Vaskuti András. Összehasonlítása a Be. korábbi és a évi CLXXXIII. törvény által módosított rendelkezéseinek

Átírás

1 Vaskuti András Összehasonlítása a Be. korábbi és a évi CLXXXIII. törvény által módosított rendelkezéseinek Forrás: Magyar Közlöny évi 201. szám Kihirdetve: december 30. Hatályba lépés: március 1. (fő szabályként, az ettől való eltérések külön jelezve) Indoklás forrása: T/1864 Javaslat A évi CLXXXIII. törvénynek a Be-t érintő változtatásai Általános indokolás Tekintettel arra, hogy a büntetőeljárások főként első fokon húzódnak el, így a törvényjavaslat az első fokú bíróságok eljárásainak gyorsabbá tételével, továbbá az eljárásban résztvevő személyek eljárási jogait ténylegesen nem szolgáló, csupán formális garanciákat biztosító szabályok megváltoztatásával kívánja elérni büntetőeljárások gyorsabbá tételét. A jogalkalmazási tapasztalatok alapján a büntetőeljárások időszerűségének javítása, illetve racionalizálása céljából a törvényjavaslat Be.-t az alábbi főbb csomópontok mentén módosítja. A törvényjavaslat módosítja azokat a szabályokat, amelyek csak formális garanciát biztosítanak az eljárásban, de amelyek ténylegesen nem szolgálják a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási jogainak a biztosítását. Ennek megfelelően a törvényjavaslat szerint a kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalása mellőzhető, elegendő azok megtörténtére utalni a jegyzőkönyvben, illetve a figyelmeztetésre adott válaszokat rögzíteni. Emellett a törvényjavaslat főszabállyá teszi a vádlott, a tanúk és a szakértők vallomásának felolvasás helyett ismertetését. A törvényjavaslat a nyomozás határidejének meghosszabbítására vonatkozó szabályokat rugalmasabbá teszi, bővíti a nyomozás menetét ténylegesen ismerő ügyész mozgásterét a határidő módosítások terén. Ezzel mind a nyomozó hatóságok, mind az ügyészségek adminisztrációs terheit csökkenti. A törvényjavaslat a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróságok kizárólagos illetékessége alá tartozó ügyek közül egyes ügycsoportokat kiveszi a kizárólagos illetékesség alól. Az ügyek egyenletesebb elosztása csökkenti a megyei bíróságok székhelyén lévő helyi bíróságok terheit, ami gyorsabbá teheti az eljárásokat. A legjelentősebb módosítás a közlekedési bűncselekmények kizárólagos illetékességének megszüntetése, amelynek fő indoka, hogy a gazdasági, technikai fejlődés eredményeként általánossá vált a gépkocsi használat, és így elvárható a KRESZ ismerete valamennyi bírótól. A törvényjavaslat a védő kötelezettségeként írja el ő, miszerint akadályoztatása esetén köteles helyettesítéséről gondoskodni, valamint ezen kötelezettség elmulasztását megfelelően szankcionálja. A törvényjavaslat célja ezzel a véd ők eljárásbeli fegyelmének, tárgyaláson való részvételének,javítása", az eljárást taktikai szempontból elhúzó magatartásának megakadályozása céljából. A törvényjavaslat az eljárások gyorsítása érdekében egyszerűsíti az ügyész kizárására vonatkozó szabályozást. A Be. jelenleg nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályozást, hogy a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban megindult büntetőeljárásról a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljáró értesítésre kerüljön. Ezért a törvényjavaslat megteremti a törvényi alapját annak, hogy a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljáró hivatalosan tudomást szerezzen a büntetőeljárás megindításáról, és az ne csupán az állomány tagját terhel ő bejelentési kötelezettségtől függjön. A törvényjavaslat a közvetít ői eljárásra utalás előtti kötelező ügyészi meghallgatást megszünteti, és a meghallgatást az ügyész részére a továbbiakban csak lehetővé teszi. Az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a kötelező ügyészi meghallgatás helyett, az ügyészre bízza, hogy szükség szerint meghallgathassa a feleket.

2 Az eljárások gyorsítása érdekében a törvényjavaslat szélesíti a tárgyalás mellőzéses eljárás alkalmazásának lehetőségét azzal, hogy öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetén is lehetővé teszi a jogintézmény alkalmazását. Végül a törvényjavaslat megteremti annak törvényi alapjait, hogy a bíróság a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is lefolytathassa az eljárást és hozhasson ügydöntő határozatot, ha a vádlott bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ezt az eljárási formát fiatalkorú vádlottal szemben azonban az életkori sajátosságokra figyelemmel nem teszi lehetővé évi CLXXXIII. tv 123. bíróság összetétele 14. Be. régi szabálya bíróság összetétele 14. Be. új szabálya (4) A megyei bíróság mint elsőfokú bíróság - az e törvényben meghatározott esetekben - két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban járhat el. (4) A helyi bíróság és a megyei bíróság, mint első fokú bíróság az e törvényben meghatározott esetekben két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban járhat el. A Be a meghatározza a bíróság összetételére vonatkozó szabályokat. Eszerint a helyi bíróság egyesbíróként, vagy ha a bűncselekményre a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. A bíróság a tárgyalás előkészítése során egészen a tárgyalás megkezdéséig élhet azzal a lehetőséggel, hogy az ügyet a bíróság tanácsa elé utalja. Erre két esetben kerülhet sor: ha a bíróság megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől eltérő, törvényes minősítés szerint nyolc évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, vagy ha azt egyéb okból, pl. az ügy bonyolultsága miatt indokoltnak tartja. A hatályos szabályozás alapján az ügy öttagú tanács elé utalására kizárólag a megyei bíróságokon van lehetőség. Ma már azonban a helyi bíróságok előtt is gyakoriak a sok vádlottas ügyek vagy például a több száz rendbeli vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények. Az ügyek bonyolultsága, szerteágazósága, nagy terjedelme és a speciális jogi ismeretek igénye indokolttá teszik, hogy a helyi bíróság is eljárhasson öttagú tanácsban. A leírtakra figyelemmel a törvényjavaslat módosítja a bíróság összetételére vonatkozó szabályokat, és lehetővé teszi az öttagú tanács elé utalást a helyi bíróságokon is. A törvényjavaslat hasonlóan a megyei bíróságra mint elsőfokú bíróságra vonatkozó szabályozáshoz úgy rendelkezik, hogy az öttagú tanács elé utalásra ;,a törvényben meghatározott esetekben" van lehetőség. Az öttagú tanács elé utalás eseteiről és feltételeiről a 271. rendelkezik (1) első fokú bíróság illetékessége 17. első fokú bíróság illetékessége (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény határozza meg. első fokú bíróság illetékessége 17. (5) A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk ), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet) - kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk (1) bek.] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk (1) bek.] -, a közlekedés (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg. első fokú bíróság illetékessége 17. (5) A közveszélyokozás (Btk ), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk ) esetén a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetve a főváros területére terjed

3 körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. ki. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, a kiskorú veszélyeztetése (Btk ), a közveszélyokozás (Btk ), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk ) esetén a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére terjed ki. A törvényjavaslat egyes bűncselekmények elbírálását kiveszi a megyei bíróságok székhelyén lévő helyi bíróságok kizárólagos illetékessége alól, mivel a korábbiaktól eltérően ezen bűncselekmények elbírálásához, így például a közlekedési bűncselekmények vonatkozásában is, már nem szükséges különös szakismeret, a gazdasági és technikai fejlődés eredményeként általánossá vált a gépkocsi használat, és így általánosan elvárható a KRESZ ismerete is. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének esetén az a kérdés, hogy milyen magatartás-formát írnak el ő a foglalkozási szabályok ugyan különleges szakismeretet igénylő ténykérdés, de ennek megállapítása vagy a megítélése nem a bíróság, hanem a szakértő feladata. A törvényjavaslatban foglaltak, közvetetten, a büntetőeljárások gyorsítását célozzák, mivel az ügyek egyenletesebb elosztása csökkentené a megyei bíróságok székhelyén lévő helyi bíróságok terheit. az eljáró bíróság kijelölése /A. A Legfelsőbb Bíróság az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az ügy elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. 126 bíró kizárása 25. hatályba lépés: kihirdetést követő 8. nap bíró kizárása 25. Ha a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható. Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható. A visszaélésszerű joggyakorlás visszaszorítása, az elfogultsági kifogással visszaélők eljárás elhúzódását eredményez ő magatartásának megakadályozása érdekében a törvényjavaslat a Be át úgy módosítja, hogy nem csak a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük, hanem a terhelt is rendbírsággal sújtható, ha ugyanazon bíró ellen az adott ügyben ismételten alaptalanul jelentett be kizárási okot, mint jelenleg is az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja kizárásának indítványozásánál. 127 ügyész kizárása 32. ügyész kizárása 32. (5) Az ügyész kizárásáról az ügyészség vezetője, az ügyészség vezetőjének kizárásáról a felettes ügyészség vezetője határoz. (5) A megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész határoz. A főügyész, valamint a legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész határoz.

4 Az eljárások gyorsítása érdekében indokolt az ügyész kizárására vonatkozó szabályozás egyszerűsítése. A gyakorlati tapasztalatok szerint az eljárás arra jogosult résztvevői leggyakrabban elfogultságra hivatkozva az adott főügyészség, és az illetékességi területén működő valamennyi helyi ügyészség kizárását kérik az ügy elbírálásából. Az ilyen kérelem értelemszerűen a főügyész, valamint a vezető ügyész személyét is érinti. A hatályos szabályozásból következik, hogy egyazon kérelem alapján, változatlan indokkal az ügyészi szervezetben legalább három határozatot kell hozni. Mindhárom határozat panaszolható, ez további három határozatot jelent, az elutasítás indoka általában ugyanaz. A panasz elbírálására a felettes ügyész jogosult, így az iratok felterjesztése sem mellőzhető. A törvényjavaslatban foglalt módosítás ezt az eljárást egyszerűbbé teszi azzal, hogy a megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészségek valamennyi ügyésze, illetve a főügyészségi ügyészek ellen bejelentett elfogultsági kifogás elbírálására a főügyészt, míg a főügyész, illetve a Legfőbb Ügyészségi ügyészek ellen bejelentett elfogultsági kifogás elbírálására a legfőbb ügyészt jogosítja fel. a védő a védő (5) Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki. A bíróság által helyettesként kijelölt védő a kirendelt védőre irányadóak szerint jogosult díjazásra, továbbá költségtérítésre. A költségek megtérítésére az e törvényben meghatározott kivétellel a meghatalmazott védőt kell kötelezni. A törvényjavaslat a védők perelhúzó magatartásának megakadályozást célozza. A hatályos törvényi szabályozás szerint, amennyiben a vádlottnak meghatalmazott védője van, akkor kirendelt védő ugyanabban az ügyben nem járhat el. Így abban az esetben, ha a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelenik meg, és a véd ő részvétele a tárgyaláson kötelező, a bíróság nem tud tárgyalni. A törvényjavaslat ezért lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a tárgyaláson meg nem jelent, és helyettesítéséről sem gondoskodó meghatalmazott védő helyett, kijelölje a helyettesít ő védőt, a meghatalmazott védő költségére. A helyettesítő védő díjazása és költségtérítése a kirendelt védőre vonatkozóak szerint történik. A védői díjat, illetve a költséget a bíróság állapítja meg a kirendelt véd őre vonatkozó díjmegállapítás alapulvételével, és a megtérítésére mint okozott költség megtérítésére a mulasztó védőt kötelezi. a védő a védő [A védő köteles] e) akadályoztatása esetén előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülése kivételével helyettesítéséről gondoskodni, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező, f) az akadályoztatás tényéről ha ez lehetséges az eljárást folytató bíróságot, ügyészt, illetőleg nyomozó hatóságot az eljárási cselekmény megkezdése előtt értesíteni, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező és előre nem ismert elháríthatatlan akadály miatt helyettesítéséről nem tud gondoskodni. A törvényjavaslat az előző szakaszban történt módosításhoz kapcsolódóan szintén a védők eljárás elhúzó magatartásának megakadályozását célozza, amikor a védők kötelességévé teszi, akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükről történő gondoskodást. idézés és értesítés idézés és értesítés (1) Katonát [Btk (1) bek.] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetőleg értesíteni. Az idézés, illetőleg az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése (1) Katonát [Btk (1) bek.] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a

5 mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetőleg az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén a katonai ügyész vagy a katonai nyomozó hatóság a gyanúsítottkénti kihallgatásra idézéssel egyidejűleg, az elöljáró útján tájékoztatja a büntetőeljárás megindításáról a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljárót is. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 168. (1) bekezdése szerint, ha az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából az eljárás befejezéséig felfüggeszthető. A Be. a katona őrizetbe vétele, illetve idézése esetére előírja, hogy arról az elöljárót is értesíteni kell. Tekintettel arra, hogy az elöljáró, illetve a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljáró nem feltétlenül esik egybe, szükséges a szolgálati beosztásból felfüggesztés tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró értesítésének az előírása is abból a célból, hogy a szolgálati viszony felfüggesztésével kapcsolatos lépéseket megtehesse. Szolgálati beosztásból felfüggesztés ezredes és tábornok esetében miniszteri jogkör (Hjt. 3. melléklet 4.1. pont), az alacsonyabb rendfokozatúak esetén pedig a jogkört a 10/2002. (III. 5.) HM rendelet (1. melléklet pont) differenciáltan szabályozza. A Be. jelenleg nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályozást, hogy a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban megindult büntetőeljárásról a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljáró értesítésre kerüljön. A katonára nézve az értesítési kötelezettséget a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. évi (VI. 30.) HM rendelet 71. j) pontja írja elő, miszerint a katona közvetlen elöljárójának köteles jelenteni a személyével kapcsolatban történt fontosabb eseményeket (mint születés, vagy halálozás a családjában, mentésben, segítségnyújtásban való részvétel, a szolgálatteljesítéssel összefüggő tanulási és sporteredmények stb.), a lakóhelyi bejelentési kötelezettség alá tartozó személyi adatok változását, továbbá a rendőrség vagy más hatóság vele szemben indított eljárását akkor is, ha azok szabadságon, vezénylésen, illetve szolgálati időn kívül történtek. E bejelentés elmulasztása a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény a (Jelentési kötelezettség megszegése) szerint katonai vétségnek minősül. Ezért a törvényjavaslat célja, hogy a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljáró hivatalosan tudomást szerezzen a büntetőeljárás megindításáról, és az ne csupán az állomány tagját terhel ő bejelentési kötelezettségtől függjön (2) idézéssel szembeni mulasztás következményei 69. idézéssel szembeni mulasztás következményei 69. a) b) c) (1) Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, (1) c) a védő és a szakértő rendbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a terheltet, a védőt, a tanút és a szakértőt a meg nem jelenésével, illetőleg az eltávozásával okozott költség megtérítésére határozattal kell kötelezni. (1) Ha a terhelt, a tanú vagy a szakértő idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, (1) c) a szakértő rendbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a terheltet, a tanút és a szakértőt a meg nem jelenésével, illetőleg az eltávozásával okozott költség megtérítésére határozattal kell kötelezni.

6 idézéssel szembeni mulasztás idézéssel szembeni mulasztás következményei 131. következményei (1a) Ha a védő az idézés ellenére olyan eljárási cselekményen nem jelenik meg, amelyen részvétele kötelező, és helyettesítéséről sem gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott költség megtérítésére kell kötelezni. (1b) Az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a védő az 50. (1) bekezdés f) pontjában meghatározott értesítési kötelezettségének eleget tett, vagy e kötelezettség teljesítése az előre nem ismert elháríthatatlan akadály jellege miatt nem volt lehetséges. Ha utóbb az állapítható meg, hogy az akadály előre ismert vagy elhárítható volt, az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. A védőkre vonatkozó szabályozás módosításához kapcsolódóan, a törvényjavaslat a védő azon mulasztását rendeli szankcionálni, amikor a helyettesítéséről nem gondoskodik, és ezzel az eljárás lefolytatását akadályozza. Mivel ilyen esetben a bíróság gondoskodik a védő helyettesítéséről, az ezzel kapcsolatos költségek megtérítésére a mulasztó védőt kell kötelezni. másolat készítése az eljárás során másolat készítése az eljárás során keletkezett 132. keletkezett iratról iratról 70/B 70/B (10) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére - a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint - legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki. (10) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére a (6) (8) bekezdésben meghatározottak szerint legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki. A másolat kiadását a másolat kiadására kötelezett elektronikus adathordozón is teljesítheti. A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság számára a jelentősebb terjedelmű ügyekben rendkívüli munkaterhet eredményez az eljárás során keletkezett iratokról a jogosultak részére a másolat kiadása. A másolatok kiadásának gyorsabbá és költségkímélőbbé tétele érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi a másolat elektronikus adathordozón történő kiadását tanú vallomástételének akadályai 82. (2) A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. tanú vallomástételének akadályai 82. (2) A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. A Be.-ben több olyan szabály is található, amelyek csak formális garanciát biztosítanak az eljárásban, de

7 amelyek ténylegesen nem szolgálják a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási jogainak a megóvását. Az eljárások gyorsítása érdekében indokolt e szabályok mellőzése, így például a kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvezésének elhagyása. Erre figyelemmel a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a tanúkihallgatásra vonatkozóan a kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalása mellőzhető, elegendő a korábbi szabályozásnak és ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a kioktatások, figyelmeztetések megtörténtére utalni a jegyzőkönyvben, illetve a figyelmeztetésre adott válaszokat rögzíteni. tanú kihallgatása tanú kihallgatása (3) A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya ( ). Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást és a mentő körülmény elhallgatását a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. (3) A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya ( ). Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. 1. A Be.-ben több olyan szabály is található, amelyek csak formális garanciát biztosítanak az eljárásban, de amelyek ténylegesen nem szolgálják a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási jogainak a megóvását. Az eljárások gyorsítása érdekében indokolt e szabályok mellőzése, így például a kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvezésének elhagyása. Erre figyelemmel a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a tanúkihallgatásra vonatkozóan a kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalása mellőzhető, elegendő a korábbi szabályozásnak és ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a kioktatások, figyelmeztetések megtörténtére utalni a jegyzőkönyvben, illetve a figyelmeztetésre adott válaszokat rögzíteni. 2. A törvényjavaslat elhagyja azt a törvényi előírást, miszerint a tanút kihallgatása kezdetén figyelmeztetni kell a mentőkörülmény elhallgatásának következményeire is. A hamis tanúzás bűncselekményét a tanú nem csak valótlan vallomással, hanem a valóság elhallgatásával is elkövetheti. A valóság elhallgatása pedig fogalmilag azonos a mentő körülmény elhallgatásának elkövetési magatartásával. Akit tehát tanúként kihallgatnak, a mentő körülmény elhallgatásának bűncselekményét el sem követheti. Ha a tanú elhallgat bármilyen lényeges tényt, amelyről tudomása van, hamis tanúzást követ el terhelt vallomása 117. terhelt vallomása 117. (2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetőleg az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mond, illetőleg rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási (2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

8 eszközként nem vehető figyelembe. A Be.-ben több olyan szabály is található, amelyek csak formális garanciát biztosítanak az eljárásban, de amelyek ténylegesen nem szolgálják a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási jogainak a megóvását. Az eljárások gyorsítása érdekében indokolt e szabályok mellőzése, így például a kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvezésének elhagyása. Erre figyelemmel a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a terhelt kihallgatásár a vonatkozóan a kioktatások és figyelmeztetések szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalása mellőzhető, elegendő a korábbi szabályozásnak és ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a kioktatások, figyelmeztetések megtörténtére utalni a jegyzőkönyvben, illetve a figyelmeztetésre adott válaszokat rögzíteni. az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata 165. (2) d) 165/A. (1) Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott hatályon kívül helyezve felügyeletet gyakorol, ha a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult, b) a nyomozás során lényeges törvénysértést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlelt, c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be (2) bek.] számított egy év eltelt, illetőleg a meghosszabbított határidőben el fog telni, e) a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget, f) a bíróság az ügyben tanút különösen védetté nyilvánított, g) az ügyben fedett nyomozó igénybevételét engedélyezte, h) az ügy közérdeklődésre tarthat számot. (2) Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorolhat akkor is, ha a gyanúsított személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt. (3) Az ügyész a nyomozó szerv vezetőjével írásban közli, ha az ügyben fokozott ügyészi felügyeletet gyakorol. (4) A nyomozó hatóság a fokozott ügyészi felügyelet bejelentésének tényéről - annak indokának megjelölése nélkül - feljegyzést készít. A feljegyzést a nyomozási iratba kell fűzni. (5) Fokozott felügyelet gyakorlása esetén az ügyész az ügy iratait havonta megvizsgálja és az e törvény szerinti szükséges intézkedést - figyelemmel a 28. (4) bekezdésében foglaltakra - megteszi. jelentés (4) A feljelentés kiegészítése körében tett megállapítások jelentésbe foglalhatók. A jelentés az eljáró hatóság megnevezését, az eljárási cselekmény helyét, idejét, és a történtek

9 lényegének összegzését tartalmazza. A feljelentés kiegészítés keretében végzett eljárási cselekmények nem nyomozati cselekmények, ezért azokról jegyzőkönyv nem készíthető. Általános szabály, hogy a nyomozó szerv a feljelentés kiegészítése körében tett megállapításait jelentésbe foglalja. A jelentés alakszerűséghez nem kötött irat, amelyben a nyomozó hatóság tagja, rendszerint utólag, összegzi a történtek lényegét a résztvevők részéről történt hitelesítés nélkül. A jelentés tartalmi valódiságát az eljáró nyomozó aláírásával igazolja. Ha az ügyész végez feljelentés kiegészítést, az e körben végzett megállapításiról jelentést készíthet. A hatályos szabályozás csak a nyomozási cselekmények körében készült jelentésekre vonatkozik, a feljelentés kiegészítés azonban nem nyomozási cselekmény, ez indokolja a feljelentés kiegészítés keretében készült jelentés külön szabályozását. feljelentés kiegészítése feljelentés kiegészítése /A. 172/A. (2) A feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság a 178. (1) bekezdésében meghatározott adatszerző tevékenységet folytathat. A feljelentés kiegészítése alapján a nyomozó hatóság legfeljebb tizenöt napig végezhet adatszerző tevékenységet. (2) A feljelentés kiegészítése során a feljelentéskiegészítést végző hatóság a 178. (1) bekezdésében meghatározott adatszerző tevékenységet folytathat, illetve a feljelentőt meghallgathatja, a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait jelentésbe foglalja. A feljelentéskiegészítés határideje tizenöt nap. Ezt a határidőt a feljelentéskiegészítést végző hatóság vezetője indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás kezdeti szakaszában igen rövid határid ő alatt kell dönteni a nyomozás megtagadásáról vagy elrendeléséről. Ha ebben a kérdésben a rendelkezésre álló adatok alapján megnyugtatóan állást foglalni nem lehet, feljelentés kiegészítésére ad lehetőséget a törvény. A hatályos szabályozás értelmében a feljelentés kiegészítés keretében a feljelentő nem hallgatható ki. Előfordul azonban, hogy a feljelentés nem egyértelmű, vagy kézzel írott formában teszik meg, ami nem mindig olvasható, ezért a feljelentésben foglaltak pontosítása végett szükségessé válhat a feljelent ő meghallgatása. A törvényjavaslatban foglalt módosítás ezt teszi lehetővé a nyomozó hatóság számára, annak elkerülése érdekében, hogy indokolatlanul nyomozás elrendelésére, majd megszüntetésére kerüljön sor. Általános szabály, hogy a nyomozó szerv a feljelentés kiegészítése körében tett megállapításait ha ezzel kapcsolatban egyéb irat nem keletkezett köteles jelentésbe foglalni, ez vonatkozik a feljelentő meghallgatására is. A feljelentés kiegészítése során idézés is kibocsátható annak feltüntetése mellett, hogy a megjelenés felvilágosítás adás végett szükséges mulasztás esetén azonban a Be. kényszerintézkedései nem alkalmazhatóak. A törvényjavaslat tekintettel arra, hogy a feljelentő idézése, illetve meghallgatása esetleg több időt vesz igénybe, mint 15 nap, lehetővé teszi a feljelentés kiegészítése határidejének meghosszabbítását további 15 nappal. (Ezzel egyúttal összhangba hozza a megkeresések teljesítésére vonatkozó határidőkkel is.) A feljelentés kiegészítését a nyomozó szerv vezetője rendeli el, majd szükség esetén ugyanő hosszabbíthatja meg annak határidejét. Ez a rendelkezése alakszerűséghez nincs kötve. Az elrendelést és esetleges meghosszabbítását is az ügyirat eredeti és másolati példányára kell feljegyezni nyomozás határideje 176. nyomozás határideje 176. (1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész két hónappal, ha ez a határidő letelt, a főügyész legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. (2) Egy éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a (1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. (2) Egy éven túl a felettes ügyészség vezetője, két éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a

10 meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a 179. (1) bekezdése szerinti kihallgatásától számított két évig terjedhet, kivéve, ha a legfőbb ügyész a 193. (3) bekezdése alapján a nyomozás időtartamát az engedélyben meghatározott időpontig meghosszabbította. (3) Ha az ügyész nyomoz, a nyomozás határidejét az ügyészség vezetője két hónappal, a felettes ügyész legfeljebb a nyomozás elrendelésétől számított egy év elteltéig, azt követően a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg (1) bekezdése szerinti kihallgatásától számított két évig terjedhet, kivéve, ha a legfőbb ügyész a 193. (3) bekezdése alapján a nyomozás időtartamát az engedélyben meghatározott időpontig meghosszabbította. (3) Ha az ügyész nyomoz, a nyomozás határidejét az ügyészség vezetője legfeljebb a nyomozás elrendelésétől számított egy év elteltéig, azt követően a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a felettes ügyészség vezetője, illetve a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg. A hatályos szabályozás értelmében a nyomozás határideje két hónap, ez idő alatt a nyomozást be kell fejezni. Amennyiben az ügy bonyolult vagy a nyomozás teljesítését elháríthatatlan akadály gátolja a nyomozás határideje meghosszabbítható, a hosszabbítás az ügyész hatáskörébe tartozik. A nyomozás határidejét első alkalommal két hónappal a nyomozás felügyeletét végző ügyész, a továbbiakban azonban a főügyész hosszabbítja meg. A gyakorlati tapasztalatok alapján mára egyértelművé vált, hogy e rendelkezés a feltételezett garanciális jellegű céljával ellentétben a hatékony nyomozás és nyomozásfelügyelet legjelentősebb gátja, ilyenként tehát közvetlenül felelős a nyomozások elhúzódásáért, közvetetten pedig a nyomozói és ügyészi munka minőségére és költséghatékonyságára van káros hatással. A jelenlegi szabályozás ugyanis a minden lényeges, érdemi döntést felelősen meghozó első fokú ügyésztől eltávolítja, és magasabb szintre helyezi az arról történ ő határozás jogát, hogy az első fokú ügyész felelős döntése megalapozásához szükség van-e további nyomozásra. A főügyészség és a legfőbb ügyészség ügyészének határozata pedig a gyakorlatban elsősorban a nyomozó hatóság és az első fokú ügyész előterjesztésén, s nem az iratok mélyreható ismeretén alapul. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hosszabbítási eljárás a garanciális jellegét elvesztette, automatizmussá vált (ezt mutatja, hogy statisztikailag lényegében értékelhetetlenül kevés a meg nem hosszabbítások száma), azonban jelent ős idő- és munkaerő vonzata van. A tapasztalatok szerint továbbá a nyomozó hatóságok tevékenységének szakmai színvonala és a határidő meghosszabbítás jogának az ügyet legjobban ismer ő első fokú ügyész helyett magasabb szintre helyezése között semmilyen előnyös összefüggés nincs. A nyomozó hatóság tagja a kialakult automatizmus miatt a kezén lévő sokszor nagyszámú bűnügy nyomozása helyett az iratok felterjesztésre el őkészítésével, fűzésével, előterjesztések írásával foglalkozik. A nyomozati határidő meghosszabbítására irányuló előterjesztések az ügyészségi nyomozásfelügyeleti munka érkezéseinek túlnyomó részét teszik ki. Az iratok állandó mozgatása egy településen belül is körülményes, ez fokozottan igaz a Legfőbb Ügyészségre való felterjesztésekre. Előfordul az is, hogy mire az iratok a határozattal együtt a nyomozó hatósághoz visszaérnek, már újabb hosszabbítás válik szükségessé. A törvényjavaslatban foglalt módosítás ennek kíván gátat szabni azzal, hogy a nyomozás határidejének meghosszabbítását a nyomozás elrendelésétől számított egy évig a nyomozást felügyelő ügyészség hatáskörébe helyezi. A nyomozás felügyeletét végző ügyész hat hónapon belül maga állapítja meg, hogy hányszor és mennyi időre hosszabbítja meg a nyomozás határidejét, azt követően az eljárás megindításától számított egy év elteltéig az ügyészség vezetője dönt erről. Ezáltal a jelenleg hosszadalmas és indokolatlan hosszabbítási eljárás jelentősen lerövidül. A nyomozás felügyeletét végző ügyész így is ellenőrizni tudja, hogy a bizonyítás feladatait és menetét ésszerűen határozták-e meg, a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezték-e, illetőleg a még elvégzendő feladatok tükrében hosszabbítja meg a nyomozás határidejét. A nyomozó hatóságnak pedig több ideje marad az érdemi munkára. A nyomozás határidejének meghosszabbítására egy éven túl a felettes ügyészség vezetője jogosult. Amennyiben a nyomozás során gyanúsítottkénti felelősségre vonásra még nem került sor, két éven túl, valamint azokban az esetekben, amikor a felettes ügyészség a Legfőbb Ügyészség, a nyomozás határidejét a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg. A fentieknek megfelelően alakul a nyomozás határidejének meghosszabbítása, ha az ügyész nyomoz titkos információgyűjtés eredményének felhasználása titkos információgyűjtés eredményének felhasználása 206/A: (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor 206/A: (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem bűnüldözési célból folytatott

11 használható fel, ha a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. ) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak, b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett. (2) Akivel szemben a bíróság bűnüldözési célból titkos információgyűjtést engedélyezett, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. (3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos információgyűjtést a bíróság engedélyezte, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. (4) A nem bűnüldözési célból folytatott bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. ) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak, b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a titkos információgyűjtést végző szerv a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett. (5) A nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés eredménye a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárólag az engedélyben megjelölt személy bűncselekményének bizonyítására használható fel. (6) A bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználását az (1)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványozhatja. Az indítványról a nyomozási bíró határoz. (7) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a megyei (fővárosi) bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. ) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak, b) a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást haladéktalanul elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett. (2) A titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a nyomozás elrendelésével vagy a feljelentés megtételével egyidejűleg kezdeményezi az illetékes ügyésznél a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítását, ha a) a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre, illetve nem megjelölt bűncselekményre, b) a nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre vonatkozik. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásra való alkalmasságról történő döntés érdekében az ügyész hetvenkét órán belül a nyomozási bíróhoz fordul. A titkos információgyűjtés eredménye akkor alkalmas a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna. A nyomozási bíró a felhasználásra való alkalmasságról indokolt végzéssel határoz. A felhasználásra való alkalmasság tárgyában hozott döntés a titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat minősített jellegét nem érinti. A büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasság megállapítása esetén az érintett adatot csak akkor kell megsemmisíteni, ha az ügyész az (4) bekezdés alapján annak bizonyítékként történő felhasználását nem indítványozta. (4) A titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználását az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványozhatja. Az indítványról a nyomozási bíró határoz. (5) A bírói engedélyhez kötött titkos

12 az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetőleg az engedély kereteit. információgyűjtés tényét a megyei (fővárosi) bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit. A jelenleg hatályos szabályok értelmében a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés Be.-ben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. A Be. alapján pedig a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos információgyűjtést a bíróság engedélyezte, a Be.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén minden elkövetővel szemben felhasználható. A törvényjavaslat jelentősen átalakítja a Be.-ben a titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékként történő felhasználásának a feltételeit a büntetőeljárásban. Titkos információgyűjtés elrendelésére a nemzetbiztonsági szolgálatok kifejezett nemzetbiztonsági tevékenységének végzése érdekében az Nbtv. alapján is van mód, ez nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtésnek minősül. A nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés esetében a Be. szigorú szabályokat állapít meg a megszerzett információ felhasználhatóságát illetően. A nemzetbiztonsági szolgálatok által folytatott nem bűnüldözési célú titkos információgyűjtésre irányuló engedély csak az információgyűjtéssel érintett személyre utal, bűncselekményt ilyen engedélyben természetszerűleg nem tüntetnek fel, a titkos információgyűjtés eredményének felhasználására ezért jelenleg kizárólag azzal a személlyel szemben kerülhet sor, akivel szemben a titkos információgyűjtést engedélyezték. A hatályos törvény szerinti indokolatlan korlátozás megnehezíti, gyakran ellehetetleníti a titkos információgyűjtést folytató nyomozó hatóságok munkáját, ezáltal súlyosan sérül az állami büntetőigény érvényesítéséhez fűződő érdek, ezért a törvényjavaslat felszámolja ezeket a korlátokat. Lehetővé teszi, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés eredménye a jelenlegi lehetőségeken túl felhasználható legyen a büntetőeljárásban az engedélyben nem megjelölt személlyel szemben, az általa elkövetett, az engedélyben nem megjelölt bűncselekmény bizonyítására is, továbbá, hogy az alkotmányvédelmi célból végzett titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként az engedélyben nem megjelölt személy által elkövetett bűncselekmény bizonyítására is felhasználható legyen. A titkos információgyűjtés elrendelésére kizárólag a nyomozást megelőzően, felderítési szakaszban kerülhet sor. Ekkor még nem áll a hatóságok rendelkezésére a büntetőeljárási gyanú megállapításához elegendő információ, a feltételezett bűncselekmény, vagy bűncselekmények nem határolhatók be teljes pontossággal, ahogyan a feltételezett elkövetők mindegyike sem azonosított. Ezért a titkos információgyűjtés során rendszerint ismertté válnak az engedélyben nem megjelölt személyekre vonatkozó, konkrét bűncselekmény bizonyítására alkalmas, vagy jövőben tervezett bűncselekményekre utaló adatok. A törvényjavaslat pontosítja a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban, bizonyítékként történő felhasználása eljárási feltételeit is. A titkos információgyűjtést végző szervek közül egyesek nyomozás folytatására is jogosultak. Ha az ilyen szervek a titkos információgyűjtés eredményeként a nyomozási hatáskörükbe tartozó bűncselekmény gyanújára bukkannak, aligha életszerű azt elvárni tőlük, hogy saját maguknál haladéktalanul feljelentést tegyenek. Ehelyett ilyen esetben a nyomozás haladéktalan megindítása a helyes eljárás. A törvényjavaslat értelemszerűen fenntartja a hatályos szabályozásból a haladéktalan feljelentési kötelezettséget előíró feltételt is, hiszen egyes titkos információgyűjtést végző szervek a jövőre nézve sem fognak nyomozó hatósági jogkörrel rendelkezni, így az esetükben egyedül az időszerű feljelentés követelhető meg. A törvényjavaslat a gyakorlatban felmerülő problémák megoldásaként egyértelművé teszi, hogy a titkos információgyűjtést végző szerv az a szerv, amelynek az eljárása során a titkos információgyűjtés szükségessége felmerül nyomozási bíró feladata 207. nyomozási bíró feladata 207. (2) [A nyomozási bíró dönt] b) a titkos adatszerzés engedélyezéséről [203. (4) és (6) bek.], megszüntetéséről [205. (3) bek.], valamint a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásának lehetőségéről (2) [A nyomozási bíró dönt] b) a titkos adatszerzés engedélyezéséről [203. (4) és (6) bek.], megszüntetéséről [205. (3) bek.], a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapításáról [206/A. (3) bek.], valamint a

13 [206/A. (6) bek.], c) a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről [191. (3) bek.], titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [206/A. (4) bek.], c) az ügyész indítványára a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről [191. (3) bek.], (2a) A nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatása nyomozási bíró általi elrendelésének indítványozását az ügyésznél lehet kezdeményezni. A hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy az ügyészen kívül, az eljárás résztvevői is kérjék a nyomozási bírótól a nyomozás folytatásának elrendelését. Amennyiben a nyomozási bíró nem az ügyész, hanem az eljárás résztvevőinek kérelmére a nyomozás folytatását elrendeli, az ügyészt a szakmai meggyőződése ellenére - nyomozásra kényszeríti, és a további nyomozás szempontjait, az elvégzendő nyomozati cselekményeket a nyomozási bírónak kell meghatároznia. A törvényjavaslat ezt a visszásságot kívánja rendezni azzal, hogy csak az ügyész indítványa alapján teszi lehetővé a nyomozási bíró által a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendelését. Az eljárás egyéb résztvevői az ügyésznél kezdeményezhetik a nyomozás folytatásának indítványozását. vádirat vádirat (3) (3) [A vádirat tartalmazza] h) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, [A vádirat tartalmazza] h) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges. A tanú vallomása kiemelkedő jelentőségű bizonyítási eszköz a büntetőeljárásban, a tanúvallomás mással többnyire nem pótolható. Ritka az olyan büntetőeljárás, amelyben a tényállás megállapítása és bizonyítása tanúvallomás nélkül történik. A tanút a nyomozás során ki kell hallgatni, vallomásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúnak a tárgyaláson megidézése esetén ismételten fel kell idéznie a múltban történt eseményeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben nem indokolt a tanú tárgyaláson történ ő ismételt kihallgatása, mert vallomása nem ügydöntő az ügyben, vagy mert a korábban tett vallomását senki sem vitatja. Meg kell említeni továbbá azt az esetet is, amikor a tanút külföldön hallgatják ki. A bűnügyi együttműködést szabályozó törvények lehetőséget adnak arra, hogy a külföldön tartózkodó tanút a nyomozó hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresés útján hallgassa ki. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyész az általa benyújtott vádiratban sok esetben indítványozza a külföldön kihallgatott tanú megidézését. Ez viszont az esetek többségében hosszú időt vesz igénybe, illetve ha a külföldről megidézett tanú az idézésnek nem tesz eleget, a bíróságnak nincs lehetősége vele szemben szankciót alkalmazni. A büntetőeljárásban a bizonyítási teher az eljáró hatóságokra hárul. A bizonyítási kötelezettség a büntetőjogi felelősség eldöntéséhez szükséges valamennyi tényre kiterjed. E tények között tehát ott vannak mind a bűnösségre, mind az ártatlanságra vonatkozó adatok. Az ügyészség ezt szem előtt tartva teszi meg bizonyítási indítványait (pl. tanú idézésére tett indítványait). Az eljárás gyorsítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ügyész már a vádiratban indítványozhassa a tanú vallomásának a felolvasását, abban az esetben, ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson való megjelenését nem tartja indokoltnak, vagy a tanú tárgyaláson való megjelenése aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges. A gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy az eljárások elhúzódásának egyik döntő oka az, hogy a bíróság által megidézett tanúk nem jelennek meg. A módosítás következtében az ügyek egy részében kiküszöbölhető lesz az eljárások elhúzódásának ez a lehetséges oka, valamint a tanú bíróság előtti megjelenésével járó költségek is megtakaríthatók.

14 142. meghallgatás a közvetítői eljárásra utalás és a vádemelés elhalasztása előtt 224. meghallgatás a közvetítői eljárásra utalás és a vádemelés elhalasztása előtt 224. (4) Az ügyész a közvetítői eljárásra utalás feltételeinek vizsgálata céljából - szükség esetén a gyanúsítottra vonatkozó pártfogó felügyelői vélemény beszerzése után - meghallgatja a gyanúsítottat és a sértettet. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható. (4) Az ügyész a közvetítői eljárásra utalás feltételeinek vizsgálata céljából szükség esetén a gyanúsítottra vonatkozó pártfogó felügyelői vélemény beszerzése után meghallgathatja a gyanúsítottat és a sértettet. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható. A törvényjavaslat a közvetítői eljárásra utalás előtti kötelező ügyészi meghallgatást megszünteti, és a meghallgatást az ügyész részére a továbbiakban csak lehetővé teszi. A közvetítői eljárást megelőző meghallgatás fő célja annak megállapítása, hogy a sértett és a gyanúsított vállalják-e a közvetítői eljárásban való részvételt. Ez az eljárás felesleges és formális akkor, ha a felek az eljárás korábbi szakaszában már mindketten kérték a közvetítést. A módosítás ezért az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a kötelező ügyészi meghallgatás helyett, az ügyészre bízza, hogy szükség szerint meghallgathassa a feleket tárgyalás nyilvánossága 237. tárgyalás nyilvánossága (3a) Ha a bíróság a nyilvánosságot a nyilvános ülésről kizárja, zárt ülést tart. A módosítás nem az eljárás gyorsítására irányul, hanem technikai jellegű, meghatározza a zárt ülés fogalmát. tárgyaláson részt vevő személyek tárgyaláson részt vevő személyek [A tárgyaláson a védő részvétele kötelező] c) amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A törvényjavaslat lehetővé teszi az eljárás lefolytatását, illetőleg ügydöntő határozat meghozatalát a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében, amennyiben az bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ebben az esetben a védelem jogainak érvényesülése és a fegyveregyenlőség elvére való figyelemmel, a tárgyaláson kötelező a védő részvétele. vádirat közlése vádirat közlése (1) A tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően hatvan napon belül megvizsgálja, hogy van-e helye a okban foglalt rendelkezések alkalmazásának (1) A tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy van-e helye a ban, illetve az ban foglalt rendelkezések alkalmazásának. A hatályos szabályozás hatvan napban határozza meg azt az időt, amely alatt a tanács elnökének meg kell vizsgálnia, hogy helye van-e az eljárás folytatásának, vagy felmerül- e olyan törvényi akadály, amely miatt a tárgyalás feltételei hiányoznak. A törvényjavaslat az eljárások gyorsítása érdekében ezt a határidőt harminc napra rövidíti. Ezzel megteremti az összhangot a tárgyalás mellőzéses eljárás határidejével is. A bíróság az ügynek a bíróságra érkezésétől számított harminc napon belül hozhat tárgyalás mellőzésével végzést. Mivel a bíróság már nem csak ügyészi indítványra, hanem hivatalból is eljárhat tárgyalás mellőzéses eljárásban, szükségszerű, hogy az ügy iratait a bíróságra érkezést követő harminc napon belül megvizsgálja öttagú tanács elé utalás 271. öttagú tanács elé utalás 271. A megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha (1) A helyi bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma

15 a) ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja, b) a bűncselekményre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. (2) A megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha a) ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja, b) a bűncselekményre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. A törvényjavaslat a Be át módosító rendelkezéssel összhangban úgy rendelkezik, hogy ha a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja, akkor a helyi bíróság a tárgyalás előkészítése során elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja. A módosítás következtében csökken majd az ún. monstre ügyeket tárgyaló bíró leterheltsége, mert lehetőség lesz az ügyet tárgyaló bírák között bizonyos részfeladatok megosztására határozat a tárgyalás előkészítése után 275. (2) A tanács elnöke a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja. A védő akadályoztatása miatt a tárgyalás akkor halasztható el, ha a vádlott más védőt nem hatalmaz meg, illetőleg más védő kirendelése már nem lehetséges, vagy ha az új védő a tárgyalásig - idő hiányában - nem tud a védelemre felkészülni. határozat a tárgyalás előkészítése után 275. (2) A tanács elnöke a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja. Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítéséről nem gondoskodik, illetve a vádlott más védőt nem hatalmaz meg, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve új védőt rendel ki. A hatályos szabályozás alapján, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a tanács elnöke a kitűzött tárgyalást elhalaszthatja. A törvényjavaslat az eljárások gyorsítás a érdekében ezt a lehetőséget megszünteti. A védelem ellátása nem feltétlenül személyhez kötött, mert a meghatalmazott véd őt más védő is helyettesítheti. A törvényjavaslat szerinti módosítások értelmében a védő köteles helyettesítéséről gondoskodni. Amennyiben a kirendelt védő nem gondoskodik a helyettesítéséről, a bíróság új védőt rendel ki, ha pedig a meghatalmazott védő nem gondoskodik a helyettesítéséről, a bíróság jelöli ki a helyettesítő védőt. A védő akadályoztatása miatt tehát a tárgyalás elhalasztását sem a meghatalmazott védő, sem pedig a kirendelt védő nem kérheti idézés és értesítés 279. idézés és értesítés 279. (3) A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. (3) A vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. (4) Ha a vádlott előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, és nincs védője, a bíróság a részére védőt rendel ki, és a védőt a kitűzött határnapra idézi. 1. Az első fokú eljárások elhúzódásának gyakori oka, hogy a terhelt a szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg. A hatályos szabályozás értelmében a vádlott távollétében csak akkor lehet lefolytatni az eljárást, ha ismeretlen helyen tartózkodik. A törvényjavaslat az eljárások gyorsítása érdekében ezen kíván változtatni, amikor lehetővé teszi, hogy a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is lefolytatható, illetve befejezhető legyen az eljárás, amennyiben előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Erre tekintettel a törvényjavaslat az idézés kézbesítésének határidejét nyolc napra változtatja, hogy a vádlottnak legyen ideje a tárgyalás előtt bejelenteni, ha azon nem kíván részt venni. A fentiekről a vádlottat az idézéssel egyidejűleg lehet tájékoztatni. A bíróság a tájékoztatást már az első idézés kibocsátásakor megteheti, de megteheti azt követően is, hogy a vádlott az előző tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy a bizonyítási eljárás a vádlott jelenléte nélkül is befejezhető.

16 2. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a tárgyalás a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is lefolytatható, illetve befejezhető legyen. Ebben az esetben azonban a tárgyaláson védő részvétele kötelező. Amennyiben a vádlottnak nincs védője, a bíróság rendel ki a számára védőt. A törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja a hatályos szabályozást. tárgyalás megnyitása tárgyalás megnyitása (2) A tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottat vagy tanút azonnal vezessék elő, a távol maradt ügyészt vagy szakértőt pedig a tárgyaláson való megjelenésre hívja fel, az ügyész felhívása az ügyészség vezetője útján történik. (3) Ha a megidézett védő nem jelent meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg, illetőleg - ha a védő tárgyalási részvétele kötelező - a meg nem jelent védő helyett más védőt kell kirendelni. Az új védőnek megfelelő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell halasztani. (2) A tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik a 279. (4) bekezdés esetét kivéve, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottat vagy tanút azonnal vezessék elő, a távol maradt ügyészt vagy szakértőt pedig a tárgyaláson való megjelenésre hívja fel, az ügyész felhívása az ügyészség vezetője útján történik. (3) Ha a megidézett védő nem jelent meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg. Ha a védő tárgyalási részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelenik meg, és a helyettesítéséről sem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védő helyett más védőt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védőnek időt lehet biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. A tárgyalás megtartható, de a vádlott vagy a tárgyaláson jelen lévő védő kérelmére a bizonyítási eljárást nem lehet befejezni, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell napolni. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szabályszerűen megidézett vádlott lemondjon a tárgyaláson való jelenlétéről. Ha a bíróság felhívására a vádlott bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, elővezetését nem lehet elrendelni. A törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja a Be. idevonatkozó rendelkezését. A hatályos szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a védő a tárgyaláson nem jelenik meg és a bíróság által kirendelt védő nem tud a tárgyalásra felkészülni, a tárgyalást el lehessen halasztani. Az eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében a törvényjavaslat ezt a lehetőséget megszünteti. Egyrészt, mivel a véd ő akadályoztatása esetén köteles a helyettesítéséről gondoskodni, elméletileg kizárt, hogy ne legyen védő a tárgyaláson, másrészt, ha a védő a helyettesítési kötelezettségét elmulasztja, ezt a bíróság pótolja. A bíróság által helyettesítésre kijelölt vagy kirendelt védő rövid felkészülési időt követően a bizonyítási eljárásban el tudja látni a védelmet. A tárgyalás csak perbeszédre, és csak a vádlott vagy az új véd ő kérelmére napolható el tárgyalás megnyitása 281. tárgyalás megnyitása 281. (6) Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetőleg meghallgatását követően a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani vagy - a (7) bekezdés esetét kivéve - ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a vádlott tárgyalási őrizetét kell elrendelni. Ha a vádlottnak nincs védője, számára védőt kell (6) Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetve meghallgatását követően a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani vagy a (7) bekezdés esetét kivéve ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a kitűzött új tárgyalási határnapot megelőző naptól a vádlott tárgyalási őrizetét kell elrendelni. Ha a vádlottnak nincs védője, számára védőt kell kirendelni. A tárgyalási őrizet elrendeléséről

17 kirendelni. A tárgyalási őrizet elrendeléséről szóló határozatot a kényszerintézkedés foganatba vételekor a rendőrség kézbesíti a vádlott részére. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a vádlottat hetvenkét órán belül a tárgyalási őrizetet elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság a vádlottat meghallgatja és a meghallgatás eredményétől függően a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el. Ha a bíróság a vádlott előzetes letartóztatását nem rendelte el, a vádlottat szabadon kell bocsátani. szóló határozatot a kényszerintézkedés foganatba vételekor a rendőrség kézbesíti a vádlott részére. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg, kezdő időpontja az őrizet foganatba vételének időpontja. A tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a kitűzött tárgyalási határnapon a vádlottat a tárgyalási őrizetet elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság a vádlottat meghallgatja és a meghallgatás eredményétől függően a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el, illetve a tárgyalás idejére de legfeljebb hetvenkét óráig a tárgyalási őrizetet fenntarthatja. Ha a bíróság a tárgyalási őrizetet nem tartotta fenn vagy a vádlott előzetes letartóztatását nem rendelte el, a vádlottat szabadon kell bocsátani. A tárgyalási őrizet jogintézményének bevezetését követően felmerült problémaként, hogy az a jelenlegi formájában nem szolgálja a célját, nevezetesen nem biztosítja a vádlottnak az új tárgyalási határnapon való megjelenését. A törvényjavaslat ezért módosítja a hatályos szabályozást, és a tárgyalási őrizet határidejét úgy állapítja meg, hogy az az új tárgyalási napot megelőző naptól kezdődjön. A tárgyalási őrizet kezdő időpontja természetszerűleg az őrizet foganatba vételének időpontja. A tárgyalási őrizetbe vett vádlottat ennek megfelelően a tárgyalási napon kell a tárgyalási őrizetet elrendel ő bíróság elé állítani. A bíróság a vádlott meghallgatását követően dönthet úgy, hogy az előzetes letartóztatását rendeli el, de lehetősége van arra is amennyiben több egymást követ ő napra tűzött tárgyalást, hogy a vádlott őrizetét a tárgyalás idejére fenntartsa. Ha a bíróság sem az őrizetet nem tartja fenn, sem az előzetes letartóztatást nem rendeli el, a vádlottat szabadon bocsátja tárgyalás megnyitása 281. (9) A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; az erről szóló határozatot - a fellebbezési jogára ( ) vonatkozó rendelkező részi záradék feltüntetése mellett - kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel. tárgyalás megnyitása 281. (9) A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; az erről szóló határozatot a fellebbezési jogára ( ) vonatkozó rendelkező részi záradék feltüntetése mellett kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel. A bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben ha az előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni az eljárást befejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés útján, a tárgyaláson jelen lévő védővel kihirdetés útján közli. Az eljárások gyorsítása érdekében a törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben a bizonyítási eljárás befejezhető legyen, a perbeszédek is megtarthatóak legyenek, és a bíróság ügydöntő határozatot is hirdethessen, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A tárgyaláson, ebben az esetben kötelez ő a védelem, így az ügydöntő határozatot a jelen lévő védővel a bíróság kihirdetés útján közli, míg a vádlott részére kézbesíti vádlott kihallgatása 289. vádlott kihallgatása 289. (2) A tanács elnöke a 117. (2) bekezdésében foglaltakon kívül a vádlottat figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás során kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy ha a vádlott nem tesz vallomást, a terheltként tett (2) A tanács elnöke a 117. (2) bekezdésében foglaltakon kívül a vádlottat figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás során kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy ha a vádlott nem tesz vallomást, a terheltként tett korábbi

18 korábbi vallomása felolvasható. vallomása ismertethető vagy felolvasható. A Be. több helyen előírja a korábbi vallomások felolvasását, nem elégedvén meg azok ismertetésével. A terjedelmesebb esetleg több száz oldalas vallomások esetén ez több tárgyalási napot is igénybe vevő felolvasásokat jelenthet. Az ügyek jelentős részében a vallomások teljes felolvasása nem jelent problémát. Ugyanakkor a nagyszámú vádlottal szemben, több éven keresztül folytatott nyomozást követ ő bírósági eljárásban jelentős problémát jelentenek azok a rendelkezések, amelyek szerint a vádlott vallomását fel kell olvasni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen felolvasás egy-egy vádlott esetében is több napot vesz igénybe, és sok esetben a felolvasást sem maguk a vádlottak, sem védőik nem tudják, és nem is akarják figyelemmel kísérni. Azt a köztudomású tényt is figyelembe kell venni továbbá, hogy az emberek figyelemkoncentrációja az idő előrehaladtával folyamatosan csökken, különös tekintettel a felolvasás monotonitására is. A leírtakra figyelemmel a törvényjavaslat újraszabályozza a vádlott korábbi vallomása felolvasására vonatkozó szabályokat, és a felolvasás helyett főszabállyá a vallomás ismertetését teszi. Ennek megfelelően a törvényjavaslat kiegészíti a vádlott kihallgatására vonatkozó figyelmeztetést a terheltként tett korábbi vallomás ismertetésére vonatkozó lehetőséggel. A vádlott korábbi vallomásának felolvasása A vádlott korábbi vallomásának ismertetése és 153. és ismertetése felolvasása (1) Ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni, illetőleg a 281. (5) bekezdése esetén, valamint ha a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozás során tett vallomását az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára, illetve hivatalból a tanács elnöke felolvassa, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. (2) Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás csak akkor olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a 85. (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. (3) A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor olvasható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a 117. (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. (1) Ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni, illetve a 281. (5) bekezdése esetén, valamint ha a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozás során tett vallomását a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvezetővel felolvastathatja. (2) Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás csak akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a 85. (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. (3) A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a 117. (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. A módosítás összefügg a Be át módosító rendelkezéssel és annak indokával. A Be. több helyen előírja a korábbi vallomások felolvasását, nem elégedvén meg azok ismertetésével. A terjedelmesebb esetleg több száz oldalas vallomások esetén ez több tárgyalási napot is igénybe vevő felolvasásokat jelenthet. Az ügyek jelentős részében a vallomások teljes felolvasása nem jelent problémát. Ugyanakkor a nagyszámú vádlottal szemben, több éven keresztül folytatott nyomozást követ ő bírósági eljárásban jelentős problémát jelentenek azok a rendelkezések, amelyek szerint vádlott vallomását fel kell olvasni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen felolvasás 1-1 vádlott esetében is több napot vesz igénybe, és sok esetben a felolvasást sem maguk a vádlottak, sem védőik nem tudják, és nem is akarják figyelemmel kísérni. Azt a köztudomású tényt is figyelembe kell venni továbbá, hogy az emberek figyelemkoncentrációja az idő előrehaladtával folyamatosan csökken, különös tekintettel a felolvasás monotonitására is. A leírtakra figyelemmel a törvényjavaslat újraszabályozza a vádlott korábbi vallomás a felolvasására vonatkozó szabályokat, és a felolvasás helyett főszabállyá a vallomás ismertetését teszi. Ugyanakkor lehetőséget ad a vallomás felolvasására, ha azt az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványozza. Ebben az esetben sem kötelező azonban a vallomás felolvasása, hanem a tanács elnöke dönt arról, hogy az indítványnak helyt ad-e vagy azt elutasítja.

19 154. A tanú korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése 296. A tanú korábbi vallomásának ismertetése és felolvasása 296. (1) A tanács elnöke a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára vagy hivatalból felolvashatja vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges, b) a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja, c) a tárgyalást a 287. (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni, d) a tanú a 85. (5) és (6) bekezdése alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek, e) a bíróság a tanút a 281. (8) bekezdése alapján írásban történő vallomástételre hívta fel. (2) Ha a tanú a tárgyaláson a mentességi jogával él, a korábban tett vallomása nem olvasható fel. (3) Ha a tárgyaláson tanúként kihallgatandó személyt az eljárás korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása vagy vallomásának csak az a része olvasható fel, amelyre nem vonatkozik a 82. (1) bekezdésében biztosított mentességi joga. (1) A tanács elnöke a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges, b) a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja, c) a tárgyalást a 287. (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni, d) a tanú a 85. (5) és (6) bekezdése alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek, e) a bíróság a tanút a 281. (8) bekezdése alapján írásban történő vallomástételre hívta fel. (2) A tanács elnöke a tanúnak a nyomozás során tett vallomását az ügyésznek a 217. (3) bekezdés h) pontja alapján vádiratban tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú kihallgatását a 285. (1) bekezdése alapján nem indítványozták, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem tartja szükségesnek. (3) Ha a tanú a tárgyaláson a mentességi jogával él, a korábban tett vallomása nem ismertethető és nem olvasható fel. (4) Ha a tárgyaláson tanúként kihallgatandó személyt az eljárás korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása vagy vallomásának csak az a része ismertethető vagy olvasható fel, amelyre nem vonatkozik a 82. (1) bekezdésében biztosított mentességi joga. 1. A módosítás összefügg a Be és át módosító rendelkezésekkel és azok indokaival. A Be. több helyen előírja a korábbi vallomások felolvasását, nem elégedvén meg azok ismertetésével. A terjedelmesebb esetleg több száz oldalas vallomások esetén ez több tárgyalási napot is igénybe vevő felolvasásokat jelenthet. Tekintettel arra, hogy ezek a vallomások az ügyész rendelkezésére állnak, azokat a vádlott és a véd ő is megismerheti, s őt azokról költségtérítés nélkül iratmásolatot kérhet, a nagy terjedelmű vallomások esetén az ismertetés előírása a célszerű. Az ügyek jelentős részében a vallomások teljes felolvasása nem jelent problémát. Ugyanakkor a nagyszámú vádlottal szemben, több éven keresztül folytatott nyomozást követő bírósági eljárásban, ahol több tanút hallgattak ki, jelent ős problémát jelentenek azok a rendelkezések, amelyek szerint tanú vallomását fel kell olvasni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen felolvasás 1-1 tanú esetében is több napot vesz igénybe, és sok esetben a felolvasást sem maguk a vádlottak, sem védőik nem tudják, és nem is akarják figyelemmel kísérni. Azt a köztudomású tényt is figyelembe kell venni továbbá, hogy az emberek figyelemkoncentrációja az idő előrehaladtával folyamatosan csökken, különös tekintettel a felolvasás monotonitására is. A leírtakra figyelemmel a törvényjavaslat újraszabályozza a tanú korábbi vallomása felolvasására vonatkozó szabályokat, és a felolvasás helyett szélesebb körben teszi lehetővé a vallomás ismertetését. 2. A törvényjavaslat a 217. módosításával összhangban új bekezdéssel egészíti ki a Be át. Eszerint ha a

20 nyomozás során tett tanúvallomás felolvasását az ügyész a vádiratban indítványozza, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem tarja szükségesnek, akkor a tanács elnöke a tanúvallomást felolvassa. A szakvélemény felolvasása A szakvélemény ismertetése és felolvasása (1) Ha a szakértő a tárgyaláson az értesítés ellenére nem jelent meg, vagy a szakértő értesítését a bíróság a 108. (6) bekezdése alapján mellőzte, az írásban előterjesztett szakvéleményt a tanács elnöke felolvassa, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. Ha a szakvélemény felolvasása után a 109. alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni. (2) Ha a szakértő az idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróság hivatalból vagy indítványra engedélyezheti az írásban előterjesztett szakvélemény felolvasását. Ha a szakértői vélemény felolvasása után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett vagy a magánfél kérdéseket kíván feltenni, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra ismételten meg kell idézni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül fel lehet olvasni a szakvéleményt, ha a szakértőt a tárgyaláson már meghallgatták, de a tárgyalást a 287. (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni. (1) Ha a szakértő a tárgyaláson az értesítés ellenére nem jelent meg, vagy a szakértő értesítését a bíróság a 108. (6) bekezdése alapján mellőzte, az írásban előterjesztett szakvéleményt a tanács elnöke ismerteti vagy az ügyész, a vádlott, vagy a védő indítványára felolvassa, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. Ha a szakvélemény ismertetése vagy felolvasása után a 109. alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni. (2) Ha a szakértő az idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróság hivatalból vagy indítványra elrendelheti az írásban előterjesztett szakvélemény ismertetését vagy felolvasását. Ha a szakértői vélemény ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett vagy a magánfél kérdéseket kíván feltenni, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra ismételten meg kell idézni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ismertethető vagy felolvasható a szakvélemény, ha a szakértőt a tárgyaláson már meghallgatták, de a tárgyalást a 287. (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni. A módosítás összefügg a Be át, a át, valamint a át módosító rendelkezésekkel és azok indokaival. A törvényjavaslat újraszabályozza a szakvélemény felolvasására vonatkozó szabályokat. Az ügyek jelentős részében a hatályos rendelkezések alkalmazása, azaz a szakvélemény teljes felolvasása nem jelent problémát. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy összetettebb, bonyolultabb ügyekben az ilyen felolvasás hosszú időt vesz igénybe, a felolvasást sem maguk a vádlottak, sem védőik nem tudják, és nem is akarják figyelemmel kísérni. Azt a köztudomású tényt is figyelembe kell venni továbbá, hogy az emberek figyelemkoncentrációja az idő előrehaladtával folyamatosan csökken, különös tekintettel a felolvasás monotonitására is. A leírtakra figyelemmel a törvényjavaslat lehet ővé teszi a szakvélemény felolvasása helyett annak ismertetését is Az okiratok és más iratok felolvasása 301. Az okiratok, illetve más iratok ismertetése és felolvasása 301. (1) A tanács elnöke rendelkezik az okiratok és a bizonyítás eszközéül szolgáló iratok felolvasásáról a tárgyaláson. (2) A nyomozó hatóság jelentése okiratként felolvasható. (3) Az ügyész, a védő és a vádlott egybehangzó indítványára a tanács elnöke engedélyezheti, hogy az okirat felolvasása helyett lényegének ismertetésére vagy megjelölésére kerüljön sor. (1) A tanács elnöke rendelkezik az okiratok és a bizonyítás eszközéül szolgáló iratok ismertetéséről a tárgyaláson. A tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára elrendelheti, hogy az okirat ismertetése helyett a lényegének megjelölésére kerüljön sor. (2) A nyomozó hatóság jelentése okiratként ismertethető. (3) A tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára elrendelheti, hogy az okirat ismertetése helyett a felolvasására kerüljön sor.