"AT" TÍPUSÚ TŰZVÉDELMI VIZSGÁHOZ

Átírás

1 Biztonsági Igazgatóság Munka- és Tűzvédelmi Osztály FELKÉSZÜLÉSI ANYAG "AT" TÍPUSÚ TŰZVÉDELMI VIZSGÁHOZ Paks, március 6.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A tűz és az égés ismertetése Az égés jellemzői, kísérő jelenségei A tűzvédelem hármas tagozódása Az anyagok tűzveszélyességi osztálya Megelőző ismeretek, használati szabályok Tűzoltókészülékek, tűzvédelmi berendezések Teendők tűz esetén Az Atomerőmű tűzvédelmi szervezete oldal

3 ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK A PA Zrt. TERÜLETÉN A Részvénytársaság területén betartandó tűzvédelmi előírásokat az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza, melynek a vonatkozó előírásait mindenkinek ismernie kell. Az alábbi pontokban összegyűjtöttük azokat a fontosabb szabályokat és tudnivalókat, amelyek az Ön tevékenységével kapcsolatban vannak vagy lehetnek. 1. A tűz és az égés ismertetése Tágabb értelemben véve az égésnek a levegő oxigénje és az éghető anyag között végbemenő nem szabályzott, hőfejlődéssel és több-kevesebb fényjelenséggel lejátszódó kémiai reakciót nevezzük. A hétköznapi értelemben vett tűz az égésnek a leggyakoribb és legszembetűnőbb megjelenési formája. 2. Az égés jellemzői, kísérő jelenségei Ahhoz, hogy az égés létrejöjjön és folyamatosan tartson, három tényezőnek kell egy helyen és egy időben találkoznia: Éghető anyag (szilárd, folyadék vagy gáz) Égést tápláló gáz (elsősorban és leggyakrabban a levegő oxigénje) Gyulladási hőmérséklet (gyújtóforrás) Az égés kísérőjelenségei közül az első amit észlelhetünk a fény- és hőfejlődési jelenség. Ez biztosítja az égés folyamatosságát. További velejárója az égéstermékek keletkezése, ilyenek például a füst, korom, hamu, de ide tartoznak például az ilyenkor jelentkező mérgező gázok. A láng és a füst színe vagy a keletkező korom mennyisége utal az égő anyag típusára is. Az égés típusait megkülönböztetjük sebességük alapján is. A skála alsó részén a leglassúbb égési típusnál helyezkedik el a rozsdásodás, biológiai égés, korhadás. A középső részt foglalja el a lassú égés 1 m/s sebesség alatt (fa, papír, műanyag tüze) és a gyors égés 1-10 m/s között (gázolaj, száraz búzatábla), míg a leggyorsabb égési típus 10 m/s fölött a gázok (pl. propán-bután) vagy gőzök (pl. benzingőz) tüze. 3. oldal

4 3. A tűzvédelem hármas tagozódása A tűzvédelem hármas tagozódásának nevezzük azt a tevékenységi folyamatot, amit a tűz elleni védekezés magában foglal. Időrendi sorrendet tekintve az alábbi egységekre osztható: 1. Tűzmegelőzés (Ide tartozik például a szabályzatokban, jogszabályokban előírtak betartása, ellenőrzése, az oktatások és vizsgáztatások végrehajtása stb.) 2. Tűzoltás (A tűz eloltása, élet- és tárgymentés, robbanásveszély elhárítása stb.) 3. Tűzvizsgálat (A tűz keletkezési okának, körülményeinek, kiderítése) 4. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya A tűzvédelem egyik alapja az anyagok tűzveszélyességi osztálya. Magyarországon a jelenlegi jogszabályok értelmében három tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg: Robbanásveszélyes osztály Tűzveszélyes osztály Nem tűzveszélyes osztály Minden anyag - elsősorban a gyulladási hőmérsékletük és éghetőségük alapján - a három közül valamelyik osztályba tartozik. Például: Robbanásveszélyes osztály pl. benzin, hidrogén, szénpor vagy gabonapor, Tűzveszélyes osztály pl. fa, papír, textiltermékek, műanyagok, gumi, Nem tűzveszélyes osztály pl. víz, üveg, vas (A régebben használt osztályba sorolásokat gyakorlatilag összevonták: A és B C és D E robbanásveszélyes osztály tűzveszélyes osztály nem tűzveszélyes osztály Az épületek, helyiségek korábban használt osztályba sorolása megszünt. Az ajtókon lévő betűjelek csak tájékoztatás célját szolgálják.) 5. Megelőző ismeretek, használati szabályok A tűz megelőzésével kapcsolatos előírások egy része az épületek, berendezések létesítésével, létrehozásával kapcsolatos, másik része a már meglévők használatára vonatkozik. Az Atomerőmű munkavállalóira elsősorban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 4. oldal

5 Tűzvédelmi Szabályzata jelent kötelező érvényű szabályozást. Ez magában foglalja az általánosabb tűzvédelmi szabályokat: A leggyakoribb tűzkeletkezési okok közé tartozik a dohányzás. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak, illetve ahol tábla, piktogram vagy "DOHÁNYOZNI TILOS" ill. "NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA ÉS A DOHÁNYZÁS TILOS" felirat látható. Speciális szigorítás, hogy az Atomerőmű minden épületében tilos a dohányzás! Olyan helyiségek ajtajait, amelyben emberek tartózkodnak - ha a munka jellege nem zárja ki - nem szabad zárva tartani. A zárva tartás az ajtó kulccsal, retesszel vagy más hasonló módon történő rögzítését jelenti. Biztosítani kell, hogy a helyiségben tartózkodó dolgozók veszély esetén haladéktalanul menekülni tudjanak a szabadba vagy egy biztonságos helyre. Azoknál az ajtóknál, amelyeket zárva kell tartani pl. vészkijárat vagy igen ritkán használt ajtók esetében az ajtó mellé belülről el kell helyezni a kulcsot. A közlekedési, kiürítési, menekülési útvonalakat és vészkijáratokat leszűkíteni vagy eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. Egyrészt hogy tűz esetén a dolgozók menekülni tudjanak, másrészt hogy adott esetben a tűzoltók akadálytalanul hatolhassanak be. A tűzgátló ajtókat mindig csukva kell tartani. (Kivéve a primerköri folyosói nem lépcsőházi - ajtókat, amelyek alapesetben nyitva vannak, és tűzjelzés esetén automatikusan csukódnak.) Ideiglenes nyitva tartás csak anyagok ki-be szállításának vagy kábelhúzás idejére megengedett, de ilyenkor felügyeletről kell gondoskodni. Az ajtókat tűzoltókészülékkel kitámasztani tilos! Az előzőekhez kapcsolódik, hogy a közmű nyitó- és zárószerkezeteihez, kézi tűzjelzőkhöz, a tűzcsapszekrényekhez, tűzoltó készülékekhez és a tűzjelzésre használható telefonokhoz a hozzáférhetőséget biztosítani kell. A telefonok mellett fel kell tüntetni az alábbi telefonszámokat: Tűzoltóság Mentők Rendészet EIK (Erőmű Irányító Központ) A helyiségekben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket szabad tárolni. Nem használható raktározásra például iroda, folyosó, labor vagy műhely. Különösen érvényes ez éghető anyagokra, éghető folyadékokra, gázpalackokra. Éghető folyadékkal szennyezett hulladékot (pl. olajos rongyot) csak nem éghető anyagú, jól záródó fedővel ellátott edényzetben szabad tárolni. Amennyiben egy helyiségben egyidejűleg 5 liternél nagyobb mennyiségű éghető folyadék felhasználása történik, akkor a folyadék felhasználásának idejére egy meghatározott adatlapot kell jól láthatóan kihelyezni a helyiség minden bejáratához, melyen fel vannak tüntetve a szükséges adatok. 5. oldal

6 Segédmotoros kerékpár (kismotor) csak szabadtéren vagy kijelölt tárolóhelyen tárolható olyan módon, hogy a közlekedést, a földfeletti tűzcsapok megközelíthetőségét ne akadályozza. A másik leggyakoribb tűzkeletkezési ok az elektromos berendezések zárlatából következik be. Épp ezért a munka végeztével távozáskor a helyiségben lévő elektromos berendezéseket - a hűtőszekrény és a folyamatos működésű berendezések kivételével - ki kell kapcsolni. Távozás előtt győződjön meg róla, nem maradt - e hátra valamilyen gyújtóforrás! A Tűzvédelmi Szabályzaton túlmenően minden munkahelyre kell készíteni munkahelyi tűzvédelmi szabályzatot, amely tartalmazza az adott helyre érvényes speciális előírásokat is. A dolgozóknak mindkét szabályzat tartalmát ismerni kell. 6. Tűzoltókészülékek, tűzvédelmi berendezések A Paksi Atomerőműben alapvetően két fajta tűzoltó készülék található: szén-dioxiddal oltó és porral oltó. Mindkettő alkalmas elektromos berendezések tüzének oltására. Kezelésük rendkívül egyszerű. A készülék tetején lévő plomba és a hozzá tartozó biztosítószeg eltávolítása után egyetlen mozdulattal azonnal üzembe helyezhető. A tűz oltását célszerű először távolabbról (3-4 méter) megkezdeni, majd fokozatosan közeledve leszorítani a lángot. A tűzoltó készülékek érvényességi ideje egy év, kivéve a turbinacsarnokban és gépjárműveken rendszeresített készülékeket, mert ezek érvényességi ideje hat hónap. Kézi tűzoltó készülékeken kívül beépített tűzvédelmi berendezések is találhatók a veszélyesebb helyeken. Ilyenek például a Turbinacsarnokban a habbaloltó, a tartalék vezénylőkben vagy számítógéptermekben a gázzal oltó, illetve kábelalagutakban és a szabadtéri transzformátoroknál a szórtvizes oltórendszer. Az Erőmű egészét behálózza az automatikus tűzjelző rendszer, amely ha valamelyik érzékelőről (füstérzékelő, hőérzékelő, lángérzékelő, kézi jelzésadó) jelzést kap, a tűzjelzést három helyre továbbítja: Atomerőmű Tűzoltóság, Munka- és Tűzvédelmi Osztály (MTVO) és Erőmű Irányító Központ (EIK). 7. Teendők tűz esetén Tűz esetén az alábbi teendőket kell végrehajtani: A tüzet észlelő személy riasztja a tűz közelében tartózkodókat és a legközelebbi kézi tűzjelző üvegét benyomja, majd telefonon értesíti az Atomerőmű Tűzoltóságot, és az Erőmű Irányító központot (EIK-t). Tűzoltóság telefonszáma: EIK telefonszáma: oldal

7 A tűzjelzés során közölni kell: a tűz pontos helye mi ég mit veszélyeztet emberélet van-e veszélyben mekkora a tűz nagysága a bejelentő neve, beosztása, a használt telefon száma. Ezt követően meg kell kezdeni a tűz oltását, a veszélyeztetett személyek mentését illetve a kiérkező tűzoltókat tájékoztatni kell a tűz helyéről. Fontos tudnivaló, hogy elektromos berendezés tüzét vízzel vagy víztartalmú anyaggal pl. habbal oltani tilos. Tűzoltás előtt a veszélyeztetett elektromos berendezést áramtalanítani kell. Tűzoltás csak akkor és olyan módon végezhető, hogy azzal a oltást végző a saját testi épségét nem veszélyezteti! Bizonyos épületekben (09. sz. irodaépület, 08. sz vegyészeti épület, 13. sz. TLK épület étterem és konyha, 101, 102, 103, 103/A irodaépületek, 11. sz. központi raktár, 10. sz. KAIG épület, 172. sz. villamos karbantartó épület, sz. melegmegmunkáló épület, sz. oktatási épület, sz. szimulátor központ, 07. sz. Eü épület) hang-fényjelző riasztóegység (sziréna és villogó piros lámpa) van felszerelve. Tűzjelzés esetén, ha riasztórendszer megszólal, az alábbiak a teendők: az épületet haladéktalanul el kell hagyni a kijelölt menekülési útvonalon; a menekülést és menekítést elsősorban a szabadba, vagy ha az sűrű füst vagy egyéb más ok miatt nem lehetséges, más védett területre, például tetőkijáraton keresztül a tetőre kell végrehajtani; tűzjelzés esetén liftet használni TILOS! 8. Az Atomerőmű tűzvédelmi szervezete A társaság tűzvédelmi tevékenységét és az operatív tűzvédelmi feladatok szakmai irányítását, ellenőrzését, általánosabban fogalmazva a megelőző és a tűzvizsgálati tevékenységet alapvetően a Munka- és Tűzvédelmi Osztály (MTVO) végzi. A szervezeti egységeknél részmunkakörű tűzvédelmi megbízottak vannak kinevezve, akik az adott egység tevékenységének tűzvédelmi vonzatú kérdéseit kezelik. A társaság területén a tűzoltási és kárelhárítási feladatokat a hivatásos tűzoltókból álló Atomerőmű Tűzoltóság látja el. Jelen felkészülési anyag biztosítja az AT típusú tűzvédelmi vizsgához szükséges információkat. Az AT típusú tűzvédelmi vizsga érvényességi ideje: 5 év Készítette: Lukács Tamás (MTVO) 7. oldal