Robert Faricy SJ Robert J. Wicks. Jé zust szem lél ni. Nyiredy Maurus OSB. Pan non hal ma, 2011.

Átírás

1 Robert Faricy SJ Robert J. Wicks Jé zust szem lél ni For dí tot ta: Nyiredy Maurus OSB Pan non hal ma, 2011.

2

3 A for dí tó elõ sza va En nek a könyv nek az alap ja egy az USA-ban tar - tott min den vá ra ko zá son túl nagy ér dek lõ dést ki - vál tott elõ adás volt. P. Robert Faricy SJ, Ró má ban, a pá pai Gregoriána Egye te men lel ki sé get ta nít, be szélt a kon temp lá ci ó ról se gít ve azo kat, akik a szem lé lõ dõ imád ság ál tal új utat ke res nek Is ten - hez, és azo kat is, akik má so kat eb ben a ke re sés ben se gí te nek. Az an gol contemplation szót és to vább kép - zé se it ál ta lá ban Kontemplation -nal és kon - temp la tív -val ad tam vis sza. El ke rül tem a kontemplieren ige ala kot, mert ezt szo kat lan nak tar - tom. Al ka lom sze rû en még Bet rach tung -gal (és meg fe le lõ kép zett alak ja i val) is for dí tot tam. Itt nem tud tam és nem is kel lett kö vet nem a Meditation, Kontemplation és Bet rach tung kö zöt ti, az iro da lom ban nem egy sé ges kü lönb ség - té tel ma gya rá za tát. Robert Wicks-sel az egyé nek lelkigondozására vo nat ko zó graduációs prog ram (Neu mann- Kolleg in Aston, Penn syl vania) igaz ga tó já val va ló együtt mû kö dés ré vén szü le tett meg ez a könyv, ahogy az elõ adás gon do la ta it egy szé le sebb kör szá má ra hoz zá fér he tõ vé te gye. Ép pen en nek a könyv nek né met nyelv re va ló le for dí tá sá val nem az volt a cé lom, hogy itt be mu - tas sam a szem lé lõ dés tel jes te o ló gi á ját. Azért for - dí tot tam le, mert ez a ma ga alak já ban, ter je del mé - ben és nyel vé ben va la mi lé nye ges vo nat ko zás ban 3

4 kö zös a kon temp lá ci ó val: nem kö ve tel több idõt, mint ami egy mai em ber nek ren del ke zé sé re áll. Min den ki szá má ra ért he tõ, na gyon egy sze rû, csak - nem ri deg. Nem komp li kált és mód fe lett ki hí vó. Tö mör, lé nye ges re kor lá to zott for má já ban nincs sem mi fé le kul tú rá hoz köt ve, de ép pen a mi kul tú ránk szá má ra le het se gít ség meg szó lí tó egy - sze rû sé gé ben. Ta lán eb ben a könyv ben má sok szá - má ra is vi lá gos lesz az, hogy ami ve szen dõ be me - nés sel fe nye get min ket. Ha a könyv azért író dott, hogy bá tor sá got ad - jon a szem lé lõ dés ben az Is ten be va ló be le bo csát - ko zás ra, ak kor azért for dí tot tam le, mert ez ne ki leg alább egy eset ben si ke rült. Ezért mind azok nak kö szö ne tet mon dok, akik elõ ké szí tet ték a ta lajt ar - ra, hogy ez a té ma va la mit je lent sen szá mom ra s mind azok nak, akik imád ság gal, kri ti kus és irá nyí - tó gon do la tok kal a mun ká ban se gí tet tek, min de - nek elõtt ma guk nak a szer zõk nek. A for dí tás ös sze kap cso ló dik az zal a re mény - nyel, hogy ez a könyv nem an nyi ra tan- vagy ol va só - könyv, ha nem sok kal in kább imád sá gos könyv lesz. 4

5 Mi a szem lé lõ dés? An nak a meg ér té sé hez, hogy a szem lé lõ dés, hasz - nos tud ni hogy mi nem az: a szem lé lõ dés (kon - temp lá ció) nem imád ság a gon do la tok ki fe je zé sé - nek ér tel mé ben, nem is gon dol ko dás az evan gé li - um fö lött az zal a cél lal, hogy éle tünk re al kal maz - zuk. Épp így ke vés sé az Úr ra va ló gon do lás, nem is sa ját sza va ink kal va ló be szél ge tés õve le. Alap já ban vé ve a szem lé lõ dés imád ság meg - fo gal ma zás nél kül, fo gal mak el kép ze lé sek nél kül. A szem lé lõ dés ben Jé zus sal töl töm az idõt. Nyu ga - lom ban és csend ben együtt va gyok az zal, akit sze - re tek, az zal, aki sze ret en gem. Nem mint ha és akar nék va la mit ten ni én na gyon ke ve set te szek. Ez az Õ ide je. En ge dem, hogy õ ve zes sen en gem, ha gyom, hogy ez zel az idõ vel te gyen, amit akar. A szem lé lõ dés nem azt je len ti, hogy én gon - dol ko dom vagy so kat be szé lek. Né me lyik em ber úgy imád ko zik, mint ha õk min dent tu dó kí sé rõk len né nek egy olyan ko csi ban, amely ben a kor mány mö gött az Úr ül. Ren dü let le nül uta sí tá so kat ad nak az Úr nak és meg kí sér lik sza va ik kal és tet te ik kel be fo lyá sol ni õt, jól le het a szem lé lõ dés fo lya ma tát egy ál ta lán nem tud ják el len õriz ni. Tény le ge sen jobb len ne szem lé lõ dé sük, ha csen de seb ben len né - nek és en ged nénk ma gun kat az Úr tól ve zet ni. Az imád ság be szél ge tés Is ten nel. De a szem - lé lõ dés ben a be szél ge tés nek nincs szük sé ge sok szó ra. Ez va la mi kép pen sö tét, kör vo na lak nél kü li be szél ge tés. Ez pon to san úgy van, mint ami kor 5

6 olyan va la ki vel va gyok együtt, akit sze re tek, nem kell sok szót ej te nem. Ha azt kér de zed, hogy mit csi ná lok, egé szen jól meg tu dom ma gya ráz ni. Min - den, amit tu dok, an nyi hogy va la ki nél va gyok, akit sze re tek, hogy ez az em ber, aki ná lam van, sze ret en gem és vi szont. Ilyen egy sze rû ez. Ugyan ezt le - het mon da ni a Jé zus sal va ló szem lé lõ dés be li együtt lét rõl. A szem lé lõ dõ imád ság vi szony is. Is ten az Ószö vet ség ben vi szony ban áll né pé vel és az Új szö - vet ség ben Jé zus is az Egy ház zal, így va gyok ve le én is ke resz tény ként vi szony ban. A szem lé lõ dés ben a Jé zus hoz fû zõ dõ vi szony erõ seb ben tu da tos szá mom ra. Amen nyi ben a kap - cso lat tu da to sabb lesz, em be ribb lesz. A szem lé lõ - dés ben ki fe je zet ten ko mo lyan ve szem az Urat és min den mást fél re te szek. El is me rem az õ sze re te - tét és há lás va gyok ér te, hogy igyek szem õt an nyi - ra vi szont sze ret ni, hogy amen nyi re ez szá mom ra le het sé ges. A szem lé lõ dés ben a hang súly a mi kap cso la tunk meg ta pasz ta lá sán van. Ez azt je len ti, hogy a szem lé lõ dés ben nem csak egye dül ülök ott - hon, a ká pol ná ban, egy tér sar ká ban, ha nem egye - dül Jé zus sal ülök. A szem lé lõ dés ben mé lyebb kap - cso lat ba lé pek ve le. In kább tö rek szem ar ra, hogy Jé zust sze mé lye sen meg is mer jem, õt meg ta pasz - tal jam, mint hogy tud jak va la mit ró la. És Jé zus nak ez a ta pasz ta lá sá ban va ló meg is me rés olyas mi, amit egye dül õ ad hat meg. A szem lé lõ dés te hát aján dék, hogy Jé zust, mint sze mélyt meg is mer jem, an nak aján dé ka, hogy 6

7 ve le csend ben és sze re tet ben együtt le gyek. Ez a tu laj don kép pe ni út, aho gyan az Urat eb ben az élet - ben meg is me rem: a sze re tet ben is me rem meg õt, és ezt a sze re te tet Szent lé lek nek hív ják. A Szent lé - lek ugyan is az Atya és a Fiú köl csö nös sze re te te. Az Atya sze re ti Jé zust, Jé zus sze re ti az Atyát, és ez a köl csö nös sze re tet: sze mély. Ez a sze mély a Szent lé lek, aki kül de tett a szí vem be, hogy ös sze - kap csol jon en gem az Atyá val és a Fi ú val. En nek ered mé nye: Is ten nel a Szent lé lek ál tal ál lok kap - csolt ban, aki sze re tet. Ha a szem lé lõ dés a Jé zus sal va ló vi szo nyon ala pul és ma gá ba fog lal ja az õ sze re te té ben va ló meg is - me rést, mit je lent ez kö zü lünk azok szá má ra, akik sze ret né nek szem lé lõ dõk ké vál ni? A szem lé lõ dés min de nek elõtt a Jé zus irán ti sze re - te tet fog lal ja ma gá ba. Ezért a szem lé lõ dés min dig azt is je len ti, hogy át adom ma ga mat Jé zus nak, hoz - zá kö tõ döm, és így kö te le zett sé get vál la lok ma gam - ra. Jé zus sze re te té vel ös sze ha son lít va az én sze re - te tem igen cse kély. Ezt min den ki tud ja. Ha a szem - lé lõ dõ imád ság éle té re tö rek szem, bi zo nyos mér té - kig kö te le zett sé get kell ma gam ra ven nem. Konk rét for mát kell ad nom Jé zus irán ti sze re te tem nek. Mert a sze re tet in kább tet tek ben mu tat ko zik meg, mint sza vak ban. Tet tek ben en nek azt kell je len te - nie, hogy na pon ta kell idõt ta lál nom az Úr szá má ra fél órát, há rom ne gyed órát, egy órát, hogy sze - mé lyes imád ság gal csak az Úr ral le gyek. 7

8 Ha õszin tén sze re tem az Urat, el kö te le zem ma ga mat ne ki és sze ret nék nö ve ked ni a ve le va ló kö zös ség ben. A hoz zá va ló kö tõ dé sem nek elég erõs nek kell len nie ah hoz, hogy na pon ta érez he tõ mér té kû csen des idõt szen tel jek ne ki. A sze re tet a hû ség ki fe je zé se. Bi zo nyá ra he lyes azt mon da ni az Úr nak, hogy sze re tem õt, és ta lán nem te szem ezt elég gé. De az õszin te sze re tet hû ség ben mu tat ko - zik meg. Az a hû ség, amit az Úr el vár tõ lem, ab ban mu tat ko zik meg, hogy va la men nyi idõt va lós ban na pon ta ve le töl tök el. Ez fon tos! Jé zust az õ sze re te tén ke resz tül is me rem meg. Õ sze ret en gem. Jé zus mind egyi kün ket sze - mé lye sen sze ret. Jé zus tud ja a ne ve met. Õ min den tud ró lam: min den bû nö met, min den hi bá mat, min den jó ol da la mat, min den re mé nye met. Is me ri a múl ta mat, a je le ne met és jö võ met; és min den fel - té tel nél kül el fo gad en gem. Nem mond ja, Job ban sze ret lek, ha jobb le szel. Nem mond ja, hogy Vál - tozz meg, és job ban fog lak sze ret ni. Mind ös sze ezt mond ja: Úgy sze ret lek, ahogy vagy. Ke vés bé sze ret né lek, ha más len nél. Jé zus kez det tõl fog va pon to san úgy lát té ged és en gem, ahogy most va - gyunk. Ép pen így ke re sett ki min ket azok kö zül a le he tõ sé gek kö zül, ame lyek ben meg te remt he tett vol na ben nün ket. Jé zus sze ret en gem. Nem mint ha oly cso dá - la tos len nék; sze ret en gem, mert nem va gyok az. Nem azért jött, hogy az iga za kat vált sa meg. Nem bû nös sé gem el le né re sze ret en gem, ha nem rész - ben ép pen gyen ge sé gem és bû nös sé gem mi att. Ez 8

9 jel lem vo nás ben nem, ami re õ rész vé té vel, együtt - szen ve dé sé vel vá la szol. Gyen ge sé gem és bû nös vol tom nyi tás, aj tó az õ meg vál tó sze re te te szá má ra. Mit je lent azt mon da ni, hogy Jé zus sze ret en gem és Jé zus sze ret té ged? Fon tos, hogy föl te gyük ezt a kér dést, mert a sze re - tet ál tal is me rem meg Jé zust a szem lé lõ dés ben. A szem lé lõ dés aho gyan már meg ál la pí tot tuk meg - is me rés sze re tet ál tal. An nak a sze re tet nek ré vén is me rem meg Jé zust, amel lyel õ sze ret en gem. Olyan nak is me rem meg õt, aki en gem min den mér - té ken túl sze ret és a vég sõ kig tel je sen és egé szen ko mo lyan vesz. És tu dom, hogy ar ra hí vat tam, hogy vá lasz le gyek er re az is me ret re, ve gyem õt ko mo lyan és úgy sze res sem õt vi szont, hogy ez ál tal vi lá gos le gyen: há lá san el fo ga dom az õ sze re te tét. Ho gyan sze ret en gem Jé zus? An nak ki pu ha to lá sá ra, hogy ho gyan sze ret en gem Jé zus, egyik leg jobb út meg néz ni, mit mond õ a sze - re tet rõl. A he gyi be széd ben be szél ró la. Ott lá tom, hogy mi lyen az a sze re tet, ame lyet Jé zus el vár tõ - lem, és ezt át vi he tem az õ irán tam va ló sze re te té re. A Luk ács-evan gé li um ha to dik fe je ze té ben ezt mond ja Jé zus: Ne ítél je tek, ak kor ti te ket sem 9

10 fog nak el ítél ni. Er rõl ar ra kö vet kez te tek, hogy Jé zus nem ítél meg en gem. Ne ítél je tek, ak kor ti te ket sem fog nak el ítél - ni. Er rõl ar ra kö vet kez te tek, hogy Jé zus nem ítél el en gem. Ta lán az, amit meg tet tem, an nyi ra ret te - ne tes, hogy még a lel ki is me re tem bõl is ki ûz tem és úgy lát szik, hogy még job ban érint en gem. De a szí vem mé lyén ezt gon do lom: Ho gyan tud ná õ ezt meg bo csá ta ni? Még is õ meg te szi! Nem ítél meg és nem ítél el en ge met. Õ mond ja: Bo csás sá tok meg egy más nak a vét ket, és nek tek is meg bo csát ják vét ke i te ket. Eb bõl ar ra kö vet kez te tek, hogy Jé zus el en ge di bû - nö met, meg bo csát. Füg get le nül at tól, hogy mily sok szor vét kez tem, õ meg bo csát ne kem. Õ mond ja ezt is: Ad ja tok és ak kor nek tek is ad nak. Jó, tö mött, meg rá zott és túl csor du ló mér - ték kel mér nek öle tek be. Eb bõl ar ra kö vet kez te - tek, hogy Jé zus ad ne kem. De mit ad õ ne kem? Ön - ma gát! Oda ad ta az éle tét ér tem úgy, mint ha én let - tem vol na az egyet len em ber a vi lá gon. Ha csak én let tem vol na is a vi lá gon, en nek el le né re el jött vol - na, hogy meg hal jon üd vös sé ge mért. Ez az a sze re - tet, amel lyel õ en gem sze ret. Olyan sze re tet, amely ön ma gát ad ja át. Szent Pál ír ar ról a korintusiakhoz írt le ve lé - ben, hogy mi a sze re tet (1Kor 13,4 7). Se gí te ni fog, ha ezt a sza kaszt meg néz zük, mert azt a sze re te tet is le ír ja, amel lyel Jé zus té ged és en gem sze ret: a sze re tet tü rel mes, a sze re tet jó sá gos. A sze re tet nem fél té keny, nem kér ke dik, nem gõ gös kö dik. 10

11 Nem ta pin tat lan, nem ke re si a ma gá ét, ha rag ra nem ger jed, a ros szat fel nem ró ja. Nem örül a go - nosz ság nak, de együtt örül az igaz ság gal. Min dent el tûr, min dent el hisz, min dent re mél, min dent el - vi sel. Jé zus pon to san ezen a mó don sze ret engem sze ret té ged! Tu dom az egy ház ta ní tá sá ból, hogy Jé zus Is - ten, és tu dom a Já nos evan gé li um ból, hogy Is ten a Sze re tet. Ezért te o ló gi a i lag he lyes azt mon da ni, hogy Jé zus a Sze re tet. Ha Jé zus a Sze re tet, a sze - re tet he lyé be a szö veg be Jé zus ne vét il leszt he tem. Hogy ez mit je lent és mennyi re fon tos, meg ér zem, ha a rész le tet ez zel a be il lesz tés sel meg egy szer el - ol va som. Így sze mé lyes be nyo mást ka pok Jé zus ról és irán tam va ló sze re te té rõl. A kér dés re Ho gyan sze ret en gem Jé zus? a vá lasz rend kí vül vi lá gos lesz: Jé zus tü rel mes, Jé zus jó sá gos. Õ nem fél té - keny, nem kér ke dik, nem gõ gös kö dik. Õ nem ta - pin tat lan, nem ke re si a ma gá ét, ha rag ra nem ger - jed, a ros szat fel nem ró ja. Õ nem örül a go nosz - ság nak, de együtt örül az igaz ság gal. Jé zus min - dent el tûr, min dent el hisz, min dent re mél, min - dent el vi sel. Úr Jé zus, kö szö nöm, hogy el né zõ és jó vagy hoz - zám, ki tar tasz mel let tem, hi szel ben nem, re mé - nye det be lém ve ted, hogy hû sé ges vagy hoz zám, füg get le nül at tól, hogy én men nyi re hût len vol tam. Kö szö nöm ne ked, Uram, hogy nem ra gasz kodsz sa ját utad hoz. Kö szö nöm ne ked, Uram, hogy nem vagy ve lem szem ben in ge rült, vagy ha ra gos. 11

12 Uram, se gíts, hogy kö ze lebb le hes sek hoz zád. Kü - lö nö sen azt ké rem tõ led, hogy aján dé kozz meg az imád ság ke gyel mé vel, hogy ez ál tal té ged job ban meg is mer je lek a sze re tet ben, té ged job ban sze ret - hes se lek és kö vet hes se lek. Ámen. A szem lé lõ dés ben a szív a fon tos, nem an nyi ra a fej. A fõ do log a sze re tet. Mi nél in kább fej lõ döm a Jé zus sal va ló kö zös ség ben min de nek elõtt a szem lé lõ dõ ima ál tal an nál in kább al kal ma sab bá vá lok a sze re tet re és a sze re tet el fo ga dá sá ra. Õ azt akar ja, hogy szent le gyek Ti le gye tek olyan tö - ké le te sek, mint men nyei Atyá tok!. Ho gyan vál ha - tok szent té? An nyi ban vá lok szent té, amen nyi ben nö vek szem ab ban a ké pes ség ben, hogy má so kat sze res sek és má sok tól kü lö nö sen az Úr tól el fo - gad jam a sze re te tet. Fej lõ döm a töb bi em ber rel va ló kap cso lat ban és amen nyi ben a leg job bat kí - sér lem meg ma gam ból ki hoz ni a csa lá dom ban, azok kö zött, akik kel együtt dol go zom, ját szom, élek. Akár hogy is: en nek a nö ve ke dés nek fõ for rá - sa a szem lé lõ dõ ima, a Jé zus sal va ló csen des, szer - ete tet tel tel jes kö zös ség. Itt nö vek szem ab ban a ké pes ség ben, hogy sze re te tet ad jak és sze re te tet el fo gad jak. 12

13 Min den ki hi va tott az élet szent ség ben va ló nö ve - ke dés re, mind an nyi unk nak szem lé lõ dõk nek is kell len nünk? Igen, min den érett em ber hi va tott a szem lé lõ dés re. Volt er re idõ, ami kor vi tat koz tak er rõl a te o ló gu sok. Úgy lát szik, hogy eb ben a kér dés ben egyet ér tés ural ko dik: min den ke resz tény hi va tott a szem lé lõ dõ imád ság ra. So kan kö zü lünk úgy gon dol ják, hogy õk nem al kal ma sak er re. Még is jól le het so kan kö zü - lünk nem tûn nek olyan em ber nek, akik re te gon - dolsz, ami kor a szem lé lõ dés szót hal lod, mind an - nyi an be fo gad hat ják a szem lé lõ dés aján dé kát. Ez ér vé nyes a túl ak tí vak ra és élén kek re is, akik nem tud nak tíz per cig csend ben ül ni. Biz to san nem kell fleg ma ti kus nak len nem ah hoz, hogy szem lé lõ dõ le - gyek. Az Úr min den kit nyu godt tá tesz, aki ké ri tõ le, hogy szem lé lõd ni tud jon. Az Úr an nak ad ja a szem - lé lõ dés aján dé kát, aki nek csak akar ja és õ min - den ki nek akar ja ad ni, min den ki nek fel ajánl ja. Most kér he tem tõ le ezt az aján dé kot: Uram, alig va gyok szem lé lõ dõ. Nem tu dom, ho - gyan kell imád koz nom. Ta níts en gem imád koz ni, add meg ne kem a szem lé lõ dés aján dé kát. És az tán el kez dek na pon ta meg ha tá ro zott idõt ar - ra for dí ta ni, hogy sze re tet ben Jé zus nál le gyek, és fi gye lem, hogy mi tör té nik. Az egy sze rû imád ság ez: ha ké rem tõ le az aján dé kot, meg ad ja ne kem a ma ga mód ján, a ma ga ide jé ben. 13

14 Mi lyen az, ami kor szem lé lõd ve imád ko zom? Mit ér zek ilyen kor? Loyolai Szent Ig nác se gít ne künk er re a kér dés re meg ta lál ni a vá laszt, ami kor meg fo gal maz za az imád ság kri té ri u mát. Ezt a kri té ri u mot õ vi gasz - ta lás nak ne ve zi. Ezen õ egy faj ta kön nyed sé get ért az Úr ral va ló kap cso lat ban. Az imád ság gal va - ló vi gasz ta lás sal azt ír ja kö rül Szent Ig nác, hogy olyan ér zé sem van, hogy az Úr ral va ló vi szo nyom stim mel. Az imád ság ban vi gasz ta lást érez ni, azt je len ti, hogy ben ne har mó ni át, bé két, az Úr ral va - ló kap cso lat ban kön nyed sé get, vi dám sá got és örö - möt ta pasz ta lok. A vi gasz ta lás meg nyil vá nu lá sa le het a han gos ne ve tés és az öröm kön nyek. A vi gasz ta lás mi ni mum egy va ló ság él - ményt je lent vagy más sza vak kal: biz tos va gyok ab ban, hogy az Úr je len van. Le he tek ta lán sö tét - ség ben. Le het, hogy nem ér zem az Úr je len lét ét, hogy hal vány sej tel mem sincs az õ je len lé té rõl, de tu dom, hogy itt van. Az imád sá gom meg le he tõ sen szá raz és sö tét le het. Úgy ér zem, hogy le vert va - gyok imád ság köz ben. Ret te ne te sen hang zik, ami - kor meg pró bá lok mon da ni va la mit. A Bib li át ol - vas va úgy tû nik, hogy nem túl so kat mond ne kem. Az egész idõ po csék lás nak lát szik. Olyan, mint ha ül nék egy ká pol ná ban, ül nék a szo bám ban, és sem - mi sem tör tén ne. De tu dom, hogy az Úr itt van. Be - tölt egy mély sé ges bé ke. Vég sõ so ron meg élek egy faj ta kön nyed sé get az Úr ral va ló kap cso lat ban. Nyu godt va gyok az Úr je len lét ében, mert tu dom, 14

15 hogy itt van. Tu dom, hogy sze ret en gem és ez elég ne kem. Õ hat rám ak kor is, ha én ezt nem ér zé ke - lem, és õ örö mét ta lál ja ben nem. Az õ ben nem vég - zett mun ká ja, a ben nem meg ta lált örö me gyü möl - csö ket hoz ben nem még ak kor is, hogy ha ezek a gyü möl csök nem tu da to sak. Ta lán vi dám, bol dog, ör ven de zõ is va gyok, ta lán tu da tá ban va gyok az Úr je len lét ének. De ez nem fon tos. Fon tos az az alap ve tõ bé ke, amit az Úr ad. Szem lé lõd he tek, ha a csil la gok ra gyog nak az égen, meg ta pasz tal ha tom az Urat, és nagy sze rû - en ér zem ma gam. De le he tek egy sö tét kon temp lá - ci ó ban is. Ugyan az az em ber éle té nek kü lön bö zõ sza ka sza i ban a szem lé lõ dés kü lön bö zõ mód ja it ta - pasz tal ja meg. Ezek kü lön bö zõ ek a kü lön bö zõ em - be rek szá má ra, de kü lön bö zõk ugyan an nak az em - ber nek is kü lön bö zõ idõk ben! Min den eset ben az a lé nye ges a szem lé lõ dõ imá ban, hogy az Úr itt van, és én itt va gyok. Nem kell so kat mon da nom. Õ el - vég zi a mun kát. Az Úr ve zet. Az imád ság kis sé a tánc ra ha son lít. Az Úr ve zet én ve le csi ná lom. A szem lé lõ dés ben az én ré szem a pas szív. Nem én dön tök a kon temp la tív ta pasz ta lat mód já ról. Vagy még egy szer vis sza tér ve a tánc ha son la tá hoz: nem én dön töm el, hogy a ze ne pezs gõ vagy las sú, könnyed vagy szo mo rú. Ezt rá ha gyom az Úr ra. Öv az ak tív rész. Kö ve tem õt. Ha õ ke rin gõ zik én nem rum báz ni aka rok. Min dent úgy aka rok ten ni, ahogy õ akar ja. Eh hez az kell, el la zul jak, meg nyíl - jak az ön fe ledt ség nek és nem sza bad meg kí sé rel - nem, hogy az Urat be prog ra moz zam. 15

16 Szem lé lõ dé se met elõ ké szít he tem az Úr ral. Ami kor azon ban min dent lé pés rõl lé pés re el ter - vez tem és el vá rom, hogy õ kö ves se eze ket a lé pé - se ket, ak kor meg tör tén het, hogy õ ezt nem te szi. Bár õ te het úgy, aho gyan én ezt el vá rom, de er re nem szá mít ha tok és nem is sza bad szá mí ta nom. Az Úr ve zet és én ha gyom ma ga mat úgy sze ret tet ni, ahogy õ ép pen en gem akar sze ret ni. Ezért ar ra a kér dés re, hogy Mit kell ten nem a szem lé lõ dés so - rán? ez a vá lasz: Azt, ami az Úr ral va ló kap cso - la tom ban a leg na gyobb kön nyed sé get ad ja, ami (Szent írás ol va sás, rózsafüzér ) ép pen most leg in - kább hoz kap cso lat ba az Úr ral. Ezt kell ten nem, mert ek kor já rok azon az úton, ame lyen ve zet. Ho - gyan ve zet en gem? Úgy, hogy meg ad ja a köny - nyed sé get a ve le va ló vi szony ban és meg ad ja, hogy a ve le va ló vi szo nyo mat va ló sá gos nak érez zem és bel sõ bé két ta lál jak ben ne. Mi lyen út jai van nak a szem lé lõ dés nek? Mi e lõtt pil lan tást vet nénk a szem lé lõ dés né hány út já ra, föl tét le nül vi lá go san kell lát nunk, hogy nem egy bi zo nyos tech ni ka szá mít a szem lé lõ dés - ben Jé zus az, aki szá mít. A tech ni ka má sod ren - dû. Vé gül is nincs szük sé gem tech ni ká ra. Ha vá - gyó dom Jé zus után, csak hoz zá me gyek és va la - men nyi ide ig nyu god tan ma ra dok és szí vem mély vá gyó dást érez ar ra, hogy szo ro san kap cso lód has - sak hoz zá. Ha Jé zus min den, ami után vá gyó dom, 16

17 tu laj don kép pen va la men nyi csen des idõ az, ami re szük sé gem van. Csak el kell hagy nom min den bal - lasz tot és az Úr után vá gyód ni. A töb bit õ el in té zi. Õ ve zet en gem. Õ meg mu tat ja, mi a te en dõm. Ami - kor né hány pil lan tást ve tünk né hány hasz nos út ra ah hoz, hogy el jus sunk a szem lé lõ dés re, meg kell õriz nünk a tu da tunk ban azt, hogy a mód szer má - sod la gos. Né me lyek szo ká sos út ja a szem lé lõ dés hez az, amit a szív imá já nak ne ve zünk. Ez az imád ság egy ál ta lán nem új. Rész le te sen be mu tat ja a 14. szá zad ból szár ma zó klas szi kus mû, A tu dat lan ság fel hõ je. Két ség te len azon ban, hogy ke let ke zé sét ko ráb bi idõk re kell ten nünk. A szív imá ja kö zel áll a ke le ti ke resz tény ség hez és el sõ sor ban ab ban áll, hogy egy szót ki vá lasz tok, pl. Jé zus, és ezt csend - ben és na gyon las san is mét lem a szí vem ben. Így a szót úgy hasz ná lom, mint utat ar ra, hogy Jé zus ra kon cent rál jak. Nem a Jé zus név áll imád sá gom kö zép pont já ban, ha nem Jé zus ma ga. Ez az ima - mód egé szen egy sze rû. Köny ve ket ír tak ró la, de va ló já ban egé szen egy sze rû. Min den, amit te szek az, hogy Jé zus ne vét na gyon las san ki mon dom a szí vem ben. De ke ve sebb az, hogy mon dom a ne - vet, mint ha en ge dem, hogy õ ma ga mond ja ki kön - nye dén a szí vem ben. A szem lé lõ dõ imád ság nak egy má sik út ja az evan gé li um hasz ná la ta. Ve he tem pél dá ul a na pi evan gé li u mot vagy kö vet he tek egy bib lia ol va sá si ter vet vagy ol vas ha tok fo lya ma to san egy evan gé li - u mot, de min dig csak egy rész le tet. Csak pár sort 17

18 ol va sok (ötöt, ha tot, ti zet) és nem for dí tom ezt a Szent írás ta nul má nyo zá sá ra bár ez is jó, ha nem ki fe je zet ten olyan út nak te kin tem, ami ál tal Jé zus - sal kap cso lat ba lé pek. Ha így ol va som a Bib li át, nem fon tos, hogy én em lé kez zem ar ra, hogy mi tör tént, a fon tos az, hogy Jé zus em lé ke zik. Azért imád ko zom, hogy Jé - zus egé szen fo gad jon el en gem. Ek kor õ se gít het ne kem ab ban, hogy lás sam, mit je lent ez a szö veg a mi kap cso la tunk ra vo nat ko zó an. Te hát nem a szö veg szó sze rin ti ér tel mét ke re sem. Ar ra tö rek - szem, hogy Jé zust meg is mer jem és a szö ve get út - ként hasz ná lom, amely ben Jé zus hoz jut ha tok. Azt aka rom, hogy õ fel ve gyen ma gá ba. Ez ál tal õ meg - mu tat ja ne kem, amit meg akar mu tat ni, se gít het ne kem, hogy ami ben ré sze sed tem, lás sam és hall - jam, amit mind ez mond ne kem. Így részt ve he tek mind ab ban, ami tör tént. Ta lán Jé zus ép pen azt akar ja vi lá gos sá ten ni ne kem, hogy mit mond a szö veg kap cso la tunk ra néz ve. Ta lán el ve zet oda is, hogy egy sze rû en él - vez zem kap cso la tun kat, meg íz lel jem, ami kor csend ben a szö veg gel ná la va gyok gon do la tok és sza vak nél kül. Ek kor egy sze rû en az Úr ral va gyok. A Bib li át hasz nál ha tom a szív imá ja ként is. Las san ol va som a szö ve get, ta lán hagy ha tok el tel ni egy kis idõt, hogy a szö ve get föl ve gyem ma gam ba. Ez után be csuk ha tom a Bib li át és el me rül he tek a szö veg be anél kül, hogy utá na gon dol nék vagy meg kí sé rel - ném az éle tem re al kal maz ni. A szö veg fo gal ma i val nyu god tan és csend ben az Úr hoz me he tek, a szö - 18

19 veg gel õe lõt te le he tek. És egyi de jû leg Jé zus ne vét hasz nál ha tom a szív imá ja ként, is mé tel ve azt a szí - vem ben kön nye dén és las san. Egy má sik út a szem lé lõ dés hez a ró zsa fü zér imád ság. A ró zsa fü zér alap já ban vé ve egy szem lé - lõ dõ imád ság. Tel je sen mind egy, hogy mer re uta - zom a vi lág ban, min den nagy vá ros ban ta lá lok egy vagy két idõ sebb em bert va la me lyik temp lom ban, akik ép pen a ró zsa fü zért imád koz zák. Né há nyan ezek kö zül az em be rek kö zül a szem lé lõ dõ imád - ság más for má já ra ju tot tak. Bár ke zük ben tart ják a ró zsa fü zért és tud ják, ho gyan kö vet kez nek egy - más után az egyes imák, de nem gon dol nak az egyes mi atyánk ok ra és üd vöz lé gyek re, ame lye ket mon da nak. Szem lé lik Jé zust éle té nek, ha lá lá nak és fel tá ma dá sá nak tit ka i ban. Szem lé lõ dés ben van - nak. Va ló szí nû leg jó sok idõ re volt szük sé gük, amíg idá ig ju tot tak. Most már csak az Urat szem - lé lik sze re tet ben az õ ke gyel mé vel, a Szent lé lek se gít sé gé vel. A szem lé lõ dés hez ve ze tõ út a nyel ve ken va ló ima is, ami nem min den ki szá má ra al kal mas (egye sek nél még ta lán el len ál lást is vált ki). A nyel ve ken va ló ima a ka riz ma ti kus moz ga lom ré - sze. Az azon ban meg le he tõ sen is me ret len, hogy ez az ima for ma egy ál ta lán nem kor lá to zó dik er re a moz ga lom ra. Sok olyan em ber, aki ket nem mon da - nak ka riz ma ti kus nak, imád ko zik nyel ve ken, mint a szem lé lõ dés egyik út ja. A nyel ve ken va ló ének lés vagy imád ko zás fõ ként az egye sek sze mé lyes imá - ja. Szent Pál ír ja, az 1Kor-ban: Aki nyel ve ken szól 19

20 nem az em be rek hez be szél, ha nem Is ten hez. A kö zös is ten tisz te le te ken va ló ál dá sos hasz ná la ta el le né re ál ta lá ban a nyel ve ken va ló imád ság he lye a sze mé lyes ima. Va ló ban meg le põd hetsz, ha ta - pasz ta lod, hogy so kan azok kö zül, akik nyel ve ken imád koz nak, so ha nem vol tak ka riz ma ti kus ima ta - lál ko zón, és nem is igény lik az eze ken va ló rész vé - telt. Va jon érteme amit mon dok vagy ének lek, ami - kor nyel ve ken imád ko zom? Nem! Ami kor nyel ve - ken imád ko zom, ta lán egé szen rend kí vü li ese tek - tõl el te kint ve, nem va ló sá gos nyel ven be szé lek. A szó tag ok nak nincs nyel vi je len té sük, tar tal muk. Ami kor nyel ve ken imád ko zom, egy sze rû en sze re - tet ben az Úr ra né zek, és úgy ga gyo gok ve le, mint egy cse cse mõ, aki még nem tud be szél ni. A nyel - ve ken va ló imád ság nem va ló di nyelv, mint pél dá - ul az an gol vagy a né met. Ez épp olyan ér te lem ben vett nyelv, aho gyan nyelv a tánc és a fes tés. A nyel - ve ken va ló ima nyelv vé lett, han gos szem lé lõ dés. Ép pen úgy, aho gyan van csen des szem lé lõ dés, amely ben csend ben és sze re tet ben te kin tek Jé zus - ra, van nak a szem lé lõ dés nek olyan for mái, ame - lyek nyel vi ki fe je zõ dést ta lál nak. Az ró zsa fü zér is ilyen for ma, a nyel vek imá ja pe dig egy má sik alak - zat. A nyel vek imá ja han gos kon temp lá ció. Ez ön - ma gam ös sze sze dé sé nek egyik út ja, épp úgy, mint a szív imá ja vagy a ró zsa fü zér. Ez egy úgy a fi gyel - met len ség el ke rü lé sé re. Egy út ar ra, hogy Jé zust sze re tet ben szem lél jük gon do la tok vagy esz mék nél kül. Egy sze rû en ga gyo gok az Úr ral és sze re tet - tel te kin tek rá sem mi több.

21 Ho gyan nyer he tem el a nyel vek imá já nak ado má nyát, ha nem ren del ke zem ve le, de sze ret - ném? Alap ve tõ en há rom ka te gó ri á ja van az em be - rek nek: elõ ször azok, akik nyel ve ken imád koz nak, má sod szor azok, akik az egé szet ab szur dum nak ta - lál ják, har mad szor azok, akik nem imád koz nak nyel ve ken, de úgy gon dol ják, hogy szí ve sen ten - nék. Ha én a har ma dik cso port ban va gyok, két le - he tõ sé gem van. Az el sõ az, hogy el me gyek va la ho - vá, ahol egye dül le he tek (ta lán a szo bám ban), térd re bo ru lok és ké rem az Úr tól a nyel vek imá já - nak aján dé kát. Ha ezt hit tel meg tet tem, hit tel tel - ve sze re tet tel né zek Jé zus ra, ki nyi tom szá mat, és el kez dek ga gyog ni vagy éne kel ni, mint egy gyer - mek, aki még nem tud be szél ni. Ha gyom, hogy ez foly jon, éne ke lek vagy be szé lek nyel ven, és míg ve le ga gyo gok, sze re tet tel né zem az Urat. Elõ ször ta lán a büsz ke sé gem oda ve zet, hogy ne vet sé ges - nek lát szom ma gam elõtt. De ez el mú lik. A má sik le he tõ ség az, hogy el me gyek va la ki hez, aki ren del - ke zik ez zel az ado mán nyal és meg ké rem, hogy imád koz zék ve lem ezért az aján dé kért. A nyel vek imá ja so kak szá má ra jó ima for ma. So kan iga zi át - tö rést él tek meg az Úr ral va ló vi szo nyuk ban, mi u - tán ezt az aján dé kot meg kap ták. A szem lé lõ dés to váb bi út ja az, hogy dön té se - i det az Úr elé vi szed. Gon dolj az elõt ted ál ló dön - té se id re. Vidd az Úr elé mind azt, ami mel let tük és el le nük szól. Az tán egy sze rû en ülj ott, nézz Jé - zus ra, és érezd meg, hogy így Jé zus elõtt! me - lyik dön tés sel, me lyik vá lasz tás sal ér zed ma gad a 21

22 leg job ban. Ez olyan út, amely ös sze kö ti a szem lé - lõ dést ilyen mó don a Jé zus szí ne elõt ti dön tés sel és az õ vá lasz tá sá val. Vé gül a szem lé lõ dés ben úgy is te kint he tem Jé zust, mint aki meg gyó gyít en gem. Hoz zá vi he tem a se be i met és fáj dal ma i mat. El hoz ha tom ne ki ne ga - tív ér zel me i met azo kat is, ame lyek õt és az õ ve - lem va ló vi szo nyát érin tik! Elé je hoz ha tom bel sõ nyug ta lan sá go mat, ha ra go mat, mél tat lan ko dá so - mat, szo ron gá so mat és egyéb ne ga tív ér zé se met. Mind ezt az Úr hoz vi szem. En nek so rán nem kell sem mit sem mon da nom. Csak ha gyom, hogy meg - érint sen, ke zét rám te gye, meg vi gasz tal jon és meg - gyó gyít son. Jé zus az Üd vö zí tõ min dig kész ar ra, hogy meg gyó gyít son en gem. Csak nyu god tan meg kell nyíl nom elõt te, amen nyi ben ná la va gyok a szem lé lõ dés ben, meg kí sér lem be fo gad ni az õ sze re - te tét, meg pró bá lok ne ki vá la szol ni a ma gam gyá - mol ta lan mód ján és en ge dem, hogy sze re tet tel néz - zen rám mind az zal a jó aka rat tal, amit irán tam érez. 22

23 Tartalomjegyzék A for dí tó elõ sza va 3 Mi a szem lé lõ dés? 5 Ha a szem lé lõ dés a Jé zus sal va ló vi szo nyon ala pul és ma gá ba fog lal ja az õ sze re te té ben va ló meg is me rést, mit je lent ez kö zü lünk azok szá má ra, akik sze ret né nek szem lé lõ dõk ké vál ni? 7 Mit je lent azt mon da ni, hogy Jé zus sze ret en gem és Jé zus sze ret té ged? 9 Ho gyan sze ret en gem Jé zus? 9 Min den ki hi va tott az élet szent ség ben va ló nö ve ke dés re, mind an nyi unk nak szem lé lõ dõk nek is kell len nünk? 13 Mi lyen az, ami kor szem lé lõd ve imád ko zom? Mit ér zek ilyen kor? 14 Mi lyen út jai van nak a szem lé lõ dés nek? 16 23