Monoszló Község. Helyi Építési Szabályzata JÚLIUS 25.

Átírás

1 Monoszló Község Helyi Építési Szabályzata JÚLIUS 25.

2 2 Monoszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (VIII.01.) rendelete Monoszló község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről. (módosítással egységes szerkezetbe foglalva május 31.) * Kihirdetve: augusztus 01. Hatályba lépés: szeptember 01. S ó l y o m Béláné körjegyző * 11/2009. (V.20.) Ör-rel.

3 3 Monoszló Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló Évi LXXVIII. Törvény 7. -ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított Évi LXV. Törvény 8.. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.) I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya Jelen rendelet hatálya Monoszló község teljes közigazgatási területére terjed ki. 1.. Az előírások alkalmazása A 1. -ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad. 2. Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1.sz. melléklet Szabályozási terv-belterület, 2.sz. melléklet Szabályozási terv Külterület. A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók. A szabályozás elemei Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: 1 a. Szabályozási vonal b. Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa c. Területfelhasználási egységek határa d. Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei. 1 az OTÉK alapján

4 4 2. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala. 3. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet. 4. A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg. Külterület és belterület A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható. Területfelhasználás A település területe építési szempontból a. beépítésre szánt területekre b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik. 2 A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik: a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint Lakóterület: Falusias kialakult Lf-k Falusias Lf Vegyes terület: Településközpont vegyes terület Vt Gazdasági terület: Mezőgazdasági-major Gm Különleges terület: temető területe Kt szélmalom területe Km b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint Közlekedési és közmű terület: Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt: országos közutak KÖu a helyi közutak területe külön nem jelölt Zöldterület: zöldterület Z Erdőterület: védelmi Ev Mezőgazdasági terület: kertes mezőgazdasági terület Mk általános Má

5 5 Vízgazdálkodási terület: vízgazdálkodási terület V 3 Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket. II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A lakóterületek általános előírásai A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt. 2. A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét. 3. Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki. 4. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani. 5. Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40 -nál alacsonyabb és 45 -nál meredekebb nem lehet. Égetett natúr vagy anyagában színezett piros agyagcserép alkalmazható (egyéb színek nem alkalmazhatók). Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés, pl. tegola. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Alkalmazható viszont a hagyományos (helyben szokásos) régi betoncserép és nád. 6. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani. 7. Mellékfunkciójú épület tömege nem haladhatja meg a főfunkciójú épület tömegét. 8. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők. 9. A lakóövezetek telkeit általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos mészkőből soros rakással készülhet. Natúr deszka kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 30 % áttörtségű. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élő sövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

6 6 10. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén nagyobb épület esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet sajátos előírásainak betartásával. 11. A beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak a minimális beépíthető teleknagyság és a max. beépítés mérték szorzatának megfelelő nagyságú épültekkel, valamint az építési hely illeszkedés alapján meghatározott folytatásában. Egy épület max. 250 m 2 lehet. 12. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól 100 cm-re lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lfk övezetet, ahol 0 cm is lehet. A hátsókert min. 6 méter. Az oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatártól ellentétes oldalon az oldalkert minimum 5 méter. 13. A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség az Lf-1 és Lf-2 övezetben valamint az Lf-k övezetben a 7,6 métert nem haladhatja meg. 14. A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal. 15. Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna (szennyvíztisztító kisberendezés, ill. zárt szennyvíztározó), elektromos) gerincvezeték megléte. 16. Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet. 17. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető. 18. A lakóterület övezeteiben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a.) az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani. b.) A BSZA jelű szabályozási tervlapon jelölt beültetési kötelezettségű területen háromszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) álló zöldfelületi sáv alakítandó ki. Kialakult falusias lakóterületek (Lfk) Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények. AZ ÉPÍTÉSI TELEK Övezeti jel Kialakítható telek min. nagyság (m 2 ) Beépítés módja Max. beépítettség mértéke (%) Max. építmény magasság (m) Kialakítható min. telekszélesség (m) Lf-k 800 O 30 3, Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek. 3. Az övezetben a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítása előírás. (Macskalépcsős oromfal, osztott fa ablakok, húzott homlokzatdíszek.) 4. Az övezetben a villamos energia valamint a távközlési vezetékek lehelyezését a évi CXII. törvény 27. b) szerint kell megoldani. A közművek és kapcsolódó létesítményeik (tájesztétikai szemléletű) takart elhelyezéssel kerüljenek kialakításra.

7 7 5. Az övezetben az előkert a kialakulthoz illeszkedő kell, hogy legyen. Falusias lakóterületek (Lf) Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: Övezet i jel Kialakítható telek min. nagyság (m 2) Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m) Beépítés módja Max. beépítettség mértéke (%) Max. építmény magasság (m) Lf O 30 4,0 Lf SZ 30 4,0 2. A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelező jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni, de általában az övezetben az előkert 7 m legyen. Településközpont vegyes terület A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál. 2. A településközponti vegyes területen nem helyezhető el -parkolóház, üzemanyagtöltő. 3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: K-kialakult állapot szerint kizárólag a templomokra érvényes Övezeti Beépítés jel módja Kialakítható telek min. nagyság (m 2 ) Kialakítható telek legkisebb szélesség (m) Max. beépítettség mértéke (%) Max. építmény magasság (m) Vt-k K K K 30 K Vt SZ 20 4,5 K=kialakult (kizárólag a templomra és tömbjére vonatkozik) 4. A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet min. 3 méteres előkerttel (kivéve kialakult állapot, ahol az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni). 5. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni. 6. A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetők. 7. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 35 nál alacsonyabb, 45 -nál meredekebb nem lehet, kivéve a Vt-k övezetben, ahol a kialakult szerinti lehet. Égetett natúr agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb

8 8 héjalás alkalmazandó. Nem alkalmazható táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. A Vt-k övezetben ettől eltérő is lehet, de csak a műemléki hatóság engedélye alapján. 8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 140 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. 9. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a. az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. b. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. c. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő. d. új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévő közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. e. intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént. Gazdasági terület -Mezőgazdasági major (Gm) A gazdasági terület mezőgazdasági major elhelyezésére szolgál. 2. A mezőgazdasági major övezet területén: a) a mezőgazdálkodáshoz, állattartáshoz, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges épületek, építmények, b) állattartó épületek, c) terménytárolók, d) szerszám- és géptárolók, e) biztonsági okokból szükséges őrházak, f) termékvezetékek és műtárgyaik, g) hűtőház épülete, h) a lovas sporthoz kapcsolódó sportépítmények, lovaspálya, i) falusi vendégfogadás épületei helyezhetők el. 3. Az övezetben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni: építési övezet jele kialakítható telek min. nagysága (m 2 ) Beépítés módja építménymagasság max. (m) kialakítható/ beépíthető telek legkisebb szélessége (m) beépítettség max. mértéke (%) min. zöldfelületi borítottság (%) Gm 1 ha 1. SZ ,0

9 9 4. Az övezetben egyenként maximum 300 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el. Csarnok jellegű épület nem helyezhető el. 5. Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, kivéve meglévő lakóépület, mely utcahatáros, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik. 6. A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, tető hajlásszögűek lehetnek. 7. Az övezetben kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból álló áttört kerítés létesíthető. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki, kivéve a meglévő lakóépület utcavonalán, ahol a lakóövezetre előírt kerítés előírások érvényesek. 8. Az övezetben a zöldfelületek kialakítása az alábbi előírás szerint történhet: a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja. b) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5,0m széles, az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő. c) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. d) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok helyezendők előtérbe. e) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1:500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet és műleírást kell tartalmaznia. f) a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha az előírásoknak megfelelő, ill. a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént. Különleges területek A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak: a) Kt: temető területe b) Km: malom területe Temető területe A Szabályozási terven temetőként (Kte) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

10 10 2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak: övezeti jel kialakítható/ beépíthető telek min. nagysága (m 2 ) kialakítható/ beépíthető telek legkisebb telekszélessége (m) Kt 1ha 2. 50m K: kialakult, tovább nem osztható SZ: szabadon álló beépítés módja beépítettség max. mértéke (%) minimális zöldfelületi borítottság (%) max. építménymagasság (m) SZ ,5 3. A Kt övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 15 méter 4. A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő. b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. Szélmalom területe A Szabályozási terven a szélmalom területeként (Km) lehatárolt területen a műemléki szakhatóság előírásai alapján csak a szélmalom és a hozzá tartozó (volt molnár ház) lakóépületei helyezhetők el. 2. A Km övezet területén a tervezési program előzetes egyeztetése és a betartandó építési előírások kialakítása kötelező a Műemléki szakhatósággal. 3. Beépítettsége és építési helye megegyező a kialakulttal. 4. Egyéb előírásaiban a településközponti vegyes terület előírásai érvényesek. III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek és létesítmények A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.

11 11 2. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet. 3. A települést érintő országos közut: Tervezési osztály jele sz. bekötőút külterületen K.VI.C belterületen: B.V.c D Önálló kerékpárút külterületen K. IX. 4. Az országos közutak jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületen az utak mentén a tengelytől számított védőtávolság van érvényben. 5. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni. 6. A kiszolgáló-lakóutcák (B. VI. d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 ill. 12 méter. 7. A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni. 8. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében a parkolást telken belül kell megoldani. 9. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani. Zöldterületek Zöldterület a BSZA jelű szabályozási tervlapon Z szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység, mely a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik: a. sportterület (Z-1) b. közkert (Z-2) 2. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak: övezeti beépítés módja jel kialakítható/ beépíthető telek min. nagysága (m 2 ) kialakítható/ beépíthető telek legkisebb telekszélessége (m) beépítettség max. mértéke (%) max. építménymagasság (m) Z SZ 2 3,5 Z /- 30/- SZ - - SZ: szabadonálló

12 12 3. A Z-1 övezetben a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel az alábbi épületek, építmények helyezhetők el: - pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.), - sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó), - kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon), - vendéglátó létesítmény, - szabadidő létesítmények, - a terület fenntartását szolgáló épület. 4. A Z-1 övezetben az építési hely határvonalai: a. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 15 m-re, b. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re, c. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik. 5. A Z-2 övezetben kizárólag - pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, pergola stb.), - köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.) alakíthatók ki. 6. Az övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. 7. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek. 8. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), favédelmi tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. 9. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében: a. A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlásról az épület használatbavételéig gondoskodni kell. Erdőterület A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és rendeltetésük alapján védett erdők (Ev). 2. A védett erdő övezetben kialakítható legkisebb telek nagysága 1 ha. 3. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. (A meglévők megtarthatók, felújíthatók és egyszeri alkalommal 25 m 2 -el bővíthetők.) 4. A védett erdő övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a

13 13 természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (természetes erdőfelújítás, őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás) folytatható. 5. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai, ill. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve szerint történhet. 6. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges. 7. Kizárólag vadvédelmi kerítés létesíthető szakmailag kellően megindokolt esetekben. Mezőgazdasági terület A KSZA jelű szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint: a. Mk: kertes mezőgazdasági területek és b. Má: általános mezőgazdasági területek. 2. A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak: a. lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el. b. lakóépületek nem alakíthatók ki. c. az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők. d. a 100m 2 -nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki. e. az épületek maximális szélessége Mk övezetben max.:6,6 m, egyéb mezőgazdasági övezetben gazdasági épület max.. 9,0 m lehet. f. állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet. Kertes mezőgazdasági terület A kertes mezőgazdasági területbe a KSZA jelű szabályozási tervlapon Mk jellel lehatárolt mezőgazdasági területek tartoznak. 2. A kertes mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 16m. 3. A kertes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak: Övezeti jel Épület típus Beépíthető min. teleknagyság (m2) Beépíthető min. telekszélesség (m) Beépítés módja Max. beépítési % Mk G 5000 (szőlő műv-i ág feltétel) G: gazdasági épület, borturizmust szolgáló épület SZ: szabadon álló Max. építmény magasság (m) 14 SZ 1,5 3,5

14 14 4. Az övezetbe tartozó mezőgazdasági területek a történelmi borvidék I. osztályú szőlőkataszteri területei. Az övezetben a hagyományos tájhasználat, valamint a szőlőterületek védelme érdekében: a. kizárólag a borturizmushoz, valamint a szőlőműveléshez, szőlőfeldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági épületek (présház, pince) helyezhetők el. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított. b. a tájkarakter megőrzése érdekében a területek szőlőműveléssel hasznosítandók. Szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át, a más hasznosítású területek művelési ága kizárólag szőlő művelési ágra változtatható. 5. Az övezetbe tartozó mezőgazdasági területek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezik. Az övezetben kizárólag környezetkímélő mezőgazdasági termelés, ill. integrált szőlőművelés folytatható. 6. A kertes övezetekben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 100m 2 hasznos alapterület lehet. 7. A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg. (BTSZ 13. (1)) 8. A kertes övezetekben az építési hely határvonalai: a. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 3 m-re, b. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re, c. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 15 m-re húzódik. 9. Az egymás melletti telkeken az építési helyeken belül az épületek oly módon helyezhetők el, hogy az épületek között egyéb jogszabályokban előírt távolságok (pl.: tűzvédelemi előírások stb.) biztosíthatók legyenek. 10. A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással létesíthető. a. Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki: - az épület falazóanyaga: kő, vagy tégla, - a homlokzat: kőporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületű, vagy nyers kőhomlokzat, - a nyílászárók: sötétszínűre pácolt, vagy mázolt fa nyílászárók, - a burkolat: tégla, fa, vagy kő, - a tető: cserép-, vagy nádfedésű, 45 tetőhajlásszögű lehet. b. Oromfalon terasz, loggia, vagy erkély nem alakítható ki. c. A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki. d. A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető. 11. A gazdasági épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen kell elhelyezni. 12. Lakó- vagy üdülőépület a kertes mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető

15 A kertes mezőgazdasági területen állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el. 14. Kerítés a kertes mezőgazdasági területen kizárólag élősövényből, tájhonos, lombhullató fajokból létesíthető. Általános mezőgazdasági területek A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: a. borvidéki általános mezőgazdasági övezet (Má-1): a kertes területen kívüli szőlőkataszter szerinti I. osztályú mezőgazdasági területek; b. borvidéken kívüli általános mezőgazdasági övezet (Má-2): a szőlőkataszteri területbe nem tartozó mezőgazdasági területek. 2. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m 2, szélessége min. 30 m. 3. Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak: övezeti jel épület típus művelési ág beépíthető min. teleknagyság beépíthető min. telekszéles-ség beépítés módja max. beépítési % max. építmény magasság (m) 2. Má-1 3. Má-2 (m2) (m) G szőlő (2 ha) 50 SZ 1 (max: 500 m 2 ) 3,5 kivéve volt TSZ borház ahol 4,5 m G szőlő gyümölcs gyep SZ: szabadon álló G: mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági épület (5ha) 100 SZ 0,5(max:400 m 2 ) 4,0 4. Az építési hely határvonalai: a. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re, b. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re, c. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik. 5. Az Má-1 övezetben a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel kizárólag a szőlőtermesztést, -feldolgozást, -tárolást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el, kizárólag abban az esetben, ha a telek legalább 80 %-a szőlőtermesztéssel hasznosított. 6. Az Má-2 övezetben kivéve az Má-2* jellel jelölt területeket a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel - az épület helyét előzetesen elvi engedélyezési eljárás keretében meghatározva - a. szőlő, ill. gyümölcs művelési ág esetén szőlő-, ill. gyümölcstermesztéshez, -feldolgozáshoz, -tároláshoz kapcsolódó épületek, építmények, b. gyep művelési ág esetén hagyományos almos állattartó épületek, építmények helyezhetők el.

16 16 7. A KSZA szabályozási tervlapon Má-2* jellel jelölt alövezet a település távlatban beépítésre szánt terület fejlesztéssel érintett területe. Az Má-2* jelű alövezetben épületet elhelyezni, telket alakítani kizárólag a területre a Településszerkezeti tervvel összhangban készülő szabályozási terv alapján lehet. A terület átmeneti hasznosítása mezőgazdasági terület. 8. Az Má-2* jelű alövezeten belül a mezőgazdálkodáshoz szükséges építmények kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhetők el, melyeket a terület más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül el kell távolítani. 9. A mezőgazdasági területeken kizárólag természet-, ill. környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés folytatható. 10. Kerítés kizárólag a nemzeti park előzetes hozzájárulásával elvi engedélyezési eljárással tisztázottan vadvédelmi hálóból lábazat nélkül létesíthető. Vízgazdálkodási Terület Vízgazdálkodási területbe a patakok, az árkok medre és partja, valamint a vízmű területek tartoznak. 2. Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.. előírásait kell alkalmazni. Továbbá figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (Ill. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is. 3. A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, melyet a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni. A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki. A parti sávban épületek nem létesíthetők. 4. A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízkár-elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembe vételével ás a vízügyi hatóság jóváhagyásával. 5. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők. Közművesítés, közműlétesítmények A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. 2. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

17 17 3. Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell. {123/197. (VII.18.) Korm. rendelet 4 sz. melléklet}. 4. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni. 5. Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. 6. A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni. 7. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel. 8. Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. 9. A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell. 10. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8. -ban rögzített közművesztettség mértéke szerint teljes közművesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. 11. A település beépítésre nem szánt területein, épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a évi. CXII. törvény III. fejezetének 9..-ának 6.-os bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. 12. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel az előírt szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani. 13. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni. 14. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani. 15. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel kell lenni. 16. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. 17. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Vízügyi Felügyelőség engedélyével szabad.

18 18 Vízellátás - tűzvédelem 18. A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható. 19. A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető. 20. A mértékadó oltóviz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell. 21. Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon. 22. A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. 23. Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. 24. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni. 25. A tűzcsapokat egymástól min. 5,0 m távolságra szabad telepíteni. 26. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni. 27. Védőtávolságok a MSz 7487/2 szerint biztosítandók: a) Ivóvízvezeték (épület alapjától) D 300 mm-ig 3,0 m - D mm-ig 5,0 m Szennyvízelvezetés 28. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg rövid időre sem engedélyezhető. 29. A megépített szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani! 30. A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni. 31. Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók: a) Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m b) Szennyvíz nyomócső D 300 mm-ig 3,0 m 32. A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről gondoskodni kell.

19 19 Csapadékvíz elvezetés 33. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! 34. A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani. 35. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0.5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. 36. Védőtávolságok: a) Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m b) Felszíni vízfolyás patak partéltől 6,0 m Villamosenergia ellátás széles szabadon hagyandó sáv. 37. A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. 38. Villamosenergia ellátási hálózatot létesítésekor illetve, rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. 39. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. 40. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Földgázellátás 41. Gázelosztó- és csatlakozó vezeték csak földalatti vezetéssel létesíthető. 42. Homlokzati, közterületről látszó gázvezeték nem létesíthető. 43. Gáznyomászabályozó-gázmérő állomások előkertes kivitelűek legyenek, közterületről nézve takarással létesüljenek. Távközlés 44. Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. 45. Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen 46. településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárást lefolytassák.

20 20 AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Táji, természeti értékek és a tájkép védelme A közigazgatási területeken található természetes és természetközeli élőhelyek megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell. 2. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területein a természetvédelmi kezelési terv előírásait be kell tartani. 3. A KSZA jelű szabályozási tervlapon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi előírások vonatkoznak: a. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők, b. a tájhasználat megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető, c. a terület tájképi, településképi érzékenysége miatt növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor nem helyezhető el, d. önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el, e. átjátszó állomás nem helyezhető el, táv és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik. Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint MK lehatárolással jelölt terület. 2. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezeti területen a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. Tv ben (végrehajtási rendelete: 16/2001. (X.18.) NKÖM rendelet) foglaltak szerint kell gondoskodni. 3. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezet területén a területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely létesítményt elhelyezni, mindennemű építési és bontási munkát végezni csak a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával a szabályozási terv alapján szabad az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. A szabályozási előírásban felsorolt helyi védelemre javasolt. 5. A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó.

21 21 6. A műemléképületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak a műemléki szakhatóság jóváhagyásával történhet. 7. Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt műemléki, településképi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik. 8. A közterületeken a Helyi Önkormányzat (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok szerint: Utcabútorok, berendezések elhelyezését 9. A 10 m-nél magasabb építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett. 10. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően. 11. A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell az Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait. 12. Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén előzetesen írásban, már a tervezés fázisában meg kell keresni az illetékes Állami Főépítész a szakhatósági állásfoglalás ügyében. A földmunkával járó tevékenységet csak a Hivatal szakhatósági állásfoglalásában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén szabad elkezdeni. 13.Monoszló teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Ennek megfelelően a településrendezési terv szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni. Bármilyen újabb lelet előkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot. - A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során az illetékes szakhatóság jár el. - Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt a alapján kell eljárni. - A régészeti lelőhelyek határát a szabályozási tervek jelölik. A évi LXIV. tv. településre vonatkozó rendelkezései: 1. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni [10. (1) bek.], ezért a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen

22 22 fel kell tárni [22. (2) bek.]. A régészeti feltárások költségeit annak kell fizetnie, akinek az érdekében a feltárás szükségessé vált [19. (3) bek.]. 2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a illetékes szakhatóság szakhatóságként jár el. A Hivatalt be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak és a illetékes szakhatóság a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni [63. (4) bek.]. 3. Ha nyilvántartott lelőhelyekkel érintett területeken kívül a terület-előkészítési és építési munkák során régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles: a tevékenységet azonnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig; a helyszín és a lelet őrzéséről a felelős őrzés szabályai szerint a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy Hivatal intézkedéséig gondoskodni; az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumot és a illetékes szakhatóságot. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli (24. ). azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) a törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy a törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit megsemmisíti, megrongálja, örökségvédelmi bírsággal kell sújtani [82. (1) bek.]. 4. Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt a alapján kell eljárni. Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek A levegő védelme Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik: a. kéndioxid: F, b. nitrogéndioxid: F, c. szénmonoxid: F, d. szilárd (PM 10 ): E, e. benzol: F, f. talajközeli ózon: B 4. 2 Kúlturális Örökségvédelmi Törvény 3 a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet előírásainak megfelelően 4 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. E: légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

23 23 Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot Monoszló teljes közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő. 4. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység 6 a közigazgatási területen nem engedélyezhető. 5. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek állapota szempontjából Monoszló fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület besorolású 7. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait 8 be kell tartani. 2. A vízbázis Szabályozási terven jelölt hidrogeológiai védőövezetein belül a vonatkozó jogszabályban 9 az adott védőövezetre meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni. 3. Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken a csatornahálózat kiépítését követően létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. 4. A meglévő beépítésre szánt területeken a közcsatorna-hálózat kiépítéséig, valamint azokon a beépítésre nem szánt területeken, ahol nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építése kizárólag a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető. 5. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő minőségű szennyvizek vezethetők Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet 7. (3) bek. az 1. vízminőség-védelmi területi kategóriára (Balaton és vízgyűjtője) vonatkozó előírásoknak megfelel. 7. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talajés a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen 5 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 7.. (10) bek. 6 a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete 7 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete 8 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet 9 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet /2004. (VII.21.) Korm. rendelet, valamint a 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet hatályos előírásai