A tőke szabad mozgása

Átírás

1 Történeti kitekintés A tőke szabad mozgása tagállamok kötelezettsége csak azon tőkemozgások fokozatos felszabadítására terjedt ki, amelyek a közös piac megfelelő működését biztosították (l. az akkori EGK-Szerződés 67. cikkét). A tagállamok közötti tőkemozgások korlátainak általános (a közös piac fogalmától függetlenített) kiküszöbölését a 88/361/EGK irányelv tartalmazta Maastrichti Szerződés (1992/1993) hatályon kívül helyezte a korlátozott hatókörű 67. cikket az irányelv tágabb alaprendelkezését követve, az EKSz 73b. cikk beillesztésével, általánosan biztosította a tőke szabad mozgását (bizonyos kivételek mellett) Az EUMSZ 63. cikke az alaprendelkezés Bordessa-ügy (1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. (2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás. közvetlen hatályt tulajdonított a fent hivatkozott irányelv 1. és 4. cikkének, melyek a tőkemozgás és fizetési műveletek szabadságát, valamint a lehetséges korlátozásokat szabályozzák közvetlen hatály magánfelek közötti jogvitában is érvényesül, tehát horizontális jelleggel is bír Bíróság előzetes döntésben értelmezte a tőke szabad mozgását biztosító rendelkezést a magánfelek közötti jogvitában is, (Westdeutsche Landesbank Girozentrale v Friedrich Stefan ügy) Tőkemozgás definiálása EUMSz 63. cikk tőke és fizetési műveletek fogalma a 88/361/EGK irányelv rendelkezései alapján 88/361/EGK irányelv közvetlen befektetések (pl. részesedés vállalkozásokban, hosszú távú kölcsönök); ingatlanbefektetések; tőkepiaci műveletek (pl. értékpapír bevezetése, értékpapír megszerzése); kollektív befektetési társaságok befektetési jegyeivel végrehajtott műveletek; pénzpiaci műveletek; pénzügyi intézményeknél folyószámla és betéti számla műveletek; hitelezés kereskedelmi ügyletekkel vagy szolgáltatásnyújtással összefüggésben; pénzügyi kölcsönök és hitelek; kezesség, zálogjog, és egyéb garanciák nyújtása; biztosítási szerződésekkel kapcsolatos átutalások; személyes tőkemozgások (pl. kölcsönök, ajándékok, alapítványok, hozományok, örökség és hagyaték); értékpapírok és fizetőeszközök be- és kivitele; egyéb tőkemozgások (pl. kártérítés, szerzői jogdíjak, szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzösszeg átutalása). 1

2 A tőkemozgás legtágabb értelmezése A tőkemozgást korlátozó tagállami intézkedések magában foglalja azon műveleteket is, amelyek technikai előfeltételét, lebonyolítási módját jelentik a tőkemozgásnak, vagy járulékos jellegűek a műveletek fent felsorolt típusainál. Így a tőkemozgás magában foglalja a kapcsolódó, bármely természetes vagy jogi személy által végrehajtott műveletet, pl. ügyletek megkötését, teljesítését, az átutalásokat, a piacon rendelkezésre álló valamennyi pénzügyi technikához való hozzáférést, a számlanyitást és pénzeszközök számlán való elhelyezését. tagállamoknak a meghatározott tőkemozgások esetében nem szabad korlátozásokat bevezetni belső jogukban és joggyakorlatukban ESETKÖR egy tagállam korlátozza a devizakivitelt vagy -behozatalt, és valaki ellen ennek megsértése miatt eljárás indul. (Bordessa-ügy, Sanz de Lera-ügy) minden olyan tagállami intézkedés, mely a külföldi befektetőket elriasztja attól, hogy valamilyen befektetést végezzenek az adott államban Az Európai Bíróság joggyakorlatában elsősorban az ingatlanforgalommal, és a gazdasági társaságokkal kapcsolatos, a külföldieket hátrányosan érintő korlátozások kerültek terítékre. A tőkemozgást korlátozó tagállami intézkedések ESETjog Az uniós jog nem tesz lehetővé olyan korlátozásokat, mely a külföldi, uniós tagállam állampolgárságával, vagy honosságával rendelkező befektetőket visszatartja attól, hogy befektessenek gazdasági társaságokba. szemben állhat az uniós joggal, az államnak speciális jogokat biztosító, egyedi részvények ( aranyrészvény ) léte egyes gazdasági társaságokban (Holland aranyrészvény-ügy) nem állta ki a tőkemozgás szabadságát megkövetelő rendelkezésének próbáját azon olasz szabályozás sem, mely egyes energiacégeknél, az alaptőke két százalékát meghaladó részesedés megszerzése esetén, ha a részesedést szerző cég nem felelt meg bizonyos feltételeknek, előírta a szavazati jogok felfüggesztését (Bizottság v Olaszország (Energiarészvények) ügy A tagállam a gazdasági társaságból származó osztalék (vagy általában a tőkejövedelmek) adózási feltételeinél olyan adószabályokat alkalmaz, mely hátrányosabb helyzetbe hozza a külföldi társaságokba befektetőket, vagy a külföldről származó tőkejövedelemmel rendelkezőket ellentétes az EUMSz 63. és 65. cikkel Amennyiben: a részvényes csak akkor jogosult bizonyos adójóváírásra, amennyiben az osztalékot fizető gazdasági társaság hazai (az adott tagállamban honos), de nem jogosult akkor, ha a társaság külföldi Wienand Meilicke, Heidi Christa Weyde és Marina Stöffler v Finanzamt Bonn-Innenstadt ügy. ESETjog Esetjog Lenz-ügy (osztrák adójogszabály) csak a hazai eredetű tőkejövedelmek jogosultjai számára tette lehetővé a kedvezményes adókulcs szerinti adózást, a külföldi tőkejövedelmek után nem Anneliese Lenz v Finanzlandesdirektion für Tirol ügy ingatlanforgalom korlátozása: visszatarthatja külföldi befektetőket attól, hogy befektessenek az adott tagállamban, így a kérdés jellegében a tőke szabad áramlását biztosító uniós szabályok hatálya alá eshet. A külföldiek által történő ingatlanszerzés engedélyhez kötöttsége sértheti ezeket a szabályokat, Doris Salzmann ügy, Margarethe Ospelt és Schlössle Weissenberg Familienstiftung ügy 2

3 Az osztrák szabályozás szerint, az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot bejegyezni csak akkor lehetett, ha a biztosított értéket osztrák valutában adták meg. Mayer, egy osztrák ingatlan német tulajdonosa német márkában meghatározott vételárban eladott egy ingatlanrészt M. Trummer vevőnek, azonban a vételárhátralék biztosítására jelzálog bejegyzését kötötték ki. A jelzálog által biztosított értéket német márkában határozták meg, amit emiatt elutasított az ingatlan-nyilvántartást vezető bíróság. Az ügy felkerült az osztrák legfelsőbb bírósághoz (Oberster Gerichtshof), amely előterjesztette az ügyet Luxemburgban. a Szerződés maga nem határozza meg a tőkemozgás és a fizetési műveletek fogalmát 88/361 irányelv I. mellékletének II. pontjából, a nómenklatúra bevezetéséből és a mellékletet követő magyarázó megjegyzésekből kitűnik, hogy egy ingatlanbefektetés felszámolása tőkemozgásnak minősül lapeljárásban érintett jelzálog elválaszthatatlanul kötődik a tőkemozgásokhoz, így egy ingatlanbefektetés felszámolásához 88/361 irányelvhez csatolt, a tőkemozgások nómenklatúrájának IX. pontja is tartalmazza a jelzálogot. Következésképpen, az a Szerződés 73b. cikkének alkalmazási körébe tartozik kérdéses szabályozás esetlegesen többletköltségeket ró a szerződő felekre Ha a nemzeti valutát közbe kell iktatni jelzálog létesítése céljából, a Szerződés 73b. cikke értelmében, elvileg a tőkemozgások korlátozásának kell tekinteni A tőkemozgás korlátozása a Szerződés külön rendelkezései alapján a Szerződés 73b. cikke kizár egy olyan, a per tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti szabályozást, amely valamely más tagállam valutájában fizetendő követelés biztosítására szolgáló jelzálognak, nemzeti valutában történő bejegyzésére kötelez EUMSz 63. cikkében foglalt tilalom azonban természetszerűleg nem abszolút EUMSz 64. és 65. cikk A tagállamok adójogukban alkalmazhatnak megkülönböztetéseket lakóhely vagy a tőkebefektetés helye alapján, amennyiben az nem szolgál önkényes megkülönböztetés vagy rejtett korlátozás eszközéül. A Bíróság úgy véli, hogy a lakóhely vagy a tőkebefektetés helye alapján történő megkülönböztetéseknek vagy objektíve nem összehasonlítható helyzetekben lévő adóalanyokra kell vonatkozniuk, vagy általános érdekeket kell szolgálniuk, mint pl. az adórendszer egységessége, koherenciája, valamint meg kell felelniük az arányosság elvének, pl. Petri Manninen ügy Szerződésbe ütköző Tagállami engedélyeztetés Nem felel meg a feltételeknek például az a luxemburgi adószabály, mely részvényvásárlásnál csak abban az esetben adott jövedelemadónál kedvezményt, ha Luxemburgban bejegyzett cég részvényeit vásárolta meg az adóalany: Ministre des Finances v Jean-Claude Weidert és Élisabeth Paulus ügy Nem egyeztethető össze a szerződéssel, hogy az osztrák szabályozás csak Ausztriában bejegyzett vállalatoktól származó osztalék adóztatásánál nyújt jövedelemadó-kedvezményt: Anneliese Lenz v Finanzlandesdirektion für Tirol ügy A tagállamok intézkedhetnek jogszabályok megsértésének megakadályozására, illetve előírhatják a tőkemozgások igazgatási vagy statisztikai célú bejelentését, amennyiben ezek nem szolgálnak önkényes megkülönböztetés vagy rejtett korlátozás eszközéül. A bejelentés (vagy engedélyezés) általában arra szolgál, hogy a tagállam hatósága észlelje vagy megakadályozza olyan ügyletek létrejöttét, melyek sértenek alapvető, és az EUMSz által is védett társadalmi érdekeket, és így indokul szolgálnak valamilyen korlátozás alkalmazásához. A Reisch-ügyben építési telkek vásárlása esetén előzetes bejelentési és engedélyezési eljárás írt elő osztrák tartományi jogszabály. A Bíróság szerint, az engedélyezés nem egyeztethető össze a tőkemozgás szabadságával cikkel, míg az előzetes bejelentés előírása igen. 3

4 Közrend vagy közbiztonság védelme Ésszerűségi szabály A tagállamok intézkedéseket hozhatnak a közrend vagy közbiztonság védelmében, amennyiben ezek nem szolgálnak önkényes megkülönböztetés vagy rejtett korlátozás eszközéül. Franciaország egyes esetekben előzetes engedélyhez kötötte a külföldről jövő közvetlen befektetéseket, amennyiben azok a közrendet, közbiztonságot fenyegetik. A felperesek kérvényezték a miniszterelnöknél néhány korlátozás hatályon kívül helyezését, ami nem történt meg. Eglise de scientologie-ügy A Bíróság a közrendi és közbiztonsági indokokat teljesen azonos módon kezeli, mint a letelepedés vagy szolgáltatásnyújtás szabadságánál előforduló ugyanilyen korlátozásokat. A francia szabályozás azért nem bizonyult összeegyeztethetőnek a Szerződéssel, mert általánosan vonatkozott a külföldi közvetlen befektetésekre, és semmilyen meghatározás, részletesebb szabály nem szerepelt benne, hogy milyen körülmények esetén kerül veszélybe a közrend vagy közbiztonság, így a jogbiztonság követelménye is sérült. A Bíróság az egyenlően alkalmazandó intézkedéseknél itt is alkalmazza a Cassis de Dijon-ügyben megismert ésszerűségi szabályt. Több ügyből látható, hogy a tőkemozgás korlátozása akkor is összeegyeztethető a Szerződéssel, ha valamilyen általános érdeket véd: a szabad mozgást, mint a Szerződés alapvető elvét, csak olyan nemzeti szabályok korlátozhatják, melyeket EUMSz. 65. cikkében foglalt indokok, vagy a közérdek érvényesülést kívánó követelményei alapoznak meg, és amelyek a fogadó állam területén tevékenységet folytató összes személyre és vállalkozásra alkalmazhatóak. a nemzeti jogszabályoknak alkalmasaknak kell lenniük a kitűzött cél elérésére, és nem mehetnek túl azon, ami szükséges ennek eléréséhez, hogy az arányosság elvével összhangban legyenek. Kitétel A tőkemozgás korlátai harmadik államokkal szemben jogszerűen fenntarthatók abban az esetben, ha azok tagállami vagy uniós jogszabályok alapján december 31-én hatályban voltak (Magyarország, Bulgária és Észtország esetén ez az időpont december 31.), amennyiben azok közvetlen befektetéssel, pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, letelepedéssel vagy értékpapírok tőkepiacokra történő bevezetésével összefüggőek. A tőkemozgás szabadságától való átmeneti eltérés A tőkemozgás szabadságától való átmeneti eltérésként, a csatlakozási szerződésben foglaltak alapján, Magyarország öt évre fenntarthatta a külföldiek vonatkozásában a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó, április 16-án hatályos jogszabályaiban foglalt korlátozásokat. Magyarország a csatlakozástól számított hét éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában hatályos jogszabályokban foglalt, a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat. A tőkemozgások fajtái A tőkemozgásnak sok fajtája van, és számos egyéb uniós jogterületet érint. A pénzügyi szolgáltatásoknál egyébként is szorosan összefonódik a szolgáltatásnyújtás szabadságával is (pl. banki, biztosítási szolgáltatások), és sokszor nehéz elkülöníteni a két területet annak ellenére, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapvetően szubszidiárius szabályozás. Emellett is számos uniós harmonizációs jogszabály, illetve harmonizációs jogterület hozható a tőkemozgás szabadságával összefüggésbe. Átfedési pontok vannak például a társasági jogi, adójogi harmonizáció egyes részei és a tőkemozgások között. A tőkemozgás és a fizetési műveletek korlátozása alól további, kisebb gyakorlati jelentőségű kivételek Így az EUMSz cikke alapján, amennyiben egy, a monetáris politikában, derogációs rendelkezés alá eső tagállamban hirtelen fizetésimérleg-válság lép fel, az érintett tagállam bizonyos feltételek esetén tehet szükséges, ideiglenes védintézkedéseket. E védintézkedések kiterjedhetnek a tőkemozgás korlátozására is. Ugyanakkor a Tanács az EUMSz. 66. cikke alapján védintézkedéseket hozhat legfeljebb hat hónapos időszakra, ha a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgás a gazdasági és monetáris unió működésében súlyos nehézségeket okoz vagy azzal fenyeget. 4

5 Felhasznált irodalom forrása BLUTMAN László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban (2014) HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 5