~#,t~ ~~ e. ~\ s ~ ~ o e: ;Wit~i~ P"~ 8 ~ ~\ ~ D ~rn. 8 ~\ ~p. . : J3ZSPUaI sosnpq!j3d v - --

Átírás

1 t' ~#,t~ e. ~\ s ~ ~ o e: ;Wit~i~ P"~ 8 ~ ~\ ~ - ~ o e: D ~rn 8 ~\ ~p. ~ ~ o a:. : J3ZSPUaI sosnpq!j3d v - --

2 A periódusos rendszer néhány gyakrabban használt ej, eme f

3 Néhány gyakrabban elõforduló kation és anion

4 Egyszerû szervetlen vegyületek elnevezése A szervetlen vegyületek elnevezésének általános szabálya. hogy (a képletekhez hasonlóan) a pozitiv iont alkotó vagy kovalens kötésben pozitivan polározott összetevõk kerülnek elõre, a negatív iont alkotó vagy kovalens kötésben negatívan polározott összetevók pedig a második részbe. Ionvegyületek esetén ez független attól, hogy az ionok egyszeruek vagy összetettek-e. A névben az összetevóket kötö jellel választjuk el. Az ennél részletesebb elnevezési szabályok alapvetóen attól függnek, hogy a vegyület tarta1maz-e fémet vagy sem. A szabályok alkalmazását a következö részben elsõsorban példák fogják bemutatni. J. Fémtartalmú vegyületek elnevezése J.a Ha a vegyület olyan fémet tartalmaz, amely csak egyféle oxidációs állapotban fordul elõ, akkor neve egyszerüen az alkotóionok felsorolása az összetevõk arányának feltüntetése nélkül. Példák: RbCl CsNO) MgCO) AlPO. (NH.hCO, BaC12 A12(SO.)] C~(PO.)2 CaHPO. NaHCO) rubídium-klorid cézium -nitrát magnézium-karbonát alumínium- foszfát ammónium-karbonát bárium-klorid alumínium-szulfát kalcium-foszfát kal ci um -hidrogénfoszfát nátri um-hi dro génkarbonát J. b Ha a vegyület olyan fémet tanalmaz, amely többféle oxidációs állapotban elõfordulhat, akkor nevében a fém után az oxidációs állapotot zárójelben, római számmal jelezzük. Példák: CuCl CuC12 FeSO4 Fe,,(SO4») SnC~ SnC~ réz(i)-klorid réz(li)-klorid vas(li)-szulfát vas(ili)-szulfát ón(li)-klorid ón( N)-klorid Néhány fém-oxidnál a nemfémes elemek által alkotott vegyületek elnevezési szabályai szerinti név is elterjedt az irodalomban. Az oxidációs állapot feltüntetésével szerkesztett név azonban itt is kifogástalan, pár esetben nem is lehet nem ilyen típusú nevet alkotni. Példák: 0504 Mn2O7 MnO2 Mn2O) cro) cro2 Cr2OJ PbO2 PbO ozmium(vlil)-oxid vagy ozmium-tetroxid mangán(vll)-oxid mangán(iv)-oxid vagy man2án-dioxid mangán(ill)-oxid kmm(vi)-oxid vagy króm-trioxid kl"óm(iv)-oxid vagy króm-dioxid km m (lll) -o xi d ólom(iv)-oxid vagy ólom-dioxid ólom(ll)-oxid

5 2. Nemfémes elemek egymással alkotott vegyülereinek elnevezése A nemfémes elemek által akotott vegyületeket úgy nevezzük ej, mintha a kisebb elektronegativitású alkotó pozitív, a nagyobb elektronegativitású alkotó negatív iont képezne. Az ilyen nevekben viszont az oxidációs szám,ok zárójelben való feltüntetése nem szokásos. Helyette az egy molekulában lévõ atomok számát adjuk meg a megfelelõ görög eredetû ejótagok használatával. 1 mono 5 penta 2di 6hexa 3 tri 7 hepta 4 tetra Bokra Meg kell jegyezni, hogy a mono elotagot csak igen ritkán használjuk olyan esetekben, amikor a vegyület rég6ta használt szokásos nevében ez benne van. Más esetekben az elotag hiánya egyértelmûen a mono elotaggal azonos. Példák: BrCl COz CO PCi) PC ls SF4 SF. XeFz xeo2 SO1 SO) NzO NO N2O) NOz N2O. NzOs SjC~ SiFzClz bróm-klorid szén-dioxid szén-monoxid foszfor-triklorid. foszfor-pentaklorid kén-tetrafluorid kén-hexafluorid xenon-difluorid xenon-dioxid kén-dioxid kén-trioxid dinitrogén-oxid nitrogén-monoxid dinitrogén-trioxid nitrogén-dioxid dinitrogén-tetroxid dinitrogén-pentoxid szilicium-tetraklorid szi li ci um -difluorid -diklorid ~ól ismert. hogy az alapvetõ vegyületek közül néhánynak kizárólag a triviális nevét haszn~ljuk (viz, ammónia). Van azonban két olyan, gyakran elöfordul6 név, amely szisztematikus névnek látszik, mégsem felel meg az elnevezési szabályoknak. Ezek: PzO, V2OS foszfor-pentoxid vanádium-pentoxid (a vanádium(v)-oxid név is helyes)

6 Feladatok: Anyagi rendszerek csoportosítása összetétel alapján. 1. Az alábbi anyagok milyen csoportba tartoznak (elem, vegyület vagy keverék)? Glükóz, desztillált viz, csapvíz, argon, gránit, bronz, ezüst, ammónia, hidrogén, etilalkohol. mészkõ, benzin, hypo, hidrogén-peroxid,szódavíz, konyhasó, gipsz, sütõpor, szalicilsav, ecet 2. A következés anyagi rendszere közül melyik homogén és melyik heterogén? Réz-szulfát oldat, gipsz ésmészk5por keveréke, benzin és víz keveréke, alkohol és víz keveréke, víz és étolaj keveréke, homok és viz keveréke, cukor oldat, szénpor és vaspor keveréke Vegy jel, képlet 3 Mi az alábbi elemek vegyjele? Rubídium, foszfor, antimon, pol6nium, tellúr, moübdén, higany, kobalt, argon, arany 4 Mi az alábbi elemek neve? Ra, Rn, Ag, V, pt, Pb, TI, Te, As, Au,Bi 5 Adja meg a tapasztalati képletét és nevét azoknak a vegyületeknek, amelyet a K-ion a következõ anionokkal képez: Jodid, klorid, nitrit, nitrát, szulfit, szulfid, szulfát, foszfát 6. Adja meg a tapasztalati kép letét és nevét azoknak a vegyületeknek, amelyet a réz-ion a következõ anionokkal képez: Hidroxid, jodid, oxid, szulfát, klorid 6 Mi a következõ vegyületek tapasztalati képlete? Hidrogén-klorid, ammónium-foszfát, nátrium-arzenát, alumínium-fluorid, vas-szulfát, ólom-jodid, nátrium-hidrogén-karbonát, kálium-dikromát, ólom-nitrát 8