(XX.) zélébb ei-rriúit hóhaóriak 2 *<bk; 2od,k h o-difc rtapjaibari tétetek-meg ezen Fejedelmi

Átírás

1 (XX.) 4SI * K< MAl TSASZARÎfiS AP* KÍRáLyÍ FELSÉG^ KEGYELMES ENGEDELMÉVEL, Ùdàit ÊÈTSËOL Keddeti 4, Májúiban, ifto. Másifibm6rá &ydßi A' k8 zélébb ei-rriúit hóhaóriak 2 *<bk; 2od,k h o-difc rtapjaibari tétetek-meg ezen Fejedelmi '^p^nak költségén, a* Sz. Jpdh Templomában,.Jî gûl kimúlt Ildik j ^ e * utolsó halotti tifi&- lele ' A' 2 elad napököri a' f3 PüTpoki Káplán; líl te*, mind i az *,-.->~w-- i-'-'-'í " "-! '«tartott e- a z 5 napokon halotti-tanítást P»Om P ni m í i él frprédíkatör Sclmetier & Ür. k* «tv a v,",r >.pélsd réfze feketéd bé vö'nvá, m'ég-r'a- T s "'ittó f t «( iári tzima'rekkel Át oltárokat -lé*. '"'rier^u "erek n f è pöfztókön háforilókéöden' a' Tsáfzári t 2 ó t t,nak egy Kefaízíeí együtt. A' előirt t ín»k közepén kéfziiít Öyáfó-tdíoüy' ( ß^rW/a» M. ttà Putef -ERUELVT MÚZEUM V

2 fzinte a' templomnak bóllyát ero épület, ÍKIj egy 4 oldala nélkül való templomot ábrázolt, «ennek «lábai a' fog-fzebb ugy nevezett lioríatf ábrázolatok, lejcivkai'ie&l öltözve : ezek a'w roíiyan holzorut és egy olaj ágot tartott. A'»«; a' boldogult Fejedelem a' mezői munkát, és a F reskedcjl ajándékozta vala meg, jelentette egy'* egy farlot, a' balban pedig egy ágotskát tartva": Doloris ) vala egy négy-tzegii hamu fa fzínre.fefe re mind a'. 4 oldala felöli 5 gráditsok menyei, olzlopokat mutattak: ezek elolt ailott egy-egy a ronyos és ezült leveled veder. Alatt ültének D^' dogult Tsáfzár' íoihx tewuélzeti tulajdonságait a' vetkezendő jelek avav iför^ák. Ai ew»! Törvényadó fején e\y -i^v^j'^ftordozütt, és f aranyos könyvre tániojzkodv"áti T, v t*ezeiben egy» felöli való, a' karjai közzé fzóritott oízloppal ' bátor Izivet ábrázolta. Azt a' ízabadsagot tatw lapot vifeló Afzlzony ember' képe, jobb kezet*' melly kép jobb felöli vala helyheztetve. Az H.j dofsága a' negyedik oldalon vólt ugyan-ts» l Afzfzonyi forma által ki - fejeztetve, egy pal», égő lámpás által, mellyet az Afzlzony kt f;j vala, és egy Bagoly által, melly az Áu] l0 "\ i; térdgyén állott. Ezen ábrazolatok kozott vetkezendő iráíókat lehetett fzemlélni. Elölről D. JofepJio. II. Aug. R m ' J J, VD. Francisco I. et. Maria;. Tiie»eí>*. ^ F1LIO. f l, lf Germ. Hung. Bob. Dalm. Cioat. Slav. RGGI. Archiduci. Auflriae.. F Magyarul " II-dik Jajejnek, l - f ( j fzárnak, F. i-ső íei-wr* és f. A«"<( y j, a W 1J nak, Németek^ Magyarok, itsehrk, Kroáták, Totók 's a' t, Királlyái^k- Bal.Jelöll In. Vita. di{(. «gewi. Aeie. Aicmoxiíe. Vi. iuama. ^

3 483 inerum. Experientia. Hqminum. Vfa. Mirißfe. Ex- '. cuito.. ^FaRus. Pompae. Luxus. ïnertiae. Ignavise. Ofori. Inflmis. Quibusque. Civium. Et. Exterorum. ComL? ' Affabiü'. E. Regurw. Fortuna. Nil. Nilg?^ jràs. Ad. Se. Pertinete,* Arbitçapti. ; ' A. Regal Exordio. Ad- Extremam. Sffritum. Nego- tii-3,f^#te7 vlcaati, ;V : ~i Laborum. Dorai. Militia^yjE?/#^entiffimo. Magyarul,: A' ki életében a' dologban igen,.ató elmebéli teheltséggel valá fel-ruháztatva', a" lyet utozásai, látásai, és emberekkel való tározódásai nagyon ki-palíérozta&ak volt; a' Ki minden kevéjséget, pompát, tékozláli, refttséget, tu-»yasagot, gyűlölt, és Magához leg-alább való joba yanak és akár melly idegennek bé-menetelt envi Tî " 0 Z n 7 á í a s v ó l t ; ' emmit a' Kiralé S a a K i f ^ ' d o gságok közzül Maga tulajdonának az egy ttiiàf éve, nem tartott; uralkodásának kez=- T/ *loi fog V a halála órájáig munkálkodott, ugy há-,/lf "" a t katonai foglalatofságaibau fáradhatatlan i Jobb-felöll. ~ In Morte. y- oummi. Reriim.' Arbitri. Nutum. ParatilïïmO.' * «r. Morbj. JVloleítias. Cafusque. Adverliffimos. Mem c p. ' ' te. Confiante. Sereno. cherrima. Chriftiana;. Philofopiiiœ. Exempla. E- rl íji dentii ;teáiig. ^Frincipís. Fratris. Amici. Gommilitonis. 0 j... Officiis. Sancte. Functo. \,! 8,, o a is.praeíidiis. Omnibus.Ultro. Expetitis.Munjto. '"e. Momentum. Oculo. Irretorto. Spectanti. Magyarul;" A' Ki halálakor, «' Mindenható ^ts olattyára igen kéfz, a' betegség-béli terhek l'eöb ^ fzomorú történetei között álhatatos és lévén, egy világi Kerefztyén Böltsnek leg- *"J> példáját adta : egy Fejedelemnek, egy 3k, Barátnak, egy Katonai-.társnak leg-mé](«m m?

4 syûlaâolt volna meg, mely által 28 emberek teker e-vetetették, 59-én pedig, némellyik közüllök erofsebben, némellyik gyengébben, meg-fértéttenek es hogy az utolsók között vagyon Obeßer Gr. JS-'mcs. is. Az Orfovaiah a' Ti m ok'., vizáig kísértettetirk-el : nagyobbüb üjtrságnak okáért pedíg, tíznllok 2 nnllunk k&em mararztalott. Az ott ma- 1 rndott ágyukrjak fzámát mint egy 154-nek mondjak lenni, és "hogy Orfovdban többen voltának nál a' bé-rekefztett.ekr"azon a' felin az erőtségflti a* mellyröl az ofiromnak kellett volna esni, egj 50 ácyiira alkalmas bé fedett oltalmazó töltés vala kéfzittetvc: mellyböl ki-hozhatni, hogy az ostrom nem kevés vé'r-ontásban került volna. Ai $ Vezérek Mt/fta/hA»Fi, nagy fzakállal, rongyo^i egy^füflös Turbánnal, nem külömben nézett-ki, ffli«akár-mellyik tiftös Tzigány. A' Fidinn4 fe!tp<! Törököknek fzáma mint egy 20-ezerre megye" :,. a Nagy Vezér pedig slmdnnpoly és ßlfzfia tí f\ húzza a' maga táborát öfcve. A' Lengyeles «ezerén gyűlnek Krakkoníl féregbe: az Orofz fo" b pedig kéfzü!, hogy mihent kívántatik, mindjárt «" "ónlhacson Tarfovbdl haza- felé. 150 Orolz ft íj zákbk a' Braklovi Palatinátusban, egy Lengy«1 '" gyázó feregetskét meg-támodván és el-fiél»»*"' Jofef Grod nevü Várnak külső várofsait el-p«' tották. A' Kurírok még mind eddig Í DÍ :*?ÍL. r t á rh meg-nem fzüntek : közelebbről inrten BdtsW" ^ S r " Szabó Mofes Ur Pdtersbursba indíttató"- A' Magyar N. K. Teftörzőknek fzámök a'-^'v 00-ra fog pótoltatni : mely végre az ezeknek már iiefztendőktöl fogva dolgozó Gombkötő P, ember Szobafzlai Gergely, 26 fzeméllyekre vat ízületek-ittoft kéfzitt. Ií. Leopold fzámára-i* ^ ezen Gomb-kötö-mühelyben, az ö Felsége nej y, Telő Rgmtnek Obefterí Uniformisára való éppen moft van munkában. - Azt moo"^ /hogy,az eddig erőfeen módiba vólt «gt»*,»}. tett Mrtgä-vifeletek Luiflromának (Conduit J>' lta^

5 bé-adatását, őpelsége nem fogja, tovább kívánni. ö Felségénél'kevés napok: alatt., több mint Auflrai Parafátok fordultának ineg, Különös, az ö Felsége le botsátkozása.ezen; Parafztokhoz : annyi-, ra mondatik mentnek -lenni^hogy minekutánná pánafzfzaikat 'ineg - halgatta vóípa, ügyeket" tzikkejen.- ként fel-vette, és a' i'&hl&k között meg mutatta nékiek, melly nagy kárára-légyrti az a' fzáhtó.'vetd embernek, ha az, az ö törvényes; földes Ura'.hatalma, alatt nintsen. Erre ők fem tudtak mondani egyehet ennél bizony jol\ mond/aj ő. Felsége : ~de fejeket még-is tsováiyáo, igy fzolloltanak C^flüért bánnak hát ez Urafdgok ollyan\ kegyetlenül, vejek, ha az, hogy azok az o dolgozçe/nbtreiknekjjovo' fal' Hvánnyak? Erre- is a' leg-bőltsebh i-és. legkegyelmefebh feleletre méltóztatta őket, a' Kegyelmes Fejedelem, igy fzolván 1,. ö ' Pqrafztok mél. tatlan Jzenvedejeinek, nem. annyira a' földes Urak mint azoknak tudatlan.és, nem. emberi Tifzttyeik az * OT " evei ugyan - tsak, nem 'mentődnek magok a.z U j 9 í^o*-w>- niert nékiek kellene.-.a" Tifztekre vigydzní A ftbben a' refcben könnyebbitéft.igére nékiek ő Fet? «ge.. _ A' kik ő F-eIségéh.ez ;bé-botsáttat,ni kivannak neveiket előre bé-íratni fzokták : ezeknek fzám % nagy, hogy fokfzor éjízakai tt órakor-isi. a 'ek tölti idejét a' Fejedelem: A\l>fzfzus há- Ve, 0ru jól, már azok fem fokát láttatnak kételkedni, a kik az ujjságokát tsak' mástol hallyák,,nçro olv alsáki a' leg nagyobb figyelmetefséget és várokopedig., tsak nem mindenek a' Lengyel és Gai-, Német-orfcaghoz.róllyorhodoti, igaz Ügyinek fel-verese- iránt, Trier ymajsiu,.kolónia, Wurtemberg» a "«/Wí's több más Németh Fejedelmek, ki-ki maf erejéhez képer fogják ezen Papi Fejedelemnek, í u «at fegyverrel oltalmazni,; mert igy gondolkodnak. a' Prufzfzus politika miatt meg.gyúltfzomízed,'^arópkönnyen tovább-is ki-terjedhet a' tüz,ha,«- ' ö e «em állanak.

6 48S S^-. ^í A * Pápai 26-dik Apr. tartatni kezdődött gi Jésben a' Vsfzprdm Vármegye hivatallyaira váloíitátott Érdemes Urj fzeméllyeknek; nevek, á' kbnt- Jcezendök i-sr> V. Ifpány Somogyi János, 2-dik V. Ifpány, Anyós János Urak. i.sö NotáriWt Illyés Miklós 2-dik Nótárius, Markus ígriátz- 3-dik, Boronkai Ferentz. N-*"' Fő Bírákká lettek. Benitzki Antal, Rába Boldisár, Szokonyi Jáqos.- V. Birák, Káldi János, Bezerédi, Beßn is. Jnpi Urak. Esküttek, Turklts János, Kazay Bepiamin, Pap Antal, Pálfi Láfzló, Zápibo János, # Jofef. Sopron, JÍZ álhatatlan világbál, a'aß Kurírnak állandó jó fzerentsá! Itt a' napol* Záfz nevij Mező-várqsban vásár esvén, két.meí 1 * nikufok H**F** és L/* M*" yéletleni ófzve jővén, H' kap égy követ, e's ugy vágja1 w mejjbe a' mánkat, Iiogy az, ajig recorigálván (»^ gyárul mondva) magát, majd elfelejte viftf^lî I fzönni; tsak ugyan bf éryéq ő-is a* máfikat, ^'I ba yefzi, de hibázván, egy ott közel pfaitf*'' láló ártatlan Afzfzonyt Jiajitta artzba, M% Jdechanikufoknak leg-jobb óckéltetö ház vóln*??' tsi bolondokháza ha pedig, itt fem nékiek a? orvaiság, minthogy életeknek vew. rtézve egymástól erőfsep kiilqmböz,nek; jó «mikor H * a' tzigápy fogasra lépik, akkor U pyuiiytan4 nékie a? mohó parádé nyakra : va' ' ha pedig ez jutna a' póltzra, akkor emez lolna, Ezekben a' fzçles tayafzi napokba"' lette fok gyulladások 's azzal járó vefzedelnw \j tépnek ezen a' tájókonn, el-annyira, högj minden ellve el,rémülünk hol itt, hol aíioh l, íriefzfzebh hol közelebb fzemlélhető rettentő lans ÍCik Vannak Helységek, a' hpl egy maradott, ^ Sz. Mim, Hertz, Efzttrfite g ft(f 6 Hercegsége Uradalma, egy íí^t ^3«^ gyiilt-ki, és mindenkoron feles házak lettek o«, W«fQkki, A 3 R^atjrátziQ ith?, \^«n!

7 Hapaafc, Í2-dikéri, H, Efzterhdzy Antat Ő Excdlentziaja igazgatása alatt, kinek - is Mélt; Ättya, H. merháqr Miklós Ö Hercegsége, a*. Fő - Ifpánysagi Rangot már moft egéfzfzeu által-adta, végre ment E I s ô v > Kpány, T, Nagy Sándor; a dik y'v^ory Mihály Urak. / i-só Nótárius, ////- /Thtvan, 2-dik GőH Miklós, 3-dik Baranyai Ferentz Urak. isö Fiscális Varallyai György; :; m > ÁZe *rta András Urak, Fő-Birák: P^/e, W Dániel,- Tóth Láfzló, $<%Ay Lajos, Potyondy aamior, és r«?w//j-* Sándor Urak. - Vice-Bírák: yufinfzky Pál, Kramarits Ferentz, Badits Sigmond, esisolla Jo/ef Urak. "Első Ge«. Perccptor /7<?rwewAr ur,?,dik, Vimmer Ur. - Esactor, Mihály Ur. cell ^ r á m b a n Fö-Ifpány* Skerletz Miklós Ur ô Exdn!<n- iá J a ^azgatása alatt, a' következendő mó- ".? á ' l l t l attanak hellyre a' Vármegye Tifzttyei. V rr ; I f P á D 7» Lomnitzai, Skerletz Ádám. 2-dik pv^pany, Thaufz Pál. Fő Nótárius Komáromi 2w;l r \r* l " sö v- -Nótárius Bedekovits Thamás *V- Not. Gerdenits Jofef 's a' t. < a,.^e/jwoe/ï 13 dik Apr. tartatott a' Válofztó fzék. to 7f, v a! ó, mint egy 30 ~ 40 fzeméllyekböl álló ß-weriq, melynek Vezére B, Palotsai Kapitánnyá V?tevitti, Zöldben már 2 nappal előre ölzve gyii- Jvezvén 13-dik Április egéfz parádéban el.kisére J'Wmtm a' Fő - Ifpány "Nep, Tsáki János Urai 7, v alofzt<5 fzékqek hellyére. Itten a' Fő-Ifpány ^ r a n Mviil Gr, Tsáki Immánuel és Iftván, ugy Grv i_ o/itzki Urak is a' Vármegye uniformájában tsír os njelenének-.meg, Sa és'a' Misének k> fzqlgáhatákert* 1 " a? eg é & B^adéria tsáfcóson az afztalhoz vól?\ e r dék ' Ezután Stanfits Horváth Imre, eddig hiv ílpány Ur minden több Tifzteknek nevében hatályoktól bútsut vévén, meg-jelenék a'fő Ifpány js], '? válofztó.házbao, az abban való elsőséget vy«vette, és tudtára adta a' Gyűlésnek, hogy a.' Un, ^ é t > mint ez.előtt volt, 3 Járásokra ofzt. e t Prqteftátlfoktol egyebet törvényes eskuvés m

8 vcsnel nem kívánna. Ez icy maradván, a' W pany Ur 3 válofztandófcat kí-neveze.'az Örd. V, ilpanysagra íj. m. Dubai Márton, Töke Mihályés Almáfi Miklós Urakat; meliyre a' Papi'Rendés a Aeniçlségnek-is egy récie., íel-kiált.ván, Vivát Bo> a nias rél'z azonban irjy kiálfott-fel Vivát Horrat/, noha ez nem vala a' kineveztek között. - A' fcet-fe e Vivát, maid egy óráig kiáltatván, Horváti l r íel-ízojlala, < z t mondván, hojiy törvény-frerm 4_ ízeméllytknck kellene' a' váloíztásra ki-nev ítetni, a' meily ki. nfveztetésre igazság fzerint magínak-is, mint edriiü-is V. Ifpáríyságot vifelt.ember- «ck jufsa volna : az előbbi Candidátzio tsak-'ugy" meg-nem változunk, a' Vivát fíorvátandk-is ntf ho/zfzu nem vólr,.sót fzékestöl epy néhányfzor^' gofsan fel-emeltetelt. Ekkor Drevenyák Ur wf; van, igy fcolla, hoqy Berzcvitzi András -Ur-w & Ionos érdemeire nézve tétetodnék a' ki - nert»"» közzé: mig ezen befzéd tartatott, az alatt az rom előbb ki-neveztelteknek a* palotából ki-»mim : azonban pedig ismét kettős Viváttd^ dult-meg az ház -i r* v dt Hrrvdth, Vivát Ben* es mind kettőjük fd emeltetének. - i bovseges Vívatnak Dobay. Ur íz.kaf'-lá.--vg*,» által hogy a' maga Ä,r W Ä«Urnák <1» ífc et?. te - M^dik V.. Ifpánvn.ik ismét az j ' S ;ki-neveztetett Urak vetetten^ elo: ^ f ^:,F r réfz.rö! me F.:-;öz-ute esje-^ dott v61 n a rólla, m a jd az e? éfz ház viv^.jv. tbot kiáltotta: melly Vzerint '/larvata Ur f 1 '^ Iránynak meg-hasyatoít. - A' Gytíléskez^ Vólt.porakor, és dél utánni 2 óráig ^nn, "'Lki. Hl «g tsák a'o V.. Ifpányok váioízta'ttaoak f d-k Alma fi Láfzló -. J.dik üetrich ^ch } -) 0 {é»:«* Járásban, -Fö-Biró' jifarí^i V V B fc,;v"~ - ''ro Dolovitùni ß ddiasár^ur. r" ^ ; r H* '-Járásban, Fö - Biró VilálU VMf'. * dór ' ^Mátyás Urak. -Esküdtek, *«*^Mvriqfsi, Tgriätzv A's-dikbao,

9 Maria/si Mihály. V. Biró Filkotzi Ignátz. Esküdtek Korotnoki' Ignátz és Töke Sándor,Urak 's a' t. Ezen válofztásról az a'teg-nevezetefebb meg-jegyzeni való dolog,;högy itt fem Református, fem Ratholicus, lem ; Luteránus ném válofztatott egy-is, hanem mind az egéfz Vármegye előtt érdemeikre nézve esmeretes jó Hazafiak. 'Elljenek! Feled 25 dik Apr. Én Gróf Potókinak, a' Fényes Udvarnál lévő moftani Lengyel. Követnék, 'az Orfzág-gyülésének a' kezdetivel Varsoviában tartatott rövid bekzédét.magyarra fordittva közlöm az Úrral ; ez<;az ö fontofságáért és igaz hazafi fzeretettel tündöklő voltáért meg - érdemiette volna régen a' ki-nyemtatáfl : itt következik: -;. A', fzabad Nemzetiségeknek Efeti a' felettébb f'ó kitsiny fzivüségböl, a' felettébb való bátorságra v áltabmenni, és mihellyeft azt verték a' ma gok fejekben, hogy magokat oltalmazzák', már azt hifiik, hogy elegendő oltalom - efzközeik-is légyenek kéfzen. Néha még a' Hazafiak meg-ifélésében- * s hetíeurgyálkodnak: gyanakodnak, vádoskodnak, l'zabaditanak; á' mellyek ö nállok mindenkoron ígi " e m a' meg-érett meg-fontolásnak gyümöltsei ismerem én a' fzabadságnak ezen hibáit, mé*g"-is f zt életemnél fellyebb fzeretem ; minthogy Jofzágo- \ AT «5 örömeket fzolgáltat én nékem, a' mellyeket * fabfzolga NemZettségek nem ismernek. Mivel- gy a* fzabadságot fzeretem, azért a' Házához-is Nlandósa'ggal kelletik vifeltetnem, a!, holott én fza- {? ac, on ízülettetlern ; és mivelhogy az én Hazámat u freteirr, azért köteleztetem arra-is, hogy azt, a! nit igaznak és fundamentomosnak tartok, ki-mond- J a. m. ámbár a' dolog kedvetlen, ós még a gyanu,-?ra-i s okot fzokáltatő lenne. Neiirügy; íösa & k én f zo liani, mint egy, a' ki tsak moranaba<i * br edtfel. bofzfzas álmából; mert mindazon időtol í0 8* r a, miólta hazafiúi eletemet el-kezdettem, ugy f^dolkoztam én fziintelen, mint mpft, és nem m as * e Ppen fzoilottam', mint a' hogy moll fzollok. A- Mt hívom bizonyságul, a' kikkel barátkoztam, í 0 '." azok 0

10 " ' S^' Sy n a pot által éltem-éíj,, 1 0,, a e a nélkül, hogy arról ne elmélkedtem volna, miképpen ízolgálhatnék én az én Hazámnak; azoí tudjak azt is, hogy vóit-é valaha efzcm' ágábanij másnak Orfz.igunkon kivül fzolgílni. Végre bizonyságul hivom erre ezen Rend-'knek Gyülekezetét, és ezen Királlyifzéket, a' kinek lábai előtt mérélz igazságokat és hazafiúi Tanátsokat tefzekle.», Midőn a' K,öz-tárí'aságuak boldogságaiért Izí Vala, ugy vétetödött fel az én Projektumom, n* ha én Ô Felségének ellene volnék ; holott pedig kéfz lettem válna az ő fzentse'ges fzeméllyének vagy ^ ö Királlyi-fzékinek jufsai' oltatmazásáért véremet kiontani. De más alkalmatorságoknál fem láttak foha engemet, hogv én az irigyeknek a' vagy * magános hafznom ofztönének alá adtam volna magamat. Már régolta érzem és mondom én azt, fi gy egy fzabad népnek bizni kell magához, ram addig, valamíg ollyatén értzel bir, a' mellyboiekéjét és kard vasát kéfzitheti. Hogy egy fzabaa nép, a' mitsodás a Lengyel, fzabad maradhat nem kívántatik attól egyébb, tsak hogy akar/*, A' mi fzázadunkban a' leg hatalmafobb Af\ azt mondotta : hogy, a* mint tudjátok, fof Lengyel (ém Orofzfzá, fem Németté nem le»**- tehát én azt feleltem erre: hogy foha Len * 0 fzág fem az Orofzoknak, fem a' Németeknek_ J» ma alá nem vonattathatik. Meg-gy«z0 r ven ezen igazság-felöl, kötelezem én itten az iß a' Felséges Királlyi fzék és az egéfz Nemzet ei leg-fzentebbül magamat, hogy foha magánosan jobbágya n«n Hogyk* petf/ä*/**' rot t^ei a' mi fi afaa r et ' r W talim a' NemvW f«a vonták; ho t\ Q r f zagunkra az ő ^eízeam zon mdetftíríuu " D e m temettethetnék,^3' d, e m ferhetném Vt" f z ü I e «em, véremmel ff n e s k ü te^om.-five'rmif^ ^m, hogy Ha*<' toäss:"»«.pedig a' tenger^ * «X Ott ïzabad levegőt ûjvjiafsanak»,*

11 a' Fôîd'mafîk Főld-gollyóbifsának erdeiben titkolhafsák-el a' Lengyeli Névnek gyalázatofságát.. El-hagytam már egy izbea az én Atyáim lakóhellyét, és mentem Ukrainiába lakni, vad tartományba ugyan, de ollyanba, a*, mely még a' Lengyel-orfzág efetein általfzabadságnak meg hagyatott. Minden nélkül el-lehetek én, tsak a' fzabadság nélkül nem. Igy gondolkozom én legkegyelmefebb Ur! e' «képpen gondolkoznak kéttség kívül a' Nemzettség fző Ízóllói, és magadsrta' ííem. zeitság. Hát- meg - lehetne é az, hogy ez a' nagy fzivií'anépség könnyű nád fzálhoz hafonlónak utathatnáítnagátj a' mellyet a' leggyengébb fzéu fúvás majd íerre, majd arra az oldalra hajtogat* Ad! bár tsak inkább a' vén cserfákhoz hafonlittatm érdemlene, a' mellyek a' zűrzavarnak ellene állanak, és a' mellyeket maga a' Meny-kő.fem Verhet le t, Törjüköfzve a* mi Béklyóinkat, és ne engedjünk ujjabbakat ütni magunkra; 's e'mellett gondoskodjunk tulajdon dolgaink felöf; legyünk edgyele k) és felejtsük-el ellénkezéfeinket, utáljunk - meg Minden álnok tsalárdságot, távol űzvén azt mi Ragunktól. Légyen átkozott azokaak éinléke2e!e t * idegen hadakozót hívtak-bé, és annak útát. ^''tottaoak a' Köz-tárfaságban való bé-jövetelre t gy az által Hazafi-tárfatknak véreket ki ontafsák. fi *"" ), Vagyon Ki rá Ily unk,, felálliínk még ml. Ha ""fgunköak utunkban akadályt nem tejénduok V fem- ' J"! meg. nem akadálvoztathát minket, ho y> îsméî í le ye ne állittsuk amsfemzetek előtt méltóságún^ - Közönségefsé leit mofl dz Haza-fzéretfti ; forr Rat Ii finden fzivben, á Korofság és Nem között lé*- ^/iilömbbség nélkül. Égy Hazafi társné, 9 gyér- ^gát ékesgetni, hogy a' Köz-táríaságort fzükíégé-, en fegittsen, maga drága köveit adja által. Et "azafttársüé az én Feleségem, és az ö ékec$i> fnek áz ó r r a tf< 3cvet téfzert azon 1000 Agyuknak t'u Val ' ** mellyek â' közelebb való Orfzág gyulé* leb «n a' fegyvereg-házaban faereateténdőü ; aöt m*g

12 több-is letz, ii a látom, hog}' a' íz ükség fogja ti vánai.,, A' mi az Hadi - líomifsionak felállilá sa ellen-való törekedéfeinket illeti, tehát bizváftre menyiem, hogy mi azt majdan végire hajtyuk; éi akkoron lietni fogunk a' Köz tárfaságnak valóságos fzükségeit elöl-venni; érteni t. i. egy ArmadiáMí és ennek fel-tartására meg-kivántató Adónak fel látását. 's a' t. A y Komáromi Mindemes Gyűjteményekből. rónát orzö Batiddriákról. Sok Levelekből értjük, melly pompás dliöí* ben mentek légyen Budára a' Pefl, Heves, W grád Vármegyei Nemes Urak a' Koronának orzesj re. Kéfzűinek a' Honti, Fejérvári, 's Koma Nemes Urak-is. Sok Grófok 's Nemefek S,7J, 's fzáz aranyat is önként ajánlottak ezeknek uti ' tségekre, ugy hogy forintra 's tob ment egy Vármegyének ajándéka, r- Hat a irhatná-le, melly nagy költséggel kéfzűinek a ', J náfok 'a Nemes Urak a* Júniusnak ó-dikán ^ dó Orfzág-gyüiésére? Némellyeknek l > 20 %^ ben fog állni köntöfsök, 's egy hintóbéli lova Mind jó ez is Nemes Haza! de mégis jobb v ha annak a' íok 100-ezernek, rnellyet drag t }l tőkért 's parzamántokért adunk, 's mellééi idegen Kalmárokat gazdagítjuk, 's Haza». nyitjuk, tsak eggy tized réfzét arra tora H» ^ I F! mi Hazánknak nem eggy két hónapig tar ^ pompát, hanem örökös dísölséget / z 5, r " a 'f 0 k J boldog lenne Hazánk, ha azok a' -Mag" j; er j, kiknek Diétái pompájok 80 9 ezerbe ^.p j 's a' melly pénz többnyire mind ' 5? e fv e le lte J zabol, vagy idegen Vendég>fogadóíoktoi nj ef el, tsak harmad réfzét fordítanák arra, Magyar Tárfaság állittafsék fzületett nyc ^ gyarapítására, *s azáltal egéfz HazanW*.. ^ gitására; és hogy eggy jó fumma tô,f e " páriíf tettefsék e' végre, a' niillyen lábon ail a r f i\, dós Tárfaság, mollynefc negyven' Ta$3 al <

13 4SÍ a'töke-pénznek imerefséböf' fizettetnek, ízüntelen a' nyelvnek ízépitésében fáradoznak, 's a' kiknek köfiönhetik a' Frantziák, hogy az ö nyelvek a' földiek mind a' négy réizeiben közönségei'só lett. : Ha ennek a' Magyar Tárfáságoak tsak két fzáz e- zerböl álló töke pénzé lenne ennek első efztendei Interefséböl vagy usorájából állithatnánk egy derék Röűyv nyomta tó műhelyt, mely a' 'töke,- pénzt azután ízüntelen fzapbritaná. Azután annak usorájá. hói minden efztendőben leg-alább 15 tudós Férjíijaknak tifztefséges efztendei fizetés rendeltethetnék, hogy azok a' magok, egéfz idejeket adnák egyedül ' Magyar nyelvnek ; gyarapítására, Budán vagy a Feilen eggyütt laknának, minden héten kétfzer Gyűlést tartanának,. tánátskoznának, a K leg-tökéllete- 'tbb irás' módját (Orthographiât) ki tsinálnák, fzótárt 's egyebeket kéfzitenének, a' régi Görög remekeket le-forditanák, 's-újjakat írnának: eggy fzóval mind azt véghez vinnék, valamit tselekfzik a' f avili 7 udós Táiíaság./ í Felicem Pátriám fua fi bm fit.noj}et. Boldog volna moft Hazánk, ha tudmiben álljoa az ô fö halzna! De fájdalommal jl néznünk, hogy fokán tsak azokan'a' tsetsebeke Jsckeu kapnak, mèllyek két három hónapig tsillám-, a n a k. Y meliyekért az idegen Kalmárok, a' kik 5 forintos poíztót 12 foriiton adják, 's egy hé- ' e n 8000 forint árát-is el-árulnak, talán alattomb. "evetnek bennünket : azonban a' valóságot, a n "f'iyben állna Hazánknak örökös haizna 's ditsös- 8*» gondolóra lem vefzik. V,, -Mi ezen Mindenes Gyűjteménynek leg-elsô arkuazt Ígértük a' Nemes Hazának, hogy ha 900 ^'vasóink lélznek, minden efztendőben ezer Tallért ogunk a' Magyar Literáturának virágozlatására, 's,r ke Ppén egy illyerj fei-állittatándó Magyar 1 arfa.- ^a8nak töke'pénzére fordítani. - ^ meg eddig 7 m <=s i'íaza! nem hoey valamit adhatuank azon Z* é &*> hanem inkább mind, tavaly mind az iden J 8 ü "k költségünkkel toldjuk ezt a' Gyűjteményt, ^'i/et Hazánknak 's fciu«iett nyelyuiiknckglzer«- tele

14 tetç kezdetett és folytatlat velünk, Hogy ezt kedves Hazánk atmál inkább el- hihefse, ennek a' Kegyednek végén Név - ízerint ki.'írjük ennek a 1 Gyűjteménynek érdemes Olvasóit, fel-fzámiáljuk a' bevett es ki-adott költséget, hogy maga a' Haza légyen Bíró benne. Ha ea a' mi Kedves Äla-I gyar Nyelvünk még valaha olly virágzó left'fz'f mint a' Frantzia, Anglus, és Német nyelv, kéltség nélkül 10 2o efztendö múlva tsudálkozni fog a'í maradék azon, hogy ennek az igyekezetnek olyj kevés elö* - mozditóji voltak egéfz Magyar-orfzagoä: 'á Erdélyben, a' hol három millió ízületeit Magya'j rok közei találtatnak. Nagy haí'znára!efíétne ez az igyekezet idővel Kedves Nemzetünknek; sótj eddig.i3 volt már líafznára, meílyet meg'esrn>rtí»v mind azok a' jó lelkű Hazafijak, a' kiknek elejéket a' bal Vélekedés el - nem foglalta,- 's fóemeh ket az irigység meg-nem vakította. : A' Mindenes Gyűjteménynek két első faëfm ' jeit, a' melly érdemes Hazafijak meg - fzerezni M Vánják. a' kettőt eggyütt 15ő garasért nálunk» e «>? vehetik; a* kik pedig távolabb laknak* * Z Ö "? J Peíli vásárkor ez«n árrért ingyen addig le-k ulfl tetik. Tudófitt ás. : diuf- r e fe hinten Kere/zttfAf efköltsröl váu' + Mfc'ok Bétsben a' Sémák *nyomtaíó miihm ben, fc, JOVÔ félben vágynak, már a' 2 első t^ 1 foä ' á h-madik-s > minden 6t». <H Í3\t '8 ô t Ezen Frédikáííf»{ f e < é t v i I a «rofsithettyük, hogy e z v k b e a U g y e I i el-rejíe^ Póknak különösön,mertezek által «eg-ny^k g ba'ass ^ a' "> ibn ölömbe* egéfz hä mevt «J t *f atnánák : d e hafznofok- máfok^j. k b e SSt. n * a ", s g-íiebb magyarázáttyai «m«k egy J g i t 2 Kírefttén/ kötél efségeiiiek.

15 497 Âz Ezópus Vargája-felel-az Élyféumbal, Herdihez a* Bétsi fö Magyar Tsizmadiához. \Je örüly fz'erehtsédnek oíly^igen ; tsak a'ti ROTÄI világotoknak változandósága hozta azt-is magával. Gondolod-é, hogy az a' módi tsizma ; «a'-kövei ki rakatott farkantyu, mellynek árrát, a mint ditsekedel, már 90 aranyra-is fel vittétek, 60 ezer forintos tsákó, 's több e* félék, rókáig fenti tárthattyák közöttetek a' magok moftá-!» érdemeket. A' mi módi, tsak módi az, rnindjár Magyar farkantyú-is : mondj pedig nésem valami módit, melly valaha ala-modivá, régi módivá 's tsak hamar'nem módivá, ne vált vől- " a - A' mi ma módi, már holnap lehet ala modi. «intugj módi volt valaha az Jdtila vas farka atyáid mint á' tiétek a' máji : mérnél-é felelni ról-»v ^rzekbe nem juthat a' Magyaroknak to ' 87 ök az Atila Unókáji 's meg-nem fzégyeílik ; a gokat, hogy Ök áz 5 VAS farkantyúját, egy téekk tzitzamájává változtatták. Látod, n e r T U e t sor oda lèfzeri minden betse a' drága köves far- ^l'yunak, akkor nem fogod óllyan drágán kéfzita 2 borriyu-bör tsizmát 's nem fogfz tsirizés faliét ^J a n magos hangon befzélleni. Le-. 0 tép. m ég ollyan idő, hogy Pálmán tsak fzör finórtpof 2 ' 1,' a' mellyet Ragáts kétfzer ványöít hazabéü mi \,, h A t, r á 8' ;» ^ mentére fog fel-varni. A' módi '»»ndenütt bajalkodás az - a' búja d á s b a \ t s ak ugyan tékozlás, ha nem Frantziá orfzág- Vaû V^ U e ;is et-edetét. Abból; a' mivel ditsekedel Eább r '! a t o k akkor tsináitattyák á' leg-drá- 8 y n á 8éfz ví aricant JÚkat, á' mikor áz ezü/lfsaitokat e- vé a, r a n t z ía orizágbau a' Nemzeti-gyiilésbíri küldki-, p é n z t veretnek belöllök, tsak azt ho/.hátoml&i, ^ "állatok fzintügv módiban való búborékóls o d. r a l k dik, mint ö nállok uralkodott, és á', míëp ~f «í-menetel érte ö hátíök az ezüfi tsattokat, ** érheti nállatók-is :ä' drága köves farkánp e u - K n -, tyü

16 498 tyukat. Nem régiben egy Frantzia tsattot kői toztetett Kháron ide hozzánk által. Ez ' kéfzew vólt meg-halni, mintsem meg engedje magát pénzt olvafztatni : és azt eröfsiti, hogy az egéfzfz felsá világ meg-isméri azt, hogy a' Frantzia tsattokné il lyen fzerentsétlen?égét. nem egyébb, hanem a' m\ diban való buborekolás húzta maga után". Ko-; ha horzfzatska vólt a' beízédje: közlöm veled még is; talám véfznek a' farkantyuk - is valami tanúsa'-: got belölle n-la prœvifa minus nocmt, igyk<h vetkezik., «i ^ Éván fellyül nem tudjuk honnan vette a' tifin - a maga eredetét, innen rajta pedig, bizonyos hogy: az Afzfzony embertől.!a' modizás az oka mii'! dennek. Már Évának a' leg-első öltözet fer»> tettzett; már a' Paraditsom kertben módira vaf gyott ; az első öltözetet mindjárt, fige-fa levé!f tserelte-fel. _ Tsak hamar azután támödáft>ttott a has; nálla femmi credittre nem vólt fen kinek ; innen mindgyárt eredetét vette a' föld-rm«' parafzttság. A' fige fa levél, kivált télbe ige"» rofzfz öltözet vólt; tehát tsak hamar eredetétet tenek a minden-féle meíler-emberek, Szütsok, f»-v S rokafok, Tsizmadiák, Szabók 's a' t. - r? ', fiabtak ofztán a' Katonákat, Generáliakat > 1* natso BoU t. p r é f e i e k e Kapitányokat, Káp «J Srf',0 t at ' ónokat, Üjjság.írókat, M, táraságokat; InzsinéreKet, br&tnrokat, kat Tudós-tárfaságokat, üdvari 's minden-t«londokat, Profersoiokat, Hizelkedőket, fejér «kete köntösös, parókás és parókátian jóveno^ dókat; m e r t m oilyára a' képzelödefek ] s ^ kaptak némellyeknek kedvek érkezett, vagy örökké élni, az ájerben Spanyol * a "ÍH epitteni Egy fzoval a' köntös tsinalt > )ít. rend béli embereket. A' mellyekböl ** 1 vú t tyúk, hogy terméfzeti eredet fzerint, *' s,ja Parafzt Státus, 2-dik a' Méfier ember> ü bo, Parókás 's a' t. Státus, 3-dika fo- 4-dik a' Papi Státus. D e ez áv»nd ^

17 495> káig tartott Ecleßa praecefsit í-sö lett a' Pa. pi, 2-dik a' Nemefi, 3-dik a' Méfier emberi, 4-dik pedig a' PáraJzt Státus.. Mig ezen rend így meg-marádott, addig a' Pápi Státus birta* a' más háromnak, és igy minden embereknek fziveket 's winden dolog tűrhetőképpen foliyt. A' 4 rend béli Státufoknak ezeti terméfzet-fzerint való fcöyetkezéfek Frantzia orfzágban* mind addig megmaradón, mig a' bujaság erőt nem vett. A' i4-dik Lajos idejébenj ; még tűrhető vólt a' dolog.. -Minden tudta mi a' kötelefsége: a? Parafzt fzántót vetett: a' Pap ferkengette az embereket j a' jövendő életnek meg gondölásáyal. a' kègyefségre : a' Mesterember köutöíl kéfzitêtt, de tsak fzükségeft: a' katona örzötte hazáját: a' Nemeíség pedig a' Parhtmeütumokban, törvérít fzolgáltatott az igaz és haimfság fejére. - de mi lett tovább?. Az orfzág íafsan lafsan müheliyévé vált a' bujaságnak. Az egéfzfz világon mindenütt öfzve keltetett, a* mi külömbb-külömbb-félének láttzott. tsak a' lába äz embernek 3Ö0 óoö féléből fza- _atott. Az Afzfzonyóknak nem lehetett látni a' fe- u â ' tzitzamától; Egyik orfzágban fél - vásároltaf' lábj maiikban a' kéz * másban isiriét a' fzefoldök, az örtza* ä' pislogatás, a' fő mozgatás * a t- és ládákra rakatván el - vitetett Frantziaf o r U agb a í az hői egéfzfz Dáma és egéfzfz Gavallér r máltatott belöllök : az egéfz ember annaku- "öa réfz - fzerint benri az orfzágban, réfz-fzé'ririt egérzfz világra, fzéllyel hordatott; Millyen nagy ft^óí kapott ez által a' Frantzia Meítcrembevil' 'Státufsá, nem lehet ki rilondarii : áz egéfz a a,8<>t magának adó-fizetővé tsinálta. A' mi illeâ'd (i a n í z i a - r fzágot: ott. elébb tsak a'fő Nemefség ezeknek : de tsak hamar a* fzölgálók is tora i o t t b )L\ kötöket raktának fejekre. A' Papok e^ íö tót? J V e í l d ö lték a' Vefzedelmet : a' többek kö- Arzf 6^' B á b e l a ' tornyát,, féltette már, hogy az* Sem^"«n e m a ' maga fejére fogja építtetni. Píédikátzio nem hafznált femmit. - Már N n 2 i4-dik

18 ï4-dik Lajos idejében, tsak idegen orfzágbol töb, bet vettek-bé a' Frantziá Mefter-emberek és kereskedők, egy fzóval a' Polgárok, kiket nállok Burgereknek hivnak, 300 Milliónál ; liât magoktol a' írantzia módis Uraságoktol mennyit el-nem tsaltak? egy fzóval ettől az 'időtől fogva, ők voltak a' Frantziá Kaíznárok, nállok állott az üdva-r ron kezdve minden Hertzegeknek, Grófoknak, Bá-! roknak 's a' többi le-felé, erfzények' fzijja ezzel. az nlkalmatofsággal meg-változott a' Státufok között eddig fenn tartatott jó rend-is a' Polgári Rend foglalta - el az első hellyet a' más bárom a' rendet-is el-vefztette az emberek a' meg-vílágoíödásnak fa-páltzátskájáf) kezdettek lovagolni, a' Polgári rend örült, nevetett. Liánban bizo^ nyos le Foul nevezetű Fábrikásnak fzám-tartó könyve egy alkalmatoísaggal fel-hányatván, minden ízázann két fzáz nvereség tanáltatott benne. demi lett tovább? - Semminek nagyobb fzaga nem fzokott lenni,.mint a' rakás pénznek: ha hat rétü bivaj bőrbe van-is zárva, onnan-is kerefztül émk l az arany és ezüft pafzomántnak, ezüft tsatttak, j gyémántos íárkantyúnak fzaga ehez még neni-is ( W- ; lonlmathatik. Ezt Frantzia-örfzágban meg-"" zették a' Parafztok; mert a' paraízt ember kor jó fzaglású fzokott lenni. A' Polgárság t s a nevetett. Egyfzer Szükségesképpen gyengül Ke f dett az orfzágnak ereje -azok a' kik a'koi ffl j nyokon ültek, fzükséget kezdettek érezni - *** ; tak az orfzágot ismét jobb fundámentórtra w3 heztetni vifzfza kellett volna a' pénznek u» follyni oda, a' honnan ki-follyt volt «e P.. tó rmt nem folly vifzfza minden útak f hix k^ követtettek 5 mellyeket a' Polgárok nem f\ ilf ők azt mondották, hogy'nékiek fok Mil»» 1 - \% nak az orfzág békefsége pedig attól ^V0. Milliók komendéroztatnak a' Par.afztok-i«. ^ liofokkal tartottak' támodás ^árttíozotí--^ á' hal-áruló Aizl'zonvok'is Parisból ^V 411^" fels' véa feregestai, ki "nem'tudja már, muly & h 0 i

19 hangon befzéllettenek? az eil véli lámpás - fák Parisban akafztó- fákká változtanak á' Papok és Apáttzák a' Klaílromokbál ki-küldetvén, jol'zágaiktöl meg-fofztattanak «a' legelébb való Hertzegek már ma fzerentséjek' tartják, ha magokat Polgároknak nevezhetik, : Melly nagy változás! és a' mi. leg-nagyobb az eziilt 's még az arany tsattok- is pénzé olvaíztáttanak, ízám-ki - vettetett fzenvedtenek. * '. Itt barátom! a' Pár ifi tsatl még tovább-is panafzolt volna: de én ezeket a' régiségeket má r előre tudván, befzédét félbe fzakafztottam. A*^ te Leveledet az ö befzédivel öfzve vetvén, teg-inkább azon tsudálkoztam, hogy ő mint valami Párifi ritkaságot befzéllette azt, hogy Frantzia-orfzágban abban a' tékozló világban, némellyik kereskedő, e 8y fzázan 2 fzázat-is nyert; Ti Barátom Heri egy fzázan nem tsak kettőt nyertek, ha tsak i! gyan igaz, a' mit fzentelenül hazúdfz, hogy 18- u pr forintos egy pár tsizmát kéfzitettetek valamely gyar Uraságnak. Ha igy van a' dolog, latom M a nem fokáig nevezed magad Tsizmadidnak, ha- * en» Tsizma Inzsinernek. Külömben-is a' mint lotn, nállatok Bétsben jó réfzt tekeregnek 500 hal ""T 3000 Inzsinérek -~ azoktól könnyen tanulhatnál *ma méréít De hogy a' Matériától ne tatsi ^zzunk én a' Magyaroknak moítmi buja köatdfsöket, éppen nem tartom ollyan hibásnak : ^ az aranynak és eziiftnek érdeme, akár pafzomant- a V akár farkantyúban, akár vitéz-kötésben mmdeokor meg-tartya a' maga érdemét, és'ha a' fzu*- ' é g kivánnya fordittathatik a' haza haíznára.- "at azok a' Magyar Dámák, jo lett volna h* f^g-is a' Magyar köntöshöz meg-kivanuto drága Vekßt, gyöngyöket, Párifi ßrabautziai 's mas e- So f&h pilu s ó fzárnyakkal, tsipkékkel, 's az ordo S tudja a' nevit mivel, fel- nem tserélte!t volna. H a mi n t Af z f zcm yok énnek egyébb haíznat ál- nem láttyák-is, leg-alább azt nékem tsak cl-lii- k, hogy a' Szakatsnéjoktól ts.k inkább meg- í al i l e t l

20 sa külömbeztetődtek volna a' dra'ga gyöngyök -által, mint a' tsipke 's parók által. Azonban ha drága gyöngyöket yifelhetú'nk : a' módit fem léfzen fziikség minden hónapba változtatnunk. A' gyémántos gyürüt, ha nagy Atyánk meg-fzerzette, Unokáinkis parádét tehetnek vele: de a' mi nagyobb; az haza ennek is mindenkor hafznát..veheti, valamint Frantzia-orfzág az ezüíl tsattnak. Hát Barátom! engem látom tsak uzy ásmérfz, mint Vargát^ és azután Medicináé Doktort. Nem tudod-é, hogy nékem az alsó világoan-is voltának vifzontagságaim? és moft ezen Levelem alá-is ugy írom neyemct, mint el-fzaladott Inzsindr. Mikor éppen által érkeztem ide az Elyléumba, akkor méretett fel itt a' föld: jól fizettek: minden napra két forintot a' felső világon fokfzor mint JJoctor, egéfz nap-is alig kaptam egy forint Viíitát. Bé állottam Inzsinérnek. Egy Doctar akkor könnyen kaphatott Inzsinérséget voltának, Prókátor Inzsinérek, Kantzeilifia Inzsinérek, Kadét Inzsinérek, Deák Inzsinérek, Oláh-mefler Inzsinérek, JNotanus Ibzsinérek, Manipuláns Inzsinérek, Calcu- Jans Inzsinérek, Botskoros Inzsinérek, Tzigány Ingerek, Szamár Inzsinérek, 's a't. De gondold el a' világ változandóságát alig ehetem az Inzsmer kenyeret-is 3 efztendeig oda kelle ezt-- is hagynom, a li g ízaíadhattunk-el - még mott-w refzketek, mihent jut efzembe a' 'fák, mellyel ^, a nunket el-akartak fogni, 's a' tsupjáoál H** vízbe vetnj. " Alsó világbéli ujjsággal néked moft ennél[többel nem kedveskedheíem. Egy felső-világ beb tejek mofi érkezett ide hozzánk : a' ti világ 010 *' PQl a' következendő ujjságokat befzélli,, Be'ts. Kabinét Kurir Hadn. Fékhely*» " múlt. hónapnak 2-dik napj^p indíttatott volt u> donba, ezen napokban fzere'ntsésen vifzfza érkéz ^ Köyettségének fontosnak kelletett lenni elvolt-az első, a' ki mint hozzánk tartozó Garni H illyen kevettségber a? Anglus, K.irályk.O *"J f l j t

21 Ki tett. A' válofzt a' mellyet hozott, maga fem hifzem hogy olvaíia volna : annyival - is inkább nékünk', kevefebbet mondott 's mondhatott belölle: tsak ugyan, itt akkor tállyban hogy vifzfza érkezett, ollyan hir terjedett-el,' hogy az Anglus Udvar tsak oltalmazólag jelentette volna magát - ki, a' Prufzfzus Udvarnak frigyefsének lenni az az -» hogy ha más támodná-meg a' Prufzfzuft, '/akkor tartoznék néki fegittségef adni de ha maga a' Prufzfzus támodna - meg máll, akkor nem kéntelenittetnék fegilleni. r Iízmind meg-lehet, mint Anglus Király réfzéröl: de az-is igaz, hogy az Anglus Királly nem tsak ugy befzélhet, mint Anglus Kifálly, hanem mint Német-orfzágnak edgyik feje, minthannoverai Válofztó -Fejedelem-is: és itt vagyon moft a' leg-nagyobb bog, mellyet a' férjfi-katonáknak, kardja bajofon oldoz ki, hanem ha Afzfzonyi fegedelem tanál hozzája járulni. Itt Bétsb e némellyek a' nagyobbik Anglus Fejedelem Kis Afzizonnak portréját fzeretnék látni : vagy falam látták-is már ; a' mint hogy itt a' mit látni fzeret- "ének, azt már elöre-is látni fzokták. Már azt rég tudjuk, hogy a' Prufzfzus a' Lenpellel oltalmazó és támodó frigyet az az ol- 'jat kötött hogy ha edgyik valakit meg-támod, a' máfik is meg-támodni tartozik. A' Portává a z t 1 Jan. 31-dik napján Konftántzinápolyban ugyan %eri frigyet kötött : de a' feltételek nevezetefebbek, öe lyeknek fummája a' Német ujjságokután, igy következik ; _ i-ben. Az edgyezök egyik a' máfikn?k orfzágaik iránt jót állanak; a' Prufzfzus pedig felezi magát arra, hogy a' 2 Tsáfzári Udvaroknak ^dat i 2 e n a ' Tavafzonn ezen feltétel alatt, ha ada' békefség hellyre nem állíttatnék, és ha az által a' Portának mind az vifzfza nem adatnék,.amit ' ielen-lévö -háborúnak ideje alatt el-vefz«a «- Másfelől a' PoVtlí ígéri magát, hogy a'prufzzufsal e edgyütt, mindent r el4követ a'végre, gy a - h ^efségnek meg-kötésében Auftria d' Lengyeleknek ^allttziát és Lodomériát vifzfza engedi, és azonn-is

22 5 4 5?í 5-: péfz erővel fog a' Porta igyekezni, hogy a' Prufz, Jzus Udvar, Auftriával és.lengyel-orfzággal elé-for. dúlható vefzekedéfeiben, magának mindenkor hafzr not halythafson. 2 fzör. Az ô eddig fenn állolt kereskedés béli edsvezéíck toyább - is fenn tartatik: sott ézen-tul à'- fejér tengeren is fzabad léfzen a' PrufzTzusnak hajókázni. A' Tun iß, Tripolifi, Àkiri yralkociók a' Prufzfz.us tengeri Zafzlóknak mindenkor tifstelt-tet tenni tartoznak. ~ 3.fzpr. Békefséget nem kötnek, Svétziát és.lengyel-orfzágot abüól ki-bontva: egvik a' máfi'k'nélkül pedig a' Porta es Pnifzfzi.a éppen nem : és Prufzfzia kötelezi magát arra-is, hoçy az Orofz Udvar mindent, a' mit a' jelen va'ó háborúban a' Portatol el-vett Krirn,- mel edgyűtt,' vifziza engedje, és a' békefség dolgát külömben ne fojtáthafsa, hanem tsak Angliának és Hollandiának közben-járások által. ^itt ígéri a' Prufzfzus, hogy a' békefség meg-fzereztetése utánn, V Portának mind azon Birodalmairól, f f n 7 f e t a' békerség által kapni fog, Anglia, tzia, Hollandia és Lengyel-orfzág jót fognak álla- { rn; melly jót állás (y a e y kezefség) egy különös egygyezes által fog ismét tökélleteíségre menni, es ezen egyezés akkor ofztán tsak egymb ok taírnazo léfzen. ^fzör. Az egyezésnek.'leg-»", íyebb 5 hónapok alatt alája kell Íródni; mell^ mar elöre-is a' Portának 2 Biztofsai u. m. a' SM* íjtendi Muhamed Rofc/iid, és a' Roméliai Seraskjer, Afkír Radi, a' Prufzfzus réfzröl pedig Diet* l v alája irtanak. _ ' ' Minden embernek tzf** a mint tettzik gondolkodni: de ezek bajos fel- te ' telek. ' ' 1 ' Orfova megvételéhez tartozik még. ez-is. A f r!- 9 - dibén 4 Törökök hozzánk által jővén, M«* Mahovátztzal kívántak befzélleni, ki már Aegf" íele ; ei-útozott vólt.' Ékkor még nem. volt )enf mi kedvek a' magok fel-adása iránt, f 1 '^L' vifzfza. hivattatván a' Major, igy ízollittatott-i?'» Törököktől Hol voltál jó-fzivu fzomfzedu.^' ket nap várokozunk már'utánnad: tfégou nn j,',

23 felel a' Major, meg-botsáfsatok : én egéfz éjtfzaka utoztam érettetek. Mi az?, igaz az, hogy te és a' te katonáid, már ott vágynak? Esküfzöm, monda a' Major', hogy ők már nem tsak Se'gotinndl', hanem Viddinnél és Kalejdttidl vágynak. Itt felemelek fzegények fzemeiket az égre, és meg fzoritván kezeit a' Majornak, igy fzollának -r elhifzfzük jó fzivü fzomfzédunk! a' mit mondafzfz. Iften! íáttyuk már, hogy akarod magunk meg-alázását már mi a'várat által fogjuk néktek adni, megelégedvén velei hogy ollyan fokáig ellenetek oltalmazhattuk. Semmit fem kételkedünk, hogy a' mi és a' ti Tsáfzárotok meg ne fognák esmérni a' mi érdemünket, és minket fellyebb nem fognának betsülni, a' Belgrádiaknál. ígen-is, felelt Mahovdtz; mert magatokat éppen a' bámulásig oltalmaztátok. Ezzel 12 dikén valósággal-is el-kezdődött az edgyezés. Va''t. mint már tudjuk.. \ Be'tsben a' mult Vasárnapon, Hétfünn, és Kedden, közönséges könyörgéíek tartattanak az.efsöért. 7" Az Udvarnál a' mint mondják, ismét Kurirok' to g>iak fel-állittatni : melly-fzerint ezen fzolgálat a- a' Teftözők fel - fzabadúlnak. A' Pafzfzaui fapi-fzék (Confifiorium) ujjra fel - állíttatik, és az Wzofság-béli dolgok ismét az Ekléííai ítéld Izék a- ' a adatnak. Az Oskolák ezen túl a' tanúlóknak, «étés nélkül adatnak : a* 4 5 fzáz forintos Stit u -dik jqfef idejében el-háavatott vefztö dombots-?» «met megfog kéízittetni", de künn a' mezőben i'.^'riéán kiv'ü! Ő -Felsége minden Ariííáníókról, U g 0 ^ n í, o n pedig--mondatik", hogy azoknak rabsái n d! J j l l t «zdetéföh fogva való magok vi/eletckről", b<;. a..nak mivoltáról kivárt magának tudófi'ált a Vap v.^y-löudon a' jövő héten'hétfünn n, > K ^íníd ' l -fog a'. Morva-órízági táborhoz in- f i e n c 9>oft még Bétsben vagyon. Lintz város- - sá

24 saban.a' kapukat bé-kelletett a' Parafztok fokasága miatt zárni, kik közelebbről oda-is, az el-töröltetett adófizetés végett, olly nagy fzámmaí futottanak volt Infiántziákkal öfz ve. A' Brabántziaiaknak nem irigyelhető állapotjokat nem tsak az egymás között való vifzfza -vonás, kefenti, hanem még az Auíhiai katonák-is immä l el-kezdették fzomorubbá tenni. Azt irták Apr. 17-diken, hogy a' Brabántufok és Auftriai katonák egybe-tsapván Bauraingnál, annyira vitték az Au- Itnai mar gyözedelembez fzokott katonák a' dolgot, hogy a' Erabántziakból réfz-fzerint meg-febefittettek, réfz-fzerint el. ejtettek 1500 hazafit. Ebben a tsataban különös vitézségeket mutották az Jh- I remberg Dragonyofsai. Hát mit nem fognak majd j tsinalni a' Vurmzer Húfzárok és a' Horvátok: ezek azt tartom nem fognak meg-elegedni a' Rindfleijf Jal, hanem Brabántfleifcht-xe kivannak ollyan mefz- Ize utazafokért. Az Efzterhází Húfzárokrwk-is egy refze erre-felé vette úttyát: és a' Bavarián kerektul való menetelre több AuRriai Sergeknek-is kéretett engedelem, melly a' Fejedelemtől meg-engedte- ' "aek mondatik lenni. A' Pmfzfzus t e nak Littikh iránt való maximai, meg-itéltetten" ugyan a' Német orfzági mind a' 2 fö ítélő fzektob melly miatt a' Királly ki is vonta katonáit onnan de tsak ugyan ott állapította-meg azokat, "«J nan ha a' fzükség kivánnya, valamint Brabántaf bon, ugy Littikhben-h fzó-fzollö lehefsen. -- Jpachba-is Prufzfziai Biztos küldettetett, és.2 ^ Regementek fzámára fzállás kéfzittetik. Hazánkot illető dolgok. ^ Pefi iső Májusban Kedves Ur! f? 0 fa. j nak Hazájához való fzeretetét ismerjük, azon bi _, lommal kérjük, hogy ezen fzomorű törtenetet J fc giban bé-tenni méltoztafsék, hogy kedves m, nak, és jó fzivü Státufsai előtt a' mi L^t, a r t a gunk yilágofságra jöhefsen. Ezen napokban 1

25 logy, a' régen óhajtott Diétális Kvártély tsinájásioz fogtak ; a' mi volt Várofi Biránk, az arra rendelt Királlyi Kommifsárius ür előtt magát két három iíbeti (ledarálta, hogy a' Pefti Polgárok nem ragnak, és nem akarnak (sött még ö-is azon akaratban vagyon ) a' Deputátus Uraknak Kvártélyt adni. Ezen Biró azt magától mi végre tselekedte, «gy átallyában meg-nem foghattyuk., A' fzegény" ártatlan Polgárság: tsak akkor tudta-meg a'jó fzivű kommifsárius Úrtól, mikor már a' Felséges Kancelláriának reprefentáltátott, és ugyan ártatlan Varosunk Polgár lakofsai fzintén az 1775 dik efztenoobéli boldogtalan forsra jutottak volna az hamis d miatt, holott akkoron-is olly ártatlanul vághattunk V a, valamint moft ; fájdalmas, fzomorú g moll is Peft várofsának azon efztendöbéli bünete m é. s > a* mellynek fúllyát moftan-is fok ártatlanok yogik. Ezen fenn nevezett rettentő hamis tsu' ' volt-birót, hélíytelea a t t W ] e z e n m o f i a n i ''eredetiért Április hónapjának 19-dik napján 12 r t? '. ' ' " Privilégyiumunk fzerint nem tsak Bi-. a n Jogából, hanem a' Tanátsból is ki-tettük; azzal ^g-kívántuk mutatni ártatlanságunkat, Hogy mi ked f vagyunk a' Felséges Királlyunkhoz, r e t e t t e tó \ es - ^ a z a n khoz, és abban léjzö fzeretetre mél- PMt ihoz.' Az Urnák jó-akarói Peüi u f s a f íí(.j^a87 'ifzteletet érdemel Hertzeg Hohenlohndnak, ^ i % i x Revitzki Bárónénak, az Hadi Történeteknek 2 e n!?^ s íróihoz Kupfertzellböl küldetett következő Levele : 'iink' -?$ y H a ï a nk' Fiai és Leányai ujjra Nemzeni t ö z e t ének vifelésében kezdenek gyönyörködminj z t ^ Q jeles és fzent dolognak tartom. ímhol és fej 60 Ner «2et>ragafzkódik a' maga őfi fzokáfaihoz, t>i 02z, ', mriga)iruházatja nemével. Miért majtiitits V a n a kù ^la S3' a t' más Nemzetet? holott valóban aká r V'-r t, a' mi fzép Mag var Ruhánknál, ö t t ö z e ^fzi J T^ k ' Afzfzonynak. "Ohajto m azon. a k á r VenibőJ, hogy kedves Hazánk' Fiai és Leányai

26 a régi Magyar öltözettel öltözzék fel a» hajdaniba gyáros egyenelséget 's tündöklő tifzta erkölfsöt-is. Így bizonyofsan rajta marad édes Hazánkon az E- gek áldása." Meg-vallom, hogy nagy örömöm vágjon a' Hadi ds más nevezetes Történetekben, mellyekből távol létemben-is kedves Hazám dolgait olvashatom. Valóban ez a' moltani idő láttatik Ha< zanknak fényefségét magával hozni: u. m. a' mellyben nem tsak a'török háború alkalmasságával el követett vitézségek kedves Hazánkfiainak halhatat- Unitja Nemzetünket; hanem a' fzép Tudományokban való meg-betsülh-tetlen elö-menetel-is. Mind ezeket koronázta meg - boldogult Fejedelmünk, kedves Hazánk foháízkodásainak meg-halgatása,'sor-. fzagunk 5 'eg-drágább Kintsének és Javának, Szabadságiaknak 's régi Rend-tartásainak, Koronánkkal edgyütt lett vifzfza engedése által ; melly dolog annál nagyobb ditsőfségére van a' mi Hazánknak, hoff nem párt - ütéfsel érte óhajtott tzéllyát Nemzetünk, mint máfok tselekedtek; hanem régi Magyar hívsege által kénizeritette boldogult Fejedelmünket, hellyé kívánságainak teliyefitésére: Adja Ißen, W Nemzetünk ellene mértekletefségben maradjon, es valami módon fel-fúvalkodságra, 's az idegeneknél, io-képpen a' Néc>et Nemzetnek gyűlölésére «01 vetésére ne fordullyon; melly által valóban nw kart tenne moíian virágzó hirében az idegen un gokban. De igen ártana ezzel más réfzröl :sffl mi, a' körn'yül-álláfokhoz képeft, a' Németekkel lo Tárfalkodás nélkül el-nem lehetünk' - ««f J ( 1 kikkel egy Fejünk vagvon, oly Fejünk, Származású 'évén, Nemzetünket fzereti, e«w Mi is fzerefsük tehát réá nézve-is a' Német >enu ^ ügy-is minden Nemzetnek van jó és roiïz re J*j beli) ' Jót fzeretni ; a' roltzat pedig gyűlölni kellaka" j minden nemzeti tekintet nélktílí^azérf fajda' ^. olvastam én itten egy Ujjságban, hogy e& *V y; a fia minden Német '"Könyveket, mellyéket ^ Könyvei között talált, meg-égetett. Adj hogy ezen példát többen ne kövefsék. " ß

27 Az Erdéllyi nagy Fejedelemségben Unitárius", Státus* nak Ö' Fő - Kormányozó-Jzékhez tett emlékeztető irája. Felséges Királlyi Gubernium! Midőn édes Hazánknak azon jobbra forduló forsán örvende* nénk, melly - fzerint ennek mind közönséges fundál mentomos, mind pedig némely különös Törvényeiben lett maga meg-fértettetése iránt nem régiberí Aböl az életből kiköltözött ditsöféges emlékezetű.fejedelmünk' eleibe, Fejedelméhez tartozó hivséggel, gyakor izben terjefztett panafzfzai' és könyörgései' után a? könyörülő és Mindenható Ifién ditsöseges emlékezetű Fejedelmünknek fzivét, azon Kegyelmefségre indította, hogy az Orfzág' közönséges igazgatásának, és az Igazság' Törvényes kiszolgáltatásának módját a' következendő Májusnak els ö napjával éppen azon állapotba vifzfza-helyhez- 'etni Kegyelmesen el-végezte, a' mellyben az vala askor, midőn az Orfzágnak kormányozását kezéc z vette- eröteleneknek lenni magyarázván, ezen "yó eí'ztendöben Januáriusnak 28 - dik napján az '334 fzám alatt V Felséges Királlvi Guberniumhpz botsáttott Kegye! mes'refcriptumának erejével mind azon Rendeléfeit, mellyek közönséges értelem fze- I" 11 Haia Törvényeivel ellenkezni láttatnak, supán tsak azt vévén-ki, hogy az egymáft el-türc srôl ( Toleráritzia), és még más ottan meg-neveit két dolgokról tett Rendeléseinek ereje femmif, n, ^ gyatkozáft ne fzenvedjen. Éppen ekkor nagy zivbéli fájdalommal és méltó keferüseggel kéntelenítünk hallani, hogy fokán a' mi Hazánkfiai, i /f^fiai és Polgar-tárfaink közül ezen nagy Fe- J ede r ' ein ségnek a' Tifzt-vifélök törvényes válófztásávifzfza adatott fzabadságot és hatalmot, az ezen azaoak fundamentomös Törvényei által bé-vételt négy Valláson lévők közzül tsupán tsak a' R. a v j"plikufoknak, Reformátufoknak és az Auguftána aiason lévőknek rélizekre magyarázzák,.minket r ül g Unitáriusokat, az Haza fundamentocios Tör- ;.. ' ' "' TÓ

28 vényei ellen j mellyek fzerint nékünk-is a' más három valláfokon lévőkkel egyenlő Juísunkiiak kell lenni, minden hivatal-vifelésböl ki-akarnak rekefzteni ; azt fsl-állitván azon Hazánkfiai : hogy a' fennebb tifztelt Kegyelmes Rendelésnek ereje fzerint minden igazgatás módjának azon lábra kell.'vifzfza állíttatni, a' mellyen az akkor állott, midôtt ditsöfséges emlékezetű Fejedelmünk 1780-ban az or< fzág igazgatását kezéhez vette ; már pedig akkor az Ünitáriufok közönséges hivatalokban nem voltak; tehát möít fem lehelnek, ha az igazgatás módja a'régi lábra áll? De, hógy ezen ellen-vetés vagy fzinlés a' réfzre hajláft nem esmérő 'ítélő Biró előtt meg-nem alhat, fzentül hífzfzük ; Ugyanis 1 - fzör : A' fundamentomos Törvényekben es közönséges Végezésekben ( Conftituti okban ) 'emmi eröfség nem vala a' mi akkod ki - rekefztetesúnfr re; hogy pedig boldog emlékezetű Fejedelmünk az Haza Törvényeinek ereje fzerint, a' négy be-vett Vvalláson"lévők kinek kinek, minden vallásra vaio tekintet nélkül, maga íehettsége' és érdemeinek^ mértéke-fzerint a' közönséges hivatalokra léjendo tevétettetését, kegyelmesen rendelni méltóztatott v- la, ezen Rendelés igaz és közönséges értelem- ^ rint nem láttathatik a' Törvén vekkel ellenkezni, következésképpen, a' fennebb emiittett M cu n iw nak fzavai fzerint, nem hogy erejétől meg % tottnak lenni tartattathatnék, hanem inkább rn^ i s m Valóságos erejében meg-erôfittetettnek lenni e^. tik akkor, a' midőn parantüoltatík, hogy_ az ^ más el-türéséről valö Rendelés maga'erejebe" ^ maradjon. Meg-vallyúk ugyan 's önként erőm ^ ^ hogy ezeri nagy Fejedelemségben, mellyben ^ bé-vett Valláfoknak jüfsaikról eröss ^ná^mem va]ó Törvények vágynak, az egymáft el -^tütesro ^ Rendelésre femmi fzükség nem lett volna, ^ ez ezen Rendelésnek rendéből-is ^meg-tettz;^ mivel az embereknek íziveikben a' Kereiz ^^g» retet igert meg hiilt vala, és ki-ki, tsak. ^ f t Vallásán íév-őknekpártyokat fogja väla* ^