Mérnök építőmérnök vízépítőmérnök, vízmérnök

Átírás

1

2 Vízmérnök toborzó A pályaválasztás minden családban, a döntés előtt álló fiatalokban és szüleikben is sok - nehezen, vagy megfelelő időben egyáltalán nem eldönthető - kérdést vet fel. Ma már felmérhetetlen mennyiségű, könnyen elérhető információ segíti az érintetteket, gyakran csak a kérdések számát szaporító tartalmakkal. Az alábbi összeállítás célja, hogy a vízmérnökök közösségét képviselő Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának vezetősége átgondolva és megfogalmazva saját nem ritkán évvel ezelőtt meghozott döntéseinek - motivációit, a vízmérnöki pályán szerzett tapasztalatait, segítse a természettudományok iránt fogékony, tehetséges fiatalokat. Nem titkoltan a vízmérnöki hivatás iránti érdeklődés felkeltésének szándékával, hogy a magyar vízgazdálkodás jövőjét a társadalom igényeinek megfelelő magas szinten biztosíthassuk. Terveink szerint szemelvényeket mutatunk azokból a szakmai gyökerekből, amelyekből tudásunk és eredményeink táplálkoznak. Ezt követően a mérnökképzés, a vízmérnökké válás lehetséges útjait mutatjuk meg, majd a diplomás jövőképét meghatározó jelenkori vízgazdálkodási környezetet jellemezzük. Kezdjük a szakma megnevezésével! Mérnök építőmérnök vízépítőmérnök, vízmérnök A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a mérnöki tudományokban dolgozó olyan egyén, aki megfelelő szakirányú egyetemi vagy főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével, (a diploma megvédése) vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte, tehát aki ezt a hivatást, pályát, illetve szakmát választotta munkájára. A mérnök szó eredete A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, a mai geodétát. A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. század végére az építész fogalom megjelölése is építészmérnökké változott. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely ekkor csak az út, a vasút, a vízszabályozás és a hídépítés tudományában való jártasságra utalt. A mérnök feladata gazdaságos és biztonságos módszerek kifejlesztése technikai követelményeket figyelemben tartva a tudományból ismert törvények matematikai alkalmazásával műszaki problémák megoldására, ami lehet új anyagok, szerkezetek, gépek, készülékek, vagy folyamatok tervezése, létrehozása, tovább fejlesztése, vagy azok előállításának (gyártási folyamatok) ellenőrzése, üzemeltetése és tovább fejlesztése. A mérnök feladata gazdaságos és biztonságos módszerek kifejlesztése technikai követelményeket figyelemben tartva a tudományból ismert törvények matematikai alkalmazásával műszaki problémák megoldására, ami lehet új anyagok, szerkezetek, gépek, készülékek, vagy folyamatok tervezése, létrehozása, tovább fejlesztése, vagy azok előállításának (gyártási folyamatok) ellenőrzése, üzemeltetése és tovább fejlesztése. (Forrrás: Wikipédia) Összefoglalva a mai vízmérnök - jellemzően a földmérés, az út-, a vasút- és a hídépítés, valamint a vízszabályozások területén kifejlődött (eredendően hadmérnök) tudásalapokra épült - diplomával igazolt elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember. Megszerzett ismeretei és tapasztalatai alkalmazásával képes a társadalom igényei szerinti új megoldások létesítmények megtervezésére, kivitelezésére és működtetésére. MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 2

3 Hivatásunk történelméről Ahhoz, hogy a mérnök, aki a társadalom különböző képviselőivel közvetlen kapcsolatba kerülvén kellően megalapozottan állhasson megbízói elé, történjen ez akár önkormányzati, magán, vagy állami megbízóival, sajtóval, lakossági fórumokon stb.- mindenképpen fontos azt tudnia, honnan is vezet az az út, amelyen jár. Egy olyan szakmának az esetében, amelynek a ma is használt műveit, esetenként azok elődjét történeti távlatokban emelték őseink, tudnunk kell, mit miért tettek. Tudnunk kell azért, mert a tapasztalatok egymásra épülésével jöttek létre a művek, az árvízvédelem mai ismeret-rendszere és alkalmazott módszere. (Forrás: Fejér-Kaján: Magyar vízügytörténet (EJF Baja, 2010 kézirat)) Vízmérnöki szakmai előadásaink során előszeretettel hivatkozunk a mezopotámiai, az egyiptomi, vagy a dél-amerikai öntöző kultúrák fejlettségére és társadalmi hatásaira, mint szakmánk legalább 4000 évet átívelő, bizonyított történeti előzményeire. (Forrás: Andai Pál: A mérnöki alkotás története (Budapest, 1959)) Ebből a körből kiemelve egyetlen, mintegy 3500 éves példát, bemutatjuk a Pergamon város vízellátását biztosító távvezetéket, amely i.e körül üzemelt, hossza 30 km, döntően gravitációs vezetésű, aquaeduct szakaszokkal. Nyomás alatti része mintegy 3 km hosszúságú és 20 bar üzemi nyomású volt, feltételezhetően ólom, vagy bronz anyagú csövekkel. (lásd: fenti ábra) Hazai történeti előzményeink bőséges tárából elsőként árvíz- és belvízvédelmi előzményeket mutatunk be a Magyar vízügytörténet című szakmérnöki jegyzet alapján. A honfoglalástól a 18. század közepéig a mezőgazdaság és a művelt területek fokozatos növekedése mellett, jellemző volt a közlekedési hálózat vizek elhelyezkedéséhez és állapotához igazodó alakulása. (átkelések a Tiszán: Tokaj (Lengyelország felé), Szolnok (Edély, Nagyvárad felé), Szeged (Dél-Erdély, Szászföld felé), a tutajozás és hajózás, és Debrecen: az É-D utak összekötése az egyetlen biztonságos (tavasszal és nyáron száraz) helyen. Védelmi célú mocsarasítások (antropogén lápövezetek kialakítása): Sárvár, Ecsed, Simontornya, Gyula, Érsekújvár környezetében, kisebb vízfolyások duzzasztása, a duzzasztók elrejtése, a várak körüli erődítések vízzel való védelmére. A hegyvidéki (a hódoltsági területeket körülvevő peremvidékek) erdőirtások megnövelték a lefolyást, ez először jó volt, másrészt kezdetben nem volt érdekes az alacsony kárérzékenység miatt, később viszont problémává vált, mert a megemelkedett árvízszint a művelt földeket veszélyeztette. A 18. század első harmadától, amikortól az első konkrét, a történeti kritikát kiálló leírások és térképek készültek részletesen nyomon követhető a hazai vízszabályozások fejlődése és a MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 3

4 magyar vízmérnökök munkásságának eredményei. Kormányzati elképzelések alakultak ki elsősorban hadi szempontok alapján, a katonai utánpótlás, hadtápterület, vízi és szárazföldi felvonulási utak építésére. A Török Birodalom szomszédsága motiválta a Temesi Bánságban megkezdett első vízimunkálatokat Duna Tisza-csatorna elképzelések, Ferenc-csatorna (1802). Vízszabályozási királyi biztosok kerültek kinevezésre. (Sárvíz-Balaton, Felső Tisza) Első vízmérnökünk Mikoviny Sámuel ( ), uradalmi földmérői, kamarai mérnöki, megyei mérnöki tevékenysége ehhez az időszakhoz kapcsolható. Erre az időszakra esik a mérnökképzés kezdeteit jelentő Institutum GeometricoHydrotechnicum (1782) alapítása is, ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vagy Műegyetem. Lányi Sámuel önarckép (Magyar Nemzeti Galéria) A vízmérnöki munkálatok kiemelkedő fejezete Magyarország térképezése, a folyó mappációk, katonai és polgári célú földmérési, térképezési tevékenységek a 19. század első felében. Eredményei és személyei közül kiemelve megemlítjük Vay Miklóst ( ), aki a Tisza és Körös-Berettyó vidék királyi biztosaként végzett nagyszabású vízrajzi felméréseket. Ekkor került a munkálatokkal kapcsolatba Huszár Mátyás ( ). Ő kapott megbízást a Duna Mappáció ( ) irányítására, melyet 1729-től Vásárhelyi Pál ( ) vett át. A munkában királyi biztosként Széchenyi István is részt vett. Az 1840-ben feljegyzett eredmények szerint a munka mintegy 2800 db térképlapból állt ben indult a Tisza Mappáció, melynek vezetője Lányi Sámuel ( ), a Vásárhelyi mellett korábban a Duna Mappációban már tapasztalatokat szerzett mérnök. A munkálatok keretében az évi nagyárvíz elöntési határvonalai is rögzítésre kerültek, melyet ma pocsolyatérkép elnevezéssel valamennyi mérnökhallgató jól ismer. Pocsolya-térkép MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 4

5 A mappáció közvetlen eredménye az 1846-ban kezdődött Tisza szabályozás. A magyarországi vízimunkálatok történetében, a mappációkhoz hasonló jelentőségű a vízrendezésekben érdekeltek erőfeszítéseinek összehangolására, a vizimunkák előkészítésének és finanszírozásának megalapozására megalkotott társulati törvény. (1807. évi 17. tc.) A vízszabályozási munkálatokat végző társulatok az érintett földbirtokok (ártári járulék, mint közteher, érdekeltségi hozzájárulás) és az állam forrásait szigorúan szabályozott feltételek mellett ármentesítési, lecsapolási, patakszabályozási, öntözési, ipari vízhasznosítási célú beavatkozásokra használhatták fel. A történeti áttekintésből négy olyan területet, kort és munkálatot külön is fontos kiemelni, melyek jelentőségükkel, hatásaikkal jól kifejezik a vízmérnöki munka sajátosságait, társadalmi szerepét. Ezek a Tisza szabályozása és következményeként a belvizesség megjelenése, a Duna szabályozása, Sajó Elemér vízügy-fejlesztési programja, a vízellátás fejlődése. A Tisza-szabályozás, mint a rendszeres ármentesítés és folyószabályozás első feladata Magyarországon Társadalmi (betegségek, járványok, elzártság, mobilitás hiánya), gazdasági (mocsaras területek alacsony eltartó képessége, közlekedési problémák), politikai (általános igény és egyetértés a munkák szükségességét illetően) és műszaki (mappáción alapuló területi ismeretek, szabályozási elvek) körülmények, feltételek és kényszerek (birtokviszonyok, korlátos tehervállalási képesség, földrajzi-vízrajzi adottságok) együttállása hatására indult be a ma egyértelműen Vásárhelyi Pál mérnök nevéhez köthető nagyszabású munka. Vásárhelyi Pál (Forrás: Dunka- Fejér-Vágás: A verítékes honfoglalás (Budapest, 1996) A Tiszán és jelentős mellékfolyóin a kanyarulatok átvágásával és ezzel a lejtés növelésével meggyorsították az árvizek levonulását, valamint az így kialakított medret két oldalról kísérő töltések megépítésével korlátozták az elöntött területeket. A második honfoglalás -nak nevezhető eredmények (mezőgazdasági termelési terület és biztonság, közegészségügyi helyzet, közlekedési és iparfejlesztési feltételek javulása) mellett több új konfliktushelyzet (belvízkérdés, szikesedés, termelési kultúra váltás igénye, aszály, halállomány csökkenése) is keletkezett. A Tisza-szabályozás következményei között kiemelt kérdésként kezeljük egyrészről a belvizesség megjelenését. Az árvízi elöntések térbeli korlátozása, a töltésezés ugyanis hátrányosan érintette a mentesített területeken elsősorban csapadékból (hóolvadásból) keletkezett, felszíni vízborításként megjelenő, helyi víztöbbletek (belvíz) levezetési lehetőségeit. A Tisza völgyben jellemző árvíz-belvíz együtt járás következtében a belvízlevezető hálózatok torkolatához érkező vizeket a befogadó (Tisza) magas vízállásai miatt gyakran szivattyúzással kell továbbítani. A következmények másik irányát a területi árvízi elöntések elmaradása, a csapadékos időszakokban intenzív belvíz levezetés, a csapadékosság csökkenése, túlzott felszín alatti vízkitermelés és több más tényező együttes hatásaként az alföldi területeken gyakoribbá vált térségi vízháztartási hiány-helyzetek (aszály) jelölik ki. MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 5

6 Duna-szabályozás Wesselényi Miklósnak, az "árvízi hajós" domborműves emléktáblája a pesti ferences templom Kossuth Lajos utcai oldalfalán. (Készítette: Holló Barnabás 1905-ben) Bodoky Lajos ( ) terveiben foglalt alapelvek (egységes meder, enyhe kanyarokkal és hosszú egyenes szakaszokkal, közel állandó mederszélességgel és párhuzamművekkel) megvalósítást az évi VIII. tc. indította meg. Eredményeként a jéglevonulás feltételei jelentősen javultak, ugyanakkor a kisvízi hajózási nehézségek még a szabályozási beavatkozások 1965-ös befejeződése után is fennmaradtak. Hasonlóképpen a Tisza menti helyzethez, a 19. század második felének kezdetén a Duna állapota is súlyos társadalmi problémává vált. A közlekedés, a szervezett teherszállítás hiánya, az1838. évi, Pestet is súlyosan érintő nagy árvíz (Wesselényi Miklós gróf szerepvállalása), hajózást akadályozó kisvízi meder, valamint a kedvező politikai környezet megteremtette a Duna szabályozás feltételeit. A Zádori-kanyar (Paks felett) szabályozási terv részlete (Forrás: Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása (Budapest, 1952)) Sajó Elemér ( ) vízügy-fejlesztési programja "Ütött az óra; dönteni kell, elindulunk-e ennek a harmadik honfoglalásnak az útján, vagy pedig megállunk ott, ahol vagyunk? A haladásnak útját kell választanunk, mert habozásból, késedelmezésből helyrehozhatatlan károk származnának. Úgy érezzük, hogy vizeink hasznosításának a terve túlnő egy gazdasági probléma hátárain és már nemzetünk történelmének útjait érinti." (Sajó Elemér, 1930.) MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 6

7 A 20. század első felének meghatározó vízmérnök személyisége, munkásságának eredményei adják azt a környezetet, amelyben a ma dolgozunk. Programjának alapelvei a rugalmasság, a gazdaság meghatározó szerepe, a megtérülés elve, a társadalom bevonása, a hosszútávú tervezés, a szociális gondolkodás, a vízügyi szolgálat felkészítése, a külföldi tapasztalatok és nyelvismeret, a magánmérnöki kar és vállalkozások, mind ma is élő és aktuális gondolatok. Szakmai célkitűzései között megemlíthetjük a víziút- és öntözésfejlesztést (Duna-Tisza csatorna, Körösök lépcsőzése, Tisza, Sajó, Sió hajózhatóvá tétele). Települési vízgazdálkodás A területi vízgazdálkodási kérdések mellett a hazai települések növekedésével megjelentek és éppen a népesség a megtermelt javak jelentős koncentrációja, a közvetlen politikai figyelem miatt gyakran a külterületeket megelőzve megoldásokat igényeltek a településen belüli vízgazdálkodási kérdések is. Elsőként a vízellátás (ivóvízellátás), melynek hazai műszaki létesítményi között az Aquincum (Ma Óbuda) területén i.e. 2. században megépült magas vezetésű gravitációs vízvezeték (aquaduct) említhető. Budán forrásokra alapozott vízellátó hálózat és közkút már a 17. században létezett, majd a növekvő igényeket szűrt, tisztított Duna vízzel ellátó vízmű kapacitása 1880-ra napi m 3 -ra fejlődött. Pesten ugyanekkor már lakos ellátása volt biztosított, jellemzően közkutakkal, szűrőaknákból kitermelt Duna vízre alapozva. Fővárosi vízművek Káposztásmegyeri Főtelep (Forrás: A versenyfutás az igények és vízellátó kapacitások fejlődése között folytatódott, között kialakult a főváros vízellátásának Szentendreiszigeti kutakat, Duna alatti vízátvezetést, tároló medencéket és szivattyútelepeket tartalmazó rendszere és ma is ismert arculata. A Fővárosi Vízművek Budapest és 21 környező település több mint 2 millió lakóját, mintegy 5000 km hosszúságú vezetékhálózaton keresztül látja el. A rendszer kapacitása 1,2 millió m 3 /nap, a tényleges felhasználás ennek átlagosan mintegy 45%-a. A vízellátással fejlődésével együtt megjelentek a használt, szennyezett vizek, amelyek összegyűjtése, elvezetése, elhelyezése egyre súlyosabb problémát okozott. Kezdetben és kevéssé fejlett területeken ma is jellemző a talajszűrés és az ezzel együtt járó talaj és talajvíz szennyezés. A gyűjtő-elvezető rendszerek fejlődése kezelés, tisztítás nélkül a települési környezet terhelésének csökkenését eredményezte, elszennyezte ugyanakkor a befogadó folyókat és torkolati tengerpart szakaszokat. A 19. század közepétől a nagyvárosokban (Hamburg, London) kezdődött a tisztító művek kiépítése, majd ezt követő elterjedése eredményeként a fejlett országokban ma már a keletkező használtvizek kezelésének mértéke eléri a 90%-ot. MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 7

8 Út a mérnöki diplomáig A mérnökké válás összetett folyamatából itt a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzését emeljük ki. Már a korábban említett Institutum Geometricum-ot alapító rendelet Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, s erről bizonyítványt szerzett. Az oktatott főtárgy maga az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították, Buda és Pest környékén tartott terepgyakorlatokkal kiegészítve. Melléktárgyként a mechanika és a mezőgazdaságtan szerepelt, amelyek hallgatása ugyan kötelező volt, de csak kisebb óraszámban. A tanulmányokat külön elméleti és külön gyakorlati részből álló szigorlattal kellett lezárni. Építőmérnök képző felsőoktatási intézmények Nem mellékes, sőt felsőoktatási tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a mérnöki ismeretek elsajátításának egyik sikertényezője az előzményekben, a közép- és alsó fokú oktatásból hozott tudásanyagban és képességekben rejlik. Éppen ezért a felvételi eljárás alapja az előtanulmányokban két - az építőmérnök szakon egységesen meghatározó - tárgyból elért eredmények számításba vétele. Ezek a matematika és biológia vagy fizika, vagy informatika, vagy kémia, vagy valamely szakmai előkészítő tárgy, amely lehet: elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedésüzemvitel), közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika). Fontos hangsúlyozni, hogy a tételes tudás-előzmények mellett a mérnökké váláshoz szükséges az új ismeretek elsajátításának erős motivációja és fejlett technikája, azaz a tanulási kultúra magas foka. A vízmérnöki pályát választó középiskolás a meghirdetett képzésekről, felvételi feltételekről és követelményekről részletesen tájékozódhat, itt most az alapképzésben építőmérnöki szakot szeptemberi indítással meghirdetett képzési helyek információit foglaljuk össze. MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 8

9 Mint látható a vízmérnök elnevezés specializációs (szak)irányként jelenik meg az építőmérnök szakon belül. Helyenként önálló néven (vízmérnöki), helyenként a vízmérnöki pályát alkotó további olyan szakirány megnevezések formájában, mint pl.: híd és műtárgy, geotechnika, települési, területi vízgazdálkodási, vízellátás-csatornázás, településmérnöki szakirány. Önmagában a változatos elnevezések is utalnak a vízmérnök tudásanyagának és működési területének széles körére. Ebből következik az egységes építőmérnök képzés tanterveinek intézményenkénti (szakirányonkénti) közös és szakirány specifikus tartalma. Az építőmérnök képzés, hasonlóan sok más felsőoktatási szakhoz kétlépcsős, 8 félév időtartamú alapképzésből és ráépülő 4 féléves mesterképzésből tevődik össze. Az alapképzés, mint ahogyan az a képzési és kimeneti követelményekből kiolvasható, jellemzően az építés, fenntartás és üzemeltetés területére képez. A mesterképzés az alapképzés folytatásaként - a gyakorlatias ismereteket magas szintű elméleti alapokkal kiegészítve tervező, fejlesztő, szakértő mérnököket képez. Építőmérnöki alapképzések (önköltséges és támogatott) szeptember (Forrás: felvi.hu) Képző hely Min max létszám (fő) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar (BME- ÉŐK) A képzés specializációi (szakirányok) szerkezet-építőmérnöki ágazat: magasépítési, híd és műtárgy, geotechnika, építéstechnológia és menedzsment szakirány, - infrastruktúra-építőmérnöki ágazat: közlekedési létesítmények, vízmérnöki, települési, környezeti szakirány, -geoinformatika-építőmérnöki ágazat: építőipari geodézia, térinformatikai szakirány. Debreceni Egyetem Műszaki Kar magasépítési, települési (DE-MK) Eötvös József Főiskola Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar (EJF-MKK) Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar (PTE- PMMIK) területi vízgazdálkodási, vízellátáscsatornázás közlekedési létesítmények, magasépítési, települési, vízmérnöki Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar (SZE-MTK) közlekedésépítési, szerkezetépítési, településmérnöki Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar (SZIE-YMÉK) geotechnika, magasépítési, települési, tűz- és katasztrófavédelmi MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 9

10 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületegyüttese A képzési és kimeneti követelmények adnak pontos tájékoztatást a képzés szerkezetéről, a diplomáig vezető út állomásairól és lépcsőfokairól. Az alábbiakban bemutatott szakleírás valamennyi intézmény esetén azonos tartalmú, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a képzés fő tartalmi területein megjelenhetnek az egyes intézmények hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő, tehát intézmény-specifikus, eltérő ismeretek. Az eltérések részletei az intézményi/kari honlapokon elérhetők, az ehhez szükséges információkat a fenti táblázatban az karok megnevezései alatt közöltük. ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelményei (Forrás: felvi.hu) 1. Az alapképzési szak megnevezése: építőmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc), szakképzettség: építőmérnök a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civil Engineer 3. Képzési terület: műszaki 4. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi 5. A képzési idő félévekben: 8 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit 6.1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: - ; 6.2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 46 kredit; 6.3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit; 6.4 A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 68 kredit; 6.6 Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték:- 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői és a vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelően szerezhető meg. Alapfokozat birtokában az építőmérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek az elvégzett ágazatnak és szakiránynak megfelelően: kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság megszerzésére; egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására; irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre bonyolultabb tervezési munkákban, munkavédelmi feladatok megoldására. Alapfokozat birtokában az építőmérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve képesek az építőmérnöki szakma teljes területén: MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 10

11 műszaki vezetői tevékenység végzésére; építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére; építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására; településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: kredit matematika (min.12 kredit), fizika, informatika, mechanika, építőipari kémia, építőipari ábrázolás, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos alapismeretek; gazdasági és humán ismeretek: kredit mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi és államigazgatási ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek; szakmai törzsanyag: kredit anyagismeretek, szerkezetek, geotechnika, közlekedési létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek, akadálymentesítés, vízi létesítmények, geoinformatika, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. A mesterképzés Az infrastruktúra-építőmérnökök alapvetően speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére készülnek fel, valamint tevékenységi körükbe tartozik szakterületükön a műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projektmenedzseri feladatok ellátása is. A leendő infrastruktúra-építési szakemberek az általuk választott szakmai specializációnak megfelelően számos szakterületen szerezhetnek jártasságot. Az út- és vasúttervezés szakterületén dolgozó infrastruktúra-építőmérnökök a regionális és országos közlekedési hálózatok, korszerű út- és vasúti pályaszerkezetek, intelligens közlekedési rendszerek tervezésén és működtetésén dolgoznak. A városi közlekedési és víziközmű-rendszerekre specializálódók a közlekedési hálózatok, a forgalomtechnika, a víz- és szennyvíztisztítás, a közműhálózatok, a települési csapadékvíz-gazdálkodás, a kommunális mérnöki feladatok szakértői lesznek. A vízmérnöki tevékenységek ellátása során az infrastruktúra-építőmérnökök olyan feladatok ellátásában vesznek részt, mint a vízrendszerek modellezése, a vízhasznosítás, a vízkárelhárítás, a vízminőségszabályozás. Építőmérnöki mesterképzések (önköltséges és támogatott) szeptember (Forrás: felvi.hu) Képző hely Min A képzés specializációi (szakirányok) max létszám (fő) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá Településmérnöki szakirány, MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 11

12 nyi Egyetem Építőmérnöki Kar (BME- Víz- és vízi környezetmérnöki ÉŐK) Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar (SZE-MTK) 6-12 Közlekedésépítés - geotechnika specializáció INFRASTRUKTÚRA-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelményei (Forrás: felvi.hu) 1. A mesterképzési szak megnevezése: infrastruktúra-építőmérnöki (Infrastructural Engineering) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles infrastruktúra-építőmérnök a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infrastructural Engineer 3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: építőmérnöki alapképzési szak 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: építészmérnöki A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 3 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: kredit; 6.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja a nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképes mesterdiplomás infrastruktúra-építőmérnökök kibocsátása, akik a BSc képzésben leírt célokon túl - bizonyos gyakorlat után - képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos infrastruktúraépítőmérnöki szakterületen műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projekt menedzseri feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A vezető tervezői, szakértői jogosultság megszerezhető az előírt gyakorlati idő után az elvégzett szak és azon belüli szakiránynak megfelelően. A képzés felkészít a szakterületen a problémák felismerésére és azok megoldására, érdemi és használható megoldások kidolgozására, - szakmai, környezeti, társadalmi és etikai szempontokat egyaránt mérlegelő - önálló irányítói feladatok ellátására. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 12

13 alapvető információs és kommunikációs, vezetési, mérnöketikai, valamint európai uniós ismeretek az építőmérnöki szakma teljes területén, felkészítés az építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetői feladatok ellátására az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel az infrastruktúra-építési feladatokra, alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben, a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei, a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete, a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete; b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására, a tudományág szakmai ismereteinek, felmerülő új problémáinak, új jelenségeinek feldolgozására, a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására, a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, az infrastruktúra-építés témakörében további szakismeretek elsajátítására, építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésre az infrastruktúra-építőmérnöki területen, műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre az infrastruktúraépítőmérnöki kutatás-fejlesztés integrálásával, a minőségirányítási rendszerbe történő bekapcsolódással, angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnöki dokumentáció megértésére, a szakiránynak megfelelően a komplex közúti és vasúti közlekedési rendszerekhez (regionális és országos közlekedési hálózatok, korszerű út- és vasúti pályaszerkezetek, intelligens közlekedési rendszerek), a városi közlekedési és vízi közmű rendszerekhez (közlekedési hálózatok, forgalomtechnika, víz- és szennyvíztisztítás, közműhálózatok, települési csapadékvíz-gazdálkodás, kommunális mérnöki feladatok), valamint a vízmérnöki tevékenységhez (vízrendszerek modellezése, vízhasznosítás, vízkárelhárítás, víz- és szennyvíztisztítás, vízminőség-szabályozás) kapcsolódó feladatok megoldására, az infrastruktúra-építőmérnöki tervezésben való alkotó, irányító közreműködésre, jogszabályokban, illetve a mérnök kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői és/vagy szakértői jogosultságra a szakiránynak megfelelő építőmérnöki szakterületen; c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: kreativitás, rugalmasság, probléma felismerő és megoldó készség, intuíció és módszeresség, tanulási készség és jó memória, széles műveltség, információ feldolgozási képesség, környezettel szembeni érzékenység, elkötelezettség és igény a minőségi munkára, MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 13

14 a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: kredit (építőmérnöki matematika, numerikus módszerek, adatbázis rendszerek, mérnök ökológia, hidromorfológia, környezeti rendszerek modellezése) gazdasági és humán ismeretek: 7-9 kredit (EU ismeretek, angol nyelvi kommunikáció, mérnöki etika, döntéstámogató módszerek) 8.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagának kötelező ismeretkörei: kredit (infrastruktúrák földművei, infrastruktúra szerkezetek, továbbá a szakiránynak megfelelően úttervezés, vasúttervezés, víz- és szennyvíztisztítási technológiák, forgalomtechnika, területfejlesztés, vízrendszerek modellezése) 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: kredit differenciált szakmai ismeretek: út- és vasútmérnöki, települési, víz- és vízi környezetmérnöki, továbbá a szakma és a Mérnöki Kamara igényeinek, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek. diplomamunka: 20 kredit 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A diplomafeladathoz kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg. 10. Idegennyelvi követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben az angotól eltérő nyelvet választ, akkor angolból legalább alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznie kell. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 110 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, statika, szilárdságtan, dinamika; gazdasági és humán ismeretek: (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, üzleti jog, település- és régiófejlesztés, közigazgatástan, ingatlan-nyilvántartás; építőmérnöki törzsanyag (55 kredit): mérnöki informatika, geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, méretezés alapjai, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, fa- falazott és kőszerkezetek, utak, vasúti pályák, környezetmérnöki alapok, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geodézia mérőgyakorlat, térinformatika; infrastruktúra-építőmérnöki specializáció (15 kredit): infrastruktúra műtárgyak, közlekedési létesítmények pályaszerkezetei, forgalomtechnika, közműrendszerek, vízminőség-szabályozás, környezetvédelem, vízkészlet-gazdálkodás, úttervezés, vasúttervezés, vízkárelhárítás, vízhasznosítás, települési közlekedés, közműhálózatok, víz- és szennyvíztisztítás, környezettechnika, környezeti kárelhárítás, környezeti hatásvizsgálatok. MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 14

15 A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 80 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. A diplomás vízmérnök A társadalom és a vízmérnök közösség várja a diplomát szerzetteket. Azok az építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási, tervezési és szakhatósági feladatok, amelyeket a szakleírások említenek, és amelyekben való közreműködésre a diploma feljogosít lehetőséget nyújtanak a neves vízmérnök elődök munkásságának méltó folytatására. A 2012 végén készült távlati munkaerő-igény felmérés eredményeit az alábbi táblázatban mutatjuk be. Nyilatkozó szervezet, munkaadó Vízmérnök igény (fő)/időszak BM, OVF, vízügyi igazgatóságok, vízgazdálkodási társulatok Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási Tagozata (vállalkozói szféra) MaViz felmérése (víziközmű terület) Ahhoz, hogy a pályaválasztók jövőképüket tényekre alapozhassák, és ismert, akár a médiában bemutatott, akár utazás, természetjárás közben látható és megismerhető objektumokhoz köthessék, kivonatosan bemutatjuk a jelen Magyarországának vízgazdálkodását, azt a teret és létesítményrendszert, amelyben dolgozhatnak. (Forrás: Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb, döntően alföldi részén helyezkedik el. Az ország teljes területe (93 ezer km2) a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Duna fontosabb mellékfolyói a Tisza és a Dráva. A felszíni vízkészlet 82 %-át a Duna és a Dráva szállítja, a Tisza részesedése csak 18%, holott az ország területének mintegy 50 %-a a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Magyarországon találhatók Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű és legsekélyebb tavai is, mint a Balaton, a Velencei-tó és a részben Magyarországhoz tartozó Fertő-tó. Magyarország domborzata és vízrajza (Forrás: Földrajzi Atlasz) MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 15

16 Az ország számára a felszíni vízkészletek időbeli megoszlásának egyenetlenségei miatt a vízhiány és a túl sok víz egyaránt gondot okoz. A II. világháború után 1947-ben megalakult az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, amit 1953-ban Országos Vízügyi Főigazgatósággá szerveztek át. Az évi IV. törvény a vízügyről ugyan a centralizált, tervutasításos rendszer elvárásainak felelt meg, de lehetőséget adott a vízgazdálkodás vízgyűjtő elven alapuló országos szervezetének kialakítására. Az évi politikai rendszerváltás után a demokratikus elveknek megfelelően 1995-ben megalkották az új vízügyi és környezetvédelmi törvényt. Többszöri és jelentős irányításváltás közben állandó a 12 vízügyi igazgatóságon alapuló területi vízügyi szervezet, és a január 1-vel a belügyminiszter alá rendelt középirányító szerve, az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A magyar vízgazdálkodás tevékenységi körébe tartozik a vízkárelhárítás, a vízkészletgazdálkodás, a vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás állami feladatainak végrehajtása. Magyarországnak, mint az EU tagjának, fontos feladata az EU Víz Keretirányelv végrehajtása. Vízkárelhárítás Árvízvédelmi művek kiépítettsége Magyarországon A kiépített árvízvédelmi művek hossza 4200 km, a mentesített ártér nagysága km2. Hazánkban 2,4 millió ember él az árvíztől védett területen, ami az ország területének 23%-a. Ez Hollandia mellett egyedülálló Európában. Az elmúlt négy évben a Tisza-völgyében négy olyan árvíz vonult le, melyek egyenként meghaladták az összes addigi maximális árvízszinteket. A védekezési tapasztalatok alapján a korábbi klasszikus folyószabályozási elveket kibővítve a folyógazdálkodás fogalomkörének bevezetésével új programokat fogadtunk el, mint a "Zöld folyosó program", a természetvédelmi szempontokat érvényesítő "Teret a folyóknak" program. Megkezdődött a holtág - és mellékág rehabilitációs program is. A következő években töretlenül folytatni kell az árvízvédelmi létesítmények fejlesztését, az árvízmentesítést. Folytatódik a síkvidéki vízrendezés rekonstrukciójának végrehajtása. A "Vásárhelyi terv továbbfejlesztése" című program előirányozza vésztározók létrehozását, a nagyvízi meder vízszállítási képességének növelését, illetve a további szükséges töltésmagasítás kombinációját is. Vízkészlet-gazdálkodás A vizek állapotának megfigyelésével kapott információk által törekszünk a vizek fenntartható hasznosíthatóságával, a vizek minőségi védelmével, a vizek okozta károk elhárításával kapcsolatos tevékenységek elvégzésére. MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 16

17 A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó, átadva november 14. (Forrás: A vízkészletek felmérésének eszköze a monitoring. A vízügyi szolgálat által üzemeltetett hidrológiai monitoring hálózat észlelő állomásainak száma mintegy A vizek állapotának folyamatos értékelése biztosítja a vízjogi engedélyezési eljárás szakmai megalapozását. Ivóvízellátás Lakossági vízfogyasztás összetétele (Forrás: Távlati vízigények elemzése, Magyar Viziközmű Szövetség, 2007) A lakosság ivóvízzel történő ellátása mennyiségileg megoldott. Az ivóvízbekötéssel rendelkező lakások aránya 93,1%. A szolgáltatott ivóvíz több mint 40 %-nak minősége néhány paraméter esetében elmarad az Európai Unió által elfogadott határértékektől, ez 2015-ig 4,4 millió embert érint. Az EU csatlakozásra irányuló tárgyalási pozíció kialakítása során Magyarország az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv teljesítésére nem kért átmeneti mentességet. Az irányelv végrehajtásának országos koncepcióját még a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium dolgozta ki. A között végrehajtandó fejlesztési feladatok nagysága mintegy 0,5 milliárd Euro. Hasonló mértékű fejlesztésre lesz szükség a közötti időszakban is. Az ivóvízbázis-védelmi célprogram keretében - központi beruházási programként - folynak a vízbázisok biztonságba helyezését megalapozó diagnosztikai vizsgálatok. A 2000 végéig befejezett 66 üzemelő vízbázisból 235 település összesen 1,8 millió lakosát látják el jelenleg ivóvízzel. Ebből 32 vízbázis az ottani ivóvízellátás egyedüli forrása. A diagnosztika keretében további 619 db észlelőkúttal bővült a vízbázisok monitoring hálózata. MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 17

18 Szennyvízelvezetés- és tisztítás A csatornázottság mértéke a lakásokra vonatkoztatva 2001 végére 53 %-ra nőtt. (Az ellátott területen élő lakosság aránya 62 %.) A tisztított szennyvíznek az összegyűjtött szennyvizekhez való aránya 60,6 %. Észak-pesti Szennyvíztisztító telep (Forrás: Magyarország a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás területén a 91/271 EGK irányelv végrehajtásával kapcsolatban átmeneti mentességeket kapott a 10 ezer lakosegyenérték (LA) terhelés feletti agglomerációkban. Az érzékeny befogadók (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó) esetén december 31-i, a 15 ezer LA terhelés feletti agglomerációkban a december 31-i, a 2-15 ezer LAE terhelés közötti agglomerációkban december 31-i határidőre. A fentiekkel összhangban készült el a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program, ami a közötti időszakban mintegy 4 milliárd Euro fejlesztést irányoz elő. Hatósági tevékenység Magyarországon minden, a vízviszonyokba történő beavatkozáshoz vízjogi engedély szükséges, amit a vízgyűjtő szerint illetékes hatóság ad ki, az érdekelt többi hatóság véleményének figyelembevételével. Évente általában mintegy ezer engedélyezési határozat kiadására, 200 jogorvoslati kérelemre, és 10 bírósági felülvizsgálatra kerül sor. A másodfokú hatósági teendőket a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség látja el. Kvassay Jenő ( ) születésének 150. évfordulójára készült emlékérem hátlapja, a Vízjogi törvény allegóriája (Készítette: Lapis András szobrászművész) Európai Unió Az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtása érdekében elkészült a Keretirányelv hazai Stratégiai Dokumentuma, melynek alapján folyamatban van a Keretirányelvhez kapcsolódó nemzeti joganyag teljes körű harmonizációja. A vízgyűjtő-gazdálkodás területi egységei kijelölésének ill. a végrehajtáshoz szükséges szervezet- és intézményrendszer kialakítása megtörtént. MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 18

19 A közvélemény tájékoztatásának a magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít. Az EU Víz Keretirányelv érvényesítésével kapcsolatos törekvéseink a speciális árvízi körülményeink figyelembevételére és a nyílt tervezési eljárások bevezetésére is irányulnak. A végrehajtásnál törekszünk az EU, a Duna-völgyi és a hazai szempontok együttes figyelembevételére. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek és a vízügyi igazgatóságok határai (Forrás: Nemzetközi együttműködés Jégtörő a Dunán A nemzetközi együttműködés legfontosabb területe a hét szomszédos országgal folytatott határvízi együttműködés, ami kormányközi ill. államközi egyezmények alapján realizálódik. Magyarország aktív szerepet vállal a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) munkájában. A 2001 májusában magyar kezdeményezésre létrejött Tiszai Vízügyi Fórum keretében a vízgyűjtőn lévő országokkal együtt törekszünk az árvízi kockázatok csökkentésére. Magyarország aktívan részt vesz a Vízgyűjtő Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INBO) munkájában. Források: Fejér-Kaján: Magyar vízügytörténet (EJF Baja, 2010 kézirat) Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása (Budapest, 1952) Dunka-Fejér-Vágás: A vertékes honfoglalás (Budapest, 1996) Andai Pál: A mérnöki alkotás története (Budapest, 1959) MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 19