e(λ,t) = E(λ,T) 2hc 1 E(λ,T) = hullámhossz, m LÁT- HATÓ. röntgen. mikrohullám
|
|
- Jázmin Biró
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A METEOROLÓGA SUGÁRZÁSTAN ALAPJA z éghajlati rendszer energia forrása a Napban lejátszódó termonukleáris reakció. A Nap sugárzási teljesítménye 3, W. A Nap felszínét elektromágneses korpuszkuláris sugárzás hagyja el. Meteorológiai szempontból napsugárzáson csak a Napból érkező elektromágneses sugárzást értjük. Jellemzői: Az elektromágneses sugárzás elektromágneses mező rezge energiaszállítást elektromágneses hullámok végzik. Közvetítő közeg nélkül terjednek. Az elektromágneses hullám elnyelődekor a sugárzási energia hőenergiává alakul. Az elektromágneses hullám jellemezhető: hullámhosszával ( ), periódus idővel (t p ) frekvenciával ( = 1/t p ) terjedi sebességgel (c) (vákuumban c= km/s.) Nagyon széles a spektruma, hullámhossza gyakorlatilag 10-9 m-től 10 9 m-ig terjed (elméletileg 0-tól -ig, 1 m=10-6 m ). Meteorológiai szempontból ennek a 10-1 m m a 10 m m közé eső rze érdekes: ultraibolya sugárzás, látható fény infravörös sugárzás. röntgen Az elektromágneses spektrum meteorológiai felosztásának sematikus rajza UV-C UV-B UV-A ULTRABOLYA LÁT- HATÓ rövidhullám (szoláris) NFRAVÖRÖS hullámhossz, m hosszúhullám (terresztriális) mikrohullám Az elektromágneses sugárzás legfontosabb fizikai törvényei Minden test, amelynek hőmérséklete nagyobb mint abszolút nulla hőmérséklet (0 K) elektromágneses hullámokat bocsát ki nyel el. A sugárzás-kibocsátó (emisszió) a sugárzás-elnyelő (abszorpció) képesség közötti összefügg Kirchhoff-törvény: Ha valamely test T hőmérsékleten hullámhosszon e(,t) mennyiségű energiát bocsát ki magából ugyanilyen feltételek mellett a(,t) energiát nyel el, akkor e(λ,t) = E(λ,T) a(λ, T) Olyan test, amely minden hullámhosszon minden sugárzást elnyel: abszolút fekete test. Ennél a testnél tehát a(,t)=1. a képlet jobboldalán E(,T) abszolút fekete test emisszió képességét jelenti. Ennek explicit alakját a Planck-törvény adja meg ahol h, ill. k ún. Planck-, ill. Boltzmann-állandó. : hc 1 E(λ,T) = 5 λ hc exp( ) -1 λkt 1
2 Különböző hőmérsékletű testek sugárzási energiaspektruma T 1 >T >T 3 a görbék maximumához tartozó hullámhossz annál nagyobb, minél kisebb a sugárzást kibocsátó test hőmérséklete, a görbék alatti terület, a test által a teljes spektrumban kibocsátott energia annál nagyobb, minél magasabb a test hőmérséklete. Az első megállapítást a Wien-törvény határozza meg pontosan. Eszerint a maximális energiát szállító max ( m) hullámhosszat a 884 λ max = T összefügg alapján lehet meghatározni, ahol T a kisugárzó test hőmérséklete. (Nap, ) A Planck-törvényből következő második megállapításunkat pedig a Stefan-Boltzmann-törvénytörvény adja meg explicite: a test által T hőmérsékleten kisugárzott összes energia ( = 5.76x10-8 Jm-s-1K-4 ún. Stefan-Boltzmann-állandó) E(T) = T 4 A szoláris éghajlat A felszín által elnyelt energiamennyiség a napsugárzás erősségén kívül földi tényezőktől is függ: a légkörön áthaladva a besugárzás erőssége csökken a re beeső sugárzás egy rze onnan visszaverődik. Csökken nélkül csak akkor érné el a napsugárzás a Földet, ha nem lenne légköre. zonos mértékű visszaverőd akkor jönne létre, ha a egységes lenne (kizárólag tenger/szf.) Így a i energiabevétel kizárólag a sugárzás erősségétől függne matematikai összefüggekkel pontosan meghatározható lenne: matematikai vagy szoláris éghajlat. Szoláris éghajlatot feltételezve meghatározható a adott helyén a vízszintes felületegységre időegység alatt beeső energiát a napsugárzás intenzitását. Légkörrel rendelkező Föld esetében ez energia ugyanilyen feltételek mellett a légkör külső határán értendő. légkör külső határán a napsugarakra merőleges sík 1 m -re 1 s alatt érkező energia: napállandó. Föld olyan ellipszis alakú pályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap van a Nap-Föld távolság állandóan változik. A sugárzás intenzitása a sugárforrástól mért távolság négyzetével fordítottan arányos a napállandó értéke is változik (R a pillanatnyi Nap-Föld távolság a közepes távolság egységében kifejezve): 0 = R A napsugárzás intenzitása a en szoláris éghajlat esetén: 0 v = sin m = sin m R sinm = sin sin + cos cos cos cos 0 = -tg tg 4 0 össz = (ω0 sin φsin δ+ cosφcosδsin ω 0) R v m a napsugarakra merõleges sík Nap
3 A besugárzott energia mennyiség évi összege szoláris éghajlat esetén (vagy a légkör külső határán): A fenti sugárzási csillagászati meggondolások alapján a következő, ún. szoláris éghajlati övek különíthetők el: Trópusi öv: , a Ráktérítő Baktérítő között, ahol a Nap évente legalább egyszer zenitben delel. Poláris övek: , Északi sarkkör Északi sarok között, valamint , a Déli sarkkör a Déli sarok között, ahol a Nap évente legalább egyszer felső alsó cirkumpoláris. Mérsékelt övek: , a Ráktérítő Északi sarkkör között, valamint , a Baktérítő a Déli sarkkör között, ahol hiányzik a zenit-delel a cirkumpolaritás. A légkör alján, a en hiányoznak a 0.3 m-nél rövidebb hullámhosszak, a röntgensugarak egze ultraibolya sugarak jelentős rze. Ezeket sztratoszférában kialakuló ózonréteg nyeli el. A légkör alján a legtöbb energiát szállító hullámhossz ( max ) nagyobb, miután a légkörön való áthaladáskor a rövidebb hullámhosszak több energiát veszítenek. A felszínen megfigyelt max a napmagasság függvénye: ha ez csökken, akkor a napsugaraknak a légkörben megtett úthosszával együtt nő a veszteség is (40 -os napmagasság mellett pl. max = 0.55 m). A napsugárzás veszteségei a légkörben Elnyelőd: Szóródás: Visszaverőd: extinkció Feltételezzük z ideálisan tiszta légkört Átlagos (egységnyi) Nap-Föld távolságot A napsugárzás áthaladása ideálisan tiszta szár légkörön merőleges beesnél. Nap 0 (napállandó) ideálisan tiszta szár 1 légkör =q<1 q: ideálisan tiszta szár légkör 0 komplex átbocsátási együtthatója (extinkciós együttható) Nap a napsugarakra merőleges sík z v m 0 (napállandó) = z 0 q v = sin m 1 ideálisan tiszta szár légkör z: a napsugaraknak a légkörben megtett úthossza m: napmagasság (fok) 1 valódi légkör 0 (napállandó) A: Linke-féle homályossági tényező = Az 0 q A ideálisan tiszta szár légkörök 3
4 A a légkör kisugárzása Direkt vagy közvetlen napsugárzás + Szórt vagy diffúz napsugárzás = Globálsugárzás lbedó: a felszín sugárzás visszaverő képessége (tizedestörtben, v. %-ban kifejezve. A Föld teljes felszín-légkörlégkör rendszerének Szilárd/víz felszín+felhőzet: planetáris albedó Hosszúhullámú vagy terresztriális sugárzás. en a légkörben előforduló hőmérsékletek kb. a K (-73, 7 C) intervallumba esnek. a terresztriális sugárzás energiájának 99 %-át a 4-80 m hullámhosszak tartalmzák (Wien-törvény) törvény). A Föld-légkör légkör rendszer sugárzási energiaspektruma. Wien-törvény: 10 m 13 m Stefan-Boltzmann-törvény: (17/88) A légkör Teljesen elnyeli 5-7 m közötti a 14 m-nél nagyobb hullámhossz tartományokba eső i sugárzás energiáját. Félig áteresztő a 7-8 m a m közötti hullámhossz tartományokban, ezekben szállított energiának kb. 50 %-át elnyeli, 50 %-át átengedi a világűr felé. ~tropopauza Teljes egzében átereszti a 8-11 m közötti hullámhosszak által szállított energiát (légköri ablak). Effektív kisugárzás: : K e =K =K ff -V l Föld-légkör légkör rendszer sugárzási mérlege: M=B s -K e A Föld-légkör légkör rendszer sugárzási egyenlege Besugárzás, B s Effektív kisugárzás, K e A légköri alkotók éghajlat-módosító hatása Az üvegház gázok éghajlat-módosító hatásuk Üvegházhatás: a légkörben kis koncentrá-cióban cióban előforduló gázok hővisszatartó képessége. Ha ez a hatás nem létezne, akkor a légkör felszínközeli átlaghőmérséklete a jelenlegi 15 C-nál 33 C-kal hidegebb, -18 C lenne. 4
5 A legfontosabb üvegház gázok: a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, oxid, a troposzférikus ózon, a halogénezett szénhidrogének. vízgőz járul hozzá legnagyobb mérték- ben üvegházhatáshoz. Koncentrációja onban igen szeszélyesen változik térben időben, aminek oka, hogy döntő hányada termzetes forrásokból, a i párolgás útján kerül a légkörbe. Mennyisége tehát nem szabályozható, ezért különbözik a többi üvegház gáztól. többi üvegház gáz koncentrációja főként emberi tevékenység következtében nö- vekszik, vagyis nő általuk visszatartott hőenergia is A szén-dioxid, CO A globális felszínközeli átlaghőmérséklet éves anomáliái között időszakhoz viszonyítva fosszilis tüzelőanyagok elégetéből szármó szén-dioxid klímamódosító ha- tására már 1896-ban felhívták a figyelmet. Koncentrációjának növekedéről 1958 óta vannak közvetlen bizonyítékaink. Ezt igolja a következő ábra, ami a nagy szárföldi forrásoktól távol mért CO koncentráció havi értékeinek időbeli menetét mutatja be. Biológiai eredetű kibocsátás (erdőirtás, fa- éget, intenzív mezőgdasági tevékenység, mocsarak lecsapolása, stb.) : 1-3 Gt/év Mauna Loa, Hawaii, U.S.A. Barren lava field of an active volcano 19 3' N, ' W, 3397 m above MSL 5
6 A CO koncentráció havi értékeinek változása, távol a nagy szárföldi forrásoktól (Mauna Loa, Hawaii, , A metán, CH m-es elnyeli sávja igen közel van a földi kisugárzás 10 m körüli maximumához, ezért erős üvegházhatású gáz. Légköri mennyisége elmúlt két-háromszáz év során megkétszereződött. Jelenlegi koncentrációja 1.7 ppmv, évi növeked üteme 1% körül van (ábra). növekede a földi népesség gyarapodásával közel párhuzamosan alakul fő forrása: szerves anyagok anaerob (oxigéntől elzárt) bomlása, szorosan kapcsolódik a népesség élelmezéhez energiaigényéhez: állatok bélfermentációja (1-x kg/év), a mocsaras területeken, valamint a rizsföldeken végbemenő bomlás (5-6x10 11 kg/év). z ipari források kibocsátása (pl. földgáz szénbányászat) egy nagyságrenddel elmarad a biológiai források mögött. A metán koncentrációjának a szárföldek arányának függe a földrajzi szélességtől: Dinitrogén-oxid, oxid, N O Termzetes forrásai a felszínek mikrobiológiai folyamatai (nitrifikáció, denitrifikáció). Koncentrációja a talajközeli levegőben fokozatosan emelkedik, átlagosan 0.5%-kal évente, elsősorban a műtrágyázás hatására. ntropogén forrásai közé tartozik még a fosszilis tüzelőanyagok a biomassza elégete is. troposzférában nincs számottevő nyelője (tartózkodási ideje év), a sztratoszférában diffundál. tt mennyisége a magassággal gyorsan csökken, ugyanis nyelői (kémiai reakció, fotolízis) egyre effektívebbé válnak. Oxidációjával, amelynek során nitrogénmonoxid is keletkezik, hozzájárul a sztratoszférikus ózon lebontásához. Halogénezett szénhidrogének (CFC-k) Fő szerep a sztratoszférában található ózonréteg ritkulásában, ún. ózonpajzs elvékonyodásában. + a i hosszúhullámú (infravörös) sugárzás elnyele CFC-k tízszer hatékonyabb üvegházgázok ebben a folyamatban, mint a szén-dioxid. CFC-k (freonok halonok) a közelmúltban jelentek meg a légkörben, kizárólag emberi tevékenység hatására (spray-k hajtógáza, hűtőfolyadékok, habosító anyagok, oldószerek stb.). Teljes koncentrációjuk 0.7 ppb körül (más adatok szerint már 1ppb-felett) évente 1-10%-kal növekszik. E gázok kémiailag semlegesek tartózkodási idejük év a troposzférában felkerülnek a sztratoszférába, belépnek ott zajló fotokémiai folyamatokba. Az ultraibolya sugárzás hatására a halogénelemek szabaddá válnak gyors reakcióba lépnek ózonnal. 6
7 A freonok emissziójának változása 1980-as évekig. Ózon, O 3 troposzférikus + sztratoszférikus összózon tartalom Az összózon tartalom mértékegysége DU: 100 Dobson-egység megfelel 1 mm vastag ózonrétegnek, ha a légkör teljes ózonkzletét a tengerszintre, kb mbar nyomásra hoznánk. Csak a troposzférikus (felszíni) ózon üvegház gáz. A gépjárművek kipufogó gázainak fotokémiai reakciójával keletkezik. Koncentrációja kicsi, de utóbbi100 évben megduplázódott. Évi növekede jelenleg átlagosan 1.5 %/év, 000-szer hatékonyabb üvegházgáz, mint a CO. sztratoszférikus ózon termzetes körülmények között is mindig képződik. A Napból jövő ultraibolya sugárzás hatására ugyan- is a légkör 0-30 km-es tartományában oxigén molekulák egy rze atomos oxigénre bomlik, ezek O -vel kémiai reakcióba lépnek létrejön O 3 molekula. sztratoszféra: összes légköri ózon 90%-a, koncentrációját itt főleg a dinitrogén-oxidoxid halogénezett szénhidrogének, antropogén tevékenységek eredményei csökkentik. nnál meglepőbb, hogy a sztratoszférikus ózon csökkenére Antarktisz feletti ún. ózonlyuk felfedeze hívta fel a figyelmet. valószínű magyarázat erre, hogy a déli sarkvidék feletti igen hideg levegőben a jégkristályok felületén olyan ún. heterogén reakciók játszódnak le, amelyek ózon koncentráció akár 50%-os csökkenét is okozhatják. Ehhez még a déli félteke telén ki alakuló szimmetrikus, póluskörüli cirkuláció is hozzájárul. Az utóbbi időkben zaki sark felett is megfigyeltek hasonló jelenséget. Az ózontartalom átlagos évi menete különböző földrajzi szélességeken (Khrgian,1973) DU hónap 7
8 z Országos Meteorológiai Szolgálat 1969 óta végez összózon (troposzférikus+sztratoszférikus) megfigye- leket a pestlőrinci obszervatóriumában. L-1800 spektrofotométer (látható) A problémát nem a jelentéktelennek mondható csökkenő trend jelenti, hanem, hogy utóbbi időben jelentősen fel- gyorsult a csökken. Brewer spektrofotométer (UV) A légoszlop teljes ózontartalmának napi értékei Budapesten 199-ben (a) 1993-ban (b). Évi méri adatokat a sokéves (klíma-) átlagot mutatják be. Az ábrán jól érzékel- hető átlagértékek- hez képest fellépő hiány. Nem ritka eset, hogy tartósan 15-0 %-kal átlag alatti mért értékek fordulnak elő. 8
9 : : 33 C Az aeroszolok éghajlat-módosító hatása Közvetett bizonyítékok: elmúlt kb. két évtizedben aeroszol-rzecskékrzecskék száma is emelkedett a légkörben közvetett/közvetlen hatása éghajlat megváltozására. Közvetlen hatás: a napsugárzás elnyele szórása révén. Közvetett hatás: kondenzációs magként megnövelik a felhőelemek koncentrációját, így a felhők optikai vastagságát, nagyobb planetáris albedó éghajlatra hűtő hatás + vastagabb, több felhőelemet tartalmó felhőből nagyobb valószínűséggel hullik csapadék. Ezek a jelenségek ellentétesek üvegházhatás fokozódásának következményeként beálló (globális regionális) hőmérsékletnövekedsel csapadékcsökkensel. A vertikális légoszlopban lévő aeroszol mennyisége zal a rövidhullámú sugárzás-gyengülsel, gyengülsel, más néven homályossággal is jellemezhető, amelyet e rzecskék okoznak. Az ún. Linke-féle homályossági tényező derült napokon a megfigyelt napfénytartam értékéből is megbecsülhető. Az ábra így rekonstruált értékek időbeli változását mutatja be a baseli adatok alapján. Úgy tűnik, hogy a légkör homályossága as évek között egyenletesen emelkedett, ábrából becsülve kb. 1.5-et húsz év alatt. 9
A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenA NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenVAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT?
VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT? Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztály PLANETÁRIS ATMOSZFÉRÁK MŰKÖDÉSE PLANETÁRIS
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenA NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin
A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenAgroökológia és agrometeorológia
DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés) Meteorológiai
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenFOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK
FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenA Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
RészletesebbenKOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051
KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051 A Mályiban székhellyel rendelkező, 2012-ben alakult Roligenergo Kft. műszaki kutatással,
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenA SUGÁRZÁS ÉS MÉRÉSE
A SUGÁRZÁS ÉS MÉRÉSE Sugárzási alapismeretek Energia 10 20 J Évi bejövő sugárzásmennyiség 54 385 1976-os kínai földrengés 5006 Föld széntartalékának energiája 1952 Föld olajtartalékának energiája 179 Föld
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia
Környezeti klimatológia Tematika A meteorológia helye a tudományok között. A légkör összetétele, tömege, szerkezete. A környezeti klimatológia célja, helye és szerepe. Környezetszennyezés és levegőszennyezés
RészletesebbenNapsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály
Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály Miért van szükség napsugárzás mérésekre (1)? Az éghajlati rendszer működésének,
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenTGBL1116 Meteorológiai műszerek. Meteorológiai sugárzásmérés
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév Meteorológiai sugárzásmérés Sugárzásmérések Minden 0 K-nél magasabb hőmérsékletű
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
Részletesebbendr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék
Meteorológia előadás dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Kurzus tematika 1. Légkör vertikális szerkezete 2. Légköri sugárzástan 3. Légkörben ható erők 4. Általános cirkuláció
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenGLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE Vázlat 1. Klíma, klímaváltozás, klímaváltozással összefüggő jelenségek 2. Éghajlatváltozás okai a) Természetes okok b) Ember által előidézett
RészletesebbenKipp & Zonen honlap - Tudástár témák fordítása _ Főoldal 1
Kipp & Zonen honlap - Tudástár témák fordítása _ Főoldal 1 Alapvető elméleti információk A holland Kipp & Zonen műszergyártó cég vezető szerepet játszik a napsugárzás és a légkör egyes tulajdonságai mérésének
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenHősugárzás Hővédő fóliák
Hősugárzás Hővédő fóliák Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Építészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A sugárzás alaptörvényei A az érkező energia E=A+T+R
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenA gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra
A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra Lendvai József A sugárnyomás a teljes elektromágneses spektrumban ismert jelenség. A kutatás során olyan kísérlet készült, mellyel az alacsony hőmérsékleti
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenSugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
RészletesebbenA fény keletkezése. Hőmérsékleti sugárzás. Hőmérsékleti sugárzás. Lumineszcencia. Lézer. Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás
A fény keletkezése Hőmérsékleti sugárzás Hőmérsékleti sugárzás Lumineszcencia Lézer Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás Környezetének hőfokától függetlenül minden test minden, abszolút nulla
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenSzilárd testek sugárzása
A fény keletkezése Szilárd testek sugárzása A szilárd test melegítés hatására fényt bocsát ki A sugárzás forrása a közelítőleg termikus egyensúlyban lévő kibocsátó test atomi részecskéinek véletlenszerű
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály. Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI
Időjárási ismeretek 9. osztály Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI 1. óra 1. RÉSZ A LÉGKÖR ANYAGA ÉS SZERKEZETE A Föld légköre A Földet több tízezer méter vastagságú levegőburok veszi körül. Ez a burok
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenSugárzási alapismeretek
Sugárzási alapismeretek Energia 10 20 J Évi bejövő sugárzásmennyiség 54 385 1976-os kínai földrengés 5006 Föld széntartalékának energiája 1952 Föld olajtartalékának energiája 179 Föld gáztartalékának energiája
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenFizika minta feladatsor
Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,
RészletesebbenAZ UV SUGÁRZÁS ALAKULÁSA HAZÁNKBAN 2015 NYARÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HŐHULLÁMOS IDŐSZAKOKRA
AZ UV SUGÁRZÁS ALAKULÁSA HAZÁNKBAN 2015 NYARÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HŐHULLÁMOS IDŐSZAKOKRA Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Légkörfizikai és Méréstechnikai
RészletesebbenTantárgy neve. Éghajlattan I-II.
Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős
RészletesebbenMelegszik-e a Földünk?
Melegszik-e a Földünk? Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődés, globális felmelegedés témakörben Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Szervező: 1 Ózonlyuk, globális felmelegedés
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenIPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások
40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenLÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON
IV. Évfolyam 4. szám - 009. december Bottyán Zsolt bottyan.zsolt@zmne.hu LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON Absztrakt A Naprendszer kőzetbolygóinak átlaghőmérsékletét légkör nélküli esetben, a napállandó
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria
RészletesebbenMAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ
MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK VIZSGÁLATA Ferenczi Zita Kolláth Kornél OMSZ Hoffmann Lilla ELTE TARTALOM Klíma, időjárás, levegőminőség kölcsönhatása Időjárási helyzetek hatása a levegőminőségre:
RészletesebbenAgrometeorológia. Előadás II.
Agrometeorológia Előadás II. A légköri sugárzásforgalom jellemzői A légkör és a felszín fizikai, kémiai és biológiai folyamatait a Napból elektromágneses sugárzás formájában érkező sugárzási energia vezérli.
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
Részletesebben: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat
Tantárgy megnevezése: Éghajlattan I., FDB1301, KVB2003 A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Heti óraszám: 2+0 a kredit értéke: 3 A számonkérés módja: gyakorlati jegy Elsajátítandó ismeretek 1. hét A meteorológia
RészletesebbenA modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenLÉGKÖR A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN. Országos Meteorológiai Társaság. 51. évfolyam 2006. 3.
LÉGKÖR 51. évfolyam 2006. 3. szám A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN Országos Meteorológiai Társaság Budapest, 2006 Bartók Blanka Csákberényi-Nagy Gergely A napenergia-hasznosítás
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest Török Pál u. 1.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2015. december 2. Iskola, osztály: 9. c Iskola neve és címe: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest Török Pál u. 1. Tanít: Haluska Csaba
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenÓZON A SZTRATOSZFÉRÁBAN
ÓZON A SZTRATOSZFÉRÁBAN CHRISTIAN FRIEDRICH SCHÖNBEIN, kémia professzor, Basel 1839: felfedezi az ózont elektromos kisüléseknél, vízbontásnál keletkező szagos anyag neve a görög ozein -ből (szagolni) hidrogén-szuperoxid,
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenGlobális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.
Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti
RészletesebbenA Magyar Tudományos Akadémia Meteorológiai Tudományos Bizottságának* állásfoglalása éghajlatunk jövőjéről november
MTA-MTB, 1991: Állásfoglalás éghajlatunk jövőjéről. (Faragó T. (szerk.)) MTA X. Földtudományok O., 12 o. ISBN 963 7702 46 6 A Magyar Tudományos Akadémia Meteorológiai Tudományos Bizottságának* állásfoglalása
RészletesebbenTGBL1116 Meteorológiai műszerek. Meteorológiai sugárzásmérés. Az elektromágneses sugárzás tulajdonságai: Sugárzásmérések. Sugárzási törvények
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Meteorológiai sugárzásmérés Debrecen, 2007/2008 II. félév Sugárzásmérések Minden 0 K-nél K magasabb hőmérsékletű
Részletesebben1. Az üregsugárzás törvényei
1. Az üregsugárzás törvényei 1.1. A Wien féle eltolódási törvény és a Stefan-Boltzmann törvény Egy zárt, belül üres fémdoboz kis nyílása az úgynevezett abszolút fekete test. A nyílás elektromágneses sugárzást
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2015.10.02-19. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség Hőmérsékleti anomália
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenMérlegen a hűtőközegek. A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság november 23.
Mérlegen a hűtőközegek A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság 2017. november 23. Kik vagyunk A CECED Kép forrása: www.ceced.eu A sors útjai Saját fotók 1995: Kémiai Nobel-díj
Részletesebben