Biológia-egészségtan 7-8. évfolyam számára B

Átírás

1 Biológia-egészségtan 7-8. évfolyam számára B A helyi tantervben a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret az alábbiakra fordítjuk: a tananyag gyakorlására, ismétlésére, a tananyag elmélyítésére, kiegészítő anyag feldolgozására, megfigyelésekre, kísérletekre, projektekre, összefoglalásra, ellenőrzésre. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek. Biztosítsa a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez szükséges feltételeket. Feleljen meg az iskola helyi tantervének, fedje le a biológia tantárgy kerettantervi anyagát. Tartalma keltse fel a diákok érdeklődését a Biológia tantárgy, valamint a tanulás iránt. Szóhasználata alkalmazkodjon a tanulók tudásához és érdeklődéséhez. Mondatainak terjedelme és szerkezete legyen tekintettel a tanulók életkori sajátossá- 1

2 gaira. Vegye figyelembe a tanulók tipikus fejlettségi szintjéből fakadó teljesítőképességét és terhelhetőségét. Az egyes tematikai egységekhez tartozó tartalmak az iskola helyi tantervében meghatározott, a biológia tanítására rendelkezésre álló órakeretben tanítható legyen. Többféle tanulási módszer elsajátítására és gyakorlására adjon lehetőséget. Támogassa az egyéni és önálló tanulást. Ösztönözze a tanulókat az önművelődésre. Megfelelő minőségű kép- és ábraanyaga legyen, amely szorosan kapcsolódik a tananyag szövegében leírtakhoz, s segítséget ad a szöveges információk megértéséhez. A tankönyv esztétikus, ízléses kivitelezésével nevelje a tanulókat igényességre, a tankönyv állapotának megóvására. A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését, elvégzését. Adjon segítséget az új ismeretek rendszeres átismétlésére, összefoglalására. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat. Nyújtson segítséget a megfelelő biológiai, illetve természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek, megfigyelések megértését, rögzítését. Adjon segítséget a nemzeti azonosságtudat, a nemzeti közösség érzésének erősítéséhez, az európai azonosságtudat kialakításához. 2

3 Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyek amelyek több éven keresztül használhatók, amelyek pedagógiai programcsomag részét képezik. Továbbá azokat, amelyek a tankönyvvel együtt megteremtik az eredményes tanítás és tanulás feltételeit. Ezek: Olyan feladatgyűjtemény, amely a megszerzett tudás alkalmazását szolgáló, érdekes, kompetenciafejlesztő feladatokat tartalmaz. Témazáró feladatlapok, melyek az ellenőrzést segítik; Tanári kéziköny, mely a tanárok munkáját segíti. taneszközök Nánainé Kozári Erika: Az élővilág csodái 7. Biológia-tankönyv AP Nánainé Kozári Erika: Az élővilág csodái 7. Biológia-feladatgyűjtemény AP Nánainé Kozári Erika: Az élővilág csodái 7. Biológia Témazáró feladatlapok (A feladatgyűjtemény melléklete) Nánainé Kozári Erika: Tanári kézikönyv Az élővilág csodái 7. évfolyam számára című tankönyhöz AP Nánainé Kozári Erika: Az emberi test csodái 8. Biológia-tankönyv AP Nánainé Kozári Erika: Az emberi test csodái 8. Biológia-feladatgyűjtemény AP Nánainé Kozári Erika: Az emberi test csodái 8. Biológia Témazáró feladatlapok (A feladatgyűjtemény melléklete) Nánainé Kozári Erika: Tanári kézikönyv Az emberi test csodái 8. évfolyam számára című tankönyhöz AP Apáczai Tudástár egyéb internetes oldalak, videók, DVD-k, CD-k. 3

4 Célok, feladatok A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működését, annak legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember és környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint a többi tantárggyal együtt kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy a tanulók érzékenyek legyenek környezetük, szervezetük változásaira, lássák sérülékenységét és az emberi felelőtlenség, egészségtelen életvitel következményeit. Alakuljon ki bennük környezetük és egészségük védelmének igénye. A tanulók az élővilág rendkívüli változatosságát és a természeti törvényeket megismerve megérthetik, hogy az ember mint a természet része csak a törvények betartásával, a természettel egységben maradhat fenn. A fennmaradásához meg kell tanulnia a természeti erőforrások takarékos, felelősségteljes használatát, azok megújulási képességére való tekintettel. Egy olyan viselkedésforma elsajátítása válik elengedhetetlenné, amely környezet- és értékvédő. A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek testi és lelki egészségük védelme érdekében. Feladata, hogy segítse a tanulót a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanulókkal meg kell ismertetni a tantárgy tanulási módszereit, hogy a számukra legcélravezetőbbet ki tudják választani. A megfigyelési szempontok, a megfigyelések rögzítési lehetőségeinek megadása, a logikai lépések mintája, a jegyzetelés és a lényegkiemelés gyakoroltatása, a csoportmunka előnyeinek megtapasztaltatása, a folyamatos tanári visszajelzés, értékelés mind azt segítik elő, hogy a tanulók egyre önállóbban, saját adottságaiknak megfelelően sajátíthassák el a tananyagot, és alkalmazni is tudják az ismereteket. A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). 4

5 A tantárgy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott több fejlesztési terület-nevelési cél megvalósulásához is hozzájárul. Természetéből adódóan lehetőség nyílik az egyén és az őt körülvevő világ megismerésére, egymásra hatásuk és egymásrautaltságuk megértésére. Azáltal, hogy segíti olyan alapvető emberi készségek fejlesztését, mint az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez. A természettudományos kutatásban, a gyógyításban kimagasló magyar tudósok, pl.: Balogh János, Békésy György, Hevesy György, Juhász Nagy Pál, Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerésével erősíti a tanulók nemzettudatát, a közösséghez tartozás érzését, miközben az emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek megismerésével a nemzetközi együttműködés, összefogás jelentősége is tudatosulhat bennük. A környezethez való viszonyunk megismerése, az életközösségekben létező bonyolult hálózatok észlelése, az emberi szervezet és a benne zajló folyamatok egységes és mégis egyénenként változó megismerése lehetővé teszi az önismeret fejlesztését, ami pedig segíti a kulturált közösségi viselkedés kialakítását. Az élőlények kapcsolatrendszerének megismerése során világossá válik, hogy az emberi kapcsolatok hálózatának alapszövete a család. A tantárgy tanulása során alkalmazott sokszínű tevékenységek (kísérletek, megfigyelések, terepen történő vizsgálódások, a megfigyelések rajzos és digitális feldolgozása, értékelése, felmérések készítése, az alapvető elsősegélynyújtás elsajátítása, gyakorlása, tudósok életének megismerése, kutatása) során a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének módszerei illeszkedjenek az ismeretszerzés és a képességfejlesztés sokszínű eljárásaihoz. A hagyományos értékelési eljárások (tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli feleltetés, elbeszélgetés és írásbeli ellenőrzés) mellett fontos pl. a gyakorlati feladatok megoldásának, az önálló kutatómunkának, a versenyeken és a pályázatokon való részvételnek az értékelése is. 5

6 7 8. évfolyam A biológia-egészségtan tanításának e két évében a tanulók megismerik az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élet sajátosságait, az élőlények közös tulajdonságait és az élővilág egységét. Foglalkoznak a legjellemzőbb élőlények testfelépítésével és életmódjával, a környezethez való alkalmazkodással. Korszerű ismereteket szereznek az ember testfelépítéséről, életműködéseiről, jellemző egészségügyi problémáiról és az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódokról. Megismerik az alapvető elsősegély-nyújtási eljárásokat, valamint a szűrővizsgálatok és a védőoltások jelentőségét a betegségek megelőzésében. Fontos, hogy felismerjék az életmód, a környezet, a viselkedés és az egészségi állapot közötti összefüggéseket, hogy megértsék: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota. Tudatosuljon bennük, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. A javasolt óraszám: 7. évfolyamon heti egy; 8. évfolyamon heti két óra. A kerettanterv az éves óraszám 90%-ához tervez tananyagot. A tematikai egységeket figyelembe véve az óraszámok feloszthatók úgy, hogy 7. évfolyamon is heti 1,5 óra; 8. évfolyamon is heti 1,5 óra a tantárgy óraszáma. Nagyon ajánlatos a természettudományi gyakorlatok tantárgy választása (a szabad keret terhére, különösen a 7. évfolyamon), mivel a megfigyelések, kísérletek segítségével a tanulók elmélyíthetik tudásukat, és jól megalapozhatják természettudományos tanulmányaik akár emelt szintű folytatását is. A fentiek miatt az említett tantárgyra való utalások is megtalálhatóak a kapcsolódási pontoknál. A tanulók értékelése A tanítás-tanulás folyamatát a fejlesztő értékelés segíti, amely támogatja a tanulónak a tanulás folyamatában való aktív részvételét, segíti a reális önismeret alakulását és az önálló tanulási stratégiák kiépítését. A diákok tanulási sajátosságainak és teljesítményeinek folyamatos megfigyelése. 6

7 Szóbeli feleltetés, szóbeli beszámolók. Írásbeli ellenőrzés: röpdolgozat, összefüggő szövegű ellenőrző dolgozat, feladatlap, témazáró. Tanórai tevékenység. Megfigyelések, kísérletek elvégzése, leírása, magyarázata, jegyzőkönyv készítése. Tanári irányítással önállóan vagy kooperatív csoportban végzett projektmunka. Tanórán kívüli tevékenység: forráshasználat (könyv, újság, internet, IKT eszközök), gyűjtőmunka, kiselőadás, PPP-készítése. Helyi tantervi ajánlásunk Biológia - egészségtan 7. évfolyamra jutó órakeret elosztása (1+0,5 term.tud.gyak) Tanévi óraszám: 55 óra, heti óraszám: 1,5 óra (37 tanítási hétre számolva) Tematikai egység Órakeret a kerettanterv szerint Helyi tantervben javasolt óra+ óra Összesen Nem sejtes rendszerek: vírusok. Önálló sejtek: baktériumok, egysejtűek Fonalas, telepes élőlények. Zöld-moszatok, barna-és vörösmoszatok, gombák, zuzmók, mohák, szivacsok Növényismeret Állatismeret Életközösségek Az ember és környezete Az emberi test szerveződése Összesen: 51 óra óra 55 óra 7

8 Biológia - egészségtan 8. évfolyamra jutó órakeret elosztása Tanévi óraszám: 55 óra, heti óraszám: 1,5 óra (36 tanítási hétre számolva, 185 nap) Tematikai egység Órakeret a Helyi tantervben kerettanterv szerint javasolt óra+ óra Összesen Az ember kültakarója, mozgása és ezek egészségvédelme Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme Összesen: 46 óra óra 8

9 Tematikai egység Előzetes tudás 7. évfolyam Nem sejtes rendszerek: vírusok Önálló sejtek: baktériumok; egysejtű eukarióták A Nap energiájának kapcsolata a földi élettel. A személyi higiénia jelentősége. Órakeret (kerett./helyi t.) 4/4 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A különböző sejtes szerveződések, sejtalkotók felismerése, mikroszkópos megfigyelések, rajzok készítése, a betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretek és alkalmazásuk elsajátítása. A vírusok és baktériumok felépítésének megértése. A védőoltások jelentőségének belátása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tudjuk eldönteni, hogy élőlényről van szó? Mi köze a joghurtnak a baktériumokhoz? Miért javul a talaj termőképessége, ha lucernát, babot vagy borsót ültetünk bele? Hogyan következtetett Semmelweis Ignác arra, hogy a gyermekágyi lázat élőlény okozza? Ismeretek: Kapcsolat az élő és élettelen között. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete. A sejtszintű életfolyamatok. Néhány latin elnevezés. A prokarioták csoportosítása életműködések alapján (lebontók, együtt élők, betegségokozók, erjesztők). Baktériumok (tejsavbaktérium, nitrogén-gyűjtő baktérium, kólibaktérium), kékalgák. zöld szemes ostoros, álomkórostoros, papucsállatka, óriás amőba felépítésének vizsgálata fénymikroszkóppal. Semmelweis Ignác megfigyeléseinek jelentősége a baktériumok felfedezésében. Hőgyes Endre munkásságának megismerése. A napsugárzás és a földi élet közötti kapcsolat elemzése. A védőoltások és a sejtmemória közötti kapcsolat megértése. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: Sejtszervecskék (például sejtmag), baktériumok, egysejtűek méretarányainak érzékeltetése modellezéssel. Technika, életvitel és gyakorlat: joghurt készítése. Kémia: keverékek szétválasztása, a levegő összetétele. 9

10 Tartalmak A vírusos és bakteriális betegségek kezelése. A védőoltások jelentősége és a betegségek egyéb megelőzési lehetőségei. Albert Schweitzer, Fleming, Pasteur munkássága. Sejtmemória (a szervezet emlékezete). Jenner munkássága. Kulcsfogalmak/ fogalmak /Tanulói tevékenységek Vírusos betegségek [influenza (pl. H1N1), kanyaró, mumpsz, rózsahimlő, skarlát, bárányhimlő, herpesz, AIDS, HPV okozta fertőzés] tüneteinek és veszélyeinek megismerése. Bakteriális betegségek [gennykeltő baktériumok, Lyme-kór, lepra, pestis, kolera, tbc, tetanusz, diftéria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés) szalmonella] tüneteinek és veszélyeinek megismerése. Kapcsolódási pontok Matematika: hatványozás. Fertőzés, járvány, higiénia, fotoszintézis, osztódás, vírus, védőoltás, antibiotikum. Informatika: programozás, internetes kutakodás a vírusok, baktériumok világában. 10

11 Tematikai egység Fonalas, telepes élőlények. Zöldmoszatok, barna- és vörösmoszatok, gombák, zuzmók, mohák, szivacsok Órakeret (kerett./helyi t.) 4/5 óra Előzetes tudás A természet jelzései. Hálózatok a természetben. Ehető és mérgező gombák. A biológiai szerveződés szintjei. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi a különbség a moszatok és a gombák táplálkozása között? Hogyan kommunikálnak egymással a gombák? Mivel lehet megelőzni a peronoszpóra elterjedését a gyümölcsösben? Mit lehet leolvasni egy zuzmótérképről? Hogyan függ össze az erdőirtás az árvizekkel és a talajpusztulással? Ismeretek A moszatok, gombák, zuzmók, mohák, szivacsok felépítése. Szerveződési szintek. A szivacsok testfelépítése és életmódja közötti összefüggés. A mohák, zuzmók, gombák jelentősége az életközösségek életében. A leggyakoribb ehető és mérgező gombafajok. A gombafogyasztás szabályai. A gombák szerepe az egészséges táplálkozásban. Az élősködő gombák hatása a többi élőlényre. A szerkezet és működés egységének felismerése, a hasonlóságok és különbségek azonosítása. A tanult élőlények természeti és gazdasági értékének megismerése. Az élővilág méretskálájának áttekintése. Önálló gyűjtőmunka, vizsgálódás az IKT- eszközök felhasználásával. Mikroszkópi és vázlatrajzok készítése. A zuzmó életfolyamatainak megértése. Önálló kutatómunka: A zuzmók indikátorszerepének felhasználása a környezetvédelemben. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: az élőlények mérete, az egyes szerveződési szintek nagyságrendjei. Technika, életvitel és gyakorlat: a gombák jelentősége a táplálkozásban, növényvédelem a kiskertben. Kémia: indikátorok, oldatok (rézgálicoldat). Informatika: internethasználat. 11

12 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fajismeret: Fonalas zöldmoszat, csillárkamoszat, békanyálmoszat, barnamoszat, fejespenész, peronoszpóra, monília, sütőélesztő, kerti és erdei csiperke, vargányagomba, szegfűgomba, gyilkos galóca, taplógombák, háztetőmoha, szőrmoha, tőzegmoha, kéregzuzmók, leveles zuzmók, zuzmótérkép, biológiai indikátor, édesvízi szivacs, kovaszivacs. Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: magyar művészek: erdők híres festői, állatok híres festői/fotósai. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hámsejt, galléros ostoros sejt, vándorsejt, spóra, ivarsejt. Moszat, gomba, zuzmó, moha, szivacs. Zuzmótérkép. 12

13 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi a különbség az erdei pajzsika és az erdei fenyő szaporodása között? Hogyan táplálkozik a fehér fagyöngy? Miért tudja elviselni a kaktusz és a majomkenyérfa a szárazságot? Milyen célt szolgálnak a természetvédelmi területek? Önálló megfigyelések, vizsgálódások elvégzése. Védett területek meglátogatása. Ismeretek Páfrányok, zsurlók. Virágos, terméses növények: egyszikűek, kétszikűek. Növényi szövetek felépítése és feladataik. A virágos növények morfológiai jellegzetességei példafajok alapján: gyökér, gyöktörzs, szár, összetett levél, spóra (erdei pajzsika, struccpáfrány, agancspáfrány, mezei zsurló); Órakeret (kerett./helyi t.) Növényismeret 8/9 óra A virágos növények testfelépítése, kerti növények, zöldségek. Fás és lágyszárú növények. A szobanövények és/vagy kerti növények gondozása. A sejt, többsejtes szerveződések, szövetek, szervek hierarchiájának felismerése. Az újítások megjelenése és a szárazföldi élethez való alkalmazkodás közti összefüggés felismerése. A növények gazdasági hasznának tudatosítása. A természetvédelem fontosságának megértése. A Kis növényhatározó használata. Az erdei pajzsika és a mezei zsurló felépítésének összehasonlítása. Egy kétszikű teljes virág felépítésének bemutatása. Az egyszikű és a kétszikű növény összehasonlítása. Példák különböző életmódú növényekre (együtt élők, élősködők, fél élősködők, korhadéklakók, rovarevők). A saját környezetében található jellemző növények bemutatása. Az özönnövény-probléma értelmezése. A tanult példanövények szerveinek felrajzolása és megnevezése. Az egylaki és kétlaki növény jelölése. A megismert élőlények segítségével a növények fejlődési vonalának ábrázolása. Példák különböző terméstípusokra (növénnyel együtt). A virág kialakulása és a szárazföldi alkalmazkodás kapcsolatának értelmezése. Az ivaros és ivartalan szaporodás összehasonlítása. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: egy-egy módosult növényi szerv vizsgálata, a felépítésműködés kapcsolatának feltárása. Fűszerek és gyógynövények vizsgálata szárított növényi részek, illóolajok, növényi kivonatok vagy főzetek alapján. Matematika: halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat: kerti növények gondozása. Vizuális kultúra: növényábrázolás. 13

14 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek virág, mag, magköpeny (páfrányfenyő, tiszafa); tobozvirágzat (boróka, ciprus, cédrus, erdei fenyő, lucfenyő, vörösfenyő); takarólevelek, ivarlevelek, egyivarú, kétivarú (mocsári nőszirom, réti boglárka, vadrózsa, galagonya, nyírfa, mezei juhar, erdei iszalag, eukaliptusz, ébenfa, fehér fagyöngy, kaktuszok, majomkenyérfa, orchidea); pillangós virág (bab, földi mogyoró, fehér akác); virágzat típusok (fészkes virágzat [gyermekláncfű, napraforgó, kamilla]; ernyős virágzat [fekete bodza], bugavirágzat [nád, pampafű]; torzsavirágzat [gyékény]. kalászvirágzat [búza]). egylaki növény (fenyők, gyékény); kétlaki növény (páfrányfenyő, tiszafa, fűzfa, homoktövis); ivartalan szaporítás; terméstípusok (szemtermés [búza, kukorica], makktermés [bükk, kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy], hüvelytermés [bab, földi mogyoró, fehér akác]; csonthéjas termés [dió, szilva, húsos som], bogyótermés [fekete bodza, szőlő]; almatermés). A megporzási típusok és a virágfelépítés közötti kapcsolat bemutatása. Projektmunka a tanult növények elnevezésével, valamint gyógyászati jelentőségével kapcsolatban. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: növények ábrázolása az irodalomban, növénynevek szépsége. Kémia: keverékek, oldatok. Földrajz: a kontinensek növényföldrajza, az éghajlati övek jellemzői. 14

15 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A rendszerezés alapelvei, a leszármazás bizonyítékai. A növénytörzsek neve és a növények törzsfája. Özönnövények (bálványfa, kanadai aranyvessző, parlagfű); allergén növények (fűfélék, mogyoró, parlagfű, üröm). Linné munkásságának szerepe a növények rendszerezésében. Borbás Vince, Herman Ottó, Kittenberger Kálmán, Kitaibel Pál, Mathiász János, Soó Rezső, Tessedik Sámuel munkássága. Kapcsolódási pontok Kulcsfogalmak/ fogalmak Gyökér, gyöktörzs, szár, összetett levél, spóra, virág, mag, magköpeny, virágzat, takarólevél, ivarlevél, egyivarú virág, kétivarú virág, egylaki növény, kétlaki növény. Allergén és özönnövény. 15

16 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Eső után miért lehet sok földigilisztával találkozni? Milyen problémát okozhat, ha a zöldséggel egy kis talaj is bekerül a szervezetünkbe? Miért nevezzük a rövid ideig tartó dolgokat kérész életűeknek? A rejtőzködésnek, védekezésnek milyen formái alakultak ki az állatvilágban? Ismeretek: Az állati szövetek; jellemző tulajdonságaik és feladataik. A medúzák (fátyolos medúza); és a hidrák (édesvízi hidra) testfelépítése, életmódja, szaporodása és fejlődése. Állatismeret Órakeret (kerett./helyi t.) 9/10 óra A tanult háziállatok, haszonállatok, hazai vadon élő állatok fő csoportjainak (ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök) legfontosabb jellemzői. Az állatok általános testfelépítése: egy gerinctelen és egy gerinces testfelépítés összehasonlítása. Az állatok életfeltételei (táplálék, élőhelyi feltételek). Az állatok életmódjának főbb jellemzői (aktív mozgás, táplálékszerzési módok, szaporodás és ivadékgondozás, viselkedés). Testfelépítés, a testalkat és az életmód kapcsolata (ragadozók, patások). A testalkat változatossága (a fajok sokfélesége). Az élőlények mozgása. Az állatok különböző szaporodási formái. A testfelépítés és a működés kapcsolata. Az állatok alkalmazkodása a környezethez. A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása (információk keresése, könyvtár- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata, kiselőadások tervezése). Az internet segítségével képanyag összeállítása a különböző állatcsoportok emberre nézve előnyös vagy hátrányos kapcsolatáról. Az állathatározó használata. Önálló tanulói munkaként akvárium, terrárium gondozásában való részvétel. Az állatok testfelépítéséből következtetések levonása az életmódjukkal kapcsolatban. Bizonyos állatoknak a mezőgazdaságra való hatásának bemutatása példák alapján. Példák gyűjtése arról, hogy jelzésértékű egyes állatok megritkulása vagy fokozott elterjedése. Az állatok gyógyászati szerepének bemutatása példák alapján. Példák gyűjtése arról, hogy jelzésértékű egyes állatok megritkulása vagy fokozott elterjedése. Kapcsolódási pontok 16

17 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A férgek (közönséges földigiliszta, orvosi pióca, hegyesfarkú bélgiliszta, májmétely), kagylók (tavi kagyló), csigák (éti csiga), fejlábúak (tintahal, polipok) újításai szervezetük felépítésében. Az újítások szerepe a környezethez való alkalmazkodás segítésében. A testfelépítés, életmód, szaporodás, fejlődés jellemzői a különböző állatcsoportoknál (folyami rák, koronás keresztespók, madárpók, kullancs, atkák, lepkék, bogarak, szitakötők, kérészek, szöcskék, sáskák, hártyásszárnyúak, házi méh, lábtípusok (madár: házi galamb, túzok, strucc, barna réti héja, kolibri, papagáj, harkályok, baglyok; emlős: kacsacsőrű emlős, kenguru, őz, szarvas, rénszarvas, antilop, zsiráf, elefánt, teve, ló, zebra, sarki róka, sivatagi róka, vörös róka, farkas, oroszlán, hiúz, barnamedve, jegesmedve, bőgőmajom, csimpánz, orangután, gorilla, bálna, delfin). A törzsfejlődés jelentősebb eseményei (gerincoszlop, csőidegrendszer, porc, csont, mozgás, úszók [kecsege, cápa, hering, ponty, tonhal]; függesztő övek, végtagok [kecskebéka, varangyok, fürge gyík, vízi sikló, rákosi vipera, anakonda, nílusi krokodil, mocsári teknős]). Az állatok gyógyászati szerepének bemutatása példák alapján. Példák gyűjtése az állatok okozta betegségekre és azok megelőzésére. Bizonyítékok felismerése a fejlődés irányát illetően. Az élővilág törzsfejlődése időskálájának ábrázolása az állatcsoportok jellemzőinek alapján. A férgek, rákok, pókok, rovarok testfelépítésükben rejlő kapcsolatainak felismerése. Gyűjtőmunka és kiselőadás az állatok jellemzőivel kapcsolatban. Azonosságok és különbségek elemzése. Saját környezetben élő jellemző állatok bemutatása. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: Különböző állatok koponyáinak és csontvázának valamint fogazatának megfigyelése. Állatok testtömeg- és testfelület-adatainak értelmezése, madárhangok és más állathangok összehasonlítása hangfelvételről, példák gyűjtése állatok tájékozódására. Magyar nyelv és irodalom: állatok megjelenítése az irodalomban (Fekete István művei); Csodaszarvasmonda, Arany János és Petőfi Sándor versei. Fizika: sűrűség, nyomás, hőáramlás, hővezetés, hősugárzás. 17

18 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A darwini és más fejlődéselméletek jellemzői. Halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök fejlődési kapcsolatai. A különböző éghajlati övek jellemző állatai. A rendszerezés alapelvei, a leszármazás bizonyítékai. Védett állatok. Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond munkássága. Kapcsolódási pontok Kémia: az égés, energiaváltozások. Földrajz: kontinensek állatföldrajza Kulcsfogalmak/ fogalmak Állati szövet. Csalánsejt, űrbél, hámizomszövet, bőrizomtömlő, köpeny, zsigerzacskó, kitin, fejtor, fej, tor, potroh, átalakulás nélküli fejlődés, vedlés, teljes átalakulás, átváltozás, kifejlés. 18

19 Tematikai egység/ Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret (kerett./helyi t.) Az ember és környezete 11/11 óra Az emberábrázolás. Az egészséges, gondozott környezet jellemzői. Élő és élettelen környezeti tényezők. Rendszer és környezet kapcsolata. Az időjárás és az éghajlat hatása az épített környezetre (hőszigetelés, vízszigetelés). Környezetszennyezés; jellemző esetei és következményei (levegő-, víz-, talajszennyezés). A környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés. A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében. Energiahatékonyság, anyagok újrahasznosítása. A belső és a külső környezetünk megismerése, a velük való együttélési technikák elsajátítása. Az ember egészségét veszélyeztető tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, társadalmi) megismerése, hatásukat megelőző, illetve mérséklő megoldások tervezése. A környezeti jelzések és érzékelésük biológiai jelentőségének felismerése. A természeti és a társadalmi környezetnek az emberi szervezetre gyakorolt komplex hatásának megértése. A kapcsolati hálók, a családi, rokoni kapcsolatrendszerek, valamint az önismeret fontosságának megértése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Napjainkban milyen külső környezeti változásoknak lehetünk tanúi? Miért ne üljünk a fénymásoló mellett? Mikor barát és mikor ellenség a víz? Ismeretek: Az élőlények csoportosításának elvei. Az emberelődök jellemzői és fejlődésük mozgatói. Az emberfajták és kultúrák sajátosságai és közös értékei. Az ember belső és külső környezetének jellemzése és hatásuk az emberi szervezetre (pl. hőguta, hőkimerülés, fagyás, idegrendszeri problémák). Érvelés a környezet és az ember által létrehozott eszközök (pl. fénymásoló, mobiltelefon) fizikai hatásairól és azok élettani következményeiről. A főbb környezetszennyezők csoportosítása. A természeti erőkkel kapcsolatos balesetek (pl. vízi sportok) megelőzési lehetőségeinek, illetve a katasztrófahelyzetekben való teendők bemutatása. Adatgyűjtés és elemzés: napjaink elektronikus eszközeinek hatása az emberre. Néhány egyszerű talaj-, levegő- és vízvizsgálat elvégzése csoportmunkában. Víz- és talajvizsgálati projektek. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: becslések végzése egy-egy szennyezőanyag feldúsulására a táplálékhálózatban, talajtani vizsgálatok, vízminőség mérése, illetve becslése. Fizika: rezgések és hullámok, a rezgések jellemzői, zajszennyezés. 19

20 Tartalmak Talaj- és vízszennyező anyagok, pl. permetezőszerek, műtrágyák, veszélyes hulladékok, savas eső; levegőszennyezők (CFC, nitrogén- és kénoxidok) és hatásuk (szmog, ózonpajzs, üvegházhatás), beltéri szennyezők: formaldehid, elektroszmog, árvíz, tűz, földrengés, szélviharok, villámlás. /Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a természetes és a mesterséges környezet változása a történelem során. Földrajz: a környezetet károsító anyagok és hatásaik. Vizuális kultúra: emberábrázolások. Kémia: a levegő összetétele és szennyeződései; a vízszennyeződések, izotópok. Matematika: grafikonok készítése és értelmezése Kulcsfogalmak/ fogalmak Külső környezet, belső környezet, környezet-egészségvédelem. 20

21 Tematikai egység/ Az emberi test szerveződése Órakeret (kerett./helyi t.) 7/7 óra Előzetes tudás Az emberi test arányai, méretviszonyai. Testalkat, szimmetria, testtájak. Az emberi test létfenntartó szervei, szervrendszerei, azok funkciói. Társas szükségletek, a családi és személyes kapcsolatok jelentősége. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért ásítozunk akkor is, ha szervezetünknek vízhiánya van? Miért lehet példaképünk Szent- Györgyi Albert? Ismeretek: Az ember szervezetét felépítő szervetlen anyagok és szerepük. Az emberi szervezet szerves anyagai és szerepük. A fontosabb zsírban és vízben oldódó vitaminok és szerepük. A létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok előfordulása az élelmiszerekben. A sejt és a főbb sejtalkotók. Az örökítő anyag elhelyezkedése. A gének feladata a fehérjék képzésében, a tulajdonságok öröklődésében. A mutáció. Az élővilág egységének felismerése az emberi szervezetet felépítő főbb szervetlen és szerves anyagok megismerésével. Az embernek a biológiai hálózatokban elfoglalt helyének és a család fontosságának tudatosítása. A rendszer és környezet kapcsolatának megértése, biológiai értelmezése a sejt, az egyed, az életközösség és a bioszféra szintjén. Ételed az életed projekt. Az egészséges táplálkozás megtervezése. Az egyes élelmiszerek tápanyag-, energia- és vitaminösszetételének és mindezekből a szervezet számára szükséges napi mennyiségnek a kiszámítása. Adatgyűjtés és elemzés IKT-eszközök használatával. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: Az élelmiszerekben található egyes anyagok vizsgálatának tervezése, előzetesen elvégzett, egyszerű kimutatási reakciók alapján. Az irányok kérdése a szervezettanban. Vizuális kultúra: emberábrázolások. Informatika: információáramlás, programozás 21

22 Tartalmak Az emberi szervezet szervrendszerei, helyük és szerepük. Szent-Györgyi Albert munkássága. /Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Kémia: víz, oldatok, ásványi anyagok, katalizátorok, sugárzások Kulcsfogalmak/ fogalmak Biológiai rendszer, sejt, szövet, szerv, szervezet, család, mutáció. 22

23 Tematikai egység/ Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 8. évfolyam Órakeret (kerett./helyi t.) Az ember kültakarója, mozgása és ezek egészségvédelme 7/9 óra Néhány emlősállat kültakarójának és mozgásának jellegzetességei. A személyi higiénia jelentősége, fenntartása. Az ember mozgásképessége (mindennapi és sportmozgások, munka), a vázrendszer és az izomzat alapelemei, működésük (csontok, izmok, ízületek). Sérülések, mozgásszervi betegségek és megelőzésük. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség. Az emberi kültakaró és mozgási szervrendszer megismerése során annak tudatosítása, hogy az állatvilágból hozott örökségünk milyen formában változott meg az életmód következtében. Annak felismerése, hogy életmódunk hogyan befolyásolja a bőr és a mozgásszervek egészségét és szépségét. Empátiafejlesztés az öröklötten vagy baleset következtében mozgási problémákkal küzdő embertársak iránt. Annak tudatosítása, hogy az egészséges csonttömeg kialakítására a felnőttkorig van lehetőség. A szűrővizsgálatok fontosságának megértése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen történelmi emlékek maradtak fenn a bőrápolással kapcsolatban? Hogyan értelmezhetjük a következő idézetet? A bőrről igazán el lehet mondani, hogy a szem elé tolt gyónása a szervezetnek. (Németh László: A Medve utcai polgári, 1937.) Igaz-e, hogy az időskori csontritkulás ellen fiatal korunkban tehetünk legtöbbet? Ismeretek: Az ember bőrének felépítése és működése. Szemölcsök, anyajegyek. A környezeti tényezők (napfény UV-sugarai) hatása a bőr működésére. Ujjlenyomatok készítése, elemzése és összehasonlítása. Adatgyűjtés az ujjlenyomat bűnüldözésben való használatáról. Mitesszer, pattanás, vízhólyag keletkezésének magyarázata és helyes ellátásának megismerése. Elsősegélynyújtás egyszerűbb bőrsérülésekkor, valamint rándulás, ficam, törések esetén. Az izomláz keletkezésének oka és kezelésének módja közötti összefüggés elemzése. Vita a testékszerekről és a tetoválásról. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: anatómiai síkok és irányok azonosítása (művészeti) anatómiai atlasz képei, csontok, szervmodellek segítségével; ujjlenyomatok összehasonlítása. Fizika: egyszerű gépek, emelő, mozgás; sugárzások. Kémia: az égés. 23

24 Tartalmak A mozgásnak a keringésre, a légzésre gyakorolt hatása. Az ember mozgás-szervrendszere: A csontváz és a vázizomzat felépítése, működése és egészségtana. A mozgásszervrendszer leggyakoribb betegségei. Wilhelm Konrad Röntgen munkássága. /Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az emberi történelem során előforduló bőrápolási technikák (frizuradivatok), szépségideálok. Dráma és tánc: táncos improvizáció a tanult elemek felhasználásával. Vizuális kultúra: a mozgás ábrázolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hám, irha, bőralja, csontváz, ízület, vázizomzat. Elsősegélynyújtás. 24

25 Tematikai egység/ Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret (kerett./helyi t.) Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme 14/17 óra Az emberi test létfenntartó szervrendszerei, szervei, azok funkciói. Az egészséges táplálkozás alapelvei, módjai. Minőségi és mennyiségi szempontok a táplálkozásban. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. Alapfokú elsősegélynyújtás. A táplálkozásnak a keringésre, a légzésre, az anyagcserére gyakorolt hatásának megértése. Annak tudatosítása, hogy a legtöbb táplálkozási, légzési, keringési, kiválasztási betegség megelőzhető. A biológiai hálózatok működésének megértése a vér és az immunrendszer kapcsolatának példáján. A biológiai egyensúly fogalmának megértése az építő és lebontó folyamatok egyensúlyának példáján keresztül. Az élettani folyamatoknak a vérnyomással és a pulzussal való kapcsolatának megértése. Az anyagcserével kapcsolatos vizsgálatok végzése, megfigyelésekből következtetések levonása és magyarázatok megfogalmazása. A szűrővizsgálatok jelentőségének tudatosítása. A beteg embertársakkal szembeni empátia fejlesztése. Tudatos fogyasztóvá válás elősegítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan értelmezhető Paracelsus figyelmeztetése? A méreg a mennyiségben rejlik. Ismeretek Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése és működése. Az alapvető tápanyagok feladata szervezetünk fejlődésében és egészséges működésében. A leggyakoribb emésztőszervi betegségek, azok megelőzése és gyógyítási lehetőségei. Érvelés az elhízás következményeiről, valamint a túlzott édesség- és alkoholfogyasztás, a szénsavas italok, az adalékanyagok és a helytelen gyógyszerfogyasztás egészségkárosító hatásairól. Diagramok, grafikonok elemzése a szívműködés egyes fázisairól, a tüdő kapacitásáról, az élelmiszerek tápanyagés ásványianyag-összetételéről. Emésztést modellező és az anyagcserével kapcsolatos vizsgálatok végzése csoportmunkában. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: Vitálkapacitásmérés vízkiszorítással, légzésszám és pulzus mérése, a mérési eredmények különböző szempontú értékelése. Kísérlet tervezése biológiai katalizátor (enzim) vizsgálatára. 25

26 Tartalmak Az élelmiszerek tárolása, tartósítása. Az ember fogtípusai. A táplálék útja. A nyálmirigyek (nyál), a gyomor (gyomornedv), a máj (epe), a hasnyálmirigy (hasnyál) és a vékonybél (bélnedv) szerepe a tápanyagok lebontásában. A szájüregi problémák, fogszuvasodás, reflux, gyomorhurut, epekő, májzsugor, bélproblémák. A légzőszervrendszer felépítése és működése. A légzőszervrendszer betegségei (nátha, gégegyulladás, hörghurut, asztma, tüdő- és mellhártyagyulladás, tüdőrák) és megelőzésük. A tüdőszűrés jelentősége. A keringés szervrendszere, működése, leggyakoribb betegségei (vérszegénység, alacsony és magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, infarktus) és megelőzési lehetőségei. A vér összetétele. A véralkotók legfontosabb feladatai, a jellemző vércsoportok. Vérzéstípusok és ellátásuk. Harvey, Landsteiner szerepe az emberi vérkeringés megismerésében. A kiválasztás szervrendszere. A vese felépítése és működése. A kiválasztás szervrendszerének leggyakoribb betegségei (hólyaghurut, vesekő, vesegyulladás), művesekezelés. /Tanulói tevékenységek Légzésfunkciós vizsgálatok végzése csoportmunkában. Internetes információk elemzése, feldolgozása, értékelése a levegőszennyező anyagokról, a dohányzásról és azok egészségkárosító hatásairól. Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Az emberi vér alkotórészeinek megnevezése rajzon, illetve mikroszkópi képen. Az életfolyamatokat kísérő elektromos változások magyarázata, kimutatásuk (EKG) értelmezése. A kis- és nagyvérkör sematikus rajzának elkészítése, a részek megnevezése, a vér útjának bemutatása. Vérnyomásmérés és az adatok értelmezése. Légzéssel, keringéssel kapcsolatos számítások. Kapcsolódási pontok Fizika: Tömegmérés, mérleg; táplálkozás energiafelhasználás, a táplálék mint energiahordozó. A hang. Áramlások, ultrahang a természetben és a gyógyászatban, elektromosság, mágnesség, érintésvédelmi ismeretek. Kémia: az oldatok kémhatása, a legfontosabb tápanyagok kémiai összetétele (makromolekulák, víz, ásványi sók); vitaminok oldhatósága; a levegőszennyeződések (halogénezett szénhidrogének, NOx, SO 2 ). Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, táplálkozás, betegségmegelőzés. 26

27 Tartalmak /Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az emberi táplálkozási szokások változása az emberiség történetében. Magyar nyelv és irodalom: Móra Ferenc és Babits Mihály betegsége. Testnevelés és sport: légzéstechnikai gyakorlatok. Informatika: táblázatos adattárolás, grafikus adatábrázolás, esztétikus adatmegjelenítés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Emésztés, alapanyagcsere, testtömeg-index, normál testsúly, minőségi és mennyiségi éhezés, vitálkapacitás, kiválasztás, koszorúér, verőér, gyűjtőér, hajszálér. Kis- és nagyvérkör. Vérnyomás, pulzus, nyirok, nyirokkeringés, nyirokcsomó. Vizelet. Szűrővizsgálatok, egészséges életmód. 27

28 Tematikai egység/ Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme Órakeret (kerett./helyi t.) 12/14 óra Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások és gyakorlása (étkezés, tisztálkodás, napirend, szabadidő, környezet állapota). Konkrét példák elemzéséből kiindulva annak megértése, hogy az életfolyamatok szabályozását az idegrendszer és hormonrendszer együttesen végzi. Az életmód fontosságának a felismerése az idegrendszeri és a hormonális betegségek kialakulásának megelőzésében. A lelki egészség fontosságának felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan értelmezhetjük Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós 1930-ban írt sorait: A sport nem csak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. A sport a test útján nyitja meg a lelket. Ismeretek Az idegrendszer felépítése, működése védelme és gyakoribb betegségei. A drogok (alkohol, energiaitalok, cigaretta, gyógyszerek, kábítószerek) hatása az idegrendszer működésére. Az alvás szerepe az idegrendszer működésében. A stressz kialakulása és jelentősége. Az érzékszervek felépítése, működése és egészségvédelme. Az érzékszervek jellemző betegségei és megelőzésük. Az agyrázkódás és a napszúrás tüneteinek felismerése, teendők megismerése. A legális és illegális drogok hatása. Szituációs gyakorlat a drogok elutasításának bemutatására. Ismerkedés a modern vizsgálati módszerekkel (CT, MRI). A feltétlen és feltételes reflex összehasonlítása. Érzékszervi vizsgálódások, a tapasztalatok értelmezése. Az érzékelésekkel kapcsolatos szavak összegyűjtése. Különböző hormonális problémákkal kapcsolatos témák feldolgozása projektmódszerrel. Az elsősegélynyújtás ábécéjének megértése, a stabil oldalfekvés megvalósítása. Cukorbeteg elsősegélyben való részesítése. Kapcsolódási pontok Természettudományi gyakorlatok: a színlátás vizsgálata ábrák segítségével; vizsgálatok az emberi szaglással kapcsolatban, bioritmusnaplók készítése. Fizika: a fény egyenes vonalú terjedése, sebessége; lencsék, a látás fizikai alapjai, látáshibák javítása; rezgések, hanghullámok. Vizuális kultúra: reklámok képi eszközeinek elemzése; a médiahasználattal kapcsolatos függőségek. 28

29 Tartalmak /Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok A fontosabb hormontermelő mirigyek és fontosabb hormonjaik. A tanult hormonok feladata a szabályozásban. A leggyakoribb hormonális betegségek, a különböző teljesítményfokozó anyagok veszélyei. Bárány Róbert, Békésy György, Hevesy György, Sellye János munkássága. Pavlov szerepe az idegrendszer működésének megismerésében. Informatika: a közösségi oldalak és veszélyeik; az algoritmikus gondolkodást segítő informatikai eszközök; a robotika alapfogalmai. Ének-zene: hallás utáni daltanulás, a zenei memória fejlesztése; a belső hallás fejlesztése; Beethoven élete. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kémia: gázmolekulák, oldatok, ionok, izotópok; metanol és etanol kémiai tulajdonságai, élettani hatásaik. Feltétlen reflex, feltételes reflex, inger, ingerület, érzet, hormon, belső elválasztású mirigy, elsősegélynyújtás. 29

30 Tematikai egység/ Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme Órakeret (kerett./helyi t.) 13/15 óra Az állatok szaporodása. Az emberi egyedfejlődés fő szakaszai. A nemek különbözősége, másodlagos nemi jellegek. Öröklött és szerzett tulajdonságok. Egészségünket védő és károsító szokások. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat és a védőoltás (HPV) jelentőségének felismerése. Diagramok, grafikonok elemzése az emberi életszakaszokban bekövetkező testi változásokról (testmagasság, testtömeg, nemi érés kezdete stb.). Annak tudatosítása, hogy a szerelem nem egyenlő a csak testi kapcsolattal. Annak felismerése, hogy a párkapcsolatok megőrzésének előfeltétele konfliktuskezelési módszerek megismerése. A korai szexuális kapcsolatok veszélyeinek bemutatása. A család és a hűség fontosságának megértése. A szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás által a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés. Az idősekkel, betegekkel való együttérzés kialakítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan értelmezhetjük Illyés Gyula: Szekszárd felé című versének sorait: Jár szemem a terhes kicsi nőn s azt gondolom, itt megy a jövőm. A génekről tanultak alapján, hogyan mondanánk el a vers lényegét? Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán sem nő egyforma két levél, a nagy időn sem lesz hozzá hasonló (Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd részlet). Miért nevezik Semmelweis Ignácot az anyák megmentőjének? Terhesség vagy áldott állapot? - érvelés a hétköznapi szóhasználatról. A hűség fogalmának elemzése. Az anyai és apai jellegek utódokban való megjelenésének értelmezése. A téma feldolgozása IKT-eszközök használatával. Szógyűjtés az anyasággal kapcsolatban. Grafikonok elemzése. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szerelmi költészet. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a női és férfi szerepek változása a történelem során. Vizuális kultúra: a szerelem és az anyaság ábrázolása; a nemiség témája a különböző médiumokban. 30

31 Tartalmak /Tanulói tevékenységek Kapcsolódási pontok Ismeretek: A férfi és a női szaporító szervrendszer részei, feladatai. Az ember magzati fejlődésének fő szakaszai. A másállapot és a szülés. Csecsemőgondozás. A hormonok szerepe a másodlagos nemi jellegek kialakulásában és az ivarsejtek képződésében, érésében. Különböző nemi megnyilvánulások. A higiéné és a felelős szexuális magatartás szerepe a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, HPV, gombás betegségek) megelőzésében. Gyermeknőgyógyászat. Nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. Terhességi tanácsadás. A családtervezés lehetőségei, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai. Az ember posztembrionális fejlődésének szakaszai (időtartam, legjellemzőbb változások). Hospice-mozgalom. Erkölcstan: konfliktushelyzetek és megoldási lehetőségeik; felelősségvállalás; kapcsolatok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Ivarsejt, másodlagos nemi jelleg, másállapot, családtervezés, nemi betegségek. 31

32 A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló ismerje Magyarország legfontosabb nemzeti parkjait és a lakóhelyén vagy annak közelében található természeti értékeket (védett növények és védett természeti értékek). Legyen tisztában a környezet-egészségvédelem alapjaival, a gyógy- és fűszernövényeknek a szervezetre gyakorolt hatásával. Tudja, hogy milyen szerepe van a biológiai információnak az önfenntartásban és fajfenntartásban. Értse a család szerepének biológiai és társadalmi jelentőségét. Értse, hogy a párkapcsolatokból adódnak konfliktushelyzetek, és legyen kész azokat megfelelő módszerekkel kezelni. Tudja a tanult nem sejtes és sejtes élőlényeket összekapcsolni az emberi szervezet működésével, értelmezze azokat az élőlények és környezetük egymásra hatásaként. Legyen tisztában saját szervezete működésének alapjaival. Értse és tudja bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az élővilág különböző megjelenési formáit a különböző élőhelyekhez való alkalmazkodás alakította ki. Legyen világos számára, hogy az ember a természet része, és ennek megfelelően cselekedjen. Tudja, hogy az életmóddal nagymértékben befolyásolhatjuk szervezetünk egészséges működését. Tekintse az egészséget testi, lelki szociális jóllétnek. Kerülje az egészséget veszélyeztető anyagok használatát, tevékenységeket. Tudjon sérültet, beteget alapvető elsősegélynyújtásban részesíteni. Empátiával viszonyuljon beteg és fogyatékkal élő társaihoz. Tudjon egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat elvégezni, csoportmunkában és önállóan infokommunikációs eszközök segítségével beszámolókat készíteni, szemléltető anyagot összeállítani, adatokat elemezni és valós problémákra megoldásokat javasolni. Tanári irányítással tudjon projektmunkát végezni. 32

33 9. évfolyam Megjegyzés: A 9-10 évfolyamon 2+2 óra a helyi tantervben a biológia óraszáma. A helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vettük a kötelezően előírt tantervet, illetve jelentősen növeltük a tárgy gyakorlat-orientáltságát. A hatosztályos képzésben különösen fontosnak tekintjük a későbbi pályaválasztás megalapozását elősegíteni az élettudományok irányába. A tantervben eltérő színnel/árnyalattal jelölt ismeretek, követelmények a kötelezően előírt ismereteket megerősítő, elmélyítő tartalmakat jelölnek, óraszámokkal együtt. A 9. évfolyam elsősorban az egyes országok tartalmi jegyeinek és a növények országának megismertetését tűzi ki célul, míg a 10. osztály az állatok országát tárgyalja, viselkedésükkel együtt. Ez a struktúra megteremti a évfolyam emelt szintű képzéseinek biztos alapját. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a 4 osztályos képzésből emelt szintű képzésre jelentkezőkkel együtt szervezhessük meg felkészítésüket. TANKÖNYV: Tervezhetrő óraszám új anyag feldolgozása: 40 óra gyakorlati óra: összefoglalás: ellenőrzés: év végi ismétlés: Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 16 óra 7 óra 7óra 2óra 2 óra/tanítási hét, összesen: 72 óra Bevezetés a rendszertanba a rendszerezés alapjai Órakeret 1+1 óra A rendszerezés alapelveinek megértetése, rendszerszemlélet kialakítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen szempontok szerint alakult ki az élőlények fejlődéstörténeti rendszere? Mi alapján taroznak az élőlények egy fajba? A főbb rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) ismerete és használata. Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia Órakeret 9+5 óra A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták, gombák egészségügyi és gazdasági 33

34 jelen-tőségének értékelése konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a fertőzés és hogyan küzdhető le? Miért nem hatásosak a baktériumellenes antibiotikumok a vírusfertőzésre? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobák tevékenysége, azok mezőgazdasági, élelmiszerés gyógyszeripari jelentősége. Ismeretek: Az élettelen természet és az élővilág szerveződési szintjei, sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. Az aerob és anaerob energianyerés. Prokarióták, eukarióták alapvető különbségei. Vírusok felépítése, szerepük a bioszférában. Baktériumok sejtes szerveződése. Életjelenségeik, anyagcseréjük, szerepük a bioszférában. Kórokozó, valamint hasznos baktériumtörzsek ismerete. Ostorosok, állábasok, csillósok testszerveződése, szerepük a bioszférában. Gombák elkülönítése a növényektől és az állatoktól. A gombák felépítése, jellemzőik, rendszerük, szerepük a bioszférában. Ehető és mérgező gombáink. A zuzmók felépítése, szerepük a bioszférában. A zuzmók, mint a tiszta levegő indikátorai. A zuzmósav szerepe a talajképződésben. A mikroszkóp felépítése, története A mohák vizsgálata Gombák vizsgálata Zuzmók vizsgálata, környezetvédelmi jelentőségük. Egysejtűek, mikroszkópikus szervezetek vizsgálata Kártevő gombák (fagombák, növényi állati gombabetegségek). Penészgombák egészségügyi kockázatai. Ehető és mérgező gombafajok. Vázlatrajz készítése a megfigyelt preparátumról: mikroszkópos kép értelmezése. Egyszerű biológiai kísérlet önálló elvégzése során az erjedés (sörélesztő) és az antibiózis folyamatának (antibiotikumok) megfigyelése. A fertőtlenítőszerek hatása. A mikroszkóp, az internet és a könyvtár használata az élőlények megismerésére. Egysejtűek mikroszkópos vizsgálata (pl.: élővízből vett minta alapján, vagy kész preparátum felhasználásával). A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése, összehasonlítása. A gombagyűjtés és gombafogyasztás szabályai. Problémafeladatok értelmezése, megoldása Kulcsfogalmak/ fogalmak Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus, baktérium, prokarióta, eukarióta, csilló, ostor, álláb, sejtszáj, lüktető üregecske, bőrke, szimbiózis, zuzmósav, indikátor. 34

35 Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret A növények 1. - növényrendszertan 8+4óra A nagy növénycsoportok jellemzése, környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Tisztelje és óvja az élet minden formáját, lássa be, hogy minden élőlény egy önálló individuum, melynek sajátos genetikai állománya nem reprodukálható. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Ismeretek: Testszerveződési típusok a növények országában: sejttársulás, telepes szerveződés (fonalas, lemezes, teleptestű szerveződés), szövetes szerveződés. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlődésében. A szaporodás menete az egyes csoportokban. A törzs meghatározása a külső bélyegek alapján. A zárvatermőkön belül a kétszikűek és egyszikűek összehasonlítása, jellemzése, növények besorolása a két osztályba a külső bélyegek alapján. A természetvédelmi, illetve gazdasági-élelmezési szempontból fontos fajok ismerete. Termések, magvak vizsgálata. (1) Mag- és termésgyűjtemény.(1) A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása. Mikroszkópos képek, illetve preparátumok vizsgálata. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában. A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján. Problémafeladatok értelmezése, megoldása Kulcsfogalmak/ fogalmak Fejlődéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv (gyökér, szár, levél, virág, mag, termés), nemzedékváltakozás, alkalmazkodás, telep, spóra, előtelep, toboz, egylaki, kétlaki, csésze, szirom, lepel, szélbeporzás, rovarbeporzás. Tematikai egység A növények 2. növényszervezettan és élettan Órakeret 35

36 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 16+8óra A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. Összefüggések felismerése a szövetek, szervek alakja, felépítése és funkciója között. Legyenek tisztában a fotoszintézis, a növényi élet jelentőségével. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A növények szövetei jellemzés. Felismerés mikroszkópos metszetről. Gyökér, szár, levél keresztmetszetén az egyes szövettípusok felismerése. Mi a különbség az állatok és a növények táplálkozása/anyagcseréje között? Ismeretek: Osztódószövet, bőrszövet, alapszövetek, szállítószövet jellemzése. Az egyes szervek (gyökér, szár, levél, virág, termés) felépítése és szerepe a növények életében. Módosult szervek. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Magyarázat a fonnyadásra, a duzzadásra. Mi magyarázza a környezetünkben élő növények jellegzetes életműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű? Mi a különbség a puhafa és a keményfa között? A növények ivartalan szaporítási módjai, s azok gyakorlati jelentősége. A növények életének szakaszai. Hogyan reagálnak a növények a külvilág ingereire? Növényi szövetek, szervek mikroszkópos vizsgálata (2) Ozmozis és diffúzió jelensége (2) Csíráztatás (2) Növények szaporításmódjai (1) A növényi szervek felépítésének megismerésén keresztül az életfolyamatok kapcsolataiban az okság és korreláció elemzése. Egyszerű élettani vizsgálatok (pl. ozmózis). Kísérletek önálló elvégzése. Évgyűrűk vizsgálata. A növények gondozása élettani hátterének felismerése. Problémafeladatok értelmezése, megoldása Kulcsfogalmak/ fogalmak Növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, fotoszintézis, kemoszintézis, nemzedékváltakozás, aktív transzport, passzív transzport, háncsrész, farész, kambium, légzés, párologtatás, gumó, hagyma, tarack, gyöktörzs, dugványozás, oltás, bujtás, szemzés, klónozás, csírázás, palánta, taxis, tropizmus, nasztia, auxin. 36

37 10. évfolyam TANKÖNYV: Tervezhetrő óraszám új anyag feldolgozása: 47 óra gyakorlati óra: összefoglalás: ellenőrzés: év végi ismétlés: 9 óra 7 óra 7 óra 2 óra 2 óra/tanítási hét, összesen: 72 óra Tematikai egység Az állatok 1. Rendszertan Órakeret 20+5 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. Az evolúciós újítások felismertetése. Tisztelje és óvja az élet minden formáját, lássa be, hogy minden élőlény egy önálló individuum, melynek sajátos genetikai állománya nem reprodukálható. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Értsék, hogy a bioszférában az ökológiai egyensúly szempontjából minden szervezet lényeges és fontos, nincsenek hasznos és káros állatok. Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz (I.)? Egyszerű vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkópos képek elemzése. Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. Az állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az életfolyamatok kapcsolataiban az okság és korreláció elemzése. Ismerjék a közegészségügyi, természetvédelmi, illetve 37

38 Ismeretek: A mesterséges és a természetes rendszerezés alapelve. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, gerincesek) felismerése, rendszertani besorolása, jellemzése testfelépítésük alapján. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában I. A testfelépítés, az életmód és a környezet kapcsolata. Evolúciós folyamatok felismerése a testfelépítés változásába. Az evolúció bizonyítékai. Kulcsfogalmak/ fogalmak gazdasági-élelmezési szempontból csoportokat, fajokat. fontos Problémafeladatok értelmezése, megoldása Fejlődéstörténeti rendszer, állati szövet és szerv, törzs, osztály, rend, család, faj, bionika, galléros-ostorosok, vándorsejt, csalánsejt, ektoderma, entoderma, mezoderma,ősbélüreg, ősszáj, újszáj, bélcsíra, hímnős, váltivarú, sugaras szimmetria, álsugaras szimmetria, kétoldali szimmetria, elsődleges (nem valódi) testüreg, másodlagos testüreg, belső váz, külső váz, szelvényezetlen test, szelvényezettség,. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az állatok 2. Szervezettan és élettan Órakeret 9+11 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). Sejtek, szövetek, szervek, szervrend-szerek. A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése állati szervek és szövetek megfigyelése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, mozgása, idegrendszere, táplálkozása, légzése, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz (II.)? Ismeretek: Az állati és emberi szövetek főbb típusai: hámszövetek, kötő-és támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet. Az egyes életműködések és az állatcsoport rendszertani helyzete közötti összefüggések ismerete. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában II. Mozgás és kültakaró, valamint az élőhely kapcsolata. Egyszerű vizsgálatok, kísérletek, megfigyelések önálló el-végzése, értékelése, a mikroszkópos képek elemzése. Mikroszkóp biztos, készségszintű használata. Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. Az állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az életfolyamatok kapcsolataiban az okság és korreláció elemzése. 38

39 Táplálkozás és életmód kapcsolata. Vérkeringés, légzés és életmód kapcsolata. A szaporodási mód és élőhely kapcsolata. Példák az állati egyedfejlődés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). Az érzékelés, az idegrendszer és az életfolyamatok, életmód kapcsolata. Szövettani vizsgálatok (3) Földigiliszta vizsgálata Íeltlábú vizsgálata Emlős szervek vizsgálata (szív, tüdő, izom, csont, ) (3) Kültakaró függelékek vizsgálata: toll, pikkely, szőr, stb (1) Problémafeladatok megoldása Kulcsfogalmak/ fogalmak Állati szövet és szerv, bőrizomtömlő, kitin, elszarusodott bőr, vedlés, aktív mozgás, passzív mozgás, helyváltoztató és helyzetváltoztató mozgás, mozgás aktív és passzív szervei, perisztaltika, ötsugaras végtag, hajlító izmok, feszítő izmok, sejten kívüli emésztés, sejten belüli emésztés, előbél, középbél, utóbél, külső légzés, belső légzés, gázcsere, légcsere, kopoltyú, tüdő, légcsőrendszer, mellkas, rekeszizom, zárt keringés, nyílt keringés, szív, artéria, véna, kapilláris, vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke, szűrlet, visszaszívás, aktív kiválasztás, elővesécske, vesécske, vese, nefron, ivaros szaporodás, ivartalana szaporodás, belső megtermékenyítés, külső megtermékenyítés, váltivarú, hímnős, petesejt, hímivarsejt, embrionális fejlődés, posztembrionális fejlődés, zigóta, barázdálódás, szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra, receptorok, adekvát inger, fül, egyszerű szem, egyszerű szem, összetett szem, hólyagszem, hálózatos idegrendszer, dúcidegrendszer, csőidegrendszer, bionika Tematikai egység Az állatok és az ember viselkedése (Etológia) Órakeret 7+11 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja. Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés, mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati (és emberi) viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Mi vezeti haza a galambokat? Hogyan találják meg a méhek a mézelő területeket, a virágokat? Hogyan adják eme információkat egymás tudtára? Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl.: hatékonyság). Az állati viselkedés 39

40 Miről és miért beszélgetnek az állatok? Megérthetjük-e beszédüket? Miért verődnek különböző szervezettségű csoportokba az állatok? Mi a társas életmód előnye? Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában. Filmrészletek az etológia trténetéből. Kísérleti módszerk az etológiában. Humánetológiai kitekintés: az újszülött viselkedési elemei. Humán magatartási komplex eredete, lényege. megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények be-mutatása. Az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése példákon keresztül. Filmrészleteken felismerni a tanult magatartási formákat. Problémafeladatok megoldása Kulcsfogalmak/ fogalmak Reflex, kulcsinger, motiváció, zárt genetikai program, nyitott genetikai program, adaptáció, tanulás, önfenntartás, fajfenntartás, párzás, kommunikáció, territoriális magatartás, agresszió, altruizmus, komfortmozgások. 40

41 Helyi tanterv biológia tantárgyhoz hatosztályos gimnázium évfolyama számára (megegyezik a négyosztályos évfolyammal) A középiskolai tanulmányok utolsó két évfolyamán feldolgozásra kerülő témakörök középpontjában az ökológiai szemlélet kialakítása, az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése, az ember testi és lelki egészsége közötti kapcsolat megértetése szerepel. Kiemelt szerepet kap a mindennapi élet biológiai problémáinak megismerése, a családtervezés és a tudatosan vállalt egészséges életmód biológiai alapjainak elsajátítása. 11. évfolyam TANKÖNYV: Tervezhetrő óraszám új anyag feldolgozása: 55 óra gyakorlati óra: összefoglalás: ellenőrzés: év végi ismétlés: 3 óra 6 óra 6 óra 2 óra Zátonyi Szilárd: BIOLÓGIA 11. Biológia a gimnáziumok 11. évfolyama számára AP óra/tanítási hét, összesen: 72 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A sejtek molekuláris felépítése Órakeret 13 óra A víz jelentősége. Alapvető szerveskémiai ismeretek: zsírok oldékonysága, szénhidrátok szerepe az életünkben, fehérjék jelentősége, a DNS jelentősége. Felépítés, lebontás, energiatermelés. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Fizikai-kémiai folyamatok bio- 41

42 Milyen fizikai-, kémiai hatások befolyásolják a sejtek működését? Milyen kémiai összetétel jellemzi a sejteket? Melyek az élethez szükséges legfontosabb szerves molekulák? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Miért igényelnek a sejtek energiát? Miben tér el, és miben hasonlít a fény-, illetve kémiai energiát hasznosító sejtek felépítése és működése? Hogyan kapcsolhatók össze a felépítő és lebontó folyamatok? Ismeretek: Ismerjék a víz elsődleges szerepét a földi életben. A sejtek víztartalma. A környezeti koncentráció hatása. Elsődleges és másodlagos biogén elemek, nyomelemek. Ismerjék a szerves vegyületek (lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak) előfordulását és szerepét mindennapi életünkben. A DNS szerkezetének és örökítőanyag-szerepének összekapcsolása Az ATP szerkezetémek és energiaraktár-szerepének összekapcsolása Az enzimműködés lényege. A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges forrása. Az intermedier anyagcsere fő folyamatainak alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyag-mérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. Kulcsfogalmak/ fogalmak lógiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek elemzése. A sejten belüli kémiai folyamatok szabályozottságának belátása. Értsék és magyarázzák az egyes molekulák élő sejtben betöltött szerepének és a molekula szerkezeti sajátosságainak összefüggéseit. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentőségének belátása, példákon keresztül. Legyenek képesek a legegyszerűbb sejtbiológiai kísérletek elvégzésére (fehérjedenaturáció, lipidek oldékonyságának összehasonlítása, stb.) Biogén elem, nyomelem, hidrátburok, lipidek, neutrális zsírok, foszfatidok, szteroidok, monoszaharidok, diszaharidok, poliszaharidok, trióz, pentóz, hexóz, ribóz, dezoxiribóz, szőlőcukor, glükóz, cellulóz, kitin, glikogén, keményítő, aminosavak, polipeptidlánc, nukleotid, adenin, guanin, citozin, timin, uracil, DNS, RNS, kettős spirál, enzim, aktiválási energia, kicsapódás (koaguláció), denaturáció, hidrogénhíd-kötés, anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, fehérjeszintézis, riboszóma, kódszótár, sejtlégzés, erjedés, glükolízis, citromsav-ciklus, terminális oxidáció, fotoszintézis, kemoszintézis Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A sejtek mikroszkópos felépítése Órakeret 9 óra A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók: sejthártya, sejtplazma, sejtmag. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai. Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének 42

43 és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen módon lehet vizsgálni az egyes sejtalkotókat? Hogyan függ össze egy sejtszervecske felépítése és funkciója? A sejtszervecskék közötti kapcsolatrendszer felismerése Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? Hol fordulnak elő sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket? Ismeretek: A sejtmembrán. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A sejtplazma, az endolpazmatikus membrán, a Golgiapparátus, a mitokondriumok, a zöld színtestek. Endoszimbionta elmélet. A sejtek mozgásszervei (csillók, ostorok). Sejtközpont. A membránfelszínt csökkentő vagy növelő folyamatok szerepe. Sejtmag, kromoszómák. Setciklus. Sejtosztódás: mitózis, meiózis. Prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kémiai fölépítés és biológiai funkció összefüggéseinek elemzése példákon. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során. A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése Ismerjék az egyes sejtalkotók és működésük közötti összefüggéseket Kapcsolják össze a sejtszintű és a szervezetszintű élettani folyamatokat, életjelenségeket sejtplazma, endolpazmatikus membrán, Golgi-apparátus, mitokondriumok, zöld színtestek, endoszimbiózis, csilló, ostor, álláb, sejtközpont, sejtmag, kromoszóma, kromatinállomány, sejtciklus, mitózis, meiózis, génkicserélődés Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember szervezettana és élettana I. Önfenntartó életműködések Órakeret 17 óra A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A kötő- és támasztószövetek felépítése, csoportosítása. Az izomszövetek jellemzői, működésük. Az egyes szövetféleségek szervezetben, szervekben való előfordulása. A szerveinket veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. Belső környezet fogalma. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. Higiéniai alapismeretek. Az egészséges életmódot szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A 43

44 fontosabb betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli és gyakorlati készségek képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Melyek a táplálkozással, légzéssel, keringéssel, kiválasztással, mozgással, kültakarónkkal összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Hogyan alkot egységes rendszert szervezetünk a szervek önálló működése kapcsán? Ismeretek: Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. Előbél, középbél, utóbél. Az ember légző szerv-rendszerének felépítése, működése és egészségtana. Felső légutak, alsó légutak, tüdő. Az ember keringési szervrendszerének fellépítése, működése és egészségtana. A szív. Az érrdenszer. A vér. A nyirokkeringés. Az ember immunrendszere. Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. A vese. Az ember mozgási szervrendszerének felépítése, működése és egészségtana. Csont- és izomrendszerünk. Az ember kültakarójának felépítése és egészségtana. A bőr. A táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása. Folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről. A dohányzás kockázatainak elemzése, értelmezése. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tápanyag, étel, élelmiszer, étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia, légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezkék, vérplazma, fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt (limfocita), védőoltás, immunizálás, immunológiai memória homeosztázis, ízület, függesztő öv, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció, csontsűrűség, hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, pigment, bőrszín, érző idegvégződés, bőrallergia. 44

45 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember szervezettana és élettana II. Órakeret Önreprodukáló életműködések 8 óra Ivaros, ivartalan szaporodás. Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit? Mi okozza a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Mi az alapvető különbség a férfi és női nemi működések között? Ismeretek: Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. A nem kívánt terhesség elkerülésére szolgáló módok, eszközök. Nemi betegségek. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak történései, biológiai jellemzői. Kulcsfogalmak / fogalmak A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése. Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése. Legyenek képesek felelősségteljes szexuális életre. Döntésképesség a védekezési módokról a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében. Döntésképesség a nemi úton terjedő betegségek kivédésének módjairól. Ismerjék az egyedfejlődési szakaszok fontosabb testi, lelki, magatartásbeli jellemzőit. Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), tüsző, sárgatest, tüszőhormon (ösztrogén), és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, erekció, ejakuláció, orgazmus, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény. Tematikai egység Az ember szervezettana és élettana III. Önszabályozó életműködések I. Idegi szabályozás Órakeret 16 óra 45

46 Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. Csőidegrendszer fogalma. Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: MI a különbség a vezérlés és a szabályozás között? Hogyan képes a szervezet beállítani belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan képes válaszolni az idegrendszer a külső és belső ingerekre? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Milyen közös és egyedi sajátosságok jellemzik érzékszerveinket? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Hogyan szerveződik az emberi agy? Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol és hogyan őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Ismeretek: Az inger fogalma, típusai. Adekvát inger. A receptorok. Kémiai érzékelés (szaglás, ízlelés). Mechanikai és hőérzékelés. Hallás-egyensúlyozás. A fül felépítése. A látás. A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz (akkomodáció). Az érzékszervek vizsgálati módszerei. Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Nyugalmi és akciós potenciál. Szinapszisok. A szinapszisok működésére ható anyagok Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe.. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, szabályozó működése. Az agytörzs felépítése szabályozó működése. A nagyagy felépítése, érző és mozgató működése. Vegetatív szabályozás, szimpatikus, paraszimpatikus A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése. Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján. Az egészséges életmódra való törekvés, igény kialakítása, erősítése. 46

47 idegrendszer. A stressz fogalma. Magasabbrendű idegműködés (tanulás, alvás, kommunikáció, érzelmek). Az idegrendszer egészségtana. Fejfájás, migrén, epilepszia, depresszió, stroke, Alzheimer-kór, Parkinson-kór). Kulcsfogalmak/ fogalmak Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), gliasejt, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, axon, idegrost, ideg, pálya, ingerületátvivő anyagok, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, dúc, mag, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, szürkeállomány, fehérállomány, hálózatos állomány, piramissejt, piramispálya, extrapiramidális pálya, gerincvelői ideg, agytörzsi ideg (agyideg). Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember szervezettana és élettana IV. Önszabályozó életműködések II. Kémiai szabályozás Órakeret 7 óra Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A stressz biológiai értelmezése. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai szabályozásnak? Milyen anyagok a hormonok, mi jellemzi termelődésüket, szállításukat és hatásukat? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? Mi a kapcsolat a teljesítményfokozó szerek és a hormonrendszer között? Jár-e valamilyen veszéllyel ezek alkalmazása? Ismeretek: A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai. A hormonhatás jellemzői. Belső elválasztású mirigy fogalma. A hipofízis-hipotalamusz rendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy. A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormonreceptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális működés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása. Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek használata ellen. 47

48 A hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek). A mellékvese. A nemi mirigyek hormontermelése. Hormonrendszerünk egészségtana, hormonbetegségek, hormonális elváltozások. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy, növekedési hormon, pajzsmirigyserkentő hormon, mellékvesekéreg-serkentő hormon, tüszőserkentő hormon, sárgatestserkentő hormon, tejelválasztást serkentő hormon, oxitocin, vazopresszin, pajzsmirigy, tiroxin, kalcitonin, mellékpajzsmirigy, parathormon, hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek), inzulin, glukagon, mellékvesekéreg és mellékvesevelő hormonok, adrenalin, here, petefészek, tüsző, sárgatest, ösztrogének, progeszteron, tesztoszteron, HCG. 48

49 Az ember szervezett ana és élettana Önfenntartó és önreproduk áló életfolyama tok Sejttan ÓRA Részletes tanmenet-javaslat TÉMA TANKÖNYV 1. A biogén elemek és a víz 5 7. old. 2. Lipidek old 3. Szénhidrátok old 4. Fehérjék old 5. Nukleinsavak old 6. Intermedier anyagcsere. A kémiai reakciók és az enzimek old 7. Felépítő folyamatok. A fotoszintézis old 8. DNS-megkettőződés. A genetikai kód old 9. Fehérjeszintézis old 10. Lebontó folyamatok. Glükolízis, citromsav-ciklus, terminális old oxidáció. 11. Gyakorlati óra: egyszerűbb biokémiai kísérlet elvégzése 12. ÖSSZEFOGLALÁS 13. ELLENŐRZÉS 14. A sejtek vizsgálati módszerei old 15. Sejtmembránok, sejtfal, sejtplazma, endoplazmatikus membránremdszer, old Golgi-apparátus 16. Mitokondriumok, zöld színtestek. Endoszimbionta elmélet old 17. A sejtek mozgásszervei old 18. A sejtmag és a kromoszómák old 19. A sejtciklus. A sejtosztódás típusai: mitózis és meiózis old 20. Mikroszkópos gyakorlati óra: sejtalkotók vizsgálata 21. ÖSSZEFOGLALÁS 22. ELLENŐRZÉS 23. Tápanyagaink, élelmiszereink és old 24. Az ember táplálkozása old 49

50 Az ember szervezettana és élettana II. Önszabályozás 25. A táplálkozás egészségtana old 26. Az ember légzése old 27. A légzés egészségtana old 28. Az ember keringése. Nyirokkeringés old 29. A vér összetétele. Vércsoportok, véralvadás old 30. A keringés egészségtana old 31. Immunrendszerünk old 32. Elsősegélynyújtás gyakorlati óra old 33. ÖSSZEFOGLALÁS 34. ELLENŐRZÉS 35. Az ember kiválasztása. A kiválasztás egészségtana old 36. Az ember mozgása, csontrendszere old 37. Az ember izomzata, az izomműködés élettana old 38. A mozgási szervrendszerünk egészségtana old 39. Az ember kültakarója. Bőrünk egészségtana old 40. Az ember szaporodása. Hím nemi szervek old 41. Az ember szaporodása. Női nemi szervek old 42. A szaporodásunk élettana old 43. Az ember szexuális élete. Nemi úton terjedő betegségek 44. Fogamzásgátlás, családtervezés old 45. Az ember egyedfejlődése old 46. ÖSSZEFOGLALÁS 47. ELLENŐRZÉS 48. Az érzékelés alapjai. Reflexkör, a bőr receptorai. Interoceptorok old 49. Kémiai érzékelés: az ember kémiai érzékelése old 50. Az ember hallása és helyzetérzékelése old 51. Az ember látása. A hólyagszem 52. A látás élettana. Érzékszerveink egészségtana old 53. Az idegszövet. Elemi idegi jelenségek: nyugalmi és akciós old potenciál. Szinapszisok 54. Az idegrendszerünk általános felépítése 173. old 50

51 55. A gerincvelő felépítése és működése old 56. Az agytörzs felépítése és működése old 57. A nagyagy felépítése, érző-működése old 58. A nagyagy mozgató működése. A kisagy old 59. Vegetatív működések szabályozása old 60. A nagyagy magasabbrendű működése old 61. Idegrendszerünk egészségtana old 62. ÖSSZEFOGLALÁS 63. ELLENŐRZÉS 64. A hormonális szabályozás. Hipotalamusz-hipofízis rendszer old 65. A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy old 66. A hasnyálmirigy Langerhans-szigetei old 67. A mellékvese old 68. Nemi mirigyeink hormonális működése old 69. ÖSSZEFOGLALÁS 70. ELLENŐRZÉS 71. Év végi ismétlés I. 72. Év végi ismétlés II. 51

52 12. évfolyam TANKÖNYV: Tervezhetrő óraszám új anyag feldolgozása: 47 óra gyakorlati óra: összefoglalás: ellenőrzés: év végi ismétlés: 5 óra 4 óra 4 óra 4 óra Zátonyi Szilárd: BIOLÓGIA 12. Biológia a gimnáziumok 12. évfolyama számára AP óra/tanítási hét, összesen: 64 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Örökléstan (genetika) A faj fogalma. Mitózis, meiózis. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Órakeret 17 óra Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan vezethető vissza az élőlények változatossága, sokfélesége a fehérjemolekulákra? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége a biológiai sokféleségnek? Ismeretek: Mendel módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások: domináns-recesszív, kodomináns, intermedier kölcsönhatás. Kapcsolt öröklődés. Az ivari kromoszómákhoz köthető öröklődés tipikus példái, az ivarmeghatározás genetikai alapjai. Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében). Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Családfa értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése ge- 52

53 Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A mutáció, jelentősége, típusai A környezet hatása a mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén egy tulajdonság kapcsolat. Géntechnológia, génmanipuláció, klónozás netikai példán. Minőségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének értelmezése. Értsék a legfontosabb géntechnológiai módszerek alapelvét, jelentőségét Tudjanak vitázni, érvelni a géntechnológiai módszerek mellett illetve ellene Legyen kialakult etikai állásfoglalásuk a témával kapcsolatban Kulcsfogalmak/ fogalmak Gén, allél,genotípus, fenotípus, domináns, recesszív, intermedier, kodomináns, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás), ivari kromatinrög, pontmutáció, kromoszóma-mutáció, kromoszómaszám-mutáció, klónozás, őssejt. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az élővilág törzsfejlődése biológiai evolúció Órakeret 13 óra Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok értelmezése. 53

54 Ismeretek: A populációgenetikai modell Hardy-Weinberg törvény (véletlen, öröklődő variációk gyakoriság-változása). Az evolúció darwini leírása: létért való küzdelem, természetes szelekció, adaptáció, fajkeletkezés. Szelekció-típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. Nem adaptív evolúció a véletlen szerepe. Az evolúció közvetlen és közvetett bizonyítékai. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése: Az élet keletkezése, eukarióta sejt, oxidáló légkör, soksejtűség, szárazföldre lépés, önreflexió (tudat). Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Kulcsfogalmak/ fogalmak Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása. Érveljenek az evolúció, mint egzakt tudomány mellett, annak bizonyítékaival Értsék, hogy az élővilág és környezete állandóan változik Kiválogatódás (szelekció), adaptáció, szétterjedés, izoláció, konvergencia, divergencia, homológ szervek, analóg szervek, génáramlás, genetikai sodródás, alapítóelv, kövület (fosszília), korreláció, törzsfa, élő kövület, Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Környezettan Ökológia I. Egyed feletti szerveződési szintek Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre. A faj fogalma. Órakeret 13 óra Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Hogyan függ össze egy környezeti tényező egy faj sűrűségével? Hogyan függ össze a létért való küzdelem a környezet eltartóképességével? A rókák veszettség elleni immunizálása hogyan befolyásolhatta az adott terület kisemlős állományának egyedszámát? Gazdasági téren hogyan használja ki az ember a populációk között feltárt kölcsönhatásokat? Az élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése. 54

55 Ismeretek: Egyed feletti szerveződési szintek A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzői. A biológiai (ökológiai) indikáció. Populációk közti kölcsönhatások. A társulások előrehaladó és ciklikus változásai. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződésének okai. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Biomok és bioszféra. Gaia-elmélet. Kulcsfogalmak/ fogalmak A biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti szerveződési szinteken. Fajlista, korfa, szaporodási ráta, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, flóra, fauna, aszpektus, szukcesszió, diverzitás, termelők, fogyasztók, lebontók, ökoszisztémák, biomassza, táplálékpiramis, biom, bioszféra. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Környezettan Ökológia II. Az élőlények és az élettelen környezet. Környezetvédelem és természetvédelem. Életközösségek, populációs kölcsönhatások. Genetikai sokféleség. Órakeret 17 óra Ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti károk, globális ökológiai problémák, katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek, az élettelen környezeti tényezők az élővilág elterjedését? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk-e ezen feltételeket? Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei? A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természetvédelem és környezetvédelem jelentőségének értelmezése. Ismeretek: Élettelen környezeti tényezők: a fény, a hőmérséklet, a le- Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfo- 55

56 vegő, a víz, a talaj. Környezetvédelmi problémák: ózonlyuk, globális éghajlatváltozás, savas esők, levegőszennyezés, vízszennyezések, talajerózió, hulladékok, radioaktív környezetszennyezés, zajártalom, tájrombolás. E krízisek emberi tényezői, hatásuk, megoldási lehetőségek. Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. galmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben. Lássák be, hogy az ember által végzett tevékenységek oly mértékben és iramban változtatják meg bioszféránkat, hogy ehhez az evolúció nem képes alkalmazkodni Legyenek képesek érvelni a környezetvédelem elvei, céljai mellett, tudjanak vitatkozni az ökológiai problémákról Igyekezzenek alternatív megoldásokat találni a környezeti konfliktusokra Érveljenek a környezetbarát megoldások, technológiák mellett Alakítsanak ki ökocentrikus életszemléletet, életmódot Kulcsfogalmak/ fogalmak Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés, fény, ózon, freon, UVsugárzás,hőmérséklet, üvegházhatás, fosszilis energiahordozó, megújuló energiaforrás, savas kiülepedés, állandó és változó vízállapotú növények, eutrofizáció, közműolló, talajerózió, defláció, fenntartható fejlődés, ökológiai lábnyom, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, natúrpark, ökoturizmus 56

57 ÓRA Részletes tanmenet-javaslat TÉMA TANKÖNYV 1. Genetikai alapfogalmak 4 7. old 2. Mendeli öröklődés I. Domináns-recesszív öröklésmenet, egy tulajdonság változatai 3. Mendeli öröklődés II. Két tulajdonság domináns-recesszív öröklődése, Mendel old törvényei 4. Mendeli öröklődés III. Intermedier, kodomináns öröklésmenetek 5. Mendeli öröklődés IV. Több, nem kapcsolt tulajdonság együttes öröklődése 6. Génkölcsönhatások old 7. Genetikafeladatok gyakorlása 8. Kapcsolt öröklődés, rekombináció. A géntérképezés old 9. Ivari kromoszómákhoz kapcsolt öröklődés, ivar-meghatározás genetikai old alapjai 10. Emberi öröklődés old 11. Családfaelemzés old 12. A mutáció. Az ember kromoszómaszerelvényének rendellenességei old 13. Mennyiségi jellegek öröklődése old 14. Géntechnológia, génsebészet, klónozás old 15. Genetikafeladatok gyakorlása 16. ÖSSZEFOGLALÁS 17. ELLENŐRZÉS 18. Az evolúció fogalma 49. old 19. A populációk genetikai egyensúlya, Hardy-Weinberg szabály old 20. Evolúciós elméletek, Darwin munkássága old 21. Létért való küzdelem és természetes szelekció old 22. Adaptáció, új fajok kialakulása old 23. Nem adaptív evolúciós folyamatok. Génáramlás, genetikai sodródás old 24. Az evolúció bizonyítékai old 57

58 25. Az élet keletkezése a Földön old 26. A földtörténeti őskor és ókor old 27. A földtörténeti középkor és újkor old 28. Az ember evolúciója old 29. ÖSSZEFOGLALÁS 30. ELLENŐRZÉS 31. Egyed feletti szerveződési szintek. 87. old 32. A populáció old 33. Populációk kölcsönhatásai a társulásban old 34. A társulás old 35. Hazánk társulásai gyakorlati óra o 36. Az ökoszisztémák 37. A víz, a szén, az oxigén, a nitrogén és a foszfor körforgása o 38. Az ökoszisztémák energiaforgalma. 39. Az ökoszisztémák élőlényei: termelők, fogyasztók, lebontók. Táplálékláncok, táplálkozási piramis. 40. Biomok: A földrajzi övezetesség során tanultak felelevenítése, kiegészítése.-gyakorlati o óra 41. A bioszféra. Gaia-elmélet o 42. ÖSSZEFOGLALÁS 43. ELLENŐRZÉS 44. Az élőlények és a környezet old 45. A fény az ózonlyuk-problémakör o 46. A hőmérséklet. A globális felmelegedés és éghajlatváltozás problémaköre o 47. A levegő. A savas esők és a levegőszennyezés problémaköre o 48. A víz. A vízszennyezés problémaköre I. Az ivóvíz és a közműolló. Szennyvíztisztítás 49. A vízszennyezés problémaköre II. Tavak, folyók, tengerek szennyezése 50. A talaj 51. Magyarország talajtípusai. Talajkárosító folyamatok o o 52. A hulladékok o 53. Radioaktív környezetszennyezés o 54. A népességrobbanás, a közlekedés, a települések ökológiai hatásai o 55. A fenntartható fejlődés és a bioszféra jövője o 58

59 56. Gyakorlati óra: Környezetszennyezés folyamatának vizsgálata 57. Természetvédelem I. Természetvédelem terület nélkül o 58. Természetvédelem II. Természetvédelmi területek o 59. ÖSSZEFOGLALÁS 60. ELLENŐRZÉS 61. Év végi ismétlés I. 62. Év végi ismétlés II. 63. Év végi ismétlés III. 64. Év végi ismétlés IV. 59