A szakképző évfolyamokra belépők létszámának és a szakképzést eredményesen befejezők létszámának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Átírás

1 A szakképző évfolyamokra belépők létszámának és a szakképzést eredményesen befejezők létszámának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Készíttette: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szeptember 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Módszertan A középfokú intézményrendszert érintő változások bemutatása A népességmozgalmi folyamatok és a tanulói létszámok alakulása Az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakképzést eredményesen befejezők létszámainak alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A megyei fejlesztési és képzési bizottság szakmaszerkezeti javaslataival és a szakmaszerkezeti döntésekkel kapcsolatos adatok elemzése Összefoglaló Következtetések, megállapítások Függelék

3 1. Bevezetés A megyei fejlesztési és képzési bizottságok elsődleges feladata a szakképzési kapacitások munkaerő-piaci igényekkel történő összehangolása. Ennek során a bizottságok számára fontos szempont, hogy minél több információ álljon a rendelkezésükre javaslataik összeállításánál. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság az elmúlt években is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minél megalapozottabb szakmaszerkezeti javaslatok szülessenek. Az MFKB célja, hogy a primer adatok felhasználásával a megye szakképzését jellemző folyamatokat, trendeket is megismerje, hiszen így még hatékonyabban működhet a bizottság, ami szakmailag is megfelelően megalapozott javaslatok elkészítéséhez vezet. Ennek érdekében a bizottság több szakmai tanulmány elkészítését is támogatta az előző években, melyek jelentős mértékben segítették, hogy az MFKB eleget tegyen a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek. A bizottság az előző évek kedvező tapasztalatai alapján, munkáját megkönnyítendő, újabb szakmai tanulmány megalkotását támogatta. A bizottság természetesen amellett, hogy szakmaszerkezeti javaslatai kidolgozásához is felhasználja a tanulmányokat, azokat nyilvánosságra is hozza, tehát bárki, aki a megye szakképzése iránt érdeklődik, előkeresheti a bizottság által kiadott dokumentumokat. Jelen tanulmányban a szakképző évfolyamra belépők és a szakképzést eredményesen befejezők létszámával kapcsolatos elemzések találhatóak meg, melyek számos hasznos információval szolgálnak a szakképzés-tervezés szereplői számára. A tanulmány ezzel is szeretné segíteni az MFKB munkáját, hogy még pontosabb képet kapjon egy-egy szakképesítés helyzetéről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 3

4 2. Módszertan A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkaszervezeti feladatait a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák végzik. A kamarák rendkívül széles körű adatforrásokra támaszkodnak szakképzési feladataik elvégzése során, többek között a KIR-STAT adatai is minden évben rendelkezésükre állnak. A KIR-STAT adatbázisa intézményi adatszolgáltatáson alapul, így a szakképzési adatok első kézből származónak tekinthetőek. A tanulmány során a KIR-STAT adatai kerülnek felhasználásra, hiszen az intézményi adatszolgáltatásnál hitelesebb információforrást aligha lehet találni napjainkban. A tanulmány az első szakképző évfolyamra belépők létszámát, illetve a szakképzést eredményesen befejezők létszámát vizsgálja. Mivel az MFKB feladata elsősorban a szakképesítések szintjén jelentkező javaslatok elkészítése, így a tanulmány is lehetőség szerint a szakképesítések szintjén tartalmazza az adatokat. Emellett természetesen esetenként szakmacsoportos és ágazati szintű csoportosítások is fellelhetőek a szakmai dokumentumban. A vizsgálat tárgyát képező időszakban egymással átfedésben több képzési típus (2+2-es, 2+3- as, előrehozott szakképzés, duális szakképzés) is jelen volt a magyar szakképzésben, ami megnehezíti az első szakképző évfolyamra belépők számának és a szakképzést eredményesen befejezők számának közvetlen összevetését. Jelen tanulmányban az első szakképzési évfolyamra belépők, illetve a szakképzést eredményesen befejezők számának elemzése elkülönítetten történik meg, ami az egyes szakképesítések esetében meglévő lemorzsolódás mértékének számszerű meghatározását nem teszi lehetővé. Ennek ellenére, a szakképzésbe belépők és a szakképzést sikeresen befejezők számának tanévenkénti alakulása, azok önálló áttekintése, az abból levonható tendenciák is hasznos információkkal szolgálhatnak a bizottság számára. Az Országos Képzési Jegyzék a vizsgált időszak alatt több alkalommal is módosult, szakképesítések szűntek meg, olvadtak össze vagy éppen új szakképesítések jelentek meg. A tanulmány elkészítésénél a szakképesítések megfeleltetése az elérhető konverziós táblák segítségével megtörtént, azonban a megszűnt szakképesítések adatai nem kerültek felhasználásra, így a KIR-STAT adatai kapcsán bizonyos adatvesztés is felmerült. A tanulmányban az annak készítésekor hatályos Országos Képzési Jegyzékben megtalálható szakképesítések szerepelnek. 4

5 A tanulmányban elsősorban azoknak a szakképesítéseknek az adatai szerepelnek, melyek a megye vonatkozásában relevánsak, azaz vagy már jelenleg is meghatározóak a megye képzési kínálatában vagy a különböző információk alapján szükség lenne az adott szakképesítés képzési kapacitásainak növelésére. Mivel a szakképzésben tanulók létszáma az egyes tanéveken belül is folyamatosan változó képet mutat, így a KIR-STAT jelen tanulmányhoz felhasznált adatai nagy körültekintéssel kezelendőek, hiszen azok a tanéven belüli változásokat nem tükrözik, azok egy adott állapotot mutatnak be. Ettől függetlenül az idősoros adatok alkalmasak arra, hogy bizonyos folyamatokra felhívja a javaslattevők vagy a döntéshozók figyelmét. 5

6 3. A középfokú intézményrendszert érintő változások bemutatása A tanulói létszámok áttekintése előtt célszerű a szakképzési fogalmak pontosítása, hiszen a tanulmány elkészítését megelőző időszakban több olyan jogszabályi módosítás is életbe lépett, melyek ismerete elengedhetetlen. A tanulmány témájához kapcsolódó egyik legfontosabb változás a középfokú oktatás intézményrendszerében bekövetkező átalakulás. A középfokú intézményrendszer átalakításának alapvető célja a szakképzés helyzetének megerősítése. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint eddig a középfokon végzett diákoknak csupán egyötöde szerzett szakmát is, ami nagyon alacsonynak mondható. Az új rendszernek köszönhetően a következő időszakban a középfokú oktatásban végzett tanulók több mint fele szakmával is rendelkezni fog. Hosszú időn keresztül a középfokú oktatás intézménytípusait sorolva alapvetően három iskolatípus került megemlítésre, a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola. Ezen a területen is olyan jelentős változások következtek be, melyek alapjaiban érintik a szakképzést, illetve a szakképzésbe belépők és a végzettek létszámát is szeptemberétől a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumokként, a hajdani szakiskolák pedig szakközépiskolákként élnek tovább. Az új rendszerben a szakiskola elnevezés a korábbiakban speciális szakiskolaként működő intézményeket jelenti majd. A gimnáziumok esetében továbbra sem lesz változás, azonban a korábban szakközépiskolaként funkcionáló jelenleg már szakgimnáziumnak nevezett intézményekben a tanulók a negyedik év végén már nemcsak érettségi végzettséget, hanem alapfokú szakképesítést is szereznek majd. Ezután, ahogy korábban is, egy év után technikusi végzettség szerezhető majd ebben az iskolatípusban. A változtatás azon alapul, hogy a statisztikai adatok szerint a szakközépiskolában végzett tanulók jelentős része az érettségi megszerzése után nem maradt a technikusi képzésben, azaz szakma nélkül hagyta el a középfokú oktatási rendszert. A változások következtében a közeljövőben bizonyos fokig átalakulhat a szakképesítések helyzete is, elsősorban az egyes szakképesítéseket választók létszámát tekintve, de pozitív irányba mozdulhat el a szakképzést eredményesen befejezők létszáma is. A korábbi szakiskolák esetében, melyek 2016 szeptemberétől szakközépiskolaként élnek majd tovább nincs jelentősebb változás. Továbbra is három év után szerezhető meg a tanult szakképesítés. 6

7 Az új rendszer hatására a döntéshozók tervei alapján, a középfokú oktatásban végzett tanulók körülbelül százaléka szakmával a kezében végezhet majd. Az új intézménytípusok mellett a hazai szakképzési rendszer egyik új elemének tekinthetőek még a szakképzési centrumok, melyek a szakképző intézményeket tömörítik. Feladatuk a képzőintézmények működtetésének optimalizálása mellett a szakképzésre fordítható források korábbinál jóval hatékonyabb felhasználása. A szakképzési centrumok létrejöttével - és önmagában a duális képzési rendszer bevezetésével, támogatásával és népszerűsítésével - a beiskolázás módszerei, jellemzői is megváltozhatnak, melyek pozitív irányban befolyásolhatják a tanulói létszámok alakulását a szakképzésben. A tanulmány a továbbiakban egységesen az új rendszer szerinti elnevezéseket használja majd az iskolatípusok kapcsán, azaz a szakgimnázium kifejezés alatt értendő a korábbi szakközépiskola is, míg a szakközépiskola az eddig szakiskola név alatt szereplő intézményeket is magába foglalja. 7

8 4. A népességmozgalmi folyamatok és a tanulói létszámok alakulása Az általános iskolai és középiskolai tanulói létszámokat elemezve kijelenthető, hogy a tanulói létszámok évről-évre csökkenek. Magyarország népessége a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint folyamatos csökkenést mutat, míg 2009-ben tízmillió fő felett volt a lakónépesség, addig 2016-ban alig haladta meg a kilenc millió nyolcszázezer főt. Magyarországon nemcsak a népességszám visszaesése, hanem a társadalom elöregedése is megfigyelhető. A születések csökkenő, a halálozások emelkedő száma mellett az elvándorlási mutatók is azt vetítik előre, hogy Magyarország népességszáma a jövőben is csökkenő tendenciát fog mutatni. Tehát a jelenlegi demográfiai folyamatok alapján a továbbiakban sem várható robbanásszerű növekedés a népességszám tekintetében, ami természetesen az oktatásban is érezteti majd negatív hatásait. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelenleg még kedvező helyzetben van a népességszám alakulását illetően, hiszen azok közé a megyék közé sorolható, ahol a 2009-es és 2016-os év adatainak összevetése után viszonylag alacsony arányú csökkenés állapítható meg. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye azon kevés megye egyike, ahol évek óta emelkedik az élveszületések száma, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a megye természetes szaporodási, fogyási mutatója, azaz az élveszületések és halálozások számának különbözete a legkedvezőbb Magyarországon. A tényleges szaporodás, fogyás mutatóját tekintve, mely a természetes szaporodás és a belföldi, illetve nemzetközi vándorlási különbözet összege, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye szintén kedvező helyzetben van, hiszen pozitív mutatóval rendelkezik. Az imént említett népmozgalmi adatok is mutatják, hogy hazánk népessége csökken, ami az iskolai tanulólétszámok esetében is erősen megmutatkozik. A középiskolában, így a szakképzésben tanulók számát is alapvetően az általános iskolában tanulók száma határozza meg. A KIR-STAT adatai szerint az általános iskolások száma folyamatosan csökken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a 2015/2016-os tanévben 20%-kal kevesebb volt a nyolcadikosok száma, mint a 2009/2010-es tanévben. Ha az általános iskolások számát összességében tekintjük, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (röviden: KSH) adataiból is jól kitűnik, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2015-re 15%-kal kevesebb volt az általános iskolások száma, mint 2008-ban. 8

9 1. táblázat: A 7. és 8. osztályos tanulók számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Évfolyam 7. osztályos tanulók száma (fő) 8. osztályos tanulók száma (fő) 2009/ 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ / 2015/ Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés A középfokú oktatás szintjén is jelentkezik az általános iskolában elindult folyamat, azaz a középfokú oktatásban is folyamatosan csökkenek a tanulói létszámok hazánkban. Ez mindhárom iskolatípusra, azaz a gimnáziumokra, a szakgimnáziumokra és a szakközépiskolákra is jellemző. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindhárom középfokú iskolatípus esetében csökkenek a tanulólétszámok. A KSH 2008 és 2015 közötti adatait elemezve látható, hogy a legnagyobb arányú csökkenés, a korábban szakiskolának, jelenleg már szakközépiskolának nevezett iskolatípusban jelentkezik, hiszen 2015-re 30%-kal kevesebb tanuló választotta ezt az iskolatípust, mint 2008-ban. A gimnáziumok és a szakgimnáziumok (korábbi nevükön szakközépiskolák) vonatkozásában a csökkenés egyaránt közel 14%-os, ami azt jelenti, hogy a szakiskolai létszámcsökkenés kétszer akkora, mint a másik két iskolatípusban. Emellett tovább rontja az összképet, hogy amíg a gimnáziumokban 2008-ban több mint tizenkétezer (12321 fő), a szakgimnáziumokban pedig több mint tizenegy és félezer (11543 fő) tanuló folytatta tanulmányait, addig a szakközépiskolákban 2008-ban nem érte el a tanulók száma a tízezret (9550 fő). A szakközépiskolák tehát már a 2008-ban is legalacsonyabb tanulói létszámból vesztettek közel kétszer annyit (2863 fő) 2015-re, mint a gimnáziumok (1595 fő), illetve a szakgimnáziumok (1655 fő). Ugyan között emelkedett a szakközépiskolában tanulók száma, de 2012-től ismét erőteljesen csökken az összlétszám. 9

10 5. Az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulása Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Az intézményi adatszolgáltatáson alapuló KIR-STAT adatbázis alkalmas arra, hogy képet adjon arról, hogy a különböző szakképesítésekben hogyan alakult az adott szakmát választók száma. Jelen tanulmányban a 2010/2011-es tanévtől kezdődően kerülnek áttekintésre a statisztikák. A KIR-STAT adatai között számos szakképesítésre vonatkozóan találhatóak adatok, mely adatokból a tanulmány igyekszik a lehetőségekhez mérten minél többet felhasználni. Fontos azonban megjegyezni, hogy az intézményi adatszolgáltatások sem teljesek minden esetben. A tanulmány elsősorban azokat a szakképesítéseket elemzi, melyek esetében a vizsgált időszakban vagy annak jelentős részében értékelhető adatok állnak rendelkezésre. A 2010/ /2016-os tanévek közötti időszak mutatói alapján látható, hogy hatvan olyan szakképesítés van, melyben mind a hat tanévben volt legalább egy fő első szakképző évfolyamra belépő. A szakképesítések nagy szórást mutatnak szakmacsoportonként, hiszen a hatvan szakképesítés tizenhat szakmacsoportból kerül ki, ami a képzési kínálat sokszínűségét mutatja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A tizenhat szakmacsoport a következőképpen részesül a 60 szakképesítésből: gépészet (5) 1-10 szakképesítés, mezőgazdaság (20) - 6 szakképesítés, építészet (9), valamint vendéglátás-turisztika (18) szakképesítés, szociális szolgáltatások (2), valamint kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) szakképesítés, közlekedés (13), könnyűipar (10), elektrotechnika-elektronika (6), oktatás (3), egyéb szolgáltatások (19), valamint informatika (7) szakképesítés, faipar (11), élelmiszeripar (21), közgazdaság (15), valamint ügyvitel (16) szakképesítés. 1 A szakmacsoportok elnevezése után a szakmacsoportok sorszáma került feltüntetésre. 10

11 A vizsgált időszak minden tanévében első szakképző évfolyamra belépő tanulóval rendelkező szakmacsoportok alapján a gépészet, a mezőgazdaság, az építészet és a vendéglátás-turisztika szakmacsoportok a legmeghatározóbbak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzésében. A szakképzésre belépők számának alakulása alapján meghatározható azoknak a szakképesítéseknek a köre, melyek a legnépszerűbbek a tanulók körében, ezek azok a szakképesítések, melyeket hagyományosan a legtöbb tanuló választ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az első szakképző évfolyamra belépők létszáma alapján megállapítható, hogy a következő szakképesítések évek óta meghatározóak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában: ápoló ( ), asztalos ( ), eladó ( ), festő, mázoló, tapétázó ( ), fodrász ( ), hegesztő ( ), kőműves ( ), pedagógiai- és családsegítő munkatárs ( ), pék ( ), pénzügyi-számviteli ügyintéző ( ), pincér ( ), szakács ( ), szociális gondozó és ápoló ( ), vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző ( ). Ezek azok a szakképesítések, melyek az elmúlt tanévekben kiemelkedtek az első szakképző évfolyamra belépők számát tekintve. A szakképesítésekhez kapcsolódó létszámok esetében érdemes megvizsgálni azt is, hogy azokon belül milyen arányt képviselnek a nappali tagozatos képzésre, illetve az iskolarendszerű, de felnőttoktatás keretében folyó képzésekre vonatkozó létszámok. Az 1. grafikon azokat a magas tanulói létszámokkal rendelkező szakképesítéseket mutatja be, melyek létszámait alapvetően a nappali tagozatos képzésben résztvevő tanulók adják. Látható, 11

12 hogy az itt felsorolt szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása igen változatos, hiszen a gépészet, a vendéglátás-turisztika, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az egyéb szolgáltatások szakmacsoport is képviselteti magát. A szakács szakképesítés mutatói kiemelkedőek a vizsgált tanévekben, mellette még az eladó szakképesítést tanulni kezdők létszáma mondható jelentősebbnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Érdemes néhány megyei szinten meghatározó szakképesítés létszámait részletesebben megvizsgálni. A szakács szakképesítés esetében a vizsgálat tárgyát képező időszak tanéveiben egyaránt magas volt az első szakképző évfolyamra belépők száma, azonban jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tanévek adatai között. A 2010/2011-es tanévben 248 fő, a következő tanévben 323 fő, egy évre rá 513 fő, azt követően pedig 838 fő tanuló lépett be az első szakképző évfolyamra a szakács szakképesítésben. Látható, hogy folyamatosan növekedett a szakképesítést választók száma, ez a növekedés azonban a 2014/2015-ös tanévben megtorpant, hiszen ekkor már csak 515 fő, míg egy évvel később csak 456 fő szerepelt a statisztikában. A pincér szakképesítés a szakácshoz hasonlóan a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően jellemezhető visszaeséssel és 2013 szeptembere között sorrendben 147, 204, 224 és 444 fő első szakképző évfolyamra belépő tanuló volt ebben a szakképesítésben. A következő tanévben 336 főre, míg az azt követő tanévben 274 főre csökkent a belépők száma. Az eladó szakképesítés létszámai is hasonló tendenciát mutatnak a szakács és a pincér szakképesítésekhez szeptemberében 141, 2011-ben 189, 2012-ben 326, 2013-ban 481, míg 2014 őszén 539 tanuló lépett be ebben a szakképesítésben az első szakképző évfolyamra. Itt egy tanévvel tovább tartott a létszámnövekedés, mint a szakács és a pincér szakképesítéseknél, a 2015/2016-os tanév szeptemberében azonban már csak 381 tanulót regisztráltak belépőként. Megyei szinten szintén magas létszámok társíthatóak a hegesztő szakképesítéshez. Ez a szakképesítés az MFKB javaslatai és a szakmaszerkezeti döntések alapján is a gazdaság által igényelt szakképesítések közé sorolható Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ennek megfelelően, míg 2010 szeptemberében 108 fő, addig 2011-ben 152 fő, 2012-ben 270 fő belépő jellemezte a szakképesítést ra 246 főre esett vissza a belépők száma, azonban 2014-ben 277, egy évvel később 276 fő belépő szerepel a statisztikában. A hegesztő szakképesítés azon kevés hiány-szakképesítések egyike, melynél összességében a létszámok 12

13 növekedése figyelhető meg a vizsgált időszakban, ami a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj kedvező hatásának is betudható. A kőműves szakképesítés létszámai a vizsgált időszak elején voltak magasak, mondhatni kiemelkedőek a megyében őszén 355, 2011 szeptemberében 372, 2012-ben 315, míg a 2013/2014-es tanév elején 335 tanuló lépett be az első szakképző évfolyamra. Azóta viszont a létszámok csökkenek, előbb 258 tanuló, majd a tavalyi évben 231 tanuló került rögzítésre a KIR-STAT adatbázisába. Látható, hogy a kőműves szakképesítés igen hullámzóan teljesített az elmúlt időszakban, ami mutatja, hogy az építőiparban lejátszódó folyamatok a szakképzésre is hatással lehetnek. 1. grafikon: Az első szakképzési évfolyamra belépők száma alapján legnépszerűbb szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nappali tagozatos képzésben (fő) / / / / / /2016 Eladó Hegesztő Pincér Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Fodrász (gyakorló fodrász) Kőműves (kőműves és hidegburkoló) Szakács Magas létszámokkal jellemezhető a fodrász szakképesítés is. A fodrász, illetve az OKJ módosításával időközben megjelenő, majd 2016-ra megszűnő gyakorló fodrász szakképesítéssel együtt a 2012/2013-as tanévben volt a csúcson, akkor 285 tanuló lépett be az első szakképző évfolyamra. Egyébként összességében ez a szakképesítés nagyon hullámzóan teljesít, ahogyan ez a grafikonon is látható. A fodrász, illetve a gyakorló fodrász szakképesítés korábban az úgynevezett divatszakmák közé volt sorolható, hiszen kifejezetten magas volt a 13

14 szakképesítést választó tanulók száma, azonban a munkaerő-piaci jelzések és a bizottsági javaslatok alapján a belépők számának csökkentése volt célszerű, ami összességében meg is valósult az elmúlt tanévekben. Ami szembetűnő a legnépszerűbb szakképesítések esetében, hogy a 2015/2016-os tanévre mindegyik szakképesítés esetében csökkent az első szakképző évfolyamra belépők száma az előző tanév szeptemberéhez képest. Ez természetesen önmagában még nem ad okot messzemenő következtetések levonására, azaz egyelőre nem jelenthető ki egyértelműen, hogy visszafordíthatatlan a belépő tanulók számának csökkenése. Erre a következő évek adatai adhatják meg a választ, de mindenképpen jelzés értékű, hogy a diákok körében leginkább keresett szakképesítésekben, mint a szakács, a pincér és a kőműves, a szakképesítések mutatói már a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően csökkenő tendenciát mutatnak. A megyei szinten viszonylag magas létszámokkal jellemezhető asztalos szakképesítés esetén 2010 és 2013 között jelentős növekedés volt tapasztalható, míg 2014 óta folyamatosan csökken a tanulók száma. Ugyanez a helyzet a festő, mázoló, tapétázó szakképesítés esetében is, hiszen hasonlóan az asztalos szakképesítéshez 2013-ig növekedő tendenciát mutat, majd az elmúlt két tanév adatait tekintve már jelentős mértékű visszaesés látható (2013-ban még 191 tanuló, 2015-ben már csak 52 tanuló lépett be szakképzési évfolyamra). Összességében tehát elmondható, hogy a nappali tagozatos képzésben magas belépési mutatókkal jellemezhető szakképesítésekben is évről-évre kevesebb a belépő tanuló. Fontos megjegyezni, hogy az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján meghatározó szakképesítések között több olyan szakképesítés is szerepel, melyek magas tanulói létszámát az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében tanulók száma erősen befolyásolja (2. grafikon). Ez a grafikon azokat a szakképesítéseket tartalmazza, melyek esetén az első szakképző évfolyamra belépők száma magasnak mondható a megyében, de ez elsősorban a felnőttoktatási létszámoknak köszönhető. Ezeknél a szakképesítéseknél jól láthatóan általában egy nagyságrenddel magasabb tanulói létszámokról beszélhetünk, amit a grafikon is szemléltet. 14

15 2. grafikon: Az első szakképzési évfolyamra belépők száma alapján az iskolarendszerű felnőttoktatás keretében legnépszerűbb szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) / / / / / /2016 Ápoló (gyakorló ápoló) Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Szociális gondozó és ápoló Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Kiemelkedő mutatókkal rendelkezik a szociális gondozó és ápoló szakképesítés, azonban itt rögtön meg kell jegyezni, hogy a szakképesítés kiváló példája annak, hogy a magas belépési létszámok nem garantálják a végzettek magas számát is egyben, mellyel a szakképzést eredményesen befejezők számával foglalkozó fejezet foglalkozik majd bővebben. A KIR- STAT rendelkezésre álló adatai alapján elmondható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szociális gondozó és ápoló szakképesítés létszámai a legmagasabbak, ez nem egy tanév esetében több ezer főt jelent, akik az első szakképzési évfolyamra belépőnek számítanak. Az ennyire kiugró magas értékeket bizonyos fokig a valós munkaerő-piaci igények is indokolják és vélhetően az is közrejátszik ebben, hogy a korábbi tanévekben a hiány-szakképesítések között is szerepelt ez a szakképesítés. Valószínűleg a rendkívül magasnak mondható mutatóknak köszönhetően a 2016/2017-es tanév szakmaszerkezeti döntésében már nem került be az ösztöndíjas szakképesítések közé a szociális gondozó és ápoló szakképesítés. Az ápoló, illetve a gyakorló ápoló szakképesítések is elsősorban az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében jellemzőek. Az ápoló szakképesítés létszámai növekedtek 2010 és 15

16 2013 között, hiszen a szeptemberi 45 fő után, 2011-ben 185, 2012-ben 253, 2013-ban pedig 273 fő lépett az első szakképzési évfolyamra. A két éves képzési idejű gyakorló ápoló szakképesítés évi bevezetése után az ápoló szakképesítés annak ráépülése lett, így 2014-ben és 2015-ben nem volt belépő tanuló az ápoló szakképesítésben, azonban a gyakorló ápoló szakképesítésben 2013-ban 117, 2014-ben 213, míg 2014-ben már 224 fő kezdte meg az első szakképzési évfolyamot. A létszámok visszaesésében közrejátszhatott az OKJ változás miatti bizonytalanság, az új rendszer ismeretlensége, illetve az, hogy az egészségügyi szakképesítések különböző okok miatt nem a legnépszerűbbek a fiatalok körében ma Magyarországon, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem. A vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző szakképesítést választó tanulók száma a 2010/ /2014-es tanévek közötti időszakban meredeken ívelt felfelé (188, 265, 346, 408 fő), aztán a 2014/2015-ös tanévtől jelentős visszaesés figyelhető meg, amíg 2014 szeptemberében 308 fő, addig 2015 szeptemberében már csak 97 fő belépő tanuló került bejelentésre. Hasonló tendencia figyelhető meg a pedagógiai- és családsegítő munkatárs esetében is, ahol egy tanévvel tovább tartott a növekedés (2014/2015). A vizsgált tanévek alapján, 2014 őszén volt a legmagasabb a belépők száma (511 fő), egy évvel később közel a felére (275 fő) esett vissza a létszám. Az előzőekben leírtakhoz képest ellentétes folyamatok zajlottak le a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés vonatkozásában, ahol a 2013/2014-es tanévig erősen változó értékek láthatóak, majd 2013 szeptemberétől jelentős növekedés tapasztalható őszén 294 fő (az előző tanévben még 411 fő), 2014 őszén 347 fő, egy évvel később pedig már 515 fő első szakképző évfolyamra belépő volt. Az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján népszerűnek tekinthető szakképesítések után célszerű megvizsgálni, hogy melyek azok a szakképesítések, amelyeknél tartósan alacsony a belépők létszáma. Ez természetesen nem mindegyik szakképesítés esetében jelenti azt, hogy nem elegendő a szakképesítést választó tanulók száma a munkaerőpiac igényeinek kielégítésére, de jól mutatja, hogy az első szakképző évfolyamra belépők száma, mely szakképesítéseknél tartósan alacsony. Az alábbiakban felsorolt szakképesítésekből is látható, hogy azok igen vegyes képet mutatnak, számos szakmacsoport képviselteti magát. Ide sorolható a bőrdíszműves ( ), az élelmiszeripari technikus ( ), a hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő ( ), a járműfényező ( ), a mezőgazdasági gépésztechnikus ( ), a műanyagfeldolgozó ( ), a sütő- és cukrászipari 16

17 szaktechnikus ( ), a szoftverfejlesztő ( ) és a víz-, csatorna és közműrendszerszerelő ( ). Ezeknél a szakképesítéseknél az első szakképző évfolyamra belépők száma az elmúlt hat tanévben csak elvétve érte el vagy haladta meg a húsz főt. Ezeknél a szakképesítéseknél az iskolai rendszerű felnőttoktatás létszámai nem számottevőek. 2. táblázat: Az első szakképzési évfolyamra belépők száma alapján legalacsonyabb mutatókkal rendelkező szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) Szakképesítés 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2015/ Bőrdíszműves ( ) Élelmiszeripari technikus ( ) Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő ( ) Járműfényező ( ) Mezőgazdasági gépésztechnikus ( ) Műanyagfeldolgozó ( ) Sütő- és cukrászipari szaktechnikus ( ) Szoftverfejlesztő ( ) Víz-, csatorna és közmű-rendszerszerelő ( ) Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés Az ilyen szakképesítéseknél számos ok közrejátszhat abban, hogy alacsonyak a tanulói létszámok. Megtalálható köztük olyan szakképesítés, amelyik lassan már csak hagyományőrző szerepe miatt van jelen (például bőrdíszműves), olyan, amelyre valós munkaerő-piaci igény jelentkezik, de nincs jelentkező (például víz-, csatorna és közműrendszerszerelő) és olyan is akad, amellyel kapcsolatban valós munkaerő-piaci igény jelentkezik, jelentkező is lenne, de egyéb okból vagy okokból nem valósul meg a képzés (például műanyagfeldolgozó). Az 2. számú táblázat adatai jól mutatják, hogy bizonyos szakképesítésekben az elmúlt kéthárom tanévben nem volt az első szakképzési évfolyamra belépő tanuló, ami jelentheti az adott szakképesítések kikerülését a megye képzési szerkezetéből. Ilyen szakképesítés a bőrdíszműves, a műanyagfeldolgozó és a sütő- és cukrászipari szaktechnikus is. Mint korábban már említésre került, a műanyagfeldolgozó szakképesítés esetében speciális okok vezettek a szakképesítés, remélhetőleg csak ideiglenes visszaeséséhez. A műanyagfeldolgozó 17

18 szakképesítésben 2012-ben még volt belépő tanuló, azonban meg kell említeni, hogy ban és 2014-ben a műanyagfeldolgozó technikus ( ) szakképesítésben 11, illetve 10 tanuló került be az első szakképzési évfolyamra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A 2015/2016-os tanévben azonban már egyik szakképesítésben sem volt belépő a megyében. Ez esetben fontos tudni, hogy a műanyagfeldolgozó szakképesítés jó példája annak, hogy mit jelent, ha egy szakképesítés tartalma megváltozik. Egy korábbi OKJ változás során a szakképesítés tartalmi elemeiben jelentős változások következtek be, ami a szakképesítés helyzetét is erősen befolyásolta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyíregyházán évekkel korábban egy nagyvállalat és egy szakképző intézmény együttműködésében valósult meg a műanyagfeldolgozó szakképesítés oktatása, melynek keretében az intézményben vállalati közreműködéssel tanműhely kialakítására került sor, a vállalat pedig tanulószerződés keretében vállalta a tanulók gyakorlati oktatását. A szakképesítés megváltozott szakmai tartalma azonban nem esett egybe a vállalati igényekkel, így a gazdálkodó szervezet elállt a gyakorlati képzéstől, ami rövidtávon a szakképesítés oktatásának ellehetetlenülését okozta. A táblázatban feltüntetett szakképesítések közül a megyei fejlesztési és képzési bizottság a hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő, valamint a víz-, csatorna és közmű-rendszerszerelő szakképesítéseket az elmúlt években hiány-szakképesítésnek is javasolta. Ezek mellett a járműfényező és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai tartalommal rendelkező műanyagfeldolgozó szakképesítésekben is mindenképpen szükség lenne a létszámok növelésére. A legalacsonyabb létszámokkal rendelkező szakképesítések mellett számos olyan szakképesítés is van a megyében, melyek vonatkozásában az első szakképző évfolyamra belépők létszámai a 2. számú táblázatban látható szakképesítéseknél ugyan magasabbak, azonban a munkaerő-piaci igények alapján a létszámok növelése fontos lenne. Ide már jó néhány olyan szakképesítés is sorolható, melyek az MFKB javaslatai szerint hiányszakképesítéseknek minősülnek a megyében. Ezek közé a szakképesítések közé az alábbi szakképesítések sorolhatóak: ács ( ), bádogos ( ), dísznövénykertész ( ), elektromos gép- és készülékszerelő ( ), gépi forgácsoló ( ), 18

19 központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő ( ), optikai üvegcsiszoló ( ), szerszámkészítő ( ), tetőfedő ( ), vegyész technikus ( ). Ezeknek a szakképesítéseknek a többségében az elmúlt évek munkaerő-piaci jelzései alapján jóval több végzett tanulóra, fiatal pályakezdőre lenne szüksége a gazdaságnak, mint amennyien az utóbbi tanévekben ezen szakképesítések valamelyikét választották. Amellett, hogy az itt felsorolt szakképesítések viszonylag alacsony létszámokkal jellemezhetőek, az egyébként is alacsony létszámok csökkenésnek indultak az elmúlt tanévekben. A felsorolt szakképesítések közül kifejezetten kedvezőtlen helyzetben van a bádogos, a dísznövénykertész, a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, az optikai üvegcsiszoló és a szerszámkészítő szakképesítés. A bádogos szakképesítés olyannyira nehéz helyzetben van, hogy az elmúlt két bizottsági javaslatban és a szakmaszerkezeti döntésekben is már a hiány-szakképesítések között szerepelt, annak ellenére, hogy a 2013-as és 2014-es tanévben belépők száma (34, illetve 26 fő) jóval magasabb volt az azt megelőző tanévek létszámainál. A szeptemberi 11 fős adat ismét visszaesésről tanúskodik, de ennél is nagyobb problémát jelent a későbbiekben taglalt bádogosként végzett tanulók rendkívül alacsony száma. Hasonló helyzetben van a szerszámkészítő és a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés is. A bizottság szakmaszerkezeti javaslatai alapján az elmúlt években egyaránt hiány-szakképesítések közé sorolta ezeket a szakképesítéseket, ami jelzi, hogy szükség lenne a létszámok növelésére. A szerszámkészítő szakképesítés a szakmaszerkezeti döntésekben is hiány-szakképesítésként szerepelt, és legutóbb már a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés is az ösztöndíjjal támogatott listán szerepelt. Ezeknél a szakképesítéseknél ugyanis az egyébként sem túlságosan magas létszámok, az elmúlt tanévek mutatóit elemezve, jellemzően 2013-tól kezdődően folyamatosan csökkenek (3. grafikon). A központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítésben 2013 őszén még 44 fő lépett be az első szakképző évfolyamra két évvel később viszont már csak 18 fő. Ez utóbbi érték azonban még így is duplája a szeptemberi 9 főnek! 19

20 A szerszámkészítő szakma létszámai a 2010/2011-es tanévtől a 2013/2014-es tanévig emelkedtek, 11 főről 29 főre, 2014-ben viszont már csak 19, egy évvel később pedig már csak 10 tanuló kezdte meg tanulmányait ebben a szakképesítésben az első szakképző évfolyamon. 3. grafikon: Az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján csökkenő tendenciát mutató néhány szakképesítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) / / / / / /2016 Bádogos Dísznövénykertész Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Optikai üvegcsiszoló Szerszámkészítő Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés A csökkenő tendenciával jellemezhető szakképesítések mellett olyan szakképesítések is megtalálhatóak a viszonylag alacsony számú belépő tanulóval definiálható szakképesítések között, melyeknél nagyon változó képet mutat az egymást követő tanévekben az első szakképző évfolyamokra belépő tanulók száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nagyon változó értékekkel rendelkezik az ács, az elektromos gép- és készülékszerelő, a gépi forgácsoló, a szociális gondozó és ápoló, illetve a vegyész technikus szakképesítés, míg a tetőfedő szakképesítés tekintetében megfigyelhető, hogy alacsonyak a létszámok és több tanévben nincs is tanuló, aki ezt a szakképesítést választaná. A munkaerő-piaci igények alapján kijelenthető, hogy a szociális gondozó és ápoló szakképesítés kivételével, ezeknél a 20

21 szakképesítéseknél alapvető célként kell kitűzni a szakképzési évfolyamokra belépők számának növelését, a szinten tartás sem elegendő a megyében. 3. táblázat: Néhány változó létszámmal jellemezhető szakképesítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) Szakképesítés 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2015/ Ács ( ) Elektromos gép- és készülékszerelő ( ) Gépi forgácsoló ( ) Tetőfedő ( ) Szociális gondozó és ápoló ( ) Vegyész technikus ( ) Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés A KIR-STAT adatait áttekintve látható, hogy melyek azok a szakképesítések, amelyek az elmúlt évek mutatói alapján növekvő vagy épp ellenkezőleg csökkenő tendenciákat mutatnak az első szakképző évfolyamra belépők számát tekintve. A demográfiai okok, valamint a szakképzés csökkenő presztízse miatt kijelenthető, hogy túlsúlyban vannak azok a szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, melyek esetében az elmúlt tanévekben folyamatosan csökkent a tanulói létszám. Az adatokat elemezve látható, hogy jellemzően a 2013/2014-es tanévtől kezdődik a létszámok csökkenése, ami jelenleg is tart. A legnagyobb arányú visszaesés a szakács, az irodai titkár és a vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző szakképesítéseknél következett be. A szakács szakképesítés esetében a 2013/2014-es tanévben kiugróan magas volt az első szakképző évfolyamra belépők száma (838 fő), itt nem meglepő a létszám zsugorodása, a 2014/2015-ös tanévben már csak 515 fő, míg egy tanévvel később összesen 456 fő lépett be az első szakképző évfolyamra a megyében, ami azt jelenti, hogy közel felére esett vissza a létszám. Ennek ellenére a szakács szakképesítést választók száma még így is az egyik legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A másik, jelentős létszámcsökkenést mutató szakképesítés az irodai titkár szakképesítés, a 2013/2014-es tanév 790 fős létszámáról a következő tanévre 113 főre, az azt követő 2015/2016-os tanévre pedig 82 főre csökkent a létszám. Hasonló a helyzet a vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző szakképesítés tekintetében, hiszen a 2013/2014-es tanév 408 fős létszáma a 2014/2015-ös tanévre 308 főre, a 2015/2016-os tanévre 97 főre redukálódott. Az utóbbi két 21

22 szakképesítés vonatkozásában jól láthatóan csökkentek a létszámok, amit elsősorban az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében tanulók számának intenzív visszaesése okozott. Ezek mellett a szakképesítések mellett, a következő szakképesítések esetében figyelhető meg az első szakképző évfolyamra belépők számának kisebb mértékű, de permanens csökkenése. asztalos ( ), dísznövénykertész ( ), férfiszabó ( ), gazda ( ), gazdasági informatikus ( ), központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő ( ), mezőgazdasági gépész ( ), szerszámkészítő ( ), zöldség- és gyümölcstermesztő ( ). A csökkenő létszámokkal bíró szakképesítések túlnyomó többsége középfokú szakképesítésnek minősül, amelyek alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épülnek és jellemzően az iskolai rendszerű szakképzésben lehet megszerezni azokat. Jóval kevesebb olyan szakképesítés található a megye képzési kínálatában, ahol az elmúlt kéthárom tanév adatait vizsgálva folyamatos növekedés lenne megfigyelhető. Néhány szakképesítés vonatkozásában egyértelműen látható az évek óta történő növekedés, azonban a növekedés mértéke messze elmarad az előzőekben ismertetett szakképesítésekhez tartozó létszámcsökkenés mértékétől. Az évek óta növekedéssel jellemezhető szakképesítések tekintetében kiugróan magas létszámemelkedés nem tapasztalható az első szakképző évfolyamra belépők számát nézve, de az adatok alapján kijelenthető, hogy folyamatos a tanulók számának növekedése. A növekvő tendenciával rendelkező szakképesítések közé tartoznak az alábbi szakképesítések: autószerelő ( ), cukrász ( ), gépgyártástechnológiai technikus ( ), 22

23 gyakorló mentőápoló ( ), pénzügyi-számviteli ügyintéző ( ), szociális szakgondozó ( ), szoftverfejlesztő ( ). 4. táblázat: Az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján növekedő tendenciát mutató szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) Szakképesítés 2010/ 2011/ 2012/ 2013/ 2014/ 2015/ Autószerelő ( ) Cukrász ( ) Gépgyártástechnológiai technikus ( ) Gyakorló mentőápoló ( ) Pénzügyi-számviteli ügyintéző ( ) Szociális szakgondozó ( ) Szoftverfejlesztő ( ) Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés A 4. táblázatban szereplő szakképesítések esetében látható, hogy különböző mértékben, de növekednek az első szakképző évfolyamra belépő tanulói létszámok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsősorban az autószerelő, a gépgyártástechnológiai technikus, a pénzügyiszámviteli ügyintéző és a szociális szakgondozó szakképesítéseknél nyomon követhető a létszámok emelkedése. A felsorolt szakképesítések többsége emeltszintű szakképesítés, melyek úgynevezett technikusi végzettséget biztosítanak a tanulók számára. Ezek olyan szakképesítések, amelyek érettségi végzettséghez kötöttek és elsősorban az iskolai rendszerű szakképzésben szerezhetőek meg. Az úgynevezett technikusi szakképesítések mellett megjelenik a cukrász szakképesítés is, amelyik az egyik legdinamikusabban fejlődő szakképesítés az első szakképző évfolyamra belépő tanulók létszáma alapján. Ez a fejlődés várhatóan a következő években is megmarad. 23

24 6. A szakképzést eredményesen befejezők létszámainak alakulása Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében A megyei fejlesztési és képzési bizottságok munkáját nagyban segíti, ha általános képet kaphatnak arról, hogy az egyes szakképesítések esetében hogyan alakulnak a tanulói létszámok. Az első szakképző évfolyamra belépők számának több tanéven keresztüli után követése jó kiindulási alap arra, hogy az adott szakképesítést az MFKB elhelyezze a megyei szakképzés térképén. A bizottsági javaslatok kialakítása közben, a tanulói létszámok alakulásának elemzésekor nem lehet csak és kizárólag a belépők létszámát vizsgálni. A munkaerőpiac számára sokkal beszédesebb adat, hogy a szakképzés befejeztével az egyes szakmákban hogyan alakul a végzett tanulók, a pályakezdők száma. A rendelkezésre álló adatok alapján erre vonatkozólag is lehetőség van bizonyos tendenciák felismerésére. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 40 olyan szakképesítés van, amelyben a KIR-STAT statisztikái alapján, a 2009 és 2015 közötti időszak minden évében, azaz a 2008/ /2015-ös tanévekben volt legalább egy fő szakképzést eredményesen befejező tanuló. Az előző fejezetben ismertetett, első szakképző évfolyamra belépők esetében hatvan szakképesítés tartozott abba a csoportba, amely a vizsgált időszak minden tanévében rendelkezett legalább egy fő belépő tanulóval. Látható tehát, hogy jóval kevesebb az olyan szakképesítések száma, melyekben az elmúlt években mindig akadt végzős tanuló. A szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása nem mutat kedvezőtlenebb képet, mint a belépő tanulók esetén, hiszen mindkét esetben tizenhat szakmacsoport között oszlanak meg a szakképesítések, azonban a szakképesítések száma között már jelentős különbség mutatkozik, ami jól tükrözi, hogy a szakképzés végére milyen magas arányú a lemorzsolódás Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A szakképzést eredményesen befejezők adatai alapján a gépészet szakmacsoportban van a legtöbb olyan szakképesítés, melyben a vizsgálat tárgyát képező minden tanév végén voltak végzős tanulók. A gépészet szakmacsoportból hat, a vendéglátás-turisztika, az építészet és a közlekedés szakmacsoportokból négy-négy, a mezőgazdaság és a közlekedés szakmacsoportokból három-három szakképesítés tartozik ebbe a körbe. 24

25 gépészet (5) 6 szakképesítés, építészet (9) és vendéglátás, turisztika (18) 4-4 szakképesítés, közlekedés (13), mezőgazdaság (20) 3-3 szakképesítés, faipar (11), kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17), elektrotechnikaelektronika (6), könnyűipar (10), egyéb szolgáltatások (19), élelmiszeripar (21), informatika (7), közgazdaság (15), valamint szociális szolgáltatások (2) 2-2 szakképesítés, oktatás (3) és egészségügy (1) 1-1 szakképesítés. A szakképzést eredményesen befejezők száma alapján az alábbi szakképesítésekben a legmagasabb a végzős tanulók száma: ápoló ( ) gyakorló ápoló ( ), eladó ( ), fodrász ( ), kőműves ( ), szakács ( ), szociális gondozó és ápoló ( ). Ezeknek a szakképesítéseknek a mutatói kiemelkednek a szakképzést eredményesen befejező tanulók létszámai alapján. Az említett szakképesítések helyzete nem meglepő, mivel az első szakképző évfolyamra belépők száma alapján is kedvező helyzetben vannak ezek a szakképesítések. A kedvező helyzetben lévő szakképesítések felsorolása után a folyamatosan alacsony végzős létszámokkal jellemezhető szakképesítésekre is célszerű kitérni. Megállapítható, hogy az ebbe a csoportba sorolható szakképesítésekből jóval több van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A munkaerő-piaci relevanciával rendelkező, illetve a társadalom számára munkaerő utánpótlással a szolgáltatásokat folyamatosan biztosító szakképesítések közül a cipőkészítő, a férfiszabó, a járműfényező, a kertész és az optikai üvegcsiszoló szakképesítések vannak kedvezőtlen helyzetben a végzős tanulók számát tekintve. 25

26 Általánosságban elmondható, hogy a szakképzést eredményesen befejezők száma rendkívül változatosan alakult 2009 és 2015 között. A KIR-STAT statisztikáit vizsgálva nagyon kevés olyan szakképesítés van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelynél jól kivehetően, évrőlévre csökken vagy nő a végzettek száma. A képzés közben különböző okok miatt bekövetkező lemorzsolódások miatt kiszámíthatatlannak tűnik a végzettek számának alakulása, amit az elmúlt évek statisztikái is bizonyítanak, ami a munkaerőpiac számára is nagy nehézségeket okoz, illetve ez a kiszámíthatatlanság a megyei fejlesztési és képzési bizottság munkáját is megnehezíti. Ha önmagában csak a végzettek számát vizsgáljuk, látható, hogy nagyon alacsony azoknak a szakképesítéseknek a száma, melyeknél függetlenül a belépők számától, egyértelműen növekvő tendencia fedezhető fel. Ide tartozik az automatikai technikus ( ), az épületés szerkezetlakatos ( ), a mechatronikai technikus ( ), a mezőgazdasági gépész ( ) és a villanyszerelő ( ). Az említett szakképesítések kapcsán elmondható, hogy alapvetően a 2013/2014-es tanévtől kezdődően emelkedik a végzettek létszáma. 4. grafikon: A szakképzést eredményesen befejezők száma alapján néhány növekvő létszámmal jellemezhető szakképesítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) Automatikai technikus Épület - és szerkezetlakatos Mechatronikai technikus Mezőgazdasági gépész Villanyszerelő Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés 26

27 Az automatikai technikus szakképesítés esetében 2012-ig a KIR-STAT adatai alapján nem volt végzős tanuló, a 2012/2013-as tanév végétől azonban fokozatos növekedés figyelhető meg. A közötti adatokat elemezve azért látható, hogy a 2013/2014-es tanév vége óta tartó növekedés előtt a végzettek száma elég változatosan alakult, ami jelzi, hogy a következő tanévekben is várható hullámzás a szakképzést eredményesen befejezők létszámában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szakképzést eredményesen befejezők számának vizsgálatakor jóval több olyan szakképesítés található, melyek esetében az elmúlt évek mutatói alapján csökkenő tendencia a jellemző. A csökkenő tanulói létszámokkal jellemezhető szakképesítések közé a következő szakképesítések sorolhatóak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: asztalos ( ), autószerelő ( ), bőrdíszműves ( ), cipőkészítő ( ), festő, mázoló, tapétázó ( ), karosszérialakatos ( ), központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő ( ), logisztikai és szállítmányozási ügyintéző ( ), sportedző ( ), szociális gondozó és ápoló ( ), szociális szakgondozó ( ). Általánosságban elmondható, hogy ezeknél a szakképesítéseknél 2009 és 2012 között igen változóan alakult a szakképzés eredményesen befejezők száma, azonban a 2011/2012-es tanév végétől kezdve a végzősök létszámának csökkenése figyelhető meg. Az 5. grafikonon nem került feltüntetésre a szociális gondozó és ápoló szakképesítés, amelyet szintén mérséklődő végzős létszámok jellemeznek. A szakképesítés 2013-ban 1537 fő, 2014-ben 1414 fő, míg 2015-ben már csak 283 fő fejezte be eredményesen a képzést. 27

28 5. grafikon: A szakképzést eredményesen befejezők száma alapján néhány csökkenő létszámmal jellemezhető szakképesítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (fő) Asztalos Cipőkészítő Festő, mázoló és tapétázó Karosszérialakatos Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Sportedző Szociális szakgondozó Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés A megyében oktatott szakképesítések jelentős részénél azonban nagyon változatosan alakul a szakképzést eredményesen befejezők száma. Ez még az előbbiekben említett szakképesítésekre is jellemző, főként a 2012/2013-as tanév, tehát a 2013 előtti adatokra. A végzettek számára jellemző hullámzó értékek a munkaerő-piacra sem hatnak kedvezően, hiszen a gazdálkodó szervezetek számára kiszámíthatatlanná teszik a szakképzést. Emellett a megyei fejlesztési és képzési bizottságok munkáját is megnehezíti a végzettek számának tanévek közötti rendkívüli változékonysága, hiszen ez nagyban befolyásolja a szakképzés tervezhetőségét. A 6. grafikon szemlélteti azokat a szakképesítéseket, melyeknél a leginkább érzékelhető az egymás utáni tanévekben végzett tanulók számának változatossága. Látható, hogy általában olyan szakképesítések esetén változnak folyamatosan a mutatók, melyek elsősorban a nappali tagozatos képzésben jellemzőek, valamint az első szakképző évfolyamra belépők száma magasnak mondható Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ide sorolható az eladó ( ), a hegesztő ( ), a kőműves ( ), a pincér ( ) és a szakács ( ). 28