A bizonytalanság szociológiája

Átírás

1 Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház utca A bizonytalanság szociológiája Konferencia Hankiss Elemér emlékére Felhívás a Magyar Szociológiai Társaság és az ELTE Társadalomtudományi Kar közös konferenciájára Időpont: november Helyszín: ELTE TáTK, Budapest Plenáris előadók Csepeli György (ELTE TÁTK): Manchin Róbert (Foundation Europa Nova) Miszlivetz Ferenc (MTA TK PTI) Tibori Timea (MTA TK SZI) Vitányi Iván (MTA TK PTI) Z. Karvalics László (SZTE BTK) Panelek Ifjúság a bizonytalan társadalomban (Király Gábor, BGF, BCE) Kisebbség és többség értékütközések (Örkény Antal, ELTE) Társadalmi konfliktusok és válság Európában (Fokasz Nikosz, ELTE) Új társadalomelméletek a bizonytalanság korában (Sik Domonkos, ELTE) Vallási bizonyosságok és bizonytalanságok: régi és új játékosok (Török Péter, SE) Fő szekciók A bizonytalanság kora a magyarországi falvakban és tanyákon Big data és a társadalomtudomány Bizonyosság a maguk módján vallásosak hitrendszerében Szexualitásszociológia Családi életutak és a családok működése bizonytalan időkben Mit nem tudunk a környezeti válság társadalmi folyamatairól? Munkaerő-piaci bizonytalanság Queer elmélkedések Romák a 21. század változó magyar társadalmában Válság, bizonytalanság, jobboldali radikalizmus E-poszter PhD szekciók Családszociológia Gazdaság- és szervezetszociológia Kisebbség-többség Környezet, sport- és művészet szociológia Oktatásszociológia Politikai szociológia Szociológiai módszerek Társadalmi nemek Társadalom elméletek Település szociológia Tudomány-technológia-társadalom, digitális szociológia Vallásszociológia Jelentkezni szekcióban történő szóbeli előadásra és e-poszter bemutatására lehet. Regisztráció az MSZT honlapon: A jelentkezés határideje: május 17. (vasárnap) 1

2 A konferencia főtémája A kor, melyben élünk a nemrég elhunyt, de szellemében velünk élő Hankiss Elemér kifejezésével élve a Bizonytalanság Kora. Mint legutolsó, még nem publikált művében Hankiss írja az emberiséget már nem védi a csillagos ég boltozata. Az ősrobbanás sodrában, az elektronok, neutronok, kvarkok, bosonok, leptonok, húrok és szuperhúrok káoszában mibe kapaszkodhat? Hol s hogyan keresheti élete célját, értelmét? Hogyan találhatja meg a helyét, azonosságát, szerepét, céljait, élete értelmét az univerzum jeges magányában, egy univerzumban, amely ugyanúgy süket az ő zenéjére és reményeire, mint a szenvedéseire és bűneire? A konferencián azokat a kérdéseket keressük, melyeket fel kell tennünk annak érdekében, hogy válaszokat kaphassunk a világot nyomasztó bizonytalanságok megértése, elviselése, az általuk okozott feszültségek enyhítés érdekében. A társadalomtudományok felelőssége, hogy párbeszédet kezdeményezzen a társadalommal, segítse a tájékozódást, eloszlassa a hamis bizonyosságokkal kapcsolatos illúziókat. A konferencia plenáris előadásai, paneljei és szekciói e párbeszéd fórumai lesznek. Plenáris előadók Programterv 1. Csepeli György (ELTE TÁTK): A bizonyosság és bizonytalanság társadalmi konstrukciói 2. Manchin Róbert (Foundation Europa Nova): 3. Miszlivetz Ferenc (MTA TK PTI): 4. Tibori Timea (MTA TK SZI): 5. Vitányi Iván (MTA TK PTI): 6. Z. Karvalics László (SZTE BTK) Panelek Panel Moderátor 1. Big adata és a társadalomtudomány Bozsonyi Károly (KRE BTK), Dessewffy Tibor (ELTE) 2. Ifjúság a bizonytalan társadalomban Király Gábor (BGF; BCE) 3. Kisebbség és többség értékütközések Örkény Antal (ELTE) 4. Társadalmi konfliktusok és válság Európában Fokasz Nikosz (ELTE) 5. Új társadalomelméletek a bizonytalanság korában Sik Domonkos (ELTE) 6 Vallási bizonyosságok és bizonytalanságok: régi és új játékosok Török Péter (SE) 2

3 Panel témák részletesen 1) IFJÚSÁG A BIZONYTALAN TÁRSADALOMBAN Moderátor: Király Gábor (BGF; BCE) Számos nagyhatású társadalomtudós (pl. Beck, Bauman, Blossfeld, hogy csak a B betűsöket említsük) foglalkozott a későmodernitásban tapasztalható átalakulásokkal, amelyek egyre nehezebbé teszik az egyéni döntések hatásainak felmérését. A panel általánosságban tárgyalja a bizonytalan helyzetekben történő döntéshozatali lehetőségeket, majd a fiatalok életére és döntéseire hatást gyakorló bizonytalanságot járja körül. Többek között olyan kérdéseket érint, mint például, hogy milyen módon lehetséges egyáltalán döntést hozni bizonytalan társadalmi-gazdasági helyzetekben; megbénítja-e a bizonytalanság az egyéni és a tudományos tudás létrejöttének folyamatát; hogyan mutatkozik meg a bizonytalanság a fiatalok munkaerő-piaci helyzetében; eltérően érintettek-e a nemek ebben a tekintetben. 2) KISEBBSÉG ÉS TÖBBSÉG ÉRTÉKÜTKÖZÉSEK Moderátor: Örkény Antal (ELTE) A kisebbségi csoportokat mindig az alárendelődés és a függés jellemzi a nagyobb társadalomban. Még ha ez nem mindig igaz is, a kisebbségi lét legtöbbször együtt jár a társadalmi kirekesztődéssel és a diszkriminációval. A társadalmi kirekesztést legtöbbször marginalizáció kísér, melyet a csoportok között eltérő hatalom, befolyás, erőforrásokkal való rendelkezés és csoportidentitás vezérel. A többségi és kisebbségi csoportok közötti konfliktusok különféle formában mutatkozhatnak meg, beleértve a kulturális különbségeket és értékütközéseket. A panel a többség és a kisebbség közötti napjainkban megjelenő érték és érdekkonfliktusokat tárgyalja etnikai, vallási, nyelvi, kulturális és más társadalmi vonatkozásokban, feltárva a konfliktusok hátterét, és a konfliktusok csökkentésének lehetséges közpolitikai megoldásait. 3) TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK ÉS VÁLSÁG EURÓPÁBAN Moderátor: Fokasz Nikosz (ELTE TÁTK) A 2008-as hitelválság az Egyesült Államokból indult, de következményei mintha Európában leltek volna tartós otthonra. Az egyes országok társadalmi csoportjain belüli éles társadalmi konfliktusok, kisebbségek és többségek egyre feszültebb viszonya, az asszimiláció sokszor látványos kudarcai, a befogadási hajlandóság csökkenése, s a gettósodás erősődése ennek csak néhány látványos tünete. Az egyéni, csoport, regionális, nemzeti és közösségi érdekek ütközése, az erősödő külső migrációs nyomás, az európai országok közötti fokozódó vetélkedés egyre inkább kikezdi a társadalmi szolidaritás szövetét. Régen meghaladottnak hitt nézetek feléledése, igazán hiteles szellemi, politikai, közösségi innovációk hiánya mutatja, hogy Európa nem csak gazdaságilag, technológiailag, hanem az eszmék terén is bajban van. Ezeket a problémákat járnák körül egymással is vitatkozva a panel filozófus, közgazdász, politológus és szociológus résztvevői. 4) ÚJ TÁRSADALOMELMÉLETEK A BIZONYTALANSÁG KORÁBAN Moderátor: Sik Domonkos (ELTE TÁTK) A szociológia a modernitás önreflexiójaként jött létre, és ezt az igényt a társadalomelméletek formájában mindmáig őrzi. A társadalomelméleti gondolkodás azzal az igénnyel lép fel, hogy az empirikus kutatási eredményekre támaszkodva, átfogó értelmezését adja a társadalmi folyamatoknak, feltárva nem csupán tágabb történeti kontextusukat, hanem adott esetben megteremtve a kritika lehetőségét is. A társadalomelméletek ebben az értelemben koruk lenyomatai: egyszerre fejezik ki az adott társadalmat foglalkoztató legfontosabb problémákat és a társadalmasulás domináns formáit. A késő modernként vagy posztmodernként aposztrofált korszak ebben az értelemben hozta létre saját megközelítéseit. A beszélgetés során azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a társadalmi integráció milyen új formáit tárják fel ezek az elméletek; hogy a társadalmi patológiák és kritika milyen új szintjeihez férnek hozzá; hogy milyen kérdések maradnak vakfoltban e megközelítések számára; és milyen irányba folytathatók a nemzetközi illetve hazai folyamatokra fókuszálva? 5) VALLÁSI BIZONYOSSÁGOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK: RÉGI ÉS ÚJ JÁTÉKOSOK Moderátor: Török Péter (SE MI) A bizonyosságok és bizonytalanságok összefonódásai és ütközései talán sehol máshol nem jelennek meg olyan látványosan, mint a vallás(szociológia) terén. A modernizációval egyidős bizonytalan bizonyosságunk a szekularizációs paradigma, melyet olyan jelenségek kísérnek, mint a politikával összefonódó vallási fundamentalizmus, az új vallási mozgalmak, valamint a régi és új vallási entitások megújulási, ébredési hullámai. Mindez tovább bizonytalanítja az egyház, szekta, denomináció, kultusz tipológiát, hogy az egyháziasan, vagy a maguk módján vallásosak jellemzését már ne is említsük. A panel elsősorban, de nem kizárólagosan ezen jelenségek hazai megnyilvánulásait vizsgálja. 3

4 Szekciók A konferencia szervezői előadók jelentkezését várják az alábbi szekciókba: I. Fő szekciók Szekcióvezetők Ea. Szekció 1. A bizonytalanság kora a magyarországi falvakban és tanyákon Mikecz László szám nyelve 5 magyar 4. Big data és a társadalomtudomány Bozsonyi Károly (KRE BTK) Dessewffy 5 magyar Tibor (ELTE) 3. Bizonyosság a maguk módján vallásosak Török Péter (SE) 5 magyar hitrendszerében 4. Szexualitásszociológia Takács Judit (MTA TK SZI) 5 magyar 5. Családi életutak és a családok működése Szalma Ivett (FORS, CH) 5 magyar bizonytalan időkben Murinkó Lívia (KSH NKI) 6. Mit nem tudunk a környezeti válság társadalmi Lányi András (ELTE) 5 magyar folyamatairól? 7. Munkaerő-piaci bizonytalanság Tardos Katalin (MTA TK SZI) 5 magyar, 8. Queer elmélkedések Barát Erzsébet (SZE BTK), Bereczky Tamás (ELTE BTK) 5 magyar, 9. Romák a 21. század változó magyar Kállai Ernő (MTA TK KI) 5 magyar társadalmában 10. Válság, bizonytalanság, jobboldali Grajczjár István (ZSKF), 5 magyar radikalizmus Krekó Péter (ELTE) 11. E-poszter magyar, II. PhD szekciók Szekcióvezetők Ea. szám Szekció nyelve 1. Családszociológia Neményi Mária (MTA TK SZI) 4 magyar, 2. Gazdaság- és szervezetszociológia Fokasz Nikosz (ELTE) 4 magyar, 3. Kisebbség-többség Szabó-Tóth Kinga (ME BTK) és Takács Judit (MTA TK SZI) 4 magyar, 4. Környezet, sport- és művészet szociológia Tibori Tímea (MTA TK SZI) és Ferencz Zoltán (MTA TK SZI) 4 magyar, 5. Oktatásszociológia Hrubos Ildikó (BCE TK) 4 magyar, 6. Politikai szociológia Csákó Mihály (ELTE, WJLF) és Szabó Ildikó (DE) 4 magyar, 7. Szociológiai módszerek Vicsek Lilla (BCE TK) 4 magyar, 8. Társadalmi nemek Nagy Beáta (BCE TK) 4 magyar, 9. Társadalom elméletek Tardos Róbert (ELTE) 4 magyar, 10. Település szociológia Csizmady Adrienne (ELTE, MTA TK) 4 magyar, 11. Tudomány-technológia-társadalom, digitális szociológia Király Gábor (BGF, BCE) 4 magyar, 12. Vallásszociológia Nagy Péter Tibor (WJLF) 4 magyar, 4

5 A fő szekciók felhívásai 1) A BIZONYTALANSÁG KORA A MAGYARORSZÁGI FALVAKBAN ÉS TANYÁKON Szekcióvezető: Mikecz László (szakosztályvezető, MSZT) A városból vidékre telepedés a mai társadalmi vetületben tér-és társadalom-átalakító folyamata. A Budapest környéki falvakban azt vizsgálhatjuk, hogyan járul hozzá a városból a falvakba vándorlás, és ezzel egyúttal a vidék társadalmi átalakulásához. Kutatásaimban arra keresem a választ, hogy a városból vidékre költözők milyen hatást gyakorolnak a mindennapi élet megváltozására, és erre hogyan reagál a helyi társadalom. A tanyákon élő roma népesség bár könnyebben jut telekhez, szociálpolitikai támogatásból felépítik házaikat, de azok alacsony értéke miatt nem tudnak a városközpontba letelepedni. A romák aránya 10 % körül mozog. A tanyákon élő rászorultakat tanyagondnokok segítik, akik biztosítják számukra a szociális étkezést, de sokan élnek mélyszegénységben, akik nehezen, vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a napi Ft összeget, így bizonytalanságban élnek. A mai gazdasági viszonyok közt jelen van az egyéni vagy családi gazdálkodási mód, a háztáji gazdálkodás, amely segít a bizonytalanságból kitörni. Ezt segíti a tanyák közművesítése, valamint infrastruktúrális fejlesztése. 2) BIG DATA ÉS A TÁRSADALOMTUDOMÁNY Szekcióvezető: Bozsonyi Károly (KRE), Dessewffy Tibor (ELTE) 3) BIZONYOSSÁG A MAGUK MÓDJÁN VALLÁSOSAK HITRENDSZERÉBEN Szekcióvezető: Török Péter (SE MI) A maguk módján vallásosak kategória Tomka Miklós általi megalkotása óta gyakorlatilag állandó szereplője a vallással (is) foglalkozó kérdőíveknek, de pontos jelentése, tartalma meglehetősen homályos. A konferencián előadásra kerülő kvalitatív és kvantitatív megközelítésű ismertetők ezt a témát járják körül a következő fókuszpontokkal: Mennyiben tér el az ún. hivatalos vallástól a maga módján való vallásos személy hitrendszere? Mennyire fontos az illető számára a bizonyosság? Kihat-e ez életének más területeire, s ha igen, mennyiben? Hogyan viszonyul mindehhez a hivatalos vallás? Ebben és az ezekkel kapcsolódó témákban várja a szekció a magyar nyelvű előadásokat. 4) SZEXUALITÁSSZOCIOLÓGIA Szekcióvezető: Takács Judit (MTA TK SZI) A szekció a szexualitást társadalmi tényként megközelítő, empirikus kutatási eredményekre épülő előadásokat vár, melyek a szexuális gyakorlatok és reprezentációk külsődlegesen meghatározott és korlátok közé szorított jellegét hangsúlyozzák. A szekció nyitott a szélesebb körű társadalomtudományi megközelítések felé, ideértve a társadalomtörténeti, szociálpszichológiai és antropológiai munkákat. Az absztraktokban kérjük ismertessék a a kutatás során alkalmazott empirikus módszereket, elméleti hátteret és a főbb kutatási eredményeket (az absztrakt mellé rövid szakmai önéletrajzot és publikációs jegyzéket kérünk). A konferencia fő témaköréhez (a bizonytalanság szociológiájához ) illeszkedő absztraktok elsőbbséget élveznek. 5

6 5) CSALÁDI ÉLETUTAK ÉS A CSALÁDOK MŰKÖDÉSE BIZONYTALAN IDŐKBEN Szekcióvezetők: Szalma Ivett (Swiss Centre of Expertise in the Social Sciences) és Murinkó Lívia (KSH NKI) A globalizáció, az individualizáló, a szekularizáció, a társadalmi normák gyengülése, valamint a gazdasági bizonytalanság következtében megnövekedett az egyén felelőssége az életútjának tervezésében. Több lehetőség közül választhat, miközben kevésbé láthatja előre a döntéseinek következményeit. Mindez kihat a családi életutak tervezhetőségére is. Az egyik lehetséges stratégia a családdal kapcsolatos döntések (pl. a párkapcsolat kialakítása vagy a gyermekvállalás) halasztása vagy a normál családi életút helyett alternatív életformák választása (pl. egyedül él, nem köt házasságot, nem születik gyermeke). Ugyanakkor egyre több lehetőség van a döntések korrigálására, például könnyebbé és elfogadottá vált a válás, az újabb párkapcsolatok kialakítása vagy a késői gyermekvállalás. A bizonytalan körülmények a család részéről is alkalmazkodást kívánnak. A szekció előadásainak célja, hogy feltárják a bizonytalan idők szülte új családformákat és trendeket, és próbálják megérteni, hogy az élet több területén megfigyelhető bizonytalanság hogyan befolyásolja a családi életutakat és a családok működését. 6) MIT NEM TUDUNK A KÖRNYEZETI VÁLSÁG TÁRSADALMI FOLYAMATAIRÓL? (MIKÖZBEN A CSAPBÓL IS FENNTARTHATÓSÁG FOLYIK) Szekcióvezető: Lányi András (ELTE) A résztvevők olyan elméleti és empirikus kutatásokról számolnak be, amelyek hozzájárulhatnak az ökológiai válság elmélyülése illetve elhárítása szempontjából kulcsfontosságú társadalmi szereplők viselkedésének jobb megértéséhez. Elsősorban az alábbi területeken várunk előadásokat: - a falusi társadalom leépülésének ökológiai összefüggései - urbanizációs folyamatok hatása a környezetre - helyi kísérletek az energiagazdálkodás megújítására - az élelmiszerkereskedelmi, vendéglátó-ipari és közétkeztetési hálózatok átalakulásának hatása az egészségre és a környezetre - a civil környezetvédő mozgalmak helyzete - a köz- és felsőoktatás rejtett tanterve és szerepe az ökológiai összefüggések elhomályosításában. 7) MUNKAERŐ-PIACI BIZONYTALANSÁG Szekcióvezető: Tardos Katalin (MTA TK) és A munkaerő-piaci biztonság-bizonytalanság egyensúlyának és egyenlőtlen társadalmi eloszlásának kérdése régóta vizsgált területe a munkaszociológiai kutatásoknak. Azt látjuk, hogy a munkaerő-piaci bizonytalanságok rendszere részben tartósan konzerválódott, részben pedig a bizonytalanság új formái jelentek meg a változó környezet hatására. A szekció olyan előadásokat vár, amelyek azt vizsgálják, hogy milyen tényezők alakítják a biztonság/bizonytalanság egyensúlyát a munkaerő-piacon, különös tekintettel a következő témákra: - Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációját, illetve dezintegrációját alakító tényezők; - A munkaerő-piaci bizonytalanságok új formái; - Kormányzati intézkedések hatása a munkaerő-piaci biztonság/bizonytalanság alakulására; - Vállalati foglalkoztatási gyakorlatok hatása a munkahely biztonságára; - Civilszervezetek, társadalmi vállalkozások, szakszervezetek szerepe a munkaerő-piaci bizonytalanságok csökkentésében. 6

7 8) QUEER ELMÉLKEDÉSEK Szekcióvezetők: Barát Erzsébet (SZE), Bereczky Tamás (ELTE) és A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek igyekeznek kimozdítani, átírni az elmúlt huszonöt év Magyarországán és globálisan is tapasztalható, a család intézményének, a familiális kötelékek megerősítését célzó gyakorlatokat. Egyszerre két célt szándékozunk elérni ezzel a specifikus fókusszal. Egyrészről reméljük, hogy sikerül decentralizálni az anglo-amerikai queer elméleti kereteket, különösen azokat, amelyek a láthatóság problémáit vizsgálják. Másrészt viszont annak vizsgálata is célunk, hogy feltérképezzük, mennyire produktív, ha queer szempontból vizsgáljuk azokat a jelenségeket, amit mi a szorongás kiváltotta bizonytalanság -ra való hivatkozásként látunk a tudományos és hétköznapi beszédmódban egyaránt. Ezért olyan előadásokat várunk, amelyek queer szemszögből vizsgálják a nemzet, az állampolgárság, a család és a szexualitás metszéspontjait, illetve készek a mélyére hatolni annak a kérdésnek, hogy milyen, a demokratikus változások irányába ható előnye lehet annak, ha a köztük fellépő feszültségeket igyekszünk vizsgálódásaink középpontjába helyezni. 9) ROMÁK A 21. SZÁZAD VÁLTOZÓ MAGYAR TÁRSADALMÁBAN Szekcióvezető: Kállai Ernő (MTA TK Kisebbségkutató Intézet, Romakutatások Osztálya) 25 évvel a rendszerváltozás után a bizonytalanság kora jött el a romák számára is. Rossz oktatási rendszer, munkanélküliség, elszegényedő és gettósodó falvak, társadalmi kirekesztés. Milyen lehetőségek vannak a roma közösségek számára ebben az időszakban? Az állami intézkedések vagy a romák fogják megoldani a súlyos társadalmi helyzete? 10) VÁLSÁG, BIZONYTALANSÁG, JOBBOLDALI RADIKALIZMUS Szekcióvezető: Grajczjár István (ZSKF), Krekó Péter (ELTE) A 2007-ben kitört válság gazdasági, társadalmi, politikai és pszichológiai következményei jelentősen befolyásolták az európai polgárok mindennapjait. Főként a válság által leginkább sújtott országokban tapasztalható a legnagyobb társadalmi-gazdasági bizonytalanság, amely elsősorban az alacsony képzettségű, vagy munkanélküli polgárokat, illetve a fiatal generációt érintette/érinti. A társadalmi-gazdasági változások és a bizonytalanság percepciója gyakran vezet a szélsőséges jobboldal (ritkább esetben baloldal) iránti szimpátiához. Emellett a változások nyertesei között is találunk olyanokat, akik a krízisnek köszönhetően félnek megérdemeltnek tartott pozícióik elveszítésétől, amely szociális dominancia orientáltsághoz, tekintélyelvűséghez és kirekesztéshez vezethet. A szélsőséges jobboldal pártjai válságos időkben megpróbálják kihasználni az emberek félelmeit és egyszerű, bűnbakkereső üzeneteikkel próbálják magukhoz csábítani a szavazókat. 1. Kapcsolat a társadalmi-gazdasági változások és a szélsőjobboldali radikalizmus támogatása között 2. A válság során kialakult bizonytalanság és a szélsőjobboldaliság előretörésének tapasztalatai Európában 3. A liberális demokrácia és a piacgazdaság rendszereinek alacsony fokú igazolása Magyarországon 4. Radikalizálódó fiatalok 5. Bizalmatlanság Európával szemben: politikai korrektség és jobboldali populizmus az Európai Parlamentben 11) E-POSZTER 7

8 Jelentkezés Jelentkezni szekcióban történő szóbeli előadásra és e-poszter bemutatására lehet. A jelentkezéshez az MSZT honlapon szükséges regisztrálni: Szekció Az online felület május 3-tól (hétfő) működik! A jelentkezőktől n terjedelmű absztraktot kérünk feltölteni magyar és nyelven. Egy személy egy előadásra jelentkezhet első szerzőként, de társszerzőként több előadáshoz is hozzájárulhat. A szekciót az előadó választja ki regisztráció során, a felhívás alapján. PhD hallgatók és doktorjelöltek leadhatják jelentkezésüket fő szekcióba is. Amennyiben a keretszám (5) betelik a szekcióban, úgy PhD-szekcióba soroljuk át a jelentkezést. PhD szekció A jelentkezés módja megegyezik a fő szekciókba történő jelentkezéssel. PhD szekcióba csak PhD hallgató és doktorjelölt jelentkezhet, ugyanakkor jelentkezésüket leadhatják fő szekcióba is. Amennyiben a keretszám (5) betelt a szekcióban, úgy PhD-szekcióba soroljuk át a jelentkezést. E-poszter A Társaság e-poszter előadásokat is szívesen fogad. A jelentkezés menete a fentiekkel megegyezik, az online felületen az e-poszter szekció megjelölésével. Az elfogadott e-posztereket október 31-ig kérjük benyújtani PPT és PDF formátumban A jelentkezés határideje: május 17. (vasárnap) A határidő után a rendszer nem fogad el további jelentkezéseket. A feltöltött adatok módosítására a regisztráció során kapott cím és jelszó segítségével van lehetőség a határidő előtt. A jelentkezéseket a szekcióvezetők és a tudományos bizottság bírálja el, és tudományos megfontolásból átsorolhatják az előadásokat másik szekcióba, vagy e-poszterre. A jelentkezőket ben értesítjük a bírálat eredményéről júniusban. Technikai segítség: mszt@szociologia.hu A konferencia nyelve A konferencia nyelve magyar és. Az absztraktokat mindenkinek ezen a két nyelven kell benyújtani. Kérjük, a jelentkezés előtt ellenőrizze a szekció nyelvét a felhívásban, és a regisztráció során ennek megfelelően válassza ki az előadása nyelvét! 8

9 Regisztrációs díj Regisztrációs díj (Ft) On-line regisztráció Augusztus 15-ig Szeptember 15-ig Résztvevő Absztrakt Szüks Határidő Teljes díj Kedv.* Teljes díj Kedv. * éges Plenáris előadó Igen május 17. Igen opcionális opcionális opcionális opcionális Panel résztvevő Igen május 17. Opcionális opcionális opcionális opcionális opcionális Panel témaleírása + Panel moderátor Igen május 17. saját absztrakt opcionális opcionális opcionális opcionális opcionális Szekció, vagy e- poszter előadó Szekcióvezető Igen május 17. Igen május 17. Igen Szekció témaleírása + saját absztrakt, amennyiben előadást is tart opcionális opcionális opcionális opcionális Szeptember 15-ig Szeptember 15. után Közönség 3 napig Nem Folyamatos Fogadás nélkül: - Teljes: 1500 Közönség 1 napig Nem Folyamatos - Kedvezményes: díjtalan Fogadással: - Teljes: Kedvezményes: 1500 *Kedvezményes díj: diák, nyugdíjas, 3 év alatti gyermeket nevelő felnőtt, munkanélküli Elfogadott jelentkezés esetén a díjat legkésőbb szeptember 15-ig kérjük a Társaság bankszámlájára utalni (forintban) ERSTE Bank Kérjük, a megjegyzésbe ezt írja: az Ön neve, konferencia Amennyiben szüksége van számlára a díjról, kérjük, előre jelezze! A számlával kapcsolatban kérjük, erre a címre írjon, Hricó Ivánné részére: mszt@szociologia.hu Számlához szükséges információk: név, adószám, számlaszám, cím, összeg. Tudományos Bizottság Elnöke: Szabó Ildikó (DE BTK) Tagjai: Durst Judit (University College London) Ferencz Zoltán (MTA TK SZI) Huszár Ákos (KSH) Kovács Éva (MTA TK SZI) Moksony Ferenc (BCE TK) Murányi István (DE TK) Nagy Péter Tibor (WJLF) Takács Judit (MTA TK SZI) Veres Valér (Babes-Bolyai Tudományegyetem) Wessely Anna (ELTE TÁTK) 9

10 Szervezőbizottság, szervezők Szervezőbizottság Szervezők Csepeli György Csepeli György Tausz Katalin Kund Attila Kund Attila Tibori Timea Paksi Veronika Gábriel Dóra Tausz Katalin Hricó Ivánné Tibori Timea Paksi Veronika Határidők On-line regisztráció: május 3-tól Jelentkezési határidő: május 17. A bírálat eredményéről való értesítés: június 30. Adatok egyeztetése: augusztus-szeptember Absztraktfüzet véglegesítése: szeptember 30. Előadók regisztrációs díjának utalása: Kedvezményes időszak: augusztus 15-ig Végső határidő: szeptember 15. E-poszter beküldési határidő: október 31. Magyar Szociológiai Társaság Cím: 1014 Budapest, Országház utca 30. Tel: Paksi Veronika Tel: Tibori Timea Tel: Kund Attila mszt@szociologia.hu Számla: Hricó Ivánné, mszt@szociologia.hu Kapcsolat Technikai segítség: mszt@szociologia.hu Honlap: Regisztráció: 10