tízó'llosy S^.ndop; EZ AZ I G A Z S Á G E rdély, a rotn-'í.n nép és protektorai

Átírás

1 tízó'llosy S^.ndop; EZ AZ I G A Z S Á G E rdély, a rotn-'í.n nép és protektorai

2 - 5 - ELÖSZ A tö r té n e tir é s - népekre vonatkoztatva - nem más, mint valam ely nép é le té n e k, küzdelmének, harcának, fe jlő d é sén ek irdsban '^áló o il o s zélése, megö rök itése. T örtén etet ir n i nem nehéz. Nehéz azonban olyan tö rté n e te t im i,a m e ly minden tekin tetben e lb ir ja a k r it ik á t. ívíert ha a tö rté n e tiró sa já t népéről i r tö r té n e te t, nehezen mentes bizonyos e l fo g u lts á g tó l! egyre k isértésn ek van k ité v e, hogy népe tö r té n e té t megszépítse,megnag7its a ; sok e s e t ben pedig még a ham isit'í.stól sem ria d v is s za. Ha pedig e llen séges n ép ről i r tö rté n e te t,a vádaskodás le k ic s in y lé s hibájába eshet. Minden k r it ik á t e lb ir ó tö rtó n etirá sh o z tehát nagy e lfo g u la tla n s á g, azaz! tá rg yila g o sság és jó Ítélő k ép esség, valamint s o k fé le forrásanyag szükséges "pro és k on tra", amelyből a mü fe lé p ü l. Ha nem e l^ g hozzá a fo rrá sa n y a g,- de főként b.a a t ö r tén etírób an tú lte n g sovinizmus, - "költemény" le s z a műből, még a legjobb szándék m elle tt is. A k ö ltö tt tö r té n e t pedig hamj.sitás,s bármilyen "nemz e t i" legyen i s, előbb-utóbb megkapja megérdemelt b ír á la t á t, Történetham isitás a r é g i korban is f o l y t, korunkban p ed ig már a csúcspontjára é rt e l. Hajdan v a llá s i érdekből, tü relm etlen ségb ől, e lfo g u lts á g b ól, igen sok esetben a "nagyok -nak való h iz e l- gésből k ifo ly ó la g ham isítottak tö rté n e te t; ma le g inkább t ú lfű t ö t t n a cio n a lista érzelem ből. A h a m isított tö rté n e t és tö rté n e t-ta n ítá s l é - lekm érgezés, amely a nép^k egymás e lle n i gyű lölködését v á lt ja k i és t á p lá lja,melyet semmiféle marxis ta, kommunista k özösségi, t e s t v é r is é g i dogma sem képes k iö ln i a le lk e k b jl éa örökös viszálykodás, háborúskodas tü zévé v á lik. Sajnos,hogy a mai halad ott korban is megvan az ily e n történ etnek és t ö r tén et-tan ítá sn ak a maga "h ite lta d ó " olvasóközönsége és h a llgatósága, ami a jö v ő t ille t ő l e g nem éppen v ig a s z ta ló je le n s é g.

3 - ^ - Hasonló t ö r t énét hamisít ás hibájí-ba estek a ro mán tö rté n e tíró k is és - amióta a X V II.-Ik század yégén a román tudósok k it a lá lt á k a román nép rómaia k tó l való leszármazásának t ö r t é n e t é t,- szin te 1- p arszerü leg ű zik ezt a m esterséget. Legdjabban egy hatalmas, k étk ötetes műben b izo n y ítjá k be, m ilyen tö k é ly re v it t é k e té re n s z e rz e tt tap asztalatu k at. A mü nevel E rdély tö rté n e te. K iadója a Román Népköztársaság Akadémiája. S zerzője több román és ma- ^ a r tudós. M egjelent Bukarestben, 1964-ben, Miron Constantinescu szerkesztésében és e lő s za v á v a l. A művet megrendelésre Írtá k. "Ig e n fe le lő s s é g - t e lje s fe la d a t á l l tö rtén észein k e l ott.e gy s z é le s körű tudományos kutatócsoport e re jé r e támaszkodva, még k e ll Írnunk Románia tö rté n e té t'*, - adta k i az u ta s ítá s t Gheorghe Gheorghlu-Dej, a kommunista Roipánla néhai eln ö k e.. (Lásd Erdély Története,1 1.XV) Es a mű m egszü letett! Az E rdély tö rté n e te című mü a tö rtén elm i materializm uson épül f e l, erősen marxista szellem ű,am i ugyan csak külső máz a valóságos román tö rtén eten, ée éppen úgy, mint a kommunizmus is a román p o l i - tik á n l takarója egy h a tártalan naclonalizm usnak,am elyet csak olyan o lcsó győzelem fok ozh at o ly magasra, mint fi románoké is v o lt a két nagy v ilá g h á borúban. Az, hogy a mü m arxista szellem ű és a m a te r ia l izmuson épül f e l, nem von le érték éb ől semmit, h i szen az é le t és fe jlő d é s e lv á la s zth a ta tla n az a - n yagtól, a szocializm us pedig korunkat, életűjüket form áló jelen s é g és é le ts zü k s é g le t. A t ö r t é n e t i 1- gazságot megcsúfoló hiba azonban az benne - és még sok v itá r a is fo g alkalmat s zo 1 g á lta t n i,- h o ^ t e l jesen a dákó-román leszárm azási elm életet h ir d e t i. Az vonul v é g ig az egész művön,mint v e z é rfo n a l. Annak értelm ében domborodik k i már előszavában is az a vélemény, vagy gon d o lat,hogy E rdély kultúrájának megalkotásában - v é lt dák-római ősein k e re s ztü l - a román nép já ts z o tta a l& grégebbl és legnagyobb szerep et. Ez a gondolat végigvon u l az egész művön és mindenütt különös hangsúlyozást n yer, ahol v a

4 lamely más e r d é ly i népről van szó. T ö rté n e ti szerepüket - a római uralom koriét véve te k in te tb e, évben á,lla p itjá k meg a románok, A k r it ik á t nem ellen szen v, hanem a tények v á l t ják k i. Hiszen minden elm aradott népben é l az ős géniusz és a legelm aradottabb nép is e lé r h e t i é k szer a kultúra legmagasabb fok át is. Éppen a zért vetőd ik f e l e z z e l kapcsolatban a kérdés, 'm ié rt a - kar a román nép mindenáron l a t i n utód le n n i?" Szégyen v o ln a -e, ha beismerné, hogy a Balkánról s zá r mazik, hiszen o tt é lte k hajdan a nagymüveitségü pelazgok, paionok (pannonok),trákok és más szrumirskitha eredetű népek, akiknek utódai ma is élnek a balkáni népekben, ha n y elvet is c s e r é lte k..? Egy másik szem beötlő je le n s é g a műben az,hogy a hajdan Erdélyben és 0-ííomániában é lt szlávoknak o - lyan nagy k u ltilrte lje s itm é n y t tu la jd o n it, amely a - zokat foí:én t csak mint a kereszténység t e r je s z t ő it i l l e t i meg, azt is csak a V I I I. századtól kezdve; Erdélyben pedig - m ivel o tt csekély számban é lte k, - a lig, A szlávok a magyar honfoglalás után nemsokára eltűntek onnan, megszűntek s zere p e ln i;a ze lő tt pedig tu rán i népek k özö tt é lte k, akik nem v o lta k hajlandók könnyen keresztényekké le n n i. Ugyanakkor a tu rán i népeknek - hunoknak, avaroknak, bessenyoknek, kunoknak, magyaroknak - jóformán semmi k u l- tű rte lje s itm é n y t nem t u la jd o n it,h o lo tt nemcsak Erd ély, hanem 0-Románia lakosságának zömét is azok alkották egészen a X II. sz?^.zadig. ' 'Elsősorban is ők m ozd ították e lő az ú j term e lé s i viszonyok to v á b b fe jlő d é s é t és a későbbi hübérurak új v e ze tő rétegének kiemelkedését a hazai fö ld m iv e lő meg pásztorkodó népségekből, azonkívül a kialakuló új társadalom e ls ő, á lla m e lő tti alakulatának, a kenézségnek m eg s zilá rd ítá s á t, - mondják a román tudósok. íg y, e lh a llg a tá s s a l csökkentik a turáni népeknek a román és E rdély térségében való történ elm i s zere p lé s é t és é rté k é t, mig ugyanakkor a je le n té k te le n t is magasra n övesztik. E zzel egycsapásro két le g y e t ütnek, mert mig e g y fe lő l e l h a llg a tjá k a tu rán i népek kultúra alk otását és fe!l

5 dicsér.ik a szlá vok a t, elism erést nyernek a szomszédságukban lakó s z lá v népektől,am elyek ma v i l á g - p o lit ik a i tényezők. A kommunista és pánszláv igában nyögő és pusztu ló magyar nép tudósai 'nőm foglalh atn ak á llá s t ebben a kérdésben, nem c á fo lh a tjá k meg a román tu dósok tö rté n eth a m is itá s á t, m ivel nincs s a jt ó - és szólásszabadság M agyarországon,igy az emigrációban é lő hivatásos tö rté n e tiró k k ötelessége m egszólalni ebben az ü ^ b en, megadni a méltó tudományos vá la s z t és b ír á la to t az e m lite tt műre. Legyen ez a k is tanulmány is egyike a hamis román tö rté n e tirá s e lle n i tilta k o zá sn a k, valam int bemutatója annak, hogy miként c s ú fo ljá k meg a románok a k r is z tu s i s z e r e te te t, az IM0-Chj9rtában is le fe k t e t e t t emberi /j népi jogokat védő tö rv é n y t, valamint Lenin e - gyenlőséget h ird e tő ta n á t. Ném etország, A szerző.

6 E rdély, o románok és prot elet ő re ik. E rdély: A szorosan v e t t E rdély te r ü le te 57,000 négyzetkilom éter. Az "E rd ély Történ ete (1. o ld.) 1U2. 00Ú négyzetkilom éternek tü n te ti f e l j hozzászam itja a T isza -sik sa g f e l é eső n é g y zetk ilo méternyi te r ü le te t i s, ahol nagyszámú m a^ar la - koss^íg é lj valószín ű a zért tö rté n ik az együvé való szémit^vs, hogy a zza l is kiem eljék a román népnek a te rü le th e z, mint Erdélyhez ta rto zó föld h öz va ló Óög(^.t vagy " v é lt " jo g á t. Erdély klim»?.ja emberi te le p ü lé s re igen a lk a l mas I m érsékelten meleg és h id eg. Csapadékmennyisége is jó, kedvező. Erdőben, vadban, ^ásványi anyagban, erőforrí^-sokban - mint szén, gáz és v iz ie r o -r igen gazdag. Ö sszetett ércei*, ólom, horgany,arany, ezü st, réz, bauxit, mangán, higany. Mezőgazdasági term eivén yei m e lle tt bőven terem s z ő lő t, gyümölcsöt, amely Ízben, zamatban p á rjá t r i t k í t j a, hasonlóan terem ip a r i és é le lm is zer növényeket i s. Kedvező kiim ája és nagy gazdagsága von zotta oda az em bert. őslakosai: "Legősibb la k ó i korát ezer évre te s z ik. Nyoma van annak is, hogy már évvel e z e lő t t m egjelent o tt az T örtén ete, 16.o ld.) ősember. (Erdély. Öslakói részben azok a skythák v o lta k, akik a magyar sikságon is laktak és akik közül K r.e,2500- ban néhány tö rz s Ázsiába vándorolt,am iről Dunbarra angol tudós is megemlékezik India tö r té n e te c. müvében (London, ), A népnek,amely Magyarországon abban az időben é l t, a Wiro nevet adták. ''Ar-^ r ó l van szó, hogy néhány törzsük Európából Ázsiába ván dorolt, és Indiába is " - id é z i Z a jti Ferenc az angol tu d óst. (Aucient In d ia, V o l.i. by jí.j.rapson - Cambridge, U n iv e rs ity Press, Z a jt i: Magyar éve zredek, 68. o ld. ) A w iro népet Z a jt i **varedaha* -nak és a hunok fa jtá já h o z tartozónak v é l i, amely ism erte a gabonát és részben fö ld m iv e lő is v o lt.

7 Későbbi, és mér magasabb k u ltú r'it alkotó la k ó i részben a Kaiikázus v id é k é rő l od atelep ü lt tu rán i népek, részben a Balkán f e l ő l érk ezett mezopotámia i szkitha szumirok v o lta k. A Balkán f e l ö l érk eztek oda a t r ó j a i néppel rokon pelazgok, valam int a paionok, vagy pannonok, melynek rokon t ö r z s e i a Balkánon és Magyarországon é lte k, fiflajd a f3;éta-dákok, agathyrszek le tte k o tt k u ltú rát alkotó lakosok. A Kr.e. első századokban pedig az Ural f e l 6'l érkeztek oda gótok, hunok, gepidák, avarok, akik hosszabb-^övidebb id e ig laktak o t t. E régebbi és ujabbkori népek maradikait a h on foglaló magyarság még o tt t a lá lt a Erdélyben és velük egybeolvadt, így a kaukázusi turánok és mezopotámiai eredetű népek maradékai ma is élnek a magyar nem zettestben. Az e r d é ly i agathyrszek a daha (d ák) n épcsoportba ta rto z ta k, rokonságban á llt a k a balkáni és dun ántú li paion (pannon; néppel, amely a Balkánon a th rák népcsaládban é l t. "A th ra k ia i hegyi nép, - a tru se - k ö z e li rokona v o lt az e r d é ly i agathyrsz népnek és s zk ita befo ly á s a la t t á l l t. " (H e ro d o t,iv.10ü.) Az e r d é ly i dáicokat (daha skythakat) Trajanus római császár ig á z ta le Kr.u. 107-ben. A rómaiak utf\n től 460-ig a hunok b ir to k o l ták E rd é ly t. A hunokat a tö rö k fa ju avarok v á lto ttá k f e l száz óv múlva, 560-bon. Az avar nép elgyengülése korában, 700 tá já n a tö rö k fa jú b olgár nép te le p ü lt E rdélybe, amely 9 magyarral- testvérn ép v o lt. A h u n-avar-bolgár népmaradván;>'hoz 896-ban a Med iából K r.e. a VI.században kiszakadt és az U ralnál más t ö r z s b e li magyarral egyesü lt magyar nép te le p ü lt oda és v e tte birtokába E rd élyt Magyarors z á g a i együ tt. átvonultak Erdélyen a gótok, gepidák, szarmaták is, de o tt tartózlccdásuk r ö v id v o lt óta a román nép birtokában van.

8 Erdély tö r té n e t i la k o s a i: kí^.rpok, gótok. E két nép ugyan cssk <?ittnenetileg je le n t meg Erdély te rü le té n, mégis simertetnünk k e ll a t e l j e s ség kedvéértí részben a z é rt i s» mert a romón t ö r - té n e tiró k a karpik v a ^ ^ k^rpok (ká.rp'^) népről nem adnak hat'í.rozott le ir n s t, A rom^^-n szerzők E rdély Története c. müvükben epjyütt e m litik e két népet, mint a rómaiakkal v a ló v a ló s zin ü le g szövetséges lé - p eket, * A rómaiak visszavonulí.sa ut^n megjelennek o tt a B a lti-te n g e r v id é k é rő l odav'^ndorolt gótok^ meg a Moldva terü le tén lakó, v o ló s zin ü le g geta-szarm azásű gótok. E gyelőre ism eret len, milyen erősségű v o lt e két nép, és hogy o rómaiakkal v a ló megegyezés a - lapjdn je le n t-e o tt meg^ sem azt nem tudjuk, h o ^ milyen je lle g ű v o lt uralmuk Dácia te rü le té n. A dékok 375 tá já n m egjcisérlik e lle n á lln i a hunok betörésének, amikor még a gótok zöme k e le t r e van D áciá tó l. Hasonló a h e ly ze t a k^.rpokkal is. Ezeket a következő században a Birodalommal v a ló háborúskodás közben még mindig egyéb helyeken (Moldvában, vagy másutt) ta lrllju k, és más vándorló népekkel e - gyütt többször is betörnek a keletróm ai - b izán ci birodalomba. A rró l v is zo n t szó sem le h e t, hogy a kárpok vagy a gótok ténylegesen birtokukba v e tté k volna D áciá t, Dácia v.ralm i és r a b lá s i körükbe ker ü lt terü letk én t j:ét ségtedenül könnyű zsákmányukká v í l t. Révükön, vagy más úton h a to lh a to tt be Dáciába a E/irpátok meg a Duna fo ly ó k özö tt már huzamos id e je v irá g zó Cseri-vahov ne*m új k u ltú ra. Ám ezt a behatolást nem k e ll f e lt é t le n ü l az egész egykori tartomány got vagy kárp m egszál].ásával egybekötni" (E rd ély T örtén ete, I. 63» o ld.) A kárpokat e ^ e lő tj a magyar tö r té n e tir á s is k e- vésbbé ism erte, i l l e t v e csak ta lá n a szaktudósok ism erték, a zért nem ':rt, ha i t t rüviö. ism ertetésüket adjuk. Az emigrációban é lő magyar tudósok f e l d e r í t e t té k már a kárpok e re d e té t és népi m iv o ltá t! különösen behatóan fo g la lk o z o tt ism ertetésükkel f t. d r. S zelén yi Imre tö r té n e t ir ó.

9 Az elsc' hivabalos tö rtén elm i adat I. D;^j?ius perzsa kir^ílynak tómsdí^sa a Duno v ö lg y e és Pannónia e lle n K r.e. i?13- ik óv, amikor* is hatalmas p e r zsa sere g ével 3 hónapig aljaidozott az i t t lakó kutasi-k.^.rpp.t és pannon törzsek k el vagy népekkel. Minthogy csapatai szamár és asszijc* fe lir íís ú tá b lákkal csalogatta k a fe n t i népeket'", v ild g o s, hjogy a Diina völgyében és Pannonidban (ta tro n -tó )szu m éra s s z ir n y elvet beszélő tö rzsek vagy népek é lt e k!'* (Dárius élete,. V ilá g s o ro za t, New York, 1924.) Ezek a népek o ly erősek voltak,h ogy Ddrius hatalmas seregét l.á á llito ttd k a Duna avagy a Dr^iva hidndl, amelyet D-^rius v e r e t e t t, és h'.rom hónapi alkudozás -utan, - amikor e népek k ik ü ld ö ttje á ta d ta Ddriusnak o titk o s jc lü ajándékot (béka, k ig y ó, sas és n y ila k ), DArius megértve a titk o s fen yeget é s t, hogy nem mint győztes sas fo g visszam enni, e lre n d e lte a gyors visszavon u lást, mire hidőrségét felk o n coltá k a kuta3i-kárpát-pannon csapatok, és M riu s g y o r s íto tt menetben t é r t v is sza B ábelbelu r- ba, Borshippara, Urukba, ahonnét e lin d íto tta boszszú- és k iir t ó hoci3''.ratfit ő v is s z a té r t szumérok u tódai e lle n. " (S z e lé n y i Imre, Vas^^rnapi L e v é l, 1962.mf.rc,3.) A kárpok teh á t skj^tha szumirck v o lta k s ig y i - gazat iirbak a krónüzások, hogy Dáriust a Dunánál a skythák v e rté k ziqq 515--bon. A kárpok ' gyik Zrdélybo való korábbi b etörésér ő l a következőt i:?öa Joseph -^iesner, Die Thraker c. müve 180.old ; Ián. "P h ilip p u s Ar'iűs a la t t s ik e rü lt a k á r- poknak mélyen benyomulniuk Dáciába, ami a rómaiak uralmi h e ly z e té t komoh.yan vcr.zélye z te tte (Z os. I. 20). A kárpokat, ' ' agy pannonokat a későbbi korban a ^rómaiak ijó szívesen sorozták lé g ió ik b a, akik aztán az állandóan :itolyó harcokban igen e l is p u sztu lta k, Ks^yoii v a l 6.:3inü azonban, hogy a honfo g la ló magyarok még ta lá lta k belőlük a Kárpát-medencében tö riís e k.t 896-ban 3 nagytömegű avarság k özött.

10 A hunok. A hím nép a szkitha nópcsal'^dba ta r to z o tt és a - mikor E rd élyt és Magyarországot birtokába v e tte, tulajdonképpen rokonai fö ld jé n te le p e d e tt l e, mert az o t t tal^vlt népek, - a dákok és agathyrszek u tó dai - ugyanabba a népcsal^dba ta rto z ta k, amelybe a hunok. A tutp.nföldi hun nép, a saka-szkithdk, a jü e - t s i hunok, a fe h é r hunok és A t illa hunjai ugyanegy nép: fo g la la t ja a magyar ő si alapelem nek." (Z a jt i Ferenc: Magyar évezred ek, Budapest, o l d.) Ezt a m egállapitá st vsz.lja több nyugati t ö r t é - nettudős is, G eiger néinet tudós s zerin t "A szkithak javarésze a Túrán k ic á ly s á g keretébe ta rto zó v o lt és annak legérték eseb b elemét képezte a szkithák k ir á ly i tö r z s e, a hatalmas hun nép." (E rd ély Törté n e te, 67. o ld.) A román akadémia kiadásában m egjelent Erdély Története a hunok év k ö z ö tti Erdél^jí- f ö l ö t t i uralmát p o litik a i-k a to n a i \aralomnak n evezi és nem "tén yleges m egszállás' '-nak. "Sem a történ elm i forrá sok, sem a r é g é s z e ti le le t e k nem tan ú sítjá k a füves s ik sá g i hun népr.'g hazánk te rü le té n va ló l e telepedését*^ - Í r ja. (E rd ély T örtén ete, 65.o ld.) A hun nép e r d é ly i és magyarországi szereplése valóban rö v id id e ig t a r t o t t és e szerin t állandó m egszállásról nem bessélhetürúc. Ha azonban f ig y e lembevesszük, hogy a hunok - p o lit ik a i és katonai biikásuk után - nem mind hagyták e l Magyarország és E rdély t e r ü le t é t, hanem bizonyos tö rzsek a magyar Felvidéken és Erdélyben maradtak, megdől a f e n t i vélemény és odamódosul, hogy a visszamaradt h\m törzsek állan dósu ltak és fe ls z ív ó d v a az utánuk o - d aérkezett avarságba, majd a marryarságba,r é s z tv e t- tek a kultúra to vá b b viteléb en és fe jle s z té s é b e n. Az is ism eretes, hogy a több rokon népből á lló hun népsép k özött é lte k olyan törzsek is, amelyek a nomádizálá.s m e lle tt é rte tte k a földm ivelésh ez amelyet Mezopotá.mia ér Kaukázus vidékén s a já t ít o t tak e l; am ellett h ozzájáru ltak a fe g y v e r - és harcmodor tö k é le te s íté s é h e z is, nem is beszélve a i?uh a d is zité s r 51.

11 A gepidák, A hunok uralma a ló l v a ló felszabadulásuk után - az V.század második fe lé b e n - a gepidák, a gótok egyik á g b e li népei v e tté k át E rdély f ö l ö t t az u- rálmat egy rö v id id ő re. A le le t e k tanúsága s z e rin t azonban csak E rdély egy részét b irto k o ltá k. U ralmukat az avarok és longobárdok döntötték meg 560 után. A gepidák va lósá gos uralm át, valam int e rd é l y i településü k arányát nem ism eri eléggé a t ö r t é nelem. Az E rd ély T örtén ete c. mu a Duna-Tisza középső folyásáh oz t e s z i te le p ü lé s i helyüket, Némely tö r té n e ti fo r rá s Pannónia d é lk e le ti részé re, ö z ir - mium város környékére» az id r t pedig 471-tol 670- ig * A gepidák egy része lé g y őzet ésük után I t á l i á ba, más részük a b izán ci birodalomba k ö ltö z ik. A megmaradtak szétszóródnak a Kárpátok k ö z ö tti te rü le te n s Íg y egyes e ls z ig e t e lt csoportok elju tn a k Dáciába, a Temesközbe i s, ahol beolvadnak az ő s la kosságba. A gepida név e lv ita th a ta tla n u l később is (a V II.században ) je le n tk e z ik, azonban nem mindig bizonyos, hogy ez a la t t az ig a z i gepidákat k e ll értenünk. Egyesek á llít á s a s z e rin t a gepidák tö rz s e l e t t volna az E rd élyt benépesítő őslakossággal le g s z o rosabban és leghuzamosabb id e ig együtt ó lt népség. M ivel sem ilyen bizonyos nyom nem ig a z o lja e zt az á l l í t á s t, mondaként e l k e ll tűnnie tö r té n e t ír á sunkból.. (E rd ély T örtén ete, 67.o ld.) A k e le t r ő l abban a korban nyugat f e l é áramló indogermán népek íviagyarországon és ú gyszin tén E r délyben is csak rö v id id e ig tartózkodtak mindig, mert egyre újabb és újabb népáradat zúdult utánuk k e le t r ő l a tu rán i népcsaládból, amely továbbnyomta onnan őket. Az avarok. Az avarok a hun népcsaládba ta rto zta k. T ö rté netírásunk k é t fé le avart különböztet megl a tö r ö kös, vagy k e le t i avart és a hun avart,am ely t u l a j donképpen a la va r, vagy v is s z a té r ő hun v o lt.

12 "A bizán ci Író k n á l felbukkanó (a)var-cbu n i öszs z e te tt népnév és ennek egyik f e l e a v a r -t, másik hun-t je le n t. A felü lk erek ed ő hun réteg később a maga nevét te h e tte általán os népnévvé. A nyugati források is irnak avarokról, akiket hunok-nak is hivnak (a v a r i qui e t hunni nom inatur)." (L á s zló : A honfoglaló magyar nép é le te, 97.o ld.) Az avarok k ö zö tt k e zd ettő l fogva fe n n á llo tt a v is z á ly a k é t fé le népiség m iatt.az egymásközti v i szálykodás azonban inkább csak vetélkedés v o lt s a fejed elem vála sztssb ó l ered t, mert mindegyik a maga népéből akart fe jed e lm e t v á la s zta n i. Az avar s z á lla s te r ü le t központja a Magyar A l föld ön és a Dunántúlon v o lt, de uralmuk jó v a l t ú l- t e r já d t Magyarország határán^ Nyugaton benyúlt e - fé s z^ i a mai Bajorországba, északon Morvaországba. F elvid ék et azonban nem s z á lltá k meg v a ló s á g o s a, mert o tt hun maradvány nép é l t. M egszállták E rdély f e l é Békés és Bihar megye a lfö ld i r é s z é t, E rdélyben a M eszesi-kaputól (z ila h n á l) a Maroson keresztü l az A lfö ld r e visszakanyarodó iv e t és a Küküllő mentét. Azonkívül a Balkán f e lé v e ze tő f5 útvonal to rk ola tá n á l ta lá lju k nyomukat. Fejedelm i tö r z s e ik az ország középpontjában hely ezk ed tek e l l F e jé r és Tolna megye, Pest környéke, a Tisza-Duna köze és Bihar megye a fe je d e lm i tö rzsek e ls ^ s z á llá s te r ü le te. (L á szló Gyula megállapítása. ) A K is - és Nagy-Kunság avar t e r ü le t e ir ő l árpádházi k irá ly a in k Erdélybe b e le p ite ttó k az avarokat (hunokat, akkor s zé k e ly e k e t). Talán Ekkor te le p ü l tek a S zék elyfö ld re a bessenyők i s, mert Őket nyugaton együtt em legetik a szék elyek k el. A román tö rté n etx rá s term észetesen az avar népr ő l is - mint e lő d jé r ő l,o hunról - mint rabló népr ő l em lékezik meg, h o lo t t az avar nép abban a korban magasabb m űveltségi fokon á l l t, mint Európa bármelyik k eresztén y népe. íijs m elyik nép nem v o lt abban a korban "r a b ló " nép? "Az avarok számára a T is z á tó l k e le tre eső te rü le te k csupán ra b lá sra, hűbéri-adó behajtására és

13 harcosok toborzáséra s zo lg á ló te rü le te k e t je le n te tte k. A zsékinány- és éíelem szerzés, valam int a h a d viselésh ez szükséges csapatok toborzásának l e hetősége magyarázza meg az u.n. "b arb ár" népek köz ö t t i fe lso b b s é g é rt v iv o t t harcot,valajnint azt is, hogy mindezek a h ód itó népek! - gótok, hunok, g e pidák, avarok - uralm i körüket ig y e k e zte k mindjobban k is z é le s ite n io Csak ig y érth etjü k neg, hogy egy, az avarhoz h a s o n ló a r á n y la g kisszámú és j e len ték telen e re jű nép h ir te le n, - miután a Icn gobárdok s e g íts é g é v e l e lű zte a r e t t e g e t t gep id ákat, - a b izán ci birodalommal és nyugati szom szédaival szem beszállni tudó ó r iá s i hatalommá v á ljé k. '* (E r d ély T örtén ete, 67. o ld.) A nyugati tö rté n e tíró k - a hajdani k o lo s to r i fe lfo g á s t utánozva, - álta láb an " bar bárok"-nak nev e z ik müveikben a nemkeresztény népeket; mértékük a keresztény h it, a k e r e s z tv íz,h o lo tt azok a lovas nomádok, vagy részben pásztorkodó és részben f ö l d művelést üzo félnomádok korábban ré s z e s ü lte k a Mezopotám iából, K ín áb ól, Egyiptomból kiáradó földm ű v e lé s t, kézművességet vagy iparosodást f e j l e s z t ő kultúra áldásaiban. A m ellett megvolt a steppe k u l tú ráju k i s, amely s z in té n nem maradt messze a nyug a ti k u ltú rá tó l. Azoknak a népeknek teh á t az e ^ i k műveltség - ha le h e t e k ife je z é s t h a szn á ln i,- isak ráadás v o lt. AZ e m líte tt nyugati betegségbe estek a rr«mán tö rté n etíró k i s, amikor a k e le t i népeket barfbárok"-nak nevezik. Ugyancsak ellentm ondást v á lt k i az a megáxj.»pitásuk is, amelyben ra b lá s t és erőszakos toborzást tu lajdonítanak a k e le t i népeknek. A ra b lá st és a le g y ő z ö tt népekből va ló katonatoborzást a hajdankorban nemcsak a k e le t i, hanem a nyugati népek is űzték; sőt korunkban is ugyanazt csele k s zik. Avagy p éldáu l milyen úton á l l í t o t t a össze a hatalmas római nép, - a román nép á l l í t ó lagos őse - azt a számtalan lé g ió t, a m ellyel a népeket le ig á z ta, ha nem a le g y ő z ö tt népek f ia ib ó l? lis hogy ne menjünlc olyan messze a történ elem ben.

14 kérdezem,nem v o lt - e rablás a magyar te rü le te k b ir tokbavétele és többszörös k ifo s z tá s a, ami az o t t lakó népek megkérdezése nélkül és e lle n é re tö rté n t - megcsúfolva a népi önrendelkezési jo g o t, emberi humanitást. i s v á jjo n nem erőszakos katonatoborzés-e az, amikor az e r d é ly i magyarok és szászok fia in a k e z r e i t a román hadseregbe sorozzák megkérdezésük nélkül? ^ s rém az-e a balkáni szlávok és az oroszok immár évszázados hasonló e ljá r á s a? Az id é z e tt mü az avarok számáról is olyan le k i- c s in y lá le g i r, mintha az avar nép csak egy k is j e len ték telen *portya-csapat l e t t volna. A magyarországi ásatások eredménye alapj-^.n ma már tudjuk, hogy az avar-hun nép számos és erős nép v o l t. L ászló Gyula kutató még az avar b irod a lom összeomlása után Magyarországon maradt avar töredéket is hasonló erősségűnek ta r tja a honfogla ló magyarokéval. Az pedig gondos számitás szer in t mintegy f é lm illió v o lt. Olyan sereg, ille t v e nép abban a korban igen erősnek számit o t t. M ivel az avarok két csoportban érkeztek hazánkba,fe lte h e tő, h o ^ a román tö rté n e tir á s csak az egyik et v e s z i számításba, - ha a le k ic s in y lé s nem szándékos, AZ avarok egy része pedig mire a h on foglaló magyarok hazánkba é rk e zte k, a Balkánra és Bajorországba t e lep ü lt. Nem kisebb téved és, - ha nem szándékosság! - a román tö rté n e tíró k r é s z é r ő l, amikor azt irjá k,h o g y "a z avar homál^ os ered etű nép v o l t " és két só gbevonják Erdélyben v a ló nagyobb le te le p e d é s é t, v a la mint azt i s, hogy valam ilyen k u ltú rája l e t t voln a. "Az avaroknak tu la jd o n íto tt kevésszámú nyugate rd é ly i és tem esközl l e l e t va ló szin ü leg nem is maguktól az avar októ], szárm azik, hanem valam ely r o konkultúrájú n é p tő l, fe lt e h e t ő le g a s zlá v o k tó l s nemkevésbbé az új éks-sert és fe g y v erd iv a to t utánzó bennszülött la k o s s á g tó l," (E rd ély T ö rté n e te,6 7.o, ) Az avarok ered etére vonatkozólag előrébb már röviden m egfeleitü-ül, teh át megdől a "homályos e - red et" véleménye. A hun-avar k u ltú rá ró l, vagy in kább m űvészetről rnár sokat Írta k e lfo g u la tla n t ö r té n e tíró k, i t t csak röviden en n yit!

15 'IsTneretes, hogy a perzsa művészetben, s ze re p lő és a m agyarral egyező gazdag motivum-anyag e re d e t i l e g nem perzsa fejlem én y, hanem a szomszédsagaba% k erü lt hunok v it t é k P erzsia b a, miként ism eretes, hogy az európai hun birodalom összeroppanása utdn Bizáncban a hun selyem gazdag motívuma j ö t t d iv a t ba, Priszkusz szemtanú i r j a, miként hímezték Réka kirr.lyno, A t t ila fe le s é g e és udvarhölgyei a f é r f i ak és maguk ünneplő v is e le t é t.'* (Z a j t i! Litegyar évezredek, 292. o ld.) A román n é p v is e le t d is z ité s e is a hunoktól-avaro k tó l leszárm azott magyaroktól ered, E ls5 nagyobb á tv é te le akkor tö r té n t, amikor a törökök e ls ő nagy hadj'-ratuk id e jé n Déln:3gyaro_3zágról, de különösen Hunyad m eséb ő l elh u rcoltá k a f é r f i lakosságot s a magyar n ^ román pásztorokkal házasodtak össze, a - melynek következménye le tt,h o g y a hímzést és egyéb r u h a d is z ité s t, la k á s d is z ité s t kölcsönadták a román népnek. A b olgár nép. 'A bolgár népnek a magyarral való k ö z e li rokonságát - vagy éppen azonosságát - már b e b iz o n y íto t ta 0 tö r té n e tír á s. A Theiphanes,Nichephorus és más b iza n ti tudósok müveiben! hun,hunobundo-bolgár, o - nogunduri, hunkorragoi és más hun-magyar e re d ete t b izon yító neveken jönnek e lő. De az arab iró k még jobban f e lfe d ik elő ttü n k a bolgí^j? nemzetség t i t k át, a bolgárok n y e lv ét a kazárokéhoz hasonlónak v a llv á n. A kazárokkal a zo n o sítja a bolgárokat az orosz Nestor i s.. A b olgár nép e g y k o ri magyar rokonságát m egállap ít ja a tudós JernejT- is "Izm a elitá k '' cimü é rte k e zésében, amelyben az izm a e lita és kalandor k i f e j e zések - a bolgárokra vonatkozólag - ' khajlantur azonos je le n té s é t mutatja k i. E nevek a magyarban mint: Kai, K alóz, K alocz, Kálózd ta lá lh a tó k meg. S név kalózkodást, já r'^ s t-k e lé s t je le n t. Már Ibas Katina örmény tö rtén etiró ^ k a la n d or hunoknak" t a r t ja Őket. (Lukácsyl A magyarok ő s e le i, hajdankori n evei és la k h e ly e i, 95.o ld.)

16 A bolg'^.r nép hajdan a Kautózus északi részén la k o tt, egynyelven, magyar nyelven beszélő hun nép v o lt. H^vsz-^-zadokon?^.t fe n n ta rto tta a rokons-^-got k e le t i rokon aival, akikhez kalm drait is gyajcron elk ü ld te. A b olgár nép a honfoglaláskor D élkelet-m agyarországot ta r to tta birtokában, amely benyúlt a Maros völgyéb e, Erdélybe is. A ró la szó ló rövid i s mertetés csak azt a c é lt óh ajtja s z o lg á ln i, hogy bizonyítsuk, miként o is b e le ta rto z o tt abba a l e származási lán colatb a, amely a szkitha-hun-avarfa- Jil magyarság E rdélyre vonatkozó le g ré g ib b tö rté n e t i szerep lését mutat ja be. A honfoglal-^skor a bolgárok és magyarok közt nem v o lt harc, ami a közös leszárm azás, a rokonság tudatát t é t e l e z i f e l. Menü Marót b olgár fejedelem, Árpád fiá h o z adta lányát fe le s é g ü l, ami a rokonságot csak e lm é ly ít e t t e. A szlávok. "A Balkán s zlá v népelemei is -egy bizonyos százalék lebontásával - je le n tő s csoportjukban a szkitha fa jis á g török-ugoros je lle g é t tü n te tik f e l ; i s mérvét mindazon je lle g z e te s s é g n e k, amelyek az o - rosz puszták u g o r-ta tá r csop ortozataira i l l ő megá lla p ítá so k. " (Z a jt i; Magyar évezredek, 391*ol<i») Ez a m egállapitás a balkáni s zlá v népek tu rá n i- ságát - vagy nagyrészbeni tu rán iságát - van h iv a t va b izo n y íta n i. Ha e m egállapitás r á i l l i k a b a l káni szlávok ra, méginkább r á i l l i k a m agyarországi, i l l e t v e e r d é ly i szlávok ra, akik k özött ig en sok szarmata é l t, akik médiai eredetűek v o lta k. Az e r d é ly i szlávok száma csek ély le h e te tt, őket a hunok nyugat f e l é v a ló áramlása űzte a Balkán f e l é R r.e. 300 táján*, Erdélybe pedig főként az a- varok t e le p ít e t t é k 560-ban. "A s z lá v népek k özép-eu róp ai m egjelenése egybee sik az avar hódítás k e zd etével. Ez az egybeesés nem v é le t le n, hanem az avarok nagyszabású t e l ^ i - t é s i rendszerének következménye. A szlá v népeket ugyanis gyűrűként t e le p ít e t t é k maguk köré ós had

17 j?^j?atukban előcsapotként v e te tté k harcba. Úgy j^.rtak e l később a magyarok is a bessenyőkkcl, szél^elyek k el és kunokkal is. Ez is egyik oka, hogy a szék elyek et meghódolt, helyesebben c satla k o zott népnek k e ll tekinten ünk..(lászlóia h on foglaló magyar nép é le t e, lo l.o ld. ) őket K riezsa Istvá n szláv-k u tató igy je lle m z i! "A szln.vok mocsarak és erdők közepette é lte k az e - gész összlí'lv korszakon k e re s ztü l. Ennek m e g fe lelő - le g a szl»^.vok elsősorban ha Íjászattal és vadászatt a l fo g la lk o z ta k." "M egta lá lh a tó k nemcsak az észa k i hegyvidék pereme te r ü le té n, hanem a Dunfntul dombvidékein, valamint az e r d é ly i medence s z é le in, nzonben jó f o r mán t e lje s e n hiányoznak a K is - és N agyalföldön, az ú gyn evezett M ezőföldön, valam int az i;rdélyi-m ed en ce belsejéb en, a Mezősében. A szlávoknak ez a peremi elh elyez':ed ése k iz á r ja annak a le h e tő ségét, h o ^ i t t jelen tőseb b form ációk alakultak volna kiv (L t:.s z1ói a h orjfoglaló magyar nép é le t e, lo J.o ld.) A szkithák. A szkithák E rdély le g ré g ib b tö r tó n e ti lakoani v o lta k ; Magyarországon és Erdélyben már Kr.e.2500 tá já n je le n v o lta k. Későbbi utódaik az agath yrszek, dííkok szin tén szkitho népek v o lta k, ism ertetésük teh át id e ta r to z ik. M ilyen nép v o lt a szkitha? A szkitha népelcet a nyugati tö rté n e tirá s á lt a lánosságban árjáknak t a r t j a, azaz indoirániaknnk, amely m eg jelö lés h e ly e tt korunkban az"indoeu rópai e ln evezést használják. E zzel a fe lfo g á s s a l szemben a.k e le t i tö r té n e tir á s és némely n yu roti t ö r t é n e t i ró is nagyi'észüket a tu rán i népcsaládba sorozza, Hagy Géza magyar -cudós mondjo e k érd ésrőll"öem - m iesetre sem le h e t e lv á la s z ta n i a szkithákrt azon később fe ltű n t közép- és b e ls ő á z s ic i nomádokt- hunok, magyarok, kunok, turkománok, ta tá ro k, k i r g i zek, mongolok - c s a lá d já tó l, akiket turánoknak i s merünk. ( Z a j t i : Magyar évezredek, 1 9.o ld.)

18 A szkith&k: űagynrorsz'^.^i és e rd é ly i szerep ló sór51 angol tudomány ig y 'e m lé k e zik meg: "A Mogyar A lfö ld és Erdély jelen ték en y része szkitha fö ld v o lt R r.e. c hetedik század óts és vp lószin ü, hogy leg??l'bb kezdetben n nogy szk ith o birodclomhcz tart o z o t t. (The Conbridge Ancient H istory V I I I. ) A Feketetenger észnki p s r tjo mentét o Dontól kezdve ü Ounp irá n y á ig o k ir á ly i, o földm ive lő és le g e lt e t ő nomád szkithak lakták már ősidólc óta, de 0 íü?.e szr^.zadtól kezdve tö r té n e tile g is ig a - zo lh atóla^ nzck la k t% e te r ü le t e t. Birodalmuk benyúlt Erdélybe is c b esszarábiai te rü le te n A t. E te r ü le t k e le t i részén c le g e lt e t ő szkithak, a Meot i s z t ó l a Duna to r k o la tá ig a félnomád, fö ld m iv e lő szkithák laktak. A magyarországi és e r d é ly i szkithák a szkitha népcsoport nyugati szárnyát képezték. 'Amikor az os-jászok-jazygok, azután a fa jt a szerin t hozzájuk sorolható e r d é ly i dákok és a dákokkal f a j i l a g azonos góták, - akiket v is zo n t a tbj?ákok e litjé n e k t a r t o t t maga Herodotos is, - laktak az Alduna és Középduna tá já n, tulajdonképpen a szkitha fajtán ak más és más te le p ü lé s i c s o p o rtjá ró l tö rté n ik em lít é s, " ( Z a jt i : Magyar évezredek, 3 8 ű.old.) Strabo s ze rin t a IVieotisztól a tran sk asp ii terü l e t i g nyúlt a szkith ákkal a zo n o síto tt dák és géta fa jtá k egyvonalú te r je s z k e d é s e,sőt azontúl egészen India közepéig. A szkithák indoiránisáp-át a szkitha papság medb a k tria i nyelvhasználata alapján v é lik b iz o n y íth atn i, amelyet akkor i^gy használtak azok a papok, mint korunkban a r.k a to lik u s papok a la t in t. Nagy Géza és Fischer K ároly m egállapítása ig y hangzik e kéi*désrői; ' A szkitháknak^ mint a szkithaságban b en n foglalt hunoknak is ZarathustKi id ejéb en és még azután is hosszú időn át - mágusi papsága ré-r vén - csupán papi nyelvük v o lt az árja nyelvcsalád körébe s o r o lt, ú gyn evezett m ed-baktriai n y e lv já rása, az aveszta "^akkori ir a t á s i n y e lv e. (Z a jt i: Magyar évezredek, jl A.o ld.)

19 A rómaiak. A rómaiak csak mint hóditók volta k je le n Erdélyben, mintegy 165 eszten d eig. Rövid ism erteitésük csak k ie g é s zíté s k é n t tö rté n ik, részben a z é rt, mert az e r d é ly i kultúra alkotasdban ré s zt v e tte k, részben p edig - vagy inkább főként - a zért, mert a román nép hajdani o tta n i szereplésükre a la p ítja "róm ai" e re d e té t. A rómaiak állan dó hadsereget, légió k a t t a r t o t tak Erdélyben a rend fen n tartása c é ljá b ó l. Consul á l l t a k özigazgatás élén, aki teljhatalrad úr v o lt o t t. Az szedte be az adót, mint Róma h e ly ta r tó ja. A rómaiak o t t lé t e - a rö v id id ő ellen ére is - h o zzá já ru lt E rd ély kultú rája fe jle s z té s é h e z ; tö k é le te s e d e tt a fö ld m iv e lé s, kézm ivesség, bányászat, utak, erődök épültek, megindult bizonyos v á ro s ia sodás, a műszaki és m űvészeti haladás. A római korban sokat emelkedett a só-, arany-, ezü stbán yászat. Az arany- és ezüstbányászatot k ezdetben bérbeadták, de később - a nagyobb haszon kedvéért - magánkezeiésbe v e tté k. Az E rdély T örtén ete cimü mü a m egszálló római csapatokról és az o d o te le p ite tt föld m ivesek ről azt Í r j a, hogy azok nagy számban volta k je le n." A következőkben, - a dák nép ism ertetésében, - f o g l a l kozni kívánok e k érd éssel. A dák (dnha) nép. A dájc nép tö r té n e t i ism ertetését a tö b b i hajdan i e r d é ly i nép ism ertetése utánra hagytam, m ivel is m ertetése ö sszefü gg a román nép leszárm azási e l m életével, amely részleteseb b m gyarázatot igéqytjl. Milyen nép v o lt a dák? Á ltalán os tudományos vélemény s zo rin t a szkitha népcsaládba t a r t o z o t t ; annak tu rán i csoportjába. E fe lfo g á s t u ^ a n több n;^g9t i történ ijtiró v it a t ja. Maguk a román tö r té n e tír ó k is tv^rmészotoson á r já nak, indoeurópainak ta r tjá k. A lb e rt W irth tö r té n e tír ó s ze rin t ős finnek v o l tak.

20 űs finneknek törtöm a dákokat, n dunomenti o r szágok e le grégib b la k ó it. A dákok az Avesztában és a Hahabharatában mint daha" és "dasa fo r d u l nak e lő. A Dunától vándoroltak a dákok Krimbe, az A rai tís Kaspi tó közé. Az in d ia i hadjáratra Nagy Sándor lo v a s a it is ők adták. Kanszuban (Kinában; m egalapították Da-ata vá rost mint "dah iak", f ő eredő tö rzse le t t e k a Jüe-tsiknek,akik mint Gutik, vagy Geták (ő s k in a iu l! Goat) T ib et fe n n s ik ja ir ó l a T iu su -ig (T is z á ig ) laktak. Ha a dákok árja neveket v is e lte k is, úgy e;. csak á rja b efo lyá st je le n t, A tu rá n i népek ugyanis később á r ja népekkel is k everedtek és a Dunától India s z iv é ig te rje d te k e l. " " A t t ila címzésében - A t t ila Hex Hunnorum, Medorum, Dakorum - o tt s ze re p el a dák is. A szakirodalom a dákokat és hunokat egy gyökérről e r e d te ti, v iszo n t a hunokat a h o n foglaló magyarokkal azonos ít j a. " (Z a jti*. Magyar évezredek, 5<^'4,old.) Lukácsy K r is tó f magyar tö r té n e tir ó a több, mint kétezeréves örmény tö r té n e t i forrásokat fe lh a s z nálva a következőket i r ja rólu k i ' 'A sakn ntv a zsák fogalm ával függ össze és ra b lá s t, fo s z to g a tá s t, kalandort je le n t. Magyarországon sok szó ta lá lh a tó, amely összefügg vele,' úgymint; öag, Sághy, Ip o ly s á g, Csák-vár, CsáJc-tornya és a Cs^Jci név. A dáhokra emlékeztetnek a magyarhoni Tahok, a - k ik et Jerney e m lit. *i/éteznek, - úgymond,- Csángó, Ganyó, Matyó és Taho n évvel j e l ö l t magyar felek e-r z e t e k '. (Lukácsy*. ü magyarok őselei...^ 98. o ld.) Ezeket a népeket az örmény tö rté n e tírá s mind a chus, chusan, chusita n évvel j e l ö l i és a szikitha népcsoportba sorozza. Közéjük ta rto zta k a párthuszok is, akiket a k in a i tö r té n e tír á s a " t a h ia ", t ia o - t s i (doha) népből e r e d t e t i. Ugyancsak dáhok v o lta k Luk'csy s ze rin t a baktriánok is. E zzel az e lm é le tte l szemben a román t ö r t é n e t í rá s, - k özeleb b ről az E rdély Története cimü mü - m egállapítása s z e rin t "a már korábban Erdélyben és a szomszédos terü letek en é lő ősnépekhez nomád p ásztortörzsek te le p ü lte k é s za k -k e le ti irán yb ól és