. Amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy a fent említett jogszabályokban előírt kötelezettségek megsértésére került sor, az egyes ágazati jogszabályokban meghatározott közigazgatási szankciók (pénzügyi szankciók, egyéb intézkedések) kiszabására van lehetőség. Az irányelvben kiemelt öt különösen súlyos esetben azonban - így tartósan ismétlődő jogsértéseknél, jelentős számú harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásakor, különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek alkalmazásakor, vagy ha a munkáltató tudja, hogy a munkavállaló emberkereskedelem áldozata, illetve kiskorú illegális foglalkoztatása alkalmával - büntetőjogi szankciókat kell kiszabni. A tényállás megnevezéséből adódóan ( Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása ) egyrészt a Magyarországon jogellenesen tartózkodó - azaz érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező - harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókat szankcionálja. Másrészt a büntetőjogi tényállás lefedi azokat az esetköröket is, amikor a munkáltató ugyan jogszerűen tartózkodó, azaz érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, azonban a tartózkodás jogcíme alapján a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenység folytatására nem jogosult. Az értelmező rendelkezés egyértelművé teszi, hogy harmadik országbeli állampolgár fogalmán a Harmtv.-ben meghatározott harmadik országbeli állampolgár fogalmát kell érteni. A tényállás azokat a munkáltatókat szankcionálja, akik Magyarországon harmadik országbeli állampolgárokat illegálisan foglalkoztatnak. Az új büntetőjogi tényállás (1) bekezdése büntetni rendeli azokat az eseteket, amikor a munkáltató a harmadik országbeli munkavállalót rendszeresen - azaz időben visszatérően, ismételten - vagy tartósan - azaz huzamosabb ideig - foglalkoztatja. Ezek a fogalmak különösebb magyarázatra amiatt nem szorulnak, mert azokat a hatályos büntetőjogi szabályozás ismeri és rendszeresen használja. Az (1) bekezdés továbbá büntetni rendeli azt is, ha a munkáltató egyidejűleg jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, és ennek magyarázataképpen az értelmező rendelkezések között feltüntetésre kerül, hogy a jelentős szám alatt legalább öt személyt kell érteni. Az irányelv nem ír elő arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az egyes súlyos esetek vétségi vagy bűntetti alakzatnak minősüljenek, ugyanis az efféle megkülönböztetést a nemzeti jogalkotóra bízza. Erre tekintettel a jogszabály előkészítője úgy véli, hogy a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények már olyan fokban sértik a munkavállaló emberi méltóságát, egészségét, egészséges munkakörnyezethez való jogát, illetve a gyermekmunka tilalmát, amely miatt szigorúbb büntetést kell kilátásba helyezni. Az értelmező rendelkezés tisztázza, hogy a különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek fogalmán a Harmtv.-ben meghatározott fogalmat kell érteni. Az irányelv külön esetként nevesíti a bűncselekménnyé nyilvánítandó magatartások között, ha a jogsértést olyan

11 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 11 munkáltató követi el, akit a 2002/629/IB kerethatározatban meghatározott bűncselekmény - emberkereskedelem - elkövetésével nem vádoltak meg és ilyen váddal nem ítéltek el, de illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral végeztet munkát vagy szolgáltatásokat, és tudomása van arról, hogy a személy emberkereskedelem áldozata. Az új tényállás figyelemmel van arra, hogy a sértett megnevezés eljárásjogi fogalom. Ezért az emberkereskedelem sértettje kifejezés csak abban az esetben lenne használható, ha a büntetőeljárás már folyamatban lenne a gyanúsított személlyel szemben, ugyanakkor az irányelv kifejezetten azt kívánja meg, hogy a munkáltatóval szemben emberkereskedelem elkövetése miatt vádemelésre ne kerüljön sor, illetve ilyen bűncselekmény miatt vele szemben ne legyen elmarasztaló ítélet. Az előzőekben kifejtettekre tekintettel az új tényállás arra a személyi körre terjed ki, akinek a sérelmére emberkereskedelem bűncselekményét követték el. 20. (jogellenes fogvatartás) (jogellenes fogvatartás) 228/B. E cím rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. 10. (közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) /B. E cím rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. (közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) 230. (2) Aki a 229. (1)-(3) bekezdés szerinti bűncselekményt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, vagy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel (2) Aki a 229. (1)-(3) bekezdés szerinti bűncselekményt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, vagy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó személy ellen követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő A Btk ában szereplő, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak esetében a (2) bekezdés alapján fokozottabb büntetőjogi védelemben részesülnek a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógusok, vagy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. A gyermekvédelmi intézetekben szolgálatot teljesítő nevelők, gyermekfelügyelők azonban nem a közoktatásról szóló törvény, hanem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 15. (7) bekezdése alapján részesülnek büntetőjogi védelemben, ami azt jelenti, hogy az ellenük elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette a Btk (1) bekezdése - az enyhébb büntetőjogi védelem - szerint minősül. A törvény ezért a fokozottabb büntetőjogi védelmet biztosító (2) bekezdést kiegészíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó személyekre való utalással. 20. (bűnpártolás) (bűnpártolás) 244. (5) E rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. 11. (vesztegetés) 255/A. (1) Nem büntethető a 250. (1)-(2) bekezdésében, a 251. (1) bekezdésében, a 252. (1) bekezdésében és a 255. (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására 244. (5) E rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. (vessztegetés) 255/A. (1) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - a 250. (1)-(2) bekezdésében, a 251. (1) bekezdésében, a 252. (1) bekezdésében és a 255. (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény

12 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 12 jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. (2) Nem büntethető a ban, ban és 255. (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. elkövetőjével szemben, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - a ban, ban és 255. (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. A hatályos szabályozáshoz képest a törvény a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben. Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja (a továbbiakban: GRECO) Magyarország harmadik körös országértékelésében - a gyakorlata által kialakított sztenderdnek megfelelően - a következő ajánlással élt: elemezni, és következésképpen felül kell vizsgálni az automatikus, kötelező erővel bíró és teljes büntetés alóli mentességet, amelyet a törvény a hazai köz- és magánszektorban elkövetett aktív és passzív vesztegetés elkövetőjének biztosít tevékeny megbánás esetén.. A GRECO ezen ajánlás kapcsán a magyar szabályozás problémájának tartotta, hogy: - a bűncselekmény bejelentésének nincs időbeli korlátja, elegendő, ha arra azelőtt kerül sor, hogy a hatóságok tudomást szereznek a bűncselekményről, - a tevékeny megbánás alkalmazása a büntetés alóli automatikus és teljes mentességet jelenti, vagyis nincs lehetőség az egyedi körülmények mérlegelésére; nem lehet figyelembe venni például azt, hogy az elkövető milyen okból hozza a bűncselekményt a hatóságok tudomására, - nincsen lehetőség bírósági felülvizsgálatra, azaz nem bíró dönt arról, hogy alkalmazható-e ez a kedvezmény vagy sem. Erre tekintettel változtat a törvény a Btk. hatályos rendelkezésén, amely így nem lesz automatikus, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére. A törvény értelmében változatlanul nincs konkrét időbeli korlátja a bűncselekmény bejelentésének, mivel ez a kedvezmény a vesztegetés sikeres felderítéséhez fűződő érdekre tekintettel mindaddig indokolható, amíg az adott bűncselekmény más forrásból a hatóságok tudomására nem jut. 12. Befolyás vásárlása 256/A. (1) Aki olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, b) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel A befolyással üzérkedés hatályos Btk.-beli szabályozásával kapcsolatban a GRECO a III. körös országértékelés során a következő elemzést és ajánlást fogalmazta meg: A passzív befolyással üzérkedést a Btk a (hazai befolyással üzérkedés, ideértve a magánszektorban elkövetett befolyással üzérkedést is) és a Btk. 258/E. -a (külföldi és nemzetközi hivatalos személyekkel

13 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 13 kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés) szabályozza. Amíg a fenti rendelkezések széleskörűnek tűnnek, és általában véve megfelelnek az Egyezmény követelményeinek, addig a magyar Büntető Törvénykönyv nem tartalmaz külön rendelkezést az aktív befolyással üzérkedésre vonatkozóan. A hatóságok ugyanakkor azt állítják, hogy az aktív befolyással üzérkedés bűncselekményét teljes mértékben lefedik a hazai hivatalos személyek aktív vesztegetésére vonatkozó rendelkezések (Btk ), valamint a külföldi és nemzetközi hivatalos személyek aktív vesztegetésére vonatkozó rendelkezések (Btk. 258/B. ), mivel mindkét rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előnyt egy másik személynek a hivatalos személyre tekintettel ajánlják/ígérik/adják. A gyakorlati szakemberek számára készült Kommentár szerint, a hivatalos személyre tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér megfogalmazás olyan személyre utal, aki - a hivatalos személyhez fűződő tényleges vagy állítólagos kapcsolatára tekintettel - képes lehet arra, hogy a hivatalos személy működését befolyásolja. A hatóságok azt is kiemelték, hogy a bűncselekmény akkor is megállapítható, ha a hivatalos személy nem ért egyet az előny elfogadójával, vagy nem is tud a harmadik személynek adott vagy ígért előnyről. Sem a törvény, sem a kommentár nem utal arra, hogy a megvesztegetett harmadik személynek azt kell állítania, vagy azt a látszatot kell keltenie, hogy hivatalos személyt megveszteget. A vesztegető abban az esetben követi el az aktív befolyással üzérkedés bűncselekményét, ha a harmadik személynek azzal a feltételezéssel adja a jogtalan előnyt, hogy az képes a hivatalos személyt befolyásolni. A törvény hatóságok általi ilyen értelmezésével nem minden közreműködő személy értett egyet az országlátogatás során; az Akadémia képviselőjének véleménye szerint a magyar törvény e tekintetben nem felel meg teljesen az Egyezmény 12. cikkének. A GET elfogadja azt a magyar álláspontot, amelyet úgy tűnik az ítélkezési gyakorlat is alátámaszt, és amely szerint a Büntető Törvénykönyv aktív vesztegetésre vonatkozó rendelkezései magukban foglalják azt az elemet, hogy a befolyással üzérkedő az előnyt szándékosan a befolyásolt hivatalos személynek juttatja. A GET egyetért azzal, hogy az aktív vesztegetésre vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben az aktív befolyással üzérkedésre is alkalmazni lehet. Ez a helyzet azonban nem az egyetlen előfeltétele vagy feltétele az Egyezmény 12. cikkében meghatározott aktív befolyással üzérkedés megvalósulásának. Nem feltétel ugyanis, hogy a hivatalos személyt a befolyással üzérkedő megvesztegesse; a döntéshozó hivatalos személyre gyakorolt (állított vagy tényleges) jogtalan befolyásolás különbözhet az (ígért) jogtalan előnytől. A GET álláspontja szerint a Btk a és 258/B. -a nem vonatkozik az aktív befolyással üzérkedés minden formájára, mivel a ban szereplő hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér megfogalmazás korlátozottabb hatállyal bír, mint az Egyezmény 12. cikke. Nem minden, az országlátogatáson résztvevő személy osztotta azt a magyar álláspontot, amely szerint a jelenlegi jogszabályok a befolyással üzérkedés minden formáját lefedik, és úgy tűnik, hogy ezt az ítélkezési gyakorlat sem támasztja alá (lásd Fővárosi Bíróság 15.B.981/2003/34). Következésképpen, a GET úgy ítéli meg, hogy nem megalapozott az az állítás, amely szerint a magyar büntetőjogi szabályozás az aktív befolyással üzérkedés minden lehetséges esetét lefedi, mint ahogyan azt az Egyezmény 12. cikke megkívánja. A GET ajánlása szerint ezért biztosítani kell, hogy az aktív befolyással üzérkedésre vonatkozó magyar büntetőjogi szabályozás teljes mértékben megfeleljen a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezmény 12. cikkében foglalt rendelkezéseknek. Az ET Korrupció elleni Büntetőjogi Egyezményének hivatkozott 12. cikke a következőképpen rendelkezik: 12. Cikk Befolyással üzérkedés Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - szándékos elkövetés esetén bűncselekménnyé nyilvánítsa, ha ellenszolgáltatásként jogtalan előnyt ígérnek, adnak vagy ajánlanak fel közvetlenül vagy közvetve olyan személynek, aki azt állítja vagy megerősíti, hogy képes jogtalan befolyást gyakorolni a 2., a 4-6, és a Cikk szerinti személy döntéshozatalára, függetlenül attól, hogy az előnyt számára vagy másnak ígérik, adják, illetőleg ajánlják fel; ugyanígy bűncselekménnyé nyilvánítsa az ellenszolgáltatásként járó ilyen előny kérését, elfogadását, valamint ígéretének vagy ajánlatának elfogadását; tekintet nélkül arra, hogy tényleg befolyást gyakorolt-e, illetőleg arra, hogy a feltételezett befolyás elérte-e a kívánt eredményt. Az ET Korrupció elleni Büntetőjogi Egyezményének megerősítésekor a jogalkotó arra a következtetésre jutott, hogy fenntartás nélkül az Egyezmény ratifikálható, s e területen nem kíván meg jogszabály-módosítást, mivel a befolyással üzérkedőnek jogtalan előnyt adó fél az előnyt a hivatalos személyre tekintettel adja azért, hogy működésével kapcsolatban a hivatalos személyt befolyásolja. Az ügyfél tudatában az van, hogy a hivatalos személyre tekintettel harmadik személynek adott jogtalan előnyt, s ez független attól, hogy ez a tudatállapot nála adott esetben megtévesztés alapján állt elő.

14 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 14 Ugyanakkor tény, hogy a 13/2007. BK vélemény csak a Btk (2) bekezdés a) pontja tekintetében teszi a következő megállapítást: Aki másnak vagyoni vagy nem vagyoni előnyt azért ad, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személynek juttassa: hivatali vesztegetés (Btk ) miatt vonható felelősségre, abban az esetben is, ha az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni; s így az átvevő cselekménye a Btk a (2) bekezdésének a) pontja szerint hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősül. Annak ellenére, hogy a gyakorlati szakemberek egy jelentős része osztja azt az álláspontot, miszerint az aktív befolyással üzérkedést nem kell önállóan szabályozni, mert az a vesztegetés aktív alakzatának minősül, de ezt egyértelműen semmilyen az ítélkezési gyakorlat orientációját célzó döntés nem mondja ki, a törvény az ET Korrupció elleni Büntetőjogi Egyezményének, illetve a GRECO ajánlásának megfelelően befolyás vásárlása alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. 13. Elkobzás Elévülés 258. Az e címben szabályozott bűncselekmények esetében a büntethetőség elévülésének határideje legalább öt év. A törvény a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetében az általános részi elévülési szabályokhoz képest részben speciális szabályt állapít meg. Magyarország országvizsgálata során mind az OECD, mind a GRECO azt állapította meg, hogy tekintettel a vesztegetés sajátos felderítési és nyomozási nehézségeire, a három éves elévülési idő igen rövid. Az értékelők álláspontja szerint a jelenlegi helyzet számos korrupciós bűncselekmény üldözésének lehetőségét korlátozhatja. A nemzetközi értékeléssel egyetértve, valamint a hazai büntetőpolitikai szándékra is tekintettel, a törvény a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében az elévülési idő minimumát öt évben határozza meg. 14. (vesztegetés nemzetközi kapcsolatban) 258/C. (3) A külföldi gazdálkodó szervezetnek az a dolgozója vagy tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt vagy annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és három évig terjedő (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő A GRECO III. körös értékelése során kifejezetten ajánlja a külföldön magánszektorban elkövetett passzív vesztegetés büntetni rendelését, valamint a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezmény (ETS 173) 8. cikkére vonatkozó fenntartásunk visszavonását. Erre tekintettel a törvény az aktív gazdasági vesztegetéshez hasonlóan a passzív gazdasági vesztegetés estében is büntetni rendeli, ha azt külföldi gazdálkodó szervezet dolgozója, illetve tagja követi el. 15. Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban Befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban 258/E. Aki arra hivatkozással, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel 258/E. (1) Aki arra hivatkozással, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő

15 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 15 (2) Aki olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő A törvény a befolyás vásárlása alcímet viselő tényállást a Btk.-ba illesztő -nál kifejtett indokok alapján a befolyással üzérkedés passzív alakzatát a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett befolyással üzérkedés esetében is büntetni rendeli. 16. Elévülés 258/H. Az e címben szabályozott bűncselekmények esetében a büntethetőség elévülésének határideje legalább öt év. A nemzetközi értékeléssel egyetértve, valamint a hazai büntetőpolitikai szándékra is tekintettel, a törvény a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében az elévülési idő minimumát öt évben határozza meg. 20. (nemzetközi gazdasági tilalom megszegése) (nemzetközi gazdasági tilalom megszegése) 261/A. (1) Aki a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. cikke alapján elfogadott rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös álláspontokban elrendelt 20. (visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel) 263/B. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a) vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyver vagy más nukleáris robbanóanyag, valamint ezeket célba juttatni képes rakétatechnikai eszköz kifejlesztésével, gyártásával, kereskedelmével, karbantartásával, észlelésével, azonosításával vagy elterjesztésével kapcsolatban műszaki segítséget nyújt, valamint b) az a) pontban foglaltaktól eltérő, más katonai felhasználással kapcsolatban nyújt műszaki segítséget olyan országra vonatkozóan, amely a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján a Magyar Köztársaságra nézve kötelező fegyverkiviteli korlátozás alá tartozik. 20. (nemzeti jelkép megsértése) 269/A. Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt 261/A. (1) Aki a Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. cikke alapján elfogadott rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös álláspontokban elrendelt (visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel) 263/B. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a) vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyver vagy más nukleáris robbanóanyag, valamint ezeket célba juttatni képes rakétatechnikai eszköz kifejlesztésével, gyártásával, kereskedelmével, karbantartásával, észlelésével, azonosításával vagy elterjesztésével kapcsolatban műszaki segítséget nyújt, valamint b) az a) pontban foglaltaktól eltérő, más katonai felhasználással kapcsolatban nyújt műszaki segítséget olyan országra vonatkozóan, amely a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján a Magyarországra nézve kötelező fegyverkiviteli korlátozás alá tartozik. (nemzeti jelkép megsértése) 269/A. Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyarország himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy

16 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 16 egy évig terjedő 20. (közokirat-hamisítás) 275. (2) (2) E rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. 17. (a számvitel rendjének megsértése) 289. (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti. (3) Aki a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben meghiúsítja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. (5) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi évig terjedő (közokirat-hamisítás) 275. (2) (2) E rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. (a számvitel rendjének megsértése) 289. (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámolókészítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíj pénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény körében követik el. (4) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el.

17 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 17 szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény körében követik el. (6) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el. A törvény a Btk (1), (2) és (3) bekezdése szerint büntetendő, a számvitel rendjének megsértése bűncselekményének dekriminalizációját valósítja meg a minősített esetek megtartásával. Emellett a bűncselekmény megmaradó, immár alapesetté váló korábbi minősített esetei és a gondatlan alakzatának büntetési tételei a megfelelő visszatartó erő megtartása érdekében megemelkednek. A módosítás folytán a továbbiakban bűncselekménynek nem minősülő, a Btk (1) bekezdésében, illetve a Btk (3) bekezdésében meghatározott cselekmények megfelelő visszatartó erőt jelentő szankcionálását az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény ában, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény ában foglalt rendelkezések biztosítják a továbbiakban. A bűncselekmény nyomozása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hatáskörébe tartozik, ahol jelenleg csak a Btk (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény felderítésével és nyomozásával kapcsolatos feladatok a kapacitás 40%-át kötik le. A törvény elfogadása a dekriminalizáción keresztül az ilyen jogsértések hatékonyabb üldözését is elősegítheti, hiszen lehetőség lesz a cselekmény büntetőjogon kívüli eszközökkel történő szankcionálására. Jelenleg egy kb. egy évig húzódó büntetőeljárás eredményeképpen többségében megrovás, próbára bocsátás vagy ezer forint összegű pénzbüntetés a bíróság által tipikusan kiszabott szankció e bűncselekmény miatt. A módosítás következtében a továbbiakban bűncselekménynek nem minősülő cselekmények a megjelölt igazgatási jogszabályok hatálya alá kerülnek, amelyek alkalmazásával gyorsabban, hatékonyabban szabható ki az igazgatási jellegű bírság. A költségvetés számára ez nagyobb mértékű és gyorsabban beszedhető bírságbevételeket fog jelenteni. A dekriminalizáció a NAV számára pedig létszámnövelés nélküli azonnali kapacitás-bővülést jelent, amely a súlyosabb bűncselekményekre való nagyobb erőösszpontosítás lehetővé tétele által újabb költségvetési bevételeket, nagyobb visszatartó erőt fog biztosítani és ezáltal a gazdasági élet tisztulását hozza majd magával. 18. (rossz minőségű termék forgalomba hozatala) (rossz minőségű termék forgalomba hozatala) 292. (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő (2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő 19. (árú hamis megjelölése) 296. Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja 292. (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre követik el. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő (4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő (árú hamis megjelölése) 296. (1) Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetve annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel,

18 Btk. módosulásai 2011.évi CL. tv. által 18 ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetve forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű árura követik el. A törvény az áru hamis megjelölése és a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményeknél minősített esetként beiktatja a jelentős mennyiségre vagy értékre történő elkövetést, figyelemmel arra, hogy az e cselekményekkel érintett áruk egyre nagyobb számban vannak jelen a feketepiacon, illetve a hamis és rossz minőségű áruk forgalmazása egyre nagyobb veszélyt jelent a társadalomra. A törvény a minősített esetnél az elkövetési értéket, illetve a mennyiséget veszi figyelembe más gazdasági bűncselekményekhez hasonlóan. A két tényállásnak a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett minősített esettel való kiegészítésével nagyobb védelem biztosítható e bűncselekményekkel szemben. A módosítással büntetendővé válik a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette minősített esetének előkészülete is.