R. Coleoptera - Bogarak. R. Coleoptera - Bogarak. Általános jellemzők II.

Átírás

1 R. Coleoptera - Bogarak R. Coleoptera - Bogarak Hazánkban kb ismert faj Két pár szárny: Első pár kemény szárnyfedő Második pár hártyás Adephaga Cantharoidea Staphylinoidea Általános jellemzők II. Test tagolódása: fej tor potroh Szájszerv: rágó Fejlődésük: holometabólia Alr. Adephaga ragadozó bogarak Hártyás szárny caraboidea típ. Lábtőízek száma: Pontszemek nincsenek Család: Carabidae Futrinkák alcsalád: Cicindelinae Cingolányok Cicindela hybrida Öves cingolány alcsalád: Carabinae Valódi futrinkák Calosoma inquisitor Kis bábrabló Calosoma sycophanta Aranyos bábrabló Carabus coriaceus Bőrfutrinka Carabus ullrichii Rezes futrinka Carabus violaceus Kék futrinka acs. Cicindelidae homokfutrinkák Kiugró szemek Nagy rágó, fogakkal Nappal aktív Lárva: talajlakó Fajok: Cicindela hybrida C. sylvicola C. campestris 1

2 acs. Carabidae futóbogarak Nagy rágó (fogak nélkül) Változatos testfelépítés és életmód Emésztés: külső v. belső Hártyás szárny esetenként csökevényes (repképtelen fajok) Hazánkban kb. 500 faj Álcáik ragadozó típusúak ált. ragadozó, de növényi táplálék is Speciális védekezési mód Carabidae taxonok Calosoma sycophanta aranyos bábrabló Calosoma sycophanta aranyos bábrabló 2,5-3,5 cm nagyságú. Szárnyfedői rézvörös-zöld fémfényűek. Európa és Ázsia mérsékelt égövi vidékein él. Betelepítették É-Amerikába (kis bábrablóval együtt főként a gyapjaslepke ellen). Hazánkban rendszeresen előfordul, gyapjaslepke gradációk után esetenként tömeges is lehet. Tipikus erdei rovar, különösen tölgyesekben gyakori. Az álcák és a nemzők is ragadozók, különösen szeretik a lombfogyasztó lepkehernyókat. Carabidae taxonok C. inquisitor kis bábrabló Calosoma inquisitor kis bábrabló 2,5-3,0 cm nagyságú. Szárnyfedői feketék, csak ritkán fémfényűek. Európa és É-Afrika. Betelepítették É-Amerikába (aranyos bábrablóval együtt főként a gyapjaslepke ellen). Hazánkban rendszeresen előfordul, gyapjaslepke gradációk után esetenként tömeges is lehet. Tipikus erdei rovar, különösen tölgyesekben gyakori. Az álcák és a nemzők is ragadozók, különösen szeretik a lombfogyasztó lepkehernyókat. Carabidae taxonok Carabus ullrichi rezes futrinka 2

3 Carabus ullrichi - Rezes futrinka Rézszínű torpajzsa és hosszában szaggatottan bordázott szárnyfedői vannak. Első csápíze fekete. Előfordulás: Különösen az Alföld nyílt területein gyakori, sok alfaja van. C. coriaceus bőrfutrinka Carabus coriaceus -Bőrfutrinka Carabus violaceus - Kék futrinka Megjelenése: A bőrfutrinka 4 centiméteres hosszúságával a legnagyobb termetű közép-európai futóbogár. Feje, csápjai és lábai feketék. Szárnyfedői kékes-szürkék. Elterjedése: A bőrfutrinkát csaknem egész Európában megtaláljuk, Nagy-Britanniában hiányzik. Ma már állománya erősen csökken. Életmódja: Ligetes erdők, erdőszegélyek, száraz hegyoldalak, kertek és parkok lakója. Tápláléka csigák, hernyók, bogarak, de érett gyümölcsöket is fogyaszt. Carabus violaceus - Kék futrinka Carabus hungaricus Magyar futrinka Feketéskék, a szárnyfedők szegélye ibolyáskék (lehet aranyos vagy zöldes árnyalatú is). Előfordulás: Síkságon ritka, főleg hegy- es dombvidéken él. 3

4 Carabus hungaricus Magyar futrinka Teljesen fekete, a fej és az előhát igen finoman és sűrűn pontozott, a szárnyfedő finoman és sűrűn szemcsézett, kissé zsírfényű. A szárnyfedőn 3 sor lapos gödör található, egyébként majdnem sima. A Palearktikumban honos, ahol az általánosan elfogadott nézet szerint három alfaja fordul elő. Magyarországon a nominotipikus alfaj (azaz törzsalak) honos: Carabus hungaricus hungaricus Fabricius, 1792 Areájának súlypontja a Kárpát-medence, és a következő országokban élnek populációi: Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szerbia. Carabus hungaricus Magyar futrinka A többi futrinkafajhoz hasonlóan éjszakai aktivitású de a nyár végi és őszi napsütéses időszakban nappal is mozog. Párzása és peterakása nyár végén, ősz elején zajlik, ekkor figyelhető meg a faj a legnagyobb egyedszámban. A lárvák megjelenése néhány héttel később következik be, első ízben október végén. Ekkor mintegy 1 cm-es hosszúságú lárvák kelnek ki, melyek enyhe időjárás esetén november folyamán is aktívak maradnak. A populáció zöme a talajban, lárva vagy imágó formájában vészeli át a telet. Áprilisban és májusban kizárólag az áttelelt imágók és az L3 stádiumú lárvák figyelhetők meg. A teljes átalakulás során a bábból frissen kikelt puha példányok júniusban bújnak elő. Fokozottan védett, eszmei értéke ,- Ft Natura2000 II. & IV. melléklet Acs. Pterostichinae Abax parallelepipedus Félbordás szélesfutó Zabrus tenebrioides gabonafutrinka És még sokan mások A további lista korántsem teljes Osimus ammophilus - Aknásfutrinka Osimus ammophilus - Aknásfutrinka mm széles, zömök, fekete, repképtelen faj. A háborítatlan, nyílt és félig zárt homoki gyepek ritka bogara. Elnevezése arra utal, hogy ferde lefutású járatokat, "aknákat" ás a homokba, és nappal ezekben tartózkodik. Csak alkonyat után jön elő, és ilyenkor keresi fel az apró lucerna (Medicago minima) töveket, fő tápláléka ugyanis ennek a magja. 4

5 Carabus hortensis - Aranypettyes futrinka Carabus hortensis - Aranypettyes futrinka Fekete alapszínű kevés rezes árnyalattal, szárnyfedőin 3-3 sor bemélyedő aranyos gödröcske van. Előfordulás: Elsősorban Nyugat-Magyarországon gyakori, erdőkben. Carabus nemoralis - Ligeti futrinka Carabus nemoralis - Ligeti futrinka Fekete (felül barnás rézszínű), szegélye többnyire zöldes, szárnyfedőin fekete gödröcskék vannak. Előfordulás: Domb- és hegyvidékeinken gyakori. Duvalius hungaricus - Magyar vakfutrinka Duvalius hungaricus - Magyar vakfutrinka Előfordulás: Az Aggtelek környéki karsztvidék barlangjaiban él. 5

6 Carabus granulatus - Mezei futrinka Carabus granulatus - Mezei futrinka A zöldesen és bronzosan csillogó bogár szárnyfedőin hosszanti lefutású ép bordák, valamint láncszerűen tagolt kiemelkedések váltakoznak. Futólábai igen erőteljesek. Magyarország az egyik legelterjedtebb furtinkája. Életmódja: Élőhelyét elsősorban a vízparti ligeterdők (füzesek, nyárasok) képezik, de nedves réteken is előfordul. Ellentétben a legtöbb futrinkafajjal, a példányok egy része röpképes. A bogarak a legkülönbözőbb rovarokra vadásznak, közben a bokrokra is felmásznak. Főként éjszaka aktívak, napközben kövek alatt vagy az avarban húzódnak meg. A legtöbb futrinkafajhoz hasonlóan a fiatal bogarak telelnek át korhadó fatuskókban vagy moha alatt. Petéit a talaj felső rétegébe rakja, a lárvák nyáron kb hétig fejlődnek, ezalatt háromszor vedlenek. Ezt követően a földben bebábozódnak, a bábokból 2-3 héttel később bújnak ki a kész bogarak. Carabus convexus - Selymes futrinka Carabus convexus - Selymes futrinka A megnyúlt testű bogár ovális-kerekded szárnyfedői középen összenőttek, ezért repülni nem tud. Szárnyfedőjének finom mintázata (skulptúrája) változékony, apró gödrök vagy azok nyomai díszíthetik, és finom bordázat is lehet rajta. A szélei jellegzetes kékes fényben játszanak. Lábai hosszú, karcsú futólábak. Európában a Pireneusoktól Nyugat-Szibériáig fordul elő. A brit szigeteken nem találták meg, délen a Földközi-tenger medencéjében egészen Kis-Ázsiáig terjed. Erdőlakó rovar, hazánknak szinte minden erdős területén otthon van. Kedveli a kissé nedvesebb élőhelyeket, a patakvölgyeket, az északi fekvésű törmeléklejtőerdőket, a középhegységben a gyertyános tölgyeseket és a bükkösöket. A kézikönyvek szerint hazánkban szinte mindenütt előfordul és gyakori. A Kárpátokban a fenyvesek övébe is felhatol. E ragadozó bogár éjjel jár zsákmánya után, a nappalt földön heverő ágak, kövek vagy levelek alatt tölti. Az avarszintben vadászik, főleg meztelen csigákkal, gilisztákkal és rovarlárvákkal táplálkozik. Az emésztést már a bélcsatornáján kívül elkezdi. Miközben erős rágóival szorosan tartja áldozatát, emésztőnedvekkel teli sötét váladékot bocsát ki a nyálmirigyeiből, majd az előkezelt táplálékot felszürcsöli. Bogarunk lapos, mozgékony lárvája szintén ragadozó. Cs. Dytiscidae - csíkbogarak Óriás-csíkbogár - Dytiscus latissimus vízi ragadozók úszóserték a lábon Hártyás szárny fejlett, jól repülnek!! Faj: Dytiscus marginalis szegélyes csíkbogár 6

7 Széles tavicsíkbogár - Graphoderus bilineatus Cs. Gyrinidae - Keringőbogarak Gyrinus natator közönséges keringőbogár Alr. Polyphaga mindenevő bogarak Öcs. Palpicornia tapogatócsápúak Állkapcsi tapogató fejlett Lábfőízek: Cs. Hydrophilidae Csíborfélék vízi ragadozók lábon úszóserték Hydrophilus (Hydrous) piceus óriáscsíbor Hydrophilus (Hydrous) piceus óriáscsíbor 3,5-5,5 cm. Jellegzetes vízi bogár. Az egész északi félgömbön megtalálható. Hazánk (vízinövényekkel benőtt) állóvizeiben nem ritka. Korábban jóval gyakoribb volt. A vízinövények szárain, levelein kapaszkodik. Kitűnő repülő (főleg éjjel). A lárva ragadozó, vízben élő lárvákkal táplálkozik. A kifejlett bogár növényevő. Levegővételkor a víz felszínére úszik, és csápjával levegőt juttat a hasoldalára. Öcs. Staphylinoidea holyva alkatúak Szárnyfedők megrövidültek Hártyás szárny: Hiányozhat Szárnyfedő alatt Staphylinoidea típusú Álcák: campodeoid (ragadozó) Cs. Silphidae - dögbogarak Elhullott gerincesek, csigák tetemében fejlődnek ki (ivadékgondozás) Lábfej: Nicrophorus vespillo közönséges temetőbogár Dendroxena quadrimaculata négypettyes dögbogár Phosphuga atrata Bordás csigarabló 7

8 Cs. Staphylinidae - holyvák Rövid szárnyfedő Hártyás szárny csökevényes is lehet Sok (Mo.: 1200) faj ragadozó (változatos) Gyakran társul más állatokhoz (madárfészek, lódarázs, hangya) Staphylinus caesareus aranysújtásos holyva Ocypus olens bűzös holyva Ocypus olens bűzös holyva 2-3,5cm-es fénytelen fekete bogár. Elterjedés: Európai faj, hazánkban is gyakori, közönséges Ragadozó, főként éjjel. Fő tápláléka: ászkák és gilisztafélék. Az álca is éjjeli ragadozó, de inkább a föld felszíne alatt. Fejlődése viszonylag hosszú ( nap). (Cs. Histeridae sutabogarak) Szárnyfedő megrövidült (1-2 potrohszelvény) Fényes, kerekded test ragadozók (más állatfajokhoz társult fajok) Öcs. Clavicornia bunkóscsápú bogarak Csápok rövidek, bunkóban végződnek Lábfőízek: Rendszerük: (Cs. Temnochilidae korongbogarak) (Cs. Rhizophagidae kéregfénybogarak) (Cs. Nitidulidae fénybogarak) (Cs. Colydiidae fahéjbogarak) (Cs. Cisidae taplószúk) Cs. Coccinellidae katicabogarak (Cs. Rhizophagidae kéregfénybogarak) Test: karcsú Előtör fejlett Csáp: bunkós (bunkó 1 ízű) ragadozók (szúbogarak) Rhizophagus dispar kétszínű szúvadász (R. grandis) Cs. Coccinellidae katicabogarak Apró termet (max. 10 mm) Test ovális, hát domború, has lapos Álcák: sötét alapon élénk színű szemölcsökkel ragadozó (levéltetvek, pajzstetvek) 8

9 Cs. Coccinellidae katicabogarak Adalia bipunctata kétpettyes katicabogár Coccinella septempunctata hétpettyes katicabogár Coccinella septempunctata hétpettyes katicabogár Megjelenése: 5-8 mm nagyságú, piros szárnyfedőin 7 petty Feje és tora fekete, rajta két-két fehér folttal. Csápjai bunkós végűek. Az álca 4-7 mm, felülete rücskös, jól fejlett 6 ízeltlába van. Színe alapvetően szürke vagy fekete, amit sárgás foltok tarkítanak. Előfordulás: Gyakorlatilag mindenhol megtalálható, ahol növények és rajtuk élősködő tetvek megtalálhatóak. Coccinella septempunctata hétpettyes katicabogár Életciklus: A kifejlett példányok tavasszal rakják le levelek fonákára maximum 400 petéjüket, amelyek egy héten belül kelnek ki. A ragadozó lárvák igen mozgékonyak, és négy vedlésen mennek keresztül, míg végül bebábozódnak. Az utolsó lárvabőr védekezésképpen ekkor még részben rajtuk marad. A táplálékkínálattól és hőmérséklettől függően a lárvák nap alatt fejlődnek ki, és 3-17 napot töltenek bábként. Megfelelő körülmények esetén második generáció is megjelenhet. A kifejlett katicabogarak áttelelnek, és nem sokkal a szaporodást követően elpusztulnak. Az imágó kb. háromnegyed évig tartó élete során szintén ragadozó. Jelentős növénytetű fogyasztó. Család: Coccinellidae Katicabogarak Harmonia axyridis Harlekinkatica Család: Coccinellidae Katicabogarak Harmonia axyridis Harlekinkatica Megjelenés: Rendkívül változatos mintázatú katicabogár Előfordulás: Eredeti hazája Ázsia (Távol-Kelet). Európába a növénytetvek elleni biológiai védekezés keretében hurcolták be és mindenhol elterjedt Hazánkban az utóbbi időben egyre gyakoribb Életmód: Növénytetvek ragadozója Jelentőség: Kiszorítja a hazai fajokat. Öcs. Brachymera - rövidmellűek (Cs. Byrrhidae labdacsbogarak) Cs. Dermestidae szalonnabogarak Test: tojásdad alakú Fej a nyakpajzsba húzható Csáp: bunkós Lábtő: Életmód: szalonna, preparátumok, húskészítmények 9

10 Cs. Dermestidae szalonnabogarak Dermestes lardarius szalonnabogár (inváziós???) Cs. Dermestidae szalonnabogarak Attagenus pellio szűcsbogár Cs. Dermestidae szalonnabogarak Anthrenus museorum köz. múzeumbogár Öcs. Sternoxia hegyesmellűek Előmellen hegyes nyúlvány Családok: (Cs. Throscidae merevbogarak) (Cs. Eucnemidae lábvértes bogarak) Cs. Elateridae pattanóbogarak Cs. Buprestidae díszbogarak Öcs. Sternoxia hegyesmellűek Előmellen hegyes nyúlvány Családok: (Cs. Throscidae merevbogarak) (Cs. Eucnemidae lábvértes bogarak) Cs. Elateridae pattanóbogarak Cs. Buprestidae díszbogarak Cs. Elateridae pattanóbogarak Test hosszúkás Nyakpajzs és középtor mozgathatóan kapcsolódik össze -> pattanóképesség Csáp: 11 ízű Lábtő: Nyakpajzs hátsó sarkai kihegyesedők Mo.: kb. 180 faj növényevő, mindenevő, ragadozó, korhadéklakó Álca: drótféreg 10

11 Cs. Elateridae pattanóbogarak Test hosszúkás Nyakpajzs és középtor mozgathatóan kapcsolódik össze -> pattanóképesség Csáp: 11 ízű Lábtő: Nyakpajzs hátsó sarkai kihegyesedők Mo.: kb. 180 faj növényevő, mindenevő, ragadozó, korhadéklakó Álca: drótféreg Cs. Elateridae pattanóbogarak Test hosszúkás Nyakpajzs és középtor mozgathatóan kapcsolódik össze -> pattanóképesség Csáp: 11 ízű Lábtő: Nyakpajzs hátsó sarkai kihegyesedők Mo.: kb. 180 faj növényevő, mindenevő, ragadozó, korhadéklakó Álca: drótféreg Cs. Elateridae pattanóbogarak Agrypnus murinus egérszínű pattanó Cs. Elateridae pattanóbogarak Agrypnus murinus egérszínű pattanó 10-17mm, alapszíne barna, vagy szürke, de a sűrű szőrzete miatt inkább világosszürke. Európában szinte mindenhol, így hazánkban is közönséges. Az álca talajlakó, ahol vagy humusszal (nedves, üde talajállapot), vagy növényi gyökerekkel (száraz talaj) táplálkozik. A nemzőt gyakran találjuk virágokon. Mezőgazdasági és erdészeti (csemetekertek) károsító. Cs. Elateridae pattanóbogarak Ampedus sanguineus vérvörös pattanó Cs. Buprestidae díszbogarak Megnyúlt test Nyakpajzs és középtor mereven kapcsolódik egymáshoz (ø ugróképesség) Csáp: 4. íztől fűrészes Álca: kéregben (esetleg fában) fejlődik ki Nemző: viráglátogató 11

12 Cs. Buprestidae díszbogarak Megnyúlt test Nyakpajzs és középtor mereven kapcsolódik egymáshoz (ø ugróképesség) Csáp: 4. íztől fűrészes Álca: kéregben (esetleg fában) fejlődik ki Nemző: viráglátogató Cs. Buprestidae díszbogarak Rendszerük: Buprestinae: Nemző: testhossz < 3x szélesség Álca: lapított, 1. torszelvény fejlett Agrilinae: Nemző: testhossz > 3x szélesség Álca: hengeres, utolsó szelvényen két kinövés Cs. Buprestidae díszbogarak Rendszerük: Buprestinae: Nemző: testhossz < 3x szélesség Álca: lapított, 1. torszelvény fejlett Agrilinae: Nemző: testhossz > 3x szélesség Álca: hengeres, utolsó szelvényen két kinövés Buprestinae Anthaxia salicis Fűzfa díszbogár Chalcophora mariana Fenyves díszbogár Dicerca berolinensis Bükkös díszbogár Dicerca alni Éger díszbogár Phaenops cyanea Kékes fenyődíszbogár Család: Buprestidae Díszbogarak alcsalád: Buprestinae Anthaxia salicis fűzfa virágdíszbogár Család: Buprestidae Díszbogarak alcsalád: Buprestinae Chalcophora mariana fenyves díszbogár 12

13 Család: Buprestidae Díszbogarak alcsalád: Buprestinae Chalcophora mariana fenyves díszbogár 2-3,5cm nagyságú, lapított testű. Az egész test fényes, a szárnyfedőkön és a nyakpajzson végighúzódó kiemelkedésekkel. Főként Közép és Dél-Európa, Szibéria jelentős része. Magyarországon hegyvidéki területeken nem ritka. Álca fenyőfélékben (utóbbi időben elsősorban tuskókban, korábban a törzsi részekben) fejlődik ki. Védett, eszmei értéke 2.000,-Ft. Cs. Buprestidae díszbogarak Dicerca alni égerfa díszbogár D. berolinensis bükkös díszbogár Phaenops cyanea kékes fenyődíszbogár Euroszibériai faj, Magyarországon szórványos. Fő tápnövényei a Pinus félék, igen gyakori gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) által fertőzött törzsekben. Fenyvesekben a leggyakoribb díszbogár faj. A nemzők a nyár egész folyamán repülnek, petéiket a fák kéregrepedéseiben helyezik el. Melegkedvelő, kiritkult állományokat szereti. Álcamenetei a kéregben és a szíjácsban futnak. Fejlődése 1 vagy kétéves. Tömeges elszaporodásra hajlamos. Agrilinae Agrilus suvorovi Nyárfa karcsúdíszbogár Agrilus viridis Zöld karcsú díszbogár Coraebus florentinus Sávos tölgybogár Agrilus suvorovi nyár karcsúdíszbogár Euroszibériai faj, Magyarországon mindenhol közönséges és gyakori, különösen az Alföldön. Tápnövényei főként nyárak, de előfordul fűzön is. A napos részekre csomókban lerakott petékből kikelő álcák befurakodnak a kéregbe. A befurakodás helyén repedések keletkeznek. Az álcák a kambium és a szíjács rétegben rágnak, a rágás helyén sebek keletkeznek. Az álcák egy része áttelelés után bebábozódik (egy éves fejlődés), más része azonban egy további vegetációs ciklusban is a fában marad és csak a következő évben bábozódik be. A bábágy a szíjácsba mélyed, hurok alakú. A kikelő bogarak először érési rágást végeznek, a gazdanövény leveleit fogyasztják, majd párosodnak. Agrilus suvorovi nyár karcsúdíszbogár 13

14 Cs. Buprestidae díszbogarak A. angustulus közönséges karcsúdíszbogár A. viridis zöld karcsúdíszbogár Egész Európában elterjedt. Hazánkban fő tápnövénye a tölgy és a bükk, de előfordul más lombos fafajokon is. A nemzők a fák ágaira és törzsére rakják le petéiket kisebb (6-10 db) csoportokba. A petecsomók 5-6 mm átmérőjű mészfoltnak látszanak. A kikelő álcák befurakodnak a kéregbe és ott készítik meneteiket. A menetek felszínen futók, esetenként fel is repednek és ilyenkor növényi nedvek is távoznak, amelyek aztán fehérre színeződnek. Az álcamenet végén rövid, a szíjácsba mélyedő, visszakanyarodó bábágy található. A kirepülési nyílás fölülről lapított ovális alakú. A nemzők peterakás előtt érési rágásként leveleket rágnak. Erősen másodlagos faj, bár esetenként (főleg emberi beavatkozások / viharkárok után) megfigyelték már tömeges elszaporodását. Részt vesz a tölgy- és bükkpusztulás kárláncolatában is. A. viridis zöld karcsúdíszbogár Coraebus florentinus sávos tölgybogár (piros vagy zöld???) Európai és hazai tölgyerdőkben Álca fában fejlődik ki a nemző viráglátogató Védett (eszmei értéke ,- Ft) és egyidejűleg károsító!!! Chrysobothrinae Chrysobothris affinis Aranypettyes díszbogár Előfordulás: Európa és Ázsi/Afrika egyes részei Életmód: elpusztult, vagy kitermelt faágak, törzsek (tölgy, bükk) Öcs. Malacodermata lágytestű bogarak Gyengén szklerotizált külső váz 14

15 Öcs. Malacodermata lágytestű bogarak Cs. Lymexylidae fafúró bogarak Cs. Cleridae szúfarkasok (Cs. Drilidae csigaevő lágybogarak) Cs. Lampyridae szentjánosbogarak (Cs. Lycidae hajnalbogarak) Cs. Cantharidae lágybogarak (Cs. Malachiidae bibircses bogarak) Cs. Lymexylidae fafúró bogarak Hengeres test Hím bogarak: szarvasagancs szerű állkapcsi tapogató fában költők menetek falára gombatenyészetet telepítenek Cs. Lymexylonidae fafúró bogarak Hylecoetus dermestoides fafúróbogár Hylecoetus dermestoides fafúróbogár Az álca mm, a nemző mintegy 20mm nagyságú. Előbbi törtfehér, utóbbi barna színű. Magyarországon lombos erdőkben közönséges. Betegeskedő, lábonszáradt, frissen döntött, tuskókat, sokáig a rakodón tárolt rönkökben tömeges elszaporodásra képes. Főleg lombos fafajokban (bükk, tölgy, nyír). Az álcái a menetek falán tenyésző gombákkal táplálkoznak (innen a népi neve: penésztenyésztő bogár), amelyeket az anyabogár, a peték lerakásakor telepít meg. Kifejlődési ideje 1, esetleg 2 év. Kitermelt faanyagon megjelenhet, ilyenkor annak jelentős értékvesztését okozza. Cs. Lymexylonidae fafúró bogarak Lymexylon navale hajófúró bogár Cs. Cleridae szúfarkasok Karcsú test Színes (piros, fekete, fehér) szárnyfedő ragadozó (álca és nemző) Thanasimus formicarius vörösnyakú szúfarkas 15

16 Cs. Cleridae szúfarkasok Karcsú test Színes (piros, fekete, fehér) szárnyfedő ragadozó (álca és nemző) Clerus mutillarius szúfarkas Trichodes apiarius szalagos méhészbogár Clerus mutillarius szúfarkas Fekete, fehér és piros szín mintázata Közép- és Dél-Európa. Tipikus erdei faj, lombos erdőben gyakoribb, mint a P. multistriatus. Álca és nemző is ragadozó. Kifejezetten falánk, több rovart pusztít el, mint amennyit elfogyaszt. Fában költő rovarok (pl. szúk) tömeges fogyasztása. Cs. Lampyridae szentjánosbogarak Lampyris noctiluca nagy szentjánosbogár Hím repképes Nőstény repképtelen Luciferin/luciferáz Cs. Cantharidae lágybogarak nappali ragadozó Cantharis rustica suszterbogár (Cs. Malachiidae bibircses bogarak) Előtör oldalán zsákocska ragadozó Faj: Malachius aeneus bibircses bogár 16