E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Átírás

1 E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére Szakmai folyóirat május VI. évfolyam 5. szám Hatályos az új Polgári Törvénykönyv! De hogyan érinti ez az építési műszaki ellenőröket? Az építésügyi szabályozás szinte teljes átalakulása után megérkezett a legújabb kihívás az építőipari szakmagyakorlók és cégek számára. Március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, amely gyökeres változásokat hozott az építésügyben is. Így az építtető helyszíni képviselőjeként a műszaki ellenőröknek idén számos területen aktualizálniuk kell ismereteiket, hogy munkájukat jogszerűen, magas színvonalon folytathassák. Néhány a változások közül: Átalakultak az építőipari szerződések tartalmi követelményei, a változások érintik a műszaki ellenőrzésre kötött szerződéseket is. Megváltozott a műszaki ellenőrök polgári jogi felelőssége. Az építési termékek új szabályozása miatt a műszaki ellenőrök új feladatokkal néznek szembe. Az EU most induló as programozási időszaka új mérnöki feladatokat, kihívásokat jelent a szakmagyakorlók számára. A Fórum Média Kiadó Fókuszban az építőipar című országos konferenciasorozatának legújabb rendezvénye kifejezetten építési műszaki ellenőröknek kínál a szakmai, jogszabályi aktualitásokra épülő komplex szakmai programot. Műszaki Ellenőrzés az új Polgári Törvénykönyv és a módosult építésügyi jogszabályok tükrében Országos konferencia építési műszaki ellenőröknek az új Ptk.-ról, az új kivitelezési, szakmagyakorlási és építésitermék-szabályozásról Amennyiben jelentkezni szeretne, keresse ügyfélszolgálatunkat: Tartalom Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűzés katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: május 2. Aktuális Gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálata május 3-ától A hónap témája Üzemanyagtöltő állomások tűzvédelmi előírásai Szabványújdonságok Szabványújdonságok 2014 áprilisában Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre telje sen ingyenesen, 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: Felhasználói név: TVédszaklap Jelszó: tuzved0514 Kérdéseit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1 E-Tűzvédelem május, VI. évfolyam 5. szám

2 Aktuális Gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálata május 3-ától A figyelembe vett jogszabályok: évi XL. törvény (GET) a földgázellátásról 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról 118/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről 29/2014. (IV. 3.) BM rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól A gázkészülékek, gázvezetékek felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok egyaránt kiterjednek a telephelyi szolgáltatással, vezetékes PB-gáz szolgáltatással vagy tartályos illetve palackos PB-gáz szolgáltatással érintett berendezésekre is. Mindenekelőtt tisztázzunk néhány fogalmat: Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig (gázmérőnél lévő elzáró szerelvény) terjedő vezeték. Földgázelosztói engedélyes: aki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől fogyasztói főcsaptól a gáz fogyasztó készülékig terjed. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely, vagy a fogyasztói főcsap van. Felhasználó: aki földgázt vagy vezetéken keresztül PBgázt saját felhasználás céljára vásárol. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. Az elkészült csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi, üzemeltetésük a felhasználó kötelezettsége, üzemképes és biztonságos állapotban tartásukra az ingatlan tulajdonosa köteles. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről. Az ingatlantulajdonos köteles 1. a felhasználói berendezés a gázfelhasználó technológia kivételével műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett felhasználói berendezés esetében az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente elvégeztetni. 2. a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente elvégeztetni. A társasház köteles A társasház a földgázelosztói engedélyestől a társasházra vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül, vagy amennyiben ebben az időszakban a csatlakozóvezeték cseréjére sor került, a cserét követő 10 éven belül, majd ezt követően 10 évente rendszeresen köteles megrendelni a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát. Felülvizsgálati időpontok A felhasználói berendezés a gázfelhasználó technológia kivételével vagy csatlakozóvezeték első műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az ingatlantulajdonos az alábbi időpontig köteles elvégeztetni: az január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-ig, az január 1-je és december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-ig, az január 1-je és december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-ig, a január 1-je és szeptember 1. közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében, de december 31-e után felülvizsgált felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-ig május, VI. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

3 A november 1. előtt jogerőre emelkedett használatbavételi engedéllyel rendelkező társasház október 31-ig köteles megrendelni a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát, kivéve ha a társasház a felülvizsgálatról készült, a gázmérő cseréjének dátumához képest 10 évnél nem régebbi jegyzőkönyvvel igazolja a műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégeztetésének tényét. Felülvizsgálat A csatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés időszaki ellenőrzését a műszaki-biztonsági hatóság által kiadott engedéllyel és igazolvánnyal rendelkező gázszerelők végezhetik. A gázszerelők jegyzékét a hatóság honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a gázszerelő nevét és igazolvány számát. A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása, valamint a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata a földgázelosztó kötelessége, saját költségén. A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során a gázszerelő az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelést és a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket ellenőrzi. A felülvizsgálatról a gázszerelő jegyzőkönyvet készít, és annak egy példányát csatlakozóvezeték esetében az ingatlantulajdonosnak, felhasználói berendezés esetében az ingatlantulajdonosnak a felhasználó útján, igazolható módon átadja, egy példányát pedig a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató részére 8 napon belül megküldi. Jegyzőkönyv A jegyzőkönyvet az ingatlan tulajdonosa köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. Ha a felülvizsgálatot végző gázszerelő az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni, arról az ingatlan tulajdonosát és a felhasználót a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni. A felülvizsgálat során feltárt hibák kijavítására az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv kiállításának napjától számított 1 éven belül köteles. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ingatlantulajdonos nevét, elérhetőségét, a felhasználó nevét, elérhetőségét (ha nem azonos az ingatlan tulajdonosával), a felhasználási hely azonosítóit, a telekhatár és az épületbe belépés helye közötti csatlakozóvezeték és/vagy fogyasztói vezeték minősítését, az épületen belüli csatlakozóvezeték és/vagy fogyasztói vezeték minősítését, a gázfogyasztó készülékek minősítését (készülékenként), a műszaki-biztonsági felülvizsgálat megállapításai alapján összefoglaló minősítést a csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülékek és a felhasználói hely további üzemeltetésre való alkalmasságáról, a gázszerelői igazolvány számát, az ingatlan tulajdonosa/felhasználó nyilatkozatát a hiányosságok megszüntetéséről vagy a hiányosságok jogosságának vitatásáról. Az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításának szükségességét a gázszerelő által készített jegyzőkönyvben nyilatkozatával veszi tudomásul vagy vitatja. Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításának szükségességét vitatja, felülvizsgálati kérelemmel a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséghez fordulhat. Kérelem, bejelentés Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokat, vagy a hibák kijavításának szükségességét vitatja, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül a 29/2014. (IV. 3.) BM rendelet 1. mellékletben meghatározott kérelem benyújtásával eljárást kezdeményezhet az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnél a műszaki-biztonsági felülvizsgálat megállapításainak felülvizsgálata céljából. A kérelemhez csatolni kell a jegyzőkönyv másolati példányát, valamint igazolni kell 3000 Ft eljárási illeték megfizetését. A kérelemben meg kell jelölni: a kérelmet benyújtó adatait, az ingatlan tulajdonos nevét, elérhetőségét, társasház esetén a képviseletre jogosult nevét és elérhetőségét, a vitatott jegyzőkönyv számát, a jegyzőkönyvben foglalt megállapításokkal szembeni kifogás indokait. A katasztrófavédelmi kirendeltség az általa kirendelt szakértő szakvéleménye és a műszaki-biztonsági felül- E-Tűzvédelem május, VI. évfolyam 5. szám 3

4 vizsgálat során felvett jegyzőkönyv alapján dönt a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból való megfelelőségéről. A hatóság határozatában kétféle megállapítás valamelyikét teheti: 1. megállapítja, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból megfelelőek, és kötelezi a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések ismételt üzembe helyezésére a határozat kézhezvételét követő munkanapon intézkedjen, vagy 2. kötelezi az ingatlantulajdonost vagy a társasházat a hibák meghatározott határidőben történő kijavítására. A katasztrófavédelmi kirendeltség a határozatát a földgázelosztói engedélyessel vagy a vezetékes PB-gázszolgáltatóval is közli. A katasztrófavédelmi kirendeltség döntésével szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincsen helye! Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokat és a hibák kijavításának szükségességét nem vitatta, a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gázszolgáltató a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának ismételt elvégzésével a hibák kijavítását, legkésőbb a hiba kijavítására nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, amiről ismételten jegyzőkönyvet veszi fel. Amenynyiben az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az ingatlantulajdonos vagy a társasház a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, azt 15 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével a katasztrófavédelmi kirendeltségnek bejelenti. Ebben az esetben a katasztrófavédelmi kirendeltség az ingatlantulajdonost vagy a társasházat kötelezi a hibák kijavítására. A határozatot a földgázelosztói engedélyessel vagy a vezetékes PB-gázszolgáltatóval is közölni kell. Szakértő A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró katasztrófavédelmi kirendeltség az eljárása során, a műszaki-biztonsági felülvizsgálat szakszerűségének és a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági megfelelőségének megállapítására, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő szakértőt, vagy ha nem áll rendelkezésre elegendő szakértő, igazságügyi szakértőt rendel ki. Nem rendelhető ki szakértőként az, aki a katasztrófavédelmi kirendeltség eljárásával érintett felhasználási helyen, a gáz csatlakozóvezeték- és felhasználói berendezéslétesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységet végzett a kirendelést megelőző 3 éven belül. A nyilvántartást vezető katasztrófavédelmi igazgatóság a szakértők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a szakértő nevét, és hozzájárulása esetén értesítési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus postacímét. A kirendelt szakértő a köteles szakvéleményt készíteni. Ha a szakértő a felhasználási helyen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles arról a felhasználót és a katasztrófavédelmi kirendeltséget, valamint a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gázszolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A kirendelt szakértő szakvéleményében feltünteti a gázszerelő jegyzőkönyvének megállapításaitól eltérően tapasztalt esetleges eltéréseket. Továbbá szakvéleményében minősíti csatlakozóvezeték, a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülékek és a felhasználói hely további üzemeltetésre való alkalmasságát. A kirendelt szakértő a műszaki-biztonsági felülvizsgálat végzéséről az ingatlantulajdonost vagy a társasház képviseletére jogosultat előzetesen értesíti. Ha az ingatlantulajdonosnak vagy a társasház képviseletére jogosultnak a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól számított 8 munkanapon belül eső második időpontot jelöl meg a szakértő. Ha a gázszerelő a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést üzemen kívül helyezte, első időpontként a kirendeléstől számított 3 munkanapon belüli időpontot, ha ez az ingatlantulajdonosnak vagy a társasház képviseletére jogosultnak nem megfelelő, az első időponttól számított 3 munkanapon belül eső második időpontot jelöl meg a szakértő. Ha a szakértő a helyszíni vizsgálatot nem tudja elvégezni, azt köteles haladéktalanul bejelenteni a katasztrófavédelmi kirendeltség részére. A szakértő kirendelésével kapcsolatos eljárási költségeket ha az eljárásban érintett ügyfél lakossági fogyasztó a katasztrófavédelmi kirendeltség viseli május, VI. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

5 Eljárási határidők Ha a gázszerelő a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést üzemen kívül helyezte, a katasztrófavédelmi kirendeltségre vonatkozó általános ügyintézési határidő 15 nap. Ha a gázszerelő a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést a) gyermekek átmeneti gondozásának helyén, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában, gyermekotthonban, különleges gyermekotthonban, b) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben, vagy c) személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosító bentlakásos szociális intézményben helyezte üzemen kívül, a katasztrófavédelmi kirendeltség a kérelem beérkezését követő 24 órán belül hozza meg határozatát. Gázszerelő Katasztrófavédelmi kirendeltség kirendelés Szakértő Katasztrófavédelmi kirendeltség szakvélemény kötelezés a hiba kijavítására Lakossági fogyasztó kérelem Lakossági fogyasztó 15 nap Lakossági fogyasztó Társasház Gyermekotthon Fekvőbetegellátást nyújtó intézet kérelem kérelem kérelem Társasház Gyermekotthon Fekvőbetegellátást nyújtó intézet 15 nap 24 óra 24 óra Társasház Gyermekotthon Fekvőbetegellátást nyújtó intézet kötelezés visszakapcsolva Bentlakásos szociális intézmény kérelem Bentlakásos szociális intézmény 24 óra Bentlakásos szociális intézmény Gázszolgáltató A hónap témája Üzemanyagtöltő állomások tűzvédelmi előírásai A hétköznapi ember tűzveszélyes folyadékokkal leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben az üzemanyagtöltő állomásokon találkozik. Az üzemanyagtöltő állomások a mindennapok során gépjárműveink számára biztosítják az elengedhetetlen hajtóanyagot. Az alábbi cikkben áttekintem az üzemanyagkutakkal kapcsolatos legfontosabb tűzvédelmi előírásokat. A cikk célja, hogy átfogó képet adjon az üzemanyagkutakra vonatkozó létesítési és használati szabályokból. Meghatározások A tartályok A tartályok műszaki kialakításukat tekintve eltérőek lehetnek, ezért az alábbiakban csak az üzemanyag kutakon használtakat mutatom be. Az üzemanyag tárolása az üzemanyagtöltő állomásokon atmoszférikus nyomáson történik, ez olyan tárolás, amikor a tartály belső tere a környezettel közvetlen (légző) kapcsolatban van, vagy zárt rendszer esetén a páratérben a túlnyomás nem haladja meg a 70 mbar, a vákuum pedig a 20 mbar értéket. E-Tűzvédelem május, VI. évfolyam 5. szám 5

6 belső béléssel ellátott tartály: olyan szimpla falú tartály, amely legalább a megengedett töltési szint magassá gáig belső béléssel van ellátva, és a tartály fala, valamint a bélés közötti tér ellenőrző térként használható; bélelt tartály: acélszerkezetű tartály belsejében kialakított műanyag vagy kompozit anyagú elválasztó réteggel ellátott tartály, amelyben az elválasztó réteg önmagában is tömörzárású teret képez; dupla falú tartály: olyan szimpla falú tartály, amely részben vagy egészen folyadéktömör külső acélköpenynyel van körülvéve. A duplafalusítás elérhető oly módon is, hogy a szimplafalú tartály belsejébe egy olyan fém vagy kompozit anyagú bélést helyezünk el, amelynél biztosított a két palást közötti tér tömörségének ellenőrizhetősége; előteres föld alatti vagy földtakarás alatti tartály: olyan tartály, amely a szerelvények elhelyezhetősége és kezelhetősége miatt szabadon, aknában vagy medencében végződik; föld alatti tartály: olyan tartály, amelynek felső alkotója a talajszint alatt 0,3 m mélységben van; föld feletti tartály: olyan tartály, amelynek tartályteste teljes egészében a terepszint felett, szabadon helyezkedik el. Ezzel azonos elbírálás alá esik az a tartály, amely a terepszint alatt, de szabadon (pl. medencében) van elhelyezve; földtakarás alatti tartály: olyan föld alatti tartály, amelynek a legalább 0,3 m-es földtakarása csak a terepszintből kiemelkedően (földfeltöltéssel) alakítható ki; szimpla falú tartály: egyrétegű, acéllemezből készült palástú és fenekű, megfelelő terhelési viszonyokra méretezett, önhordó szerkezetű tartály; többkamrás tartály: olyan szimpla vagy dupla falú tartály, amelynek a tárolótere közbenső fenekekkel, egymástól folyadék-tömören elválasztott rekeszekre van osztva. A töltőállomáson I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék föld alatti vagy földtakaróval borított acél vagy műanyag duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osztott, fekvőhengeres tartályban vagy föld feletti konténerkútban legfeljebb literig tárolható. A legfeljebb III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok föld alatti vagy földtakaróval borított acél vagy műanyag duplafaló, egyterű vagy rekeszekre osztott fekvőhengeres tartályban, konténerkútban legfeljebb liter menynyiségben tárolhatók. Engedményként jelenik meg, hogy üzemi töltőállomásokon föld feletti tartályban (amely lehet egyterű vagy rekeszekre osztott) is tárolható I II. tűzveszélyességi osztályú folyadék literig, III. tűzveszélyességi osztályú folyadék literig. A tartályok, illetve a tartályok kamráinak dómaknáit azonosító jelzéssel kell ellátni. Üzemi töltőállomáson ha a környezetvédelmi előírások a föld alatti tartállyal ellátott berendezés kialakítását nem teszik lehetővé, vagy a technológia indokolja III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén megengedett 1 db, legfeljebb 100 m 3 űrtartalmú föld feletti fekvőhengeres, kizárólag üzemanyag tárolására szolgáló tartály elhelyezése, mely duplafalú, lyukadás jelzővel és elektromos szintmérő berendezéssel van ellátva. Ebben az esetben a töltőberendezés és a tároló tartály közötti távolság nem lehet kevesebb, mint 15 méter és a töltőberendezést nem lehet közvetlenül a tartályra csatlakoztatni. A dómakna A dómakna kialakítására vonatkozó előírásokat a jelenleg hatályos OTSZ nem tartalmaz. Iránymutatásképpen a 2/2002. (I. 23.) BM rendeletben találhatunk elveket: A föld alatti tartály búvó nyílása(i) fölé a tartálypalásthoz folyamatosan és folyadékzáróan hegesztett acéllemez dómaknát (a továbbiakban: akna), vagy legalább 0,1 m magas acéllemez gallért és hozzá folyadékzáróan csatlakoztatott, nem éghető anyagú aknát kell készíteni. Az akna belmérete legalább 1 m 1 m, vagy 1 m átmérőjű legyen. A dómaknákra adódó terhelés az út alatt elhelyezett tartályt ne terhelje. Gázinga-eljárás, gázingavezeték Gázinga-eljárás az a folyamat, amikor a töltés, vagy a lefejtés során pl. a tárolótartály, járműves szállítótartály gáztereit csővezetékkel kötik össze, és így a töltött tartály légteréből a folyadék által kiszorított gőz-levegő elegy a lefejtett tartály légterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék helyét. A gázingavezeték és légzővezeték a tartály dómjához közösen csatlakozhat gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel. III. tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadék esetén nem szükséges a vezeték alkalmazása amennyiben a tartályban még ideiglenesen sem tárolnak I II. tűzveszélyességi osztályú folyadékot. Légzőszerelvények A tartály ki- és belégzésére használatos eszközök összessége. Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolótartályai esetén, vagy a III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékoknál, ha azok előteres föld alatti vagy földtakarás alatti tartályban, vagy föld feletti tartályban május, VI. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

7 kerülnek tárolásra, a légzőrendszert gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel kell felszerelni. A jelenleg hatályos OTSZ nem tartalmaz konkrét előírásokat az üzemanyag kutak légzőszerelvényeinek kialakítására. A légzőszerelvények kialakítására szintén a 2/2002. BM rendelet ad iránymutatásokat: A légzővezeték lefúvó, illetve beszívó nyílása a környező terepszint felett legalább 4 m-rel a szabadban végződjön. A nyílást a csapadék bejutása ellen védett gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel kell ellátni. A légzővezeték belső átmérője legalább 20 mm legyen. A légzők legalább 3 m-re legyenek az épületnyílásoktól. Gázingás töltéskor ez a távolság 1,5 m. Gázingával töltött föld alatti, fekvő, hengeres tartály légzővezetékébe visszacsapó szelepet vagy visszacsapó szeleppel egybeépített légzőt kell beépíteni, amely csak a levegőbeszívását teszi lehetővé. Az azonos tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadékok légzőcsövei összeköthetők úgy, hogy a tárolt folyadékok keveredése túltöltés esetén is lehetetlen legyen. Ezáltal a pisztolygáz-visszaáramlás következtében esetleg fellépő túlnyomás is kiegyenlíthető. A gázingával tölthető tartály töltőaknájánál jól látható módon jelezni kell, hogy a töltés csak ennek az eljárásnak az alkalmazásával végezhető. Töltő-, szívó- és nyomóvezeték A töltőcső átmérőjét úgy kell méretezni, a töltési sebesség figyelembevételével, hogy az áramlási sebesség ne haladja meg a 7 m/s-ot. I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok esetén a kilépés előtti szakaszba gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell elhelyezni. A III IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok esetén a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek beépítése nem szükséges, például ha a felhasználási körülmények nem indokolják (üzemi hőmérséklet). Az üzemeltetés során az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok a szívócsőből leürülhetnek, akkor a tartályhoz való csatlakozás előtt gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell beépíteni. A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok esetén gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet beépítése nem szükséges, ha a tartályban időlegesen sem történik I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolása, és az együtt tárolás következtében nem kerülhet robbanásveszélyes gőzkeverék a csővezetékbe. Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolásakor, ha a töltőcsatlakozás a dómaknában, vagy annak közelében történik, akkor a szívócsőbe 1 db gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kerüljön beépítésre. Mérőcső és mintavevőcső A mérőcső, vagy a szintmérő szerelvényezése olyan legyen, hogy a használat közben gyújtószikrát ne okozzon. Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tartályai esetén a mérőcső kialakítása olyan legyen, hogy azon keresztül a tartályba égés, robbanás ne terjedjen át. Az elektromos szintmérő berendezések a tárolt közegnek megfelelően, robbanásbiztos védettségűek legyenek. A robbanásbiztos kivitelt az arra kijelölt vizsgáló szerv által kiadott tanúsítvánnyal kell igazolni. Pisztolygáz-visszavezetőcső A gépjárművek töltésekor az üzemanyagtartályból kiáramló gőz visszavezetését lehetővé tévő töltőpisztoly használata során közös csővezetékbe vezeti vissza valamelyik benzint tároló tartály(ok)ba. A vezeték a dómhoz gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel vagy a gázingával közösen csatlakozzon. A töltőállomások veszélyességi övezetek, tűzveszélyességi osztályoktól függetlenül C tűzveszélyességi osztályú létesítmények, az OTSZ 560. (3) bekezdése alapján. (3) Tűzveszélyes (jelzése: C ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz Tü Tlpnyt 20 C, Tü Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. A töltőállomás építményei és a hozzá tartozó egyéb kiszolgáló létesítmények jogszabályban meghatározott védőtávolságokra kell telepíteni. A védőtávolságokat az 1. táblázat szemlélteti. A védőtávolságok csökkenthetők az OTSZ 267. (1) bekezdésében rögzítettek alapján, azaz: Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények sorában található védőtávolságok közül a B és C E-Tűzvédelem május, VI. évfolyam 5. szám 7

8 1. táblázat. Védőtávolságok (m) A B C D E F 1 Megnevezés Kútoszlop gázolaj esetén és benzinnél pisztolygőz elvezetéssel Dómakna, töltőhely, konténerkút gázolaj esetén és benzinnél gázingával Föld feletti tartály dómja gázolaj esetén és benzinnél gázingával Kezelő-, mosóépület, kültéri szervíz berendezések, üzlet Pébégázcseretelep A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények C-E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények Tömegtartózkodásra szolgáló építmények (pl. színház, kórház, iskola, vasútállomás felvételi épülete) nagy forgalmú ki- vagy bejárata Vonat közlekedésére használt vasúti vágány Vontató, ipari- és közforgalmú rakodóvágány, villamos vágány Föld alatti, nem a töltőállomáshoz tartozó közművezeték Vonatkozó előírások szerint 8 Gáz, kőolaj vagy terméktávvezeték Vonatkozó előírások szerint 2. táblázat. Elhelyezési távolságok (m) A B C D E F G H I Föld alatti tartály dómakna Föld feletti tartály Éghető anyagot tároló konténer 1 Megnevezés Kútoszlop Kenőanyagtároló- és kirakatszekrény Konténerkút Fáradtolajgyűjtő edényzet Pébé-palack tároló 2 Kezelőépület, üzlet, gépkocsimosó épület nyílászáró szerkezete 3 Kültéri szervízberendezések Kútoszlop Hatás körzeten kívül Föld feletti tartály 5 0, Konténerkút Fáradtolajgyűjtő edényzet Pébé-palack tároló Autógáz gáztartály Autógáz üzemanyagtöltő kimérő Szervízépületben a fáradtolaj-gyűjtő edényzet az épületen belül elhelyezhető május, VI. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

9 oszlopban rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig csökkenthetők, amennyiben az építmény és a berendezés között a berendezés méreteit minden irányban meghaladó (legalább 0,5 méterrel), A1 EI 90 tűzállósági fokozatú védőfal kerül kialakításra. Amennyiben a C E tűzveszélyességi osztályú épület védőtávolságán belül C D tűzveszélyességi osztályú berendezést található, a táblázat 3. sorának B és C oszlopában található érték 1 méterre csökkenthető, ha a berendezés méreteit legalább 0,5 méterrel meghaladó A1 EI 60 tűzállósági követelményű védőfal kerül kialakításra. Ha A B tűzveszélyességi osztályú berendezés található a védőtávolságon belül, akkor A1 EI 90 tűzállósági követelményt kell a védőfalnak teljesítenie. A töltőállomás építményei és berendezései közötti elhelyezési távolságokat a 2. táblázat tartalmazza Üzemanyagkút kezelőépületének legalább III. tűzállósági fokozatúnak kell lennie, A tűzveszélyességi osztályú helyiséget nem tartalmazhat, a helyiségekre vonatkozó egyéb előírások (szellőztetés, fűtés stb.) az OTSZ-ben található általános előírásoktól nem térnek el. A föld feletti tartály, konténerkút 5 méteres körzetében az éghető anyagot tároló a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhető. Az 5 méteres távolságértéket nem kell megtartani, amennyiben a berendezés, tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén EI 90, III IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén EI 60 tűzállósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre. Oltóvízellátás, beépített tűzjelzőés oltóberendezések Az oltóvízellátás meghatározása az üzemanyagtöltő állomásokon is a mértékadó tűzszakasz és a tűzterhelés alapján történik. A mértékadó tűzszakasz alapterületét az állomáson létesített zárt épületek legnagyobb tűzszakasza, szabadban, a szekrényben vagy a konténerben tárolt anyagok által elfoglalt terek és a gépjárművek töltésére szolgáló terület összesített alapterülete adja. A töltőoszlopok, föld alatt tartályok körzeteit mértékadó tűzszakaszként az oltóvíz intenzitás számításánál nem kell figyelembe venni. Tűzjelző- és oltóberendezést az alábbiak szerint kell létesíteni: 1 A rendeltetés jellege Az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomás területén, a kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében A I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló konténerkút Önkiszolgáló üzemanyagtöltő állomásokon, a kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében Beépített tűzjelző berendezés igen igen Beépített tűzoltó berendezés igen igen Az I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló időjárás ellen védő tetővel kialakított nyitott konténerkút területén tűzoltóberendezés kiépítése nem kötelező. Használati szabályok Általános szabályok A föld feletti tartályok mindkét oldalán, szembetűnő módon a tűzveszélyre, a nyílt láng és a dohányzás tilalmára figyelmeztető táblát és piktogramot kell elhelyezni. A töltő előtti úttestről az esetleg kifolyt éghető folyadék eltávolítható legyen, és kerüljön bevezetésre az olajfogó műtárgyba. Az eltávolításra felitató anyagot kell készenlétben tartani, melynek mennyiségét kútoszlopok számától teszi függővé a jogszabály. Ennek mennyisége az alábbiak szerint alakul: a legalább 100 liter folyékony szénhidrogén felitatására alkalmas anyagot, vagy 0,05 m 3 nem éghető száraz felitató anyagot (kovaföld-zeolit tartalmú őrleményt, vagy egyéb szorbens anyagot) kell készenlétben tartani 1-1 db hosszú nyelű szórólapáttal. Üzemanyagtöltő állomáson minden töltés és lefejtés után közvetlenül az üzembentartó vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. Üzemanyag töltése üzemanyagkúton A járó motorú jármű üzemanyagtartályába, valamint a jármű utasterében elhelyezett edénybe üzemanyagot tölteni tilos. Éghető folyadékot csak álló motorú és rögzített helyzetű jármű üzemanyag tartályába vagy megfelelő edénybe szabad tölteni. Az acélból készült, légmentesen zárható edényekbe az edény űrtartalmának 97%-ig tölthető üzemanyag, műanyag edényzetben 5 liter felett I. tűzveszélyességi fokozatú folyadék (benzin) csak akkor szolgálható ki, ha az edény elektrosztatikai szempontból minősített és E-Tűzvédelem május, VI. évfolyam 5. szám 9

10 jelölt (ExEIStat, antisztatikus), 5 literes űrtartalom alatt ilyen minősítés nem szükséges. Egyéb éghető folyadékok, kenőanyagok tárolása kezelőépületen belül és kívül A kezelőépületen kívül csak A1 A2 tűzvédelmi osztályú (nem éghető) és legfeljebb 500 liter űrtartalmú szekrényben, konténerben tárolható, zárt edényben, kombinált csomagolásban. Ebben az esetben a különböző tűzveszélyességi fokozatú anyagok együtt is tárolhatók. A szekrényeknek, konténereknek zárható kivitelűnek kell lenniük. Ilyen szekrényekből, konténerekből kútoszloponként legfeljebb 1 helyezhető el, de az állomás területén árusított anyagok mennyisége nem haladhatja meg az 5 m 3 -t. A konténerekben fűtőberendezés nem lehet. Nagyon fontos, hogy a tárolóedényeket a kiöntőnyílásukkal felfelé, légmentesen zárt állapotban lehet tárolni, a tisztítatlan de üres edények tárolását a tűzvédelmi hatóság úgy kezeli mintha azok töltöttek lennének, az OTSZ 619. (2) paragrafusa alapján a megtöltöttekre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. Egy helyiségen belül eltérő tűzveszélyességi fokozatú anyagokat is együtt lehet tárolni. Kezelőépületen belül csak olyan edényzetben tárolható tűzveszélyes folyadék, amely ellenáll a folyadék hatásának (vegyszerálló) illetve jól zárható. Az eltérő tűzveszélyes ségi fokozatba tartozó folyadékokból az alábbi mennyiségek tárolhatók: I. tűzveszélyességi fokozat: 200 liter II. tűzveszélyességi fokozat: 300 liter III.-IV. tűzveszélyességi fokozat: 500 liter Az egyes tároló edényeknek meghatározott maximális űrtartalma van, a palack illetve flakon legfeljebb 2 literes lehet, a doboz vagy kanna űrtartalma pedig legfeljebb 20 liter. Jól zárható kannában, dobozban az I II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból legfeljebb 100 liter, a III IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig 3000 liter tárolható. Fémhordóban bármilyen tűzveszélyességi fokozatú folyadékot lehet tárolni, míg műanyag hordóban csak III-IV. folyadék tárolható. Kezelőépületben együttesen legfeljebb 3000 liter éghető folyadék tárolható. Tűzoltókészülékek A tűzoltókészülékek az üzemanyagtöltő állomásokon komoly szerepet töltenek be. Ezért az OTSZ-ben megszokott egyéb tűzoltókészülékek számára, teljesítményére vonatkozó előírásoktól jóval szigorúbbak. A töltőállomásokon 3 kútoszlopig 2 db, majd minden megkezdett 3 kútoszlop után 1-1 darab és legalább 34A és 144B oltásteljesítményű készüléket kell elhelyezni. A töltőakna 30 méteres körzetében szintén legalább 1 készüléket készenlétben kell tartani. Az önkiszolgáló töltőállomásokon ezzel szemben minden kútoszlophoz szükséges 1-1 tűzoltókészülék. Amennyiben a töltőállomáson található PB cseretelep (ez csak I. kategóriás lehet és legfeljebb 1800 kg pb tárol ható benne) 30 méteres körzetében szintén el kell helyezni legalább 1 db tűzoltókészüléket. Külön tűzoltókészüléket kell készenlétben tartani minden I II. fokozatú éghető anyagot tároló föld felette tartályhoz illetve minden megkezdett 2 db, III. fokozatú éghető folyadékot tároló föld feletti tartályhoz. A legfeljebb literes konténerkúthoz legalább 2 db, a liternél nagyobb konténerkúthoz 3 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A kezelőépületben jól hozzáférhetően 1 db, legalább 2 m 2 nagyságú, természetes alapanyagú (műszálmentes), égéskésleltetett takarót vagy tűzoltó takarót kell elhelyezni a személyek mentésére. Üzemanyagtöltő-állomáson dolgozók tűzvédelmi szakvizsga-követelményei A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján az üzemanyagtöltő állomásokon dolgozóknak, akik éghető folyadékok kiszolgálását végzik tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezni. Azonban nem elegendő önmagukban a kútkezelőknek szakvizsgával rendelkezni, hanem a gyakorlatban több esetben is előfordult, hogy a kezelők rendelkeztek érvényes szakvizsgával, a közvetlen munkahelyi vezetőjük pedig nem. A rendelet 1. (2) bekezdése alapján: Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki az 1. melléklet 1-9., és pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. A töltőállomások kezelőinek az alábbi szakvizsgákkal kell rendelkezniük: A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. melléklete alapján a tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: 2. Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget május, VI. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

11 meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. A 3. pontban található szakvizsga-bizonyítvány abban az esetben szükséges, ha az üzemanyagkúton PB cseretelep is található. A közvetlen munkahelyi vezetőnek is kell rendelkeznie ebben az esetben erre vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsgával is! Szabványújdonságok 2014 áprilisában 2014 áprilisában az alábbi szabványok jelentek meg a tűzvédelemmel kapcsolatban: MSZ EN :2014 Eurocode 5: Faszerkezetek tervezése. 2. rész: Hidak az MSZ EN :2005 és az MSZE :2008 helyett Az érvényesség kezdete: MSZ EN :2007/A2:2014 Eurocode 9: Alumíniumszerkezetek tervezése rész: Általános szabályok az MSZ EN :2007/ A2:2007 módosítása Az érvényesség kezdete: MSZ EN 15804:2012+A1:2014 Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozat. Építési termékek kategóriáját meghatározó szabályok az MSZ EN 15804:2012 helyett Az érvényesség kezdete: MSZ EN :2014 Építési segédszerkezetek. 4. rész: Védőtetők munkaállványokhoz. Kialakítási követelmények és tervezési eredmények. Az érvényesség kezdete: áprilisában az alábbi szabványok kerültek visszavonásra a tűzvédelemmel kapcsolatban: MSZ ISO 10286:1994 Gázpalackok. Fogalommeghatározások Az érvényesség kezdete: A visszavonás napja: MSZ ISO :2009 Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek. 1. rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei Az érvényesség kezdete: A visszavonás napja: MSZ EN 1070:2000 Gépek biztonsága. Fogalommeghatározások Az érvényesség kezdete: A visszavonás napja: áprilisában az alábbi szabvány került magyarul megjelenésre a tűzvédelemmel kapcsolatban: MSZ EN 15090:2012 Tűzoltólábbeli Olvasói kérdések Kérdés Egy létesítési dokumentációval még nem rendelkező építményben a majdani rendeltetéstől eltérően tartható-e egyszeri alkalommal megrendezésre kerülő rendezvény? Válasz A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény értelmében a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A tűzvédelmi törvény kimondja, hogy a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet értelmében a Tűzvédelmi Szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő léte- E-Tűzvédelem május, VI. évfolyam 5. szám 11

12 sítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni. A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek felada tait és kötelezettségeit; b) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; d) a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; e) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; g) a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; h) a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait; i) a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt megengedett maximális befogadóképességet; j) az i) pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. A Tűzvédelmi Szabályzatnak az alábbi esetekben mellékletét képezi a Tűzriadó Terv: a) az A C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell. A tűzvédelmi oktatásnak tehát a Tűzvédelmi Szabályzatra kell kiterjednie. Az éves továbbképzés tartalmára és formájára a jogszabály nem határoz meg követelményeket, mindössze annyit, hogy az a tűzvédelmi oktatáshoz kapcsolódik. Irodai munkavállalók napi tevékenységük során, normál körülmények között nem találkoznak tűzveszélyes állapottal és üzemszerűen nem dolgoznak tűzveszély jelenlétében, ezért részükre a tűzvédelmi ismeretek megfelelő szinten tartásához mindenképp szükséges évenként teljes körű tűzvédelmi oktatást tartani. A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VI. évfolyam, ötödik szám, május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft május, VI. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem