Kézikönyv az Intézményfejlesztési Tervek értékeléséhez

Átírás

1 Kézikönyv az Intézményfejlesztési Tervek értékeléséhez Készítette: Felsőoktatási Tervezési Központ és Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság V- 2.02

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, előzmények Intézményfejlesztési tervek értékelésének munkaterve Előzmények Eljárásrend IFT értékelés szakmai rendszere Az IFT értékelés menete és módszertana, határidők Az értékelések nyilvánossága Értékelési útmutató és pontozási segédlet az Intézményfejlesztési Tervek értékelőlapjához A kiválósági minősítéssel kapcsolatos eljárásrend Előzmények Eljárásrend Az értékelés rendje, a kiválósági minősítés menete Az értékelések nyilvánossága A kiválósági minősítés kritériumai és értékelése Az értékelés módszertana és szerkezete Értékelési szempontok számú melléklet: szakértői értékelés keretfájl számú melléklet: Az IFT értékeléshez szükséges dokumentumok számú melléklet: Kiegészítő, az IFT értékelést segítő információs mellékletek

3 1. Bevezetés, előzmények A Nemzeti Együttműködési Program részeként, a versenyképes oktatás és képzés megteremtésének feladataihoz kapcsolódóan született meg az új nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény [Nftv.]. A felsőoktatásban a minőségi fejlesztés kihívása a társadalmi-gazdasági megfelelés és a nemzetközi versenyképesség megteremtése. A felsőoktatás intézményrendszerével járul hozzá az Alaptörvényben meghatározott felsőfokú oktatás biztosításához. Az intézményi működésben a felsőoktatási törvény az intézményvezető testületének feladatává teszi a középtávra, legalább négy éves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait, az intézményfejlesztési terv, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innováció stratégia meghatározását. A Nftv. átmeneti rendelkezései meghatározzák az új törvény hatálybalépéséből következő legfontosabb feladatokat, így a törvény 115. (5) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézménynek új, négyéves intézményfejlesztési tervet kell készíteni és ebben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket [Nftv. 12. (4)]. E stratégiai dokumentum szolgál arra, hogy a felsőoktatási intézmények újra gondolják a fenntartójukkal az előttük álló feladataikat, figyelembe véve a társadalmi és gazdasági környezetet. Az új intézményfejlesztési terv elkészítésének időpontjaként a törvény június 30-át határozta meg. A felsőoktatási intézmény a fenntartótól függően állami és nem állami felsőoktatási intézmény lehet. Az állami fenntartói feladatokat ellátó Nemzeti Erőforrás Minisztérium [NEFMI]/Emberi Erőforrások Minisztériuma [EMMI] az állami felsőoktatási intézmények esetében koordináltan kezdeményezte e fejlesztési feladatok megkezdését, illetve végzését. A minisztérium útmutatót adott e munka keretében a felsőoktatási intézmények helyzetértékeléséhez és az előre megadott sablon mentén várja el az intézményfejlesztési tervek elkészítését. Az állami fenntartású intézményeknek a megadott sablon alapján június 30-ig kellett elkészíteniük az intézmények értékelését és felvázolniuk azokat a stratégiai irányokat és vázlatosan ezek kibontásaként azokat a stratégiai célokat, amelyeket az oktatásért felelős minisztériummal, mint fenntartóval és az ágazatért felelős tárcával, egyeztetett módon, az elkövetkező időszak fejlesztési céljait határozzák meg. A nem állami felsőoktatási intézmények az intézményfejlesztési terveket saját fenntartójukkal egyeztetett módon határozzák meg. A formai és tartalmai követelmények is a fenntartói elvárásokhoz igazodhatnak. A fenti útmutató, illetve sablon ugyanakkor segítséget adhat a felsőoktatást meghatározó feladatok, illetve az intézmények működését meghatározó szempontok azonos elvű kialakításához. A nem állami felsőoktatási intézményeknek az intézményfejlesztési terveik előkészítésébe a törvényi rendelkezés alapján saját fenntartójuk képviselőjét be kell vonniuk és az egyeztetés eredményeként június 30-ig kellett elkészíteniük e dokumentumot. A folyamat ütemtervét a saját fenntartó határozza meg. A NEFMI/EMMI által elkészítet IFT sablon használata a nem állami intézmények számára nem jelent kötelezettséget, de releváns fejezeteit vagy szakmai háttéranyagait szabadon használhatják. A Kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében, rendeletében meghatározottak szerint, kiemelt felsőoktatási intézményi minősítést adhat; kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, 3

4 a tudományos életben elismert egyetem, vagy egyetemi kar a Kormány által meghatározott feltételekkel kutató minősítést kaphat. A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola a Kormány által meghatározott feltételekkel alkalmazott kutatások főiskolája minősítést kaphat. Az oktatásért felelős miniszter megállapodás alapján a fentiek alapján meghatározott szervezetek, szervezeti egységek működését támogatásban részesítheti. (Nftv. 10. ) Nftv ában meghatározott speciális intézményi státusok minősítési rendjére vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerint kerülnek kijelölésre négyéves időtartamra az intézményi kiválóság többlettámogatásra jogosult alanyai. A kiemelt intézmény kiválósági támogatás átfogó célja a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének fejlesztése. A kiemelt felsőoktatási intézmény státusz, és az ezzel járó támogatás olyan nemzetközi mércével is mérhető képzési-kutatási kapacitással és eredményekkel bíró intézmények támogatását jelenti, amelyektől elvárható, hogy a globális versenyben kimutatható teljesítményüket fokozni tudják, és ezáltal növeljék az egész magyar felsőoktatás nemzetközi elismertségét. A kutatóegyetem, kutató kar kiválósági támogatás átfogó célja hogy a hazai felsőoktatási intézményhálózatban, kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs eredményességet felmutató intézményeket elismerje, és kapacitásaik, kutatási területeik fókuszált fejlesztésével hosszú távon nemzetközi szinten is versenyképes tudásközpontok létrejöttét segítse elő. Az alkalmazott kutatások főiskolája kiválósági támogatás átfogó célja hogy a hazai felsőoktatási intézményhálózatban, kiemelkedő nemzetgazdasági, ágazati vagy térségi relevanciával bíró alkalmazott kutatási, műszaki fejlesztési, innovációs tevékenységet végző főiskolákat elismerje, és kapacitásaik, kutatási területeik fókuszált fejlesztésével a gazdaság számára közvetlenül hasznosuló K+F szolgáltató szervezetté fejlessze őket. A nemzetstratégiai célok támogatása keretében a Kormány nemzetstratégiai szintű állami feladatok ellátásához szükséges sajátos képzési és kutatási feltételeinek fejlesztése céljából többletfinanszírozást biztosíthat a fentiek alapján nem minősített felsőoktatási intézménynek is. Az állami fenntartású intézményeknek az intézményfejlesztési tervek részeként kellett benyújtaniuk a minősítés iránti igényt, az adatkiegészítés és hiánypótlás július 16-án zárult. Az alábbi ábra szemlélteti az IFT elkészítésének és monitoringjának folyamatát. Intézményfejlesztési tervek elkészítésének folyamata Fenntartó IFT útmutató tervezet IFT útmutató IFT támogató munkacsoportok működése IFT kialakítás szakmai támogatása IFT elfogadása IFT elutasítása IFT támogatási megállapodás megkötése IFT megvalósításának ellenőrzése IFT támogatási megállapodás módosítása Felsőoktatási Intézmény IFT értékelés, előkészüle tek IFT intézményi kialakítása IFT IFT megvalósítása IFT értékelése 4

5 2. Intézményfejlesztési tervek értékelésének munkaterve 2.1 Előzmények Az állami illetve jogszabály, vagy egyéb nemzetközi megállapodás alapján az államival azonos jogállású felsőoktatási intézmények által benyújtott intézményfejlesztési tervek (összesen 38 intézmény, ebből 27 állami felsőoktatási intézmény) cca oldalnyi értékelendő dokumentumot tartalmaznak. Az elmúlt hónapokban az előzetesen kiadott módszertani útmutató, valamint az aktív fenntartói támogatás keretében az IFT munkacsoportokkal való egyeztetések alapján zajlott a munka. 2.2 Eljárásrend Az Nftv (5) szerint (...) a felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel, illetve felsőoktatási intézmény alapítására jogosulttal együttműködve új négyéves intézményfejlesztési tervet fogad el. Az intézmény a tervben javaslatot tehet a fenntartónak a felsőoktatási tevékenység más intézményi keretek között történő folytatására is. Az előkészítésbe a fenntartó képviselőjét be kell vonni. Az intézményfejlesztési tervet legkésőbb június 30-ig meg kell küldeni a fenntartó részére. Az Nftv. 74. (4) értelmében a fenntartó az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon belül közölheti a felsőoktatási intézménnyel. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet megfelelő határidő kitűzésével visszaküldi azt a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását. Az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága és a Felsőoktatási Tervezési Testület szeptember 15-ig értékeli a benyújtott IFT-ket az 1. sz. mellékletben meghatározott értékelési szempontok alapján, a munkát az FTT elnöke koordinálja. Ezt követően az értékelést megküldi a társtárcák (NFM, NGM) képviselőinek. Ezt követően a Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket az értékelés fenti szereplőkkel egyeztetett eredményéről. A részletes értékelés alapján az értékelés lezárása előtt az intézményekkel egyeztetésre kerül sor. 2.3 IFT értékelés szakmai rendszere Az IFT-k értékelését jelen értékelési kézikönyv és pontozási segédlet támogatja. Az intézményfejlesztési tervek az alábbiakban meghatározott tíz stratégiai terület mentén különkülön kerülnek értékelésre: 1. Képzés alkalmazhatósága 2. Nemzetköziesedés 3. Tehetséggondozás 4. K+F+I tevékenység, eredményesség 5. Saját bevétel 6. Intézményi erőforrás gazdálkodás, működés hatékonysága 5

6 7. Intézményközi együttműködés foka 8. Az intézményi célok ágazati és stratégiai összhangja 9. Társadalmi-gazdasági szerep 10. Az IFT megalapozottsága, belső koherenciája Minden stratégiai terület maximum 10 ponttal értékelhető. A pontszámok az adott stratégiai területhez rendelt mutatószámok mentén kerülnek megállapításra. A évi átmeneti évben a pontozás alapja részben a stratégiai területet jellemző kiinduló értékek (az IFT módszertani útmutatóban meghatározott releváns hároméves tényadatok) helyzetértékelése, részben az adott stratégiai területre vonatkozó intézményi stratégiai célok (négyéves tervek) megléte, az IFT útmutatóval egyidejűleg közzétett ágazati stratégiai célokkal (lásd femip.hu) való összhangja, teljesülésének mérhetősége és ellenőrizhetősége, illetve intézményi megalapozottsága. A kiinduló helyzetet értékelő egyes mutatók értékelése során, azok jellegétől függően az alábbi módszerek kerülnek alkalmazásra: egyes intézmények t eredményeinek összevetése egy előzetesen meghatározott értékkel, más mutatók esetében az összes intézmény eredményeinek egymással való összevetése. 2.4 Az IFT értékelés menete és módszertana, határidők 1. fázis - előkészítés Szakértői munkára előkészítés a kapott adattáblákból az értékelési szempontrendszer alapján. Ennek során a számszerűsíthető tényadatokat rögzítjük és az adatokkal feltöltött kerettáblákat a szakértői értékelésre megküldjük. A szakértők munkáját az értékelési kézikönyvhöz készített segédtáblák segítik (lásd 3. számú melléklet). Az előkészítő munkát az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága (EMMI FHÁT) és az Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT)/Felsőoktatási Tervezési Központ (FTK) intézményi referensei végzik. Feladat Határidő/Időkeret Felelős(ök) Az IFT excel táblákból az értékelési szempontrendszerben szereplő adatok kinyerése július 17 (azaz a beérkezett és véglegesített intézményfejlesztési tervek megérkezésével) július 31. FTT/FTK intézményi referensei Az értékelési szempontrendszerhez segédtáblák készítése a szakértők számára július 17 július 31. EMMI FHÁT 6

7 2. fázis - Az IFT-k szakértői értékelése és adatainak vizsgálata A.) Szakértői értékelés Az első fázisban elkészített, a horizontális értéklelési szempontok szerint már kiértékelt, lepontozott és így kitöltött értékelési űrlapokkal együtt egy IFT-t két független szakértő (EMMI FHÁT kormánytisztviselők, FTT és FTK intézményi referensek, külső szakértők) megkap. Az értékelő személye és az értékelés nem nyilvános. A szakértők felkészítését az FTT végzi, az IFT munkacsoport vezetőinek bevonásával: a felkészítés során a szakértőket tájékoztatják az elmúlt hónapokban zajlott, intézménnyel folytatott egyeztetésekről. Az FTT látja el a szakértői koordinációt, ennek keretében a szakmai munka támogatását és problémakezelést. A szakértői értékelés augusztus 1-31-ig tart. Az Intézményfejlesztési tervek szakértői értékelését az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága megküldi a társtárcák képviselőinek és az FTT-nek, amely tartalmazza az adatalapú értékelés mellett a stratégiai területenként (lásd 1.sz. táblázat) történő, horizontális szempontú elemzést is. Feladat Határidő/Időkeret Felelős(ök) Szakértői felkészítés augusztus 1 8. FTT elnök Szakértői koordináció augusztus 1 IFT értékelés zárásáig FTT elnök IFT értékelés augusztus szakértők Felvételi jelentkezés eredményeinek összevetése az IFT értékelésekkel előzetes részjelentés Társtárcáknak és FTT-nek IFT értékelés megküldése augusztus 31. FTT elnök augusztus 31. EMMI FHÁT B.) Az IFT értékelésében szereplő számszerűsített mutatók/értékelési szempontok adatainak vizsgálata Az IFT-k készítése során az EMMI által kijelölt számszerűsített jellemzőkre vonatkozóan az intézmények egységes szerkezetben kiadott adattáblákat töltöttek ki. Az adatszolgáltatást az intézmények a kitöltés során tág keretek közt szabhatták át a saját terveiknek megfelelően, illetve az adattáblák kitöltése során a számolásmód részleteit illetően is. A benyújtott adatok egy része a pontozásos értékelésben is szerepet kapott. A pontozására kiválasztott számszerű mutatók: Minősített oktatók, kutatók aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatókhoz viszonyítva; Idegen nyelven meghirdetett szakok száma (db); Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest; Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest; Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma; Határon túli magyar nyelvű képzésben való részvéte TDK részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva; 7

8 Szakkollégiumban aktív hallgatói tagok aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva; Nemzetközi szervezeti tagságok száma Doktori fokozatot szerzettek száma 2009 és 2011 között; Publikációk száma; K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége; K+F+I együttműködések száma 2011-ben; Újonnan bejelentett szabadalmak/oltalmak száma 2009 és 2011 között; Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott FTE száma Költségtérítéses hallgatók aránya 2011-ben; Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások árbevétele; Működési (saját) bevétel növekedése; Hazai és nemzetközi pályázatokból származó bevétel Lejárt kötelezettségállomány Az intézmény regisztrált alumni tagjainak aránya a létszámhoz képest A számszerű mutatók értékeléséhez az FTK munkatársai adatbázist építenek. (Az IFT-k releváns helyeiről az adatokat adatmátrix formába emelik át). Az így kialakult adatsorok felhasználhatóságát az FTK áttekinti. Amennyiben olyan adatokat tartalmaz az adatbázis, amely felveti az ellenőrzés szükségességét, akkor az IFT-ben megadott adatokat az FTK más adatforrásokból származó adatokkal is összeveti (amennyiben beszerezhetők a vonatkozó adatok). Az adatok kontrolljának eljárása: a.) Az FTK az egyes adatkörökre vonatkozóan alternatív, közhiteles, vagy egyéb megbízhatónak elfogadott forrásból származó adatsorokkal való összehasonlításokat végez a hibás adatok feltárásának céljából. b.) A számszerű mutatók alapján képzett pontszámokat az értékelést végző szakértők is ellenőrzik, s a szakmailag indokolt esetekben indoklás mellett a pontszám módosítására tehetnek javaslatot. c.) Az elfogadott javaslatokat az FTK átvezeti az egyes mutatók esetében, valamint az összes elért pont számításában is, s a bizottsági döntéshez javasolt pontszámokban is érvényesíti. A kontroll adatsorok alkalmazhatósági szintjeit tekintve meg kell különböztetni: a.) Csak hozzáadott információkat eredményező adatok, melyek az értékelendő adatokkal nem hozhatók kölcsönösen egyértelmű megfeleltetésbe (a két adatsor kisebb-nagyobb tartalmi, vagy a számításmódbeli eltérései, vagy a fogalmi definíciók fedésbe nem hozhatósága miatt). b.) Az IFT-ben benyújtott adatoknak teljes mértékben megfeleltethető adatok. 8

9 A kontroll során az alternatív adatsorokat azok gyakorlati felhasználhatóságának egyedi logikai szintjei szerint kell alkalmazni: Az összehasonlítás eredményeképp az IFT-ben beadott adatok valószínűsége egyes esetekben gyengülhet (pl. ha a keresett adat részhalmazát jelentő adatsor volt beszerezhető, ám ez is nagyobb a keresettnél). Más esetekben megerősödhet az IFT-ben beadott adatok valószínűsége az összehasonlítás eredményeképp (pl. ha a kontroll adat egyezést mutat), Teljes módszertani egyezés esetén az adatok egymást cáfolhatják, vagy igazolhatják. A kontroll adatsorokkal összevetés során két forrásrendszer típus felhasználása javasolt (a gyakorlati hasznosság szerint): 1. Az adattár jellegű, más adatforrásokat is integráló ágazati alap rendszerek: az új FIR és AVIR adatbázisok. Státusuk: az ágazati adatok szempontjából a jövőben kulcs szerepre hivatottak, azonban jelenleg építés és átépítés alatt lévő rendszerek. Mindkét esetben tisztázandó, hogy a jelenlegi átmeneti állapotban a feltöltöttség és az adat-validációk szintje mennyire teszi lehetővé a kontrollként felhasználást. 2. Második lépéssorként az ágazati adatgyűjtések további, szegmentáltan működő csomóponti helyeit kéri fel az FTK a mutatókhoz releváns adatsorok reprodukálására. A számszerűsített mutatók pontszámításának egyéb elvei: A pontszámok nem különbözhetnek, ha az értékek nem különböznek. (Néhány esetben a rangsor szerinti harmadokba osztás határain egyforma értékeknél is előfordulhatna pontszám eltérés. Pl. ha 11 db 1-es érték van, akkor 9 kerülhet egy csoportba, s két eset eltérő pontszámot kapna.) Az IFT-ben benyújtott adatsorok helyettesíthetők eltérő adatsorokkal is az intézményi rangsor (és pontszámítás) kialakításához, ha hiteles, megbízható adatsor alkalmazására mód van. Az új adatsor alkalmazását legkésőbb a bizottsági döntés-előkészítés során összeállított javaslatban át kell vezetni. A beadott IFT adattáblák egységesen kerülnek feldolgozásra, egységesen azonos helyről kiemelt adatok alapján képezve a rangsorokat és pontszámokat. Kivételt azok az esetek képeznek, ahol az adathelyet logikailag korrigáló, helyesbítő tartalmú más adathelyet jelölnek meg az IFTben benyújtott táblák közt a felülvizsgálatban részt vevő szakértők. (Pl. Publikációk száma a TABL_20 és TABL_25 tartalmában.) Az egyes mutatókban alkalmazott konkrét számításmódokat a Kézikönyv 1. sz. melléklete tartalmazza. 9

10 3. fázis bizottsági döntés Az 1. és a 2. fázisban elkészített szakértői értékelések alapján egy előre meghatározott összetételű bizottság az adott IFT-k értékelését végző szakértőkkel a társtárcáktól és az FTT-től beérkező vélemények figyelembe vételével együtt az IFT pontozását és értékelését megvizsgálja, elvégzi a pontozás véglegesítését. A bizottsági döntéseket szeptember 15-ig meg kell hozni. A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár számára készülő javaslat ez alapján készül el. Feladat Határidő Felelős(ök) IFT értékelés véglegesítése szeptember 15. FTT elnök 2.5 Az értékelések nyilvánossága Az intézményfejlesztési tervek értékelésének vezetői összefoglalója, valamint a stratégiai területenként (lásd 1.sz. táblázat) történő, horizontális szempontú elemzések összegzése nyilvános. E dokumentumok, az intézményfejlesztési tervek útmutatóihoz hasonlóan, a femip.hu portálon lesznek közzétéve. 10

11 1. sz. táblázat: Az intézményfejlesztési tervek értékelési szempont- és mutatórendszere* Stratégiai terület Stratégiai terület leírása Mutatók Pontszám 1. Képzés alkalmazhatósága Az oktatói kar minősége, képzési kínálat dinamikája, képzések átjárhatósága, szakmai gyakorlatok, felnőttképzési kapacitás, képzésfejlesztés (tananyagfelülvizsgálat, szükségletfelmérés, innováció). Minősített oktatók, kutatók aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatókhoz viszonyítva; Szakmai gyakorlatok rendszere; A képzési kereslet és kínálat összhangja; Képzésfejlesztési tevékenység értékelése; Elhelyezkedési arány a végzettek körében Szakmai gyakorlatok rendszere A képzési kereslet és kínálat összhangja Képzésfejlesztési tevékenység értékelése Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége; Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása; Nemzetköziesedés A nemzetközi mobilitási, képzési és kutatási együttműködésekben történő részvétel, beleértve a határon túli magyar képzéseket is. Idegen nyelven meghirdetett szakok száma (db); Rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest; Külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest; Joint degree jellegű, közös képzési együttműködések száma; Határon túli magyar nyelvű képzésben való részvétel; Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége; Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása; Tehetséggondozás Hallgatók tudományos tevékenységének támogatása és ennek eredményei, a tehetséggondozás szervezeti keretei, az intézményben, oktatók-kutatók bevonása a tehetséggondozás folyamataiba (mentori, tutori tevékenységek), nemzetközi szakmai szervezeti együttműködések, tagságok, középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések TDK részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva; Szakkollégiumban aktív hallgatói tagok aránya az összes hallgatóhoz viszonyítva; Nemzetközi szervezeti tagságok száma; Oktatók-kutatók bevonása a tehetséggondozásba; Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége; Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása;

12 Stratégiai terület Stratégiai terület leírása Mutatók Pontszám 4. K+F+I tevékenység, eredményesség 5. Saját bevétel 6. Intézmény erőforrás gazdálkodás, működés hatékonysága 7. Intézményközi együttműködés foka Az intézmény által végzett K+F+I aktivitások (tevékenységek tudományterületi kiterjedtsége, sokszínűsége; alap- és alkalmazott kutatási programok, területek arányai, összefüggései; kutatásfejlesztési és képzési portfolió szinergiái, illetve hiányosságai; doktori képzés volumene és eredményessége), valamint a humán és tárgyi, infrastrukturális erőforrások, a K+F+I tevékenységek stratégiai irányítása és ösztönzése. A saját bevétel elérésére vonatkozó tervek megalapozottsága, az intézmény finanszírozásának szerkezete, a bevételtermelő képesség, az infrastruktúragazdálkodás hatékonysága és eredményessége Az intézményi erőforrás gazdálkodás, különös tekintettel az állami támogatás felhasználásának hatékonyságára Az intézmény együttműködése más felsőoktatási intézményekkel az adott felsőoktatási zónán belül, az együttműködések stratégiai megalapozottsága, célja, intenzitása, formája, gazdálkodási hatásai. K+F+I tevékenységet támogató intézményi szervezetek, szolgáltatások és ösztönző mechanizmusok értékelése; Doktori fokozatot szerzettek száma 2009 és 2011 között; Publikációk száma; K+F+I tevékenységek pénzügyi eredményessége; Újonnan bejelentett szabadalmak/oltalmak száma 2009 és 2011 között; Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott FTE száma; K+F+I együttműködések száma ben; Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége; Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása; Költségtérítéses hallgatók aránya ben; Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások árbevétele; Működési (saját) bevétel növekedése; Infrastruktúra hasznosításának értékelése; Hazai és nemzetközi pályázatokból származó bevétel; Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége; Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása; Lemorzsolódó hallgatók aránya (%); Intézmény irányítási folyamatok értékelése; Lejárt kötelezettségállomány; Abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje a mintatantervben rögzített képzési időhöz viszonyítva; Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége; Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása; Szervezeti önállóságra vonatkozó önértékelés; Potenciális partnerek értékelése; Intézményközi együttműködés a felsőoktatási zónában; Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége;

13 Stratégiai terület Stratégiai terület leírása Mutatók Pontszám Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása. 8. Az intézményi célok és ágazati stratégia összhangja Az intézményi stratégiai célok és a felsőoktatási, illetve egyéb nemzetgazdasági ágazati vagy regionális prioritások összhangja Az IFT-ben megfogalmazott stratégiai célok és a nemzetstratégiai és felsőoktatáspolitikai célok összhangja; Az IFT stratégiai dokumentumokban rögzített formai és tartalmi követelményeknek való megfelelése; Regionális prioritásokkal való összhang Társadalmigazdasági szerep Nemzetstratégiai, regionális szerepkör, társadalmi-gazdasági kapcsolatok: az intézmény képzési és kutatási tevékenységén kívüli társadalmi-gazdasági szerepe, regionális vagy ágazati jelentősége, funkciói Az intézmény foglalkoztatási szerepe; Az intézmény szolgáltatói és szállítói szerepe; Az intézmény megrendelői szerepe; Az intézmény regisztrált alumni tagjainak aránya a létszámhoz képest; Az intézmény értékelése a társadalmi mobilitás terén; Az intézmény társadalmi/gazdasági beágyazottsága; Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepe; Ágazati célokkal való összhang; Stratégiai terület céljainak mérhetősége és ellenőrizhetősége; Stratégiai célkitűzések megalapozottsága és realitása Az IFT megalapozottsága, belső koherenciája Az előző IFT-vel való összhang értékelése, a helyzetelemzés és a stratégiai célok, mutatók mennyire épülnek egymásra, mennyire megalapozott a benyújtott IFT Az előző IFT-ben vállalt célok megvalósítása; Helyzetelemzés megalapozottsága, realitása; Az IFT-ben felvázolt intézményi jövőkép értékelése; Stratégiai célok egymással, az éves működési tervvel és az intézményi jövőképpel való összhangja; Stratégiai mutatószám-rendszer ÖSSZESEN: * Megjegyzés: a számszerű mutatók esetében ahol az alkalmazható arányosítást kell végezni az intézmény méretével 13

14 3. Értékelési útmutató és pontozási segédlet az Intézményfejlesztési Tervek értékelőlapjához Az IFT értékelőlapja egy a fenti összefoglaló táblázat részletes kifejtését tartalmazó Excel-file, amelyben a táblázatban megadott tíz stratégiai területet kell értékelni. Az értékelési területeket és szempontokat az értékelőlapon találja meg, kérjük minden esetben a megadott az indikátorokat használja. Az adatlapot átírni nem lehet. A sárga hátterű pontozásos és szöveges indoklás cellákat kötelező kitölteni, a fehér hátterű, szöveges indoklás cellák opcionálisan kitölthetők. Az indikátorok két nagyobb kategóriára oszthatók: a kékkel jelölt pontszámokat a rendszer magától, az intézmények által megküldött adatok alapján számolja. Amennyiben szeretné megismerni a számolások alapjául szolgáló számokat, úgy az értékelési mutató cellában található linkre kattintva ezt könnyedén megteheti. Amennyiben az automatikus számításban hibát észlel, kérjük jelezze megjegyzésként észrevételét, módosítási javaslatát (ez utóbbit minden esetben indokolni kell!) a sárgával jelölt pontszámot az értékelőknek kell megadnia, az értékelési szempontok című cellában található kritériumok alapján. Ezeknél a pontoknál különösen fontos a szöveges indoklás, hiszen itt alapvetően csak az IFT-k szövegéből kinyerhető, nem számszerűsíthető tervek alapján kell megítélni a pontokat. Kérjük, a szöveges értékelésben mindenhol hivatkozzon azokra az oldalakra, ahol a pontok megítélése során felhasznált adatokat, terveket találta. Ezzel az IFT Értékelő Bizottság későbbi munkáját is segíti, valamint az intézményi egyeztetés is könnyebbé válik. Az értékelő által kitöltendő cellák a táblázatban sárga színnel szerepelnek, és kitöltés után zöld színűre váltanak át. Amennyiben nem tölti ki az összes szükséges cellát, úgy minden blokk végén, illetve az értékelőlap végén is megjelenik egy figyelmeztető üzenet, ebben az esetben kérjük, ismételten nézze át az esetlegesen üresen maradt cellákat, és pótolja a hiányokat. Amennyiben az automatizált számításoknál ellenőrizni szeretné az adatokat, úgy ezt természetesen meg tudja tenni. Minden ilyen cellában elhelyeztünk egy linket, ami az adatok forrására mutat, illetve a kézhez kapott szakértői csomagban megtalálható az intézmények által beküldött összes anyag, amiben az eredeti, feldolgozás előtti forrást is megtalálja. Amennyiben mégis olyan adatot talál, aminek az eredete kérdéseket vet fel, úgy kérjük, forduljon az FTK illetékes munkatársához, aki további tájékoztatást ad majd a felvetésével kapcsolatban. Jelen értékelési kézikönyv mellékleteként csatoltuk az IFT módszertani útmutatót, ami alapján az intézményeknek el kellett készíteniük az intézményfejlesztési terveiket. Az értékelő file-ban található hivatkozások minden esetben az IFT módszertani útmutatóban található fejezetekre, illetve alfejezetekre utalnak. Mivel az IFT-k fejezeteinek sorszámozása nem egységes, az itt jelölt fejezetek és alfejezetek sorszámozása az Intézményfejlesztési Terv módszertani útmutató fejezetek sorszámozásának felel meg: vagyis a sorszámok nem a tényleges IFT fejezetek 14

15 sorszámait, hanem azt az IFT módszertani útmutató fejezetet jelölik, mely az adott IFT fejezet leírását tartalmazza. Az értékelőlap az IFT pontszámát automatikusan számolja az intézmények által megadott adatok alapján az előre rögzített, illetve az értékelő által megítélt pontok összegeként. Az értékelés kizárólag a felsőoktatási intézmények IFT keretében nyújtott adatszolgáltatás keretében történik. Az értékelés szakmai támogatását biztosítandó a szakértői csomagban értékelési segédtáblákat bocsátottunk rendelkezésre, amelyek az egyes stratégiai területhez nyújtanak kiegészítő tájékoztatást. (3. számú melléklet) Kérjük, hogy az értékelőlap végén található összegzésnél a megadott karakterhatárokat tartsa be, mert az előre meghatározott terjedelmi korlátokat a rendszer figyeli, s hibaüzenetet ad. A kitöltött értékelőlapot elektronikus és kinyomtatott formában is le kell adni. Az elektronikus változatot a forgo.melinda@oh.gov.hu címre kérjük visszaküldeni augusztus 31-ig, a kinyomtatott, keltezett és aláírt példányt pedig a Felsőoktatási Tervezési Testület címére várjuk (1055 Budapest, Szalay utca 10-14), szintén augusztus 31-ig. Ha a kitöltéssel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, kollégáink készséggel állnak rendelkezésére az alábbi elérhetőségeken: Általános kérdések, problémamegoldás esetén: Dr. Székely Mózes FTT elnök mozes@ludens.elte.hu (+36-1) Operatív kérdések, problémamegoldás esetén: Forgó Melinda FTK igazgató forgo.melinda@oh.gov.hu Excel-táblázat kitöltésével kapcsolatos technikai kérdések esetén: Csuhai Sándor FTK informatikai igazgatóhelyettes

16 4. A kiválósági minősítéssel kapcsolatos eljárásrend 4.1. Előzmények Az Intézményfejlesztési tervek elkészítése részeként felsőoktatási intézményeknek július 2- ig kellett benyújtaniuk a fenntartó részére intézményfejlesztési terveiket és július 16-ig kellett megadniuk a kiválósági minősítésekhez szükséges adatokat valamint a minősítésekre vonatkozó javaslataikat. Az állami fenntartású intézmények az Intézményfejlesztési Tervek fenntartónak való megküldése keretében, a nem állami intézmények a minősítéshez szükséges adatokat magába foglaló intézményfejlesztési részeket tartalmazó minősítési javaslat megtételével kezdeményezik a minősítést Eljárásrend Az Nftv. rendelkezései: A felsőoktatási minőség kiemelt kezelése érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján lehetőség nyílik az intézmények minőség alapú differenciálására és céltámogatására. A nemzetstratégiai célok mentén egyes intézmények kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthetők, ezen túlmenően a kiemelkedő, nemzetközi szintű képzést nyújtó és komplex K+F tevékenységet végző egyetem kutató minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I tevékenységet végző főiskola pedig alkalmazott kutatások főiskolája minősítést kaphat Az értékelés rendje, a kiválósági minősítés menete A minősítésre benyújtott pályázatok értékelését az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága koordinálja. A beérkezett adatok egységesítését követően az EMMI felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot az értékelésben való közreműködésre, minősítési kategóriánkét 1-1 értékelő delegálását kérve Az MTA és a MAB szakértőinek együttműködésével az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárságának munkatársai szöveges értékeléseket készítenek az intézmények által benyújtott pályázatokról. Az értékelés négy minősítési kategóriának megfelelően négy munkacsoportban történik. 16

17 Az értékeléseket azok elkészültét követően, az EMMI Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság, valamint az FTT szakértőiből álló bizottság véleményezi. A minősítési javaslatok elkészítése szeptember 15-ig történik meg, ezt követően az EMMI az értékeléseket megküldi az MTA, a MAB, valamint az FTT számára véleményezésre. A beérkezett vélemények alapján a végső javaslatot magába foglaló kormány előterjesztést 2012 októberében indítja el az EMMI. Feladat Határidő/Időkeret Felelős(ök) A szakértők elkészítik az elemzést és az azon alapuló javaslatot mind a négy minősítés esetében. Az MTA és a MAB, valamint az FTT véleményezi az elemzést és az azon alapuló javaslatot az ellenőrzéshez szükséges adattáblákkal együtt augusztus 1 szeptember szeptember 14 október 1. EMMI FHÁT Tudománypolitikai Főosztály EMMI FHÁT A kormány előterjesztés véglegesítése és hivatali útjának elindítása Kiválósági minősítésekről szóló kormánydöntés október EMMI FHÁT november Kormány 4.4. Az értékelések nyilvánossága A minősítést megalapozó döntéshez használt mutatók és összehasonlító elemzések nyilvánosak. Az EMMI az IFT lebonyolítás dokumentumaihoz hasonlóan a femip.hu portálon teszi közzé ezeket. 17

18 5. A kiválósági minősítés kritériumai és értékelése A kiválósági minősítés kritériumai szerinti értékelést az IFT értékelési folyamatával párhuzamosan a jelen anyagban meghatározott határidők szerint az EMMI FHÁT Tudománypolitikai Főosztályának munkatársai végzik az alábbi kritériumok szerint Az értékelés módszertana és szerkezete Az intézményi kiválósági minősítésre benyújtott minősítési javaslatok értékelése minden esetben szöveges formában történik. A szöveges értékelés alapját az intézményfejlesztési terv keretében benyújtott adatok képezik. Az értékeléseknek nem célja a felsőoktatási intézmények közötti abszolút rangsor felállítása, a hasonló kutatási/képzési portfóliójú intézmények azonos kutatási területen elért teljesítményének összehasonlítása ugyanakkor fontos tájékozódási pontot képez az értékelés során. Az egyes intézmények lehetőségei és fejlődési potenciálja, a vállalt célkitűzések kiemelt szempontok az értékelés során. A szöveges értékelés az egyes intézmények erősségeit, gyengeségeit és lehetőségeit elemzi, és ezek mérlegelésével javasolja a minősítés megítélését az egyes intézményeknek A négy lehetséges minősítés vizsgálata egymástól függetlenül zajlik. A szöveges értékelések terjedelme intézményenként 5-6 oldal, ami kiegészül az adatokat tartalmazó melléklettel. A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés esetében komplex elemzésre kerül sor. Ennek keretében a különböző szempontok döntően minőségi elemzése és a nemzetstratégia célokkal való összhang vizsgálata nagyobb hangsúlyt kap. A kutatóegyetem, kutatókar, alkalmazott kutatások főiskolája cím esetében döntően objektív és összemérhető szempontok összegzése történik, ezeket néhány nem számszerűsíthető szempont elemzése fogja kiegészíteni. A számadatok alapján kibontható klaszterek (csoportok) mentén történik a minősítés. A kutatóegyetem/kutatókar címre pályázó intézmények eltérő tudományterületi profiljából adódó értékelési nehézségek miatt az elemzés nagy hangsúlyt fog helyezni az intézmények nemzetközileg is jegyzett tudományos tevékenységének láthatóságára. 18

19 5.2. Értékelési szempontok Kiemelt felsőoktatási intézmény A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés olyan felsőoktatási intézménynek adható, amely több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal valamint tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be és a nemzetközi felsőoktatási rangsorpozíciójában fejlődés tervezhető. Az értékelés alapja az intézményfejlesztési tervben rögzített három, illetve ötéves tényadatok az intézményi stratégiai célok, azaz a négyéves vállalási, illetve a nemzetstratégia célok összhangjának komplex vizsgálata. A komplex elemzés főbb elemei: - az intézmény képzési és kutatási súlya a hazai felsőoktatási szférában, - nemzetközi felsőoktatási rangsorokban és klasszifikációkban való megjelenés, illetve az ezekben használt mutatóknak való megfelelés, - kormányzati és országgyűlési célkitűzésekhez való illeszkedés, - az intézmény társadalmi szerepe. Kutatóegyetem Kutató minősítést az az egyetem kaphat, amelyben a kutatás intenzitása az alábbi értékelési szempontok mindegyikében magas értéket, illetve fejlődést mutat: a) a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységeinek többsége működésének meghatározó részét képezi; b) jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményeit magas tudományos minősítésű kiadványokban, szabadalmakban, oltalmakban, új eljárásokban, műszaki fejlesztésekben, közhasznú alkotásokban jeleníti meg, és azokat az oktatásba közvetíti; c) a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújt a tudományos diákköri tevékenység, a szakkollégiumok működtetése és a doktori képzés területén; d) mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytat, e) erős kutatás-fejlesztési és innovációs forrásszerző képességgel rendelkezik. 19

20 Az értékelés alapját objektív és összemérhető szempontok képezik. A mennyiségi mutatók egyszerű sorrendbe állítását kiegészíti a rendeletben megjelenő néhány nem számszerűsíthető szempont összevetése. Az elemzésnek nem célja abszolút rangsor felállítása, a többi intézménnyel történő összehasonlítás az eltérő tudományterületi sajátosságok feltárását segíti. Az elemzés minden esetben az intézmény egészének elemzésére épül. Az értékelési szempontok az alábbiak: 1. Kutatási kapacitások 1.1. Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma és aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában, tudományáganként, MTA tag DSc CSc/ PhD/DLA bontásban és a vonatkozó négyéves célkitűzések 1.2. Doktori iskolák törzstagjai és az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontok száma Doktoranduszok száma (nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban) és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések 1.4. MTA kutatócsoportok száma és kutatói létszáma 1.5. Az intézmény tehetséggondozási programjai 1.6. Minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések 1.7. Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások 1.8. Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer 1.9. Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi kutatási projektek 2. Tudományos és kutatási eredményesség 2.1. Publikációs produktivitás: intézményi (kari) tudományos publikációs szám öt éves időszakra vonatkozóan és a növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével - Hazai és nemzetközi publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma - Hazai és nemzetközi monográfiák száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma 2.2. Publikációs hatás: Összesített impakt faktor és növekedési dinamikája, intézmény, kari illetve tudományterületi bontásban, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével, öt éves időszakra vonatkozóan A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 50 oktató, kutató neve, publikációi és idézettsége 2.4. K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest 2.5. K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke illetve növekedésével kapcsolatos célkitűzések 2.6. Doktori képzésben fokozatszerzők száma és növekedésével kapcsolatos célkitűzések 2.7. A doktori fokozatot szerzettek száma az oktatóknak, kutatóknak az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontjai függvényében 2.8. OTDK résztvevők és helyezettek száma 2.9. Pro Scientia aranyérmek száma 3. K+F és innovációs eredmények hasznosítása 3.1. Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma öt éves időszakra vonatkozóan 3.2. K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel 3.3. A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek 20

21 Kutatókar A kutató minősítést önállóan egyetemi kar is megkaphatja, amennyiben a kutatóegyetemi minősítéshez meghatározott minőségi kritériumoknak kari szinten megfelel. Az értékelés alapját objektív és összemérhető szempontok képezik. Az elemzésnek nem célja az eltérő profilú karok összevetése, az elemzés arra irányul, hogy az adott tudományterületeken működő kar minősége és fejlődési potenciálja megítélhető legyen. Az értékelési szempontok az alábbiak: 1. Kutatási kapacitások 1.1. Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma és aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában, tudományáganként, MTA tag DSc CSc/ PhD/DLA bontásban és a vonatkozó négyéves célkitűzések a kar esetében 1.2. A karhoz kötődő doktori iskolák törzstagjai és az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontok száma A karhoz kötődő doktoranduszok száma (nappali, levelező tagozat, és egyéni képzés bontásban) és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések 1.4. A karhoz kötődő MTA kutatócsoportok száma és kutatói létszáma 1.5. A kar illetve az intézmény karhoz kötődő tehetséggondozási programjai 1.6. A karhoz kötődő minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések 1.7. A karhoz kutatásait szolgáló Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások 1.8. Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer a kar esetében 1.9. Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók a karon Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók a karon Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók a karon A karhoz köthető nemzetközi kutatási projektek 2. Tudományos és kutatási eredményesség 2.1. Publikációs produktivitás: intézményi (kari) tudományos publikációs szám öt éves időszakra vonatkozóan és a növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével - Hazai és nemzetközi publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma - Hazai és nemzetközi monográfiák száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma 2.2. Publikációs hatás: Összesített impakt faktor és növekedési dinamikája, intézmény, kari illetve tudományterületi bontásban, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével, öt éves időszakra vonatkozóan A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 10 oktató, kutató neve, publikációi és idézettsége 2.4. A karhoz kötődő K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest 2.5. A karhoz kötődő K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke illetve növekedésével kapcsolatos célkitűzések 2.6. A karhoz kötődő doktori képzésben fokozatszerzők száma és növekedésével kapcsolatos célkitűzések 2.7. A doktori fokozatot szerzettek száma az oktatóknak, kutatóknak az Országos Doktori Tanács által meghatározott metodika alapján számolt tudományos pontjai függvényében 2.8. OTDK résztvevők és helyezettek száma a karon 2.9. Pro Scientia aranyérmek száma a karon 3. K+F és innovációs eredmények hasznosítása 3.1. A karhoz kötődő bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma öt éves időszakra vonatkozóan 3.2. A karhoz kötődő K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel 3.3. A kar kutatásait szolgáló, a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek 21

22 Alkalmazott kutatások főiskolája Alkalmazott kutatások főiskolája minősítést az a főiskola kaphat, amelyben az alkalmazott kutatások intenzitása az alábbi értékelési szempontok mindegyikében magas értéket, illetve fejlődést mutat: a) egyes képzési területen, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert tevékenységet folytat; b) jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményeit szabadalmakban, oltalmakban, műszaki fejlesztésekben, új eljárásokban jeleníti meg, és azokat az oktatásba közvetíti; c) mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytat; d) jelentős vállalati, iparági kapcsolatokkal rendelkezik. Az értékelés alapját objektív és összemérhető szempontok képezik. Az elemzés fókuszában a főiskola alkalmazott kutatási kapacitásainak, vállalati megrendeléseinek és az ebből fakadó tudományos eredményeknek a vizsgálata áll. Az értékelési szempontok az alábbiak: 1. Kutatási kapacitások 1.1. Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma és aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában, tudományáganként, MTA tag DSc CSc/ PhD/DLA bontásban és a vonatkozó négyéves célkitűzések 1.5. Az intézmény tehetséggondozási programjai 1.6. Minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma és a bővítésre vonatkozó négyéves célkitűzések 1.7. Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitások 1.8. Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer 1.9. Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók Nemzetközi kutatási projektek 2. Tudományos és kutatási eredményesség 2.1. Publikációs produktivitás: intézményi (kari) tudományos publikációs szám öt éves időszakra vonatkozóan és a növekedésre vonatkozó négyéves célkitűzések, a tudományterületi sajátosságok figyelembe vételével - Hazai és nemzetközi publikációk száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma - Hazai és nemzetközi monográfiák száma, és egy oktató, kutató munkakörben dolgozó foglalkoztatottra jutó arányszáma 2.3. A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű 25 oktató, kutató neve, publikációi és idézettsége 2.4. K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest 2.5. K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke illetve növekedésével kapcsolatos célkitűzések 2.8. OTDK résztvevők és helyezettek száma 2.9. Pro Scientia aranyérmek száma 3. K+F és innovációs eredmények hasznosítása 3.1. Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma öt éves időszakra vonatkozóan 3.2. K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel 3.3. A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek 22

23 1. számú melléklet: szakértői értékelés keretfájl Intézmény neve: Az intézményfejlesztési tervek értékelését végző szakértő: IFT azonosító (iktatószám): Az értékelés száma: röv.: Kérjük, fordítsanak kiemelt figyelmet az alábbiakra! - A szöveges indoklás sorban minden alszemponttal kapcsolatban kell írni szöveges értékelést! - Kerüljék az általános megfogalmazásokat, mint például 'nem megfelelő', 'nem elég részletes' stb. - Minden esetben adják meg az alacsonyabb pontszám pontos okát! - A szöveges indoklásban mindegyik mutatónál szíveskedjenek hivatkozni, azaz feltűntetni az indoklás szempontjából releváns (vonatkozó) oldalszámot az értékelt intézményfejlesztési tervből (vagy annak csatolmányaiból)! A hivatkozások hasznosításra kerülnek majd az értékelő bizottság munkája során. - A kitöltött lapot nyomtatott formában, aláírtan és elektronikusan is le kell adni! A nyomtatáshoz előzetesen megformáztuk az értékelő lapot, de egyes rendszer beállítások ezt befolyásolhatják, ezért nyomtatás előtt az oldaltöréseket és a nyomtatásra kerülő terület teljességét minden esetben kérjük ellenőrizni! - Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az egyes blokkok végén szereplő általános értékelési szempontokat (ágazati célokkal való összhang, célok mérhetősége, célok megalapozottsága) az adott blokkban szereplő értékelési szemponthoz kapcsolódóan kell értékelni! Stratégiai terület: 1. Képzés alkalmazhatósága pontszám összesen: 10 Leírása: A képzés színvonala, alkalmazhatósága: oktatói kar minősége, képzési kínálat dinamikája, képzések átjárhatósága, szakmai gyakorlatok, felnőttképzési kapacitás, képzésfejlesztés (tananyag felülvizsgálat, szükségletfelmérés, innováció). 1.1 Minősített oktatók, kutatók aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatókhoz viszonyítva (számszerűsített mutatók alapján) 1 Intézmények vonatkozó (minősített oktatók aránya szerinti) rangsorának első harmadában szereplő intézmények. (ont) Intézmények vonatkozó (minősített oktatók aránya szerinti) rangsorának második harmadában szereplő intézmények. (0,5 Intézmények vonatkozó (minősített oktatók aránya szerinti) rangsorának harmadik harmadában szereplő intézmények. ( A mutató számításához a mutatóban szereplő tartalmú, az Oktatási Hivatal által publikált hivatalos adatok is felhasználhatók. 23