Kollégiumi tűzvédelmi oktatási anyag

Átírás

1 Kollégiumi tűzvédelmi oktatási anyag I. Tűzveszélyességi osztályok, kockázati osztályok A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából az anyagokat tűzveszélyességi osztályba sorolják. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) szerint három tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg: - Robbanásveszélyes, - Tűzveszélyes, - Nem tűzveszélyes. A tűzveszélyességi besorolás alapja Szilárd anyag esetén a gyulladási hőmérséklet Gyulladási hőmérséklet: az a hőmérséklet, amelyre az anyagot melegíteni kell, hogy meggyulladjon és külső hőmérséklet közlése nélkül az anyag tovább égjen. Tűzvédelmi szempontból elsősorban a szilárd anyagok esetében alkalmazott paraméter. Folyadék, olvadék esetén a lobbanáspont Lobbanáspont: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amikor az éghető folyadék annyi gázt, gőzt képez, hogy az nyílt láng hatására meggyújtható, de a folyadék a gyújtóláng elvétele után továbbégésre nem képes. Tűzvédelmi szempontból éghető folyadékoknál alkalmazott paraméter. Éghető gázok porok esetében az alsó robbanási határérték Alsó éghetőségi (robbanási) határ: olyan gáz-gőz koncentráció, amelynél a robbanás a levegőfelesleg következtében még nem lehetséges, amely koncentráció alatt a gázközeg még nem gyullad meg. Robbanásveszélyes anyagok: éghető gázok (acetilén, PB, stb.), benzin, oldószerek legtöbbje, bizonyos festékek, carbid. Tűzveszélyes anyagok: fa, papír, rongy, száraz növényzet, gázolaj, motorolaj, fáradt olaj, oxigén. Nem tűzveszélye anyagok: vas, acél, kerámia, üveg, víz, stb. Kockázati osztály A tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás. A kockázat mértéke szerint az épületek az alábbi kockázati osztálya sorolható: a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba II. Általános tűzvédelmi szabályok 1. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat a létesítményre vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat részletesen tartalmazza, amit mindenki maradéktalanul köteles betartani. 1

2 2. A kollégium különböző helyiségeit csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. 3. A kollégiumi szobákban csak rendeltetéshez kapcsolódó anyagokat és eszközöket szabad elhelyezni, használni úgy, hogy tűzveszélyt ne jelentsenek és a tűz terjedését ne segítsék (rendezetten, szekrényben, polcokon, hűtőben stb.) valamint, a kijárathoz 1 m széles közlekedési út biztosítva legyen. 4. A kollégiumban tilos olyan tevékenységet végezni, mely tüzet vagy robbanást okozhat. 5. A helyiségekbe robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, gázpalackot bevinni tilos. 6. A kollégium épületeiben dohányozni tilos! A dohányozás csak a kollégium épületén kívül a bejáratok előtti szabadtéren engedélyezett. 7. A szobákban a rendszeresített központi fűtésen kívül más fűtő berendezés nem használható. 8. A kollégiumi szobákban rendszeresített villamos berendezéseken kívül személyi számítógép, szobai szórakoztató elektronikai berendezések, kis fogyasztású elektromos eszközök üzemeltethetők a berendezésekre vonatkozó használati szabályok betartásával, azonban rezsó, vízforraló, kávéfőző használata tilos. 9. A szobákban a villamos berendezést, készüléket úgy kell elhelyezni, használni, hogy azok környezetükre tűzveszélyt ne jelentsenek. 10. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. A világító berendezés és éghető anyag között (díszítések, dekorációk) a használati utasításban előírt távolságot - ennek hiányában legalább 0,5 m távolságot - kell tartani. 11. A villamos berendezést, készüléket a tevékenység, használat befejezése után ki kell kapcsolni. 12. A konyhában a sütő, főző, és melegítő berendezéseket üzemeltetni csak felügyelet mellett szabad. A konyhaajtót csukva kell tartani, hogy az esetleges gőz a környező helyiségekben lévő füstérzékelők működését ne zavarja, ne következzen be téves tűzjelzés! 13. A kollégiumi szobák elhagyásakor meg kell szüntetni minden olyan körülmény mely tüzet okozhat. 14. Az épületekben, helyiségekben és szabadtéren még átmenetileg sem szabad: ELTORLASZOLNI: a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket LESZŰKÍTENI, LEZÁRNI: a közlekedési utakat, ajtókat, ajtónyílásokat, kiürítési utakat. 15. A kollégisták évente a tűzvédelmi oktatáson és a tűzriadó gyakorlaton kötelesek részt venni. 2

3 III. Tűzjelzéssel, tűzoltással kapcsolatos feladatok 1. Tűzjelzés módja Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles késedelem nélkül intézkedni, és a tüzet jelezni. A kollégiumban az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, haladéktalanul köteles: A környezetét riasztani a tűzjelző berendezés kézi jelzésadójának megnyomásával (amennyiben a hangjelzők automatikus indítása még nem történt meg), mely indítja az épületben lévő tűzjelző szirénákat, valamint jelezni a portára. Általános esetben a tüzet a tűzoltóságnak a 105-ös telefonszámon kell jelezni és az alábbiakat kell közölni: a tűzeset, káreset pontos helyét (címet), a tűzre, veszélyeztetésre vonatkozó adatok: mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet veszélyben van-e, az esemény mérete, kiterjedése, a jelző nevét és a jelzésre használt távbeszélő számát. 2. Tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket Tűzjelző berendezés A kollégium épületben beépített tűzjelző berendezés létesült. A tűzjelző központ helye a portahelyiség, ahonnan a tűzjelzés pécsi tűzoltóságra továbbítható. Az automatikus érzékelők mellett a közlekedő tereken kézi jelzésadók létesültek. A tűzjelző berendezés biztosítja az épületben tartózkodók riasztását is a kiépített hangjelző szirénákkal. Szükség esetén a környezet tüzilármával (Tűz van! felhívással) is riasztható. Tűzoltó készülékek A tűzoltó készülék a közlekedési utakon, folyosókon, előterekben találhatók. Fali tűzcsapok 3

4 A fali tűzcsapok folyosókon, előterekben találhatók. A keletkezett kezdeti tűz oltását a rendelkezésre álló tűzoltó készülékekkel meg kell kísérelni. A tűzoltó készülék működtetéséhez a készüléket a tartóból ki-, vagy le kell venni, a tömlő végén lévő lövőkét a tűzre kell irányítani, majd a véletlen indítást akadályozó biztosító elemet kell eltávolítani (biztosító szegeget ki kell húzni). A fejszelepen lévő kar lenyomásával a készülék tömlőjén és lövőkéjén keresztül kiáramlik az oltópor. A kar elengedésével a porkiáramlás megszűnik, tehát a tűzoltó készülék szakaszosan működtethető. A tűzoltó készülékek működési ideje a működtető kar folyamatos nyomása mellett - a készülék töltettömegétől függően másodperc. Szakaszos működtetéssel az oltási idő meghosszabbítható. A tűzoltó készülék megfelelő használatához az alábbiakat kell figyelembe venni. ROSSZ Tűzoltó készülék taktika JÓ A tüzet szélirányból kell oltani! Felületi tüzeket tőlünk elhajtva kell oltani! 4

5 Csepegő, vagy folyó anyag tüzét felülről lefelé kell oltani! A tűzoltáshoz szükséges készülékeket egyidejűleg kell bevetni! Ügyelni kell a visszagyulladásra! A használt tűzoltókészülékeket nem szabad visszaakasztani! Gondoskodni kell az újratöltésről! A kiterjedtebb tüzek oltása - az érintett terület áramtalanítás után - fali tűzcsapokkal történhet, amíg a tűz oltása a személyi biztonságot nem veszélyezteti. A fali tűzcsapok alaktartó tömlős kialakításúak 30 m hosszú tömlővel, sugárcsővel. Az alaktartó tömlős fali tűzcsap szekrényben a tömlő egy forgó dobra van felszerelve. A működtetéshez kinyitjuk a szekrényt, kihajtjuk a forgódobot, majd a sugárcsővel és tűzcsappal egybe szerelt tömlőt a kívánt hosszúságúra húzzuk ki. Kinyitjuk a tűzcsapot, majd a sugárcső tűzre irányításával és a sugárcső nyitásával a tűz oltható. FONTOS FIGYELMEZTETÉS! A feszültség alatt álló villamos berendezések tüzét, illetve olyan helyen lévő tüzet, ahol ilyen berendezések is vannak vízzel oltani csak az áramtalanítás végrehajtásáig nem szabad. ÁRAMÜTÉS VESZÉLY! 5

6 A beépített tűzjelző berendezés a hő- és füstelvezető rendszert is automatikusan indítja, szükség esetén a közlekedőkön jelölt helyeken a kézi indítás is biztosított. A hő- és füstelvezető rendszer működése is elősegíti szükség esetén az épület biztonságos elhagyását. A füst terjedésének megakadályozása érdekében a tűz-, illetve füstgátló ajtókat állandóan csukott (nem lezárt!) állapotban kell tartani. Az ajtókat kiékelni, vagy csukódásukat bármilyen módon akadályozni tilos! 3. A létesítmény elhagyásának módja Tűz esetén a veszélyeztetett területet, épületet haladéktalanul el kell hagyni. Az illetékes vezető, illetve a helyszínre érkező hivatásos tűzoltóság utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A kollégiumi szobák elhagyásának módját a szobákban elhelyezett ábrák és a szintenként elhelyezett alaprajzok mutatják. Az épület elhagyását a menekülési útvonaljelző biztonsági jelek segítik. A kiürítési útvonalakat a folyosókon szintenként elhelyezett alaprajzok tartalmazzák. Tűz esetén a liftek használata tilos! A kiürített épületrészt elhagyóknak a létesítmény udvarán a gyülekezésre kijelölt helyre kell menniük, ahol a létszám ellenőrzés elvégezhető. A kollégiumok kiürítési lehetőségei: a) Boszorkány úti Pollack kollégium Az épületben négy tűzszakaszból és füstmentes lépcsőházakból áll az alábbiak szerint: I. tűzszakasz: alagsor (a liftek és a konyhai részben a lift, előtér és a lépcsőház kivételével) II. tűzszakasz: földszint (a liftek kivételével + a konyhai részben a lift, előtér és a lépcsőház + zárt központi lépcsőház) III. tűzszakasz: I IV. emelet (zárt központi lépcsőház és a liftek kivételével) 6

7 IV. tűzszakasz: V VIII. emelet + tetőszint (zárt központi lépcsőház kivételével+ a liftek) A kollégium kiürítési lehetőségei: A kollégium épületben három lépcsőház található. A főbejárat közelében lévő lépcsőházon kívül az épület É-i és D-i végében is található egy-egy füstmentes lépcsőház. Az épület főbejárata a földszinten, a nyugati oldal középső részén van és azon kívül az északi és a déli oldalon lévő szabadba nyíló ajtókon keresztül is elhagyható az épület. A kollégiumi épület alagsorának egy része a déli és nyugati oldalon lévő közvetlenül a szabadba nyíló ajtókon keresztül üríthető ki, a másik, északi része a füstmentes lépcsőház felé, majd a földszintre és onnan a szabadba. Az emeletekről a kiürítés három irányba is biztosított, a két szélső füstmentes lépcsőházon és a középső lépcsőházon keresztül a földszintre, majd közvetlenül, illetve közlekedőkön keresztül a szabadba. A menekülési utakat, kijáratokat teljes szélességben állandóan szabadon kell hagyni, azokat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A létesítmény kiürítésre szolgáló kijárati ajtóit nem szabad lezárni, illetve megfelelő módon biztosítani kell veszély esetére az ajtók nyithatóságát. b) Jakabhegyi úti kollégium Az épület függőlegesen két tűzszakaszra lett osztva: 1-es tűzszakasz (I-es tömb, déli épületrész) 2-es tűzszakasz (II-es tömb, északi épületrész és III-as tömb a K-i épületrész) A kollégium kiürítési lehetőségei: A kollégium főbejárata a III. tömb déli oldalán található a belső udvar felé. A kollégium kiürítése többféle módon is biztosítható és a két tűzszakaszt figyelembe véve szükség esetén szintenként a másik tűzszakaszba is biztosított a menekülés. Az 1-es tűzszakasz (I-es tömb, déli épületrész) kiürítése több irányba is biztosított, egyrészt a zárt folyosókon és a túlnyomásos füstmentes lépcsőházon keresztül a legalsó szint keleti kijáratán az udvar felé a szabadba. Másrészt a szomszédos tűzszakasz határán lévő központi lépcsőházon keresztül a főbejárati szintre, majd onnan a főbejáraton át a szabadba. A legalsó szinten lévő konditerem kiürítése egyrészt közvetlenül a szabadba, másrészt a túlnyomásos füstmentes lépcsőház felé történhet. További kiürítési lehetőség még a 2. szinti déli terasz felé és onnan a nyitott lépcsőn a szabadba. A 2-es tűzszakasz (II-es tömb, északi épületrész) kiürítése is több irányba biztosított. Egyrészt a középfolyosón az épület központi lépcsőháza felé, majd a főbejárati szintre (2. szint) és az előcsarnokon át a főbejárat felé a szabadba. További kiürítési lehetőség biztosított a központi lépcsőházon keresztül a 3. szintre és onnan egy előtéren át a szabadba az épület nyugati oldalán létesült kijáraton. A fentieken kívül a kiürítés történhet még szintenként a külön tűzszakaszt alkotó déli épületrészbe is, majd az ott leírtak szerint a túlnyomásos füstmentes lépcsőházon keresztül a szabadba. A III-as tömbben a főbejárattól jobbra lévő társalgó kiürítése egyrészt közvetlenül a szabadba történhet, másrészt az előcsarnok felé és onnan a főbejáraton a szabadba. Amennyiben a természetes közlekedési utakon a kiürítés nem biztosítható, akkor az épület nyugati oldalán a tűzoltási felvonulási területről a tűzoltóság biztosítani tudja a mentést a mentésre alkalmas ablakokon. További kedvező helyzetet jelenthetnek a déli 7

8 és északi oldalon lévő nyitott teraszok is, de ezek a kiürítésnél nem lettek számításba véve. c) Szalay László kollégium Az épület három tűzszakaszból áll: I. tűzszakasz: klub-konyha-étterem (alagsor + földszint + emelet) II. tűzszakasz: a négyemeletes kollégiumi épületrész + 5. és 6. emeleti lépcsőház III. tűzszakasz: az ötemeletes kollégiumi épületrész. A létesítmény kiürítési lehetőségei: Az alagsori területen tartózkodók kiürítése két irányba biztosított, egyrészt a túlnyomásos füstmentes lépcsőház felé, másrészt a konyhai épületrész lépcsőházán keresztül. A klub-konyha-étterem rész földszintjén lévő kiszolgáló terület a keleti irányba a gazdasági bejáraton üríthető a szabadba. A földszinti klubterem egyrészt a nyugati oldali bejáratokon közvetlenül a szabadba, másrészt a kollégiumi előtér felé, majd onnan a főbejáraton keresztül üríthető ki. Az emeleti konyhai rész a kollégiumi előtér, illetve az étterem felé üríthető. Az emeleti éttermi rész pedig egy szélfogón keresztül a szabadba vagy a kollégium emeleti előtéren át a földszintre és a főbejáraton keresztül üríthető a szabadba. A kollégiumi rész kiürítését három lépcsőház is segíti. A 6 emeletes kollégiumi épületrészhez kapcsolódó déli lépcsőház előtér nélküli túlnyomásos füstmentes lépcsőház, melyből a földszinten közvetlenül a szabadba lehet jutni. A 4 emeletes kollégiumi részhez kapcsolódó északi lépcsőházból a földszinten közvetlenül a szabadba lehet jutni. A 4 és 6 emeletes kollégiumi rész közötti központi lépcsőházon majd a földszinti előcsarnokon keresztül a főbejárat felé, vagy a keleti oldali kijárati ajtón lehet az épületet elhagyni. Amennyiben a természetes közlekedési utakon a kiürítés nem biztosítható, akkor az épület keleti oldalán a tűzoltási felvonulási területről a tűzoltóság biztosíthatja az ablakokon. A kiürítés elsősorban a szabadba történjen, de szükség esetén a szomszédos tűzszakaszba is történhet, majd onnan a szabadba. d) Szántó kollégium Tűzszakaszok: Az A és C épületek függőlegesen két tűzszakaszra osztottak az alábbiak szerint, ill. külön tűzszakasz a D épület emeleti része is: I. tűzszakasz: A épület É-i része (alagsor + földszint + 5 emelet) II. tűzszakasz: A épület D-i része (alagsor + földszint + 5 emelet) III. tűzszakasz: C épület É-i része (alagsor + földszint + 5 emelet) IV. tűzszakasz: C épület D-i része (alagsor + földszint + 5 emelet) V. tűzszakasz: D épület emeleti része 8

9 A Szántó Kollégium kiürítési lehetőségei: A kollégium főbejárata: a D épület É-i oldalán az A és B épület közötti udvar felőli lépcsőházon át. A D épület első emeleti kollégiumi részéből tűzgátló ajtóval elválasztva lehet megközelíteni az A és C épületet. Az A és C épületek függőleges tűzszakaszolása következtében mindkét tűzszakasz felé - kiüríthetők. Az A és C jelű épület É-i és D-i oldalán lépcsőházak vannak. É-i lépcsőházak a legalsó szinten egy előtéren át vezetnek a szabadba, ezek a lépcsőházak előtér nélküli füstmentes lépcsőházként vannak kialakítva. A C épület D-i lépcsőháza nem rendelkezik közvetlenül a szabadba vezető kijárattal, így az épületrész az É-i kijáraton vagy a D épület felé üríthető ki. Az A jelű épület D-i lépcsőháza a földszinten közvetlenül a szabadba vezet, továbbá az É-i kijáraton és D épület felé is kiüríthető. A kiürítésre számításba vett közlekedési útvonalak hő- és füstelvezetése biztosítva van. 4. Tűz esetén előforduló veszélyek Tűzeseteknél a legnagyobb veszélyt a füst jelenti. A tüzeseteknél keletkező füst egy látható részből ami a tájékozódást nehezíti - és egy láthatatlan részből áll, ami különböző mérgező anyagokat tartalmaz, ami a légzést nehezíti akadályozza és füstmérgezést okozhat. A tűz folyamán keletkező égésgázok forróak, ezért fölfelé szállnak. Ebbe a közegbe került ember a hőségtől és a halálos égésgázoktól a menekülési útvonalon a padozat közelében mozogva van nagyobb biztonságban. A veszélyhelyzetben történő cselekvés általános szabálya: A füst alatt a padozat közelében kell mozogni. A füsttel telített légtérben való mozgást jelentősen segítheti, ha valamit (bevizezett ruhát, törölközőt, pólót stb.) a száj és az orr elé helyezünk. Ha a folyosó megtelt füsttel és a szobában kényszerül maradni, nedves ruhával tömítse el a bejárati ajtó réseit a tűz és a füst terjedés megakadályozására, fékezésére. A tűzoltókat az ablakból tájékoztassa tartózkodási helyéről, vagy a tűzoltók figyelmét egy ruhadarab kiakasztásával is felhívhatja. IV. Tűzvédelmi szabályok megszegésének következményei 1. A kollégiumra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, előírásokat mindenki külön felhívás nélkül köteles betartani, illetve végrehajtani. 2. Aki a tűzvédelmi előírásokat megszegi és cselekmény súlyának megfelelően fegyelmi, szabálysértési és tűzvédelmi bírsággal is sújtható. Súlyos esetben az elkövetővel szemben büntető eljárás is kezdeményezhető. Összeállította: Nemes László és Vágvölgyi László tűzvédelmi szakértők 9